1. § (1) A rendelet célja, hogy Nemesbük község közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze.

(2) A rendelet hatálya a község közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, illetve tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkezô egyéb szervezetekre egyaránt kiterjed. Nem terjed ki a rendelet hatálya a veszélyes hulladékokra, a települési folyékony hulladékokra és az azokkal összefüggő tevékenységre.

(3) A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsôrendû közegészségügyi érdek, ezért ennek elômozdításában mindenki köteles hathatósan közremûködni, a szennyezôdést, fertôzést eredményezô tevékenységtôl, illetôleg magatartástól tartózkodni.

(4) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosának, használójának (haszonélvezôjének, másnak a használatában lévô ingatlanok tisztántartásáról pedig a használati joggal rendelkezô bérlônek) kell gondoskodni.

(5) A település egész területén a szervezett szemétszállításról az önkormányzat gondoskodik.

2. § Alapfogalmak:

3. § (1) A község területén lévô ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai, tényleges használói kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat megmûveljék, rendben tartsák, gyomtól, gaztól megtisztítsák.

(2) Az önkormányzati tulajdonú közterületek tisztántartásáról az önkormányzat gondoskodik.

(3) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel rendelkezô egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyezôdés megszüntetése, a szennyezôdést okozó szerv, illetve személy feladata.

(4) Köztisztasági szempontból járdának minôsül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed.

(5) Az ingatlan elôtti járda tisztántartása az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége. Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és más elárusítóhelyek elôtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységbôl származik-e. Ez a kötelezettség kiterjed a hóeltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.

(6) A tényleges használó, illetve a tulajdonos kötelessége a járda mellett növő gaz kiirtása, a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelô nyesése.

(7) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a szükséghez képest naponként többször fel kell hinteni.

(8) A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.

4. § (1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, karbantartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(2) Jármûbehajtók átereszeinek építése, jókarban és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(3) Az ingatlanon keletkezô csapadékvíz saját területen történô elvezetéséről az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.

(4) A csapadékelvezetô árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos! Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tûz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezetô árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni tilos!

5. § (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés elôtti területen) az építést végzô kivitelezônek kell biztosítani a tisztaságot.

(2) Beruházások esetén a birtokbavételtôl a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követôen a kivitelezés befejezéséig a kivitelezônek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.

(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyezôdés ne keletkezzen.

(4) Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és idôtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.

(5) Közterületen bárminemû burkolat (úttest, járda stb.) felbontása csak a jegyzô, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelôjének hozzájárulásával lehetséges.

(6) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladékanyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésôbb a munka befejezésétôl számított 48 órán belül a kivitelezést végzô szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetôleg meg kell tisztítani.

(7) Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni! Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonosa köteles felszólításra 24 órán belül saját költségén összetakarítani, illetve elszállítani.

6. § (1) Közterületen szennyezô anyagot (szemetet, rongyot, egyéb hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyezôdnék, a szennyezôdés elôidézôje köteles azt eltávolítani és a további szennyezôdés megakadályozásáról gondoskodni.

(2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a köz- vagy magánterület szennyezôdik, a szennyezôdés elôidézôjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

7. § (1) A község közterületén tilos jármûvet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyezôdést okoz.Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyezôdés közterületre ne kerüljön.

(2) A gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos!

8. § (1) A közterületek, a sportolás céljára szolgáló területek, valamint a kiránduló- és táborozó-helyek beszennyezése tilos! A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében az említett területen szemetet, hulladékot (üveg, papír stb.), szennyezô vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni vagy eldobni tilos.

(2) Aki közterületet, kiránduló-helyeket, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.

9. § (1) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetôzetérôl az esôvíz, hólé a járdára ne csorogjon.

(2) A település területén lévô vízfolyásokba, belvízelvezetô árkokba, tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos!

10. § (1) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármû forgalmat ne akadályozza.

(2) A járdáról a havat, ha szükséges, naponta többször is hóesés után azonnal el kell takarítani.

