Szedres Község Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2018. (VIII. 9.) önkormányzati rendelete

az egyes szociális ellátásokról és a velük kapcsolatos eljárások helyi szabályairól

Hatályos: 2020. 04. 17- 2020. 05. 31

Szedres Község Önkormányzata Képviselő-testületének

8/2018. (VIII. 9.) önkormányzati rendelete

az egyes szociális ellátásokról és a velük kapcsolatos eljárások helyi szabályairól.


Szedres Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 18. § a) pontjában, 26. §-ban, 32. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 58/B. § (2) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (1) bekezdésében és 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában rögzített feladatkörében eljárva, Szedres Község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 13/2014. (XII. 15.) önkormányzati rendelet 52. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Szociális Bizottság véleményének kikérésével, az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról a következőket rendeli el:


              I. FEJEZET

              ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

              1. A rendelet célja, hatálya

1.§         E rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit, garanciáit.

2.§  (1)   A rendelet hatálya Szedres Község közigazgatási területén élő, illetőleg tartózkodó, és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 3. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott személyekre terjed ki.

       (2)   A rendelet hatálya az Szoctv. 6. §-ban meghatározott, Szedres Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyre abban az esetben terjed ki, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Szedres Község közigazgatási területét tartózkodási helyeként megjelölte.

       (3)   A rendelet hatálya az Szoctv. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is kiterjed.

              2. Hatásköri rendelkezések

3.§  (1)   Szedres Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a Szoctv.-ben – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – kapott, valamint a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat és az Arany János Tehetséggondozó Program keretében szociális rászorultság alapján történő ösztöndíj megállapításával kapcsolatos hatásköreinek gyakorlását a Szociális Bizottságra (továbbiakban: Bizottság) ruházza át.

       (2)   A Képviselő-testület a temetési célú települési támogatás, a lakhatási célú települési támogatás, a köztemetés, valamint az étkeztetés megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármesterre ruházza át.

              3. Eljárási rendelkezések

4.§  (1)   Az e rendelet szerinti szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

       (2)   Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat az adott ellátási formák részletezik.

5.§  (1)   A rendeletben szabályozott pénzbeli szociális ellátások iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani.

       (2)   A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók.

6.§  (1)   A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.

       (2)   A kérelemhez csatolni kell a kérelmező, és a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozók jövedelemigazolását, munkaviszonyban lévőknél munkáltatói keresetigazolást, nyugdíjszerű ellátásoknál nyugdíjszelvényt, továbbá mindazokat a bizonyítékokat, amelyeket a rendelet az egyes ellátásoknál előír, illetve amelyek az ügy elbírálásához elengedhetetlenül szükségesek.

       (3)   Jövedelem igazolható

              a)    a munkaviszonyból származó, havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolással;

              b)    munkanélküli ellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényével, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolással;

              c)    a társadalombiztosítás és nyugellátás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényével, számlára történt utalás esetén az utolsó havi bankszámla kivonattal;

              d)    vállalkozó esetében a NAV igazolásával, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról.


7.§  (1)   A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához – ha a kérelmező életvitele nem áll összhangban a jövedelemigazolásban feltüntetett jövedelemmel – kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzon.

       (2)   A szociális ellátás megállapítása iránt benyújtott kérelem elbírálásával összefüggésben a kérelmező vagyoni, szociális és egyéb körülményeinek tisztázása érdekében a Hivatal ügyintézője, a Bizottság tagja előre be nem jelentett helyszíni szemlét (környezettanulmányt) tarthat.


8.§  (1)   Szociális ellátás – a polgármester, képviselő, vagy a Bizottság tagjának kezdeményezésére hivatalból is megállapítható.

       (2)   Szociális ellátás hivatalból történő megállapításának kezdeményezése esetén – ha ezt az ellátás formája indokolja – a döntéshez szükséges iratok beszerzéséről a Hivatal ügyintézője a kezdeményezést követően gondoskodik.

9.§  (1)   A rendszeres ellátást havonta utólag, minden hónap 5. napjáig, a nem rendszeres ellátást a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell biztosítani a jogosult részére.

       (2)   A rendszeres pénzbeli ellátások biztosítása a jogosult választása szerint vagy postai úton állandó bejelentett lakóhelyére, vagy az általa megjelölt pénzintézetnél vezetett bankszámlára történő utalással történik.

       (3)   A nem rendszeres pénzbeli ellátás a polgármester engedélyével a Hivatal házipénztárából is kifizethető.

