Szedres Község Önkormányzata Képviselő-testületének

19/2013. (XII. 30.) önkormányzati rendelete

az egyes szociális ellátásokról és a velük kapcsolatos eljárások helyi szabályairól.

Szedres Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ban, 32. § (3) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 43/B. § (1) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (1) bekezdésében és 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8) pontjában, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében rögzített feladatkörében eljárva az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja:

              I. FEJEZET

              ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

              1. A rendelet célja, hatálya

1.§         E rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit, garanciáit.

2.§  (1)   A rendelet hatálya Szedres Község közigazgatási területén élő, illetőleg tartózkodó, és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 3. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott személyekre terjed ki.

       (2)   A rendelet hatálya az Szoctv. 6. §-ban meghatározott, Szedres Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyre abban az esetben terjed ki, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Szedres Község közigazgatási területét tartózkodási helyeként megjelölte.

       (3)   A rendelet hatálya az Szoctv. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is kiterjed.

3.§  (1)^[1]  Szedres Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a Szoctv.-ben – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – kapott, valamint a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat és az Arany János Tehetséggondozó Program keretében szociális rászorultság alapján történő ösztöndíj megállapításával kapcsolatos hatásköreinek gyakorlását a Szociális Bizottságra (továbbiakban: Bizottság) ruházza át.

       (2)   A Képviselő-testület a méltányossági közgyógyellátás megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármesterre ruházza át.

4.§  (1)   Az e rendelet szerinti szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

       (2)   Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat az adott ellátási formák részletezik.

5.§  (1)   A rendeletben szabályozott pénzbeli szociális ellátások iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani.

       (2)   A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók.

6.§  (1)   A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.

       (2)   A kérelemhez csatolni kell a kérelmező, és a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozók jövedelemigazolását, munkaviszonyban lévőknél munkáltatói keresetigazolást, nyugdíjszerű ellátásoknál nyugdíjszelvényt, továbbá mindazokat a bizonyítékokat, amelyeket a rendelet az egyes ellátásoknál előír, illetve amelyek az ügy elbírálásához elengedhetetlenül szükségesek.

       (3)   Jövedelem igazolható

              a)       a munkaviszonyból származó, havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolással;

              b)      munkanélküli ellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényével, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolással;

              c)       a társadalombiztosítás és nyugellátás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényével, számlára történt utalás esetén az utolsó havi bankszámla kivonattal;

              d)      vállalkozó esetében a NAV igazolásával, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról.

7.§  (1)   A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához – ha a kérelmező életvitele nem áll összhangban a jövedelemigazolásban feltüntetett jövedelemmel – kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzon.

       (2)   A szociális ellátás megállapítása iránt benyújtott kérelem elbírálásával összefüggésben a kérelmező vagyoni, szociális és egyéb körülményeinek tisztázása érdekében a Hivatal ügyintézője, a Bizottság tagja előre be nem jelentett helyszíni szemlét (környezettanulmányt) tarthat.

8.§  (1)   Szociális ellátás – a polgármester, képviselő, vagy a Bizottság tagjának kezdeményezésére, a jövedelmi viszonyok feltárását követően – hivatalból is megállapítható.

       (2)   Szociális ellátás hivatalból történő megállapításának kezdeményezése esetén a döntéshez szükséges iratok beszerzéséről a Hivatal ügyintézője a kezdeményezést követően gondoskodik.

9.§  (1)   A rendszeres ellátást havonta utólag, minden hónap 5. napjáig, a nem rendszeres ellátást a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell biztosítani a jogosult részére.

       (2)   A rendszeres pénzbeli ellátások biztosítása a jogosult választása szerint vagy postai úton állandó bejelentett lakóhelyére, vagy az általa megjelölt pénzintézetnél vezetett bankszámlára történő utalással történik.

       (3)   A nem rendszeres pénzbeli ellátás a polgármester engedélyével a Hivatal házipénztárából is kifizethető.

       (4)   A jogerősen megállapított rendszeres pénzbeli ellátás a jogosult életvitelében beállt rendkívüli körülmény esetén a polgármester engedélyével, a folyósítási határidő előtt előlegként a Hivatal házipénztárában is felvehető.

10.§         E rendelet szerinti szociális hatáskör gyakorlója, ha a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból – ha a kötelezett családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum

              a)       80 %-át vagy 100 %-át, egyedül élőnél 100 %-át vagy 150 %-át nem haladja meg – elengedheti;

              b)      80-130 %-a vagy 100-150 %-a, egyedül élőnél 100-150 %-a vagy 150-200 %-a között van – csökkenheti;

              c)       130 % vagy 150 %, egyedül élőnél 150 % vagy 200 % felett van – részletekben fizettetheti meg.

