Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 45/2015 (XI.23.) önkormányzati rendelete

a távhőszolgáltatásról

Hatályos: 2015. 12. 01

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 45/2015 (XI.23.) önkormányzati rendelete

a távhőszolgáltatásról

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 20. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 10. § a) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Fejér Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Osztálya, a Székesfehérvári Fogyasztó-védelmi Egyesület és a Lakásbérlők és Lakástulajdonosok Érdekvédelmi Egyesülete véleményének kikérésével a következőket rendeli el.

I. FEJEZET Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet alkalmazásában:

  • 1. a lakások rendeltetésszerű használatára szolgáló épületrészek: a kapualj, a lépcsőház, a folyosó, a mosókonyha, a szárítóhelyiség, a közös fürdőszoba, a közös mosdó, a közös WC, a gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség, a gépkocsitároló, a központi berendezések helyiségei, a közös pince- és padlástér;
  • 2. díjfizető: a távhőszolgáltatásról szóló törvényben meghatározott díjfizető;
  • 3. egyéb felhasználó: a távhőszolgáltatásról szóló törvényben meghatározott egyéb felhasználó;
  • 4. épületrész: a távhőszolgáltatásról szóló törvényben meghatározott épületrész;
  • 5. felhasználási hely: a távhőszolgáltatásról szóló törvényben meghatározott felhasználási hely;
  • 6. felhasználó: a távhőszolgáltatásról szóló törvényben meghatározott felhasználó;
  • 7. felhasználói berendezés: a távhőszolgáltatásról szóló törvényben meghatározott felhasználói berendezés;
  • 8. felhasználói hőközpont: a távhőszolgáltatásról szóló törvényben meghatározott felhasználói hőközpont;
  • 9. fűtési idény: a minden év október 15. napja és a következő év április 15. napja közötti időszak;
  • 10. költségmegosztó: a távhőszolgáltatásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott költségmegosztó;
  • 11. lakossági felhasználó: a távhőszolgáltatásról szóló törvényben meghatározott lakossági felhasználó, aki a 12. pont szerinti lakossági háztartási díjfizető, valamint a 13. pont szerinti lakossági nem háztartási díjfizető lehet;
  • 12. lakossági háztartási díjfizető: a távhőszolgáltatással ellátott lakás, valamint a lakóépületben és a lakást is magában foglaló vegyes célra használt épületben lévő, a lakások rendeltetésszerű használatára szolgáló és e rendeltetésének megfelelően használt épületrész tulajdonosa vagy használója;
  • 13. lakossági nem háztartási díjfizető: a 12. pont alá nem tartozó, a lakóépületben és a lakást is magában foglaló vegyes célra használt épületben lévő egyéb épületrész tulajdonosa vagy használója, abban az esetben is, ha az egyéb célra szolgáló épületrész, vagy épületrészek részére történő hőmennyiség szolgáltatása külön mérőkörön történik;
  • 14. szabálytalan vételezés: a távhőszolgáltatásról szóló törvényben meghatározott szabálytalan vételezés;
  • 15. szolgáltatói hőközpont: a távhőszolgáltatásról szóló törvényben meghatározott szolgáltatói hőközpont.

(2) A hőközpont alkotórészeinek minősülnek a hőközponton belüli technológiai berendezések.

(3) A felhasználó és a távhőszolgáltató közötti jogviszonyban külön-külön felhasználónak kell tekinteni azt a felhasználót, amelynek távhővel való ellátása több különböző felhasználási helyen valósul meg.

2. § A távhőszolgáltató a távhőszolgáltatáshoz való csatlakozásért, valamint a meglévő távhőszolgáltatói rendszer növekvő távhőigénnyel járó átalakításáért csatlakozási díjat nem számíthat fel.

3. § (1) Új felhasználó távhőszolgáltatáshoz való csatlakozása esetén hiteles mérővel ellátott felhasználói hőközpontot kell létesíteni.

(2) Új felhasználó használati melegvíz szolgáltatást kizárólag egyedi vízmennyiségmérésre alkalmas felhasználói berendezés létesítésével igényelhet.

(3) Meglévő épületben új távhőszolgáltatás csak mérővel ellátott felhasználói hőközpont kialakítása esetén vehető igénybe.

4. § Az egyéb felhasználó felhasználói hőközpontjának üzembe helyezési eljárásához a távhőszolgáltatót meg kell hívni, az eljárásban a távhőszolgáltató köteles közreműködni és nyilatkozni. A közreműködésért díj nem számítható fel.

