Nagyrada Község Önkormányzatának 5/1997.(III.24.) önkormányzati rendelete

Nagyrada Község Önkormányzatának 5/1997.(III.24.) önkormányzati rendelete a helyi környezet védelemről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságról, az állatok tartásáról.

Hatályos: 2013. 10. 08

Nagyrada Község Önkormányzati Képviselőtestülete 5/1997.(III.24.) egységes szerkezetű önkormányzati  rendelete a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról, az állatok tartásáról

Nagyrada Község Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV tv. 16.§ (1) bek. c) pontjában kapott felhatalmazás alapján Nagyrada község tiszta, esztétikus képének, valamint a környezet rendjének és tisztaságának kialakítása, fenntartása és védelme érdekében a helyi körülményeket figyelembe véve az alábbi rendeletet alkotja:

I Fejezet

Általános rendelkezések

1.§

  1. A rendelet célja, hogy a községben a köztisztaság, a környezetvédelem érvényesüljön és ezzel a község általános környezeti kultúrája javuljon.
  2. A környezeti kultúra fenntartása a lakosság elsőrendű érdeke, ezért annak előmozdításában mindenki hathatósan köteles közreműködni.
  3. A rendelet hatálya kiterjed a község közigazgatási területére, az ott lakó vagy ott tartózkodó magánszemélyekre és jogi személyekre.
  4. Alapfogalmak:
    1. A köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok – ezen belül  különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szállás, stb. céljára) szolgáló más épületek továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek- , valamint a közterületek tisztántartása.
    2. Települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenység: a települési szilárd hulladék kezelése, ártalmatlanítása és hasznosítása.
    3. Közterületek: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott – belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark), - továbbá a község közhasználatú zöldterülete,
    4. Települési szilárd hulladék: a háztartási hulladék (szemét) és az egyéb szilárd hulladék,
    5. Háztartási hulladék: a lakásban, valamint a lakás, üdülés, pihenés céljára használt egyéb helyiségben, valamint a lakók közös használatára szolgáló helyiségekben és területeken keletkezett szilárd hulladék, így pl.: a salak, a rongy, a söpredék, a hamu, papír, konyhai hulladék, üveg, kerti és gazdasági hulladék, valamint a lakásban folytatott vállalkozási tevékenység gyakorlásából keletkezett hulladék, ha a naponta keletkező mennyisége nem haladja meg a rendelet alkalmazása szempontjából szokásosnak minősülő mennyiséget, mely 25 liter.
    6. Köztisztasági szolgáltatás: megbízás illetve megrendelés alapján a köztér tisztántartása a települési szilárd hulladék kezelése,
    7. Tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek rendszeres tisztítása, hó- és síkosság mentesítése, illetőleg pormentesítése,
    8. Kezelés: a települési szilárd hulladék összegyűjtése, átmeneti tárolása, és a kijelölt lerakóhelyre való elszállítása,
    9. Ártalmatlanítás: a települési szilárd hulladéknak a kijelölt lerakóhelyen illetőleg létesítményben történő – hasznosítás nélküli – elhelyezése.
    10. Avar– és kerti növényi hulladék: falomb, nyesedék, egyéb növényi maradványok 2
  5. A rendelet hatálya kiterjed a jogi és természetes személyekre, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, társasházakra, stb.
  6. E rendelet kell alkalmazni:
    1. A települési szilárd hulladékokkal, a háztartási hulladékokkal, azok kezelésével és ártalmatlanításával, a közterületek tisztántartásával, a köztisztasági szolgáltatásokkal összefüggő tevékenységre, továbbá
    2. A közterületek rendjével, a környezet tisztáságával kapcsolatos tevékenységre (csapadékvíz elvezetés, zöldterület- gazdálkodás, zöldterület fenntartása és karbantartása),
    3. A környezetkárosodás csökkentésének településére vonatkozó feladataira.

