Dunaföldvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (4) bekezdésében, továbbá a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény 48. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § A rendelet hatálya Dunaföldvár Város közigazgatási területén (továbbiakban: Település), a

természetes és jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező közösségeknek (társasházaknak, lakásszövetkezeteknek) a közterületek tisztántartásával, a köztisztasággal, a köztisztasági szolgáltatással összefüggő tevékenységére, továbbá az avar és kerti hulladék égetésére terjed ki.

2. § A rendelet hatálya nem terjed ki a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízre, a radioaktív hulladékokra és ezekkel összefüggő tevékenységre.

3. § E rendelet alkalmazásában:

1. Ingatlan: a közszolgáltatásba bevont területen fekvő egylakásos lakó- vagy lakás, vállalkozás, gazdasági tevékenység céljára használt épület, a több lakásos lakásszövetkezeti vagy társasház és a hozzá tartozó telek.

2. Síkosság mentesítés: a hó, az ónos eső, a jég eltávolítására, síkosságának csökkentésére, érdesítésére irányuló tevékenység,

3. Köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok – ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szállás, stb. céljára) szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló épületek és helyiségek, az építési törvény szerinti melléképítmények és a hozzájuk tartozó területek -, valamint közterületek tisztántartása,

4. Ingatlantulajdonos: az ingatlan tulajdonosa, birtokosa vagy használója,

5. Közterület: az ingatlan-nyilvántartás helyrajzi számmutatójában közterületként nyilvántartott az önkormányzat tulajdonában lévő bel- és külterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark, árok), továbbá az építmények közhasználatra átadott része (épületárkád alatti járda stb.), a város közhasznú zöldterülete,

6. Köztisztasági szolgáltatás: (a továbbiakban szolgáltatás) megrendelés, illetőleg megbízás alapján a közterületek tisztántartása

7. Tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek (árok) tisztítása, hó- és síkosság mentesítése, illetőleg pormentesítése, és a zöldterületek karbantartása, gondozása.

4. § (1) Az ingatlanhasználónak az ingatlan tisztántartásával kapcsolatos feladatai a következők:

a) a beépített, illetőleg beépítetlen telekingatlan tisztántartása és gyommentesítése,kaszálása,

b) a telekingatlanról a járdára és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő (a biztonságos gyalogos és gépjármű közlekedést biztosító) nyesése,

c) az ingatlanon a házszámot jól látható módon, beépítetlen ingatlanok, zárt kertek utcafrontján, garázsok ajtaján az ingatlan helyrajzi számát – minimum A/4-es formátumban és időtálló kivitelben – jól láthatóan elhelyezni a köztisztasági kötelezettség megállapítása érdekében,

d) garázsok, sorgarázsok körüli 5 méteres területsáv tisztántartása,

e) bontás, építés, felújítás és karbantartás miatt üresen álló ingatlan és az előtte húzódó járda tisztántartása a kivitelező feladata, ha az nem azonos a használóval,

f) járműbehajtók átereszeinek karbantartása és tisztántartása.

(2) Az ingatlanhasználó közterület tisztántartásával kapcsolatos feladatai a következők:

a) az ingatlan közterülettel érintkező, telekhatárai mellett meglévő járdaszakasz (járda hiányában 2 m széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő terület, beleértve a közúttal párhuzamos nyílt csapadékvíz-elvezető útárkok és a kapubejáróknál épített átereszek, folyókák, valamint a gépkocsibejárók területét is - tisztántartása, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolítása, hó-és síkosság mentesítése,

b) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület, valamint az épületek alatti átjárók, árkádok tisztántartása, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolítása, hó-és síkosság mentesítése,