5. § Amennyiben a távhőszolgáltató tulajdonába új szolgáltatói hőközpont kerül, a távhőszolgáltató köteles a szolgáltatott távhő mennyiségéből az egyes ellátott épületekre jutó hőmennyiségmérés feltételeit felhasználói hőközpontok létesítésével és mérők beépítésével biztosítani, amennyiben a szolgáltatói hőközpontból ellátott valamennyi felhasználó

  • a) díjmentesen biztosítja a távhőszolgáltató részére a hőközpont létesítéséhez szükséges és arra alkalmas épületrészt, valamint annak üzemeltetés céljára történő használatát, továbbá
  • b) vállalja, hogy
    • ba) az üzembe helyezéstől számított legalább 15 évig nem mondja fel a közszolgáltatási szerződést, vagy
    • bb) amennyiben a közszolgáltatási szerződés az üzembehelyezéstől számított 15 éven belül a felhasználónak felróható okból megszűnik, vagy a felhasználó a közszolgáltatási szerződést felmondja, a hőközpont felmondáskori nyilvántartási értékét a szerződés megszűnésétől számított 15 napon belül egy összegben megfizeti a távhőszolgáltatónak.

6. § (1) A távhőszolgáltató olyan mennyiségű távhőt köteles szolgáltatni, amennyi a felhasználói berendezések üzemképes és biztonságos állapota mellett a felhasználó igénye szerint a közszolgáltatási szerződésben rögzített szolgáltatási célok kielégítéséhez szükséges.

(2) Szolgáltatói hőközpontból való hőellátás esetén a távhőszolgáltató a vételezni kívánt távhő mértékére, annak változtatására, valamint a fűtési célú távhőszolgáltatás megkezdésére és befejezésére vonatkozó igényeket a szolgáltatói hőközpontban, valamennyi érintett felhasználóra kiterjedően azonos módon és mértékben – egyéb megállapodás hiányában a távhőszolgáltató üzletszabályzatában meghatározottak szerint – elégíti ki.

(3) Szolgáltatói hőközpontból ellátott felhasználók a (2) bekezdésben foglaltakról a távhőszolgáltatóval kötött megállapodásban csak együttesen, a közösen kijelölt megbízottjuk útján rendelkezhetnek.

II. FEJEZET A közszolgáltatási jogviszony részletes szabályai

1. A közszolgáltatási szerződés felmondása vagy módosítása

7. § (1) A közszolgáltatási szerződést a felhasználási hely egészére lehet felmondani.

(2) A távhőszolgáltatásnak a felhasználási hely egy épületrészében történő megszüntetése esetén a közszolgáltatási szerződést módosítani kell.

(3) A lakossági felhasználó az általános közszolgáltatási szerződés felmondása vagy módosítása iránti szándékát a felmondást vagy módosítást legalább 6 hónappal megelőzően köteles írásban bejelenteni a távhőszolgáltatónak. A távhőszolgáltató a felhasználó bejelentésétől számított 30 napon belül köteles a felhasználót írásban tájékoztatni a felmondás vagy módosítás feltételeiről.

(4) Az egyéb felhasználó az egyedi közszolgáltatási szerződést 6 hónapi felmondási idővel, az év december 31. napjára mondhatja fel, ha együttes feltételként

  • a) a felmondáshoz a távhővel ellátott épület tulajdonosi közössége az összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös szavazattöbbségű határozatával hozzájárul és az épületben a távhőellátással azonos komfortfokozatú más hőellátást valósít meg;
  • b) a szerződés felmondása nem okoz jelentős kárt más számára, és nem korlátozza mások tulajdonosi, használói, bérlői jogait;
  • c) viseli azokat a költségeket, amelyek a felhasználói berendezéseknek a felmondás következtében szükséges műszaki átalakításával merülnek fel;
  • d) a szerződés felmondását a meglévő rendszer műszaki megoldása lehetővé teszi és a felmondás nem ütközik egyéb jogszabályba.

(5) A közszolgáltatási szerződés felmondásával vagy módosításával kapcsolatos költségeket a felhasználó köteles a távhőszolgáltatónak megtéríteni. A megtérítendő költségnek minősül különösen

  • a) a felhasználói és szolgáltatói berendezések átalakításával vagy felszámolásával kapcsolatban felmerülő minden indokolt költség, és
  • b) a kikapcsolás következtében kihasználhatatlanná vált, de fel nem számolható hőtermelő és távvezetéki kapacitáshányad fenntartási költsége.