 II Fejezet

Köztisztasági feladatok

Az Ingatlanok és közterületek tisztántartása

2.§

  1. Az egyes ingatlanok tisztántartásáról:
    1. Az ingatlan tulajdonosa, kezelője, az ingatlan használója (haszonévező, használó, bérlő, albérlő, szívességi használó), ha erre más jogszabály, vagy a tulajdonossal kötött megállapodás kötelezi – köteles gondoskodni.
    2. Az ingatlan tulajdonosának kötelessége továbbá a rendszeres rovar- és rágcsálóirtásról való gondoskodás
  2. Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni:

A ház, vagy telek előtti járdaszakasz és a zöldsáv teljes területének,

A belterületi útszakasznak az úttengelyéig történő tisztántartásáról, kaszálásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról (1995. évi LIII. Tv. 47. § (1) bek. b) pontja – a csapadékvíz – elvezetés).

(3) Intézmény, vendéglátó- ipari egységek, kereskedelmi üzlethelyiségek előtti járdaszakasz tisztántartás, a hó- és síkosság-mentesítése mind nyitvatartási időben, mind azon túl a használó, illetve a létesítményt üzemeltető kötelessége. (1995. LIII. Évi tv. 47.§ (1) bek. e) pont).

(4) A gondozatlan járdaszakasz, vagy nyílt árok tisztítását, kaszálását az Önkormányzat az ingatlan tulajdonosa terhére elvégeztetheti.

(5) Az önkormányzat köteles az árkok tisztításából származó földet az általa megjelölt időszakban évente egyszeri alkalommal – amely április hónap – elszállítani, ha szükség van az időjárás miatt újabb elszállításra, az pedig a szeptemberi hónap lesz.

3.§

(1) A közforgalmú közúti közlekedés céljára szolgáló létesítmények esetében:


  1. A belterületen lévő várakozóhelyek, járdaszigetek és járdától füvesített területtel vagy egyéb módon elkülönített megállóhelyek tekintetében a rendszeres tisztántartásáról, továbbá az ott keletkezett hulladék eltávolításáról az Önkormányzat köteles gondoskodni.

4.§

(1) Közterületen szemetet, hulladékot csak az erre a célra rendszeresített és felállított tartályokba szabad elhelyezni.

(2) A szeméttartályok kihelyezése és rendszeres ürítése az Önkormányzat feladata a (3) bek. kivételével.

(3) Az üzletek, vendéglátó egységek, elárusítóhelyek előtt a szemétgyűjtő tartályok elhelyezése és tisztántartása az üzemeltető feladata. (1995. évi LIII. Tv. 47.§ (1) bek. e) pontja).

5.§

Az ingatlantulajdonosok feladata az ingatlanokkal kapcsolatban:

  1. A község területén lévő ingatlanok tulajdonosai, használói kötelesek ingatlanukat megművelni, illetve rendben tartani, gyomtól, gaztól, szeméttől, vadon élő boroktól megtisztítani.
  2. Az ingatlan tulajdonosa, ahol lehetőség van rá köteles gondoskodni az ingatlana előtti közterület füvesítéséről parkosításáról.
  3. A község területén működő kereskedelmi egységek, vendéglátó- ipari és szolgáltató létesítmények, külső és belső nagytakarítását (a környezet rendezését) az üzemeltetők kötelesek minden év április 30-ig elvégezni, rendben tartásukról pedig folyamatosan gondoskodni. Kötelesek továbbá a homlokzat, az épület szerkezeti egységeinek (előtető, portál, ernyőszerkezet, cégtábla, stb.) jó karbantartásáról gondoskodni.

6.§

  1. Hirdetményt, plakátot kizárólag a község hirdetőtábláin lehet elhelyezni.
  2. Hirdetmények, plakátok eltávolítása annak a feladata, aki azt a hirdetőtáblákon, falfelületeken elhelyezte, illetve elhelyeztette.

7.§

Építés, bontás, vagy felújítás alatt álló ingatlan tisztántartása a kivitelező feladata.

Intézményes szemétszállítás

8.§

  1. A község egész területén az intézményes szemétszállításról az Önkormányzat gondoskodik, a szolgáltatás igénybevétele mindenkire nézve kötelező.
  2. A rendszeres szemétszállításba bekapcsolt területen lévő ingatlanon keletkező háztartási szemétnek az ingatlanon történő gyűjtésére és szállítására a használó köteles megfelelő számú szemétgyűjtő edényt beszerezni.
  3. A szemétszállítási napon a használó köteles a szemétgyűjtő edényt reggel 7 órára az ingatlana elé helyezni.

