Sorokpolány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2013. (XII.18.) önkormányzati rendelete

a szociális és gyermekvédelmi igazgatásról, az egyes szociális és gyermekjóléti ellátási formák helyi szabályairól, azok igénybevételéről, illetve a fizetendő térítési díjakról

Hatályos: 2014. 01. 01- 2014. 01. 01

Sorokpolány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32. § (3) bekezdésében,

valamint a 26.§-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény

13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:


I. Fejezet

  Általános rendelkezések


1. A rendelet célja


1.§   E rendelet célja, hogy a törvényi felhatalmazással összhangban megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, pénzben és természetben biztosított szociális ellátások, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.


2. A rendelet hatálya


2.§ (1)     A rendelet hatálya kiterjed a Sorokpolány településen állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, életvitelszerűen Sorokpolány községben tartózkodó szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.)  3.§ (1) – (3) bekezdéseiben meghatározott személyekre.

(2)      A rendelet hatálya kiterjed továbbá a Szoctv. 7. § (1) bekezdésében meghatározott személyekre is.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó szociális ellátások fedezetét az önkormányzat éves költségvetésében kell tervezni.


3. Értelmező rendelkezések


3.§   E rendelet alkalmazásában különös méltánylást érdemlő körülmény: nagy összegű elemi kár, hosszantartó súlyos betegség, magas gyógyszerköltség, jövedelem igazolt elvesztése, gyermekét vagy gyermekeit egyedülállóként nevelő szülő, aktív korúak ellátásában részesülő személy, nyugdíjbiztosítási szervektől ellátásban részesülő személy, ha az ellátás havi összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg.


4. Eljárási rendelkezések és hatásköri szabályok


4.§ (1) A szociális ellátásra való jogosultság megállapítására a Szoctv. rendelkezéseit az e rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)    Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátásokra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített és jelen rendelet mellékleteként meghatározott formanyomtatványokon kell benyújtani:

a) önkormányzati segély igénylésére vonatkozó formanyomtatványt a rendelet 2. melléklete tartalmazza,

b) közgyógyellátás iránti formanyomtatványt a rendelet 3. melléklete tartalmazza,

   c) köztemetés iránti formanyomtatványt a rendelet 4. melléklete tartalmazza,

   d) szociális étkeztetés igénylésére vonatkozó formanyomtatványt a rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(3) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó kérelmeket a Balogunyomi Közös Önkormányzati Hivatal Sorokpolányi Kirendeltségénél (9773 Sorokpolány, Fő u. 104., a továbbiakban: Kirendeltség) kell benyújtani.

(4) A kérelmező - figyelemmel a Szoc.tv. 4. § (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott jövedelemre és vagyonra - a kérelme benyújtásakor köteles saját maga, illetve családja jövedelmi, vagyoni viszonyairól igazolást csatolni vagy amennyiben ez nem alkalmazható, akkor jövedelmi, vagyoni viszonyairól büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni. A nyilatkozatban foglaltak valódiságát az eljáró hatóság ellenőrizheti.


5.§ (1)     A méltányossági közgyógyellátás, az önkormányzati segély, a köztemetés és a szociálisan rászoruló személy részére biztosítandó étkeztetés elbírálása a polgármester hatáskörébe tartozik.    

(2)       A polgármester a képviselő-testülettől kapott átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a képviselő-testületet annak következő ülésén tájékoztatja.

(3)      A családsegítés, a házi segítségnyújtás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás iránti kérelmeket a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálathoz (9700 Szombathely, Széll K. u. 4.) kell benyújtani, amelyek elbírálása az intézményvezető hatáskörébe tartozik.

(4)   A bölcsődei ellátás iránti kérelem az Egyesített Bölcsődei Intézményhez (9700 Szombathely, Bem J. u. 33.) nyújtható be. A kérelem és a felvétel elbírálása az intézményvezető hatásköre.