(6) Az (5) bekezdés szerinti költségek számításának módját a távhőszolgáltató üzletszabályzatában kell meghatározni.

(7) A távhőszolgáltatásnak a felhasználási helyen vagy a felhasználási hely épületrészében történő megszüntetése megvalósulását a távhőszolgáltató ellenőrzi.

(8) A közszolgáltatási szerződés felmondása vagy módosítása miatt szükséges munkákat a tulajdonát képező hőközpontban a távhőszolgáltató végzi el.

(9) Amennyiben távhőszolgáltató a felmondás vagy a módosítás feltételeinek megvalósulását nem látja biztosítottnak, köteles tájékoztatni az Önkormányzatot.

2. A hőmennyiségmérés helye

8. § (1) A távhőszolgáltató a szolgáltatott távhőmennyiséget

  • a) felhasználói hőközpontból történő hőellátás esetén a felhasználói hőközpontban,
  • b) szolgáltatói hőközpontból történő hőellátás esetén a szolgáltatói hőközpontban

köteles mérni.

(2) Hőközponti mérés esetén a hőmennyiségmérés helye

  • a) a felhasználói hőközpontból történő hőellátás esetén a felhasználói hőközpont
  • b) szolgáltatói hőközpontból történő hőellátás esetén a szolgáltatói hőközpont

primer oldala.

(3) A szolgáltatott távhő elszámolásának alapja a hőközpontban a szolgáltatói vezetékhálózatból a felhasználói vezetékhálózatba átadott, a szolgáltató tulajdonában álló, hiteles hőmennyiségmérőn mért hőmennyiség.

(4) A szolgáltatott hőmennyiség mérésére kizárólag érvényes EU-MID hitelesítéssel rendelkező vagy a mérésügyi hatóság által hitelesített mérőberendezés alkalmazható. A mérő üzemben tartásáról és időszakos hitelesítéséről a mérő tulajdonosa köteles gondoskodni. A mérő hitelességének ellenőrzésére mind a szolgáltató, mind a felhasználó jogosult.

3. A távhőszolgáltatási díj

9. § (1) A távhőszolgáltatásért távhőszolgáltatási díjat kell fizetni.

(2) A távhőszolgáltatási díj alapdíjból és hődíjból áll.

4. Az alapdíj

10. § (1) Az alapdíj a távhőszolgáltatás folyamatos rendelkezésre állásáért és a távhőszolgáltatás igénybevételének lehetőségéért fizetendő díj.

(2) Az alapdíjat

  • a) az általános közszolgáltatási szerződésben meghatározott felhasználási hely, illetve a felhasználási hely épületrészeinek légtérfogata, illetve
  • b) az egyedi közszolgáltatási szerződésben meghatározott hőteljesítmény vagy a felhasználási hely légtérfogata

után kell fizetni.

(3) Az alapdíj egységára a felhasználási hely, illetve a felhasználási hely épületrészeinek egy légköbméterére vagy – teljesítménydíjas egyedi közszolgáltatási szerződés esetén – egy MW hőteljesítményre megállapított összeg. A távhőszolgáltató a honlapján közzéteszi a mindenkor érvényes alapdíjak egységárait.

(4) Az alapdíj összege

  • a) a felhasználási hely, illetve a felhasználási hely épületrésze légtérfogatának és az alapdíj Ft/lm3-ben meghatározott egységárának vagy
  • b) az egyedi közszolgáltatási szerződésben meghatározott hőteljesítménynek és az alapdíj Ft/MW-ban meghatározott egységárának

szorzata.

(5) Alapdíjat a fűtési célú és a vízfelmelegítés-szolgáltatási célú távhőszolgáltatás után külön-külön kell fizetni. Fűtési célú távhőszolgáltatás esetén a fűtésre vonatkozó, vízfelmelegítés-szolgáltatás esetén a meleg vízre vonatkozó alapdíjegységárat kell alkalmazni.

