Szedres Község Önkormányzata

7/2006. (VI. 30.) önkormányzati rendelet a község helyi építési szabályzatáról (egységes szerkezetbe foglalt szöveg)

Hatályos: 2013. 12. 01- 2017. 12. 31

Szedres Község Önkormányzata Képviselő-testületének

7/2006. (VI. 30.) önkormányzati rendelete

a község helyi építési szabályzatáról

(módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg)


Szedres Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: ÉT.) 7. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi rendeletet alkotja:


              I. Fejezet

              1. Általános rendelkezések

1.§  (1)   E rendelet hatálya Szedres község teljes közigazgatási területére kiterjed.

       (2)   A község területén területet felhasználni, telket alakítani, építési munkát végezni, ezekre hatósági engedélyt adni jelen szabályzat, Szedres község szabályozási terve, valamint az országos településrendezési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. sz. rendelet (továbbiakban: OTÉK), az ÉT, továbbá az egyéb általános érvényű építési szabályok előírásainak együttes alkalmazásával szabad.

       (3)[1]  E rendelet a Meridián Kft. által 2967/2013. számon készített, Szedres község szabályozási tervével, valamint az 1. melléklet szerinti Sz-1 jelű, M = 1 : 2000 méretarányú, belterületi szabályozási tervlappal és az Sz-2 jelű, M = 1 : 10 000 méretarányú, külterületi tervlappal együttesen érvényes, ezekkel együtt alkalmazható.

2.§  (1)   E rendeletben és a Szabályozási Tervben alkalmazott szabályozási elemek a (2) bekezdésben foglalt kivétellel csak a szabályozási terv módosításával változtathatóak meg.

       (2)   Hatósági eljárásban, illetve önkormányzati rendeletben módosítható, illetve meghatározható elemek:

              a)       telekhatár;

              b)      építési vonal;

              c)       védőtávolságok, illetve területek szakhatósági hozzájárulással;

              d)[2]    

              e)       helyi védelem objektumai, illetve területei okl. építészmérnök szakvéleménye és indoklása alapján.

              2. Fogalom-meghatározások

3.§  (1)   A szabályozási tervben és e rendeletben alkalmazott jelek az OTÉK 2. számú melléklete jelkulcsán alapulnak.

       (2)[3]  E rendelet alkalmazása szempontjából az ÉT és az OTÉK fogalom meghatározásain túlmenően az alábbi fogalom meghatározások érvényesek:

              a)       melléképület: az építési telken, építési területen az övezeti előírások szerinti elhelyezhető főépületeknek nem minősülő épület (építmény);

              b)      főépület: Az építési telken, építési területen, illetőleg földrészleten elhelyezhető, a terület-felhasználási egység funkciójának megfelelő rendeltetésű épület;

              c)       építményszélesség: a tető tartószerkezetének szélessége;

              d)      homlokzatmagasság: az utcai homlokzat falsík (a már rendezett) terepcsatlakozása és a (külső) tetősík és a homlokzati falsík metszésvonala közti távolság;

              e)       zöldfelület: bármely terület-felhasználási kategórián belül növényekkel időszakosan vagy tartósan fedett, biológiailag aktív felület. Alapvető rendeltetésüket tekintve termesztési, illetőleg kondicionáló célúak lehetnek;

              f)       közhasználatú zöldfelület: önkormányzati közterületen lévő zöldfelület (magába foglalja a közhasználatú zöldterületeket és erdőket is;

              g)      zöldterület: a település szabályozási tervében közpark vagy közkert céljára kijelölt terület;

              h)      közpark: legalább 1 ha területű közhasználatú zöldterület;

              i)       közkert: 1 ha területnagyságnál kisebb közhasználatú zöldterület;

              j)       háromszintes növényállomány: a gyepszintű, a cserjeszintű és fás növényzet együttes alkalmazása terület lehatárolás, vagy környezetvédelem céljára;

              k)      vattázó termésű nyárfa: nőivarú nyárfák.

              3. Az építéshatósági engedélyezések sajátos feltételei

4.§[4]

5.§  (1)[5] 

       (2)   A mezőgazdasági területen a birtokközpont kialakítás a teljes birtok működtetéséhez szükséges épületállományt és az infrastruktúrát is tartalmazó, a beépítési követelményeket tisztázó elvi építési engedélyezési eljárást kell lefolytatni.

6.§  (1)   Az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán a lábvonaltól számított 10-10 méteres sávban építési tevékenység – az árvédelmi cél kivételével – tilos.

       (2)   A védtöltés lábától számított 110 méteres mentett oldali sávban kutat, pincét vagy más mélyalapozású létesítményt építeni tilos, és minden építési engedélyezési eljárásba be kell vonni az illetékes vízügyi hatóságot.

       (3)[6] 

       (4)[7]  A külön jogszabályban[i] meghatározott esetekben az építésügyi hatóság engedélyezési eljárásában közreműködő szakhatóság a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal.

7.§  (1)   Az Sz-1 jelű Szabályozási tervlapon jelölt egykori anyaglelőhely területén a felhasználás előtt talajmechanikai vizsgálatokat kell végezni.

       (2)[8] 

       (3)[9]  Az Sz-2 jelű Szabályozási tervlapon jelölt fakadóvizek, belvizek által veszélyeztetett és vízjárta területeken

              a)       bármilyen építmény elhelyezésénél a vonatkozó jogszabályok[ii] szerint kell eljárni;

              b)      az építési engedélyezési dokumentációnak tartalmaznia kell az érintett terület talajmechanikai vizsgálatát;

              c)       a gyep, legelő művelési ágú területek szántóvá történő átminősítése tilos;

              d)      az itt lévő mezőgazdasági területeken csak korlátozott, azaz elsősorban extenzív mezőgazdasági művelés folytatható.

       (4)   Ökológiai hálózat, tájvédelmi körzet, Natura2000 védelem alatt álló és a helyi jelentőségű védelemre javasolt területeken bányát nyitni tilos.

              4. Ásványvagyon gazdálkodási követelmények

8.§  (1)   Az ásványi nyersanyag kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásában a Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, ill. nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.

       (2)   Beruházások kivitelezéséhez szükséges ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről (bányából) kell beszerezni.

              5. Telekalakításra vonatkozó előírások

9.§  (1)   Építési telkek felosztása csak akkor engedélyezhető, ha a kialakuló telkeken a beépítési feltételek biztosítottak és a felosztással keletkező telkek kielégítik a beépítési előírásokat is.

       (2)   Kialakult telek nyeles telekként való tovább osztása nem engedélyezhető.

       (3)   Meglévő építési telkek méretüktől függetlenül beépíthetők, ha a beépítésre vonatkozó előírások teljesíthetők, és a beépítés feltételei biztosítottak.

              6. Belterületi határ megállapítása

10.§  (1)   A község belterületei a központi belterület és Kajmád puszta belterület. A belterület jelenlegi és tervezett határvonalát a szabályozási terv tartalmazza.

       (2)   A Szabályozási terven jelölt tervezett belterületi határváltozásokat távlati célként kell kezelni és konkrét igény felmerülése ütemében kell megvalósítani.