A közintézményeknél a szemétgyűjtő edények számára állandó szeméttároló hely alakítható ki, amelyen a konténer elhelyezendő.

  1. A szemétfuvarozó jármű személyzete a szemetet elszállítás céljából az ingatlan bejárata előtt a közút szélétől legfeljebb 5 m távolságon belül köteles átvenni.
  2. A használó köteles biztosítani, hogy az átvételi hely minden időben- különösképpen télen – megközelíthető és tiszta legyen.
  3. A rendszeres szemétszállításba be nem kapcsolt területeken a háztartási szemetet házi tüzelőberendezésben való elégetéssel, folyamatos elföldeléssel, esetleg komposztálással kell megsemmisíteni. A háztartási szemét eltávolítása zárt edényben való gyűjtéssel és a szeméttelepre szállítással is biztosítható. Szemetet elföldelni, lakóépülettől és kúttól 15 m-re, vízvezeték nyomvonaltól 2 m-nél távolabb lehet.
  4. Az ingatlan használója az olyan hulladékot, amely nem tekinthető háztartási szemétnek, saját költségén köteles a szeméttelepre szállítani, oly módon, hogy a szállítás közben a környezetet ne szennyezze.

9.§

  1. A szennyvizet csak a kijelölt szennyvíztelepre szabad kiszállítani. A kiszállítást az arra kijelölt szerv vagy személy végezheti.
  2. Trágyát csak az arra kijelölt helyen szabad elhelyezni.

A közterület rendje

  1. Közterületen anyagot lerakni és tárolni közterületet elfoglalni, illetve a rendeltetésétő eltérő módon használni csak engedély- ennek keretei között – alapján lehet.
  2. A közterületek beszennyezése tilos. A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése végett az említett területeken a szemetet, hulladékot, szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni, kiengedni vagy eldobni nem szabad.
  3. A közterület – használati engedély kiadásánál ügyelni kell arra, hogy a közterületen lévő berendezések, felszerelési tárgyak, fák, növények szabadon maradjanak és ne rongálódjanak.

A kiadott engedélyben meg kell határozni az esetleges helyreállítás módját, idejét és költségviselési kötelezettséget, beleértve a környezetszennyezés megszűnését is.

A közterület- használati engedély szükséges:

11.§

  1. Közterület-használati engedély szükséges:

Az ingatlan- nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi, továbbá

Belterületi földrészletek, illetve építmények közhasználatra átadott részeinek rendeltetéstől eltérő használatához.

  1. A közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos Önkormányzati hatósági feladatot a képviselőtestület látja el.
  2. Közterület- használati engedélyt kell beszerezni:
    1. Közterületbe 10 cm-en túl benyúló előtető, ernyőszerkezet, fényreklám, cég- és címtábla elhelyezéséhez.
    2. Árusító és egyéb pavilon elhelyezéséhez,
    3. Padok, tájékoztató táblák elhelyezéséhez,
    4. Állvány, építőanyag, törmelék elhelyezéséhez,
    5. Alkalmi és mozgóárusításra,
    6. Vendéglátó-ipari előkert létesítéséhez,
    7. Kiállítás, alkalmi vásár céljára történő igénybevételhez,
    8. Közhasználatra még át nem adott közterületek ideiglenes hasznosításához
    9. mozgó hangosító berendezés közterületen, illetve közúti járműre szerelve történő használatához 1
  1. A közterület-használat ideiglenes jelleggel maximum 2 évre engedélyezhető.
  2. Előzetes szakhatósági véleményt kell beszerezni.
  1. Közút és járda területét érintő közterület-használati engedély megadásához: az I. fokú útügyi és rendőrhatóságtól,
  2. Közterületen folytatni kívánt kereskedelmi, vendéglátó-ipari vállalkozói tevékenység folytatásához: az I. fokú kereskedelmi és iparhatóság hozzájárulása szükséges.
  1. Közterület használati engedélyt annak kell kérnie, aki közterületet használni kívánja.

Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

  1. Az engedélyt kérő nevét, lakhelyét, illetőleg székhelyét,
  2. A közterület-használat célját, időtartamát,
  3. A közterület-használat helyének és mértékének pontos meghatározását,
  4. A közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat tartalmát,
  5. Külön jogszabályban előírt illetéket.
  1. A közterület-használati engedély kiadása során figyelembe kell venni az építésügyi szabályzatot, a község rendezési tervét, valamint a köztisztasági szempontokat.
  2. Az engedélyek tartalmaznia kell:
    1. Az engedélyes nevét, lakóhelyét (székhelyét),
    2. A közterület-használat célját, időtartamát, a terület helyét, mértékét,
    3. Az engedélyező eljárásban közreműködő szakhatósági hozzájárulásban foglalt előírásokat,
    4. Az engedély megszűntetése, vagy visszavonása esetén az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,
    5. Az engedélybe vett terület tisztántartására a környezet megóvására vonatkozó felszólítást,
    6. Az engedélyes kártalanítási igényének kizárását a közterület- használati díjfizetési kötelezettség mértékét, illetőleg a fizetés határidejét, módját.
  3. Az engedély egy példányának megküldésével értesíteni kell:
    1. A kérelmezőt,
    2. A közreműködő szakhatóságokat,
    3. A hivatal pénzügyi főelőadóját,

(10) Az engedélyes közterület-használati engedélyt más személyre nem ruházhatja át.

(11) A közterület-használati engedély megszűnik:

  1. az engedélyben foglalt határidő elteltével,
  2. visszavonással.

(12) A közterület-használati engedély közérdekből bármikor visszavonható.

(13) Vissza kell vonni az engedélyt, ha az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra, mértékben használja, díjfizetési kötelezettségének felszólítás ellenére nem tesz eleget.

(14) A közterület engedélyhez kötött, de engedély nélküli használata esetén a használja, díjfizetési kötelezettségének felszólítás ellenére nem tesz eleget.

(15) A közterület-használati díjak mértéke: ÁFÁ- val 200 Ft/m2, mely a KSH által évenként megállapított infláció mértékével növekszik.

(16) Közterület használati díj mértéke mozgóárusok számára 1000 Ft + ÁFA/nap

11./A §.


  1. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény ( a továbbiakban: Mgtv.) szerinti filmalkotás forgatása céljából történő közterület-használat ( a továbbiakban: filmforgatás célú közterület-használat) vonatkozásában a Rendelet szabályait az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
  2. Filmalkotás forgatás- ideértve a reklámfilmet is – céljából való közterület-használat esetén a kérelmet a Zala Megyei Kormányhivatalnál kell előterjeszteni.
  3. Az engedélyezési eljárás részletszabályait az Mgtv.tartalmazza.
  4. Az Mgtv. fejezetében meghatározott közterület filmforgatási célú használatával kapcsolatos képviselőtestületi hatásköröket a képviselő testület a polgármesterre átruházza.
  5. Mentesség kizárólag közérdekű célokat szolgáló filmalkotások forgatása esetén adható. Közérdekű célokat szolgálnak különösen az oktatási, a tudományos és az ismeretterjesztő témájú filmalkotások.
  6. A közterület használati díj mértéke 100 Ft / m2/nap.



11/B §.


  1. A filmforgatás célú közterület – használat nem haladhatja meg az egy hét időtartamot.
  2. A közterület – használat naponta 7 és 21 óra közötti időtartamra vonatkozhat.
  3. A forgatást akadályozó , de a kérelmezőnek nem felróható , valamint a rendkívüli természeti események esetén a közterület- használati engedélyt olyan időtartamban kell meghosszabbítani és a közterület- használatot engedélyezni, ameddig a filmfogatás akadályozott volt. A közterület-használatot ilyen esemény esetén az akadály elhárulása után természeti esemény esetén az esetleges kárelhárítást és helyreállítást követően újra biztosítani kell.
  4. Kizárólag stáb-parkolás vagy technikai kiszolgálás céljából történő közterület használathoz az e rendelet szerinti közterület-használati hozzájárulás szükséges.
  5. A filmforgatás során érintett közterület melletti lakó ingatlanok gyalogos vagy gépkocsival történő megközelítését a közterület-használó köteles folyamatosan biztosítani. E kötelezettséget nem tartalmazó hatósági szerződés nem hagyható jóvá.