(3) Tiltott tevékenység:

a) a település közterületein szemetelni, vagy a közterületet állatok hajtásával, sétáltatásával beszennyezni, közterületre engedély nélkül települési hulladékot, építési és egyéb hulladékot lerakni,

b) szennyvíz közterületre, talajba vagy felszín alatti vízbe (használaton kívüli kútba, pincébe), és csapadékvíz-elvezető rendszerbe vezetése, szennyvíz közműpótló építményből kiépített szennyvízhálózatba történő átemelése, és eldugulás, vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot szennyvízcsatornába, illetve csapadékcsatornába szórni, vagy önteni,

c) a csapadékvíz elfolyásának bármilyen módon történő megakadályozása,

d) fertőző, vagy bűzös anyagot, emberi fekáliát, állati trágyát (kivéve a termőföld minőségének javítása érdekében haladéktalan beszántással), bármilyen hulladékot közterületen, magánterületen (saját, vagy idegen területen) lerakni,

e) a település volt dögterén és a bárki tulajdonában álló területen az állati eredetű mellékterméket – így különösen az elhullott állat tetemét – lerakni,

f) a települési hulladék gyűjtésére szolgáló edényzet, és a szelektív hulladékgyűjtő zsákok  - szállítás napja, és előtte/ utána nap kivételével – közterületen történő tárolása.

(4) Az állati eredetű melléktermék – így különösen az elhullott állat tetemének – tulajdonosa saját költségén köteles annak elszállításáról, ártalmatlanná tételéről a vonatkozó jogszabályban előírt módon gondoskodni.

(5) Amennyiben a közterület tisztántartására vonatkozó kötelezettségét a kötelezett nem teljesíti, az Önkormányzat jogosult a munkát a kötelezett költségére elvégezni, illetve elvégeztetni és annak költségét a mulasztóval megfizettetni.

5. § (1) Az önkormányzat közterület tisztántartási feladatai a következők:

a) közutak, kerékpárutak, lépcsők, közparkok, játszóterek, valamint ezeken keresztül vezető gyalogjárók tisztántartása, a keletkező hulladék összegyűjtése és a kijelölt helyre történő elszállítása,

b) A 4.§-ban meghatározottakon túl a közterület burkolt felületeinek tisztántartása, hó és síkosság mentesítése,

c) az utcai hulladékgyűjtők kihelyezése, azok folyamatos kiürítése, tisztántartása, javítása, pótlása,

d) a belterületen levő és a 9. § (1) bekezdés alá nem tartozó váróhelyiségek, várakozóhelyek, járdaszigetek és a járdától füvesített területtel vagy egyéb módon elkülönített megállóhelyek rendszeres tisztántartása, az ott keletkezett hulladék eltávolítása,

e) közterületen levő fák gallyazása, szükség szerinti csonkításáról való gondoskodás.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feladatokat az Önkormányzat közfoglalkoztatás, vagy saját szervezeti egysége útján látja el.

6. § (1) Az ónos esőtől, jégtől vagy hótól síkossá vált burkolatot a jég, hó feltörésével és eltávolításával vagy környezetkímélő szóróanyag kiszórásával (pl. homok, hamu, kis szemcséjű salak stb) folyamatosan síkosság mentessé kell tenni.

(2) Síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon kívül (homok, salak) klorid tartalmú fagyáspont csökkentő szer használata csak úgy alkalmazható, hogy a vegyszer egyszeri kijuttatásának maximális mértéke 40g/m2-nél több ne legyen. Ezen anyagok tárolása tárolóedényben környezetszennyezést kizáró módon történhet. Klorid tartalmú vegyszerek használata alul-felüljárók, hidak felületein és azok 15 méteres körzetében, zöld felületeken és azok környékén tilos.

7. § (1) A hó eltakarítást úgy kell elvégezni, hogy a folyamatos gépjármű és gyalogosforgalom részére megfelelő hely álljon rendelkezésre.

(2) A síkosság mentesítésre kötelezettek a járdáról eltakarított havat 6 m-nél szélesebb úton az úttest szélén, a folyóka szabadon hagyásával, ennél keskenyebb út esetén a járda szélén kötelesek összegyűjteni.

