1. § (1) A rendelet célja Szedres község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

• a) a helyi építészeti örökség egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
• b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
• c) településképi követelmények meghatározásával;
• d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
• e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

(2) Jelen rendelet hatálya Szedres Község teljes közigazgatási területére terjed ki.

(3) E rendelet alkalmazásában építészetileg egységes megjelenés: a homlokzat összetartozó építészeti elemeinek (falfelület, tetőfelület, tetőfelépítmények, nyílászárók, lábazat, párkányok, nyílászáró-keretezések, ornamentális díszítések) egységes formájú, anyagú és színű megjelenítése.

2. § A helyi védelem feladata a védelmet igénylő építészeti örökség

• a) meghatározása, dokumentálása,
• b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
• c) megőrzése, megőriztetése,
• d) a lakossággal történő megismertetése,
• e) károsodásának megelőzése.

3. § (1) A helyi védelem alá helyezés a településképi értékvizsgálat alapján, vagy egyéni kezdeményezésre történhet.

(2) Egyéni kezdeményezés esetén a helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes, vagy jogi személy írásban kezdeményezheti.

(3) A helyi védelem alá helyezés, valamint a helyi védelem megszüntetése iránti kezdeményezésnek tartalmazni kell:

• a) a védendő épület, épületrész pontos helyét (utca, házszám),
• b) a védendő épületre, épületrészre vonatkozó rövid indokolást.

(4) A helyi védettség alá helyezésre, vagy annak megszüntetésére irányuló önkormányzati eljárás megindításáról az érintett ingatlan tulajdonosát és a javaslattevőt a helyben szokásos módon értesíteni kell.

(5) A helyi védettség alá helyezésre, vagy megszüntetésre irányuló javaslatot a döntést megelőzően legalább 30 napra a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni.

(6) Egyéni kezdeményezés esetén a védetté nyilvánításhoz a települési főépítész, vagy ilyen feladatra jogosult tervező által készített egyedi településképi értékvizsgálat szükséges.

(7) A helyi védelem alá helyezéssel vagy annak megszüntetésével kapcsolatos döntés előkészítéséről a települési főépítész, illetve annak hiányában a polgármester gondoskodik.

(8) Helyi védelem alatt álló építmény csak a védettség törlése után bontható el.

4. § A települési főépítész, annak hiányában a polgármester gondoskodik a helyi építészeti örökség nyilvántartásának vezetéséről.

5. § Szedres értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát meghatározó helyi egyedi védelem alatt álló építményeit jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.

6. § A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jó karban tartani, állapotát megóvni. A használat, vagy a védett érték közelében folytatott bármely tevékenység nem veszélyeztetheti a védett érték állapotát.

7. § Szedres község településképi szempontból meghatározó területei a 2. mellékletben lehatárolt:

• a) „A” jelű terület (kastély-együttesek);
• b) „B” jelű terület (belterületi lakóterületek);
• c) „C” jelű terület (természetközeli területek).

8. § Gazdasági, valamint általános mezőgazdasági területen álló épületek kivételével épület közterületről látszó homlokzati falának külső burkolataként, valamint 15°-nál meredekebb hajlásszögű tetőfedés anyagaként nem alkalmazható fém vagy műanyag sík-, hullám- vagy trapézlemez.

9. § A „B” jelű terület lakótelkein a közterület felőli építési határvonal – ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik – az adott utcában lévő beépített ingatlanok többségének előkert-mélysége által meghatározott vonal, melyre új főépítmény közterület felé néző homlokzat-felületének legalább 60 %-a illesztendő.

10. § (1) Valamennyi településképi szempontból meghatározó („A”, „B”, „C” jelű) területen

• a) az épületek közterület felől látható homlokzati falfelületének színezésénél harsány, rikító színek nem alkalmazhatók;
• b) főépítmény közterületről látható homlokzata csak építészetileg egységes megjelenéssel újítható fel;
• c) közterület felé néző homlokzaton parabola-antenna, klíma-kültéri egység és homlokzatra szerelt kémény nem helyezhető el.

(2) „A” és „C” jelű területen

• a) új főépítmény tetőidomának megválasztásánál nem alkalmazható 30°-nál alacsonyabb és 45°-nál meredekebb tetőhajlásszög, továbbá a tetősíkból kiugró tetőfelépítmény (torony, tetőablak), továbbá erkély és loggia nem létesíthető;
• b) új építés vagy tető-felújítás esetén nem alkalmazható a vörös vagy barna színárnyalatú égetett cserépen, betoncserépen, égetett cserép utánzatú cserepes lemezen, vagy bitumenes zsindelyen kívül más tetőfedő anyag.