12.§

A községben a vándorárusok kötelesek az árusítóhely környékét állandóan tisztántartani, az árusításból keletkezett hulladékot összegyűjteni és annak elszállításáról, vagy kihelyezett tartályba való elhelyezéséről gondoskodni.

III Fejezet

Zöldterületek fenntartása és kezelése

13.§

(1) A község területén lévő zöldterületek, valamint növényzet ápolását és az időszerű növényvédelmi munkálatokat a tulajdonosok maguk kötelesek elvégezni.

14.§

(1) Tilos a község fáinak megcsonkítása a fádra plakátok ragasztása és kiszegezése.


 (2) A közhasználatú és egyéb zöldterületen, valamennyi közkifolyónál, kútnál járművet mosni tilos!

IV. Fejezet

Az állatok tartásáról

Az állattartásra alkalmas épület meghatározása


15.§

(1) Nagyrada település belterületén az egészségügyi intézmények, valamint oktatási és művelődési intézmények telkének határától 50 m-en belül tilos állatot tartani.



(2) Amennyiben a fenti intézmények 50-100 m távolságon belül vannak, úgy az illetékes tisztiorvosi szolgálat szakvéleménye alapján kell a védőtávolságot meghatározni.

16.§

A 15.§-ban meghatározott belterületen és a település külterületén – figyelemmel a település hagyományaira is- :

  1. Haszonállat: szarvasmarha, sertés, ló, kecske,
  2. Kisállat: szárnyasok, házinyúl, nutria, csincsilla
  3. Méhek
  4. Ebek, és macskák tarthatók.

17.§

Az állatok tartására szolgáló épületekben az előírások szerint engedélyezhető állatlétszám tartható. Ennek megfelelően az állatok férőhely igénye:

  1. csibe mélyalmon 8 hetes korukig: 18-20 db/m2
  2. tojótyúk mélyalmon: 5-7 db/m2
  3. tojótyúk ketrecben: 15-20 db/m2
  4. kocaellető: 2,25 x 2,4 m/db
  5. kocaszállás: 2,25 x 0,65 m/db,
  6. hízó: 0,6 x 0,8 m/db,
  7. tehén kötetlen tartásban: 6m/db
  8. tehén kötött tartásban: 2,75 x 1,8 m/db,
  9. növendék szarvasmarha lekötve: 1,9 x 0,9 m/db,
  10. növendék kötetlen tartásban: 3-5 m2/ db
  11. borjú közös rekeszben: 2-5 m2 /db

18.§

Az állattartás céljára szolgáló épület létesítése építési engedély köteles. Az állattartás céljára szolgáló épületet az építésügyi szabályok, az Országos Építésügyi Szabályzatban szereplő tűztávolságok, védőtávolságok, illetve a helyi Önkormányzati rendeletben megjelölt védőtávolságok, betartásával, lehet építeni. Az épületben csak az állat- egészségügyi előírások szerint engedélyezhető állatszám tartható.

19.§

Az állattartás céljára szolgáló épület elhelyezése az alábbi követelmények betartásával történhet:

  1. egészségügyi intézmények, gyermekintézmények, telkének határától a védőtávolság 50 m,
  2. a lakótelken állattartás céljából elhelyezhető melléképületek, nagysága és védőtávolsága az e rendelet 17.§-án alapul.

20.§

Az állatok tartását szolgáló melléképületeket úgy kell elhelyezni és üzemeltetni, hogy a környezetre káros hatást (légszennyeződést, zajt, légyveszélyt, stb.) ne fejtsenek ki.

21.§

A szagártalom csökkentése érdekében szükséges az istálló rendszeres takarítása, időszakonkénti kimeszelése. A bűzös gázok áramlását természetes vagy mesterséges szellőztetéssel a magasba kell terelni. Lehetséges továbbá a fásítás, bokrosítás, valamint az ammóniaképződés csökkentésére az istállón belül és kívül a trágyába alomanyagba megfelelő szerek keverése, továbbá a kellemetlen szagú takarmányok fedett állapotban való tárolása.