              II. FEJEZET

              PÉNZBELI ELLÁTÁSOK

              2. Aktív korúak ellátása

11.§  (1)   Az önkormányzat az aktív korú nem foglalkoztatott személyek munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében közfoglalkoztatást szervez.

       (2)   A közfoglalkoztatás szervezését, irányítását, a közfoglalkoztatásba történő beosztást a polgármester látja el.

12.§         Az aktív korúak ellátásában részesülő a számára felajánlott munkát, a polgármester erről szóló értesítésében megjelölt időpontban köteles megkezdeni. Akadályoztatása esetén a neki fel nem róható akadályról, egészségügyi okról köteles a polgármestert haladéktalanul tájékoztatni, egészségügyi ok esetén a kezelő orvos által kiállított igazolást hét munkanapon belül benyújtani.

13.§         Az aktív korúak ellátásában részesülő a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, illetve a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként a Szekszárd és Környéke Alapellátási és Szakosított Ellátási Társulás családgondozójával (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv), a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szekszárdi Kirendeltségével (továbbiakban: Munkaügyi Központ) köteles együttműködni.

14.§  (1)   A Szoctv. 37. § (1) bekezdés b)-d) pontjai alapján rendszeres szociális segélyre jogosultat együttműködési kötelezettsége keretében az alábbiak terhelik:

              a)       a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles felkeresni az együttműködésre kijelölt szervet nyilvántartásba vétele céljából;

              b)      részt kell vennie a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő programban;

              c)       megállapodást kell aláírnia a beilleszkedést segítő program megvalósítására, a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül;

              d)      eleget kell tennie a beilleszkedést segítő programra kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak;

              e)       folyamatosan kapcsolatot kell tartania az együttműködésre kijelölt szervvel, de legalább három havonta meg kell jelennie az együttműködésre kijelölt szervnél;

              f)       ha együttműködési kötelezettsége teljesítésében akadályozott, köteles a együttműködésre kijelölt szervet annak okáról haladéktalanul tájékoztatni, illetve az akadályoztatás okát 8 napon belül hitelt érdemlően (pl. orvosi igazolással) igazolni.

       (2)   A Hivatal és az együttműködésre kijelölt szerv kölcsönösen tájékoztatják egymást, különösen az alábbi területeken:

              a)       a Hivatal ügyintézője a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatot jogerőre emelkedését követően megküldi az együttműködésre kijelölt szerv részére;

              b)      az együttműködésre kijelölt szerv a beilleszkedési program elkészültéről tájékoztatja a Hivatal ügyintézőjét.

15.§  (1)   Az együttműködésre kijelölt szerv az együttműködés megvalósítása érdekében

              a)       nyilvántartásba veszi a rendszeres segélyre jogosult személyt;

              b)      figyelemmel kíséri a rendszeres szociális segélyről hozott határozatban foglalt határidő betartását, annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát;

              c)       tájékoztatja a rendszeres segélyre jogosultat a beilleszkedési program típusairól, az elkészítésének menetéről, az együttműködés eljárási szabályairól;

              d)      a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a rendszeres segélyre jogosult bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, erről a jogosulttal írásban megállapodást köt;

              e)       folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres segélyre jogosulttal és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását;

              f)       legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról és amennyiben szükséges – a rendszeres segélyre jogosult bevonásával – módosítja a programot;

              g)      jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres segélyre jogosult együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget;

              h)      az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról;

              i)       a rendszeres segélyre jogosult személlyel történő kapcsolattartásról a külön jogszabályokban meghatározattak szerint esetnaplót vezet.

       (2)   A jegyző tájékoztatja az együttműködésre kijelölt szervet

              a)       a rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek megszűnéséről;

              b)      a rendszeres szociális segélyre jogosult személy Szoctv. 37/B. §-ban felsorolt körülményeinek bekövetkezéséről.

16.§  (1)   A rendszeres szociális segélyre jogosult beilleszkedését segítő program az együttműködésre köteles személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva az alábbi területekre terjedhet ki:

              a)       az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra;

              b)      az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő, vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre;

              c)       a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképzettség megszerzésére.

       (2)   A beilleszkedési programban a rendszeres szociális segélyre jogosult számára együttműködési kötelezettségként egy időben csak egy programban való részvétel írható elő.

