Dövény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2006 (XI.30.) önkormányzati rendelete

a közterületek használatának rendjéről és a köztisztaságról

Hatályos: 2013. 01. 01

Dövény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: önkormányzat) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, valamint a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a kulturált emberi környezet kialakítása és megtartása érdekében az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §


(1) A rendelet célja, hogy meghatározza a közterületek használatának rendjére vonatkozó szabályokat, figyelemmel a helyi adottságokra, a lakossági igényekre, a műemlékvédelmi, településrendezési, közlekedésbiztonsági szempontokra; megállapítsa a közterület-használati díj mértékét és fizetésének módját; Dövény község közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, s az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze.

(2) A közterület-használati engedély kérelmek elbírálására vonatkozó hatáskörét a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át. A polgármester az általa elbírált kérelmekről tájékoztatni köteles a képviselő-testületet.

2. §


(1) A rendelet hatálya kiterjed Dövény község közigazgatási területére, azon belül

a) az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott valamennyi belterületi és külterületi földrészletre (közút, járda, tér, közpark, közhasznú zöldterületek, stb.) az országos közutak kivételével;

b) a földrészletek és építmények közhasználatra átadott részére, annak tulajdonosától függetlenül (a továbbiakban az a)-b) pontokban körülírt területek együtt: közterület)

c) közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése.

(2) Rendelkezései minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre vonatkoznak, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a község területén tartózkodnak és tevékenykednek.

3. §


(1) A rendelet szabályozza a közterületek rendeltetésszerű használatát, ezen belül a fenntartói és használói jogokat és kötelezettségeket; a közterületek rendeltetéstől eltérő használatát, különösen az alábbi célokra:

a) építőanyagok tárolása és építési munkaterületek kialakítása;

b) közterületi bontás;

c) járművek tárolása;

d) üzemképtelen járművek tárolása;

e) nyomvonal jellegű létesítmények területfelhasználása,

f) a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele;

g) közterületi berendezési tárgyak, utcabútorok elhelyezése;

h) játszóterek használatának rendje;

i) reklám és hirdető tevékenység;

j) kereskedelmi és szolgáltató tevékenység;

k) pavilonok és egyéb objektumok elhelyezése, üzemeltetése;

l) rendezvények és kiállítások tartása;

n) mutatványos és cirkuszi tevékenység végzése.

(2) A rendelet szabályozza a köztisztaság fenntartásával kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat.

II. FEJEZET

A KÖZTERÜLETEK RENDELTETÉSZERŰ HASZNÁLATA

4. §


(1) Közterületek, azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit –a településrendezési tervekben és a vonatkozó jogszabályokban meghatározott rendelkezések szerint, állagsérelem nélkül és az általános magatartási szabályok betartásával - mindenki szabadon használhatja.

(2) Közterületek és azok tartozékai, valamint a növényzet megóvásában mindenki köteles közreműködni.

(3) A közterületek rendeltetésszerű használatának minősül:

a) a közlekedés biztosítása;

b) pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, játszóterek, köztéri szobrok, stb.)

c) közművek létesítése, javítása, karbantartása;

d) köztisztasági létesítmények elhelyezése;

e) köztárgyak elhelyezése.

(4) A rendeltetésszerű használatnak minősülő, a közterület felbontási és helyreállítási tevékenység engedélyköteles, melyre a közterületek rendeltetéstől eltérő használatára vonatkozó engedélyezési eljárás vonatkozik. A védett természeti területek használatával, kezelésével, védelmével kapcsolatos tevékenység gyakorlása során a vonatkozó előírásokat külön jogszabály tartalmazza.

5. §

Fenntartói kötelezettségek


(1) Az önkormányzat az ingatlanok határvonalától a közút széléig, a vonatkozó 1/1986. (II. 21.) ÉVM-ÉÜM együttes rendelet 6. § (1) bekezdésének rendelkezéseire figyelemmel, a közterület gondozását az ingatlan tulajdonosok (kezelők, használók) közreműködésével látja el. Feladatuk közé tartozik a gyep kaszálása, az ingatlan előtti járda folyamatos tisztán tartása, a síkosságtól való mentesítés, felületéről a hó eltakarítása, a nyílt csapadékvizet elvezető árok és tartozékainak folyamatos tisztán tartása, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagoknak, valamint hulladékoknak az eltávolítása, a fenntartási munka során helyben keletkezett hulladék elszállítása.

