Dunaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete
a lakások és helyiségek bérletének, és elidegenítésének szabályairól
Hatályos: 2020. 04. 01- 2022. 06. 30Dunaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete
a lakások és helyiségek bérletének, és elidegenítésének szabályairól
Dunaföldvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 2. mellékletében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § A rendelet hatálya kiterjed Dunaföldvár Város Önkormányzatának tulajdonában álló a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) szerint minősülő lakásra, és helyiségre, valamint a hozzájuk tartozó közös használatra szolgáló helyiségekre és területekre (továbbiakban: lakás, helyiség).
2. § (1) A rendelet alkalmazása során használt fogalmakra a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (továbbiakban: Ptk), az Ltv.-ben, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (továbbiakban: Szt.) foglalt értelmező rendelkezések és meghatározások az irányadóak, amennyiben azokat a rendelet nem szabályozza.
(2) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekben átruházott hatáskörben a Polgármester (továbbiakban: Lakáskezelő) a Dunaföldvári Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) közreműködésével látja el
a) lakáskezelői,
b) lakás-nyilvántartási,
c) a bérbeadással (a pályázati kiírással, a versenytárgyalás lebonyolításával, a lakások és helyiségek cseréjével, lakásba fogadással, tartási szerződésekkel, bérleti jogviszony folytatásával, helyiségek bérletével, lakbértámogatással, ellenőrzéssel), és
d) a lakások minősítésével (szociális, szolgálati, piaci alapon bérbe adhatóság) kapcsolatos feladatokat.
(3) A lakásigénylési pályázatok elbírálásával kapcsolatos feladatokat átruházott hatáskörben az Oktatási-, Kulturális,- Egészségügyi,- Szociális,- Ifjúsági és Sport Bizottság (továbbiakban: Bizottság) látja el.
(4) A lakásnyilvántartás tartalmazza:
2. Lakásbérbeadás általános feltételei
3. § (1) Az önkormányzati lakásokat elsősorban szociális helyzet figyelembe vétele alapján történő bérbeadással kell hasznosítani.
(2) A szociális alapon történő bérbeadás mellett biztosítani kell a lakástörvényben az önkormányzatok részére előírt elhelyezési és bérbeadói kötelezettségeket, valamint az Önkormányzat intézményei, és gazdasági társaságai által foglalkoztatott szakemberek elhelyezését is. Részükre a foglalkoztatási jogviszony fennállásának időtartamára önkormányzati szolgálati lakás biztosítható.
(3) Piaci alapon lehet bérbe adni azt az önkormányzati lakást, amelyre
1. bérlőkijelölési jog nem áll fenn,
2. Szociális alapon nem lehet bérbe adni a magas bérleti díja miatt, és
3. a (2) bekezdésben meghatározott kötelező elhelyezési feladat ellátásához nem szükséges.
(4) Önkormányzati bérlakásra – bármely hasznosítási mód esetén
a) csak határozott idejű bérleti szerződés köthető, ennek időtartama legfeljebb 5 év.
b) a bérbeadás további feltétele, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. E feltételt és az Ltv. 3.§ (2) bekezdésben meghatározott kikötést a lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell.
c) a Bérlő köteles előrefizetős mérőkészülék felszereltetéséről, és működtetéséről gondoskodni, amennyiben védendő fogyasztói státuszra jogosultsággal rendelkezik.
d) a Bérlő tűrni és használni köteles, ha az Önkormányzat saját költségén előrefizetős
mérőkészüléket szereltet fel a bérleményben.
(5) Amennyiben bérlőnek a határozott időre szóló lakásbérleti jogviszony ideje lejártakor
a) nincs lakbérhátraléka,
b) nincs közműtartozása,
c) a lakást rendeltetésszerűen használta, és
d) részére a bérbeadó lakásfelújítás-korszerűsítés költségének lakbérbe történő beszámítását engedélyezte,
úgy a határozott idő lejártát követően a Lakáskezelő saját nyilvántartásának ellenőrzése után, és a közműszolgáltatók fentiek vonatkozásában megtett nyilatkozata alapján a bérlővel ismételten megköthető 5 évre a lakásbérleti szerződés.
(6) A Lakáskezelő naptári évenként egyszer kötelező jelleggel ellenőrzi a rendeltetésszerű lakáshasználatot az Ltv. 12. § (4) bekezdése alapján és az ellenőrzés eredményéről a tárgyévet követő év március 15-ig írásban tájékoztatja a Képviselő-testületet.
(7) A lakásbérleti szerződést a bérlővel a Lakáskezelő köti meg.
(8) Társbérlet létrehozása tilos.
(9) Önkormányzati lakás vonatkozásában bérlőtársi szerződés az Ltv. 4§.(4), és 32. § (4) bekezdésében szabályozott eseteken túl nem hozható létre.
(10) A lakásbérleti szerződés megszűnése esetén a lakásban visszamaradó személy elhelyezésére a Lakáskezelő nem vállal kötelezettséget, melyet mint feltételt a lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell.
(11) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnt meg, a Lakáskezelő a lakásbérleti jog folytatására nem jogosult örököst
a) írásban felszólítja, hogy a lakásban maradt hagyatéki tárgyakat, az örökhagyó halálát követő 30 napon belül szállítsa el,
b) nem kötelezheti a bérlő által elmulasztott karbantartási és javítási munkák elvégzésére, illetőleg azok költségének a Lakáskezelő felé történő megtérítésére.
(12) Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból határidőre nem szállítja el, azokat a Lakáskezelő – az örökös költségére és veszélyére – raktárban, vagy arra alkalmas más helyiségben 30 napra elhelyezi. A hagyatéki tárgyakról – az erre vonatkozó szabályok szerint – leltárt kell felvenni, s azokat gondosan kell kezelni.
(13) Amíg az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból nem szállítja el, az üresen tartott lakással kapcsolatos olyan üzemeltetési és fenntartási költségek, amelyek egyébként a bérlőt terhelnék, az örököst terhelik.
