Kunszállás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (II.24.) önkormányzati rendelete

Kunszállás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (II.24.) önkormányzati rendelete

Hatályos: 2015. 03. 01 - 2015. 03. 31

Kunszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ban, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 33. § (7) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésének g) pontjában, a 134/A. §-ban,  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, a 131. § (1) bekezdésében, továbbá Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének (8a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az Alaptörvény 32. cikke (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a Művelődési, Népjóléti és Sport Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el.


I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Általános eljárási szabályok



1. A rendelet célja


1. §      (1)        E rendelet célja, hogy a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban Szt.) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban Gyvt.) és a végrehajtásukra kiadott jogszabályok alapján megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális és gyermekvédelmi ellátásokra való jogosultság feltételeit, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját és garanciáit.


(2)        A szociális gondoskodás biztosítása érdekében az önkormányzat, valamint annak szervei, továbbá a településen működő oktatási és egészségügyi szervezetek egymással és a civil szervezetekkel kötelesek együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kötelesek kezdeményezni.

2. A rendelet hatálya


2. §      (1)        A rendelet hatálya kiterjed a Kunszállás községben állandó lakóhellyel rendelkező, vagy életvitelszerűen a településen élő magyar állampolgárokra, bevándorlási, letelepedési engedéllyel rendelkező, továbbá a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre és ezen személyek gyermekeire.


(2)        A rendelet hatálya kiterjed továbbá az Szt. 3.§ (2)-(4) és (4a), valamint Gyvt. 4.§ (2) és (3) bekezdésében meghatározott személyekre is.

3. Eljárási rendelkezések


3. §      (1)        E rendelet által szabályozott ellátások megállapítására irányuló eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, az Szt., a Gyvt., valamint a végrehajtásukra kiadott kormány és miniszteri rendeletek rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A Képviselő-testület szervének átruházott hatáskörben hozott határozata ellen a Képviselő-testületnek címzett, de a Kunszállási Közös Önkormányzati Hivatalhoz (továbbiakban: Hivatal) benyújtott illetékmentes fellebbezéssel lehet élni.

4. §      (1) Szociális rászorultságtól függő kérelmek közül:

a)      a pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő kamatmentes kölcsönről a képviselő-testület,

b)      a települési támogatás, a rendkívüli települési támogatás, a szociális temetés, a köztemetés igénybevételének elbírálásáról, továbbá a karácsonyi támogatásról és az újszülöttek életkezdési támogatásáról a polgármester,

c)      a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultságról és az óvodáztatási támogatásról a jegyző dönt.


 (2) Személyes gondoskodás iránti kérelmek közül:

a)      a tanyagondnoki szolgáltatás, a szociális étkeztetésre és a házi segítségnyújtásra való jogosultság esetében a polgármester jogosult dönteni.

b.)     a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait az önkormányzat. által működtetett Önálló Gyermekjóléti Szolgálat látja el.

       (3) A kérelmek benyújtása:

              a)      Az (1) bekezdésben, valamint a (2) bekezdés a.) pontjában meghatározott ellátások iránti kérelmeket, a Hivatalhoz kell benyújtani. Eljárás hivatalból is indítható.

b)      A (2) b.) pontjában meghatározott ellátások iránti kérelmeket a szolgáltatást nyújtó Önálló Gyermekjóléti Szolgálatnál lehet benyújtani.

c)      Az e rendeletben biztosított ellátásokra vonatkozó kérelmeket e rendelet mellékleteiben található nyomtatványokon kell benyújtani.

5. §    (1)     A szociális ellátások iránti kérelemhez csatolni kell a hatályos jogszabályokban és e rendeletben meghatározott igazolásokat, nyilatkozatokat, valamint az elbíráláshoz felhasználható bizonyítékokat.

 (2) Adathiányosan előterjesztett kérelem esetén, 8 napon belül a kérelmezőt – a határidő megjelölésével - hiánypótlásra kell felhívni.

 (3)  Ha a kérelem elbírálásakor kétség merül fel a nyilatkozat valódisága tekintetében, a NAV igazolása kérhető a jövedelemadó vonatkozásában, valamint a Hivatal, a kérelmező által közölt adatokat, tényeket, és a szociális helyzetet környezettanulmány felvétele során ellenőrizheti.

 (4) Rendszeres jövedelmek igazolására az irányadó időszak a kérelem benyújtását megelőző hónap, egyéb jövedelmek tekintetében egy év átlagjövedelme.

 (5) Jövedelemigazolásra elfogadható okmány, vagy annak hiteles másolata: munkahely által kiállított jövedelem-igazolás, vállalkozásból származó jövedelem esetében a lezárt adóévről az állami adóhatóság által kiadott bővített adattartalmú igazolás, postai feladóvevény, nyugdíjszelvény, pénzintézeti igazolás, ellátást folyósító szerv határozata stb.

 (6) Kiadások igazolására elfogadható okmány, vagy annak hiteles másolata: közüzemi és egyéb szolgáltató által kiállított számla, pénzintézeti igazolás, befizetési csekkszelvény, postautalvány, nyugta, albérleti díj esetén a szállásadó írásbeli nyilatkozata, a gyermektartásdíjat kapó nyilatkozata, gyógyszerköltség a háziorvos írásbeli igazolásán alapuló igazolása stb.



