Dövény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2006 (XI.30.) önkormányzati rendelete
a közterületek használatának rendjéről és a köztisztaságról
Hatályos: 2013. 01. 01Dövény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2006 (XI.30.) önkormányzati rendelete
a közterületek használatának rendjéről és a köztisztaságról
Hatályos: 2013. 01. 01
Dövény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: önkormányzat) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, valamint a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a kulturált emberi környezet kialakítása és megtartása érdekében az alábbi rendeletet alkotja:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. §
(1) A rendelet célja, hogy meghatározza a közterületek használatának rendjére vonatkozó szabályokat, figyelemmel a helyi adottságokra, a lakossági igényekre, a műemlékvédelmi, településrendezési, közlekedésbiztonsági szempontokra; megállapítsa a közterület-használati díj mértékét és fizetésének módját; Dövény község közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, s az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze.
(2) A közterület-használati engedély kérelmek elbírálására vonatkozó hatáskörét a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át. A polgármester az általa elbírált kérelmekről tájékoztatni köteles a képviselő-testületet.
2. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed Dövény község közigazgatási területére, azon belül
a) az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott valamennyi belterületi és külterületi földrészletre (közút, járda, tér, közpark, közhasznú zöldterületek, stb.) az országos közutak kivételével;
b) a földrészletek és építmények közhasználatra átadott részére, annak tulajdonosától függetlenül (a továbbiakban az a)-b) pontokban körülírt területek együtt: közterület)
c) közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése.
(2) Rendelkezései minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre vonatkoznak, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a község területén tartózkodnak és tevékenykednek.
3. §
(1) A rendelet szabályozza a közterületek rendeltetésszerű használatát, ezen belül a fenntartói és használói jogokat és kötelezettségeket; a közterületek rendeltetéstől eltérő használatát, különösen az alábbi célokra:
a) építőanyagok tárolása és építési munkaterületek kialakítása;
b) közterületi bontás;
c) járművek tárolása;
d) üzemképtelen járművek tárolása;
e) nyomvonal jellegű létesítmények területfelhasználása,
f) a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele;
g) közterületi berendezési tárgyak, utcabútorok elhelyezése;
h) játszóterek használatának rendje;
i) reklám és hirdető tevékenység;
j) kereskedelmi és szolgáltató tevékenység;
k) pavilonok és egyéb objektumok elhelyezése, üzemeltetése;
l) rendezvények és kiállítások tartása;
n) mutatványos és cirkuszi tevékenység végzése.
(2) A rendelet szabályozza a köztisztaság fenntartásával kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat.
II. FEJEZET
A KÖZTERÜLETEK RENDELTETÉSZERŰ HASZNÁLATA
4. §
(1) Közterületek, azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit –a településrendezési tervekben és a vonatkozó jogszabályokban meghatározott rendelkezések szerint, állagsérelem nélkül és az általános magatartási szabályok betartásával - mindenki szabadon használhatja.
(2) Közterületek és azok tartozékai, valamint a növényzet megóvásában mindenki köteles közreműködni.
(3) A közterületek rendeltetésszerű használatának minősül:
a) a közlekedés biztosítása;
b) pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, játszóterek, köztéri szobrok, stb.)
c) közművek létesítése, javítása, karbantartása;
d) köztisztasági létesítmények elhelyezése;
e) köztárgyak elhelyezése.
(4) A rendeltetésszerű használatnak minősülő, a közterület felbontási és helyreállítási tevékenység engedélyköteles, melyre a közterületek rendeltetéstől eltérő használatára vonatkozó engedélyezési eljárás vonatkozik. A védett természeti területek használatával, kezelésével, védelmével kapcsolatos tevékenység gyakorlása során a vonatkozó előírásokat külön jogszabály tartalmazza.
5. §
Fenntartói kötelezettségek
(1) Az önkormányzat az ingatlanok határvonalától a közút széléig, a vonatkozó 1/1986. (II. 21.) ÉVM-ÉÜM együttes rendelet 6. § (1) bekezdésének rendelkezéseire figyelemmel, a közterület gondozását az ingatlan tulajdonosok (kezelők, használók) közreműködésével látja el. Feladatuk közé tartozik a gyep kaszálása, az ingatlan előtti járda folyamatos tisztán tartása, a síkosságtól való mentesítés, felületéről a hó eltakarítása, a nyílt csapadékvizet elvezető árok és tartozékainak folyamatos tisztán tartása, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagoknak, valamint hulladékoknak az eltávolítása, a fenntartási munka során helyben keletkezett hulladék elszállítása.
