Kunszállás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2013. (XII.17.) önkormányzati rendelete

az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokról

Hatályos: 2014. 03. 01- 2015. 02. 23

Kunszállás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2013. (XII.17.) önkormányzati rendelete

az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokról

2014.03.01.

Kunszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete - Magyarország Alaptörvénye 32. cikke (1) bekezdés a.) pontjában és a (2) bekezdésében, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 13 §. (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Általános eljárási szabályok

1. A rendelet célja

1. § (1) E rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális és gyermekvédelmi ellátásokra való jogosultság feltételeit, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját és garanciáit.

(2) A szociális gondoskodás biztosítása érdekében az önkormányzat, valamint annak szervei, továbbá a településen működő oktatási, egészségügyi szervezetek egymással és a civil szervezetekkel kötelesek együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kötelesek kezdeményezni.

2. A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Kunszállás községben állandó lakóhellyel rendelkező, vagy életvitelszerűen a településen élő magyar állampolgárokra, bevándorlási, letelepedési engedéllyel rendelkező, továbbá a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre és ezen személyek gyermekeire.

(2) A rendelet hatálya kiterjed továbbá a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 3. § (2)-(4) és (4a), valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (továbbiakban: Gyvt) 4. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott személyekre is.

3. Eljárási rendelkezések

3. § (1) E rendelet által szabályozott ellátások megállapítására irányuló eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, az Szt., a Gyvt., valamint a végrehajtásukra kiadott kormány és miniszteri rendeletek rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Kunszállás Község Önkormányzata Képviselő-testületének (továbbiakban: Képviselő-testület) e rendelet szerinti hatáskörét a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott Képviselő-testületi szerv gyakorolja.

(3) A Képviselő-testület szervének átruházott hatáskörben hozott határozata ellen a Képviselő-testületnek címzett, de a Kunszállási Közös Önkormányzati Hivatalhoz (továbbiakban: Hivatal) benyújtott illetékmentes fellebbezéssel lehet élni.

4. § (1) Szociális rászorultságtól függő kérelmek közül:

a) halott eltemettetéséhez kért önkormányzati segély, gyermek születése kapcsán kért önkormányzati segély, szociális temetés, köztemetés, ápolási díj (Szt. 43/B (1) bek.), a méltányossági közgyógyellátás, a gyermek étkeztetési díjának támogatásához kért önkormányzati segély, létfenntartást veszélyeztető egyéb esetekben kért önkormányzati segély, továbbá a szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás és a tanyagondnoki szolgáltatás igénybevételének elbírálása a polgármester,

b) a pénzintézeti kölcsönnek minősülő kamatmentes kölcsönről a képviselő-testület,

c) a rendszeres szociális segélyről, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásról, a lakásfenntartási támogatásról, valamint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultságról és az óvodáztatási támogatásról a jegyző dönt.

(2) Személyes gondoskodás iránti kérelmek közül:

a) a tanyagondnoki szolgáltatás, a szociális étkeztetésre és a házi segítségnyújtásra való jogosultság esetében a polgármester jogosult dönteni.

b.) a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait az önkormányzat. által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat látja el.

(3) A kérelmek benyújtása:

a) Az (1) bekezdésben, valamint a (2) bekezdés a.) pontjában meghatározott ellátások iránti kérelmeket, a Hivatalhoz kell benyújtani. Eljárás hivatalból is indítható.

b) A (2) b.) pontjában meghatározott ellátások iránti kérelmeket a szolgáltatást nyújtó Gyermekjóléti Szolgálatnál lehet benyújtani.

5. § (1) A szociális ellátások iránti kérelemhez csatolni kell a hatályos jogszabályokban és

e rendeletben meghatározott igazolásokat, nyilatkozatokat, valamint az elbíráláshoz
felhasználható bizonyítékokat.
(2) Adathiányosan előterjesztett kérelem esetén, 8 napon belül a kérelmezőt – a határidő megjelölésével - hiánypótlásra kell felhívni.
(3) Ha a kérelem elbírálásakor kétség merül fel a nyilatkozat valódisága tekintetében, a NAV igazolása kérhető a jövedelemadó vonatkozásában, valamint a Hivatal, a kérelmező által közölt adatokat, tényeket, és a szociális helyzetet környezettanulmány felvétele során ellenőrizheti.
(4) Rendszeres jövedelmek igazolására az irányadó időszak a kérelem benyújtását megelőző hónap, egyéb jövedelmek tekintetében egy év átlagjövedelme.
(5) Jövedelemigazolásra elfogadható okmány, vagy annak hiteles másolata: munkahely által kiállított jövedelem-igazolás, postai feladóvevény, nyugdíjszelvény, pénzintézeti igazolás, ellátást folyósító szerv határozata stb.
(6) Kiadások igazolására elfogadható okmány, vagy annak hiteles másolata: közüzemi és egyéb szolgáltató által kiállított számla, pénzintézeti igazolás, befizetési csekkszelvény, postautalvány, nyugta, albérleti díj esetén a szállásadó írásbeli nyilatkozata, a gyermektartásdíjat kapó nyilatkozata, gyógyszerköltség a háziorvos írásbeli igazolásán alapuló igazolása stb.
(7) Ha a szükséges okmányok, igazolások nem állnak rendelkezésre, azok beszerzése
nehézségekbe ütközik, illetve hosszabb időt vesz igénybe, vagy sürgősség áll fenn, mert a késedelem életet, egészséget, testi épséget veszélyeztet, a kérelmező írásban tett nyilatkozata elfogadható. Az irányadó időszakra vonatkozóan a jogosult forrásonként és személyenként köteles a nyilatkozatot megtenni.
(8) A (7) bekezdésben foglalt esetben a határozathozatalt követő 30 napon belül csatoltatni kell a szükséges igazolásokat, illetve ellenőrzéssel kell meggyőződni a nyilatkozat valódiságáról.
(9) A rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők esetén benyújtandó igazolások:
a.) regisztrált álláskereső esetén a Munkaügyi Központ igazolása, hogy
kérelmező az 1991. évi IV. tv. (Flt.) szerinti ellátásra nem jogosult,
b.) Munkaügyi Központtal nem együttműködő esetén személyes nyilatkozat
kérelmező jövedelméről.
(10) A kérelmező vagyoni-, szociális-, lakáskörülményeinek, egészségi állapotának tisztázása érdekében helyszíni szemle tartható és környezettanulmány készítése rendelhető el. Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőnél, ha életkörülményeit a Hivatal már egy éven belül bármely ügyben vizsgálta, és nem feltételez azokban lényeges változást.
(11) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, melyek a Hivatal nyilvántartásaiban fellelhetőek.
(12) Ha a kérelem e rendelet szerint adható ellátások méltányosságból való megállapítására irányul, a kérelmezőnek csatolnia kell az e rendelet szerint méltányosság gyakorlására lehetőséget adó körülmények fennállásának hitelt érdemlő (pl. egészségi állapot háziorvos által történő, stb.) igazolását.
(13) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a kérelme elutasításáról szóló határozatban a figyelmét fel kell hívni, illetőleg az ellátást részére hivatalból meg kell állapítani.