       (3)   Belterületi határok megváltoztatása csak a szabályozási terven jelölt tervezett belterületi határvonalnak megfelelően végezhető.

       (4)   A tervezett belterületbe vonás a szabályozási terven jelölt terület-felhasználás megvalósítása ütemében, az ingatlantulajdonosok kérelmére és költségviselésével hajtható végre.

              II. Fejezet

              7. A község területének osztályozása

11.§  (1)   A község területe terület-felhasználási, építési szempontból beépített, beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területre tagolódik.

       (2)[10]A beépített és beépítésre szánt területek tagolása:

              a)       falusias lakóterületek                                                                   Lf

              b)      településközpont vegyes területek                                                  Vt

              c)       kereskedelmi, szolgáltató területek                                            Gksz

              d)      ipari területek                                                                              Gip

              e)       különleges rendeltetésű területek, temető                                      Kt

              f)       különleges rendeltetésű területek, sportpálya                                  Ks

              g)      különleges rendeltetésű területek, rehabilitációs központ                Kre

              h)      különleges rendeltetésű területek, turisztikai                                  Ktu

              i)       különleges terület, szennyvíztisztító telep                                     Kszt

       (3)[11]A beépítésre nem szánt területek tagolása:

              a)       közlekedési és közmű területek                                                  Köu

              b)      zöldterületek, közpark                                                                     Z

              c)       védelmi erdőterület                                                                       Ev

              d)      gazdasági erdőterület                                                                    Eg

              e)       általános mezőgazdasági területek                                              

              f)       korlátozott hasznosítású mezőgazdasági területek                       Má-0

              g)      kertes mezőgazdasági területek                                                   Mke

              h)      vízgazdálkodási területek                                                                 V

              Beépítésre szánt területek

              8. Általános rendelkezések

12.§  (1)[12]

       (2)   Építmények közötti legkisebb távolság vonatkozásában az OTÉK 36. § előírásai az érvényesek.

       (3)   Az építéssel egyidejűleg meg kell oldani a csapadékvíz elvezetését, továbbá a növényzet telepítését.

       (4)   Az állattartó épületekre vonatkozó előírásokat a 33-35. § tartalmazza.

       (5)[13]

              9. Lakóterületek

13.§  (1)   A lakóterületek a falusias lakóterületi kategóriába (Lf) tartoznak.

       (2)   A lakóterületen az OTÉK 14. § szerinti építmények helyezhetők el, kivéve az üzemanyagtöltő állomás.

       (3)   Az építési övezetekben új épület elhelyezésének feltétele a teljes közművesítettség megléte.

       (4)   Az épületeket magastetővel kell ellátni. A tetőidom általában az utcára merőleges, de környezettől függően párhuzamos is lehet.

       (5)   Utcafronti kerítés legfeljebb 1,80 m magas lehet, telekhatáron létesített kapu közterület felé nem nyílhat.

14.§  (1)[14]Az Lf-1 jelű övezetre vonatkozó építési előírásokat az 5. melléklet tartalmazza.

       (2)   Előkert mérete a környezethez igazodó, újonnan kialakuló utcában egységesen 3 méter.

       (3)   Oldalkert mérete min. 6 m. Az Lf-1 övezetben a történetileg kialakult beépítésre tekintettel a 14 méternél keskenyebb, már beépült, vagy korábbi bontás miatt megüresedett telkeken az eredetit meg nem haladó építménymagassággal és építményszélességgel épülő, „D-E” tűzveszélyességi osztályba sorolható új épületek esetében a kialakult beépítési távolságok tarthatók, de az alkalmazott szerkezeti elemek meghatározására az építési engedélyezési eljárásba az illetékes tűzvédelmi szakhatóságot be kell vonni.

       (4)[15]A hátsókert mérete – ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik – legalább 6 m.

       (5)[16]Az Lf-2 jelű övezetre vonatkozó építési előírásokat a 6. melléklet tartalmazza.

       (6)[17]Előkert mérete környezethez igazodó. Oldalkert mérete legalább az építménymagasság értéke. A hátsókert mérete – ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik – legalább 4 m.

       (7)[18]Az Lf-3 jelű övezetre vonatkozó építési előírásokat a 7. melléklet tartalmazza.

       (8)[19]Előkert mérete a környezethez igazodó. Oldalkert mérete legalább az építménymagasság értéke.  A hátsókert mérete – ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik – legalább 5 méter.

              10. Vegyes területek

15.§  (1)[20]Vegyes területek a településközponti vegyes (Vt) övezetbe soroltak. Az övezet területén az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

              a)       lakóépület (legfeljebb 8 lakás),

              b)      egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

              c)       igazgatási épület,

              d)      kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

              e)      egyéb közösségi szórakoztató épület,

              f)       nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,

              g)      gépjárműtároló,

                h)      sportépítmény.

       (2)[21]A Vt jelű övezetre vonatkozó építési előírásokat a 8. melléklet tartalmazza.

       (3)   Az övezetekben haszonállat-tartó épület nem építhető.

       (4)   Új épület létesítése esetén feltétel a teljes közművesítés kiépítése.

              11. Gazdasági terület

16.§  (1)   A gazdasági terület-felhasználáson belül megkülönböztetésre kerül ipari terület (Gip) és kereskedelmi-, szolgáltató terület (Gksz).

       (2)   Az ipari területek a jelentős mértékű zavaró hatású területek (Gip) közé tartoznak.

       (3)   A jelentős mértékű zavaró hatású ipari területeken belül különösen veszélyes, bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények helyezhetők el.

       (4)[22]A Gip jelű övezetre vonatkozó építési előírásokat a 9. melléklet tartalmazza.

       (5)   Előkert minimum mérete: 10 m, oldalkert minimum mérete: 6 m, hátsókert minimum mérete: 10 méter.

       (6)   Új épület létesítésének feltétele az OTÉK 8. § (2) bekezdésben meghatározott részleges közművesítettség.

17.§  (1)[23]A Gksz-1 jelű kereskedelmi-szolgáltató területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

              a)       nem jelentős mértékben zavaró hatású tevékenység céljára szolgáló gazdasági építmény;

              b)      igazgatási és egyéb irodaépület;

              c)       a tulajdonos illetve a használó lakásai;

                d)      gépjárműtároló.

       (2)[24]A Gksz-2 jelű kereskedelmi-szolgáltató területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

              a)       nem jelentős mértékben zavaró hatású tevékenység céljára szolgáló gazdasági építmény;

              b)      legfeljebb 300 méter védőtávolságú megújítható energia előállítását, szállítását szolgáló technológiai és segédüzemi építmény (kivéve szélkerék);

              c)       igazgatási és egyéb irodaépület;

              d)      a tulajdonos illetve a használó lakásai;

              e)      gépjárműtároló.

       (3)[25]A Gksz1 és Gksz2 jelű övezetre vonatkozó építési előírásokat a 10. melléklet tartalmazza.

       (4)[26]Előkert minimum mérete: 8 m, oldalkert minimum mérete: 6 m, hátsókert minimum mérete: 8 m.