22.§

(1) A trágyát, a trágyalét az istállóból folyamatosan az előre készített trágya- vagy trágyalé tárolóban kell elhelyezni úgy, hogy a trágya vagy trágyalé a saját és a szomszédos lakótelkek, épületek és egyéb építmények rendeltetésszerű használatát ne akadályozza, azok állagát ne veszélyeztesse, illetőleg használatát ne akadályozza, azok állagát ne veszélyeztesse, illetőleg használata a környezetre káros hatást (légszennyeződés, szivárgás) ne fejtsen ki. Kisebb mennyiségű trágyát a végleges elhelyezésig – a fentiek figyelembe vételével- fedett tartályban kell gyűjteni.


(2) Elő kell segíteni a fertőzésveszély csökkentését, valamint az esetleg fellépő betegség elfolytását. Ennek érdekében a gazdasági udvart a lakóháztól, annak kertjéből le kell választani.

(3) Az állatok tartására szolgáló létesítményeket és azok helyiségeit (ólakat, ketreceket) naponta legalább egyszer, de szükség szerint többször is ki kell takarítani, és mésztejjel vagy más fertőtlenítő szerrel fertőtleníteni kell.

(4) Az ott található kártékony rágcsálókat rendszeresen kell irtani. A legyek és más kártevők rendszeres irtásáról gondoskodni kell. Az istállók, ólak elhelyezésénél figyelembe kell lenni arra, hogy az állategészségügyi és egyéb beavatkozások elvégzése baleset mentsen történhessen meg.

(5) Az elhullott állatok elhelyezéséről (kistestű állatok esetében a helyi dögkútba helyezve, nagy testű állatok esetében elszállítva) gondoskodni kell. Az elszállításig zárt göngyölegben, műanyag zsákban kell az állatot tartani.

(6) A fertőzéseket az állattartó köteles a Polgármesteri Hivatalnál bejelenteni, az állatot az intézkedésig elkülöníteni.

23.§

(1) A település közterületein állatot legeltetni, kutyát szabadon kóborolni hagyni tilos!

(2) Harapós kutyát a telken is megkötve vagy elzártan kell tartani, a kutya  közterületen csak pórázon és szájkosárral sétáltatható.

(3) Az állati hullák megsemmisítéséről, elszállításáról az állat tulajdonosa köteles gondoskodni.

(4) Amennyiben a kutya más kertjében kárt okoz az büntetendő, kutyát csak zárt , elkerített udvaron vagy telken szabad tartani.  

V. Fejezet

Levegőtisztaság-védelem

Avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok


24.§

 (1) Belterületen egész évben hétfői napokon – ünnepnapok kivételével – 7-19 óra közötti időpontban továbbá október 15. – április 15. között szombati napokon is – ünnepnapok kivételével – 8-12 óra közötti időpontban lehet avart és kerti hulladékot égetni az emberi tartózkodásra szolgáló épülettől megfelelő égetési távolság betartásával.

(2) Külterületen avart, kerti és növényi hulladékot bármely munkanapon és munkaszüneti napon lehet égetni.

(3) Közterületen az avar és kerti hulladék égetése az év minden napján tilos.

(4) Az égetési tilalom a szabadidős, szabadban történő sütésre-főzésre nem vonatkozik.

(5) Az égetés befejeztével a tüzet el kell oltani, és a parázslást meg kell szüntetni.

(6) Az elégetendő avar és növényi hulladék nem tartalmazhat kommunális vagy ipari eredetű, illetve veszélyes hulladékot.

VI. Fejezet

25.§

Szabálysértési rendelkezések

Hatályon kívül helyezve



26.§

Hatályon kívül helyezve

27.§ 


Hatályon kívül helyezve


28.§ 



Hatályon kívül helyezve



Záró rendelkezések

29.§

A jelen rendelet 1997. április 1-jén lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

Nagyrada, 1997. március 24.


Hervai Edit                                                                                       Kiss János

jegyző                                                                                               polgármester







1 Módosította 12/2013. (IX.13.) önkormányzati rendelet