11. § (1) ^[1]Nemesbük közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás körében, a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben, a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék elhelyezés céljára történő rendszeres elszállítására kizárólagosan jogosult hulladékkezelő a Zalaispa Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Zrt. 8798 Zalabér, 3096/12. hrsz.- amely a kötelező közszolgáltatónak minősül – (továbbiakban: Közszolgáltató). A Közszolgáltató Nemesbük közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére jogosult, illetőleg kötelezett 2024.június hó 30. napig. A Közszolgáltató végzi Nemesbük települési szilárd és lakossági hulladékainak gyűjtését és szállítását, gondoskodik a szilárd nem veszélyes hulladék – környezetvédelmi hatóság által engedélyezett összetételű és mennyiségű – elhelyezéséről és ártalmatlanításáról és az elkülönítetten gyűjtött hulladék összegyűjtéséről, előkezeléséről, hasznosításra történő átadásáról.

(2) A szolgáltató a háztartási hulladék elszállítását az önkormányzattal kötött megállapodás szerinti gyakorisággal hetente végzi, a 3. melléklet alapján.

(3) Lomtalanításra évi egy alkalommal kerül sor a polgármester és a szolgáltatást végzô szerv között egyeztetett idôpontban, amelyrôl a lakosságot elôzetesen tájékoztatni kell. A lomtalanítás rendje a következő: A lakosság által a lomtalanításra kitűzött időpontban és az azt megelőző két napon kitett lakossági eredetű (az azt megelőző egy évben a kitevő tulajdonát képező) hulladék -amennyiben az a lomtalanítási feltételeknek megfelel - az önkormányzat tulajdonába megy át, amely köteles azt a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően elszállíttatni és az ártalmatlanításáról gondoskodni. A lomtalanításra kitett hulladékhoz az önkormányzat erre vonatkozó kifejezett írásbeli engedélye nélkül hozzányúlni szigorúan tilos.

(4) A szolgáltató a rendszeres szemétszállításba bevont valamennyi ingatlantulajdonos tekintetében rendszeresen köteles teljesíteni. A szolgáltató az ingatlan tulajdonosával szemben a teljesítést csak jogszabályban illetve a jelen rendeletben meghatározott esetekben szüneteltetheti, illetôleg korlátozhatja.

(5) Ha a teljesítés a szolgáltató hibájából marad el, köteles a szemetet a következő munkanapon elszállítani. A gyűjtőedényben (kuka) az ingatlan elôtt vagy más olyan helyre elhelyezni, hogy az elszállítható legyen.

(7) ^[2]

(8) A keletkezô szemét mennyiségének megfelelô számú fedhetô szemétgyûjtô edény, beszerzése, pótlása, javítása, tisztántartása, fertôtlenítése a tulajdonos, illetve használó kötelessége.

(8a) Az ingatlan használója, illetve tulajdonosa a hulladékot köteles szabványosított) Szemetet felhalmozni nem szabad, azt a megadott szemétszállítási napon elszállítás céljából a szolgáltatást végzô szerv rendelkezésére kell bocsátani.

(10) A szemétgyûjtô edénybe nem szabad mérgezô, robbanó, folyékony vagy egyéb olyan anyagokat elhelyezni, amely veszélyezteti a szolgáltatást végzô dolgozók testi épségét és egészségét vagy a szállítójármûben rongálódást okozhat.

(11) A közszolgáltató megtagadhatja a hulladék elszállítását, ha: - azt nem a rendelet 12. §. (2) bekezdésében foglalt gyűjtőedényben vagy műanyag zsákban helyezték el, - ha érzékszervi észleléssel megállapítható, hogy az olyan anyagot tartalmaz, amely a települési szilárd hulladékkal együtt nem gyűjthető, szállítható vagy ártalmatlanítható,- a gyűjtőedényzetet, műanyag zsákot a közterületen olyan helyre rakták ki, hogy azt a közszolgáltató munkavállalói csak jelentős nehézségek árán tudják a játművel megközelíteni, - a gazdálkodó szervezet nem kötött egyedi közszolgáltatási szerződést.

(12) A szolgáltatást végzô dolgozóknak a gyûjtôedények megrongálása nélkül kell a szemétszállítással kapcsolatos feladatokat ellátni.