       (3)   Az együttműködésre kijelölt szerv által szervezett beilleszkedést segítő programok típusai a következők:

              a)       munkaképesség-javító programok: munkára és pályára állítási, pályakorrekciós csoportfoglalkozások, munkavállalási és munkakeresési  tréningek, tanfolyamok;

              b)      egyéni foglalkozások: képességfejlesztés, szocializációs hátrányok leküzdését szolgáló programok, családfenntartó szerep erősítésére irányuló tevékenység;

              c)       közösségi szakmai programok;

              d)      csoportfoglalkozások: önismereti, önsegítő, rehabilitációs, reintegrációs, személyiségfejlesztő, mentálhigiénés, motivációs, kommunikációs tréning;

              e)       tanácsadások: egészségügyi, egyéni életvezetési, életmódformáló, jogi, mentális, munkaügyi, pedagógiai, pszichológiai, rehabilitációs.

17.§  (1)   Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres segélyre jogosult

              a)       a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem keresi fel az együttműködésre kijelölt szervet nyilvántartásba vétele végett, illetőleg akadályoztatása esetén akadályoztatásának okát 8 napon belül nem igazolja hitelt érdemlően;

              b)      önhibájából nem vesz részt a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában;

              c)       nem írja alá a megállapodást a beilleszkedést segítő program megvalósítására, a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül;

              d)      önhibájából nem tesz eleget a beilleszkedést segítő programra kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak;

              e)       nem jelenik meg legalább három havonta az együttműködésre kijelölt szervnél;

              f)       az előre egyeztetett időpontban nem tartja a kapcsolatot a együttműködésre kijelölt szervvel.

       (2)   Az együttműködési kötelezettség megszegésének észlelése esetén az együttműködésre kijelölt szerv a jelzést 8 napon belül írásban teszi meg.

              3. Önkormányzati segély

18.§  (1)   Az Önkormányzat a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, így különösen a Szoctv. 45. § (4) bekezdésben rögzített körülmény alapján anyagi segítségre szoruló, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére egyszeri, vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel önkormányzati segélyt nyújt.

       (2)   Önkormányzati segély – a vis maior esetét kivéve – annak állapítható meg, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élőnél és gyermekét egyedül nevelőnél 150 %-át nem haladja meg.

19.§  (1)   Önkormányzati segély pénzben, vagy ha a kérelem természete lehetővé teszi, természetben nyújtható.

         (2)   Természetbeni ellátás különösen az Erzsébet-utalvány, az élelmiszer, a ruházat, a tankönyv, a tanszer, a tüzelő biztosítása, a közüzemi és szolgáltatási díjak közvetlenül a szolgáltatónak történő kifizetése, átutalása, illetve a gyermekintézmények térítési díjának közvetlen befizetése.

       (3)   A Bizottság az önkormányzati segélyben részesített személyt kötelezheti a segély felhasználásáról történő elszámolásra. Ez esetben a határozatban a felhasználás célját, és a felhasználásról történő elszámolási kötelezettséget, annak határidejét is meg kell határozni.

       (4)   Önkormányzati segély pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő, kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható, ha a kérelmező rendszeres havi jövedelemmel rendelkezik és ebből a kölcsön törlesztését vállalja.

       (5)   Önkormányzati segély megállapítására vonatkozó kérelem az 1. melléklet szerinti nyomtatványon nyújtható be.

20.§  (1)   Kérelemre a Bizottság jövedelemhatárra tekintet nélkül temetési célra önkormányzati segélyt állapít meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott.

       (2)   A temetési célú önkormányzati segélykérelemhez csatolni kell az eltemettető nevére szóló számlákat, és be kell mutatni az elhunyt személy eredeti halotti anyakönyvi kivonatát.

       (3)   Temetési célra önkormányzati segély iránti kérelem legkésőbb a temetés időpontját követő 30 napon belül nyújtható be. A határidő elmulasztása a támogatásra nézve jogvesztő.

       (4)   Amennyiben az eltemettető önkormányzati segély nélkül nem képes a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodni, a temetési célú önkormányzati segélyt a temetést megelőzően is kérheti.

       (5)   A (4) bekezdés esetén a kérelemhez a halotti anyakönyvi kivonaton túl a temetési szolgáltató által kiállított árajánlatot kell csatolni. Ez esetben a temetési célú önkormányzati segéllyel legkésőbb a temetés időpontját követő 30 napon belül kell az eltemettető nevére szóló számlákkal elszámolni.