       (4)   A jogerősen megállapított rendszeres pénzbeli ellátás a jogosult életvitelében beállt rendkívüli körülmény esetén a polgármester engedélyével, a folyósítási határidő előtt előlegként a Hivatal házipénztárában is felvehető.


10.§         E rendelet szerinti szociális hatáskör gyakorlója, ha a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból – ha a kötelezett családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum

              a)    100 %-át, egyedül élőnél 150 %-át nem haladja meg – elengedheti;

              b)    100-150 %-a, egyedül élőnél 150-200 %-a között van – csökkenheti;

              c)    150 %, egyedül élőnél 200 % felett van – részletekben fizettetheti meg.

              II. FEJEZET

              AKTÍV KORÚAKKAL KAPCSOLATOS ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK

11.§  (1)   A Képviselő-testület az aktív korú nem foglalkoztatott személyek munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében közfoglalkoztatást szervez.

       (2)   A közfoglalkoztatás szervezését, irányítását, az aktív korúak közfoglalkoztatásba történő beosztását a polgármester látja el.


12.§         Az aktív korúak ellátásában részesülő a számára felajánlott munkát, a polgármester erről szóló értesítésében megjelölt időpontban köteles megkezdeni. Akadályoztatása esetén a neki fel nem róható akadályról, egészségügyi okról köteles a polgármestert haladéktalanul tájékoztatni, egészségügyi ok esetén a kezelő orvos által kiállított igazolást hét munkanapon belül benyújtani.

              III. FEJEZET

              PÉNZBELI ELLÁTÁSOK

              4. Települési támogatás

13.§         A Bizottság és a polgármester a Szoctv. rendelkezései alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként, e rendeletben meghatározott feltételek alapján

              a)    temetési célú,

              b)    lakhatási célú,

              c)    rendkívüli

                települési támogatást nyújt.


14.§  (1)   Kérelemre a polgármester jövedelemhatárra tekintet nélkül temetési célú települési támogatást állapít meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott.

       (2)   A temetési célú települési támogatási kérelemhez csatolni kell az eltemettető nevére szóló számlákat, és be kell mutatni az elhunyt személy eredeti halotti anyakönyvi kivonatát.

       (3)   Temetési célú települési támogatás iránti kérelem legkésőbb a temetés időpontját követő 30 napon belül nyújtható be. A határidő elmulasztása a támogatásra nézve jogvesztő.

       (4)   Amennyiben az eltemettető temetési célú települési támogatás nélkül nem képes a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodni, a temetési célú települési támogatást a temetést megelőzően is kérheti.

       (5)   A (4) bekezdés esetén a kérelemhez a halotti anyakönyvi kivonaton túl a temetési szolgáltató által kiállított árajánlatot kell csatolni. Ez esetben a temetési célú települési támogatással legkésőbb a temetés időpontját követő 30 napon belül kell az eltemettető nevére szóló számlákkal elszámolni.


15.§  (1)   A temetési célú települési támogatás összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, de nem haladhatja meg annak 100 %-át.

       (2)   A helyben szokásos, legolcsóbb temetés költsége 250.000.- Ft.

       (3)   A temetési célú települési támogatás kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható.


16.§         A temetési célú települési támogatás megállapítására vonatkozó kérelem az 1. melléklet szerinti nyomtatványon nyújtható be.


17.§  (1)   A lakhatási célú települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

         (2)   Kérelemre a polgármester a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a hulladékszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletéhez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakhatási célú települési támogatást nyújt az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak.

         (3)   A lakhatási célú települési támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.


18.§  (1)   Lakhatási célú települési támogatás megállapítása iránti kérelem 2. melléklet szerinti nyomtatványon nyújtható be. A kérelemhez csatolni kell a háztartás tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolását, valamint a Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot.

         (2)   A lakhatási célú települési támogatás megállapításához

              a)    a villanyáram-, a víz-, és a gázfogyasztásra, valamint a csatornahasználatra és hulladékszállításra vonatkozó utolsó havi szolgáltatói számlák,

              b)    a lakáscélú kölcsönszerződés adósának és adóstársának a kölcsönt nyújtó pénzintézet általi azonosítására vonatkozó irat,

              c)    lakás-, vagy albérleti szerződés

                bemutatása vagy másolatának csatolása szükséges.

  

19.§  (1)   Lakhatási célú települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élőnél 350 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

         (2) A lakhatási célú települési támogatás egy hónapra jutó összege

              a)    családban élőnél, ha az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összege

                     aa)     150 %-át nem haladja meg, 4.000.- Ft;

                     ab)     150 – 200 % között van, 3.000.- Ft;

                     ac)     200 – 250 % között van, 2.000.- Ft.

              b)    egyedül élőnél, ha a jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összege

                     ba)     200 %-át nem haladja meg, 4.000.- Ft;

                     bb)    200 – 250 % között van, 3.000.- Ft;

                     bc)     250 – 300 % között van, 2.000.- Ft;

                     bd)    300 – 350 % között van, 1.000.- Ft.