(13) ^[3]Nemesbük közigazgatási területén szelektíven gyűjtendő hulladék a Nemesbük, 118. hrsz. alatt létesített hulladékgyűjtő szigeteken elhelyezett gyűjtőedényekben kötelezően elhelyezendő üveg (fehér és színes), papír és műanyag hulladék.

11/A. § (1) A települési szilárd hulladék elhelyezésére és ártalmatlanítására kijelölt hely legkorábban 2008. január 01. napjától a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérség települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulás – továbbiakban Társulás – tagjainak közös tulajdonában lévő, zalabéri 3096/12 hrsz-ú ingatlanon elhelyezkedő hulladékártalmatlanító létesítmény, melyet Közszolgáltató az általa összegyűjtött és elszállított települési szilárd hulladék elhelyezése és ártalmatlanítása céljából köteles igénybe venni.

(2) ^[4]Az (1) bekezdésben körülírt, a települési szilád hulladék elhelyezésére és ártalmatlanítására kijelölt, a zalabéri 3096/12 hrsz-ú ingatlanon lévő hulladékártalmatlanító létesítmény üzemeltetésére irányuló kötelező közszolgáltatás kizárólagos teljesítésére jogosult, illetőleg kötelezett a lerakót üzemeltető közszolgáltató, aki köteles a közszolgáltató által összegyűjtött és a kijelölt hulladékártalmatlanító helyre beszállított települési szilárd hulladék elhelyezését és áratlmatlanítását elvégezni.

12. § (1) Az üdülőként nyilvántartott ingatlanok vagy az időlegesen használt ingatlanok ( továbbiakban : üdülőként nyilvántartott ingatlan ) esetében a Közszolgáltató minden év április 1-től szeptember 30-ig terjedő időszakban végzi a hulladékszállítást és a közszolgáltatás díját tartalmazó számlát is ezen időszakra állítja ki. Amennyiben ezen időszakon kívül az üdülő ingatlan előtt hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladék kerül kihelyezésre, úgy az ingatlanhasználó egyidejű értesítése mellett a Közszolgáltató a hulladékot köteles elszállítani, az ingatlanhasználó pedig - kivéve amennyiben a hulladék elhelyezése a Közszolgáltató által forgalmazott zsákban történik - köteles a közszolgáltatási díjat megfizetni.

(2) Az ingatlanhasználó - amennyiben az üdülőként nyilvántartott ingatlanban nem az (1) bekezdésben meghatározott időszakban tartózkodik - a Közszolgáltató felé írásban nyilatkozhat a közszolgáltatás igénybevételének évente legalább két naptári negyedévet elérő általa választott időszakáról.

(3) Az az ingatlanhasználó, aki az üdülőként nyilvántartott ingatlanon állandó lakóhelyet. Az nyaralóingatlan tulajdonosok minden év 04.01. – 09.30-ig kötelesek igénybe venni a hulladékszállítást.

12/A. § (1) Azokban a háztartásokban ahol a lakó- és tartózkodási hellyel rendelkezők száma nem haladja meg az egy főt és nyugdíjasnak minősülnek– az általuk termelt hulladék mennyiségére figyelemmel – a szolgáltatást igénybevevő kérelmére a 110 literes edényzet ürítési díjából 50 % díjkedvezmény adható. A kérelemben nyilatkozni kell a lakásban lakó- és tartózkodási hellyel rendelkezők személyi adat és lakcím nyilvántartás szerinti létszámáról.

(1a) A vegyes hulladék szabványos gyűjtőedényben történő gyűjtéséhez a közszolgáltatónak biztosítania kell azt, hogy az ingatlanhasználó- figyelemmel a 385/2014.(XII.31.) Korm. rendeletben és a közszolgáltatási szerződésben foglaltakra- legalább 2 különböző űrmértékű gyűjtőedény közül választhasson.

(2) A lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használó természetes személy ingatlanhasználó részére legalább egy olyan gyűjtőedény választásának lehetőségét kell biztosítani, amelynek űrmértéke a 60 litert nem haladja meg. Az edényméret kedvezményre jogosultságot az ingatlanhasználó csak abban az esetben veheti igénybe, ha annak tényét, hogy a lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használja, az önkormányzat által kiadott – kérelemben megjelölt adatokat tartalmazó-igazolás útján a közszolgáltató részére bizonyítja.