(6) A felhasználási hely épületrészei légtérfogatának vagy a közszolgáltatási szerződésben meghatározott hőteljesítménynek megfelelő alapdíjat akkor is meg kell fizetni, ha

  • a) a felhasználó illetve a díjfizető távhőt nem vételezett, vagy
  • b) a távhőszolgáltatás a felhasználói berendezések hibája vagy alkalmatlansága miatt nem teljesíthető, vagy
  • c) a közszolgáltatási szerződés felmondása esetén a felmondási idő lejárt, de a felhasználó illetve a díjfizető a 7. § (4) bekezdésében, valamint a távhőszolgáltatásról szóló törvény 38. § (2), (4) és (5) bekezdésében előírt valamennyi feltételt nem teljesítette és ennek tényét a távhőszolgáltatónak írásban nem jelentette be.

5. A hődíj

11. § (1) A felhasználói vezetékhálózatba átadott távhőmennyiség után hődíjat kell fizetni.

(2) A hődíj összege a vételezett távhőmennyiség GJ-ban megállapított mértékének és a hődíjegységárnak a szorzata. A távhőszolgáltató a honlapján közzéteszi a mindenkor érvényes hődíjak egységárait.

12. § (1) A használati meleg víz egy m3–ének előállításához szükséges átlag hőmennyiség 259,468 MJ.

(2) Vízfelmelegítés-szolgáltatás esetén a vételezett távhőmennyiség a felhasznált használati meleg víz m3-ben meghatározott mértékének és az (1) bekezdésben meghatározott hőmennyiségnek a szorzata.

(3) A vízfelmelegítési szolgáltatás díja a (2) bekezdés szerinti távhőmennyiség és a hődíj-egységár szorzata.

6. A távhőszolgáltatási díjak megfizetése

13. § (1) A távhőszolgáltatási díjat

  • a) a felhasználó vagy
  • b) épületrészenkénti díjmegosztás esetén – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a díjfizető

köteles megfizetni.

(2) A felhasználási hely közös tulajdonban és közös használatban álló épületrészére díjfizető nem jelölhető meg, ezen épületrész után a távhőszolgáltatási díjat a felhasználó köteles megfizetni.

(3) Az épület, építmény vagy épületrész tulajdonosa és az épület, építmény vagy épületrész bérlője vagy használója együttesen kérheti, hogy a távhőszolgáltató a távhőszolgáltatási díjat közvetlenül a bérlő vagy használó részére számlázza. Együttes kérelemnek minősül, ha a tulajdonos és a bérlő vagy használó írásba foglalt, a távhőszolgáltatási díjak viselésére is kiterjedő megállapodását bármelyik fél eljuttatja a távhőszolgáltatóhoz.

(4) A távhőszolgáltató kizárólag az erre vonatkozó együttes kérelem benyújtását követően esedékessé váló számlák tekintetében számláz a bérlőnek vagy használónak.

(5) A távhőszolgáltató jogosult megtagadni a bérlő vagy a használó részére történő számlázást, amennyiben az épület, építmény, épületrész tulajdonosa vagy korábbi bérlője lejárt fizetési határidejű, befizetetlen számlával rendelkezik.

(6) Az épületrész tulajdonosai egyetemlegesen felelnek

  • a) az épületrész bérlője vagy használója által határidőben meg nem fizetett és
  • b) a másik tulajdonostárs által meg nem fizetett

távhőszolgáltatási díj megfizetéséért.

(7) Amennyiben a bérlő vagy a használó a távhőszolgáltatási díjat határidőben nem fizeti meg, a távhőszolgáltató jogosult a díjfizető részére történő számlázást megszüntetni, és az ezt követően esedékessé váló számlákat közvetlenül az épületrész tulajdonosa részére kibocsátani.

7. A távhőszolgáltatási díjak megosztása

14. § (1) A fűtési célú távhőszolgáltatás hődíját

  • a) a felhasználási hely épületrészeinek légtérfogata vagy
  • b) a felhasználási hely épületrészeiben elhelyezett fűtési költségmegosztók adatai

alapján kell a díjfizetők között megosztani.

(2) A vízfelmelegítés-szolgáltatás

  • a) alapdíját a felhasználási hely épületrészeinek légtérfogata alapján arányosan felosztva,
  • b) hődíját a 12. § (2) és (3) bekezdése alapján

kell a díjfizetők részére meghatározni.

(3) Szolgáltatói hőközpontból történő hőellátás esetén a felhasználók a felhasználói hőelosztóban vagy az épület főelzárója után mellékmérőt szereltethetnek fel az épületek távhőfelhasználási arányának megállapítása céljából.