6. § (1) Határozatlan időre megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását – ha a

jogszabály eltérően nem rendelkezik – az ellátás megállapítását követő egy éven

belül felül kell vizsgálni, és ennek tényét feljegyzésben kell rögzíteni.

(2) Évenkénti felülvizsgálathoz szükséges okiratokat a jogosultnak a támogatást megállapító határozatban foglaltak szerint, külön felhívás nélkül kell benyújtani. Az okiratok benyújtására vonatkozó határidő elmulasztása a folyósítás megszüntetését vonja maga után, ismételt folyósításra csak újabb kérelem benyújtása alapján kerülhet sor.

7. § E rendelet alkalmazása során nettó jövedelemnek az Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontjában felsoroltakat, vagyonnak, pedig az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a Gyvt. 19. § (7) bekezdésében meghatározottakat kell tekinteni.

8. § (1) Az e rendeletben meghatározott rendszeres pénzbeli ellátásokat a jogosultság fennállása esetén a kérelem benyújtásától, ill. a jogosultság napjától kell megállapítani (kivéve lakásfenntartási támogatás) és a tárgyhónapot követő hó 5. napjáig kell kiutalni.

(2) Az átmeneti segélyt és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást a megállapítást követő 10 napon belül kell a jogosult részére kifizetni.

(3) A megállapított ellátások kifizetéséről, utalásáról a Hivatal Pénzügyi Csoportja gondoskodik.

9. § (1) Amennyiben az igénylő vagy érintett családtagja az eljárás során valótlan adatokat állít vagy valótlanul nyilatkozik, ill. ha a kapott támogatást nem rendeltetésszerűen, a kérelemben foglaltaknak megfelelően használja fel, a megállapított támogatás vagy annak pénzbeli értékének visszafizetésére köteles.

(2) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése esetén a Szt. 17. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.

10. § (1) Ügyintézési határidő:

a) a 4. § (1) bek. a.) pontjában felsorolt (polgármesteri hatáskörbe tartozó) kérelmek

esetén 8 nap

b) egyéb szociális ellátás iránti kérelem esetén 21 nap

(2) A polgármester hatáskörében hozott döntések ellen benyújtott fellebbezéseket a soron következő képviselő-testületi ülés elé kell terjeszteni.

11. § E rendelet alkalmazásában rendszeres szociális ellátás:

a) rendszeres szociális segély,

b) foglalkoztatást helyettesítő támogatás,

c) lakásfenntartási támogatás,

d) Szt. 43/B (1) bekezdés szerinti ápolási díj,

e) Szt. 50. § (3) bekezdés szerinti közgyógyellátás,

f) gyermekétkeztetési díj támogatására igényelt önkormányzati segély,

g) személyes gondoskodást nyújtó ellátások.

12. § A jegyző a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából a Szt. 18. §-ában, valamint a Gyvt. 138. § (1) bekezdésében meghatározott adattartalmú nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból csak az adatigénylésre jogosult szerveknek szolgáltatható adat.

II. Fejezet

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

4. Aktív korúak ellátása

13. § (1) Az aktív korúak ellátása jogosultak a Szt. 33. § (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott személyek.

(2) Az aktív korúak ellátását – a kérelem benyújtásának napjától – határozatlan időre kell megállapítani. A támogatás összegét a hónap közben keletkezett és megszűnt jogosultság esetén naptári napokra számítva kell megállapítani.

(3) Az aktív korúak ellátására jogosult, egészségkárosodottnak nem minősülő személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre kötelezett a Képviselő-testület által kijelölt szervvel.

(4) A Képviselő-testület által együttműködésre kijelölt szerv a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltsége (továbbiakban: munkaügyi központ)

(5) Az (1) bekezdésben foglalt személy az együttműködés keretében köteles

a) a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül felkeresni a munkaügyi központ kijelölt köztisztviselőjét nyilvántartásba vétel végett,

b) a nyilvántartásba vételt követő 60 napon belül a beilleszkedést segítő programról írásbeli megállapodást kötni a munkaügyi központtal,

c) a beilleszkedést segítő programról szóló megállapodásban foglaltaknak eleget tenni,

d) a beilleszkedést segítő programban meghatározott időközönként megjelenni.

(6) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális

segélyben részesülő személy
a. az együttműködésre kijelölt szervnél nem jelenik meg, vagy
b. az előírt időpontban nem jelenik meg az együttműködésre kijelölt szervnél, és távolmaradását nem igazolja, vagy
c. a beilleszkedési programban meghatározott feladatokat nem hajtja végre.
7. Az (5) bekezdés a),b),d) pontjaiban foglalt határidők elmulasztása esetén kizárólag orvosi igazolás, vagy hivatalos szerv által kiállított igazolás fogadható el.