       (5)[27]Új épület létesítésének feltétele a részleges közművesítettség.

       (6)[28]Állattartó építmények elhelyezésénél a 33-35. § előírásai az érvényesek.

              12. Különleges rendeltetésű terület

18.§  (1)   Különleges rendeltetésű területek közé tartoznak a temetők, sportpályák, rekreációs és turisztikai létesítményeket magukba foglaló területek.

       (2)   A temető (Kt) területén csak a kegyeleti rendeltetésű építmények és járulékos létesítményeik helyezhetők el.

       (3)   A felhagyott temetők területén még meglévő síremlékeket - azok állapotától függetlenül - megszüntetni tilos.

       (4)   A felhagyott temetők területét kegyeleti parkként kell fenntartani.

       (5)   Előkert minimális mérete: kialakult - minimum 3 méter. Oldalkert minimális mérete: kialakult - minimum 3 méter. Hátsókert minimális mérete: kialakult - minimum 5 méter.

       (6)   Új épület létesítésének feltétele a teljes közművesítettség.

       (7)[29]A Kt jelű övezetre vonatkozó építési előírásokat a 11. melléklet tartalmazza.

19.§  (1)   A sportterületen (Ks) csak a sporttevékenységet szolgáló építmények és járulékos létesítményei, továbbá gépkocsi parkolók helyezhetők el.

       (2)   Előkert minimális mérete: kialakult - minimum 3 méter. Oldalkert minimális mérete: kialakult - minimum 3 méter. Hátsókert minimális mérete: kialakult - minimum 5 méter.

       (3)   Új épület létesítésének feltétele a teljes közművesítettség.

       (4)[30]A Ks jelű övezetre vonatkozó építési előírásokat a 12. melléklet tartalmazza.

20.§  (1)[31]A rehabilitációs területen (Kre) belül elsősorban a rehabilitációs létesítmény és kapcsolódó építményei, illetve ezekkel közegészségügyi szempontból összeegyeztethető gazdasági épület, szolgálati lakás, vendéglátó épület helyezhető el, valamint kivételes esetben 1 lakást magába foglaló lakóépület.

       (2)   Előkert minimális mérete: kialakult - minimum 3 méter. Oldalkert minimális mérete: kialakult - minimum 5 méter. Hátsókert minimális mérete: kialakult - minimum 5 méter.

       (3)   Új épület létesítésének feltétele a teljes közművesítettség.

       (4)[32]A Kre jelű övezetre vonatkozó építési előírásokat a 13. melléklet tartalmazza.

21.§  (1)   A turisztikai területen (Ktu) elsősorban szálláshely szolgáltató épület, vendéglátó épület, állattartó épületek és létesítményeik, továbbá ezeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el a területen belül.

       (2)   Előkert minimális mérete: kialakult - minimum 3 méter. Oldalkert minimális mérete: kialakult - minimum 5 méter. Hátsókert minimális mérete: kialakult - minimum 5 méter.

       (3)   Új épület létesítésének feltétele a teljes közművesítettség.

       (4)   Állattartó épületek elhelyezésénél és kialakításánál a 33-35. § szerint, illetve az ezt meghaladó állatszám esetén a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

       (5)   A meglévő lakóépületek felújíthatók, a megengedett beépítési értékig bővíthetők. Új lakóépület a területen nem létesíthető.

       (6)[33]A Ktu jelű övezetre vonatkozó építési előírásokat a 14. melléklet tartalmazza.

22.§  (1)   A szennyvíztisztító telep (Kszt) területén kizárólag a szennyvíz feldolgozásához szükséges építmények helyezhetők el.

       (2)   Előkert minimális mérete: minimum 5 méter. Oldalkert minimális mérete: minimum 5 méter. Hátsókert minimális mérete: minimum 5 méter.

       (3)   A terület 300 méteres védőterületén belül lakóépület nem helyezhető el.

       (4)[34]A Kszt jelű övezetre vonatkozó építési előírásokat a 15. melléklet tartalmazza.

              Beépítésre nem szánt területek

              13. Közlekedési és közmű területek

23.§  (1)[35]A közlekedési és közműterületek övezetekre tagolódását a 16. melléklet tartalmazza.

       (2)   A közlekedési és közmű területen a közlekedés, közművek és kiszolgáló létesítményei, a hírközlés, továbbá a csapadékvíz elvezetés építményei helyezhetők el, de a közlekedésbiztonsági követelmények betartásával reklámhordozók és köztárgyak is elhelyezhetők.

       (3)   A területen építményt elhelyezni csak az OTÉK 39. § előírásai szerint lehet.

       (4)   A vasúti szélsővágánytól mért 50 m-en belül bármilyen építési tevékenység csak a Közlekedési Főfelügyelet Vasúti Felügyelete hozzájárulásával történhet.

       (5)   Közművek vezetése belterületen csak a távlatban várható összes közmű elhelyezési lehetőségének biztosításával engedélyezhető.

       (6)   Külterületen a 63. sz. főútvonal és az M6 autópálya tengelyétől 100 m-en belül, az országos mellékutak tengelyétől számított 50 méteren belül bármilyen építési tevékenység az út kezelője hozzájárulásával és az útügyi hatóság előírásai szerint történhet.

24.§  (1)   A meglévő utak szabályozási szélességeit a szabályozási tervlap ábrázolja. Új út kialakítása a tervezett szabályozási szélességekkel történhet.

       (2)   Folyamatosan gondoskodni kell a termőföldek közötti úthálózat fenntartásáról (gyommentesítés, kátyúzás, műtárgyak karbantartása, vízelvezetés megoldása).

       (3)   A tervezett utak (M 6-os és a rákötő utak) nyomvonalait érintő hatósági eljárásokba a közlekedési hatóságot be kell vonni.

25.§  (1)   Új közművezetékek létesítésénél, illetve meglévő átépítésénél a településképi megjelenésre és az utcai fásítások igényére figyelemmel kell lenni.

       (2)   A lehatárolt műemléki környezetben az elektromos és a távközlési hálózat új vezetékeit föld alatti építéssel kell megoldani, a meglévő légvezetékeket korszerűsítés esetén - ha az műszakilag megoldható - szintén földbe kell helyezni.

       (3)   Új távközlési, illetve hírközlési magasépítmény (adótorony) belterületen nem létesíthető, egyéb helyen elhelyezése egyedi elbírálás alapján, a Duna-Dráva Nemzeti Park szakvéleményének megfelelően történhet.

       (4)   Közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen vagy a közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Az elhelyezésnél a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat[iii] be kell tartani. Az előírások szerinti védőtávolságokon belül mindennemű tevékenység csak a közmű üzemeltetőjének hozzájárulásával végezhető.

       (5)   A villamos berendezések biztonsági övezetének méretét és az ezeket érintő tevékenységekre vonatkozó elírásokat a hatályos jogszabályok[iv] tartalmazzák.

              14. Zöldterület

26.§  (1)   A zöldterület felhasználási egységbe tartoznak a szabályozási terven lehatárolt területek.