20.§  (1)[1]  A lakhatási célú települési támogatást 12 hónapra kell megállapítani. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény szerinti katasztrófaveszély és veszélyhelyzet esetén a rendszeres juttatásként biztosított lakhatási célú települési támogatást megállapító határozat hatályának időtartama meghosszabbodik a katasztrófaveszély, illetve veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő hónap végéig.

         (2)   A kérelmezőt a lakhatási célú települési támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

         (3)   A lakhatási célú települési támogatás iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, a megszűnését megelőző hónapban is benyújtható.


21.§  (1)   Amennyiben a kérelemmel érintett lakásra vonatkozóan szolgáltatási hátralék áll fenn, vagy a lakásban előrefizetős gáz- vagy villanyáram-szolgáltatást mérő készülék működik, a lakhatási célú települési támogatást kizárólag természetbeni ellátásként lehet megállapítani.

         (2)   A természetbeni szociális ellátás formájában megállapított lakhatási célú települési támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik és annak összegét a támogatással érintett költség(ek) tekintetében a szolgáltató írja jóvá. Ebben az esetben a jogosultságot megállapító határozatban arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadáshoz nyújtják, továbbá fel kell tüntetni a fogyasztói és fogyasztási helyre vonatkozó azonosító adatokat.


22.§  (1)   Lakhatási célú települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

         (2)   A lakhatási célú települési támogatás iránti kérelemben nyilatkozni kell arról is, hogy a támogatást kérő milyen jogcímen lakik a lakásban.

         (3)   Az (1) bekezdése alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.


23.§  (1)   A Bizottság a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, így különösen a Szoctv. 45. § (4) bekezdésben rögzített körülmény alapján anyagi segítségre szoruló, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére egyszeri, vagy – legfeljebb hat hónapra – havi rendszerességgel rendkívüli települési támogatást nyújt.

       (2)   Rendkívüli települési támogatás – a vis maior esetét kivéve – annak állapítható meg, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, gyermekét egyedül nevelőnél 250 %-át, egyedül élőnél 300 %-át nem haladja meg.

       (3)   A Bizottság jövedelmi helyzettől függetlenül hivatalból rendkívüli települési támogatást állapíthat meg különösen iskoláztatáshoz, a lakáscélú települési támogatás éves összegét meghaladó, lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralék kiegyenlítéséhez, élelmezéshez.


24.§  (1)   Rendkívüli települési támogatás pénzben, vagy ha a kérelem természete lehetővé teszi, természetben nyújtható.

         (2)   A havi rendszerességgel nyújtott rendkívüli települési támogatás összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

         (3)   Természetbeni ellátás különösen az Erzsébet-utalvány, az élelmiszer, a ruházat, a tankönyv, a tanszer, a tüzelő biztosítása, a közüzemi és szolgáltatási díjak közvetlenül a szolgáltatónak történő kifizetése, átutalása, illetve a gyermekintézmények térítési díjának közvetlen befizetése.

       (4)   A Bizottság a települési támogatásban részesített személyt kötelezheti a támogatás felhasználásáról történő elszámolásra. Ezesetben a határozatban a felhasználás célját, és a felhasználásról történő elszámolási kötelezettséget, annak határidejét is meg kell határozni.


25.§         Rendkívüli települési támogatás megállapítására vonatkozó kérelem az 1. melléklet szerinti nyomtatványon nyújtható be.

              IV. FEJEZET

              SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK

              5. Szociális szolgáltatások fajtái

26.§  (1)   Az Önkormányzat igény esetén a szociálisan rászoruló személyek részére a következő személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatásokat biztosítja:

              a)    tanyagondnoki szolgáltatás,

              b)    étkeztetés,

              c)    házi segítségnyújtás,

              d)    családsegítés.

       (2)   Az Önkormányzat a családsegítés szolgáltatást a társulás keretében működtetett Szekszárd és Környéke Alapellátási és Szakosított Ellátási Társulás útján, míg a házi segítségnyújtást a Szekszárd és Környéke Szociális Alapszolgáltatási és Szakosított Ellátási Társulás útján biztosítja.