(7)  Ha a szükséges okmányok, igazolások nem állnak rendelkezésre, azok beszerzése

nehézségekbe ütközik, illetve hosszabb időt vesz igénybe, vagy sürgősség áll fenn, mert a késedelem életet, egészséget, testi épséget veszélyeztet, a kérelmező írásban tett nyilatkozata elfogadható. Az irányadó időszakra vonatkozóan a jogosult forrásonként és személyenként köteles a nyilatkozatot megtenni.


 (8) A (7) bekezdésben foglalt esetben a határozathozatalt követő 30 napon belül csatoltatni kell a szükséges igazolásokat, illetve ellenőrzéssel kell meggyőződni a nyilatkozat valódiságáról.


 (9) A rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők esetén benyújtandó igazolások:

a.) regisztrált álláskereső esetén a Munkaügyi Központ igazolása, hogy
      kérelmező az 1991. évi IV. tv. (Flt.) szerinti ellátásra nem jogosult,

b.) a Munkaügyi Központtal nem együttműködő esetén személyes nyilatkozat
     a kérelmező jövedelméről.


 (10) A kérelmező vagyoni-, szociális-, lakáskörülményeinek, egészségi állapotának tisztázása érdekében helyszíni szemle tartható és környezettanulmány készítése rendelhető el. Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőnél, ha életkörülményeit a Hivatal már egy éven belül bármely ügyben vizsgálta, és nem feltételez azokban lényeges változást.


 (11) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, melyek a Hivatal nyilvántartásaiban fellelhetőek.


 (12)     Ha a kérelem e rendelet szerint adható ellátások méltányosságból való megállapítására irányul, a kérelmezőnek csatolnia kell az e rendelet szerint méltányosság gyakorlására lehetőséget adó körülmények fennállásának hitelt érdemlő (pl. egészségi állapot háziorvos által történő, stb.) igazolását.


 (13) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a kérelme elutasításáról szóló határozatban a figyelmét fel kell hívni, illetőleg az ellátást részére hivatalból meg kell állapítani.

6. §  (1) Határozatlan időre megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását – ha a
 jogszabály eltérően nem rendelkezik – az ellátás megállapítását követő egy éven
 belül felül kell vizsgálni, és ennek tényét feljegyzésben kell rögzíteni.


(2) Évenkénti felülvizsgálathoz szükséges okiratokat a jogosultnak a támogatást megállapító határozatban foglaltak szerint, külön felhívás nélkül kell benyújtani. Az okiratok benyújtására vonatkozó határidő elmulasztása a folyósítás megszüntetését vonja maga után, ismételt folyósításra csak újabb kérelem benyújtása alapján kerülhet sor.

7. §             E rendelet alkalmazása során nettó jövedelemnek az Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontjában felsoroltakat, vagyonnak, pedig az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a Gyvt. 19. § (7) bekezdésében meghatározottakat kell tekinteni.

8. §  (1) Az e rendeletben meghatározott rendszeres pénzbeli ellátásokat a jogosultság fennállása esetén a kérelem benyújtásától, ill. a jogosultság napjától kell megállapítani (kivéve közüzemi kiadásokhoz kapcsolódó települési támogatás) és a tárgyhónapot követő hó 5. napjáig kell kiutalni.


(2)   A rendkívüli gyermekvédelmi támogatást a megállapítást követő 10 napon belül kell a jogosult részére kifizetni.


(3) A megállapított ellátások kifizetéséről, utalásáról a Hivatal Pénzügyi Csoportja gondoskodik.

9. §    (1)  Amennyiben az igénylő vagy érintett családtagja az eljárás során valótlan adatokat állít vagy valótlanul nyilatkozik, ill. ha a kapott támogatást nem rendeltetésszerűen, a kérelemben foglaltaknak megfelelően használja fel, a megállapított támogatás vagy annak pénzbeli értékének visszafizetésére köteles.


(2)  A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése esetén a Szt. 17.§-ában foglaltak szerint   kell eljárni.


10. §                A polgármester hatáskörében hozott döntések ellen benyújtott fellebbezéseket a soron

következő képviselő-testületi ülés elé kell terjeszteni.

11.§     A jegyző a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából a Szt. 18. §-ában, valamint a Gyvt. 138. § (1) bekezdésében meghatározott adattartalmú nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból csak az adatigénylésre jogosult szerveknek szolgáltatható adat.

II. Fejezet

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások


4. Közüzemi kiadásokhoz kapcsolódó települési támogatás


12. §    (1)        A közüzemi kiadásokhoz kapcsolódó rendszeres kiadások – így különösen a villamosáram-fogyasztás díjának- viseléséhez települési támogatást lehet megállapítani annak a személynek,

a) akinek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, és

b) vagyona sem neki, sem a vele közös háztartásban élőknek nincs.


(2) Fogyasztási egységen az alábbiakban meghatározottakat kell érteni.

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.



(3) Az elismert lakásfenntartási költség összegét a helyben elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó helyben elismert havi lakásfenntartási költség szorzata adja. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét – az energiaárak várható alakulására figyelemmel – az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.

(4) A helyben elismert lakásnagyság alatt az alábbi nm-eket kell figyelembe venni:

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.


(5) A támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de egyik esetben sem lehet kevesebb, mint 2500 forint, és nem lehet több mint 5000 Ft, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.