       (2)   A zöldterületet (Z) a rendeltetésének megfelelően kell fenntartani. A növényzet pótlásáról és minőségi cseréjéről folyamatosan gondoskodni kell.

       (3)   A zöldterületen csak pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér) helyezhetők el, a telek legfeljebb 2 %-os beépítettségével.

       (4)   A területen építményt elhelyezni csak az OTÉK 39. § előírásai szerint lehet.

              15. Erdőterületek

27.§  (1)   Erdőterület terület-felhasználási kategóriába tartozik a község külterületén, az ingatlan-nyilvántartásban erdőművelési ágban nyilvántartott minden olyan telek, illetve alrészlet, amelynek területe az 1500 m2-t meghaladja.

       (2)   Az erdőterület rendeltetése szerint: védelmi erdő (Ev) és gazdasági erdő (Eg) övezetbe sorolt.

       (3)   Védelmi erdőben (Ev) épület újonnan nem építhető.

       (4)   A gazdasági erdőben (Eg) a 10 hektárt meghaladó telken a terület 0,5 %-os beépítettségével az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. Az építmény magassága legfeljebb 4,5 méter lehet.

              16. Mezőgazdasági terület

28.§  (1)   Mezőgazdasági területek az általános hasznosítású (Má), a korlátozott hasznosítású (Má-0) és a kertes övezetbe (Mke) tartoznak.

       (2)   A mezőgazdasági területeken betartandók a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot biztosítására és a helyes gazdálkodási gyakorlatra vonatkozó előírások[v].

       (3)[36]A mezőgazdasági területekre vonatkozó beépítési előírásokat a 17. melléklet tartalmazza.

              17. Általános hasznosítású mezőgazdasági terület

29.§  (1)   Általános hasznosítású mezőgazdasági területen (Má) a rendeltetésszerű hasznosítás nem korlátozott, az intenzív növénytermesztés céljára szolgál.

       (2)[37]Az övezetben 1 ha terület felett lakóépület elhelyezhető úgy, hogy a legfeljebb 3 %-os beépítettség felét nem haladhatja meg.

       (3)   Az övezetben történő építés esetén az építmény rendeltetésének megfelelő közműellátást, vagy közműpótló berendezést kell biztosítani.

       (4)   Állattartó építmény építése esetén a 34. § (3)-(4) bekezdés előírásait kell alkalmazni.

       (5)   Hígtrágyás technológiával működő telep csak akkor létesíthető, ha rendelkezésre áll a hígtrágya elhelyezésére alkalmas terület.

       (6)   A mezőgazdasági terület telekhatárán tömör kerítés nem építhető.

       (7)   Reklám hirdetőtáblák, termőföldön történő elhelyezése engedélyezési eljárása során be kell szerezni a talajvédelmi hatóság hozzájárulását.

       (8)   Termőföldön elhelyezett hirdetőtáblák melletti területek gyommentesítéséről folyamatosan gondoskodni kell.

              18. Korlátozott hasznosítású mezőgazdasági terület

30.§  (1)   Korlátozott hasznosítású mezőgazdasági területeken (Má-0) az alapfunkció mellett a környezet-, tájvédelem és az ökológiai folyosó fenntartása is fontos.

       (2)   Az övezetben csak a terület fenntartásához szükséges építmények, továbbá a legeltetéses állattartás építményei helyezhetők el.

       (3)   Az övezetben történő építés esetén az építmény rendeltetésének megfelelő közműellátást, vagy közműpótló berendezést kell biztosítani.

       (4)   Az övezeten belül hirdetőtábla nem helyezhető el.

              19. Kertes mezőgazdasági terület

31.§  (1)   Kertes mezőgazdasági (Mke) terület-felhasználási egységbe a belterület mezőgazdasági művelés alatt álló része tartozik.

       (2)[38]Az övezetbe tartozó telkeken épület nem helyezhető el.

       (3)   Az övezetben kialakítható legkisebb telekterület 800 m2.

              20. Vízgazdálkodási terület

32.§  (1)   A terület-felhasználási egységbe az OTÉK 30. § (1) bekezdése szerinti vízgazdálkodással összefüggő területek tartoznak.

       (2)   A vízgazdálkodási területen csak az ár- és belvízvédelem és a vízgazdálkodás létesítményei helyezhetők el.

       (3)   A közigazgatási területen lévő közcélú árkok, vízfolyások mindenkori kezelőjének 6 méteres fenntartási, karbantartási sávot szabadon kell tartani.

       (4)   A Nádor-csatorna parti sávjában csak gyepgazdálkodás folytatható.

              III. Fejezet

              21. Melléképületek és állattartó épületek elhelyezésére vonatkozó szabályok

33.§  (1)   A melléképületekre vonatkozó előírások a község területén meglévő és tervezett melléképületekre vonatkoznak.

       (2)   Melléképület főépület nélkül nem létesíthető, lakássá nem minősíthető.

       (3)   Meglévő, oldalkertben álló gazdasági épületek tömegükön belül felújíthatók, korszerűsíthetők.

       (4)[39]A község területén az alábbi melléképületek helyezhetők el:

              a)       jármű (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép) tároló;

              b)      a háztartással kapcsolatos - nyári konyha, mosókonyha, szárító;

              c)       tároló építmények (tüzelőanyag és más tároló, szerszámkamra, továbbá szín,
fészer, magtár, góré, csűr, pajta);

              d)      állattartás céljára szolgáló építmények;

              e)       kisipari vagy barkács műhely, műterem, iroda, kiskereskedelmi üzlet, árusítópavilon;

              f)       kazánház.

       (5)   Melléképület a következő feltételek szerint alakítható ki:

              a)       melléképület csak a főépület szerkezeteitől független, önálló határoló falakkal rendelkező épület lehet;

              b)      a melléképületek csak földszintes kialakításúak lehetnek;

              c)       a melléképület építménymagassága legfeljebb 3,50 méter lehet, de nem haladhatja meg a főépület építménymagasságát;

              d)      a melléképület tetőgerinc magassága a főépületét nem haladhatja meg.

34.§  (1)   Melléképületet csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, amely nem bűzös, a területre előírt terhelési határértéket meghaladó káros hatást nem eredményez és a szomszédok jogos érdekeit nem sérti.

       (2)   A meglévő gazdasági épületek állattartási épületté történő átalakítási, bővítési munkái is építési engedélyhez kötöttek. Állattartásra szolgáló épületté átalakításkor az engedély megadása előtt ki kell kérni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, valamint az Állategészségügyi Állomás véleményét.

       (3)[40]Állattartás céljából épületet, építményt lakóterületen a 18. melléklet szerinti védőtávolságok megtartásával szabad elhelyezni.

       (4)   A (3) bekezdésben megadott állatszámot meghaladó befogadóképességű, állattartó építmény védőtávolságát, egy adott telken megengedhető épület legnagyobb befogadóképességét az építésügyi hatóság az érintett hatóságok szakhatósági állásfoglalásai figyelembevételével határozza meg.

       (5)   Új építés esetén állattartó épület és járulékos építményei (kifutó, trágyatároló, komposztáló, siló) a közterületi telekhatártól 15 m-en belül nem helyezhetők el.