(14) Ha az elhunyt bérlőnek lakbér, illetve használatbavételi díj hátraléka van, akkor a Lakáskezelő köteles azt hagyatéki teherként bejelenteni, melyért az örökös az örökhagyó hagyatékának erejéig felel.
(15) A bérlő az általa bérelt önkormányzati lakás egy részét a Lakáskezelő írásbeli hozzájárulásával csak akkor adhatja albérletbe másnak, ha
a) a lakás nagysága meghaladja a rendelet 8. § (4) bekezdésében meghatározott méltányolható lakásigény mértékét, és
b) a Lakáskezelőhöz benyújtott kisebb alapterületű, illetve kisebb komfortfokozatú lakásra vonatkozó lakáscsere kérelme a kérelem benyújtását követő 1 éven belül nem került kielégítésre, és
c) a lakásfenntartás költségei meghaladják a család összes egy hónapra jutó jövedelmének 25 %-át.
4. § (1) A Lakáskezelő és a bérlő írásba foglalt megállapodás keretében rendezik a bérleti jogviszony megegyezést, egyeztetést igénylő feltételeit amennyiben
a) a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá a lakást és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel, vagy
b) a bérlő a Lakáskezelő írásbeli hozzájárulásával a lakást átalakítja, illetve korszerűsíti, vagy
c) ha a lakásbérlet megszűnésekor a bérlő helyett a Lakáskezelő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá a lakást, vagy
d) ha a lakás átalakítása, bővítése, karbantartása, felújítása, helyreállítása miatt a bérlő átmeneti kiköltöztetése válik szükségessé,.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt esetekben a felek egymást írásban kötelesek tájékoztatni, és együttműködési kötelezettségük áll fenn.
(3) A megállapodás részletesen kell, hogy tartalmazza a Lakáskezelő és bérlő kötelezettségeit, a költségviselés mértékét és arányát, a teljesítési határidőket.
5. § (1) Az a személy, akinek a lakásbérleti szerződése megszűnt, a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével a lakásra vonatkozó bérleti díj kétszeresének megfelelő összeget köteles havonta használati díjként megfizetni.
(2) Amennyiben a jogcím nélküli lakáshasználat időtartama az 1 évet meghaladja, a lakáshasználati díj a lakásra megállapított bérleti díj háromszoros összege.
(3) Lakáshasználati díj fizetésének időtartama alatt a jogcím nélküli lakáshasználó nem jogosult sem lakbértámogatásra, sem megállapodáson alapuló lakbérmérséklésre.
6. § (1) A bérlő a lakásba az Ltv. 21. § (2) bekezdésében foglaltakon túl a Lakáskezelő írásbeli hozzájárulásával befogadhatja
a) a bérlő élettársát, amennyiben az a város területén másik beköltözhető lakással nem rendelkezik,
b) a bérlő testvérét, ha a befogadás után a család minden tagja részére legalább 6 m2 nagyságú lakóterület még biztosítható,
c) a bérlő eltartását írásba foglalt, érvényes tartási szerződéssel vállaló személyt.
(2) A Lakáskezelő környezettanulmány, és a szükséges okiratok, nyilatkozatok alapján állapítja meg a tartási szerződéshez való hozzájárulás magadását, vagy magtagadását.
(3) A tartási szerződés érvénytelensége, felbontása, vagy megszüntetése a lakásbérleti jogviszony folytatását az eltartó vonatkozásában kizárja.
7. § (1) A Lakáskezelő a lakás bérlőjével a bérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntetheti az alábbi feltételekkel:
a) Ha a lakás bérlője részére Lakáskezelő kezdeményezésére alacsonyabb komfortfokozatú cserelakást biztosít, akkor a bérlőt az alacsonyabb komfortfokozatú másik lakás biztosítása mellett a két lakás éves lakbére közötti különbözet kétszeres összege illeti meg, amennyiben nincs lakbérhátraléka,
b) Ha a bérlő kezdeményezi a lakásbérlet megszüntetését és az általa bérelt lakás helyett másik megfelelő cserelakás biztosítására nem tart igényt, akkor a Lakáskezelő külön írásbeli megállapodás alapján a bérlő részére a felek által szabadon megállapított, és kölcsönösen elfogadott pénzbeli térítést köteles kifizetni, amelynek összege nem lehet kevesebb a bérelt lakás kettőévi lakbérének mértékénél, és nem haladhatja meg a bérelt lakás háromévi lakbérének mértékét.
c) Ha a Lakáskezelő a lakás bérlője részére, annak kérésére ugyanolyan komfortfokozatú megfelelő cserelakást biztosít, akkor a bérlőt pénzbeli térítés nem illeti meg.
(2) A bérlő részére csak kivételes esetben (pl. tartós egészségkárosodás esetén) biztosítható a meglévő lakásánál magasabb komfortfokozatú lakás.
(3) A pénzbeli térítés kifizetésének feltétele, hogy a bérlő
a) a lakásból kijelentkezzen,
b) alacsonyabb komfortfokozatú csere esetén a cserelakásba bejelentkezzen,
c) becsatolja a közműszolgáltatók nyilatkozatát a fogyasztási helyen fennálló tartozás mértékéről, vagy a tartozásmentességről.
(4) A lakásra fennálló tartozásokat a bérlőnek járó térítésből le kell vonni.
(5) Amennyiben a bérlő a lakásbérleti jogviszonyról pénzbeli térítés ellenében mondott le azért, mert szociális intézményben került elhelyezésre, és később a szociális intézményi jogviszonya megszűnik, akkor a szociális helyzet alapján történő bérbevételre vonatkozó általános szabályok alapján jogosult lakás igénylésére és annak bérbevételére.