(3) „B” jelű területen

• a) új főépítmény tetőidomának megválasztásánál nem alkalmazható 25°-nál alacsonyabb és 45°-nál meredekebb tetőhajlásszög;
• b) főépítmény tetőfedő anyagaként sík fémlemez, trapézlemez, műanyag hullámlemez, hullámpala nem alkalmazhatók.

11. § (1) Helyi védelem alatt álló épületet eredeti (hagyományos) tömegében, tetőformájában kell megtartani, érintetlenül hagyva az eredeti homlokzati elemeket (nyílások, tagozatok, díszek), belső korszerűsítés, átalakítás és bővítés azonban megengedett.

(2) Helyi védelem alatt álló épület csak úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati-, utcaképi megjelenése ne változzon, a legkisebb kárt szenvedje, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

(3) Helyi védelem alatt álló épület homlokzatainak, vagy egyéb épületrészeinek esetleges stílusbeli, arány- vagy ritmushibája felújítás során településképi eljárás keretében korrigáltatható az egységes építészeti kialakítás érdekében.

(4) Helyi védelem alatt álló épület homlokzatán antenna, parabola, homlokzati égéstermék kivezető, hűtő vagy fűtő berendezés külső egysége, fémkémény, gázvezeték, valamint bármilyen, az épület eredeti megjelenését zavaró létesítmény, berendezés csak a közterületről nem látható épületrészen helyezhető el.

(5) Helyi védelem alatt álló épületek, épületrészek eredeti külső megjelenését, egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit, eredeti anyaghatását, ha ismert, úgy az eredeti színhatását, ha az eredeti színezés nem ismert, a korhű színhatását, eredeti épülettartozékait és felszereléseit az értékvizsgálat javaslatainak figyelembe vételével kell megőrizni, illetve helyreállítani.

(6) Helyi védelem alatt álló emlékművet, szobrot, keresztet eredeti formájában kell megtartani, felújítás esetén az ismert eredeti állapot visszaállítandó.

12. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv) 2. § 18. pontjában meghatározott sajátos építmények, műtárgyak (a továbbiakban: sajátos építmények) elhelyezésére elsősorban alkalmas területek: A településképi szempontból meghatározó „A”, „B” és „C” jelű területeken kívüli külterületi településrészek.

(2) Sajátos építmények elhelyezésére elsősorban nem alkalmas területek: A településképi szempontból meghatározó „A”, „B” és „C” jelű területek.

(3) Sajátos építmény lakó-, szálláshely szolgáltató, oktatási-nevelési, művelődési, egészségügyi-szociális, igazgatási és egyházi épülettől, valamint bármely műemléki védettségű objektumtól csak az adott sajátos építmény terepszinttől mért magassága tízszeresét meghaladó távolságon kívül helyezhető el.

(4) A sajátos építményre vonatkozó anyaghasználati követelmények: sajátos építmények terepszinttől mért 3 m-nél magasabb tartószerkezeti részei csak fémszerkezetből vagy fából készíthetők.

13. § (1) Utasvárók oldalfelületén utasvárónként legfeljebb 2 m ² reklámfelület alakítható ki.

(2) Kioszkok homlokzati felületén egységenként legfeljebb 2 m ² reklámfelület alakítható ki.

(3) Lakó- és vegyes területen ingatlanonként legfeljebb 2 m ² befoglaló méretű, a helyben működő vállalkozást népszerűsítő cégtábla, üzletfelirat, továbbá ezen felül legfeljebb egy darab, legfeljebb 0,7 m ² oldal-felületű cégér helyezhető el.

(4) Üzlethelyiség kirakat-felületének legfeljebb 20 %-a a helyben működő vállalkozást népszerűsítő felirat, grafikai megjelenítés céljára használható fel.

(5) Gazdasági területen ingatlanonként legfeljebb 10 m ² felületű, a helyben működő vállalkozást népszerűsítő cégtábla, üzletfelirat, hirdetőtábla helyezhető el.

(6) Ingatlanonként egy darab 1 m ² legnagyobb befoglaló méretű, az ingatlan elidegenítésére vonatkozó hirdetés elhelyezhető.

(7) A település szempontjából jelentős esemény közterületen évente összesen 12 naptári hét időszakra, mobil eszközön, a polgármester hozzájárulásával reklámozható.

14. § (1) 20 kV-nál magasabb feszültségű új elektromos távvezeték beépítésre szánt területen nem helyezhető el.

(2) 0,4 - 20 kV közötti feszültségű új elektromos vezeték belterületen csak terepszint alatt helyezhető el.

(3) 0,4 kV feszültséget meg nem haladó új, vagy átépítésre kerülő elektromos vezeték, valamint hírközlési vezeték a településképi szempontból meghatározó „A” jelű területen csak terepszint alatt helyezhető el.