(5)      Az intézményvezető hatáskörébe tartozó szociális alapszolgáltatásokat érintő döntésével kapcsolatos panaszt írásban a polgármesternek címezve a Kirendeltségen lehet előterjeszteni, aki a panaszt köteles 15 napon belül az intézkedésre jogosulthoz továbbítani, vagy 15 napon belül köteles elbírálni és írásban megválaszolni.


II. Fejezet

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások



           5. Együttműködési szabály a rendszeres szociális segély esetében


6.§ (1)     A rendszeres szociális segélyben részesülő személyek vonatkozásában az együttműködésre kijelölt szerv a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat (9700 Szombathely, Széll K. u. 4.).

(2)      A rendszeres szociális segélyre jogosult személy – az egészségkárosodott személy kivételével – a segély folyósításának feltételeként köteles együttműködni az 4.§ (1) bekezdés szerinti együttműködésre kijelölt szervvel, vagy az általa meghatározott esetekben egyéb szervekkel.

(3)      A (2) bekezdésben meghatározott személy az együttműködés keretében köteles:

  1. a Szoctv.-ben foglalt kötelezettségének eleget tenni,
  2. a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálattal és a beilleszkedést segítő programban megjelölt szervezetekkel rendszeres kapcsolatot tartani, az általuk előírt időpontban megjelenni,
  3. a beilleszkedését segítő programban előírtakat teljesíteni.

(4)      Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő személy együttműködési kötelezettségének teljesítésében ténylegesen akadályozott, ennek okát köteles haladéktalanul – személyesen vagy írásban – legkésőbb 3 munkanapon belül hitelt érdemlő módon a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálatnál bejelenteni. Az intézmény köteles az igazolás megalapozottságát vizsgálni.

(5)      A Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletben meghatározott feladatain túl írásban tájékoztatja az önkormányzatot:

  1. a beilleszkedést segítő programról, annak egy példányával,
  2. a beilleszkedést módosító program módosításáról annak egy példányával.

(6)      A beilleszkedést segítő program típusai:

  1. munkavégzésre felkészítő és integráló programok,
  2. álláskeresési technikák, jogi, pszichológiai tanácsadás, csoportos foglalkozás,
  3. mentálhigiénés programok,
  4. csoportos önsegítő és képességfejlesztő programok,
  5. képzés, átképzés, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzése érdekében,
  6. más ellátásba juttatás.


7.§   Az együttműködés megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy számára felróható okból

  1. a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem jelenik meg a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálatnál nyilvántartásba vétele céljából,
  2. az együttműködési megállapodásban foglaltaknak nem tesz eleget,
  3. a beilleszkedést segítő program bármely pontjának nem tesz eleget,
  4. akadályoztatása okát az előírt időben nem jelenti, hitelt érdemlő módon nem igazolja,
  5. a beilleszkedést segítő programban meghatározott szervezetekkel a kapcsolatot nem veszi fel, az általuk meghatározott időpontban nem jelenik meg, vagy
  6. a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálatnál vagy a beilleszkedési programban meghatározott szervezeteknél a kijelölt időpontban ittas vagy bódult állapotban jelenik meg.

(2)      Az aktív korúak rendszeres szociális segélyét megállapító, illetve megszüntető jogerős határozatának egy példányát az illetékes munkaügyi központnak meg kell küldeni.


8. Önkormányzati segély


8.§ (1) A polgármester önkormányzati segélyben részesítheti azt a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyt, családot, ahol az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át.

  (2) Létfenntartási gondnak kell tekinteni azt a helyzetet, ha a család bevételeire, valamint fizetési kötelezettségeire tekintettel nem tudja fedezni azokat a szükségleteit, amelyek a társadalom tagjai részéről elfogadottak, és amely szükségleteik kielégítésének elmaradása rövid vagy hosszú távon fizikai vagy mentális károsodáshoz, a hátrányos helyzet újratermelődéséhez, társadalmi kirekesztődéshez, hajléktalansághoz vezethet.