(6) Az (5) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

TM = 0,3 –

J– 0,5 NYM

´ 0,15


NYM

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(7) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet 21 napon belül kell elbírálni.

(8) A támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek számától.


(9)   A támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell:

a.) közös háztartásban élők jövedelméről szóló igazolást, nyilatkozatot,

b.) a közös háztartásban élők vagyonára vonatkozó vagyonnyilatkozatot,

c.) a lakás nagyságát hitelt érdemlő módon igazoló iratot, ill. személyes nyilatkozatot,

d.) albérlet esetén a bérleti szerződést.

e.) az áramszolgáltató által kiállított, 30 napnál nem régebbi számlát, ahova a kérelmező a támogatás folyósítását kéri, és

f.) az érintett lakás használati jogcímét igazoló irat másolatát.


(10) A támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától egy évre kell megállapítani.


(11) A támogatás összegét a Hivatal elsősorban a villanyáram szolgáltatónak havi átutalással teljesíti, kivételes esetben banki átutalással, illetve házipénztári kifizetéssel a kérelmezőnek kifizeti.

12/A. § (1) Nem állapítható meg támogatás annak a kérelmezőnek aki

a.)        az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház, kerítéssel kívül határos útingatlanig terjedő közterületen lévő árok, nyitott csatorna, folyóka, áteresz tisztántartásáról, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosításáról nem gondoskodik,     

b.)        az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház, kerítéssel kívül határos útingatlanig terjedő közterületen a járda és a közterület tisztán tartásáról nem gondoskodik,

c.)        az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház általa megművelt udvarának és kertjének gaz- és gyommentesítéséről nem gondoskodik,

d.)        az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház műveletlen udvarának és kertjének rendszeres kaszálásáról, fűnyírásáról nem gondoskodik,

e.)        az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosításáról a tőle elvárható mértékben nem gondoskodik.


(2)     A lakott ház vagy lakás rendezettsége akkor biztosított, ha a kérelem benyújtója, illetve a támogatás jogosultja

  1. az ingatlan állagmegóvásáról és rendeltetésszerű használatáról jövedelmi helyzetéhez mérten gondoskodik, a szakértelmet, speciális munkaeszközöket, jelentős költséget nem igénylő munkálatokat saját maga elvégzi,
  2. a helyiségek járófelületeit és berendezési, felszerelési tárgyait tisztán tartja.


(3)        A lakott ház vagy lakás udvara és kertje akkor rendezett, ha

  1. egy db kommunális szeméttároló edény rendeltetésszerű használata biztosított,
  2. az mentes a hulladéktól, gyommentes vagy felismerhető a gyommentesítés érdekében végzett rendszeres tevékenység,
  3. a pázsit nyírt, kaszált vagy felismerhető a gondozása érdekében végzett rendszeres tevékenység,
  4. a szabadban lévő tárgyak, felszerelések, tüzelő tárolása rendezett,
  5. az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerűen használt, művelt,
  6. a burkolt utak tiszták.

(4) A kerítéssel határos terület rendezettsége akkor biztosított, ha mentes a hulladéktól és az ott élő növényzet terjedelmével nem akadályozza a közterület használatát.


(5) A járda tisztántartása akkor biztosított, ha mentes a hulladéktól, a felgyülemlett csapadékvíztől, továbbá a hó eltakarítása, valamint a síkosság-mentesítés megtörténik.


(6) Az árok tisztántartása akkor biztosított, ha mentes a hulladéktól és abban a csapadékvíz el tud folyni.


(7) A Hivatal a (1)-(6) bekezdésben meghatározott jogosultsági feltételek maradéktalan meglétét eljárása során a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben foglalt szemle szerint vizsgálja. A (1)-(6) bekezdésben megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével a Hivatalnak – az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével – fel kell szólítania. Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult a feltételeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni.


(8) Amennyiben a támogatás iránti kérelmet a polgármester a (18) bekezdés szerinti okból elutasítja, vagy a megállapított támogatást megszünteti, ugyanazon lakásra vonatkozóan a döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül a háztartás egy tagja sem nyújthat be támogatás iránti kérelmet.


(9) Amennyiben a támogatásban részesülő személy a támogatás folyósításának ideje alatt lakóhelyet változtat, a lakcímében bekövetkezett változást 15 napon belül köteles bejelenteni.  Aki bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a jogtalanul felvett támogatás visszafizetésére köteles. A visszafizetés elmulasztása esetén további támogatásra nem jogosult.

6. Települési támogatás rendszeres gyógyszerkiadás viseléséhez


13. §    (1)        Rendszeres gyógyszerkiadás viseléséhez települési támogatás állapítható meg annak a kérelmezőnek, akinek

a) családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén 200%-át

            b) közgyógyellátásra nem jogosult,

            c) vagyona sem neki, sem a vele közös háztartásban élőknek nincs.


(2)        A támogatás megállapításához be kell csatolni a jövedelemnyilatkozatot, illetve a háziorvos által kiállított igazolást a havi rendszeres gyógyszerszükségletről, valamint a gyógyszertár igazolását a háziorvos által igazolt gyógyszerek térítési díjáról.


(3)        A támogatást havi összegben, a kérelem benyújtása hónapjának első napjától egy év időtartamra kell megállapítani. A támogatás összege havonta max. 3000 Ft.