(4) Amennyiben az egyes felhasználók által vételezett távhőmennyiség a (3) bekezdés szerint nem határozható meg, a felhasználóknak a hőfelhasználás arányának meghatározására vonatkozó eltérő megállapodása hiányában a távhőszolgáltató az egyes felhasználókra jutó távhőfelhasználás arányát

  • a) fűtési célú távhőfelhasználás esetén a felhasználási helyek, illetve a felhasználási helyek épületrészeinek légtérfogata alapján,
  • b) vízfelmelegítés-szolgáltatás esetén a felhasznált melegvíz-mennyiség alapján

kell megosztani a felhasználók és a díjfizetők között.

(5) Lakossági felhasználó a távhőszolgáltatóval megállapodhat, hogy a felhasználási hely távhőszolgáltatási díját az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően, díjfelosztás nélkül, havonta, egy összegben egyenlíti ki. Ebben az esetben köteles a távhőszolgáltató részére írásban nyilatkozni a háztartási és nem háztartási célú távhőfelhasználás arányáról.

(6) Az (5) bekezdés szerinti nyilatkozatot a bejelentésben szereplő adatok változása esetén is meg kell tenni. A nyilatkozat tartalmáért a nyilatkozattevő felelősséggel tartozik.

(7) Az (5) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételéig a távhőszolgáltató a távhőszolgáltatási díjat a nem háztartási célú távhőszolgáltatási díjak alapulvételével számlázza.

15. § (1) A felhasználási hely – épületrészenkénti díjmegosztás esetén a felhasználási hely épületrészeinek – légtérfogata a felhasználási hely – vagy az épületrész – szerkezeti falsíkok által határolt alapterületének és belmagasságának szorzata. A légtérfogatot légköbméterben kell meghatározni.

(2) A légtérfogat számításánál

  • a) a lakóépület és vegyes célra használt épület közös használatra szolgáló helyisége légtérfogatának 60 %-át,
  • b) garázs légtérfogatának 50 %-át,
  • c) fürdőszobában kiegészítő fűtés alkalmazása esetén a fürdőszoba légtérfogatának 60 %-át

kell figyelembe venni.

(3) A felhasználási hely illetve az épületrész légtérfogatába beleszámít a felhasználási helyen vagy épületrészben kialakított álmennyezet és az épület vagy épületrész mennyezete közötti légtérfogat is.

(4) Paneles építési technológiával készült épületek esetén a belméretek meghatározásánál a típustervek adatait kell alapul venni.

(5) A légtérfogat számításánál a tört számot a kerekítés általános szabályai szerint egész m3-re kell kerekíteni.

16. § Épületrészenkénti díjmegosztás esetén a felhasználó minden számlázási időszakban köteles a távhőszolgáltató által meghatározott időpontig, írásban, a távhőszolgáltató által előírt formában bejelenteni a számla kiállításához szükséges adatokat. E kötelezettség elmulasztása esetén a távhőszolgáltató a felhasználói vagy a szolgáltatói hőközpontban elhelyezett hőmennyiségmérő által mért fogyasztás díját a 14. § (1) bekezdés a) pontja, a 14. § (2) bekezdés a) pontja, illetve a 14. § (4) bekezdése szerint osztja fel.

8. A távhőszolgáltatási díj elszámolása

17. § (1) A távhőszolgáltató a távhőszolgáltatás díját – az egyéb felhasználóval kötött külön megállapodás hiányában –

  • a) havonta vagy
  • b) – a felhasználóval kötött írásbeli megállapodás alapján – évente

számolja el.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti elszámolás esetén

  • a) az egy évre számított alapdíj 1/12-ed részének megfelelő összeget a szolgáltatást követő hónapban a számlán feltüntetett fizetési határidőig,
  • b) a fűtési célú távhőszolgáltatás hődíját a szolgáltatást követő hónapban, a számlán feltüntetett fizetési határidőig,
  • c) a vízfelmelegítés-szolgáltatás hődíját a szolgáltatást követő hónapban, a számlán feltüntetett fizetési határidőig

kell megfizetni.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti elszámolás esetén

  • a) az egy évre számított alapdíj 1/12-ed részének megfelelő összeget a szolgáltatást követő hónapban a számlán feltüntetett fizetési határidőig,
  • b) a fűtési célú távhőszolgáltatás hődíját – a felhasználó választása szerint – a fűtési idény hónapjaiban vagy 12 havi egyenlő részletben, a tárgyhónapban a számlán feltüntetett fizetési határidőig,
  • c) a vízfelmelegítés-szolgáltatás hődíját a szolgáltatást követő hónapban, a számlán feltüntetett fizetési határidőig

kell megfizetni.