Létfenntartási gondoknak tekintendő különösen:

  1. megfelelő élelmezés hiánya,
  2. a lakhatás elvesztésének veszélye,
  3. a közüzemi szolgáltatás megszűnésének veszélye,
  4. 1 hónapot meghaladó táppénzes állomány,
  5. a megfelelő ruházkodás hiánya,
  6. ha a család anyagi erőforrásai nem elegendőek a szükséges tanszer, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz megvásárlására,
  7. munkahely létesítése esetén első alkalommal, a munkába járáshoz szükséges bérlet megvásárlása,
  8. gyermek, fiatal felnőtt beiskolázása, illetve gyermek óvodakezdése,
  9. óvodai, iskolai étkeztetés megfizetésének nehézségei,
  10. nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás,
  11. gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségnyújtás,
  12. napi megélhetési gondok.

(3) Létfenntartást különösen veszélyeztető élethelyzet és alkalmanként jelentkező váratlan többletkiadások:

  1. elemi kár, baleset,
  2. hosszantartó (3 hónapot meghaladó) súlyos betegség,
  3. válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása,
  4. gyermek családba való visszakerülésének elősegítése.

 (4)     Az önkormányzati segély iránti kérelemhez mellékelni kell a jövedelemigazoláson túl a rendkívüli élethelyzet bekövetkeztét bizonyító igazolást, nyilatkozatot, így különösen

a)    keresőképtelenséget alátámasztó orvosi vagy kórházi igazolást,

b)    gyógyszerköltséget tanúsító háziorvosi igazolást,

c)    terhes-gondozásról szóló igazolást,

d)    elemi kár esetén helyreállítás költségeiről készített kimutatást számlákkal alátámasztva,

e) étkeztetést biztosító intézmény térítési díj kimutatását,

f)    a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállását igazoló, az adott tanévre vonatkozó iskolalátogatási, illetve hallgatói jogviszony igazolást.

g)    munkahely létesítéséhez nyújtott önkormányzati támogatás esetén a munkaszerződést vagy a munkáltató kérelmező alkalmazásáról szóló nyilatkozatát.

 (5)     A polgármester egyedi mérlegelés alapján különös méltánylást érdemlő körülmény esetén az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatártól eltérhet.


9.§ (1)     A fiatal felnőtt részére iskoláztatással összefüggő önkormányzati segély legfeljebb a jogosult 23. életévének betöltéséig és abban az esetben állapítható meg, ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul.

(2)      A gyermek, fiatal felnőtt beiskolázása – az (1) bekezdésben foglalt korhatárra tekintettel –, illetve a gyermek óvodakezdésének támogatása iránti önkormányzati segély kérelmet minden év augusztus 1. és szeptember 1. között lehet előterjeszteni.

(3)      Beiskolázásra tekintettel kért önkormányzati segély nem állapítható meg annak, aki jogszabály rendelkezése folytán vagy más forrásból ingyenes tankönyvellátásra jogosult.


10.§(1) A polgármester önkormányzati segélyben részesítheti az elhunyt sorokpolányi állandó lakóhellyel rendelkező hozzátartozóját vagy a temetésről gondoskodó más személyt, aki az elhunyt személy temetéséről gondoskodott, de arra nem volt köteles, illetve tartásra köteles hozzátartozót, ha a temetési költségek viselése a saját, illetve a családja létfenntartását veszélyezteti, ha a személy, család esetében az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át.

(2)  Az (1) bekezdésben szabályozott önkormányzati segély iránti kérelemhez mellékelni kell:

  1. jövedelemigazolásokat, illetve nyilatkozatokat,
  2. az eltemettető nevére szóló temetési számlák hitelesített másolati példányát,
  3. amennyiben a haláleset nem helyben történt, a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.

  (3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege 130.000 Ft.

  (4) A (1) bekezdésben szabályozottak szerint megállapított önkormányzati segély összege a (3) bekezdésben meghatározott összeg 10%-a.