7. Rendkívüli települési támogatás

14. §    (1)       A Szt. 45. § (4) bekezdése értelmében rendkívüli települési támogatásban kell

részesíteni a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyt az e rendeletben meghatározottak szerint.


      (2)        Rendkívüli települési támogatásban elsősorban azt a személyt indokolt részesíteni,

  1. aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni vagy
  2. akit alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadás terhel
  3. haláleset, tartós betegség, baleset, orvosi kezelés, várandósság vagy
  4. valamilyen előre nem látható esemény, önhibáján kívül bekövetkezett elemi kár elhárítása vagy
  5. gyermek fogadásának előkészítéséhez, óvodai, iskolai nevelése miatt vagy
  6. aki – a rendőrségen tett feljelentést tartalmazó jegyzőkönyv másolatával igazoltan – bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul vagy
  7. aki a nyugdíj, járadék, álláskeresési támogatás vagy egyéb rendszeres pénzellátás folyósításáig terjedő időszakig ellátás nélkül van.

(3)        Rendkívüli települési támogatásra vonatkozó kérelem az alábbi esetekben nyújtható be:

  1. elhunyt eltemettetéséhez
  2. gyermek születésével kapcsolatos kiadások enyhítéséhez
  3. gyermek étkeztetési díjának támogatásához
  4. létfenntartást veszélyeztető egyéb esetekben.


(4)        Rendkívüli települési támogatás akkor állapítható meg, ha kérelmező családjában a havi egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át, egyedülállónál vagy gyermekét egyedül nevelőnél 200%-át nem haladja meg.



(5)        A rendkívüli települési támogatás összege esetenként és személyenként – a temetési célú rendkívüli települési támogatás kivételével – 5000 Ft-nál kevesebb és a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegénél- éves viszonylatban a felső mérték háromszorosánál- több nem lehet. A rendkívüli települési támogatás eseti jelleggel vagy havi rendszerességgel, minimum 2, de maximum 6 hónapra állapítható meg, illetve egy naptári éven belül ugyanazon személy legfeljebb négy alkalommal részesíthető egyszeri rendkívüli települési támogatásban. Amennyiben egy határozatban többszöri támogatás kerül megállapításra, fel kell sorolni a későbbi kifizetések időpontját és a kifizetendő összeget.


(6)        Amennyiben a rendkívüli települési támogatást az intézményi gyermekétkeztetés térítési díjtámogatás céljából igénylik, a támogatás mértéke a térítési díj 50% és 100% között lehet. A támogatás – a (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a kérelem benyújtásától iskolai étkeztetés esetén legfeljebb az adott tanítási év, óvodai étkeztetés esetén legfeljebb az adott nevelési év végéig állapítható meg.


(7)        A rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a jövedelemigazoláson túl a rendkívüli körülmény (pl. magas gyógyszerköltség, táppénzes állomány, elemi kár) bekövetkeztét bizonyító igazolást, nyilatkozatot.


(8)        A kérelem elbírálására jogosult képviselő-testületi szerv döntésétől függően a rendkívüli települési támogatás egészben vagy részben természetbeni ellátásként is megállapítható, ha tartani lehet attól, hogy a kérelmező a segélyt nem a rendeltetésének megfelelően használja fel.


  1.       A természetbeni ellátásként megállapított rendkívüli települési támogatás formája

lehet:

  1. Erzsébet utalvány,
  2. tartós élelmiszer,
  3. közüzemi díjak közvetlen átutalása a közszolgáltatók felé


  1. Egyedi mérlegelés alapján (nagy összegű elemi kár, hosszan tartó súlyos betegség, jövedelem igazolt elveszítése, illetve a létfenntartást súlyosan veszélyeztető körülmények fennállása esetén) a (4) bekezdésben meghatározott jövedelemhatártól, illetve a (5) bekezdésben meghatározott egyszeri összeghatártól el lehet térni.

15. § (1) Temetési célú rendkívüli települési támogatás annak a kérelmezőnek állapítható meg, aki

  1. a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles vagy
  2. tartásra kötelezett hozzátartozó, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti
  3. az eltemettető a haláleset időpontjában állandó kunszállási lakos legyen
  4. akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 300 %-át, egyedülálló vagy gyermekét egyedül nevelő személy esetén a 400 %-át.


  1. A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.  A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége: 150.000 Ft.


  1. A temetési segélyre vonatkozó kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül kell benyújtani a Hivatalhoz és mellékelni kell a temetési számla eredeti példányát (melyről a Hivatalban másolat készül), valamint a halotti anyakönyvi kivonatot, melyre kifizetéskor a segély összegét rá kell vezetni.

16. § (1) A kiskorú gyermek vagy a 18 év feletti, de 25. életévét nem betöltött közép-vagy felsőfokú

oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló fiatal felnőtt részére rendkívüli gyermekvédelmi támogatást kell megállapítani különösen

a) a szülő halála esetén,

b) a családot ért elemi kár esetén,

c) a gyermek születésével kapcsolatos kiadásokra,

d) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása vagy a gyermek családba való visszakerülése érdekében,

e) a szülő vagy a gyermek 5 napot meghaladó kórházi kezelése esetén,

f) a gyermek iskoláztatásával vagy óvodai nevelésével kapcsolatos egyszeri kiadásokra,

g) ha a családban egyidejűleg három vagy több gyermek születik.

h) a szociális válsághelyzetben levő várandós anya részére gyermekének megtartása

céljából.