13/A. § (1) Az Szt. 37. § (1) bekezdés d) pontja alapján rendszeres szociális segélyre jogosult az az

aktív korúak ellátására jogosult, aki közfoglalkoztatásra irányuló munkaviszonyt azért nem létesített, mert a munkaköri alkalmassági vizsgálaton 12 hónapon belül 2 alkalommal „alkalmatlan” minősítést kapott.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt személyekre is vonatkozik e rendelet 13. §-ában előírt együttműködési kötelezettség.
5. Rendszeres szociális segély

14. § (1) A rendszeres szociális segély megállapításának, megszüntetésének, szüneteltetésének feltételeit, a felülvizsgálat idejét, összegét a Szt. 37. §.- 37/C. §-ai szabályozzák.

(2) A rendszeres szociális segélyre jogosult személyek vonatkozásában- az egészségkárosodott személyek kivételével- az együttműködésre kijelölt szerv a munkaügyi központ.

(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a munkaügyi központtal.

(4) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködés keretében

a) a munkaügyi központnál az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát,

b) írásban megállapodik a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő programról

c) teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat, köteles a munkaügyi központtal kapcsolatot tartani, az általuk előírt időpontban megjelenni,

d) a szociális törvényben előírt kötelezettségeinek eleget tenni.

(5) A Képviselő-testület az Szt. 37/B. § (1a) bekezdése alapján jár el az Szt. 33. § (7) bekezdésében meghatározott, a lakókörnyezet rendben tartására vonatkozó feltételek be nem tartása esetén.

6. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás

15. § (1) Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra a Szt. 35. § (1) bekezdésében meghatározott

személyek jogosultak.

(2) A Képviselő-testület az Szt.-ben az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapításának feltételein túl a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultsághoz további feltételeket határoz meg a (4)-(8) bekezdésekben.

(3) Nem állapítható meg foglalkoztatást helyettesítő támogatás annak a kérelmezőnek vagy az aktív korúak ellátására jogosult személynek, aki

a.) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház, kerítéssel kívül határos útingatlanig terjedő közterületen lévő árok, nyitott csatorna, folyóka, áteresz tisztántartásáról, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosításáról nem gondoskodik,
b.) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház, kerítéssel kívül határos útingatlanig terjedő közterületen a járda és a közterület tisztán tartásáról nem gondoskodik,
c.) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház általa megművelt udvarának és kertjének gaz- és gyommentesítéséről nem gondoskodik,
d.) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház műveletlen udvarának és kertjének rendszeres kaszálásáról, fűnyírásáról nem gondoskodik,
e.) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosításáról a tőle elvárható mértékben nem gondoskodik.
(4) A lakott ház vagy lakás rendezettsége akkor biztosított, ha a kérelem benyújtója, illetve a támogatás jogosultja
a. az ingatlan állagmegóvásáról és rendeltetésszerű használatáról jövedelmi helyzetéhez mérten gondoskodik, a szakértelmet, speciális munkaeszközöket, jelentős költséget nem igénylő munkálatokat saját maga elvégzi,
b. a helyiségek járófelületeit és berendezési, felszerelési tárgyait tisztán tartja.
(5) A lakott ház vagy lakás udvara és kertje akkor rendezett, ha
a. egy db kommunális szeméttároló edény rendeltetésszerű használata biztosított,
b. az mentes a hulladéktól, gyommentes vagy felismerhető a gyommentesítés érdekében végzett rendszeres tevékenység,
c. a pázsit nyírt, kaszált vagy felismerhető a gondozása érdekében végzett rendszeres tevékenység,
d. a szabadban lévő tárgyak, felszerelések, tüzelő tárolása rendezett,
e. az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerűen használt, művelt,
f. a burkolt utak tiszták.
(6) A kerítéssel határos terület rendezettsége akkor biztosított, ha mentes a hulladéktól és az ott élő növényzet terjedelmével nem akadályozza a közterület használatát.
(7) A járda tisztántartása akkor biztosított, ha mentes a hulladéktól, a felgyülemlett csapadékvíztől, továbbá a hó eltakarítása, valamint a síkosság-mentesítés megtörténik.
(8) Az árok tisztántartása akkor biztosított, ha mentes a hulladéktól és abban a csapadékvíz el tud folyni.
(9) A jegyző a (4)-(8) bekezdésben meghatározott jogosultsági feltételek maradéktalan meglétét eljárása során a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben foglalt szemle szerint vizsgálja.
7. A jegyző kötelezettségei

16. § (1) A jegyző kötelezettségei:

a) rendszeres szociális segélyre jogosult személy esetében (kivéve az egészségkárosodottak) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatot megküldi a munkaügyi központnak,
b) tájékoztatja a munkaügyi központot:
ba.) az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetéséről,
bb.) a rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek megszűnéséről és a szociális törvény 37./A §-ának (1) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettség előírásáról.
8. A beilleszkedést segítő program és tartalmi elemei

17. § (1) A beilleszkedést segítő program az együttműködő személy szociális rendszeres havi jövedelme helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjed:

a) a munkaügyi központtal való kapcsolattartásra

b) az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,

c) a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.

(2) A beilleszkedést segítő program tartalmi elemei:

a) foglalkoztathatóság javítása, álláskeresésre felkészítés érdekében: a motiváció és készség fejlesztés, képzettség erősítése, pszicho-szociális megerősítés, egyéni tanácsadás- esetkezelésen belül személyes megerősítés, álláskeresési készségek erősítése, pályakorrekciós tanácsadás, képzésbe eljuttatás, kommunikációs és konfliktuskezelési készségek fejlesztése, mentálhigiénés tanácsadás, szociális problémák kezelése/esetkezelés,

b) szinten-tartás – karbantartás – társadalmi integráció erősítése: egészségügyi – szociális – mentális állapotot javító, reszocializáció elősegítése, szociális esetkezelés, családgondozás, szocializációs, kapcsolatépítő csoportok, pszichológiai megerősítés/tanácsadás, kezelésbe juttatás, intézményi kapcsolódás megőrzése,

c) más ellátásba juttatás segítése: nyugdíj, rehabilitációs járadék, gyermeknevelési ellátások, ápolási díj, társadalombiztosítási tanácsadás, ügyintézés segítése, információnyújtás az ellátásokról és munkaerő-piaci kapcsolódásokról.