(2) Az (1) bekezdésben körülírt területek kivételével a közterületek fenntartásáról (fák metszése, zöldterületek füvének nyírása, locsolása, növényzet pótlása, stb.) az önkormányzat a közcélú, közhasznú munkások által végzi.

(3) Ingatlanok előtt levő bokrok, fák gallyazását az ingatlan tulajdonosa köteles elvégezni. A munka során a tulajdonos felelős a munka-, illetve a balesetvédelmi szabályok betartásáért. A tulajdonos kérelmére a gallyazást az önkormányzat a tulajdonos költségén elvégeztetheti. A költségek megtérítését a polgármester méltányosságból elengedheti.

(4) A légvezeték biztonsági övezetébe benyúló gallyak eltávolítása a közműtulajdonosok feladata, ezért ha a kivágandó ill. gallyazandó fa légvezeték (távközlési kábel, elektromos légkábel, stb.) közelében helyezkedik el, a fakivágása, gallyazása előtt az érintett közmű tulajdonosát kell megkeresni.

6. §


(1) Közterületeken fát kivágni csak a jegyző engedélye alapján lehet. Engedélyben kiköthető a pótlás módja.

(2) Díszfák, díszcserjék közterületre történő telepítése esetén a közművek elhelyezkedésére és a telepíteni kívánt egyedek fajaira vonatkozóan, előzetesen egyeztetni kell a község jegyzőjével, vagy az általa megbízott személlyel.

7. §

Használói kötelezettségek


(1) A parkot, illetve a játszóteret a lakosság időkorlátozás nélkül, rendeltetésüknek megfelelően, szabadon használhatja.

(2) Ezeken a területeken csak a közlekedésre kijelölt utakon lehet átjárni, növényzetet megcsonkítani vagy kipusztítani tilos! Járművel közlekedni tilos, kivéve a kerékpáros közlekedést és a fenntartást, fejlesztést vagy hulladékszállítást végző gépjárműveket!

(3) A közterületen lévő játszóteret, az azon található játszószereket rendeltetésüknek megfelelően szabad használni, a szülő, a gyermekfelügyelő, illetve saját felelősségre.

(4) A játszótér területére, sportpályára állatot bevinni tilos!

(5) Utcai fát és növényzetet károsítani, rongálni tilos. Gyógynövény gyűjtése csak engedéllyel történhet. Fák törzseit hirdetésre használni tilos.

(6) Építési, szállítási munkák során a megsérült járdaszakaszok, útszakaszok a tevékenység végzése következtében megrongált felületére nézve 30 napon belüli helyreállítási kötelezettség terheli az ingatlan tulajdonosát, illetve azt a személyt, aki az építést, szállítást megrendelte illetve elvégezte.

III. FEJEZET

A KÖZTERÜLET RENDELTETÉSTŐL ELTÉRŐ HASZNÁLATA

A közterület-használat engedélyezése, a közterület igénybevétele

8. §


(1) A közterületek rendeltetéstől eltérő használatához engedély szükséges.

(2) Ha a használata közút területét is érinti, úgy az engedély megadásához a közút kezelőjének hozzájárulását is be kell szerezni.

(3)

9. §


(1) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni:

a) a közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet, hirdető berendezés (fényreklám), továbbá cég- és címtábla elhelyezésére;

b) árusító és egyéb fülke (pl. élelmiszer, cukorka, gyümölcs, virág, könyv, hírlap, dohány árusítására szolgáló bódé, pavilon) elhelyezésére;

c) a közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely, indítófülke, pénztár fülke, fedett várakozóhelyiség, üzemanyagtöltő-állomás, iparvágány elhelyezésére;

d) az egyes létesítményekhez, a közút területén kívül szükséges gépjármű-várakozóhelyek céljára;

e) a köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezésére;

f) szobor, emlékmű, díszkút, vízmedence, szökőkút, alapzatos zászlórúd, önálló hirdető berendezés és köztárgyak (pad, figyelmeztető és tájékoztató táblák, tartóoszlopok, stb.) elhelyezésére;

g) távbeszélőfülke, fülke nélküli távbeszélőkészülék, postai levélszekrény, totó-lottó láda elhelyezésére;

h) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére;

i) alkalmi és mozgó árusításra, javító-szolgáltató tevékenységre;

j) film és televízió felvételre;

k) vendéglátóipari előkert céljára, üzleti szállítás, vagy parkolás alkalmával göngyölegek elhelyezésére, árukirakodásra;

l) kiállítás, vásár, alkalmi vásár, sport és kulturális rendezvények, továbbá mutatványos tevékenység céljára;

m) közhasználatra még át nem adott közterület (pl. meg nem nyitott utca) ideiglenes hasznosítására.