  1. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelem benyújtásakor

a) az elhalálozást halotti anyakönyvi kivonattal,

b) a gyermek születését születési anyakönyvi kivonattal,

c) a nevelésbe vételt vagy annak megszűnését gyámhivatali határozattal,

d) a kórházi kezelést az ellátást végző intézmény által kiadott igazolással,

e) a tanulói jogviszonyt iskolalátogatási igazolással,

f) az óvodai nevelést az óvoda által kiadott igazolással,

g) a várandósságot orvosi igazolással vagy terhességi kiskönyvvel

kell bizonyítani.


  1.  Az iskoláztatással vagy az óvodai neveléssel összefüggő eseti kiadás összegéről a kérelmező írásban nyilatkozik, az elemi kár tényét pedig a Hivatal környezettanulmány útján állapítja meg.
  2. Nem állapítható meg a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ha a környezettanulmány során vagy más hiteles módon megállapítást nyert, hogy a benyújtott jövedelemnyilatkozat és az ahhoz becsatolt igazolások adatai nem valósak, és időszakos létfenntartási gond vagy a létfenntartást veszélyeztető élethelyzet nem áll fenn.
  3. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a vele közös háztartásban élő – a jövedelem számítása szempontjából figyelembe vehető – közeli hozzátartozóknak a kérelem benyújtását megelőző havi jövedelemigazolását.
  4. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás mértéke gyermekenként és alkalmanként maximum 10.000 Ft, illetve évente gyermekenként maximum a nyugdíjminimum kétszerese.
  5. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetben is nyújtható, melynek formái:

a) étkezési térítési díj részben vagy egészben történő átvállalása,

b) kollégiumi, diákotthoni térítési díj részben vagy egészben történő átvállalása,

c) tanszer, tankönyvtámogatás

  1. A természetben nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás a (7) bekezdés a)-c) pontjai esetében közvetlenül az intézményhez történő átutalással történik


  1. Az (1) bekezdés c) pontjához kért támogatás esetén:
    1. ugyanazon gyermek vonatkozásában - nyilatkozatuk alapján- csak az egyik szülő részesülhet a támogatásban. Amennyiben a szülő egyedül neveli a gyermekét, úgy erről a tényről is nyilatkoznia kell.
    2. A kérelem a szülést követő 60. napig nyújtható be.
    3. Örökbe fogadás esetén az egy éves kor betöltése előtt örökbe fogadott gyermek esetén igényelhető a támogatás, az örökbe fogadást követő 60 napon belül.
    4. A kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát, továbbá örökbefogadás esetén az örökbefogadást engedélyező jogerős gyámhivatali határozat másolatát.
    5. A támogatás kifizetésének ténye az eredeti születési anyakönyvi kivonatra felvezetésre kerül.
    6. Az (b)-(c) pont szerinti határidő elmulasztása jogvesztő.

17. § (1) A rendkívüli települési támogatás pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő, kamatmentes

kölcsön formájában is nyújtható, ha a kérelmező baleset, elemi kár vagy más előre nem látható ok miatt kerül rendkívüli élethelyzetbe, s az összeg a gyógykezeléshez, a minden napi életvitelhez szükséges eszköz beszerzéséhez vagy a károk elhárításához szükséges.

(2)  Az (1) bekezdés szerinti kamatmentes kölcsön összege legfeljebb 120.000 forint lehet. A kölcsön időtartama legfeljebb 12 hónap.

(3)  A kölcsön megállapításában szóló határozatban rendelkezni kell a visszafizetés időtartamáról, feltételeiről, továbbá - amennyiben a kölcsön összege a 40.000 forintot meghaladja - a visszafizetés biztosítására a kérelmező ingatlanára jelzálogjogot kell bejegyeztetni.

(4)  A kölcsön megállapítása esetén a jogosulttal szerződést kell kötni, amelyben rögzíteni kell a kifizetés módját, a visszafizetés módjára vonatkozó szabályokat, valamint fel kell tüntetni a visszafizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit is.

(5) A pénzintézeti kölcsönnek minősülő kamatmentes kölcsönről a képviselő-testület dönt. Megállapítása esetén a jogosulttal történő szerződéskötés a polgármester hatásköre.

8. Újszülöttek életkezdési támogatása


18. §

  1. Az önkormányzat életkezdési támogatásban részesíti azt az újszülöttet, akinek a szülei a

gyermek születésekor és azt megelőzően legalább egy éve folyamatosan Kunszállás község közigazgatási területén állandó bejelentett lakóhellyel rendelkeznek és életvitelszerűen a gyermek(ei)kel együtt Kunszálláson is élnek.

  1. Az életkezdési támogatás iránti kérelmet az arra rendszeresített nyomtatvány felhasználásával a Hivatalnál lehet benyújtani.

(3)  A kérelemhez csatolni kell:

a) a gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonatát,

b) a szülő(k) és a gyermek lakcímkártyájának a másolatát,

c) gyám esetén a gyámkirendelő határozat gyámhatóság által hitelesített példányát,

d) örökbefogadó szülő esetén az örökbefogadás igazolására szolgáló okiratot.