       (6)   Különleges védelmet igénylő létesítmények (nevelési-oktatási, egészségügyi intézmény és kertje) építményeitől 20 m távolságon belül semmilyen állattartási építmény nem helyezhető el.

       (7)   Trágya- és trágyalétároló nem létesíthető felszíni víztől, ivóvíznyerő helytől 100 m-en belül.

       (8)   A nitrát érzékeny területeken az állattartó telepeken keletkező szerves trágya tárolásánál és elhelyezésénél a vizek mezőgazdaság eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló kormányrendeletben[vi] foglaltak szerint kell eljárni.

35.§  (1)   Kiszolgáló épület a főépülettel összeépítve, vagy különállóan az övezetre meghatározott beépítési mód szerinti elhelyezéssel építhető, általában a főépület takarásában.

       (2)   A különálló épület építészeti kialakítását, tetőformálást úgy kell végezni, hogy a lakóépülettel összhangot mutasson.

              IV. Fejezet

              22. Közterületek használata

36.§  (1)   A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

       (2)   A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.

       (3)   Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

       (4)   A közterületeken az OTÉK 39. §. előírásai figyelembevételével lehet az egyébként megengedett építményeket, berendezéseket elhelyezni.

       (5)   A közterületi építményeket, műtárgyakat, közvilágítást, növényzetet úgy kell elhelyezni, illetve telepíteni, hogy azok a közlekedés biztonságát ne rontsák.

              V. Fejezet

              Védelemre vonatkozó előírások

              23. Környezetvédelem

37.§  (1)   A tervezési területen minden művi beavatkozásnál a környezet-, táj- és természetvédelem szempontjait érvényre kell juttatni.

       (2)   A termőföld, a talaj és a talajvíz védelme érdekében

              a)       a kommunális szennyvíz elhelyezésére a településen a kiépült közműves szennyvízelvezető hálózatot kell igénybe venni, új építés csak a szennyvízhálózatra való rákötéssel engedélyezhető;

              b)      ahol a csatornahálózat nem épült ki és kiépítése gazdaságtalan lenne, ott a szennyvíz ártalommentes helyezésére szakszerű közműpótlókat kell alkalmazni;

              c)       a zárt szennyvíztárolót házi szennyvíz esetén 500 m3/év alatti mennyiségig a helyi jegyző engedélyezi. Egyéb esetekben az egyedi szennyvízelhelyezés vízjogi engedély köteles;

              d)      a termőföld más célú hasznosításra az engedélyt a területileg illetékes Földhivataltól kell megkérni;

              e)       termőföldön történő beruházások engedélyezéséhez a talajvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulását az alábbi esetekben meg kell kérni

                        ea)     erózió elleni védelmet szolgáló létesítmények kialakítása;

                        eb)    tereprendezés;

                        ec)     talajjavítás;

                        ed)    mélyforgatás;

                        ee)     szennyvíz, szennyvíziszap, hígtrágya elhelyezése

                        esetén;

              f)       termőföldön történő beruházások esetén (a talaj vízháztartását befolyásoló vízrendezés és öntözés megvalósítása, építési, ipari, településfejlesztési, közlekedési, vízügyi, deponálási, mezőgazdasági) be kell szerezni a talajvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulását;

              g)      a termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A beruházások megvalósítása során a beruházó, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről. A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében kárt ne okozzanak;

              h)      az épületek csapadékvíz elvezetését, hulladék elhelyezést, kezelést a talajszennyezés minimalizálásával kell megoldani.

       (3)   Azokon a jelenleg mezőgazdasági hasznosítású földrészleteken, amelyeket a terv beépítésre szánt területként kezel, a mezőgazdasági művelést mindaddig folytatni kell, amíg a tervezett beruházás tényleges megvalósítása el nem kezdődik.

38.§  (1)   Beépítésre nem szánt területen az építmény jellege szerint szükséges közműveket vagy közműpótló berendezéseket biztosítani kell.

       (2)   Kommunális hulladék elhelyezése, továbbá szippantott szennyvíz ürítése, csak hatósági engedéllyel rendelkező lerakó, illetve ürítő helyeken történhet.

       (3)   Veszélyes hulladékok gyűjtését, kezelését, ártalmatlanítását külön hatósági előírások szerint kell végezni.

39.§  (1)   Mind a lakó-, mind a gazdasági területeken üzemi vagy szolgáltató jellegű létesítmény telepítésének illetve üzemeltetésének feltétele a vonatkozó zajterhelési határértékek[vii] maradéktalan betartása.

       (2)   A közlekedési létesítményeket és a zajtól védendő területeket úgy kell egymáshoz képest elhelyezni, kialakítani, hogy a vonatkozó zajvédelmi követelmények teljesítése biztosított legyen.

40.§  (1)   A vízrendezési feladatokat úgy kell megvalósítani, hogy a mértékadó felszíni vizek befogadóba juttatása - a környezeti elemek veszélyeztetése nélkül - biztosított legyen. A befogadó védelméről annak kezelője által előírtak szerint kell gondoskodni.

       (2)   A fakadóvizek, belvizek által veszélyeztetett és a vízjárta területeken mezőgazdasági tevékenység csak a földhasználók kockázatára végezhető, Használaton kívül helyezett kútba hulladékot betölteni, szenny- és csapadékvizet bevezetni tilos.

       (3)   Terület feltöltésére csak olyan anyag, vagy talaj használható, amely nem veszélyezteti a felszíni és felszín alatti víz minőségét.

       (4)   Az építési engedélyezés során a vízelvezetést és tereprendezést elő kell írni.

41.§  (1)   Beruházások tervezése, illetve engedélyezése során hatályos jogszabályokban[viii] meghatározott légszennyezettségre vonatkozó egészségügyi határértékeket, illetve területekre vonatkozó légszennyezettségi ökológiai határértékeket kell figyelembe venni.

       (2)   Zaj- és rezgésvédelmi szempontból a vonatkozó rendelet zajterhelési határértékeit kell alkalmazni.

       (3)   Zaj- és rezgésvédelmi szempontból a vonatkozó rendelet szerinti esetekben kell az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi felügyelőségtől zajkibocsátási határértékek megállapítását kérni, kivéve, ha a zajterhelési határérték teljesül. Beruházások tervezése, illetve engedélyezése során a zajkibocsátási határértékeket a zajtól védendő területek vonatkozásában szintén a hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni.

              24. Táj- és természetvédelem

42.§  (1)   Országos jelentőségű védett terület: Szedresi Tarka Sáfrányos Természetvédelmi Terület és a Szedresi Ős-Sárvíz, amely a Dél-mezőföld Tájvédelmi Körzet része, valamint a Natura2000 területek (3. számú melléklet).

       (2)   Az (1) bekezdésben foglalt területeken a természetvédelmi területekre vonatkozó általános és a Tájvédelmi Körzetre és a Natura2000 vonatkozó külön előírásokat kell alkalmazni.

       (3)   Ökológiai hálózat területén a vonatkozó jogszabályok előírásai betartandók. A területen építmény elhelyezése csak az illetékes természetvédelmi felügyelőség szakhatósági hozzájárulásával történhet.