(5) A polgármester egyedi mérlegelés alapján különös méltánylást érdemlő körülmény esetén az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatártól, továbbá a (4) bekezdésben meghatározott egyszeri összeghatártól eltérhet azzal, hogy az önkormányzati segély összege elérheti helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmező vagy családja létfenntartását különösen veszélyezteti.

(6) Az (1) bekezdésben szabályozott önkormányzati segély iránti kérelmet a haláleset anyakönyvezését követő 30 napon belül lehet benyújtani.


11.§(1) A 8.§ (1) bekezdésében meghatározott önkormányzati segély adható eseti jelleggel vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel azzal, hogy a segély egyszeri összege vagy meghatározott időszakra havonta kifizetett összege nem haladhatja meg személyenként az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100%-át, éves viszonylatban ennek kétszeresét.

(2)      Az eseti jelleggel nyújtott önkormányzati segély összege átutalással, indokoltan sürgős esetben pedig készpénzben kerül a kérelmező részére kifizetésre a polgármester döntését követő 5 napon belül.

(3)      A meghatározott időszakra megállapított havi önkormányzati segély összege átutalással, indokoltan sürgős esetben pedig készpénzben kerül a kérelmező részére kifizetésre, első alkalommal a polgármester döntését követő 5 napon belül. Minden további, havonta megállapított segélyösszeg minden hónap 5. napjáig kerül kifizetésre átutalással.

(4) A polgármester az önkormányzati segély felhasználását ellenőrzi, a segélyben részesített személy az önkormányzati segély folyósítását követő 15 napon belül köteles hitelesített számlamásolattal, igazolás benyújtásával és a segély felhasználására vonatkozó nyilatkozatával elszámolni.

(5)      A polgármester önkormányzati segélyt megállapító határozatában meghatározza a segéllyel való elszámolás feltételeit és módját. Amennyiben segélyben részesített személy az előírt számadási kötelezettségnek határidőre nem tesz eleget, és a megállapító határozat alapján további segélyösszegre is jogosult lenne, a segély kifizetését fel kell függeszteni, és fel kell szólítani a már kifizetett segély visszafizetésére a Szoctv. 17. §-ában szabályozottak szerint. Az elszámolás elmulasztása esetén kérelmező további önkormányzati segélyre nem jogosult.

(6)      Az önkormányzati segély természetbeni ellátás (élelmiszer, tüzelő, szociális utalvány, tankönyv, iskolai kirándulás, táborozás költségeihez való hozzájárulás, intézményi térítési díj) formájában is biztosítható, különösen védelembe vett gyermek számára, valamint ha a család, különösen a gyermekek körülményeinek, érdekeinek mérlegelését követően feltételezhető, hogy a természetben nyújtott támogatás a célravezetőbb. Ebben az esetben a támogatás közvetlenül a szolgáltató vagy intézmény felé kerül megfizetésre.


12.§ A polgármester a Szoctv. 17.§-ában szabályozott esetben a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett önkormányzati segély megtérítésére – amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át – az önkormányzati segélyt igénybe vevő kérelmére méltányosságból elengedheti, vagy csökkentheti vagy maximum tizenkét havi részletfizetést biztosíthat.

III. Fejezet

Szociális rászorultságtól függő természetbeni ellátások



      7. Közgyógyellátás


13.§ (1)    A polgármester kérelemre méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg annak a szociálisan rászorult személynek, akinek a családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén 200%-át és havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége eléri a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 25%-át.

 (2)     A méltányossági alapon történő közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell:

  1. a jövedelemnyilatkozatot, jövedelemigazolást,
  2. a havi rendszeres gyógyító ellátásokról szóló a kormányrendelet szerint kiállított háziorvosi igazolást.