(3) Hórakást buszmegállóban, kapu és kocsibejáróban, gyalogátkelőhelyen, az úttesten a forgalmat akadályozó módon, valamint útkereszteződésben elhelyezni tilos.

8. § (1) A szórakozóhelyek, vendéglátó ipari, kereskedelmi és szolgáltató egységek, valamint az utcai és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt, továbbá az egység közvetlen környékét (2 m széles sávot figyelembe véve) a gazdálkodó szervezet köteles megtisztítani és folyamatosan tisztán tartani.

(2) A gazdálkodó szervezet köteles az árusításból keletkező hulladék zárható edényzetben történő gyűjtéséről, valamint annak a kijelölt hulladéklerakó helyre saját költségén történő elszállításáról gondoskodni.

9. § (1) Tömegközlekedési szolgáltató szervezetek üzemi területeinek, végállomásainak, pálya–udvarainak tisztántartása a járművek üzembentartójának kötelezettsége.

(2) Külterületen a várakozóhelyek és autóbusz megállóhelyek tisztántartása a közútkezelő, a vasútállomás tekintetében pedig a Magyar Államvasutak Zrt. feladata.

(3) Közterületi zöld felületen gépjármű nem mosható.

10. § (1) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett por, valamint szennyeződés elterjedését meg kell akadályozni, a porképző anyagokat vízzel kell locsolni. Közterületen építőanyagot és építési törmeléket csak közterület-használati engedély alapján lehet tárolni.

(2) Az építési területekről a sárfelhordás letakarításáról és az építkezéssel kapcsolatos közúti jelzésekről az építtetőnek, vagy megbízottjának folyamatosan gondoskodnia kell.

(3) Közműhibák javítását követően az utak szennyeződését a hiba elhárítója köteles haladéktalanul eltakarítani.

11. § (1) Bármely anyag szállítását úgy kell elvégezni, hogy a közterület ne szennyeződjön.

(2) Bűzös anyagokat csak légmentesen lezárt, tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani.

(3) A karácsonyi ünnepek után a lakosság a fenyőfákat a hulladékgyűjtő edények mellett helyezheti el.

(4) A hulladékgazdálkodási közfeladat alá nem tartozó inert hulladék, továbbá a települési hulladék konténerrel történő szállítása esetében a hulladék termelője, birtokosa és kezelője a közterület tisztántartása érdekében úgy kell eljárjon, hogy a hulladék a szállítójárműbe történő ürítésekor, illetve a szállítás folyamán ne szóródjon és más környezetterhelést ne idézzen elő.

(5) Ha bármely szállítmány fel- vagy lerakásánál, szállításánál a közterület beszennyeződik, a szállító köteles azt haladéktalanul megtisztítani.

12. § (1) A közterületről történő állati tetemek elszállításáról, kóbor macskák, ebek befogásáról az Önkormányzat gondoskodik.

(2) Az állati ürülék közterületről történő eltakarításáról az állat gazdája, vagy felügyelője, a szennyeződés keletkezését követően haladéktalanul köteles gondoskodni.

(3) Tilos a kihelyezett gyűjtőedényekből a hulladék kiszórása, a közterület szennyezése.

(4) Tilos a hulladékgyűjtő edényekbe a szemét válogatása és elvitele céljából belenyúlni (guberálni).

(5) A közterület felszerelési és berendezési tárgyainak beszennyezése, illetőleg megrongálása tilos.

(6) A közterületre kihelyezett hulladékgyűjtő kelyhekbe kizárólag a gyalogos forgalom során keletkező hulladék helyezhető el. A gazdálkodó szervezetek tevékenysége során keletkező hulladék hulladékgyűjtő kelyhekbe történő elhelyezése tilos.

13. §  (1) Avart és kerti hulladékot csak állandó felügyelet mellett, a lakókörnyezet zavarása nélkül, a tűzvédelmi előírások betartásával lehet égetni úgy, hogy az az emberi egészséget, és a környezetet ne károsítsa.