       (4)   Adótorony nem helyezhető el mezőgazdasági gyepterületen belül, illetve táj-és természetvédelmi területen és korlátozott használatú mezőgazdasági területen belül.

       (5)   A helyi védelem alatt álló fasorokat, faegyedeket a 3. számú melléklet tartalmazza.

       (6)[41]A helyi védett természeti terület és természeti érték, egyedi tájérték jelentős mértékű megváltoztatásának engedélyezéséhez a képviselő-testület hozzájárulása szükséges, kivéve, ha a fakivágás azonnali balesetveszély-elhárítás érdekében történik.

       (7)[42]A helyi védelem alatt álló természeti értéknek a védelem céljának megfelelő folyamatos karbantartásáról, rendeltetésének megfelelő használatáról, illetve fenntartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

43.§  (1)   A védett faegyedek kivágásához, illetőleg a kivágásuk engedélyezéséhez szigorú szakmai felülvizsgálat szükséges. A kivágott fákat pótolni kell, amennyiben a meglévő növényzet sűrűsége lehetővé teszi. A védett faegyedek, valamint a természetvédelmi területeken lévő fák engedély nélküli kivágása a természetvédelmi törvénybe ütközik.

       (2)   Helyi védett kultúrtörténeti egyedi tájértékek, parkok rendezéséhez építési engedély szükséges, amelyet tájrendezési munkarész is alátámaszt.

       (3)   Külterületen 2 m2-nél nagyobb felületű hirdetőtábla nem helyezhető el.

              25. Zöldfelület

44.§  (1)   A közhasználatú zöldfelületeket és azok építményeit, tartozékait – beleértve a játszótereket is – rendeltetésének megfelelően bárki ingyenesen használhatja.

       (2)   A zöldfelületet a rendeltetésétől eltérő célra csak engedély birtokában szabad igénybe venni.

45.§  (1)   Közhasználatú zöldfelületeken tilos

              a)       a kerti építmények, berendezések rendeltetésellenes használata;

              b)      a virágok leszedése, fák, bokrok ágainak, gallyainak tördelése, csonkítása, a fákon hirdetés, transzparens kihelyezése;

              c)       a fák engedély nélküli kivágása, metszése, visszavágása, kivéve a lakosság által ültetett gyümölcsfák metszését, ifjítását, gallyazását;

              d)      járművel a zöldfelületen közlekedni, parkolni.

       (2)   Közhasználatú zöldfelületeken fakivágás - a lakosság által ültetett gyümölcsfák kivételével - csak engedéllyel végezhető. A kivágott fák pótlására, annyi faiskolából származó, legalább 2 x iskolázott facsemete szükséges, amennyi a kivágott fa törzsének a földtől 1 m magasságban mért átmérőjének a 1,5 szerese.

       (3)   A közhasználatú zöldfelületre a lakosság által ültetett gyümölcsfa ápolásáról, metszéséről, gallyazásáról az ültetőjének, illetőleg az érintett ingatlan használójának kell gondoskodnia. A fa termése is őket illeti meg.

       (4)[43]Növényültetésnél a következő fő szempontokat kell figyelembe venni:

              a)       meglévő egyöntetű utcai fasorba idegen fafaj nem ültethető;

              b)      közterületen csak olyan gyümölcsfa ültethető, amely jellemző az adott közterületi szakaszra;

              c)       utcai légvezeték alá csak kistermetű vagy gömbkoronás fa ültethető;

              d)      földalatti vezeték fölé fa nem ültethető;

              e)       sövény vagy fa telepítésekor be kell tartani a közutakra (pl. a beláthatóságra) érvényes előírásokat is.

       (5)   A település területén " vattázó - termésű" nyárfát ültetni nem szabad.

46.§[44]       Az építési telkek zöldfelületeinek védelme érdekében

              a)       a beépített építési telkek területének legalább a helyi építési szabályzatban meghatározott részén zöldfelületet kell kialakítani és fenntartani;

              b)      az egyes telkeken a növények telepítése során a rendelet 4. melléklete szerinti távolságokat kell betartani;

              c)       az 5 méternél magasabb és a földtől 1 méter magasságban mért, 12 cm átmérőnél nagyobb törzsátmérőjű fákat csak akkor szabad kivágni, ha a kivágásuk szándékát a jegyző előzetesen írásban tudomásul vette. A fa tulajdonosa a kivágás tervezett időpontját legalább 30 nappal megelőzően köteles írásban bejelenteni a jegyzőnek. A jegyző – a fák jó egészségi állapota vagy kiemelt községképi szerepe miatt – megtilthatja a fa kivágását, valamint elrendelheti a kivágandó fák pótlását.

              26. Tűzvédelem

47.§  (1)   Az újonnan létesített, létesítendő építési telkek vonatkozásában az Országos Tűzvédelmi Szabályzat[ix] szerint biztosítani kell az oltóvíznyerési lehetőséget.

       (2)   Épületek, építmények telepítésénél, létesítésénél az OTÉK és az Országos Tűzvédelmi Szabályzat vonatkozó előírásai alapján a szomszédos telkeken az építmények közötti megengedett legkisebb távolság nem lehet kisebb a tényleges építménymagasságnál. Különböző építménymagasságok esetén a magasabb értéket kell figyelembe venni.

       (3)   A (2) bekezdés alól kivételt képeznek az OTÉK 36. §. 3. és 4. bekezdésében leírt esetek.

       (4)   Telepítési távolságot nem kell tartani a tűzfalas kialakítású oldalhomlokzatú építmények között.

48.§  (1)   A tervezési területen a III. - V. tűzállósági fokozatú (fa vagy más éghető anyagú külső térelhatároló szerkezetű, falazatú, héjazatú) anyagból létesítendő építmények esetében be kell szerezni az illetékes elsőfokú tűzvédelmi hatóság szakhatóságának állásfoglalását.

       (2)   A településen a mértékadó tűzszakasz területe nem lehet nagyobb, mint a területen létesítendő tűzoltó vízforrásokból biztosítható oltóvíz intenzitása.

       (3)   A tűzoltóság vonulása és működése céljára – ha arról jogszabály, illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik – az építményekhez olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.

              27. Építészeti értékek védelme

49.§  (1)   A község építészeti értékei országos, illetve helyi jelentőségűek. Országos jelentőségűek a műemlékek, helyi jelentőségűek azok az építmények, illetve szobrok, amelyek a 3. számú mellékletben szerepelnek.

       (2)   A Helyi Építési Szabályzat 3. számú mellékletben felsorolt építményeket az önkormányzat helyi védelem alá helyezi.

       (3)   Az országos jelentőséggel bíró építményt érintő előírásokat az országos érvényű jogszabályok[x] tartalmazzák. Építési ügyekben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (továbbiakban: KÖH) jár el. A műemléki környezet területén belül bármiféle építési engedélyköteles tevékenység esetén pedig a KÖH szakhatóságként működik közre.