  1. A támogatás iránti kérelmet a hivatalba a gyermek születésétől számított 60 napon

belül a szülő nyújthatja be. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(5)        A (4) bekezdéstől eltérően a gyám és az örökbefogadó szülő esetén a kérelem a gyámságról és az örökbefogadásról szóló döntés jogerőre emelkedésétől számított 3 hónapon belül, de legfeljebb a gyermek 1 éves korának betöltéséig igényelhető.   

(6)  A kérelmező az életkezdési támogatás megállapítására irányuló eljárások során személyesen köteles eljárni. Amennyiben a kérelmező igazolja, hogy alapos okból személyesen eljárni nem tud, helyette kizárólag legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező meghatalmazottja járhat el.



(7)        Az a személy, aki a támogatást jogosulatlanul és rosszhiszeműen veszi igénybe, köteles a támogatást és a visszafizetésig járó kamatait az önkormányzatnak visszafizetni és a visszafizetési kötelezettség fennállásáig nem részesülhet a kizárólag önkormányzati költségvetésből biztosított ellátásokban.

(8)        Az életkezdési támogatás megállapítására irányuló kérelemről a polgármester határozattal dönt. A határozatban rendelkezni kell a kifizetés módjáról.

(9)        Az életkezdési támogatás gyermekenként egy alkalommal vehető igénybe. Az életkezdési támogatás mértéke gyermekenként 20.000 Ft.


(10)      Az életkezdési támogatás pénzügyi fedezetét és a felhasználható pénzügyi előirányzatot az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendelet határozza meg.

9. Az óvodáztatási támogatás


19. §    (1)        A Gyvt. 20/C.§-a szerinti óvodáztatási támogatás első alkalommal pénzbeli támogatás helyett természetbeni támogatás formájában is nyújtható a szülőnek gyermeke részére, az óvodavezető javaslata, vagy a szülő kérelme alapján.

(2)        Az óvodáztatási támogatás természetben különösen az óvodás gyermekek ruházatának és óvodai felszerelésének formájában nyújtható.

(3)        A (2) bekezdésben meghatározott, a gyermek számára szükséges ruházati, felszerelési cikkek beszerzését az óvodavezetővel és a szülővel történő előzetes egyeztetést követően a gyermekjóléti szolgálat családgondozója biztosítja.


10. Karácsonyi támogatás


20. § (1) A polgármester

  1. azon nyugellátásban részesülő 70 év feletti, egyedülálló és ingatlanán egyedül élőket, akiknek a jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét nem haladja meg és a mindenkori hatályos települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló rendeletben meghatározott díjfizetési kedvezményre jogosult,
  2. egészségkárosodásuk miatt egészségkárosodási támogatásban,
  3. időskorúak járadékában,
  4. a rendszeres gyógyszerkiadás viseléséhez kapcsolódó települési támogatásban részesülő, illetve
  5. a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő családok tárgyév december 31-ig 16. életévét be nem töltött gyermekeire vonatkozóan

az állandó kunszállási lakóhellyel rendelkezőket a mindenkori éves költségvetési rendeletben meghatározott összegű karácsonyi támogatásban részesíti.


(2) A polgármester a tárgyév november 30. napjáig beérkezett kérelme alapján karácsonyi támogatásban részesíti

a) azon nyugellátásban részesülő, 70 év feletti, állandó kunszállási lakhelyű kérelmezőt, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét nem haladja meg,

b) azon rendszeres szociális járadékban részesülő, állandó kunszállási lakhelyű kérelmezőt, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét nem haladja meg.


(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározottak egyidejűleg csak egy jogcímen vehetik igénybe a támogatást.

III. Fejezet

TERMÉSZETBENI TÁMOGATÁSOK


21. §     (1)      A települési támogatás - különösen a rendkívüli és a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadásokhoz nyújtott települési támogatás - természetbeni juttatásként is megállapítható.

(2)        A természetbeni juttatás formái különösen az élelmiszerjuttatás, az élelmiszerutalvány, a vásárlási utalvány.

(3)        Utalvány formájában nyújtott támogatás tekintetében a támogatottnak utólagos elszámolási kötelezettsége nincs.

11. Köztemetés


22. §    (1)        Annak a személynek, akinek nincs, vagy nem lelhető fel eltemettetésre köteles és képes hozzátartozója, az eltemettetéséről az önkormányzat gondoskodik.

            (2)        A köztemetés elrendelésénél a Szt. 48.§-ában foglaltak szerint kell eljárni.

            (3)        A polgármester az Szt. 48.§ (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt.

           (4)                   A (3) bekezdés szerinti különös méltánylást érdemlő körülménynek minősül, ha

                   a) az eltemettetett személy hagyatéka a köztemetés költségét nem fedezi, és

b) az eltemettetésre köteles személy vagyontalan és jövedelme nem éri el az öregségi  nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.


12. Szociális temetés


23. §    (1)        A szociális temettetés igénylésénél és elrendelésénél a temetőkről és temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. tv. 24/A-24/C pontjaiban foglaltak szerint kell eljárni.

            (2)        A Képviselő-testület a szociális parcella helyét, illetve a szociális temetés rendjét a temetőről és temetkezésről szóló önkormányzati rendeletében határozza meg.