(2) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot.

(3) Nem égethető kerti hulladék:

• december 1. és március 1.-e közötti időszak alatt,
• vasárnapokon és ünnepnapokon
• egészségügyi-, szociális-, nevelési és oktatási intézmények, nyitott sportlétesítmények és egyházi intézmények 100 méteres körzetében, azok működésének időtartama alatt,
• ha az arra illetékes szerv tűzgyújtási tilalmat rendelt el.

(4) A város közterületein egész évben tilos az égetés.

(5) Október és november hónapban az égetés csak 9-15 óra között engedélyezett.

(6) Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011.(IX.6.) BM rendelet alapján kell eljárni a tűzgyújtás bejelentésével kapcsolatban.

14. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el:

a)  az az ingatlanhasználó vagy ingatlantulajdonos, aki ingatlana tisztán tartásáról nem gondoskodik, vagy az ingatlanra ráhordott vagy felhalmozott hulladékot a kijelölt hulladéklerakó-helyre nem szállítja vagy szállíttatja el,

b) az az ingatlanhasználó vagy ingatlantulajdonos, aki nem gondoskodik az ingatlannal érintkező közterület (járda hiányában 2 m-es területsáv), illetőleg a járda melletti zöldsáv, nyílt csapadékvíz-elvezető árok és ennek műtárgyai tisztántartásáról, gyommentesítéséről, kaszálásáról – zöldterület és gyepes árok esetében a kaszálást legfeljebb 5,0 méter szélességben elvégezve,

c)

d)

e) aki nyílt téren e rendelet szerint nem kerti hulladéknak minősülő anyagot éget,

f) aki az avar- kerti hulladékégetést nem e rendelet szerint engedélyezett időszakban végzi.

g) aki az ingatlanról az úttest, vagy a járdafölé nyúló ágak és bokrok megfelelő nyesésétnem végzi el, és ezzel a közlekedést akadályozza,

h)

i) aki a települési hulladék gyűjtésére szolgáló edényzetet, és a szelektív hulladékgyűjtő zsákokat  - szállítás napja, és előtte/ utána nap kivételével – közterületen tárolja.

j) aki a település volt dögterén és a bárki tulajdonában álló területen állati eredetű mellékterméket – így különösen az elhullott állat tetemét – lerakja.

15. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokkal kapcsolatos hatáskört a jegyző gyakorolja.

(2) Nem állapítható meg közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás, ha a tevékenység vagy mulasztás szabálysértést, bűncselekményt valósít meg, úgyszintén, ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény, vagy kormányrendelet közigazgatási bírság alkalmazását rendeli el.

(3) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetése miatt lefolytatott eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) rendelkezései alkalmazandók az e rendeletben meghatározott eltérésekkel.

(4) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatti eljárás kizárólag hivatalból indítható, mely akkor sem minősül kérelemre indult eljárásnak, ha a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jelenti be. Az eljárási képességgel nem rendelkező személy közigazgatási bírsággal nem sújtható.

(5) Az eljárási képességgel nem rendelkező személy közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartása miatt indult eljárást meg kell szüntetni.

(6) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetője a jogsértés jellegével arányban legfeljebb ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírsággal sújtható, amennyiben a helyszíni intézkedés alkalmával az ügyfél a jogsértést teljes mértékben elismeri és legfeljebb kettőszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(7) A helyszíni bírság kiszabására a közterület-felügyelő jogosult.

(8) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások elkövetése miatt kiszabott közigazgatási bírságot átutalási postautalványon vagy banki utalással az Önkormányzat számlájára kell befizetni.

16. § A rendelet 2016. augusztus 01. napján lép hatályba.

Dunaföldvár, 2016. június 28.

Záradék:

A rendelet a mai napon kihirdetésre került.

Dunaföldvár, 2016. június 29.

                                                                                   Bárdos Lászlóné dr.

                                                                                    címzetes főjegyző