(2) Az (1) bekezdésben körülírt területek kivételével a közterületek fenntartásáról (fák metszése, zöldterületek füvének nyírása, locsolása, növényzet pótlása, stb.) az önkormányzat a közcélú, közhasznú munkások által végzi.
(3) Ingatlanok előtt levő bokrok, fák gallyazását az ingatlan tulajdonosa köteles elvégezni. A munka során a tulajdonos felelős a munka-, illetve a balesetvédelmi szabályok betartásáért. A tulajdonos kérelmére a gallyazást az önkormányzat a tulajdonos költségén elvégeztetheti. A költségek megtérítését a polgármester méltányosságból elengedheti.
(4) A légvezeték biztonsági övezetébe benyúló gallyak eltávolítása a közműtulajdonosok feladata, ezért ha a kivágandó ill. gallyazandó fa légvezeték (távközlési kábel, elektromos légkábel, stb.) közelében helyezkedik el, a fakivágása, gallyazása előtt az érintett közmű tulajdonosát kell megkeresni.
6. §
(1) Közterületeken fát kivágni csak a jegyző engedélye alapján lehet. Engedélyben kiköthető a pótlás módja.
(2) Díszfák, díszcserjék közterületre történő telepítése esetén a közművek elhelyezkedésére és a telepíteni kívánt egyedek fajaira vonatkozóan, előzetesen egyeztetni kell a község jegyzőjével, vagy az általa megbízott személlyel.
7. §
Használói kötelezettségek
(1) A parkot, illetve a játszóteret a lakosság időkorlátozás nélkül, rendeltetésüknek megfelelően, szabadon használhatja.
(2) Ezeken a területeken csak a közlekedésre kijelölt utakon lehet átjárni, növényzetet megcsonkítani vagy kipusztítani tilos! Járművel közlekedni tilos, kivéve a kerékpáros közlekedést és a fenntartást, fejlesztést vagy hulladékszállítást végző gépjárműveket!
(3) A közterületen lévő játszóteret, az azon található játszószereket rendeltetésüknek megfelelően szabad használni, a szülő, a gyermekfelügyelő, illetve saját felelősségre.
(4) A játszótér területére, sportpályára állatot bevinni tilos!
(5) Utcai fát és növényzetet károsítani, rongálni tilos. Gyógynövény gyűjtése csak engedéllyel történhet. Fák törzseit hirdetésre használni tilos.
(6) Építési, szállítási munkák során a megsérült járdaszakaszok, útszakaszok a tevékenység végzése következtében megrongált felületére nézve 30 napon belüli helyreállítási kötelezettség terheli az ingatlan tulajdonosát, illetve azt a személyt, aki az építést, szállítást megrendelte illetve elvégezte.
III. FEJEZET
A KÖZTERÜLET RENDELTETÉSTŐL ELTÉRŐ HASZNÁLATA
A közterület-használat engedélyezése, a közterület igénybevétele
8. §
(1) A közterületek rendeltetéstől eltérő használatához engedély szükséges.
(2) Ha a használata közút területét is érinti, úgy az engedély megadásához a közút kezelőjének hozzájárulását is be kell szerezni.
(3)
9. §
(1) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni:
a) a közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet, hirdető berendezés (fényreklám), továbbá cég- és címtábla elhelyezésére;
b) árusító és egyéb fülke (pl. élelmiszer, cukorka, gyümölcs, virág, könyv, hírlap, dohány árusítására szolgáló bódé, pavilon) elhelyezésére;
c) a közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely, indítófülke, pénztár fülke, fedett várakozóhelyiség, üzemanyagtöltő-állomás, iparvágány elhelyezésére;
d) az egyes létesítményekhez, a közút területén kívül szükséges gépjármű-várakozóhelyek céljára;
e) a köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezésére;
f) szobor, emlékmű, díszkút, vízmedence, szökőkút, alapzatos zászlórúd, önálló hirdető berendezés és köztárgyak (pad, figyelmeztető és tájékoztató táblák, tartóoszlopok, stb.) elhelyezésére;
g) távbeszélőfülke, fülke nélküli távbeszélőkészülék, postai levélszekrény, totó-lottó láda elhelyezésére;
h) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére;
i) alkalmi és mozgó árusításra, javító-szolgáltató tevékenységre;
j) film és televízió felvételre;
k) vendéglátóipari előkert céljára, üzleti szállítás, vagy parkolás alkalmával göngyölegek elhelyezésére, árukirakodásra;
l) kiállítás, vásár, alkalmi vásár, sport és kulturális rendezvények, továbbá mutatványos tevékenység céljára;
m) közhasználatra még át nem adott közterület (pl. meg nem nyitott utca) ideiglenes hasznosítására.