(3) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy számára felróható okból:

a) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatban meghatározott határidőn belül nem jelenik meg a munkaügyi központnál,
b) a munkaügyi központ által előírt időpontban nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja,
c) a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson nem vesz részt,
d) a beilleszkedést segítő programban meghatározottakat nem hajtja végre,
e) a rendszeres szociális segély természetben történő folyósításához szükséges nyilatkozatban valótlan adatokat közöl.
9. Lakásfenntartási támogatás

18. § (1) A normatív lakásfenntartási támogatással kapcsolatos hatáskört a jegyző gyakorolja az Szt. 38-39. §-ai alapján.

(2) A normatív lakásfenntartási támogatás feltételeit és összegét a Szt. 38. § (2)-(8) bekezdései határozzák meg.

(3) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmek egész évben, folyamatosan benyújthatók.

(4) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell:

a.) közös háztartásban élők jövedelméről szóló igazolást, nyilatkozatot,
b.) a közös háztartásban élők vagyonára vonatkozó vagyonnyilatkozatot,
c.) a lakás nagyságát hitelt érdemlő módon igazoló iratot, ill. személyes nyilatkozatot,
d.) albérlet esetén az bérleti szerződést.
(5) A lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg. Külön lakásnak kell tekintetni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. A kérelemben nyilatkozni kell arról is, hogy a támogatást kérő milyen jogcímen lakik a lakásban.
(6) A lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani. A kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg a támogatás.
(7) Nem állapítható meg lakásfenntartási támogatás annak a kérelmezőnek aki
a.) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház, kerítéssel kívül határos útingatlanig terjedő közterületen lévő árok, nyitott csatorna, folyóka, áteresz tisztántartásáról, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosításáról nem gondoskodik,
b.) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház, kerítéssel kívül határos útingatlanig terjedő közterületen a járda és a közterület tisztán tartásáról nem gondoskodik,
c.) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház általa megművelt udvarának és kertjének gaz- és gyommentesítéséről nem gondoskodik,
d.) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház műveletlen udvarának és kertjének rendszeres kaszálásáról, fűnyírásáról nem gondoskodik,
e.) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosításáról a tőle elvárható mértékben nem gondoskodik.
(8) A lakott ház vagy lakás rendezettsége akkor biztosított, ha a kérelem benyújtója, illetve a támogatás jogosultja
a. az ingatlan állagmegóvásáról és rendeltetésszerű használatáról jövedelmi helyzetéhez mérten gondoskodik, a szakértelmet, speciális munkaeszközöket, jelentős költséget nem igénylő munkálatokat saját maga elvégzi,
b. a helyiségek járófelületeit és berendezési, felszerelési tárgyait tisztán tartja.
(9) A lakott ház vagy lakás udvara és kertje akkor rendezett, ha
a. egy db kommunális szeméttároló edény rendeltetésszerű használata biztosított,
b. az mentes a hulladéktól, gyommentes vagy felismerhető a gyommentesítés érdekében végzett rendszeres tevékenység,
c. a pázsit nyírt, kaszált vagy felismerhető a gondozása érdekében végzett rendszeres tevékenység,
d. a szabadban lévő tárgyak, felszerelések, tüzelő tárolása rendezett,
e. az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerűen használt, művelt,
f. a burkolt utak tiszták.
(10) A kerítéssel határos terület rendezettsége akkor biztosított, ha mentes a hulladéktól és az ott élő növényzet terjedelmével nem akadályozza a közterület használatát.
(11) A járda tisztántartása akkor biztosított, ha mentes a hulladéktól, a felgyülemlett csapadékvíztől, továbbá a hó eltakarítása, valamint a síkosság-mentesítés megtörténik.
(12) Az árok tisztántartása akkor biztosított, ha mentes a hulladéktól és abban a csapadékvíz el tud folyni.
(13) A jegyző a (8)-(12) bekezdésben meghatározott jogosultsági feltételek maradéktalan meglétét eljárása során a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben foglalt szemle szerint vizsgálja.
(14) Amennyiben a lakásfenntartási támogatásban részesülő személy a támogatás folyósításának ideje alatt lakóhelyet változtat, a lakcímében bekövetkezett változást 15 napon belül köteles bejelenteni. Aki bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a jogtalanul felvett támogatás visszafizetésére köteles. A visszafizetés elmulasztása esetén további lakásfenntartási támogatásra nem jogosult.

19. § (1) Az Szt. 38. § (2) bekezdése szerinti normatív lakásfenntartási támogatásra nem jogosult

személy helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult, amennyiben megfelel a (2) bekezdésben foglalt együttes jogosultsági feltételeknek.
(2) Helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy,
a. akinek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át,
b. az elismert lakásfenntartási költségek elérik a család összjövedelmének 30 %-át, egyedülálló esetén 20%-át.
(3) Az elismert lakásfenntartási költség összegét a helyben elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó helyben elismert havi lakásfenntartási költség szorzata adja.
(4) A helyben elismert lakásnagyság alatt az Szt. 38. § (4) bekezdésében meghatározottakat kell érteni.
(5) A helyi lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani. A támogatási kérelem benyújtása folyamatos.
(6) Fogyasztási egységen az Szt. 38. § (2) bekezdésében meghatározottakat kell érteni.
(7) Az Szt. 38. § (2) bekezdése szerinti normatív lakásfenntartási támogatás, valamint a helyi lakásfenntartási támogatás összegének kifizetését havonta
a. a lakhatást szolgáló egyedi kiadás támogatása esetén a kérelmező részére történő kifizetéssel,
b. egyéb lakásfenntartáshoz kapcsolódó kiadásoknál természetbeni formában, így különösen közüzemi számlák kifizetésével, esetleg tüzelőanyag juttatásával kell teljesíteni.
(8) Az (1) bekezdésben meghatározott személyekre is alkalmazni kell a 18. § (7)-(14) bekezdésében foglaltakat.
10. Ápolási díj