(4) Amennyiben az (1) bekezdés b) pontja szerinti elszámolás esetén a felhasználók, illetve díjfizetők által a (3) bekezdés szerint teljesített részfizetések összege az éves elszámoláskor nem egyezik meg a hőközponti hőmennyiségmérőn mért távhőmennyiség hődíjával, a távhőszolgáltató az elszámolási különbözetet az egyes felhasználóknak illetve díjfizetőknek pótlólagosan számlázza vagy jóváírja.

9. Pótvízdíj

18. § (1) A felhasználó pótvízdíjat köteles fizetni, amennyiben a távhőrendszerből átvett forró- vagy melegvizet nem a közszolgáltatási szerződésben meghatározott

  • a) minőségben vagy
  • b) mennyiségben

adja vissza.

(2) A pótvízdíj mértéke

vízmennyiség – távhőszolgáltató által a hidegvíz-szolgáltatónak fizetett – árának négyszerese.

10. Tájékoztatási kötelezettség

19. § (1) A felhasználó köteles a díjfizetőket tájékoztatni a közszolgáltatási szerződés tartalmáról, különösen a díjelosztás módjára és arányaira vonatkozó rendelkezéseiről.

(2) A díjfizető kérésére a távhőszolgáltató köteles a díjfizetőt tájékoztatni a közszolgáltatási szerződés tartalmáról, különösen a díjelosztás módjára és arányaira vonatkozó rendelkezéseiről.

(3) A felhasználó köteles azonnal tájékoztatni a távhőszolgáltatót a tulajdonában és kezelésében levő szekunder fűtési hálózat meghibásodásáról.

11. A felhasználási hely átalakítása

20. § (1) A felhasználó – vagy az egy épületrészt érintő átalakítás esetén a felhasználó és az épületrész tulajdonosa együttesen – a távhővel ellátott felhasználási hely vagy a felhasználási hely épületrésze légtérfogatát vagy hőteljesítmény-igényét módosító építészeti vagy épületgépészeti átalakításhoz, vagy a felhasználói berendezések átalakításához vagy módosításához köteles beszerezni a távhőszolgáltató előzetes hozzájárulását.

(2) A távhőszolgáltató az átalakításról műszaki tervet kérhet. A műszaki tervnek tartalmaznia kell az átalakítandó épületet vagy épületrészt ellátó hőközpont műszaki adatait és az átalakítandó épület megváltozott hőteljesítmény-igényével kapcsolatos számításokat.

(3) Az átalakítás befejezését a távhőszolgáltatónak írásban be kell jelenteni.

(4) A felhasználói berendezések átalakításához szükséges, a távhőszolgáltató tulajdonában lévő hőközpontok esetén, hálózatürítési és -töltési munkákat – a felhasználó által megbízott és a távhőszolgáltatónak írásban bejelentett személy írásos megrendelésére – csak a távhőszolgáltató végezheti. Az ürítési és a töltési munkák költsége a felhasználót vagy az átalakítással érintett épületrész tulajdonosát terheli.

(5) Amennyiben a felhasználói berendezések létesítése, áthelyezése vagy átalakítása nem felel meg az (1) – (4) bekezdésben vagy a távhőszolgáltatásról szóló törvényben foglaltaknak, és a felhasználói berendezés távhőszolgáltatásba történő bekapcsolása a távhőszolgáltatás folyamatos és biztonságos nyújtását veszélyeztetné, a távhőszolgáltató a felhasználói vezetékhálózat töltési munkáinak elvégzését megtagadhatja.

21. § (1) A 20. § szerinti átalakítás befejezését követően a közszolgáltatási szerződést a felhasználási hely vagy a felhasználási hely épületrésze új légtérfogatának vagy hőteljesítmény-igényének megfelelően módosítani kell. A felhasználó a közszolgáltatási szerződés módosításához szükséges adatokat köteles a távhőszolgáltató rendelkezésére bocsátani.

(2) A 20. § (1) bekezdése szerinti előzetes hozzájárulás nélkül elvégzett átalakítás esetén a távhőszolgáltató a közszolgáltatási szerződés módosítását megtagadhatja.