(2) Nem kell közterület-használati engedély, csak bejelentési kötelezettség terheli:
a) a közút, a járda és zöldterület építésével, javításával és fenntartásával kapcsolatos közterület igénybevételt;
b) a közműhálózatok hibaelhárításával kapcsolatos munkák elvégzését;
c) az élet- és balesetveszély elhárításához szükséges munkálatok elvégzését.
(3) Megtagadható a közterület-használati engedély kiadása, ha a kért közterület-használat:
a) a lakosság nyugalmának túlzott mértékű zavarásával járna;
b) sértené a faluképet;
c) a közterület rendeltetésszerű használatának indokolatlan mértékű zavarásával járna.
(4) Nem adható közterület-használati engedély:
a) zöldterületre, ha a tervezett használat az ott levő növényállomány károsításával, pusztulásával járna;
b) olyan közterületre, ahol a tervezett létesítmény a gyalogosközlekedést, vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozná;
c) közterületen nem árusítható termékek forgalmazásához, kivéve a vendéglátó egységekhez kapcsolódó kerthelyiségben, és a közterületi rendezvények alkalmával kialakított és engedélyezett alkalmi büfénél a szeszesital felszolgálást és fogyasztást;
d) ha az a közterület rendeltetésszerű használatát zavarná;
e) árusító, kereskedelmi-szolgáltató célokat szolgáló pavilonok létesítéséhez;
f) olyan építmények (pavilonok) létesítésére, melyhez a közmű ellátás nem biztosítható;
g) tehergépjárművek és vontatmányaik, munkagépek részére.
10. §
(1) Telephellyel rendelkező vállalkozók gépjárműveiket, mezőgazdasági járműveiket, valamint azok tartozékait csak a telephelyen tárolhatják, a közterületen nem.
(2) Mutatványos tevékenység (céllövölde, cirkusz, körhinta stb.) végzése csak a polgármester által megjelölt területen engedélyezett.
11. §
(1) A közterület használatra irányuló engedély iránti kérelemhez be kell csatolni:
a) a 9. § (1) bekezdés b), g), k) pontjainak esetében helyszínrajzot, melyen fel kell tüntetni az elfoglalni kívánt terület pontos helyét;
b) a 9. § (1) bekezdés a), b) pontjainak esetében a közterületre kihelyezendő reklám és hirdető berendezés rajzát, tervrajzát, fotóját.
(2) A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. Építési engedélyhez kötött építmény esetében az építtetőnek, az építési munkákkal összefüggő ideiglenes közterület-használat esetében pedig vagy az építtetőnek vagy a kivitelezőnek kell a közterület-használati engedélyt beszereznie.
(3) A közterület-használati engedély nem pótolja a jogszabályokban előírt egyéb - hatósági, illetve szakhatósági - engedélyek, illetve hozzájárulások beszerzését.
(4) A polgármester engedélyező határozatban és hozzájárulásban rögzíti a rendeltetéstől eltérő használat feltételeit.
12. §
(1) Közterület-használati engedély csak ideiglenes jelleggel - meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig - adható. Az építési munka végzésével kapcsolatos tevékenységre - állvány, építőanyag, törmelék elhelyezésére - közterület-használati engedély csak az építési munka végzésének tartamára adható.
(2) A közterület-használati engedély érvénye megszűnik:
a) az engedélyben meghatározott idő elteltével;
b) az engedélyben meghatározott feltétel bekövetkeztével;
c) az engedélyben foglaltak megsértése miatti visszavonással;
d) a jogosult közterület használatának felhagyásáról szóló bejelentésével.
(3) A közterület-használat közérdekből bármikor megszüntethető. Ilyen esetben az engedélyes részére -kérelmére - másutt kell a közterület-használat lehetőségét biztosítani.
(4) Ha közterület-használati engedély a (2) bekezdés c) pontjában, vagy a (3) bekezdésben foglalt módon szűnik meg, a már esedékessé vált és befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet.