(3) A személyi adat és lakcím nyilvántartás alapján 1 fős háztartások részére adható 50%-os díjkedvezmény vagy edényméret kedvezmény iránti kérelmet a rendelet 4. mellékletében lévő nyomtatványon lehet benyújtani az önkormányzati hivatalban. A január 31. napjáig beadott kérelem alapján az adott év január 1. napjától adható a kedvezmény. Az év közben benyújtott kérelmek alapján a benyújtást követő hónaptól biztosítható a kedvezmény.

(4) A kedvezmény az adott év december 31-ig biztosított, a következő évre a feltételek fennállása esetén azt ismételten kérelmezni kell.

(5) Az önkormányzati hivatal a kérelemben foglaltakat, az ingatlanban lakó és tartózkodási hellyel rendelkezők számát a személyi adat és lakcím nyilvántartás alapján ellenőrzi.

(6) A díjfizetési és edényméret kedvezmény kérelmek tárgyában a polgármester hoz döntést.

(7) A díjfizetési kedvezmény miatt kieső díjbevételt az önkormányzat megtéríti a szolgáltatónak.

12/B. § (1a) Szüneteltethető a közszolgáltatás igénybevétele azokon az ingatlanokon, amelyeken folyamatosan legalább 90 napig senki sem tartózkodik és emiatt hulladék sem keletkezik. Szüneteltetés esetén az ingatlan tulajdonosát alapdíj fizetési kötelezettség terheli.

(2) A szüneteltetésre vonatkozó igényt az ingatlantulajdonos írásban köteles bejelenteni a Közszolgáltatónak, a szünetelés kívánt kezdő időpontja előtt, legalább 30 nappal megelőzően és a közüzemi számlákkal utólag igazolni a szüneteltetés tényét.

(3) Ha a szünetelés (1) bekezdés szerinti feltételeiben változás következik be, az ingatlantulajdonos ezt írásban, haladéktalanul köteles a Közszolgáltatónak bejelenteni.

(4) A szüneteltetés idejére már kiszámlázott ürítési díjat a közszolgáltató a közüzemi számlákkal való igazolás benyújtását követően, utólag írja jóvá.

12/C. § (1a) A Szolgáltató és a Koordináló szerv a közszolgáltatással összefüggő személyes adat kezelésére az adatkezelésre és adatvédelemre vonatkozó szabályok alapján és a jelen önkormányzati rendeletben foglalt mértékben és terjedelemben jogosult.

(2) A közszolgáltatással összefüggő személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.

(3) A Szolgáltató és a Koordináló szerv az adatok biztonságáról a megfelelő technikai és szervezeti intézkedésekkel köteles gondoskodni. Az adatokat védeni köteles, különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás vagy törlés, illetőleg sérülés vagy megsemmisülés ellen.

(4) A Szolgáltató és a Koordináló szerv a közszolgáltatással összefüggő személyes adatokat az ingatlanhasználó azonosítására, jogszabályban előírt ellenőrzések végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására, számlázásra, postázásra, közüzemi díj hátralékok behajtására használja fel.

(5) A Szolgáltató és a Koordináló szerv nem jogosult az általa kezelt közszolgáltatással összefüggő személyes adat nyilvánosságra hozatalára.

12/D. § (1a) Az ingatlanhasználó az elkülönített hulladékot az elhelyezés céljára kijelölt hulladékgyűjtő szigeten, hulladékgyűjtő udvaron a hulladékfajta szerinti elkülönítésére szolgáló gyűjtőedényben, valamint házhoz menő elkülönített hulladékgyűjtés során az erre rendszeresített gyűjtőzsákban köteles elhelyezni.

(2) A hulladékgyűjtő szigeteken, udvaron, házhoz menő elkülönített (szelektív) hulladékgyűjtés során az erre rendszeresített gyűjtőzsákban kizárólag az azokon megjelölt feliratoknak megfelelő anyagú hulladékokat szabad elhelyezni.

(3) Az ingatlanhasználó köteles a házhoz menő elkülönített hulladékgyűjtéshez biztosított zsákokat átvenni, ezen kötelezettség alól kivételt képez az az eset, ha az ingatlan használója a Közszolgáltató nyilvántartása szerint szünetelteti a hulladékelszállítását.