       (3)   Az alapszolgáltatásokra vonatkozó kérelmet a következő helyen és módon lehet benyújtani:

              a)    A tanyagondnoki szolgáltatásra vonatkozó kérelmet az Önkormányzat tanyagondnokánál lehet benyújtani személyesen, postán a Hivatal címére, vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton;

              b)    Az étkeztetésre vonatkozó kérelmet a Hivatal igazgatási ügyintézőjénél lehet benyújtatni személyesen, postán a Hivatal címére, vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton;

              c)    A házi segítségnyújtásra vonatkozó kérelmet a Szekszárd és Környéke Szociális Alapszolgáltatási és Szakosított Ellátási Társulás által fenntartott Szociális Központ vezetőjénél, a családsegítésre vonatkozó kérelmet a Szekszárd és Környéke Alapellátási és Szakosított Ellátási Társulás családgondozójánál kell benyújtani a Társulások által meghatározott módon.

       (4)   A családsegítés, valamint a házi segítségnyújtás igénybevétele, és a fizetendő térítési díj vonatkozásában a rendeletalkotásra felhatalmazott önkormányzat, Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata.


27.§  (1)   Az Önkormányzat külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetést biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyeztetné és napi egyszeri étkeztetése csak így biztosítható.

         (2)   Étkeztetés az általános szabályok alapján szociálisan nem rászoruló személy részére külön eljárás keretében – az élethelyzet, életkörülmény fennállásáig – akkor biztosítható, ha az igénylő életvezetési helyzete, életkörülményei ezt indokolják és napi egyszeri étkeztetése csak így biztosítható.


28.§  (1)   Az Önkormányzat az Szoctv. 58/B. § (2) bekezdése alapján helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére.

       (2)   A szociálpolitikai kerekasztal képviselőit a 4. melléklet rögzíti.

              6. Tanyagondnoki szolgáltatás

29.§  (1)   Az Önkormányzat a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális alapszolgáltatásokat a külterületeken tanyagondnoki szolgáltatás fenntartásával biztosítja.

       (2)   A tanyagondnoki szolgáltatás célja

              a)    a település közigazgatási területéhez tartozó, a központi belterület ellátottságához képest hátrányos helyzetű, szolgáltatáshiányos külterületek esélyegyenlőségének növelése;

              b)    a külterületeken élők életfeltételeinek javítása, jobb életminőségének elérése;

              c)    a település szociális szolgáltatási funkcióinak bővítése;

              d)    igény és szabad kapacitás szerint a kistérségi közlekedési szolgáltatásokban való részvétel.


30.§  (1)   A tanyagondnoki szolgáltatás által ellátandó feladatok köre, mértéke:

              a)    az egészségügyi ellátáshoz (háziorvosi, fogorvosi rendelés, védőnői tanácsadás, szakorvosi és szűrővizsgálatok) való hozzájutás biztosítása;

              b)    az óvodás, és általános iskoláskorú gyermekek intézményekbe való eljutásának biztosítása;

              c)    felnőtt korú lakosság szállítása közösségi, művelődési, sport, szabadidős tevékenység, és napi ügyek intézése céljából;

              d)    bevásárlás szervezése, gyógyszeríratás, gyógyszerkiváltás, postai szolgáltatás intézése;

              e)    ételszállítás a külterületen élők, valamint a rendelet 34. § (1) bekezdésében rögzített jogosultak számára.

       (2)   A tanyagondnoki szolgáltatás megszűnik az igénybevevő

              a)    halálával;

              b)    lemondásával;

              c)    ellátási területről történő elköltözésével;

              d)    rászorultságának egyéb okból történő (pl. bentlakásos intézményben való elhelyezés) megszűnésével.

       (3)   A tanyagondnok távolléte esetén helyettesítése Medina Község Önkormányzatával kötött helyettesítési megállapodás szerint történik.

              7. Étkeztetés

31.§  (1)   Az Önkormányzat ebéd formájában napi egyszeri meleg étkeztetési lehetőséget biztosít az általa működtetett konyhán keresztül azoknak a szociálisan rászorultaknak, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel más módon nem képesek biztosítani.

       (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában szociálisan rászorult és étkeztetésben kell részesíteni azt a személyt

              a)    aki 70. életévét betöltötte;

              b)    akinek egészségügyi állapota miatt napi egyszeri étkeztetése csak így biztosítható;

              c)    aki fogyatékos, pszichiátriai vagy szenvedélybeteg és napi egyszeri étkezése más módon nem megoldható;

              d)    aki házi segítségnyújtásban részesül;

              e)    aki hajléktalan;

              f)    akinek életvezetési helyzete, életkörülményei ezt indokolják és napi egyszeri étkeztetése csak így biztosítható.