3. Szociális helyzet alapján történő bérbeadás további feltételei
8. § (1) Szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásra az jogosult:
a) aki saját maga, és családja lakhatását önerőből, még a lakáscélú önkormányzati helyi támogatás igénybevételével sem tudja megoldani, és
b) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori sajátjogú nyugdíjminimum másfélszeres 200 %-át, egyedül élő esetén annak 250 %-át, és
c) akinek Szt. szerinti vagyona sem neki, sem családjának nincs, és
d) akinek családjában – a vele együtt költöző családtagokat számítva – az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori sajátjogú nyugdíj minimum háromszoros összegét, feltéve, hogy családjában tartósan beteg személy van.
(2) Nem jogosult szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásra:
a) aki, és a vele együtt költöző családtagja személyi tulajdonú ingatlanát (tulajdoni hányadát) a megelőző 5 éven belül elidegenítette, és az elidegenítésből származó bevételét nem a lakhatása megoldására fordította,
b) aki a megelőző 5 éven belül pénzbeli térítés ellenében mondott le bérlakásáról, vagy
c) akinek, és a vele együtt költöző személynek a tulajdonában lakhatásra alkalmas ingatlan van,
d) aki nem vállalja az előgondozás keretében való együttműködést a családgondozóval.
(3) Szociális helyzet alapján csak olyan lakásra köthető bérleti szerződés, amelynek nagysága a bérlővel a lakásba ténylegesen együtt költözők számát figyelembe véve nem haladja meg a méltányolható lakásigény (4) bekezdésben meghatározott mértékét.
(4) A méltányolható lakásigény mértéke:
a) 1 fő esetén 1 lakószoba
b) 2 fő esetén 1 – 1,5 lakószoba
c) 3 fő esetén 1,5 – 2 lakószoba
d) 4 fő esetén 2 – 2,5 lakószoba
e) 5 fő esetén 2,5 – 3 lakószoba
f) minden további 2 fő esetén a mérték fél lakószobával növelhető.
9. § (1) A szociális helyzet alapján történő bérbevétel iránti igényeket az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon a Lakáskezelőhöz kell benyújtani, amelyhez csatolni kell:
a) a 2. melléklet szerinti vagyonnyilatkozatot,
b) a jövedelemigazolásokat, és
c) tartós egészségkárosodás esetén a kezelő orvos, vagy szakértői bizottság erről szóló igazolását.
(2) A benyújtott lakásigényeket a Lakáskezelő nyilvántartásba veszi, erről az érdekeltet 8 napon belül értesíti, és ezzel egyidejűleg megkeresi a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat családgondozóját, hogy vegye előgondozásba a kérelmezőt és családját. A családgondozó a kérelmezőt és családját legfeljebb hat hónapig tartó előgondozásba veszi. Az előgondozás során a családgondozó rendszeresen ellenőrzi a leendő bérlő és családja életvitelét, családi- és anyagi helyzetének változásait. Az előgondozás lejártakor a (3)-(8) bekezdés szerinti lakásigénylési pályázathoz a Lakáskezelő írásos megkeresése alapján a családgondozó írásban javaslatot tesz arra vonatkozóan, hogy a kérelmező jövedelmi helyzete mekkora költségteher viselésére teszi képessé a pályázót, és hogy a bérleményben várhatóan eleget tud-e tenni a társadalmi együttélés, a rendeltetésszerű, és a jó gazda gondosságával történő lakáshasználat követelményeinek.
(3) A Bizottság a Lakáskezelő tájékoztatása alapján üresen álló és bérbeadásra alkalmas lakás bérbeadás céljából történő rendelkezésre állása esetén, soron következő ülésén pályázatot ír ki a lakás bérbevételére, amely pályázati kiírásról a Lakáskezelő írásban értesíti a lakásigényt korábban benyújtó személyt a pályázaton való részvétel céljából, és részére megküldi a pályázati kiírással együtt a pályázati adatlapot. A pályázati eljárás részletes szabályait a (4)-(8) bekezdés tartalmazza.
(4) Önkormányzati lakás bérleti jogát szociális alapon a Lakáskezelő által közzétett pályázati kiírás alapján történő pályázat útján a 3. melléklet szerinti pályázati adatlap használatával lehet elnyerni. A pályázatot a pályázati kiírás alapján az abban foglaltak szerinti tartalommal, és határidőben írásban kell benyújtani a Lakáskezelőnél. A pályázat kiírásánál a Lakáskezelő biztosítja a nyilvánosságot, ennek érdekében a pályázatot a település honlapján, a helyi kábeltelevizió hirdetései között, és az önkormányzat Hivatal épülete előtti hirdetőtábláján is közzé teszi.
(5) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
a) a meghirdetett üres és bérbeadásra alkalmas lakás pontos címét, komfortfokozatát, alapterületét, műszaki jellemzőit, szobaszámát, energiahatékonysági besorolását,
b) a lakbér mértékét,
c) a bérleti jogviszony időtartamát,
d) a lakás megtekintésének lehetőségére vonatkozó tájékoztatást,
e) a pályázat (6) bekezdés szerinti kötelező tartalmi elemeit,
f) esetleges egyéb feltételeket,
g) a pályázat benyújtásának és elbírálásának határidejét, és
h) a beköltözés várható időpontját.
(6) A pályázat kötelező tartalmi elemei:
a) a pályázó(k) személyazonosító adatai, lakó- illetve tartózkodási helye,
b) a pályázat benyújtásának időpontjában fennálló lakhatásának jogcíme,
c) a pályázóval együtt lakó és jogszerűen együtt költöző személyek személyazonosító adatait, hozzátartozói minőségét,
d) az együtt költözők jövedelemigazolását,
e) a pályázó rendeletben meghatározott szociális, jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozó igazolásokat és nyilatkozatokat, és
f) a pályázó által fontosnak ítélt, személyes körülményeire vonatkozó tájékoztatást.
(7) A pályázatok elbírálása a pályázati kiírásban szereplő elbírálási határidő előtti bizottsági ülésen történik. A Bizottság a benyújtott pályázatok alapján mérlegelési jogkörében dönt arról, hogy a Lakáskezelő mely pályázóval kötheti meg a bérleti szerződést.