IV. Fejezet

SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK


24. §    (1)        Az Önkormányzat - a Kunszállási Közös Igazgatású Köznevelési Intézmény Szociális

Ellátó Egységén (a továbbiakban: KIKI) keresztül az alábbi személyes gondoskodást nyújtó alapellátásokat biztosítja:

a) szociális alapellátás keretében a szociális étkeztetést, a házi segítségnyújtást, és a tanyagondnoki szolgáltatást

b) gyermekjóléti alapellátás keretében gyermekjóléti szolgáltatás és gyermekek napközbeni ellátása.

(2)      A speciális faluőrségi szolgáltatás keretében az arra rászorulók az e rendeletben

meghatározott feltételek esetében térítésmentes és térítésköteles szolgáltatásokat vehetnek igénybe.


(3)                      A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátások igénybevétele önkéntes.


(4)                      A tanyagondnoki szolgáltatás igénybevétele térítésmentes, a szociális étkeztetés igénybevétele térítési díjköteles, a házi segítségnyújtás, illetve a speciális faluőrségi szolgáltatás igénybevétele e rendeletben meghatározottak szerint térítésmentes és térítésköteles is lehet. A térítési díjak mértékét a Képviselő-testület e rendelet 1. mellékletében határozza meg.


(5)          A (4) bekezdésétől eltérően ingyenes ellátásban kell részesíteni azt az ellátottat,

                        a) aki egyedülálló és jövedelemmel nem rendelkezik,

                        b) akinek a családja jövedelemmel nem rendelkezik.


    (6)                     Különös méltánylást igénylő esetekben a személyi térítési díj mérsékelhető vagy elengedhető. A méltányosságot – a KIKI intézményvezetője véleményének kikérését követően- a Polgármester gyakorolja. Ilyen méltányossági ok különösen:

  1. az ellátott állandó fekvőbeteg,
  2. az ellátott súlyos fogyatékos,
  3. elemi kár,
  4. rendkívül rossz szociális körülmények.

13. Szociális étkeztetés


25. §    (1)        Szociális étkeztetésben kell részesíteni a Szt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott

szociálisan rászorult személyeket.

(2)        A Képviselő-testület a Szt. 62. § (2) bekezdése alapján a jogosultsági feltételeket az alábbiak alapján állapítja meg:

a.) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki 65. életévét betöltötte.

b) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud.

c) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül.

d) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell
tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel,
önmaga ellátására részben képes.

e) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.

(3)        Szociális étkeztetést a jogosult kérelmére lehet megállapítani. A kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani. A kérelem benyújtására jogosult a gondozást kérő vagy a törvényes képviselője.

(4)        A kérelemhez mellékelni kell - amennyiben a kérelem egészségügyi okra alapozott- az orvosi igazolást. Az ellátás igénybevételét megelőzően a jegyző az ellátást igénylő családjában az 1993. évi III. tv.  119/C §-ban szabályozott jövedelemvizsgálatot folytat le, hogy megállapítsa az ellátást igénylő családjában az egy főre jutó jövedelmet. A kérelmező köteles a saját, vagy vele együtt élő hozzátartozója helyzetében, jövedelmi viszonyaiban bekövetkezett változást 15 napon belül bejelenteni.

(5)        Az önkormányzat napi egyszeri étkeztetést biztosít, térítésmentes házhoz szállítással – melyben közreműködik a tanyagondnoki szolgálat-, személyes elvitellel vagy a házi segítségnyújtó közreműködésével.

(6)        A meleg étel biztosítása a tanév tartalma alatt a Kunszállási KIKI konyhájáról, tanszünetben a Pál Vendéglőből történik.


14. Házi segítségnyújtás


26. §    (1) Az Önkormányzat a házi segítségnyújtás keretében gondoskodik a Szt. 63 §-a szerinti szociálisan rászorult személyekről.



(2) Házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:

  1. az alapvető gondozási ápolási feladatok elvégzését,
  2. az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek fenntartásában való közreműködést,
  3. veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

(3) A házi segítségnyújtás igénylése tárgyában benyújtott kérelmek ügyében a polgármester jár el.


(4) A házi segítségnyújtás igénybe vételére való jogosultság szempontjából szociálisan rászorult az,

a) akinek egészségi állapota a szolgáltatás azonnali biztosítását indokolja. Ennek igazolására a háziorvos szakvéleményét ki kell kérni;

b) akinek a gondozási szükséglete a napi 4 órát nem haladja meg a szakértői bizottság véleménye alapján.


(5) A KIKI intézményvezetője a Szt. 63. § (4) bekezdése szerint a szolgáltatás iránti kérelem alapján kezdeményezi az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát. A KIKI intézményvezetője a házi segítségnyújtás esetében a Szt. 119/C. § szerinti jövedelemvizsgálatot végez.


(6) A házi segítségnyújtás térítési díjának megfizetése alól mentesül az, akinek családjában az

egy főre jutó rendszeres havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át, ezt meghaladó jövedelem esetében e rendelet 1. melléklete szerinti térítési díjat köteles fizetni.


(7) A házi segítségnyújtás szempontjából Kunszállás közigazgatási területe egy körzetet alkot.