21.§  (1)   A temetési célra adott önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, de nem haladhatja meg a közköltségen történő temetés összegét.

       (2)   A helyben szokásos, legolcsóbb temetés költsége 200.000.- Ft.

              III. FEJEZET

              TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT ELLÁTÁSOK

              4. Közgyógyellátás

22.§  (1)   Az Szoctv. 50. § (3) bekezdése alapján méltányosságból, kérelemre, az a személy is jogosult közgyógyellátásra, aki erre szociálisan rászorult.

       (2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában szociálisan rászorult az a személy, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át eléri, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élőnél 200 %-át.

       (3)   A közgyógyellátás iránti kérelmet a Korm. rendelet 9. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a Korm. rendelet 35. §-ában előírt igazolásokat, nyilatkozatokat.

              IV. FEJEZET

              SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK

              5. Szociális szolgáltatások fajtái

23.§  (1)   Az Önkormányzat igény esetén a szociálisan rászoruló személyek részére a következő személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatásokat biztosítja:

              a)       tanyagondnoki szolgáltatás;

              b)      étkeztetés;

              c)       házi segítségnyújtás;

              d)      családsegítés.

       (2)   Az Önkormányzat a családsegítés szolgáltatást a társulás keretében működtetett Szekszárd és Környéke Alapellátási és Szakosított Ellátási Társulás útján, míg a házi segítségnyújtást a Szekszárd és Környéke Szociális Alapszolgáltatási és Szakosított Ellátási Társulás útján biztosítja.

       (3)   A tanyagondnoki szolgáltatásra vonatkozó kérelmet az Önkormányzat tanyagondnokánál, az étkeztetésre vonatkozó kérelmet a Hivatalnál, a házi segítségnyújtásra vonatkozó kérelmet a Szekszárd és Környéke Szociális Alapszolgáltatási és Szakosított Ellátási Társulás által fenntartott Szociális Központ vezetőjénél, a családsegítésre vonatkozó kérelmet a Szekszárd és Környéke Alapellátási és Szakosított Ellátási Társulás családgondozójánál kell benyújtani.

24.§         Az Önkormányzat külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetést és házi segítségnyújtást biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyeztetné.

25.§  (1)   Az Önkormányzat az Szoctv. 58/B. § (2) bekezdése alapján helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére.

       (2)   A szociálpolitikai kerekasztal képviselőit a 3. melléklet rögzíti.

              6. Tanyagondnoki szolgáltatás

26.§  (1)   Az Önkormányzat a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális alapszolgáltatásokat a külterületeken tanyagondnoki szolgáltatás fenntartásával biztosítja.

       (2)   A tanyagondnoki szolgáltatás célja

              a)       a település közigazgatási területéhez tartozó, a központi belterület ellátottságához képest hátrányos helyzetű, szolgáltatáshiányos külterületek esélyegyenlőségének növelése;

              b)      a külterületeken élők életfeltételeinek javítása, jobb életminőségének elérése;

              c)       a település szociális szolgáltatási funkcióinak bővítése;

              d)      igény és szabad kapacitás szerint a kistérségi közlekedési szolgáltatásokban való részvétel.

27.§  (1)   A tanyagondnoki szolgáltatás által ellátandó feladatok köre, mértéke:

              a)       az egészségügyi ellátáshoz (háziorvosi, fogorvosi rendelés, védőnői tanácsadás, szakorvosi és szűrővizsgálatok) való hozzájutás biztosítása;

              b)      az óvodás, és általános iskoláskorú gyermekek intézményekbe való eljutásának biztosítása;

              c)       felnőtt korú lakosság szállítása közösségi, művelődési, sport, szabadidős tevékenység, és napi ügyek intézése céljából;

              d)      bevásárlás szervezése, gyógyszeríratás, gyógyszerkiváltás, postai szolgáltatás intézése;

              e)       ételszállítás.

       (2)   A tanyagondnoki szolgáltatás valamennyi eleme térítésmentes.

              7. Étkeztetés

28.§  (1)   Az Önkormányzat ebéd formájában napi egyszeri meleg étkeztetési lehetőséget biztosít az általa működtetett konyhán keresztül azoknak a szociálisan rászorultaknak, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel más módon nem képesek biztosítani.