(8) A Bizottság döntése meghozatalánál az alábbiakat mérlegelheti:
a) az igénylő l8. § (4) bekezdés szerinti méltányolható lakásigénye, és az igényben szereplő lakás komfortfokozata hogyan viszonyul- egyezik, vagy sem - a pályázati kiírásban lévő lakás méretéhez és komfortfokozatához,
b) a pályázó képes-e jövedelmi helyzete alapján a pályázati kiírásban szereplő lakás lakbérének és közműköltségeinek megfizetésére, úgy hogy a pályázó és családja megélhetése is biztosított legyen,
c) a családgondozó előzetes gondozása alapján kiadott vélemény szerint a pályázó és családja életvitele biztosítja-e sikeres pályázat esetén a rendeltetésszerű, jó gazda gondosságával történő lakáshasználatot, és a társadalmi együttélés szabályainak megtartását.
(9) Pályázati kiírás mellőzésével a Lakáskezelő azzal a Bérlővel köthet bérleti szerződést, aki nagyobb lakás visszaadása ellenében kisebb, vagy az általa bérelt lakás komfortfokozatánál alacsonyabb komfortfokozatú lakást kér csereként, és a szociális bérlakásra való jogosultsága továbbra is fennáll, amelyet a Lakáskezelő hivatalból vizsgál.
4. Szakember elhelyezése miatti szolgálati célú lakásbérbeadás további szabályai
10. § (1) Az önkormányzat területén közfeladatot ellátó szervezetek/intézmények, valamint az önkormányzat intézményei, és gazdasági társaságai megfelelő szakember ellátásának biztosítása érdekében lakásigénylési pályázati eljárás, és versenytárgyalás mellőzésével a Lakáskezelő által szolgálati lakássá kijelölt lakás biztosítható annak a munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati, vagy állami tisztviselői jogviszonyban álló szakembernek, akinek alkalmazása a lakosság részére nyújtott kötelező közfeladat ellátásához feltétlenül szükséges (szakember elhelyezés).
(2) Szakember elhelyezés körében csak akkor adható bérbe önkormányzati bérlakás, ha a leendő bérlő és vele együtt költöző hozzátartozói tulajdonában Dunaföldváron és annak 30 km-es körzetében nincs lakás ingatlan, és 5 évre visszamenőleg nem is volt.
(3) Szakember elhelyezés céljára lakást legfeljebb az (1) bekezdésben meghatározott jogviszony fennállása idejére, de legfeljebb 5 év határozott időre lehet bérbe adni, ezt követően a bérlő saját maga köteles elhelyezéséről gondoskodni minden külön térítési és elhelyezési igény nélkül, e kikötést a bérleti szerződés tartalmazza.
(4) Munkáltatói javaslat alapján értelemszerűen alkalmazandó a 3. §. (5) bekezdésében foglalt rendelkezés az (1) bekezdés szerinti jogviszony fennállása esetén a szakember elhelyezés céljára szolgáló lakás bérbeadása esetén, amennyiben bérlő szociális-jövedelmi viszonyai alapján a határozott idő lejárát követően továbbra sem képes saját maga és családja lakhatásáról gondoskodni, és a szolgálati lakásra jogosultságának alapjául szolgáló foglalkoztatási jogviszony továbbra is fennáll.
5. Piaci alapú lakásbérbeadás további feltételei
11. § (1) Piaci alapon történő lakásbérbeadás esetén a Lakáskezelő pályázati kiírást tesz közzé, amelyre a pályázók a (3) bekezdés szerinti tartalommal ajánlatot tehetnek.
(2) A pályázati kiírás kötelező tartalma:
a) a meghirdetett üres és bérbeadásra alkalmas lakás pontos címét, komfortfokozatát, alapterületét, műszaki jellemzőit, szobaszámát, energiahatékonysági besorolását,
b) a lakbér mértékét,
c) a bérleti jogviszony időtartamát,
d) a lakás megtekintésének lehetőségére vonatkozó tájékoztatást,
e) esetleges egyéb feltételeket,
f) a versenytárgyalás helyét és időpontját,
g) a pályázat benyújtásának és elbírálásának határidejét,
h) a beköltözés várható időpontját, és.
i) a „bánatpénz” összegét.
(3) Az ajánlat kötelező tartalma:
a) a pályázó személyazonosító adatai, lakó- illetve tartózkodási helye,
b) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy a pályázati feltételeket a pályázó elfogadja és hozzájárul adatai adatvédelmi törvényben előírt módon történő kezeléséhez
c) a pályázóval együtt lakó és jogszerűen együtt költöző személyek személyazonosító adatait, hozzátartozói minőségét, és
d) az együtt költözők jövedelemigazolását.
(4) A pályázat lebonyolítására az önkormányzati vagyonrendelet szabályait kell megfelelően alkalmazni a (5)-(7) bekezdésben foglalt eltéréssel.
(5) A versenytárgyalást – a Hivatal Városfejlesztési és Műszaki Irodája (továbbiakban: Hivatal) folytatja le. A versenytárgyalásról jegyzőkönyv készül, melynek egy példányát a Lakáskezelőnek, és a pályázóknak át kell adni.
(6) A versenytárgyaláson nyertes pályázóval a Hivatal értesítése alapján a Lakáskezelő köti meg a bérleti szerződést a versenytárgyalást követő 8 napon belül.
(7) Ha a pályázat nyertese a bérleti szerződés megkötése előtt bejelenti, hogy
a) a lakást nem kívánja használatba venni, vagy
b) azt az előírt határidőben nem veszi használatba, és a megkötött bérleti szerződéstől eláll,
a lakást a Lakáskezelő a versenytárgyaláson részt vett következő legmagasabb összegű ajánlatot tevő pályázó részére adja bérbe.
6. A lakbér mértéke és mérséklésének szabályai
12. § (1) A szociális bérlakások esetén a lakbér:
a) összkomfortos lakás esetén 570.-Ft/m2/hó
b) komfortos lakás esetén 380,-Ft/m2/hó
c) félkomfortos lakás esetén 180,-Ft/m2/hó
d) komfort nélküli lakás esetén 115,- Ft/m2/hó.