III. FEJEZET A közszolgáltatási szerződés megszegésének jogkövetkezményei

12. A pótdíj

22. § (1) A szerződés nélküli távhőfogyasztás és a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 49. § (2) bekezdés a), c)-d) és f)-g) pontjában meghatározott szerződésszegés esetén fizetendő pótdíj pót-alapdíjból és – az (5) és (6) bekezdésben foglalt kivétellel – pót-hődíjból áll.

(2) A pót-alapdíj összege a 10. § (4) bekezdése szerint számított alapdíjnak a szabálytalan vételezéssel érintett időszakra számított kétszerese. Amennyiben a szabálytalan vételezéssel érintett időszak nem állapítható meg, akkor az egy évre fizetendő alapdíj kétszerese.

(3) A pót-hődíj összege a szabálytalan vételezés távhőszolgáltató általi észlelését megelőző évi, székesfehérvári átlagos hőfogyasztás külső hőmérséklettel korrigált mennyiségéből számított hődíj másfélszerese.

(4) Amennyiben a felhasználó vagy a díjfizető

  • a) a mérőeszközt vagy a mérőeszköz hitelességét tanúsító jelet megrongálja, eltávolítja, vagy – amennyiben a mérőeszköz olyan helyiségben van elhelyezve, amelybe a fogyasztó állandó bejutása, illetve felügyelete biztosított – ezek sérülését, illetve hiányát nem jelenti be a távhőszolgáltatónak, továbbá
  • b) a mérőeszköz befolyásolásával vagy megkerülésével – ideértve a mérőeszköz vagy annak hitelességét tanúsító jel megrongálását és eltávolítását is – távhőt vételez,

a pótdíjon túl a mérőjavítás és a hitelesítés költségét is köteles megfizetni.

(5) Amennyiben teljesítménydíjas egyedi közszolgáltatási szerződés esetén a felhasználó a szerződésben meghatározott hőteljesítményt – harminc perces átlagot számolva – túllépi, minden napra vonatkozóan, amikor a túllépés ténye fennáll, pótdíjként a lekötött és a ténylegesen vételezett hőteljesítmény közötti különbözet éves teljesítménydíját köteles megfizetni.

(6) Amennyiben a felhasználó a közszolgáltatási szerződés érvényes felmondásának vagy módosításának hiányában szünteti meg a távhőszolgáltatás igénybevételét és a felhasználói berendezéseket, a pótdíj mértéke a felhasználási hely vagy a felhasználási hely egyes épületrésze légtérfogata után fizetendő alapdíj.

(7) A felhasználó – vagy a közszolgáltatási szerződés módosítása esetén a díjfizető – a (6) bekezdés szerinti pótdíjat mindaddig köteles fizetni, amíg a közszolgáltatási szerződés felmondásának – vagy a távhőszolgáltatásnak az épületrészben történő végleges megszüntetése esetén a közszolgáltatási szerződés módosításának – a távhőszolgáltatásról szóló törvényben rögzített feltételei maradéktalanul nem teljesülnek.

13. A távhőszolgáltatás felfüggesztése

23. § (1) A távhőszolgáltató a távhőszolgáltatást felfüggesztheti, amennyiben a felhasználó vagy a díjfizető a távhőszolgáltatási díjat a távhőszolgáltató igazolható módon megküldött írásbeli felszólítása ellenére a felszólításban megjelölt 15 napos fizetési határidőre sem fizeti meg.

(2) A távhőszolgáltatás az (1) bekezdés szerinti esetben a díjhátralék kiegyenlítéséig függeszthető fel.

(3) A felhasználó vagy a díjfizető az alapdíjat a távhőszolgáltatás felfüggesztésének időtartama alatt is köteles megfizetni.

(4) A távhőszolgáltatás helyreállításának feltétele a távhőszolgáltatás felfüggesztésével kapcsolatos költségek felhasználó vagy díjfizető általi megtérítése.

IV. FEJEZET A távhőszolgáltatás szüneteltetése

24. § (1) A távhőszolgáltatás szüneteltetését

  • a) a távhőszolgáltató vagy
  • b) a felhasználó

kezdeményezheti.

(2) A felhasználó kezdeményezésére történő, karbantartási vagy felújítási célú szüneteltetés a felhasználó által megjelölt időpontig tart. Az alapdíjat a szüneteltetés időtartama alatt is meg kell fizetni.