20. § (1) Ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki a Szt. 43/B. §-ában meghatározott 18. életévét betöltött, tartósan beteg hozzátartozó személy ápolását, gondozását végzi, aki ápol az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

a) az ápolt tartását, gondozását, ellátását szerződésben nem vállalták,

b) az ápoló családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100 %-át, egyedülálló esetén 150%-át

c) az ápoló

ca) munkaviszonnyal rendelkezik és hozzátartozójának ápolása céljából fizetés nélküli szabadságot engedélyeztek részére,

cb) munkaviszonyát azért kellett megszüntetni, mert a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot nem engedélyezte,

cc) munkaviszonyt kora és egészségi állapota miatt létesíteni nem tud,

d.) az ápolást más hozzátartozó jövedelemcsökkenés nélkül nem tudja

biztosítani.
(2) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a Szt. 43. §-ában meghatározottakon túl az ápoló családjában élők havi nettó jövedeleméről szóló igazolást és az (1) bek. c) pontjában előírt feltételek fennállását.
(3) Az ápolási díj összegét a Szt. 44. § (1) bek. d.) pontja és a (2) bekezdés alapján kell megállapítani.
(4) Kötelezettségét nem teljesíti a hozzátartozó, ha több egymást követő napon nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ápolt és környezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről. E kötelezettség nem teljesítése esetén az ápolási díjat meg kell szüntetni.
(5) A házi segítségnyújtást végző szociális gondozó munkáltatói utasítás alapján az ápolási kötelezettség teljesítését ellenőrizheti.
11. Önkormányzati segély

21. § (1) A Szt. 45. §-a értelmében önkormányzati segély nyújtható a létfenntartást

veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy részére az e rendeletben meghatározottak szerint.
(2) Önkormányzati segélyben elsősorban azt a személyt indokolt részesíteni,
c. aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni vagy
d. akit alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadás terhel
e. haláleset, tartós betegség, baleset, orvosi kezelés, várandósság vagy
f. valamilyen előre nem látható esemény, önhibáján kívül bekövetkezett elemi kár elhárítása vagy
g. gyermek fogadásának előkészítéséhez, óvodai, iskolai nevelése miatt vagy
h. aki – a rendőrségen tett feljelentést tartalmazó jegyzőkönyv másolatával igazoltan – bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul vagy
i. aki a nyugdíj, járadék, álláskeresési támogatás vagy egyéb rendszeres pénzellátás folyósításáig terjedő időszakig ellátás nélkül van.
(3) Önkormányzati segélyre vonatkozó kérelem az alábbi esetekben nyújtható be:
a. elhunyt eltemettetéséhez támogatás kérése
b. gyermek születésével kapcsolatos kiadások enyhítéséhez
c. gyermek étkeztetési díjának támogatásához
d. létfenntartást veszélyeztető egyéb esetekben.
(4) Önkormányzati segély –az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként önkormányzati segély (a továbbiakban: temetési segély) kivétellel– akkor állapítható meg, ha kérelmező családjában a havi egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át, egyedülállónál vagy gyermekét egyedül nevelőnél 200%-át nem haladja meg.
(5) Az önkormányzati segély összege esetenként és személyenként – a temetési segély kivételével – 5000 Ft-nál kevesebb és 20.000 Ft-nál- éves viszonylatban a felső mérték háromszorosánál- több nem lehet. Az önkormányzati segély eseti jelleggel vagy havi rendszerességgel, minimum 2, de maximum 6 hónapra állapítható meg, illetve egy naptári éven belül ugyanazon személy legfeljebb négy alkalommal részesíthető egyszeri önkormányzati segélyben. Amennyiben egy határozatban többszöri segélyezés kerül megállapításra, fel kell sorolni a későbbi kifizetések időpontját és a kifizetendő összeget.
(6) Amennyiben az önkormányzati segélyt az intézményi gyermekétkeztetés térítési díjtámogatás céljából igénylik, a támogatás mértéke a térítési díj 50% és 100% között lehet. A támogatás – a (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a kérelem benyújtásától iskolai étkeztetés esetén legfeljebb az adott tanítási év, óvodai étkeztetés esetén legfeljebb az adott nevelési év végéig állapítható meg.
(7) Az (5) bekezdésben megállapított összeghatártól eltérően az önkormányzati segély összege
a gyermek születésével kapcsolatok kiadások enyhítéséhez igényelt önkormányzati segély esetén a öregségi nyugdíjminimum 100 %-a gyermekenként.
8. Az önkormányzati segély iránti kérelemhez mellékelni kell a jövedelemigazoláson túl a rendkívüli körülmény (pl. magas gyógyszerköltség, táppénzes állomány, elemi kár) bekövetkeztét bizonyító igazolást, nyilatkozatot.
9. A kérelem elbírálására jogosult képviselő-testületi szerv döntésétől függően az önkormányzati segély egészben vagy részben természetbeni ellátásként is megállapítható, ha tartani lehet attól, hogy a kérelmező a segélyt nem a rendeltetésének megfelelően használja fel.
10. A természetbeni ellátásként megállapított önkormányzati segély formája lehet:
a. Erzsébet utalvány,
b. tartós élelmiszer,
c. közüzemi díjak közvetlen átutalása a közszolgáltatók felé
11. Létfenntartást különösen veszélyeztető élethelyzet:
a. 1 hónapot meghaladó táppénzes állomány,
b. elemi kár,
c. lakásfenntartási támogatásra nem jogosult, de a költségek megfizetésére nem képes,
d. közgyógyellátásra nem jogosult, de gyógyszerköltségét nem képes viselni,
e. közüzemi díjhátralék megfizetésére nem képes,
f. napi megélhetési gondok,
g. kérelmező regisztrált álláskeresőként történő nyilvántartásba vétele.
12. Egyedi mérlegelés alapján (nagy összegű elemi kár, hosszan tartó súlyos betegség, jövedelem igazolt elveszítése, illetve a létfenntartást súlyosan veszélyeztető körülmények fennállása esetén) a (3) bekezdésben meghatározott jövedelemhatártól, illetve a (5) bekezdésben meghatározott egyszeri összeghatártól el lehet térni.