(2) A szolgálati jellegű lakások bérleti díja a (2) bekezdésben meghatározottak figyelembe vételével számított bérleti díj 80%-a.
(3) A piaci alapon bérbe adott lakás bérleti díja komfort fokozatának megfelelően az alábbi:
a) Összkomfortos lakás esetén 900,- Ft/m2/hó
b) Komfortos lakás esetén 700,- Ft/m2/hó
c) Félkomfortos lakás esetén 400,- Ft/m2/hó
d) Komfort nélküli lakás esetén 200,- Ft/m2/hó”
(4) A (1)-(3) bekezdésekben meghatározottak figyelembe vételével számított bérleti díjat 20%-kal emelten kell megállapítani abban az esetben, ha a bérlakás Dunaföldvár Város kiemelt övezetében helyezkedik el.
(5) Kiemelt övezetbe tartoznak azok a lakások, amelyek a város központjában, ezen belül a Fehérvári utcában, a Paksi utcában, (Kéri utcai kereszteződésig) a Flórián utcában, a Vak Bottyán téren, a Duna utcában, és a Duna által határolt területen belül helyezkednek el.
(6) A (1)-(3) bekezdésekben meghatározottak figyelembe vételével számított lakbérek mértékét 10%-kal növelni kell, ha a lakáshoz gazdasági épület, vagy kert tartozik. Amennyiben a lakáshoz mindkettő tartozik, úgy az emelés mértéke összesen 15%.
(7) Műteremlakás esetén a (1)-(6) bekezdések alapján számított lakbér mértékét a műterem alapterület után számított lakbér 30%-ával csökkenteni kell.
(8) A lakbér összegét a kerekítés szabályai szerint száz forintra kerekítve kell megállapítani.
(9) A lakbér mérséklésére kerülhet sor a felek által írásba foglalt megállapodás alapján arra az időre, amíg Lakáskezelő a jogszabályokban meghatározott karbantartási, felújítási, pótlási, csere kötelezettségét a bérlő felszólítása ellenére sem teljesíti, és a bérlő emiatt a lakást, vagy annak egy jelentős részét harminc napot meghaladó ideig rendeltetésszerűen nem használhatja.
7. A lakbértámogatás szabályai
13. § (1) Lakbértámogatásra jogosult az a bérlő,
a) akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át,
b) akinek, és a családja tagjának Szt. szerinti vagyona nincs,
c) aki vonatkozásában szociális helyzet alapján történő bérbeadással jött létre a bérleti jogviszony, és
d) aki nem részesül lakásfenntartási támogatásban.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogosultsági feltételek fennállása esetén a bérlő 30 %-os mértékű lakbértámogatásra jogosult 1 év határozott időre.
(3) A lakbértámogatás összege levonásra kerül a rendelet 12. §-a szerint megállapított lakbérből, amelyet lakásbérleti szerződést módosító írásos megállapodásba kell foglalni.
(4) A lakbértámogatás iránti kérelmet a Lakáskezelőhöz kell benyújtani, amelyről a Lakáskezelő dönt. A kérelmet a rendelet 4. mellékletében meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani a 2. melléklet szerinti vagyon nyilatkozattal együtt. A kérelemben szereplő nyilatkozatokat és tényeket a Lakáskezelő hivatalból ellenőrzi.
8. A helyiségbérlet szabályai
14. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő helyiségek bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait a (2) - (15) bekezdésekben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Helyiséget – kötelező elhelyezési feladat kivételével – nyílt, illetve zártkörű (meghívásos) versenytárgyalás útján lehet bérbe adni az önkormányzati vagyonrendeletben meghatározott szabályok figyelembe vételével. Kötelező elhelyezési feladat, illetve zártkörű (meghívásos) versenytárgyalás esetén is alkalmazni kell az e rendeletben, és a vagyonrendeletben meghatározott szabályokat.
(3) A Lakáskezelő az üres, vagy megüresedett önkormányzati tulajdonban lévő helyiségekre csak határozott időre szóló bérleti szerződést köthet.
(4) A határozott időre szóló bérleti szerződés általában 5 évi időtartamra, a Képviselő-testület külön határozata alapján legfeljebb 25 évi időtartamra köthető.
(5) A bérleti jogviszony Bérlő részéről felmondással történő megszüntetése, vagy a Lakáskezelő részéről bérleti díj nem fizetése miatti felmondás esetén
a) a Bérlő,
b) a Bérlő társas vállalkozása,
c) az a társaság, amelynek a bérlő tagja, vagy képviselője
üzlethelyiség bérbevételére a jogviszony megszűnését követő egy éven belül ismételten nem pályázhat.
(6) Az (5) bekezdésben foglaltakon túl nem pályázhat továbbá az sem,
a) aki a bérlőként szereplő cégét eladta, vagy
b) akinek cégét felszámolták, vagy
c) akinek cégét a cégbíróság törölte a cégnyilvántartásból és utána, mint képviseletre jogosult személy, másik cég nevében ismételten önkormányzati helyiségre kíván bérleti jogviszonyt létesíteni, vagy
d) akinek akár cégképviselőként, tagként, vagy magányszemélyként az Önkormányzattal szemben tartozása áll fenn.
(7) Az Önkormányzattal szemben fennálló tartozással kapcsolatos kimutatást a Lakáskezelő hivatalból szerzi be, és csatolja az ügyiratok közé.
(8) A Lakáskezelő nem köteles a bérlőnek a helyiséget úgy bérbe adni, hogy az az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon legyen kialakítva, felszerelve, vagy berendezve.