(2) Nem kell közterület-használati engedély, csak bejelentési kötelezettség terheli:

a) a közút, a járda és zöldterület építésével, javításával és fenntartásával kapcsolatos közterület igénybevételt;

b) a közműhálózatok hibaelhárításával kapcsolatos munkák elvégzését;

c) az élet- és balesetveszély elhárításához szükséges munkálatok elvégzését.

(3) Megtagadható a közterület-használati engedély kiadása, ha a kért közterület-használat:

a) a lakosság nyugalmának túlzott mértékű zavarásával járna;

b) sértené a faluképet;

c) a közterület rendeltetésszerű használatának indokolatlan mértékű zavarásával járna.

(4) Nem adható közterület-használati engedély:

a) zöldterületre, ha a tervezett használat az ott levő növényállomány károsításával, pusztulásával járna;

b) olyan közterületre, ahol a tervezett létesítmény a gyalogosközlekedést, vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozná;

c) közterületen nem árusítható termékek forgalmazásához, kivéve a vendéglátó egységekhez kapcsolódó kerthelyiségben, és a közterületi rendezvények alkalmával kialakított és engedélyezett alkalmi büfénél a szeszesital felszolgálást és fogyasztást;

d) ha az a közterület rendeltetésszerű használatát zavarná;

e) árusító, kereskedelmi-szolgáltató célokat szolgáló pavilonok létesítéséhez;

f) olyan építmények (pavilonok) létesítésére, melyhez a közmű ellátás nem biztosítható;

g) tehergépjárművek és vontatmányaik, munkagépek részére.

      10. §


      (1) Telephellyel rendelkező vállalkozók gépjárműveiket, mezőgazdasági járműveiket, valamint azok tartozékait csak a telephelyen tárolhatják, a közterületen nem.

      (2) Mutatványos tevékenység (céllövölde, cirkusz, körhinta stb.) végzése csak a polgármester által megjelölt területen engedélyezett.

      11. §


      (1) A közterület használatra irányuló engedély iránti kérelemhez be kell csatolni:

      a) a 9. § (1) bekezdés b), g), k) pontjainak esetében helyszínrajzot, melyen fel kell tüntetni az elfoglalni kívánt terület pontos helyét;

      b) a 9. § (1) bekezdés a), b) pontjainak esetében a közterületre kihelyezendő reklám és hirdető berendezés rajzát, tervrajzát, fotóját.

      (2) A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. Építési engedélyhez kötött építmény esetében az építtetőnek, az építési munkákkal összefüggő ideiglenes közterület-használat esetében pedig vagy az építtetőnek vagy a kivitelezőnek kell a közterület-használati engedélyt beszereznie.

      (3) A közterület-használati engedély nem pótolja a jogszabályokban előírt egyéb - hatósági, illetve szakhatósági - engedélyek, illetve hozzájárulások beszerzését.

      (4) A polgármester engedélyező határozatban és hozzájárulásban rögzíti a rendeltetéstől eltérő használat feltételeit.

      12. §


      (1) Közterület-használati engedély csak ideiglenes jelleggel - meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig - adható. Az építési munka végzésével kapcsolatos tevékenységre - állvány, építőanyag, törmelék elhelyezésére - közterület-használati engedély csak az építési munka végzésének tartamára adható.

      (2) A közterület-használati engedély érvénye megszűnik:

      a) az engedélyben meghatározott idő elteltével;

      b) az engedélyben meghatározott feltétel bekövetkeztével;

      c) az engedélyben foglaltak megsértése miatti visszavonással;

      d) a jogosult közterület használatának felhagyásáról szóló bejelentésével.

      (3) A közterület-használat közérdekből bármikor megszüntethető. Ilyen esetben az engedélyes részére -kérelmére - másutt kell a közterület-használat lehetőségét biztosítani.

      (4) Ha közterület-használati engedély a (2) bekezdés c) pontjában, vagy a (3) bekezdésben foglalt módon szűnik meg, a már esedékessé vált és befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet.

      13. §


      (1) A közterület használata során a használó, igénybevevő köteles a területet rendben tartani és a használat megszűnte után vagy a közterület-használati engedély érvényessége lejárta után azt haladéktalanul -kártalanítási igény nélkül - helyreállítani. Arra az időtartamra, amely a közterület-használati engedély lejártától, illetve a használat megszűnésének időpontjától a közterület eredeti állapotának helyreállításáig eltelik, az egyébként irányadó díjtétel kétszeresét kell megfizetni.