(3) Az előre tervezett, 24 órát meghaladó időtartamú karbantartási vagy felújítási célú munkák esetén a munkák megkezdésének és várható befejezésének időpontjáról a felhasználó és a távhőszolgáltató köteles egymást a megkezdést megelőző legalább 5 nappal korábban írásban tájékoztatni.

V. FEJEZET A távhőszolgáltatás korlátozása

25. § (1) A távhőszolgáltató – a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 41. § (1) bekezdésében foglalt esetekben – jogosult a távhőszolgáltatást korlátozni. A korlátozás elrendeléséről, a korlátozás fokozatáról és a korlátozás kezdő időpontjáról a távhőszolgáltató köteles a felhasználókat és az Önkormányzatot értesíteni.

(2) A korlátozás elrendelése két fázisban, a fázison belül több fokozatban történhet.

(3) A korlátozás fázisai és fokozatai a következők:

  • a) I. fázis:
    • aa) a felhasználók által igényelt hőellátáshoz képest a szolgáltatott hőmennyiség 10 %-os csökkentése,
    • ab) a felhasználóknak a távhőfogyasztás önkéntes csökkentésére történő felkérése a médián keresztül.
  • b) II. fázis:
    • ba) 1. fokozat: a vízfelmelegítés-szolgáltatás szüneteltetése az egyéb felhasználóknál,
    • bb) 2. fokozat: az egyéb felhasználók által igényelt fűtési hőellátáshoz képest a szolgáltatott hőmennyiség legfeljebb 80 %-os csökkentése (temperálás),
    • bc) 3. fokozat: a vízfelmelegítés-szolgáltatás szüneteltetése a lakossági felhasználóknál,
    • bd) 4. fokozat: a lakossági felhasználók által igényelt fűtési hőellátáshoz képest a szolgáltatott hőmennyiség legfeljebb 80 %-os csökkentése (temperálás),
    • be) 5. fokozat: teljes felhasználói korlátozás a (4) és (5) bekezdésekben foglalt kivételekkel.

(4) Kizárólag I. fázisú korlátozás rendelhető el

  • a) az Egyesített Szociális Intézmény, és
  • b) alsó- és középfokú oktatási intézmények, valamint ezek kollégiumai és diákszállásai

esetében.

(5) A felhasználói korlátozás nem terjedhet ki

  • a) az egészségügyi intézményekre (fekvőbeteg- és szociális fekvőbeteg-intézményekre és szakrendelőkre), továbbá
  • b) bölcsődékre és óvodákra.

(6) A korlátozásra okot adó körülmények megszűnése után a szolgáltató a korlátozást azonnal köteles feloldani. A korlátozás elrendeléséről és a feloldásáról a távhőszolgáltató haladéktalanul tájékoztatja a felhasználókat és az Önkormányzatot.

VI. FEJEZET

26. § (1) A fűtés célú hőszolgáltatás időtartama a fűtési idény.

(2) A távhőszolgáltató a felhasználó írásbeli megrendelése esetén a szeptember 15. és október 15. közötti, valamint az április 15. és május 15. közötti időszakokban is köteles a fűtési célú hőszolgáltatást biztosítani. A távhőszolgáltató az üzletszabályzatában meghatározza az írásbeli megrendelés részletes szabályait.

VII. FEJEZET Záró rendelkezések

27. § (1) A helyi építési szabályzatban megjelölt, a fűtési energiaellátást kötelezően távhővel – vagy a levegőtisztaság-védelem szempontjából a távhővel egyenértékű vagy jobb műszaki megoldás alkalmazásával – biztosítandó területeken az épületek hőellátó rendszerének megvalósításakor vizsgálni kell a távhőszolgáltatással való hőenergia-ellátás lehetőségét.

(2) Az (1) bekezdés szerinti területeken a távhőszolgáltatót ellátási kötelezettség terheli, kivéve, ha az épület vagy építmény speciális hőigénye vagy technológiai hőigénye a távhőszolgáltatásról gazdaságosan nem biztosítható.

28. § (1) Ez a rendelet 2015. december 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépéskor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell.

(3) E rendelet hatálybalépésekor hatályos szerződések – jogszabályokkal nem ellentétes – rendelkezései továbbra is hatályosak mindaddig, amíg valamelyik fél nem kezdeményezi a szerződés módosítását.

(4) Hatályát veszti Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a távhőszolgáltatásról szóló 12/2006. (V.29.) önkormányzati rendelete.

29. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK Európai Parlamenti és Tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.