(9) A pályázati eljárás lefolytatására az e rendelet 11. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:
a) A versenyeztetés tárgya a helyiség éves bérleti díjának ( m2/év ) összege. Az nyeri el a pályázatot, aki a legmagasabb összegű bérleti díj megfizetésére tesz ajánlatot. Az induló licitösszeget a Képviselő-testület határozatban állapítja meg, az ajánlatot a m2-re jutó bérleti díj vonatkozásában 500.- Ft-onként lehet emelni.
b) A pályázatban meg kell jelölni a helyiség műszaki paramétereit,energiahatékonysági besorolást, továbbá azt a tevékenységi kört is, amely a helyiségben folytatható.
c) A pályázatban meg kell jelölni a pályázat benyújtásával egyidőben a házi pénztárban befizetendő letéti díj mértékét, amelynek összege 30.000.- Ft. A letéti díj nyertes pályázat esetén beszámítódik a bérleti díjba, a többi pályázó részére pedig 8 napon belül visszafizetésre kerül.
(10) Kötelező elhelyezési feladat, önkormányzati vagyon ingyenes, vagy kedvezményes átengedése esetén az Áfa számítás alapjául szolgáló bérleti díj mértéke:
a) a Képviselő-testület döntése alapján legfeljebb az (9) bekezdés a) pontjában meghatározott mindenkor érvényes induló licit ár 1 % -os mértékéig csökkenthető helyiségek vonatkozásában,
b) a mezőgazdasági földterületek, vagy beépítetlen területek esetén a Képviselő-
testület által külön határozatban meghatározott földterületi bérleti díj.
(11) Zártkörű (meghívásos) versenytárgyalás esetén a bérleti díj mértéke a Képviselő-testület döntése alapján legfeljebb az (9) bekezdés a) pontjában meghatározott mindenkor érvényes induló licit ár 30%-ával növelhető, amennyiben csak egy meghívott meghívására kerül sor.
(12) Az önkormányzati tulajdonban lévő helyiség csak másik önkormányzati tulajdonú helyiségre cserélhető, az eredeti bérleti szerződésben foglalt feltételekkel.
(13) Az önkormányzati tulajdonban lévő helyiség egy részét a bérlő a Képviselő-testület írásbeli hozzájárulásával csak akkor adhatja albérletbe másnak, ha
a) a bérelt helyiség nagysága meghaladja a bérlő által gyakorolt tevékenység alapterület igényét , és
b) a bérlő bérbeadóhoz benyújtott kisebb alapterületű helyiségre vonatkozó csere kérelme a kérelem benyújtását követő 1 éven belül nem került kielégítésre, és
c) az albérletbe adott helyiségrészben folytatni kívánt tevékenységre vonatkozó szakhatósági előírások, jogszabályi feltételek megegyeznek a bérlő tevékenységére előírt szakhatósági előírásokkal, jogszabályi feltételekkel.
(14) A Képviselő-testület dönt a kérelem beérkezését követő soron következő ülésén a helyiség bérleti jogának átruházásához, vagy elcseréléséhez, ha
a) az új bérlő által gyakorolni kívánt tevékenység jogszabály által előírt feltételei biztosíthatók,
b) az átvevő által gyakorolni kívánt tevékenység nem sérti a közérdeket, és
c) mind a bérleti jogot átadó, mind a bérleti jogot átvevő félnek sem az állami, sem az önkormányzati adóhatósággal szemben semmiféle köztartozása, bérleti díj hátraléka, közműtartozása nincs- ezt írásban igazolják,
d) és a felek az egymás közötti a bérleti jog átadás-átvételéről szóló írásbeli megállapodást benyújtják kérelmükkel egyidejűleg.
(15) Ha olyan helyiséget kívánnak elcserélni, melyre határozatlan idejű bérleti szerződés áll fenn, a csere csak akkor hagyható jóvá, ha a felek közös megállapodással 5 évre szóló határozott időtartamúvá alakítják át a bérleti szerződést.
9. A lakások és helyiségek elidegenítésének általános szabályai
15. § (1) A (2)- (15) bekezdésben foglaltak szerint kell értékesíteni az elővásárlási joggal érintett lakásokat és helyiségeket, és az elővásárlási joggal nem érintett lakásokat és helyiségeket is, amennyiben a Képviselő-testület külön határozattal eladásra kijelöli azokat.
(2) A Képviselő-testület (1) bekezdés szerinti határozata tartalmazza:
a) az eladásra kijelölt ingatlant, annak műszaki paramétereivel (alapterület, műszaki állapot jellemzők, energiahatékonysági tanúsítvány) együtt,
b) az eladásra kijelölt ingatlan ingatlanszakértői véleménnyel alátámasztott forgalmi értékét,
c) a vételár és a letéti díj mértékét, megfizetésének módját, feltételeit,
d) az ajánlati kötöttség idejét, amely legfeljebb 2- 6 hónap lehet.
(3) Vagyongazdálkodási, településrendezési és műemlékvédelmi szempontok figyelembe vétele miatt nem értékesíthetőek
a) a Dunaföldvár Béke tér 1.,
b) az Ifjúság tér 2/E. , és a
c) a Hunyadi tér 3/B, 4/A , és 4/E.
szám alatti lakások.
(4) Azok a lakások, amelyekre bérlő kijelölési jog áll fenn, a szolgálati lakások, a műterem lakások valamint a Képviselő-testület által eladásra ki nem jelölt lakások kizárólag a Képviselőtestület egyedi döntésével idegeníthetők el.
(5) A lakások és helyiségek vételára a helyi forgalmi érték, amelyet ingatlanszakértői szakvéleménnyel kell megállapítani az Ltv. 52. §-ában foglaltak figyelembe vételével.
(6) Az elővásárlási joggal nem érintett lakások, illetve helyiségek eladása esetén a vevő az ingatlan (5) bekezdés szerint megállapított forgalmi értékét az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg köteles megfizetni az eladó részére.
(7) Versenytárgyalás útján kell értékesíteni a lakást, illetve helyiséget a Képviselő-testület egyedi határozata alapján, ha az arra jogosult az elővásárlási jogával nem él, vagy a lakás, illetve a helyiség teljesen üres.