(4) Az ingatlanhasználó az elkülönített hulladékok részét képező papír, műanyag és fém hulladékokat a házhoz menő elkülönített gyűjtéssel során rendelkezésre bocsátott hulladékgyűjtő zsákba az alábbiak szerint köteles külön gyűjteni úgy, hogy a papírhulladékot a műanyag, valamint a fém hulladékot együttesen a sárga színű, a Közszolgáltató által biztosított zsákba helyezi. Az elkülönítetten gyűjtött papír, műanyag és fém hulladékokat tartalmazó gyűjtőzsákok ürítése a Közszolgáltató által készített szállítási naptárnak megfelelően történik.

(5) A Közszolgáltatón kívül más személy számára tilos az elkülönített gyűjtésre szolgáló gyűjtőszigeteken, valamint a házhoz menő elkülönített gyűjtéshez biztosított zsákokban elhelyezett hulladékok eltávolítása, ezen anyagok kizárólagos tulajdonosa a Közszolgáltató.

(6) Gyűjtősziget használata esetén az elkülönített hulladékoknak az elhelyezés céljára szolgáló helyre történő szállításáról az ingatlanhasználó gondoskodik. Az elkülönített hulladékot a kijelölt helyen úgy kell elhelyezni, hogy az más hulladékfajtával ne keveredjen és a környezetet ne szennyezze.

(7) Az elkülönítetten gyűjtött hulladék elhelyezésére szolgáló gyűjtőzsákok elhelyezéséről, azok ürítéséről a Közszolgáltató; a gyűjtőszigetek és környékük tisztán tartásáról, a hó és síkosság mentesítéséről az Önkormányzat gondoskodik.

(8) Az elkülönítetten (szelektív) gyűjtött hulladékok gyűjtésére szolgáló gyűjtőzsákot a szállítás napján kell kihelyezni a közterületre reggel 6.30 időpontig.

(9) Az elszállítandó hulladékot úgy lehet a közterületre kihelyezni, hogy az a jármű és a gyalogos forgalmat ne akadályozza, a zöldterületeket és a növényzetet ne károsítsa, illetve ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével, a begyűjtő szállítóeszköz által jól megközelíthető legyen.

(10) A Közszolgáltató jogosult az elszállítást megelőzően ellenőrizni az ürítésre az ingatlan elé kihelyezett elkülönítetten gyűjtött hulladékok gyűjtésére szolgáló gyűjtőzsákok tartalmát.

(11) Amennyiben a gyűjtőzsákban nem a megfelelő elkülönítetten gyűjtött hulladék került elhelyezésre, úgy a Közszolgáltató az ingatlanhasználót felszólítja a hulladékgyűjtés szabályainak jövőbeni betartására.

(12) Ha a Közszolgáltató felszólítását követően az ingatlanhasználó egy éven belül újabb alkalommal a hulladékgyűjtés szabályait sérti oly módon, hogy az elkülönítetten gyűjtött hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényben vagy zsákban nem a megfelelő hulladékot helyezi el, és ezt a Közszolgáltató észleli, úgy a Közszolgáltató a hulladékgyűjtés szabályainak megsértését jelzi a jegyző részére, egyidejűleg kezdeményezi közösség elleni magatartás vétsége miatti bírság kiszabását.

(13) Az elkülönítetten gyűjtött hulladék elhelyezésére szolgáló gyűjtőzsákok használatának rendjéről a Közszolgáltató köteles tájékoztatást adni az ingatlanhasználóknak.

(14) A házhoz menő elkülönített hulladékgyűjtést a ingatlanhasználó részére biztosított zsákok átadását követően, valamint - a Közszolgáltató által elkészített - szállítási naptárban feltüntetett időponttól kötelező igénybe venni.

13. § (1) Az egyéb – nem háztartási szemét – összegyûjtésérôl és saját költségen történô elszállításáról annak kell gondoskodni, akinél az keletkezett.

(2) A szolgáltatási szerzôdésben meghatározott jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkezô szervezetekkel, vállakozókkal (együtt: gazdálkodó szervezet) az egyéb – nem háztartási – szemét elszállítására a közszolgáltatást végzô szervvel köteles külön megállapodást kötni. Aki a szolgáltatást végzôvel szerzôdést nem köt, arra az önkormányzattal kötött megállapodás az irányadó.