21/A. § (1) Temetési segély annak a kérelmezőnek állapítható meg, aki

a. a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles vagy
b. tartásra kötelezett hozzátartozó, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti
c. az elhunyt utolsó lakhelye az önkormányzat illetékességi területén volt és az eltemettető is az önkormányzat illetékességi területén rendelkezik lakóhellyel, és
d. akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 300 %-át, egyedülálló vagy gyermekét egyedül nevelő személy esetén a 400 %-át.
2. A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége: 120.000 Ft.
3. A temetési segélyre vonatkozó kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül kell benyújtani a Hivatalhoz és mellékelni kell a temetési számla eredeti példányát (melyről a Hivatalban másolat készül), valamint a halotti anyakönyvi kivonatot, melyre kifizetéskor a segély összegét rá kell vezetni.

21/B. § (1) A kiskorú gyermek vagy a 18 év feletti, de 25. életévét nem betöltött közép-vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló fiatal felnőtt részére önkormányzati segélyt (a továbbiakban: rendkívüli gyermekvédelmi támogatás) kell megállapítani különösen

a) a szülő halála esetén,
b) a családot ért elemi kár esetén,
c) a gyermek születésével kapcsolatos kiadásokra,
d) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása vagy a gyermek családba való visszakerülése érdekében,
e) a szülő vagy a gyermek 5 napot meghaladó kórházi kezelése esetén,
f) a gyermek iskoláztatásával vagy óvodai nevelésével kapcsolatos egyszeri kiadásokra,
g) ha a családban egyidejűleg három vagy több gyermek születik.
2. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatást kell megállapítani a szociális válsághelyzetben levő várandós anya részére gyermekének megtartása céljából.
3. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelem benyújtásakor
a) az elhalálozást halotti anyakönyvi kivonattal,
b) a gyermek születését születési anyakönyvi kivonattal,
c) a nevelésbe vételt vagy annak megszűnését gyámhivatali határozattal,
d) a kórházi kezelést az ellátást végző intézmény által kiadott igazolással,
e) a tanulói jogviszonyt iskolalátogatási igazolással,
f) az óvodai nevelést az óvoda által kiadott igazolással,
g) a várandósságot orvosi igazolással vagy terhességi kiskönyvvel
kell bizonyítani.
4. Az iskoláztatással vagy az óvodai neveléssel összefüggő eseti kiadás összegéről a kérelmező írásban nyilatkozik, az elemi kár tényét pedig a Hivatal környezettanulmány útján állapítja meg.
5. Nem állapítható meg a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ha a környezettanulmány során vagy más hiteles módon megállapítást nyert, hogy a benyújtott jövedelemnyilatkozat és az ahhoz becsatolt igazolások adatai nem valósak, és időszakos létfenntartási gond vagy a létfenntartást veszélyeztető élethelyzet nem áll fenn.
6. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a vele közös háztartásban élő – a jövedelem számítása szempontjából figyelembe vehető – közeli hozzátartozóknak a kérelem benyújtását megelőző havi jövedelemigazolását.
7. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás mértéke gyermekenként és alkalmanként maximum 10.000 Ft, illetve évente gyermekenként maximum a nyugdíjminimum kétszerese.
8. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetben is nyújtható, melynek formái:
a) étkezési térítési díj részben vagy egészben történő átvállalása,
b) kollégiumi, diákotthoni térítési díj részben vagy egészben történő átvállalása,
c) tanszer, tankönyvtámogatás
9. A természetben nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás a (8) bekezdés a)-c)
pontjai esetében közvetlenül az intézményhez történő átutalással történik, a (8) bekezdés d) pontja szerinti ellátás pedig a tanulóbérlet árának utólagos megtérítésével.
10. Az (1) bekezdés b) pontjához kért önkormányzati segély esetén:
a. ugyanazon gyermek vonatkozásában csak az egyik szülő részesülhet az önkormányzati segélyben, nyilatkozatuk alapján. Amennyiben a szülő egyedül neveli a gyermekét, úgy erről a tényről is nyilatkoznia kell.
b. A kérelem a szülést követő 6. hónapig nyújtható be.
c. Örökbe fogadás esetén az egy éves kor betöltése előtt örökbe fogadott gyermek esetén igényelhető az önkormányzati segély, az örökbe fogadást követő 6 hónapon belül.
d. A kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát, továbbá örökbefogadás esetén az örökbefogadást engedélyező jogerős gyámhivatali határozat másolatát.
e. A segély kifizetésének ténye az eredeti születési anyakönyvi kivonatra felvezetésre kerül.
f. Az (b)-(c) pont szerinti határidő elmulasztása jogvesztő.

21/C. § (1) Az önkormányzati segély pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő, kamatmentes kölcsön

formájában is nyújtható, ha a kérelmező baleset, elemi kár vagy más előre nem látható ok miatt kerül rendkívüli élethelyzetbe, s az összeg a gyógykezeléshez, a minden napi életvitelhez szükséges eszköz beszerzéséhez vagy a károk elhárításához szükséges.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kamatmentes kölcsön összege legfeljebb 120.000 forint lehet. A kölcsön időtartama legfeljebb 12 hónap.
(3) A kölcsön megállapításában szóló határozatban rendelkezni kell a visszafizetés időtartamáról, feltételeiről, továbbá - amennyiben a kölcsön összege a 40.000 forintot meghaladja - a visszafizetés biztosítására a kérelmező ingatlanára jelzálogjogot kell bejegyeztetni.
(4) A kölcsön megállapítása esetén a jogosulttal szerződést kell kötni, amelyben rögzíteni kell a kifizetés módját, a visszafizetés módjára vonatkozó szabályokat, valamint fel kell tüntetni a visszafizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit is.
(5) A pénzintézeti kölcsönnek minősülő kamatmentes kölcsönről a képviselő-testület dönt. Megállapítása esetén a jogosulttal történő szerződéskötés a polgármester hatásköre.
14. Az óvodáztatási támogatás

22. § (1) A Gyvt. 20/C. §-a szerinti óvodáztatási támogatás első alkalommal pénzbeli támogatás helyett természetbeni támogatás formájában is nyújtható a szülőnek gyermeke részére, az óvodavezető javaslata, vagy a szülő kérelme alapján.