(8) Versenytárgyalás esetén a vételár az (5) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladhatja.
(9) A versenytárgyalásra egyebekben a 14. § (9) bekezdésben foglalt rendelkezések irányadók azzal az eltéréssel, hogy az ajánlatot a kezdő licitárként meghatározott vételár vonatkozásában 100.000.- Ft-onként lehet emelni és a letéti díj összege az eladásra meghirdetett ingatlan kezdő licit árának 10 %-a. A letéti díj nyertes pályázat esetén beszámítódik a vételárba, a többi pályázó részére pedig 8 napon belül visszafizetésre kerül.
(10) Elővásárlási joggal érintett lakás eladása esetén a szerződés megkötésekor fizetendő vételárrészlet mértéke a lakás forgalmi értékének legfeljebb 20 %-a. A befizetett összeget meghaladó és részletekben törlesztésre kerülő vételár hátralék után a törlesztés időszakában - amely 15 év – a törlesztés megkezdésekor érvényes jegybanki alapkamat mértékével egyező szerződéses kamat (továbbiakban: kamat) jár.
(11) Elővásárlási joggal érintett lakás eladása esetén, ha a vevő törlesztési kötelezettségének csak késedelmesen tesz eleget, úgy a késedelmesen megfizetett összeg után a késedelem időtartamára évi 8 % késedelmi kamatot köteles fizetni a (3) bekezdésben megállapított kamaton felül.
(12) Elővásárlási joggal érintett lakás eladása esetén a vételár egyösszegben való megfizetése esetén a bérlőt 30 % vételár engedmény illeti meg.
(13) Elővásárlási joggal érintett lakás eladása esetén az előírtnál öt évvel rövidebb törlesztési idő vállalása esetén a bérlő a (10) bekezdés szerinti jegybanki alapkamat mértékének 30 %-kal csökkentett mértékű kamatkedvezményre jogosult.
(14) Az előírtnál 10 évvel rövidebb törlesztési idő vállalása esetén a bérlő a (10) bekezdés szerinti jegybanki alapkamat mértékének 50 %-kal csökkentett mértékű kamatkedvezményre jogosult.
(15) Helyiség eladása esetén részletfizetés, és vételár engedmény nem adható, illetve nem engedélyezhető.
(16) Az Önkormányzat a lakások elidegenítéséből származó bevételeket az Ltv.62. §-ban meghatározott célokra használja fel.
10. Az elővásárlással érintett ingatlanok értékesítésének előkészítése, szerződéskötés
16. § (1) Az Ltv. hatálya alá tartozó lakásokra, valamint helyiségekre elővásárlási joggal rendelkező személyeket az önkormányzat írásbeli ajánlatában köteles értesíteni ajánlatáról a döntés meghozatalától számított 15 napon belül.
(2) Ha a lakás illetve a helyiség megvételére más jelentkező is van, annak a személynek a vételi szándékáról is tájékoztatni kell az elővásárlási jog jogosultját.
(3) Ha az elővásárlásra jogosult az ajánlatot az ajánlati kötöttség időtartama alatt írásbeli nyilatkozattal elfogadja, a szerződés az ajánlat szerinti tartalommal létrejön. Az adásvételi szerződést azonban ilyenkor is külön írásba kell foglalni.
(4) Ha az elővásárlási jogra jogosult az önkormányzat írásbeli ajánlatára az ajánlati kötöttség időtartama alatt nem válaszol, a szerződés nem jön létre, és az önkormányzat ajánlati kötöttsége megszűnik.
(5) Az Ltv. 50. §.-ában szabályozott hozzájárulás megadásáról, vagy annak megtagadásáról a bérlőnek írásban kell nyilatkoznia.
(6) Amennyiben a vevő a lakást részletfizetési kedvezmény igénybevételével veszi meg, a vételárból a szerződés megkötésekor hátralévő összeg, annak szerződéses kamata, és a késedelmi kamat biztosítására jelzálogjogot kell az önkormányzat javára az adásvételi szerződésben alapítani. Ezen jelzálogjog biztosítására az adásvételi szerződésben ugyancsak az önkormányzat javára elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni, és a tulajdonjog változással egyidejűleg kell az ingatlan nyilvántartásba bejegyeztetni.
(7) Ha a bérlő a vételár megállapításakor a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásának értékét (Ltv. 52. §. (2) bek.) a forgalmi értékből le kívánja vonni, neki kell bizonyítania a beruházás elvégzését és annak értékét.
(8) Ha a bérlő bejelenti, hogy elővásárlási jogával élni kíván, az írásba foglalt adás-vételi szerződés megkötésének napja szerinti tárgyhó végéig továbbra is fizetni köteles a vétellel érintett ingatlanra megállapított érvényes bérleti díjat.
11. Záró rendelkezések
17. § (1) Ez a rendelet 2015. március 01. napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti
1. Dunaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének a lakások és helyiségek bérletére illetve elidegenítésükre, valamint a lakás célú helyi támogatásra vonatkozó egyes szabályokról szóló 8/2006.(III.31.) önkormányzati rendelete,
2. Dunaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének a lakások és helyiségek bérletére illetve elidegenítésükre, valamint a lakás célú helyi támogatásra vonatkozó egyes szabályokról szóló 8/2006.(III.31.) önkormányzati rendeletet módosító 12/2006.(X.01.) önkormányzati rendelet,
3. Dunaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének a lakások és helyiségek bérletére illetve elidegenítésükre, valamint a lakás célú helyi támogatásra vonatkozó egyes szabályokról szóló 8/2006.(III.31.) önkormányzati rendeletet módosító 5/2007.(III.15.) önkormányzati rendelet,
4. Dunaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének a lakások és helyiségek bérletére illetve elidegenítésükre, valamint a lakás célú helyi támogatásra vonatkozó egyes szabályokról szóló 8/2006.(III.31.) önkormányzati rendeletet módosító 27/2009.(XII.01.) önkormányzati rendelet,
5. Dunaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének a lakások és helyiségek bérletére illetve elidegenítésükre, valamint a lakás célú helyi támogatásra vonatkozó egyes szabályokról szóló 8/2006.(III.31.) önkormányzati rendeletet módosító 22/2010.(XII.01.) önkormányzati rendelet, és a
6. Dunaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének a lakások és helyiségek bérletére illetve elidegenítésükre, valamint a lakás célú helyi támogatásra vonatkozó egyes szabályokról szóló 8/2006.(III.31.) önkormányzati rendeletet módosító 26/2010.(XII.30.) önkormányzati rendelet.