      (2) Ha a rendeltetéstől eltérő ideiglenes közterület használat során a növényzet, valamint a felszerelési tárgyak, építmények, berendezések sérülése várható, a használó köteles:

      a) Előzetesen, az illetékes hatósággal egyeztetni - szükség szerinti favédelmi terv alapján - a növényzet védelméről favédelmi kerítés, kaloda elhelyezésével gondoskodni (pl.: építési területeken, stb.);

      b) a növényzet lehetséges áttelepítéséről, az előírt pótlásról gondoskodni, illetőleg ha a pótlás a helyszínen nem lehetséges, a zöldkár ellenértékét megtéríteni;

      c) az építmények, berendezések és felszerelések ellenértékét vagy azok áttelepítésének (le- és felszerelésének, elszállításának, stb.) költségeit megtéríteni.

      (3) Ha a használó a közterület helyreállításáról nem gondoskodik, az engedélyező hatóság a használó költségére azt elvégeztetheti.

      14. §

      A közterület-használati díj

       

      (1) A közterület-használati engedély jogosultja a közterület-használatáért köteles díjat fizetni, melynek összege 500 Ft/nap.

      (2) A díjfizetésre kötelezett a közterület-használati díjat a közterület tényleges használatára, illetőleg a közterületen lévő létesítmény üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni.

      (3) A közterület-használati díj az önkormányzatot illeti meg.

      15. §

      Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól


      (1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni

      a) a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, továbbá a vízügyi szolgálat létesítményeinek elhelyezéséhez;

      b) a közművek (elektromos energia, gáz-, távfűtő-, víz-, és csatornázási művek), valamint a köztisztasági szerveknek a feladatuk ellátását szolgáló közérdekű létesítményei elhelyezéséhez;

      c) a Magyar Posta postai és távközlési tevékenységével kapcsolatos létesítményeinek és berendezéseinek elhelyezéséhez;

      d) az országos és a helyi közforgalmú vasutaknak, továbbá a közforgalmú közúti, vízi és légi közlekedési vállalatoknak a feladatuk ellátását szolgáló létesítményei elhelyezéséhez;

      e) a szobrok, emlékművek, díszkutak, vízmedencék, szökőkutak, alapzatos zászlórudak és köztárgyak elhelyezéséhez.

      (2) Az önkormányzat Képviselő-testülete méltányosságból, a közterület-használati díj fizetésének kötelezettsége alól – kérelemre - részben vagy egészben felmentést adhat.

      (3) Az önkormányzat, illetve intézményeinek beruházásaihoz a kivitelezőnek kell kérni a közterület-használati engedélyt, de ebben az esetben a kivitelező mentesül a közterület-használati díj megfizetése alól.

      16. §

      A közterület bontása


      (1) Utat, járdát építeni vagy elbontani csak hatósági engedély alapján lehet, az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 15/2000. (XI. 16.) KöViM rendeletben foglaltak alapján. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a járda korszerűsítésére és a zárt területen belüli magánútra.

      (2) A közutat és közterületet nem rendeltetésszerű céljára igénybe venni, alatta vagy felette létesítményt elhelyezni, áthelyezni, vagy megszüntetni, illetőleg felbontani csak az út illetve a közterület kezelőjének hozzájárulása alapján lehet.

      (3) A kezelői hozzájárulás megadásához kérelmet kell benyújtani a közút, közterület kezelőjének. A kezelői hozzájárulás iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

      a) kérelmező nevét és címét;

      b) a közterület pontos megjelölését;

      c) helyszínrajzot;

      d) a közterületen végzett munka pontos megnevezését, területét (m2);

      e) a kezdés időpontját;

      f) a kivitelező nevét;

      g) a helyreállításért felelős nevét és címét;

      h) az eredeti állapot helyreállításának időpontját;

      i) a forgalomszabályozási tervet.

      (4) A közutat hozzájárulás nélkül felbontani csak közmű üzemzavarának halasztást nem tűrő elhárítása érdekében szabad. A munkálatok végzése előtt és alatt a forgalom biztonságos tereléséről és az út megfelelő helyreállításáról a közmű fenntartója köteles gondoskodni. Az üzemzavar miatt végzett bontást az út kezelőjének 24 órán belül be kell jelenteni, aki azt nyilvántartásba veszi. A bejelentéshez mellékelni kell helyszínrajzot, és közölni kell az eredeti állapot helyreállításának időpontját. Amennyiben a kérelmező a fentiekben foglaltaknak nem tesz eleget, úgy terhére a helyreállítási munkák elvégeztethetők.