       (4)[45]Műemléki környezet területén az épületeken alkalmazható tetőhéjazati anyagok: égetett cserép, a natúr égetett cserép színárnyalatával megegyező színű betoncserép, vagy cserépfedés-hatású domborított fémlemez-fedés.

       (5)[46]Műemléki környezet területén könnyűszerkezetes épületek nem helyezhetők el. Meglévő épületek esetében emeletráépítés nem megengedett. Az épületek külső megjelenésénél jellemzően hagyományos anyagok használhatók.

50.§  (1)[47]A védett településképet és építményeket, egyedi tájértékeket érintő építésügyi hatósági engedélyezés során az építésügyi hatóság előírja különösen

              a)       a jellemző helyi építőanyag használatát, jellegzetes építészeti forma vagy tömeg helyreállítását, illetve visszaállítását, továbbá,

              b)      az építménynek az értékvédelem és a környezethez való illeszkedés követelményeinek megfelelő kialakítását, valamint

              c)       az építmény külső helyreállítását (pl. homlokzat- és nyílászárók színezését, egységes kialakítását, cseréjét) és az építmény előnyösebb építészeti megjelenését szolgáló egyéb munkákat.

       (2)   Bármiféle átalakítás, felújítás esetén az Örökségvédelmi hatástanulmány korrekciós javaslatát kell figyelembe venni és érvényre juttatni.

       (3)   Védett építményt elbontani csak a védettség megszüntetése után lehet.

       (4)[48]Az egyedi védelem alatt álló épület telkén előtető, napfénytető, reklámtábla, tv antenna, parabola az építészeti értékek figyelembevételével, azok legkisebb sérülése nélkül kerülhet elhelyezésre.

       (5)[49]A helyi értékvédelem alatt álló építmények átalakítása, felújítása esetében az építési engedélyezési eljárást megelőzően ki kell kérni a megyei főépítész véleményét a vonatkozó jogszabály[xi] alapján.

51.§  (1)   A felhagyott temetőket kegyeleti parkként kell fenntartani.

       (2)   A temetők területén lévő 1945 előtt állított síremlékeket az önkormányzat védetté nyilvánítja. A védett síremlékek megszüntetése tilos. Amennyiben rátemetés történik és a síremlék nem tartható a helyén, úgy a temető elkülönített részén kell a síremléket felállítani.

52.§  (1)   Belterületen adótorony nem létesíthető.

       (2)   A község történeti sziluettjének védelme érdekében, a központi belterülethez csatlakozó 500 méteren belül, ha a településre jellemzőtől jelentősen eltérő szintszámú vagy magasságú épület, építmény megvalósítását tervezik, az építés csak településképi vizsgálat alapján engedélyezhető.

              28. Régészeti értékek védelme

53.§  (1)   A régészeti védelem szempontjából meg kell különböztetni

              a)       régészeti érdekű területet, ahol régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető;

              b)      nyilvántartott régészeti lelőhelyet, amelyet a KÖH nyilvántartásba vett.

       (2)   Régészeti érintettség esetén a hatályos törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek[xii] alapján kell eljárni.

       (3)   A védett régészeti lelőhelyek területén a KÖH engedélye szükséges, egyébként építési vagy más hatósági engedélyhez nem kötött 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó, illetőleg a terület jellegét veszélyeztető, befolyásoló változtatásokhoz, munkálatokhoz, tevékenységekhez. Más hatóság engedélyéhez kötött talajbolygatással járó, illetve a terület használati módjával összefüggő tevékenység esetén a KÖH-t szakhatóságként kell megkeresni.

       (4)   A nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén minden az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, földmunkához a KÖH szakhatósági hozzájárulása szükséges.

       (5)   Régészeti érdekű területet érintő tervezés esetén ki kell kérni a KÖH véleményét.

       (6)   Amennyiben a község közigazgatási területén bárhol – nyilvántartott régészeti lelőhelyeken és a régészeti érdekű területeken kívül – építkezés vagy művelés kapcsán régészeti leletek vagy régészeti objektumok előkerülése esetén a munkákat fel kell függeszteni, és értesíteni kell a Wosinsky Mór Megyei Múzeumot és a KÖH-t.

54.§  (1)   A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.

       (2)   A régészeti leletek védelme érdekében minden építési tevékenységet előzetesen be kell jelenteni a KÖH-nek a 3. számú mellékletben felsorolt területeken.

       (3)   E területeken bármilyen építési tevékenységet csak a KÖH szakhatósági követelményeinek megfelelően szabad végezni.

              VI. Fejezet

              29. Egyes sajátos jogintézményekre vonatkozó előírások, valamint településrendezési kötelezések

55.§[50]       (1)    A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények közül az önkormányzat a (2)-(7) bekezdésben rögzített jogintézményeket és azokhoz tartozó előírásokat alkalmazza, illetve kötelezéseket teszi.

         (2)   Építésjogi követelmények: a település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el (kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések). A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha

              a)       a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,

              b)      közérdeket nem sért,

              c)       az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe, és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el.

         (3)   Elővásárlási jogi követelmények: elővásárlási jog illeti meg az önkormányzatot a terven jelölt belterület bővítéssel érintett területen lakótelkek kialakítása céljából, illetve országos védelem alatt álló objektumra. Az elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

         (4)   Az elővásárlással érintett ingatlanokon az elővásárlási jog gyakorlása előtt is csak olyan építési munkák, valamint telekalakítás végezhető, mint amilyen a szabályozási tervnek megfelel, továbbá amit az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 22. §-a tartalmaz.

         (5)   Út céljára történő lejegyzés: az önkormányzat lejegyeztethet út bővítése vagy új út létesítése céljából a szabályozási terven jelölt útszélesítéssel, út kialakítással érintett ingatlanokat.

         (6)   Településrendezési kötelezések: az építésügyi hatóság a településkép védelme érdekében kötelezheti az ingatlanok tulajdonosait

              a)       a beépítetlen, elhanyagolt építési telkek beépítésére, valamint befejezetlen építkezések befejezésére,

              b)      a rossz műszaki állapotban lévő, a településképet ez által rontó építmények külső helyreállítására és színezésére.

         (7)   A szabályozási tervlapon jelölt beültetési kötelezettségű területen, az ott megadott szélességben háromszintes növényállomány telepítendő a területek használata előtt.

56.§[51]       Amennyiben a telekalakítás során, vagy a már kialakult telek beépíthetősége érdekében szükségessé válik új út kialakítása, úgy a telekalakítás feltételeként elő kell írni az út szabad használhatóságának biztosítását, vagy

              a)       az utat térítésmentesen át kell adni az önkormányzat számára;

              b)      magánútként meg kell nyitni a közforgalom számára, és a közművek vezetésére térítésmentesen jogot kell biztosítani.

57.§  (1)   Mezőgazdasági területen építési engedély csak a telek tulajdonosa számára adható.

       (2)   Külterületen közmű elhelyezése a táji, természeti és régészeti érdekek érvényesítése mellett történhet.

       (3)   A közművezetékek szabványban előírt védősávján belül építési tevékenység csak a közmű-üzemeltetők feltételei és előírásai szerint végezhetők.