Horváth Zsolt |
Bárdos Lászlóné dr. |
1. melléklet
Igénylő |
Házastárs (élettárs) |
|---|---|
Neve: |
Neve: |
Szül.helye: |
Szül.helye: |
ideje: |
ideje: |
Anyja neve: |
Anyja neve |
Családi állapota: |
Családi állapota: |
Lakóhelye: |
Lakóhelye: |
tartózkodási hely: |
tartózkodási hely: |
Munkahelye: |
Munkahelye: |
Mióta dolgozik e m.helyen: |
Mióta dolgozik e m. helyen |
A |
B |
C |
|||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
A jövedelem típusa |
Kérelmező |
A kérelmezővel közös háztartásban élő további |
|||||
1. |
Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó |
||||||
2. |
Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó |
||||||
3. |
Táppénz, gyermekgondozási támogatások |
||||||
4. |
Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások |
||||||
5. |
Önkormányzat, járási hivatal és munkaügyi szervek által folyósított ellátások |
||||||
6. |
Egyéb jövedelem |
||||||
7. |
Összes jövedelem |
||||||
a) az igénylő rendeletben szabályozott 4./ pont szerinti méltányolható lakásigénye, és az igényben szereplő lakás komfortfokozata hogyan viszonyul - egyezik, vagy sem - a pályázati kiírásban lévő lakás méretéhez és komfortfokozatához,
b) a pályázó képes-e jövedelmi helyzete alapján a pályázati kiírásban szereplő lakás lakbérének és közműköltségeinek megfizetésére, úgy hogy a pályázó és családja megélhetése is biztosított legyen,
c) a családgondozó előzetes gondozása alapján kiadott vélemény szerint a pályázó és családja életvitele biztosítja-e sikeres pályázat esetén a rendeltetésszerű, jó gazda gondosságával történő lakáshasználatot, és a társadalmi együttélés szabályainak megtartását.
2. melléklet
I. A kérelmező személyes adatai
II. A kérelmező, és a vele együtt élő közeli hozzátartozójának vagyona
1. Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat): címe: ................. város/község ................... út/utca.................... hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ..........................., a szerzés ideje: ................ év
2. Üdülőtulajdon és üdülőtelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat): címe: ....................... város/község .................................. út/utca .................... hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ...................., a szerzés ideje: ................ év
3. Egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület-(épületrész-)tulajdon (vagy állandó használat): megnevezése (zártkerti építmény, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs stb.): ............................ címe: ...................................... város/község........................... út/utca .................... hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ................., a szerzés ideje: ................ év
4. Termőföldtulajdon (vagy állandó használat): megnevezése: .......................... címe: ........................................ város/község .............................. út/utca .................... hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ...................., a szerzés ideje: ................ év
* Becsült forgalmi értékként az ingatlannak a településen szokásos forgalmi értékét kell feltüntetni. |
|||||||||||||||||
** Becsült forgalmi értékként a jármű kora és állapota szerinti értékét kell feltüntetni. |
|||||||||||||||||
3. melléklet
Pályázó |
Házastárs (élettárs) |
|---|---|
Neve: |
Neve: |
Szül.helye: |
Szül.helye: |
ideje: |
ideje: |
Anyja neve: |
Anyja neve |
Családi állapota: |
Családi állapota: |
Lakóhelye: |
Lakóhelye: |
tartózkodási hely: |
tartózkodási hely: |
Munkahelye: |
Munkahelye: |
Mióta dolgozik e m.helyen: |
Mióta dolgozik e m. helyen |
A |
B |
C |
|||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
A jövedelem típusa |
Kérelmező |
A kérelmezővel közös háztartásban élő további |
|||||
1. |
Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó |
||||||
2. |
Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó |
||||||
3. |
Táppénz, gyermekgondozási támogatások |
||||||
4. |
Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások |
||||||
5. |
Önkormányzat, járási hivatal és munkaügyi szervek által folyósított ellátások |
||||||
6. |
Egyéb jövedelem |
||||||
7. |
Összes jövedelem |
||||||
1. Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat): címe: ................. város/község ................... út/utca.................... hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ..........................., a szerzés ideje: ................ év
2. Üdülőtulajdon és üdülőtelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat): címe: ....................... város/község .................................. út/utca .................... hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ...................., a szerzés ideje: ................ év
3. Egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület-(épületrész-)tulajdon (vagy állandó használat): megnevezése (zártkerti építmény, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs stb.): ............................ címe: ...................................... város/község........................... út/utca .................... hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ................., a szerzés ideje: ................ év
4. Termőföldtulajdon (vagy állandó használat): megnevezése: .......................... címe: ........................................ város/község .............................. út/utca .................... hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ...................., a szerzés ideje: ................ év
4. melléklet
2. ……………………………………………………………………….………………………………..
3. ……………………………………………………………………..……………………….…………
4. ………………………………………………………………..……………………………………….
5. …………………………………………………………………………………….……………….….
A |
B |
C |
|||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
A jövedelem típusa |
Kérelmező |
A kérelmezővel közös háztartásban élő további |
|||||
1. |
Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó |
||||||
2. |
Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó |
||||||
3. |
Táppénz, gyermekgondozási támogatások |
||||||
4. |
Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások |
||||||
5. |
Önkormányzat, járási hivatal és munkaügyi szervek által folyósított ellátások |
||||||
6. |
Egyéb jövedelem |
||||||
7. |
Összes jövedelem |
||||||