      (5) Az igénybevevő az igénybevétel után a közutat, közterületet és környezetét az eredeti állapot szerint köteles helyreállítani.

      17. §

      Az üzemképtelen járművek közterületen történő tárolása


      (1) A rendelet alkalmazása szempontjából üzemképtelen jármű:

      a) a hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkező jármű, amely egyébként közúti forgalomban csak ilyen engedéllyel és jelzéssel vehet részt;

      b) baleset folytán megsérült és elhagyott jármű;

      c) műszaki állapotánál fogva közúti közlekedésre alkalmatlan jármű.

      (2) Közterületen üzemképtelen jármű max. 30 napig tárolható, az üzembentartó vagy tulajdonos (továbbiakban: üzembentartó) az üzemképtelenné vált járművet saját költségén köteles a közterületről 30 napon belül eltávolítani. Amennyiben az üzembentartó nem tesz eleget kötelezettségének, az üzembentartó költségére az önkormányzat gondoskodik a jármű elszállíttatásáról.

      IV. FEJEZET

      18. §

      Köztisztasági rendelkezések


      (1) A köztisztaság megőrzésében mindenki köteles közreműködni és a települési környezet, közterületek szennyeződését, fertőzését eredményező tevékenységtől tartózkodni.

      (2) A nem közterületi ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója, megbízottja köteles gondoskodni.

      (3) Közterületen szemetet, hulladékot csak az erre a célra rendszeresített gyűjtőedényekben szabad elhelyezni.

      (4) A kereskedelmi és szórakozóhelyek előtti közterületen azok üzemeltetője köteles hulladékgyűjtők, elhelyezéséről, ürítéséről, tisztán tartásáról, pótlásáról gondoskodni.

      (5) A köztisztasággal és a településtisztasággal kapcsolatos, a közterületeken, ingatlanokon keletkezett települési szilárd hulladék szervezett gyűjtéséről, kezeléséről, ártalmatlanításáról más jogszabály rendelkezései irányadók.

      (6) Földutak esetében, a járművek által vágott kátyúk megszüntetése, a közszolgáltatás keretén belül, a közút kezelője által végzett karbantartáson túl, a közterülettel határos ingatlan tulajdonosának a feladata.

      (7) Belterületen lévő megállóhelyek, járdaszigetek tekintetében az önkormányzat köteles a rendszeres tisztán tartásról és az ott keletkezett hulladék eltávolításáról gondoskodni.

      (8) A Szuha-patak mentén a víz feletti növényzet (elszáradt növényi részek) letakarítása a part menti ingatlan tulajdonosának kötelessége, melyet minden év március 31. napjáig kell elvégeznie. A letakarított elszáradt növényzet (nád, sás) megsemmisítéséről vagy hasznosításáról a tulajdonos gondoskodik.

      (9) A vízparti telektulajdonosok kötelesek vízparti sávot rendszeresen tisztántartani, és olyan tevékenységet, magatartást gyakorolni, amivel nem szennyezik a patak vizét.

      (10) Halászatra, horgászásra jogosult köteles a vízpart tisztántartására ügyelni, a tevékenységével kapcsolatban keletkezett hulladékot, szemetet összegyűjteni és elszállítani, vagy megsemmisíteni. (A hulladékok elföldelése tilos!)

      (11) Az ivóvizet szolgáltató kutak, közkifolyók környezetét az üzemeltetőnek kell tisztántartani, a csurgóvíz megfelelő elvezetéséről gondoskodni.

      (12) A közterületen lévő vízi közműveket szennyezni, környezetében szennyeződést okozó tevékenységet folytatni tilos.

      V. FEJEZET

      19. §

      A közterület engedély nélküli használatának következményei


      (1) Aki a közterületet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon, illetve azt meghaladó mértékben használja, köteles a hatóság felhívására a jogellenes közterület-használatot haladéktalanul megszüntetni, és az eredeti állapotot helyreállítani.

      (2)

      VI. FEJEZET

      20. §

      Záró rendelkezések


      (1) E rendelet 2007. január 1. napján lép hatályba.



      Dövény, 2006. november 29.



                           Dr. Kovács Eszter sk.                                                   Huhák Imre sk.

                                     körjegyző                                                               polgármester



      A kihirdetés napja: 2006. november 30.


                                                                                                           Dr. Kovács Eszter sk.

                                                                                                                     körjegyző