(2) Az óvodáztatási támogatás természetben különösen az óvodás gyermekek ruházatának és óvodai felszerelésének formájában nyújtható.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott, a gyermek számára szükséges ruházati, felszerelési cikkek beszerzését az óvodavezetővel és a szülővel történő előzetes egyeztetést követően a gyermekjóléti szolgálat családgondozója biztosítja.

III. Fejezet

SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGŐ TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK

15. Köztemetés

23. § (1) Annak a személynek, akinek nincs, vagy nem lelhető fel eltemettetésre köteles és képes hozzátartozója, az eltemettetéséről az önkormányzat gondoskodik.

(2) A köztemetés elrendelésénél a Szt. 48. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.

(3) A polgármester az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt.

(4) A (3) bekezdés szerinti különös méltánylást érdemlő körülménynek minősül, ha

a) az eltemettetett személy hagyatéka a köztemetés költségét nem fedezi, és
b) az eltemettetésre köteles személy vagyontalan és jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.
16. Szociális temetés

24. § (1) A szociális temettetés igénylésénél és elrendelésénél a temetőkről és temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. tv. 24/A-24/C pontjában foglaltak szerint kell eljárni.

(2) A Képviselő-testület a szociális parcella helyét, illetve a szociális temetés rendjét a temetőről és temetkezésről szóló önkormányzati rendeletében határozza meg.

17. Közgyógyellátás

25. § (1) A Képviselő-testület – kérelemre vagy hivatalból – a Szt. 50. § (3) bekezdése szerinti közgyógyellátási jogosultságot állapíthat meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén 200%-át, és havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége eléri a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 10%-át.

(2) A közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelemhez - a havi rendszeres gyógyító ellátásokról a mindenkori kormányrendelet alapján kiállított háziorvosi igazoláson túl - mellékelni kell a jövedelemnyilatkozatot.

(3) A közgyógyellátással kapcsolatos további feladatokat a Szt. 49. § - 53. §-ai szabályozzák.

18. Karácsonyi támogatás

26. § (1) A polgármester

a. azon nyugellátásban részesülő 70 év feletti, egyedülálló és ingatlanán egyedül élőket, akiknek a jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét nem haladja meg és a mindenkori hatályos települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló rendeletben meghatározott díjfizetési kedvezményre jogosult,
b. egészségkárosodásuk miatt rendszeres szociális segélyben,
c. időskorúak járadékában,
d. méltányossági közgyógyellátásban részesülő, illetve
e. a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő családok tárgyév december 31-ig 16. életévét be nem töltött gyermekeire vonatkozóan
az állandó kunszállási lakóhellyel rendelkezőket a mindenkori éves költségvetési rendeletben meghatározott összegű karácsonyi támogatásban részesíti.
(2) A polgármester a tárgyév november 30. napjáig beérkezett kérelme alapján karácsonyi támogatásban részesíti
a) azon nyugellátásban részesülő, 70 év feletti, állandó kunszállási lakhelyű kérelmezőt, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét nem haladja meg,
b) azon rendszeres szociális járadékban részesülő, állandó kunszállási lakhelyű kérelmezőt, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét nem haladja meg.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározottak egyidejűleg csak egy jogcímen vehetik igénybe a támogatást.
IV. Fejezet

SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK

27. § (1) Az Önkormányzat az alábbi személyes gondoskodást nyújtó alapellátásokat biztosítja:

a) szociális alapellátás keretében a szociális étkeztetést, a házi segítségnyújtást, és a tanyagondnoki szolgáltatást

b) gyermekjóléti alapellátás keretében gyermekjóléti szolgáltatás és gyermekek napközbeni ellátása

(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátások igénybevétele önkéntes.

(3) A szociális étkeztetés és a házi segítségnyújtás szolgáltatások igénybevétele térítési díj köteles, melynek mértékét az Szt., a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló Kormányrendelet és e rendelet 1. melléklete alapján kell megállapítani.

(4) A (3) bekezdésétől eltérően ingyenes ellátásban kell részesíteni azt az ellátottat,

a) aki egyedülálló és jövedelemmel nem rendelkezik,

b) akinek a családja jövedelemmel nem rendelkezik.

(5) Különös méltánylást igénylő esetekben a személyi térítési díj mérsékelhető vagy elengedhető. A méltányosságot a Polgármester gyakorolja. Ilyen méltányossági ok különösen:

- az ellátott állandó fekvőbeteg,
- az ellátott súlyos fogyatékos,
- elemi kár,
- rendkívül rossz szociális körülmények.
19. Szociális étkeztetés

28. § (1) A Képviselő-testület az étkeztetést a Szt. 62. § (1) bekezdésében meghatározottak részére ingyenesen vagy kedvezményes térítés mellett biztosítja.

2. A szociális étkeztetés a szociális helyzet alapján ingyenesen annak az ellátatlan személynek engedélyezhető, aki egyedülálló, tartósan beteg és eltartásra kötelezhető hozzátartozója nincs, és jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

3. A szociális étkezési térítési díjból 50 %-os kedvezmény adható annak az ellátatlan személynek vagy házaspárnak, aki tartósan beteg, eltartásra kötelezhető hozzátartozója nincs, együttes jövedelmük személyenként nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén 150 %-ot.

4. Nem részesülhet szociális étkeztetésben az, akinek vagyona meghaladja az Szt. 4. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott vagyon mértékét. A jegyző az étkeztetés esetében a Szt. 119/C. § szerinti jövedelemvizsgálatot végez.

5. Azon személyeknél, akik koruk vagy egészségügyi állapotuk alapján kérik a szociális étkeztetést, az étel házhoz szállításáról is gondoskodni kell.