       (2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában szociálisan rászorult és étkeztetésben kell részesíteni azt a személyt

              a)       aki öregségi nyugdíjban, vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül,

              b)      akinek egészségügyi állapota miatt napi egyszeri étkeztetése csak így biztosítható,

              c)       aki fogyatékos, pszichiátriai vagy szenvedélybeteg és napi egyszeri étkezése más módon nem megoldható,

              d)      aki házi segítségnyújtásban részesül,

              e)       aki hajléktalan,

              f)       akinek életvezetési helyzete, életkörülményei ezt indokolják és napi egyszeri étkeztetése csak így biztosítható,

              feltéve, hogy családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, egyedül élőnél annak két és félszeresét.

       (3)   Az egészségügyi állapotot a (2) bekezdés b) pont alkalmazásában háziorvosi, vagy szakorvosi, a c) pont alkalmazásában szakorvosi javaslattal, vagy a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakvéleményével, az f) pontban fennálló körülményt családgondozói szakvéleménnyel kell igazolni.

29.§  (1)   Az étkeztetés keretében az ebéd elszállításáról elsősorban a jogosult köteles gondoskodni, de – egészségi állapota, fogyatékossága, családi helyzete miatt – kérheti a lakására történő kiszállítást is.

       (2)   Az étel lakóhelyre történő kiszállításának igénylése esetén legalább kettő darab ételszállító éthordó biztosításáról az ellátást igénybe vevőnek kell gondoskodnia.

       (3)   Az ellátott köteles az éthordók rendszeres, higiénikus tisztántartásáról gondoskodni.

30.§         Az étkeztetésben részesülő ellátása megszűnik

              a)       ha az ellátott bejelenti, hogy a szolgáltatásra nem tart igényt;

              b)      ha az ellátott az étkezési szolgáltatást tartósan – megszakítás nélkül egy hónapon keresztül – nem veszi igénybe annak ellenére, hogy az étkezés igénybevételében nem akadályozott;

              c)       ha az ellátott az étkeztetéssel kapcsolatos térítési díjat felszólítás ellenére nem fizeti meg, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne;

              d)      ha az ellátott személy meghal;

              e)       ha az ellátást igénylő az étkezést nem saját céljára veszi igénybe;

              f)       ha az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi, vagy akadályozza;

              g)      ha az ellátott felszólítás ellenére sem gondoskodik a megfelelő számú éthordók rendszeres, higiénikus tisztántartásáról.

              8. Házi segítségnyújtás

31.§  (1)   A házi segítségnyújtás keretében kell biztosítani az Szoctv. 63. §-ának (2) bekezdésében meghatározottakat azzal, hogy a szolgáltatás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell az igénylő gondozási szükségletét az Szoctv. 63. § (4)–(8) bekezdésében foglaltak alapján.

       (2)   A gondozott a házi segítségnyújtás keretében igénye szerint étkezést is igénybe vehet.

32.§         Nem részesíthető házi segítségnyújtásban az,

              a)       aki teljesen magatehetetlen, súlyos elfekvő beteg, és ápolása, gondozása csak szakosított ellátás keretében oldható meg;

              b)      aki után ápolási díjat állapítottak meg.

33.§         A házi segítségnyújtásban részesülő ellátása megszűnik

              a)       ha az ellátott bejelenti, hogy a szolgáltatásra nem tart igényt;

              b)      ha az ellátott a szolgáltatást tartósan – megszakítás nélkül egy hónapon keresztül – nem veszi igénybe annak ellenére, hogy a szolgáltatás igénybevételében nem akadályozott;

              c)       ha az ellátott a szolgáltatással kapcsolatos térítési díjat felszólítás ellenére nem fizeti meg, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne;

              d)      ha az ellátott személy meghal;

              e)       az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi, vagy akadályozza és ezt felszólítás ellenére sem szünteti meg.

              9. Szociális szolgáltatások térítési díja

34.§  (1)   A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját 2. melléklet tartalmazza.

       (2)   A személyi térítési díjat havonta utólag minden hónap 10. napjáig kell a konyha élelmezésvezetőjénél befizetni.

              V. FEJEZET

              ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

35.§  (1)   Ez a rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba.

       (2)   Hatályát veszti az egyes szociális ellátásokról és a velük kapcsolatos eljárások helyi szabályairól szóló 3/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelet.

                            Kovács János                                                      Honti Sándor

                            polgármester                                                            jegyző

Kihirdetési záradék: A rendeletet a Képviselő-testület 2013. december 23-i ülésén fogadta el. Kihirdetve 2013. december 30. napján.

                                                                                                       Honti Sándor

                                                                                                            jegyző