       (3)   Az egészségügyi állapotot a (2) bekezdés b) pont alkalmazásában háziorvosi, vagy szakorvosi, a c) pont alkalmazásában szakorvosi javaslattal, vagy a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakvéleményével kell igazolni.


32.§  (1)   Az étkeztetés keretében az ebéd elszállításáról elsősorban a jogosult köteles gondoskodni, de – egészségi állapota, fogyatékossága, családi helyzete miatt – kérheti a lakására történő kiszállítást is.

       (2)   Az étel lakóhelyre történő kiszállításának igénylése esetén legalább kettő darab ételszállító éthordó biztosításáról az ellátást igénybe vevőnek kell gondoskodnia.

       (3)   Az ellátott köteles az éthordók rendszeres, higiénikus tisztántartásáról gondoskodni.


33.§         Az étkeztetésben részesülő ellátása megszűnik

              a)    ha az ellátott bejelenti, hogy a szolgáltatásra nem tart igényt;

              b)    ha az ellátott az étkezési szolgáltatást tartósan – megszakítás nélkül egy hónapon keresztül – nem veszi igénybe annak ellenére, hogy az étkezés igénybevételében nem akadályozott;

              c)    ha az ellátott az étkeztetéssel kapcsolatos térítési díjat felszólítás ellenére nem fizeti meg, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne;

              d)    ha az ellátott személy meghal;

              e)    ha az ellátást igénylő az étkezést nem saját céljára veszi igénybe;

              f)    ha az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi, vagy akadályozza;

              g)    ha az ellátott felszólítás ellenére sem gondoskodik a megfelelő számú éthordók rendszeres, higiénikus tisztántartásáról.

              8. Házi segítségnyújtás

34.§  (1)   A házi segítségnyújtás keretében kell biztosítani az Szoctv. 63. §-ának (2) bekezdésében meghatározottakat azzal, hogy a szolgáltatás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell az igénylő gondozási szükségletét az Szoctv. 63. § (4) és (6)–(7) bekezdésében foglaltak alapján.

       (2)   A gondozott a házi segítségnyújtás keretében igénye szerint étkezést is igénybe vehet.


35.§         Nem részesíthető házi segítségnyújtásban az,

              a)    aki teljesen magatehetetlen, súlyos elfekvő beteg, és ápolása, gondozása csak szakosított ellátás keretében oldható meg;

              b)    aki után ápolási díjat állapítottak meg.


36.§         A házi segítségnyújtásban részesülő ellátása megszűnik

              a)    ha az ellátott bejelenti, hogy a szolgáltatásra nem tart igényt;

              b)    ha az ellátott a szolgáltatást tartósan – megszakítás nélkül egy hónapon keresztül – nem veszi igénybe annak ellenére, hogy a szolgáltatás igénybevételében nem akadályozott;

              c)    ha az ellátott a szolgáltatással kapcsolatos térítési díjat felszólítás ellenére nem fizeti meg, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne;

              d)    ha az ellátott személy meghal;

              e)    az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi, vagy akadályozza és ezt felszólítás ellenére sem szünteti meg.

              9. Szociális szolgáltatások térítési díja

37.§  (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját – mely a szolgáltatási önköltség és az állami normatíva különbözete – valamint a díjkedvezményeket a 3. melléklet tartalmazza.

       (2)   A személyi térítési díjat havonta utólag minden hónap 10. napjáig kell a konyha élelmezésvezetőjénél befizetni.

         (3)   Az étkeztetésért fizetendő térítési díjat az Szt. 114. § (2) bekezdésében meghatározott személyek kötelesek megfizetni.

         (4) Az étkeztetést igénybe vevő kérelmére a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzet kialakulása esetén a polgármester csökkentheti, illetve elengedheti a térítési díjat a rendkívüli élethelyzet fennállása idejére.

         (5)   Az ingyenes ellátásban részesülők körét az Szt. 114. § (3) bekezdése határozza meg.

              V. FEJEZET

              ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

38.§  (1)   Ez a rendelet 2018. augusztus 15. napján lép hatályba.

       (2)   Hatályát veszti az egyes szociális ellátásokról és a velük kapcsolatos eljárások helyi szabályairól szóló 2/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelet.


                           Kovács János                                                      Honti Sándor

                            polgármester                                                            jegyző



Kihirdetési záradék: A rendeletet a Képviselő-testület 2018. augusztus 8-i ülésén fogadta el. Kihirdetve 2018. augusztus 9. napján.

                                                                                                      Honti Sándor

                                                                                                            jegyző

[1]

Módosította: 3/2020. (IV.16.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2020. 04. 17-től