            8. Köztemetés


14.§  (1)   A polgármester a köztemetés költségeinek visszafizetésére az eltemettetésre köteles személy részére kérelmére – amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, egyedül élő esetében 150%-át – maximum tizenkét havi részletfizetési lehetőséget biztosíthat. Különösen méltányolható esetben a polgármester ettől a jövedelemhatártól eltérhet.

(2)      Az első részlet visszafizetésének határideje a részletfizetést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő hónap 15. napja.

(3)      A polgármester az eltemettetésre köteles személyt különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a köztemetés költségének megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben mentesítheti.

(4)      A köztemetés elrendelése során tekintettel kell lenni az elhunyt vallására, a temetésével kapcsolatos esetleges nyilatkozatára.


IV. Fejezet

Szociális szolgáltatások


15.§ Az önkormányzat az alábbi szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:

a) az étkeztetést vállalkozóval kötött szerződés útján,

b) a házi segítségnyújtást, a családsegítést és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat intézménye útján.


           9. Étkeztetés


16.§ (1) A polgármester a szociálisan rászoruló részére a Szoctv. 62. §-ában foglaltak figyelembevételével napi egyszeri meleg ételt (ebédet) biztosít térítési díj ellenében.

(2) Korára való tekintettel rászorulónak kell tekinteni azt a személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapján a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte.

(3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése miatt önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – nem tud gondoskodni.

 (4) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül.

(5) Pszichiátriai betegsége, vagy szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.

(6) Az étkezés igénybevételéhez a jogosultságot az alábbiak alapozzák meg:

  1. a (2) bekezdés esetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jövedelemigazolás vagy személyi igazolvány,
  2. a (3) és (5) bekezdés esetében a háziorvos, kezelőorvos, szakorvos igazolása,
  3. a (4) bekezdés esetében a fogyatékossági támogatásról, vagy az emelt összegű családi pótlékról szóló határozat.

(7) A (6) bekezdés b) pontja szerinti igazolásnak ki kell térnie a megbetegedés, mozgáskorlátozottság fennállásának várható időtartamára. Az étkezésre való jogosultság erre az időtartamra, határozott időre állapítható meg. A jogosultság lejártát megelőzően az ellátott egészségi állapotát felül kell vizsgálni és amennyiben jogosultsága továbbra is fennáll, az ellátás – a megfelelő orvosi igazolás ismételt csatolásával – meghosszabbítható.


17.§ Azon jövedelemmel nem rendelkező, egészségi állapota miatt rászorult személynek, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése miatt önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – nem tud gondoskodni, térítésmentesen jogosult napi egyszeri meleg ételt (ebédet) igénybe venni.


18.§ Az étkeztetés szociális ellátásként hivatalból is megállapítható.


19.§        Az önkormányzat külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetést és házi segítségnyújtást biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti.


20.§        A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni, ha:

a) az ellátás megállapítása határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig történt,

b) az ellátott az ellátást előzetes bejelentés nélkül tartósan (legalább 1 hónapig) nem vette igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki,

c) az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi vagy akadályozza,

d) a személyi térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne.

     

V. Fejezet

Térítési díj


21.§ (1) A 16.§ (1) bekezdésében meghatározott étkeztetésért fizetendő térítési díjakat a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

 (2) A házi segítségnyújtás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás térítési díját Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata állapítja meg.

 (3) A házi segítségnyújtás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásért fizetendő térítési díjhoz kedvezményt és mentességet az önkormányzat nem biztosít.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések


22.§ (1)    Ez a rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba.

 (2)     A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Sorokpolány Község Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és az egyes szociális ellátási formákról szóló 6/2011. (VI. 24.) önkormányzati rendelete.



Sorokpolány, 2013. december 16.




Antal Lászlóné

polgármester

Horváth Zoltánné

jegyző


Kihirdetési záradék:

A rendelet 2013. december 18. napján kihirdetésre került.



                                                                                                              

                                Horváth Zoltánné

                                                                                                    jegyző