(4) A településképi szempontból meghatározó „A” jelű területen új vagy rekonstrukcióra kerülő hírközlési vezeték csak meglévő elektromos hálózat tartószerkezetére szerelve, vagy terepszint alatt helyezhető el.

15. § (1) A településkép védelme érdekében az ügyfél kérésére a főépítész vagy annak hiányában a polgármester tájékoztatást ad és a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) szerinti szakmai konzultációt biztosítja a településképi követelményekről.

(2) A szakmai konzultáció legalább egyszer kötelező a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelethatálya alá tartozó építési munkálatok esetén.

(3) Az ügyfél konzultációs kérelmére a polgármesternek vagy a nevében eljáró személynek legfeljebb 8 napon belül biztosítani kell a konzultációs lehetőséget.

(4) A szakmai konzultációról a polgármester vagy megbízottja jegyzőkönyvet készít.

16. § A polgármester az „A” és „C” jelű településkép védelmi területeken, a helyi védelem alatt álló építmények esetében, a közhasználatú épületek esetében a Korm. rendelet szerint az építési engedélyhez kötött építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont, vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz ad véleményt az engedélyezési eljárásokat megelőzően.

17. § (1) A település polgármestere településképi véleményezési eljárást folytat le a településkép védelme érdekében.

(2) A polgármester a véleményét a települési főépítész szakmai véleményére alapozza.

(3) A véleményezési eljárás lefolytatásához kérelmező kérelmét papír alapon nyújtja be.

(4) A polgármester véleményében engedélyezésre feltétellel, vagy feltétel nélkül javasolja, vagy nem javasolja a tervezett építési tevékenységet.

18. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni

• a) az „A” és „C” jelű településképi szempontból meghatározó területeken főépítmény bővítése, közterületről látszó homlokzatának, tetőfelületének átalakítása, felújítása, homlokzatának megváltoztatása, előtető építése,
• b) közterületre szánt új reklámhordozó elhelyezése

esetén.

19. § (1) A település polgármestere bejelentési eljárást folytat le a településkép védelme érdekében.

(2) A polgármester a véleményét a települési főépítész szakmai véleményére alapozza.

(3) A bejelentési eljárás lefolytatására irányuló kérelmet papír alapon kell benyújtani.

20. § A településképi követelmények érvényesülése érdekében a polgármester a Korm. rendelet szerint településképi kötelezési eljárást folytat le, amely az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására vonatkozhat.

21. § (1) A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11. §-ában nevesített településkép-védelmi bírság alkalmazásának esetei:

• a) a településképi eljárás kezdeményezésének elmulasztása;
• b) a településképi követelmények be nem tartása;
• c) a településképi bejelentésről hozott határozatban foglaltaktól eltérő építési tevékenység végzése;
• d) a településképi kötelezésben hozott döntés végre nem hajtása.

(2) A településképi bírság mértéke:

• a) kötelező településképi eljárás kezdeményezésének elmulasztása esetén 100.000 forint;
• b) településképi követelmények be nem tartása, valamint a településképi bejelentési határozatban foglaltaktól eltérő építés esetén a szabálytalanul megvalósított építményérték 40 %-a, de legfeljebb 1.000.000 forint;
• c) településképi kötelezésben hozott döntés végre nem hajtása esetén a döntéssel érintett építési beavatkozás értékének 30 %-a, de legfeljebb 1.000.000 forint.

(3) A (2) bekezdés b) és c) pontjaiban szereplő építményértéket az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Kormányrendelet 1. mellékletében foglalt szabályok szerint kell kiszámítani.

(4) A településképi bírság megfizetésének határideje 60 nap. A határidőre be nem fizetett településképi bírságot helyi adók módjára kell behajtani.

22. § (1) A védett érték megóvása, állagának megőrzése céljából pályázat útján önkormányzati támogatás adható.

(2) A helyi védelem támogatására felhasználható összeget minden évben az Önkormányzat költségvetési rendeletében kell meghatározni.

(3) A támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött támogatási szerződésben kell rögzíteni.

23. § Ez a rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.

24. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: Szedres Község Képviselő-testületének Szedres község helyi építési szabályzatáról szóló 7/2006. (VI. 30.) számú rendelete (továbbiakban: HÉSZ) 13. § (4) és (5) bekezdése, 25. § (1), (2) és (3) bekezdése, 29. § (6) és (7) bekezdése, 35. § (1) és (2) bekezdése, 42. § (4) bekezdése, 43. § (3) bekezdése, 49. § (1) és (2) bekezdése, 50. § (1), (2), (3), (4) és (5) bekezdése, 51. § (2) bekezdése, 52. § (1) és (2) bekezdése, a HÉSZ 3. melléklet II., IV. és V. fejezetei.