13. §
(1) A közterület használata során a használó, igénybevevő köteles a területet rendben tartani és a használat megszűnte után vagy a közterület-használati engedély érvényessége lejárta után azt haladéktalanul -kártalanítási igény nélkül - helyreállítani. Arra az időtartamra, amely a közterület-használati engedély lejártától, illetve a használat megszűnésének időpontjától a közterület eredeti állapotának helyreállításáig eltelik, az egyébként irányadó díjtétel kétszeresét kell megfizetni.
(2) Ha a rendeltetéstől eltérő ideiglenes közterület használat során a növényzet, valamint a felszerelési tárgyak, építmények, berendezések sérülése várható, a használó köteles:
a) Előzetesen, az illetékes hatósággal egyeztetni - szükség szerinti favédelmi terv alapján - a növényzet védelméről favédelmi kerítés, kaloda elhelyezésével gondoskodni (pl.: építési területeken, stb.);
b) a növényzet lehetséges áttelepítéséről, az előírt pótlásról gondoskodni, illetőleg ha a pótlás a helyszínen nem lehetséges, a zöldkár ellenértékét megtéríteni;
c) az építmények, berendezések és felszerelések ellenértékét vagy azok áttelepítésének (le- és felszerelésének, elszállításának, stb.) költségeit megtéríteni.
(3) Ha a használó a közterület helyreállításáról nem gondoskodik, az engedélyező hatóság a használó költségére azt elvégeztetheti.
14. §
A közterület-használati díj
(1) A közterület-használati engedély jogosultja a közterület-használatáért köteles díjat fizetni, melynek összege 500 Ft/nap.
(2) A díjfizetésre kötelezett a közterület-használati díjat a közterület tényleges használatára, illetőleg a közterületen lévő létesítmény üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni.
(3) A közterület-használati díj az önkormányzatot illeti meg.
15. §
Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól
(1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni
a) a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, továbbá a vízügyi szolgálat létesítményeinek elhelyezéséhez;
b) a közművek (elektromos energia, gáz-, távfűtő-, víz-, és csatornázási művek), valamint a köztisztasági szerveknek a feladatuk ellátását szolgáló közérdekű létesítményei elhelyezéséhez;
c) a Magyar Posta postai és távközlési tevékenységével kapcsolatos létesítményeinek és berendezéseinek elhelyezéséhez;
d) az országos és a helyi közforgalmú vasutaknak, továbbá a közforgalmú közúti, vízi és légi közlekedési vállalatoknak a feladatuk ellátását szolgáló létesítményei elhelyezéséhez;
e) a szobrok, emlékművek, díszkutak, vízmedencék, szökőkutak, alapzatos zászlórudak és köztárgyak elhelyezéséhez.
(2) Az önkormányzat Képviselő-testülete méltányosságból, a közterület-használati díj fizetésének kötelezettsége alól – kérelemre - részben vagy egészben felmentést adhat.
(3) Az önkormányzat, illetve intézményeinek beruházásaihoz a kivitelezőnek kell kérni a közterület-használati engedélyt, de ebben az esetben a kivitelező mentesül a közterület-használati díj megfizetése alól.
16. §
A közterület bontása
(1) Utat, járdát építeni vagy elbontani csak hatósági engedély alapján lehet, az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 15/2000. (XI. 16.) KöViM rendeletben foglaltak alapján. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a járda korszerűsítésére és a zárt területen belüli magánútra.
(2) A közutat és közterületet nem rendeltetésszerű céljára igénybe venni, alatta vagy felette létesítményt elhelyezni, áthelyezni, vagy megszüntetni, illetőleg felbontani csak az út illetve a közterület kezelőjének hozzájárulása alapján lehet.
(3) A kezelői hozzájárulás megadásához kérelmet kell benyújtani a közút, közterület kezelőjének. A kezelői hozzájárulás iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) kérelmező nevét és címét;
b) a közterület pontos megjelölését;
c) helyszínrajzot;
d) a közterületen végzett munka pontos megnevezését, területét (m2);
e) a kezdés időpontját;
f) a kivitelező nevét;
g) a helyreállításért felelős nevét és címét;
h) az eredeti állapot helyreállításának időpontját;
i) a forgalomszabályozási tervet.
(4) A közutat hozzájárulás nélkül felbontani csak közmű üzemzavarának halasztást nem tűrő elhárítása érdekében szabad. A munkálatok végzése előtt és alatt a forgalom biztonságos tereléséről és az út megfelelő helyreállításáról a közmű fenntartója köteles gondoskodni. Az üzemzavar miatt végzett bontást az út kezelőjének 24 órán belül be kell jelenteni, aki azt nyilvántartásba veszi. A bejelentéshez mellékelni kell helyszínrajzot, és közölni kell az eredeti állapot helyreállításának időpontját. Amennyiben a kérelmező a fentiekben foglaltaknak nem tesz eleget, úgy terhére a helyreállítási munkák elvégeztethetők.