15. Speciális faluőrségi szolgáltatások


27. §    (1) Az Önkormányzat a faluőrségen keresztül az alábbi speciális szolgáltatásokat nyújt a az e

rendeletben meghatározott feltételek szerint az arra rászorulóknak:

  1. „pánikgombos” szolgáltatás
  2. „csuklópántos” szolgáltatás
  3. „fixen telepített” szolgáltatás
  1. A „pániktelefonos” szolgáltatás keretében a szociális gondozók javaslata alapján a KIKI intézményvezetője dönt az önkormányzat tulajdonában lévő készülékek rászorulók részére történő térítésmentes kihelyezéséről. Térítésmentesen abban az esetben biztosítható a készülék, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó rendszeres havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150%-át.
  2. A „csuklópántos” és a „fixen telepített készülékes” szolgáltatás esetében a térítésmentes

szolgáltatás azon rászorulókat illeti meg, akinek családjában az egy főre jutó rendszeres havi

jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150%-át, továbbá csatolni kell a jogosultságot alátámasztó háziorvosi igazolást is.

  1. Indokolatlan hívás esetében a hívó fél köteles a faluőrségi kivonulás költségeinek megtérítésére.
  2. A Képviselő-testület a térítésköteles szolgáltatások általános feltételeit külön szabályzatban rögzíti.

16.  Tanyagondnoki szolgáltatás


28. § (1) A Tanyagondnoki szolgálat célja:

  1. a tanyás települési hátrányok csökkentése, életfeltételek javítása, a közszolgáltatáshoz való hozzájutás elősegítése.
  2. a szociális alapellátások kiépítésének bővítése, települési funkciók bővítése.
  3. a közösség fejlesztés, a helyi társadalmi, a civil szféra erősítése, jobb életminőség elérése elsősorban a tanyán élőknek.


  1. A Képviselő-testület Kunszállás Község közigazgatási területét egy tanyagondnoki körzetre osztja.


  1. A tanyagondnokot az Önkormányzat Képviselő-testülete nevezi ki, menti fel, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. Az elvégzett munkáról évente beszámolót ad a Képviselő-testületnek.


  1. A tanyagondnoki tevékenységben a szociális alapellátási feladatok meghatározóak.
  • idősek étkeztetése, ételkihordás, bevásárlás.
  • gyógyszer felíratása és kiváltása.
  • betegek orvoshoz szállítása.
  • gyermekek (óvodások, általános iskolások) szállítása az óvoda és iskola nyitvatartási rendjéhez igazodva rossz időjárás esetén.
  • egyéb feladatok (p. hivatali ügyintézés segítése)

A felsorolt feladatok közben a tanyagondnok rendszeresen nyújt személyes segítséget a rászorulóknak, problémáik meghallgatásával és megbeszélésével.


  1. A Képviselő-testület a tanyagondnoki szolgálat ellátásához gépjárművet biztosít.
  2. A rendeletben szabályozott tanyagondnoki szolgálat szociális jellegű szolgáltatásai térítésmentesek és az ellátottak részéről nem szükséges a tevékenységnaplót aláírni.

17. Gyermekek napközbeni ellátása


29. § (1) Az  Önkormányzat a Gyvt. 41. §. (1) bekezdésben szabályozott ellátást az állami fenntartású

Kunszállási Tóth Pál Általános Iskolában, illetve a saját fenntartású Kunszállási Közös Igazgatású Köznevelési Intézmény Mosolyvár Óvodája intézményben biztosítja

  1. napközi otthonos óvoda
  2. iskolai napközi otthon
  3. menza
  4. napi háromszori étkezés (tízórai, ebéd, uzsonna)

keretében.

  1. Az (1) bekezdésben foglalt ellátások igénybevételére irányuló kérelmet az intézmények vezetőjénél kell kezdeményezni.
  2. Az (1) bekezdésben foglalt ellátások igénybevételéért fizetendő térítési díjak mértékét - a Gyvt. 148. § és 151. §-ában foglaltak figyelembevételével - e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

18. Gyermekjóléti szolgáltatás


30. §    (1)        Az Önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatás keretében gondoskodik a Gyvt.39.§ (1) bekezdése szerinti feladatairól


(2)        A gyermekjóléti szolgálat feladatait a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 5 – 26. §-ában foglaltak szerint látja el.

V. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


            19. Hatályba lépés


31. §    Ezen rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

20. Hatályon kívül helyező rendelkezés


32.§      (1) Hatályát veszti Kunszállás Község Önkormányzata Képviselő-testületének az egyes

szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló 24/2013. (XII.17.) önkormányzati rendelete.

(2) Hatályát veszti 2015. szeptember 1-jén ezen rendelet 19. §-a.

                    21. Átmeneti rendelkezések


33. §    (1) Az a személy, aki a rendelet hatályba lépését követően, a 2015. február 28-án hatályos Szt. alapján lakásfenntartási támogatásban részesül, a lakhatási kiadásokra vonatkozó települési támogatásra első ízben a lakásfenntartási támogatás megszűnését követően szerezhet jogosultságot.

(2) Az a személy, aki 2015. február 28-án méltányossági ápolási díjra jogosult, 2015. március 1-jétől a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását, gondozását végző személy települési támogatásában részesül.





                                                                                                               

                                   Kovács Imre                                        dr. Bóna Csaba

 polgármester                                           jegyző





A rendelet kihirdetve: 2015. február 24.

                                                                                              dr. Bóna Csaba

                                                                                                  jegyző