6. A meleg étel biztosítása a tanév tartalma alatt a Kunszállási KIKI konyhájáról, tanszünetben a Pál Vendéglőből történik.

20. Házi segítségnyújtás

29. § (1) Az Önkormányzat a házi segítségnyújtás keretében gondoskodik a Szt. 63 §-a szerinti szociálisan rászorult személyekről.

(2) Házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:

1. az alapvető gondozási ápolási feladatok elvégzését,

2. az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek fenntartásában való közreműködést,

3. veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

(3) A házi segítségnyújtás igénylése tárgyában benyújtott kérelmek ügyében a polgármester jár el.

(4) A házi segítségnyújtás igénybe vételére való jogosultság szempontjából szociálisan rászorult az,

a) akinek egészségi állapota a szolgáltatás azonnali biztosítását indokolja. Ennek igazolására a háziorvos szakvéleményét ki kell kérni;

b) akinek a gondozási szükséglete a napi 4 órát nem haladja meg a szakértői bizottság véleménye alapján.

(5) A jegyző a Szt. 63. § (4) bekezdése szerint a szolgáltatás iránti kérelem alapján kezdeményezi az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát. A jegyző a házi segítségnyújtás esetében a Szt. 119/C. § szerinti jövedelemvizsgálatot végez.

(6) A házi segítségnyújtás térítési díjának megfizetése alól mentesül az, akinek családjában az

egy főre jutó rendszeres havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át.
(7) A házi segítségnyújtás szempontjából Kunszállás közigazgatási területe egy körzetet alkot.
21. Tanyagondnoki szolgáltatás

30. § (1) A Tanyagondnoki szolgálat célja:

a. a tanyás települési hátrányok csökkentése, életfeltételek javítása, a közszolgáltatáshoz való hozzájutás elősegítése.
b. a szociális alapellátások kiépítésének bővítése, települési funkciók bővítése.
c. a közösség fejlesztés, a helyi társadalmi, a civil szféra erősítése, jobb életminőség elérése elsősorban a tanyán élőknek.
2. A tanyagondnokot az Önkormányzat Képviselő-testülete nevezi ki, menti fel, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. Az elvégzett munkáról évente beszámolót ad a Képviselő-testületnek.
3. A tanyagondnoki tevékenységben a szociális alapellátási feladatok meghatározóak.
- idősek étkeztetése, ételkihordás, bevásárlás.
- gyógyszer felíratása és kiváltása.
- betegek orvoshoz szállítása.
- gyermekek (óvodások, általános iskolások) szállítása az óvoda és iskola nyitvatartási rendjéhez igazodva rossz időjárás esetén.
- egyéb feladatok (p. hivatali ügyintézés segítése)
A felsorolt feladatok közben a falugondnok rendszeresen nyújt személyes segítséget a rászorulóknak, problémáik meghallgatásával és megbeszélésével.
4. A Képviselő-testület a tanyagondnoki szolgálat ellátásához gépjárművet biztosít.
5. A rendeletben szabályozott tanyagondnoki szolgálat szociális jellegű szolgáltatásai térítésmentesek.
6. A Képviselő-testület Kunszállás Község közigazgatási területén egy tanyagondnoki körzetet állapít meg.
22. Gyermekek napközbeni ellátása

31. § (1) Az Önkormányzat a Gyvt. 41. §. (1) bekezdésben szabályozott ellátást az állami fenntartású

Kunszállási Tóth Pál Általános Iskolában, illetve a saját fenntartású Kunszállási Közös Igazgatású Köznevelési Intézmény Mosolyvár Óvodája intézményben biztosítja
a. napközi otthonos óvoda
b. iskolai napközi otthon
c. menza
d. napi háromszori étkezés (tízórai, ebéd, uzsonna)
keretében.
2. Az (1) bekezdésben foglalt ellátások igénybevételére irányuló kérelmet az intézmények vezetőjénél kell kezdeményezni.
3. Az (1) bekezdésben foglalt ellátások igénybevételéért fizetendő térítési díjak mértékét - a Gyvt. 148. § és 151. §-ában foglaltak figyelembevételével - e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
23. Gyermekjóléti szolgáltatás

32. § (1) Az Önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatás keretében gondoskodik a Gyvt.39. § (1) bekezdése szerinti feladatairól

(2) A gyermekjóléti szolgálat feladatait a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 5 – 26. §-ában foglaltak szerint látja el.

V. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

33. § (1) E rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépése után benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.

2. Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kunszállás Község Önkormányzata Képviselő-testületének a gyermekvédelmi támogatásokról és a gyermekjóléti alapellátásokról szóló 13/2009.(III.31.) rendelete, illetve az egyes szociális alapellátásokról és támogatásokról szóló 14/2009.(III.31.) rendelete.

3. Az aktív korúak ellátására, a méltányossági ápolási díjra, a méltányossági közgyógyellátásra és a lakásfenntartási támogatásra vonatkozó igényléseket a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 3., 4., 9. és 12. mellékletei szerinti nyomtatványokon kell benyújtani.

4. A (3) bekezdésben fel nem sorolt ellátásokra vonatkozó kérelmeket e rendelet függelékeiben található nyomtatványokon kell benyújtani.

1. melléklet

A/ A gyermekélelmezés intézményi térítési díja ÁFA nélkül

MEGNEVEZÉS

Ft/fő/nap

1.

ÓVODA

Tízórai

75

Ebéd

173

Uzsonna

42

Összesen

290

2.

ÁLTALÁNOS ISKOLA

Tízórai

75

Ebéd

190

Uzsonna

45

Összesen

307

B/ A szociális ellátások intézményi térítési díja ÁFA nélkül

Szolgáltatás


1 főre eső szolgáltatás: önköltség és a szolgáltatáshoz biztosított normatív állami támogatás különbözete



Intézményi térítési díj


Étkeztetés

340 Ft/fő/nap

590 Ft/fő/ebéd

Házi segítségnyújtás

590 Ft/fő/nap

0 Ft/fő