(5) Az igénybevevő az igénybevétel után a közutat, közterületet és környezetét az eredeti állapot szerint köteles helyreállítani.
17. §
Az üzemképtelen járművek közterületen történő tárolása
(1) A rendelet alkalmazása szempontjából üzemképtelen jármű:
a) a hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkező jármű, amely egyébként közúti forgalomban csak ilyen engedéllyel és jelzéssel vehet részt;
b) baleset folytán megsérült és elhagyott jármű;
c) műszaki állapotánál fogva közúti közlekedésre alkalmatlan jármű.
(2) Közterületen üzemképtelen jármű max. 30 napig tárolható, az üzembentartó vagy tulajdonos (továbbiakban: üzembentartó) az üzemképtelenné vált járművet saját költségén köteles a közterületről 30 napon belül eltávolítani. Amennyiben az üzembentartó nem tesz eleget kötelezettségének, az üzembentartó költségére az önkormányzat gondoskodik a jármű elszállíttatásáról.
IV. FEJEZET
18. §
Köztisztasági rendelkezések
(1) A köztisztaság megőrzésében mindenki köteles közreműködni és a települési környezet, közterületek szennyeződését, fertőzését eredményező tevékenységtől tartózkodni.
(2) A nem közterületi ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója, megbízottja köteles gondoskodni.
(3) Közterületen szemetet, hulladékot csak az erre a célra rendszeresített gyűjtőedényekben szabad elhelyezni.
(4) A kereskedelmi és szórakozóhelyek előtti közterületen azok üzemeltetője köteles hulladékgyűjtők, elhelyezéséről, ürítéséről, tisztán tartásáról, pótlásáról gondoskodni.
(5) A köztisztasággal és a településtisztasággal kapcsolatos, a közterületeken, ingatlanokon keletkezett települési szilárd hulladék szervezett gyűjtéséről, kezeléséről, ártalmatlanításáról más jogszabály rendelkezései irányadók.
(6) Földutak esetében, a járművek által vágott kátyúk megszüntetése, a közszolgáltatás keretén belül, a közút kezelője által végzett karbantartáson túl, a közterülettel határos ingatlan tulajdonosának a feladata.
(7) Belterületen lévő megállóhelyek, járdaszigetek tekintetében az önkormányzat köteles a rendszeres tisztán tartásról és az ott keletkezett hulladék eltávolításáról gondoskodni.
(8) A Szuha-patak mentén a víz feletti növényzet (elszáradt növényi részek) letakarítása a part menti ingatlan tulajdonosának kötelessége, melyet minden év március 31. napjáig kell elvégeznie. A letakarított elszáradt növényzet (nád, sás) megsemmisítéséről vagy hasznosításáról a tulajdonos gondoskodik.
(9) A vízparti telektulajdonosok kötelesek vízparti sávot rendszeresen tisztántartani, és olyan tevékenységet, magatartást gyakorolni, amivel nem szennyezik a patak vizét.
(10) Halászatra, horgászásra jogosult köteles a vízpart tisztántartására ügyelni, a tevékenységével kapcsolatban keletkezett hulladékot, szemetet összegyűjteni és elszállítani, vagy megsemmisíteni. (A hulladékok elföldelése tilos!)
(11) Az ivóvizet szolgáltató kutak, közkifolyók környezetét az üzemeltetőnek kell tisztántartani, a csurgóvíz megfelelő elvezetéséről gondoskodni.
(12) A közterületen lévő vízi közműveket szennyezni, környezetében szennyeződést okozó tevékenységet folytatni tilos.
V. FEJEZET
19. §
A közterület engedély nélküli használatának következményei
(1) Aki a közterületet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon, illetve azt meghaladó mértékben használja, köteles a hatóság felhívására a jogellenes közterület-használatot haladéktalanul megszüntetni, és az eredeti állapotot helyreállítani.
(2)
VI. FEJEZET
20. §
Záró rendelkezések
(1) E rendelet 2007. január 1. napján lép hatályba.
Dövény, 2006. november 29.
Dr. Kovács Eszter sk. Huhák Imre sk.
körjegyző polgármester
A kihirdetés napja: 2006. november 30.
Dr. Kovács Eszter sk.
körjegyző