(3) Az egyéb – nem háztartási – szemét gyûjtésére szolgáló tartályok beszerzése, javítása, pótlása, elhelyezése, tisztántartása és fertôtlenítése azt terheli, akinél a szemét keletkezik.

(4) A vegyes (részben lakás, részben egyéb) célra szolgáló épületekben keletkezett egyéb – nem háztartási – szemét gyûjtésére szolgáló gyûjtôedényeket, mûanyag zsákokat általában a tulajdonos, használó által biztosított helyen, a háztartási szemétgyûjtô tartályokkal együtt kell elhelyezni.

(5) Akinél rothadó vagy bûzös szemét, hulladék keletkezik, annak elszállításáról és megsemmisítésérôl haladéktalanul gondoskodni kell.

14. § (1) Nemesbük közigazgatási területén a jogi és magánszemélyek, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek a tulajdonukban (kezelésükben, használatukban; a bérlők a bérleményükben) lévő területet kötelesek a virágzó parlagfűtől mentesen tartani.

(2) A parlagfű irtásáról – virágzás előtt – az időjárástól függő gyakorisággal kell gondoskodni.

(3) A területen található parlagfű gyomirtását a lehetséges eszközök (mechanikus, vegyszer, illetve engedélyezett készítmények, peszticidek) felhasználásával kell elvégezni.

(4) A parlagfű vegyszeres gyomirtása tekintetében a megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás szakvéleménye az irányadó.

(5) A parlagfű felismerésének elősegítéséről, előfordulási helyével, irtásával, továbbá a parlagfű okozta allergiás megbetegedéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók lakosság körében történő tudatosításáról az önkormányzat szórólapok által gondoskodik.

(6) A szórólap mintáját az 1. sz. melléklet tartalmazza

15. § (1) A kerti hulladékot elsősorban helyszíni komposztálással kell hasznosítani. Amennyiben a kerti hulladékot komposztálással a helyszínen nem lehet, vagy nem kívánják hasznosítani, a kerti hulladék égetése megengedett a (2)-(7) bekezdésben előírtak szerint. E rendelet alkalmazásában avar és kerti hulladék a kert használata során keletkező és további hasznosításra nem kerülő növényi maradvány (avar, falomb, nyesedék, egyéb növényi részek).

(2) Avart és kerti hulladékot csak jól kialakított tûzrakóhelyen és telken szabad égetni úgy, hogy az az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és az égetés hôsugárzása kárt ne okozzon. A kerti hulladékok égetése csütörtöki és pénteki napokon 8 és 20 óra közötti időszakban engedélyezett megfelelő légköri viszonyok mellett jelen rendeletben szabályozott módon. Más időpontban az égetés szigorúan tilos.

(3) Az égetendô kerti hulladék nem tartalmazhat egyéb hulladékot (műanyag, ipari eredetű hulladék, gumi,veszélyes hulladék, festék, vegyszer, kommunális hulladék).

(4) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelôberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tûz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen, a tűzrakó hely épülettől és egyéb éghető anyagoktól legalább 6 méter távolságra legyen. A szabadban a tüzet és üzemeltetett tüzelôberendezést ôrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.

(5) Amennyiben az égetéssel járó hatásokat (füst, bűz, pernye) felerősítő időjárási körülmény alakul ki, párás, ködös, esős idő, erős szél, az égetést be kell fejezni. Nedves kerti hulladék égetése tilos.

(6) A tüzelés, a tüzelôberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tûz terjedése megakadályozható, illetôleg a tûz eloltható. Az égetés végén meg kell győződni arról, hogy a tűz elhamvadt, és gondoskodni kell annak belocsolásáról, vagy vékony földréteggel (homokréteggel) történő lefedéséről.

(7) A hatóságilag elrendelt általános tûzrakási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.

17. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, kihirdetésérôl a jegyzô gondoskodik. A rendelet hatályba lépésével egyidejûleg a 4/1991.(VI.24.) és a 4/1997. (IV.23.) számú rendeletek hatályukat vesztik.