       (4)[52]Szénhidrogén termékvezeték és földgázvezetékek mentén a jogszabályban[xiii] előírt biztonsági övezetre vonatkozó előírások betartandók.

              30. Vegyes és záró rendelkezések

58.§  (1)   A beépítésre szánt területek határvonalának megváltoztatása csak az érintett földtulajdonosok kérelmére és költségére, e rendelet módosításával történhet.

       (2)   Olyan létesítmény elhelyezési igénye esetén - amely speciális jellege folytán a kialakított terület-felhasználási kategóriák területén nem helyezhető el - a létesítmény tágabb környezetét is magában foglaló területre szabályozási tervet kell készíttetni.

59.§  (1)   Ez a rendelet 2006. július 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított hatósági eljárásoknál kell alkalmazni.

       (2)   A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát vesztik a következő rendeletek:

              a)[53]    a község összevont rendezési tervéről szóló 1/1978. (IX. 2.) számú tanácsrendelet, valamint az ezt módosító 9/1997. (X. 18.); a 11/1998. (IX. 16.); a 8/1999. (IV. 9.) és a 11/2002. (IX. 30.) ör. számú rendeletek;

              b)[54]    a községi külterület és Kajmádpuszta egyéb belterület helyi építési szabályzatáról szóló 9/2000. (IV. 4.) ör. számú rendelet;

              c)[55]    változtatási tilalom előírásáról szóló 9/2004. (V. 28.) ör. számú rendelet.

       (3)[56]E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.


                         Koleszár Mihály sk.                                               Honti Sándor sk.

                            polgármester                                                            jegyző



[1] Módosította: 15/2013. (XI.19.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2013.12.01-től

[2] Hatályon kívül helyezte: 15/2013. (XI.19.) önkormányzati rendelet 33. § a) pontja. Hatályos: 2013.12.01-től

[3] Módosította: 15/2013. (XI.19.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos: 2013.12.01-től

[4] Hatályon kívül helyezte: 15/2013. (XI.19.) önkormányzati rendelet 33. § b) pontja. Hatályos: 2013.12.01-től

[5] Hatályon kívül helyezte: 15/2013. (XI.19.) önkormányzati rendelet 33. § c) pontja. Hatályos: 2013.12.01-től

[6] Hatályon kívül helyezte: 15/2013. (XI.19.) önkormányzati rendelet 33. § d) pontja. Hatályos: 2013.12.01-től

[7] Módosította: 15/2013. (XI.19.) önkormányzati rendelet 3. §. Hatályos: 2013.12.01-től

[8] Hatályon kívül helyezte: 15/2013. (XI.19.) önkormányzati rendelet 33. § e) pontja. Hatályos: 2013.12.01-től

[9] Módosította: 15/2013. (XI.19.) önkormányzati rendelet 4. §. Hatályos: 2013.12.01-től

[10] Módosította: 15/2013. (XI.19.) önkormányzati rendelet 5. §. Hatályos: 2013.12.01-től

[11] Módosította: 15/2013. (XI.19.) önkormányzati rendelet 5. §. Hatályos: 2013.12.01-től

[12] Hatályon kívül helyezte: 15/2013. (XI.19.) önkormányzati rendelet 33. § f) pontja. Hatályos: 2013.12.01-től

[13] Hatályon kívül helyezte: 15/2013. (XI.19.) önkormányzati rendelet 33. § f) pontja. Hatályos: 2013.12.01-től

[14] Módosította: 15/2013. (XI.19.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdés. Hatályos: 2013.12.01-től

[15] Módosította: 15/2013. (XI.19.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdés. Hatályos: 2013.12.01-től

[16] Módosította: 15/2013. (XI.19.) önkormányzati rendelet 6. § (3) bekezdés. Hatályos: 2013.12.01-től

[17] Módosította: 15/2013. (XI.19.) önkormányzati rendelet 6. § (4) bekezdés. Hatályos: 2013.12.01-től

[18] Módosította: 15/2013. (XI.19.) önkormányzati rendelet 6. § (5) bekezdés. Hatályos: 2013.12.01-től

[19] Módosította: 15/2013. (XI.19.) önkormányzati rendelet 6. § (6) bekezdés. Hatályos: 2013.12.01-től

[20] Módosította: 15/2013. (XI.19.) önkormányzati rendelet 7. §. Hatályos: 2013.12.01-től

[21] Módosította: 15/2013. (XI.19.) önkormányzati rendelet 7. §. Hatályos: 2013.12.01-től

[22] Módosította: 15/2013. (XI.19.) önkormányzati rendelet 8. §. Hatályos: 2013.12.01-től

[23] Módosította: 15/2013. (XI.19.) önkormányzati rendelet 9. §. Hatályos: 2013.12.01-től

[24] Módosította: 15/2013. (XI.19.) önkormányzati rendelet 9. §. Hatályos: 2013.12.01-től

[25] Módosította: 15/2013. (XI.19.) önkormányzati rendelet 9. §. Hatályos: 2013.12.01-től

[26] Átsorszámozta: 8/2008. (VI. 27.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos: 2008.07.01-től

[27] Átsorszámozta: 8/2008. (VI. 27.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos: 2008.07.01-től

[28] Átsorszámozta: 8/2008. (VI. 27.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos: 2008.07.01-től

[29] Módosította: 15/2013. (XI.19.) önkormányzati rendelet 10. §. Hatályos: 2013.12.01-től

[30] Módosította: 15/2013. (XI.19.) önkormányzati rendelet 11. §. Hatályos: 2013.12.01-től

[31] Módosította: 8/2008. (VI. 27.) önkormányzati rendelet 3. §. Hatályos: 2008.07.01-től

[32] Módosította: 15/2013. (XI.19.) önkormányzati rendelet 12. §. Hatályos: 2013.12.01-től

[33] Módosította: 15/2013. (XI.19.) önkormányzati rendelet 13. §. Hatályos: 2013.12.01-től

[34] Módosította: 15/2013. (XI.19.) önkormányzati rendelet 14. §. Hatályos: 2013.12.01-től

[35] Módosította: 15/2013. (XI.19.) önkormányzati rendelet 15. §. Hatályos: 2013.12.01-től

[36] Módosította: 15/2013. (XI.19.) önkormányzati rendelet 16. §. Hatályos: 2013.12.01-től

[37] Módosította: 15/2013. (XI.19.) önkormányzati rendelet 17. §. Hatályos: 2013.12.01-től

[38] Módosította: 15/2013. (XI.19.) önkormányzati rendelet 18. §. Hatályos: 2013.12.01-től

[39] Módosította: 15/2013. (XI.19.) önkormányzati rendelet 19. §. Hatályos: 2013.12.01-től

[40] Módosította: 15/2013. (XI.19.) önkormányzati rendelet 20. §. Hatályos: 2013.12.01-től

[41] Módosította: 15/2013. (XI.19.) önkormányzati rendelet 21. §. Hatályos: 2013.12.01-től

[42] Beiktatta: 15/2013. (XI.19.) önkormányzati rendelet 22. §. Hatályos: 2013.12.01-től

[43] Módosította: 15/2013. (XI.19.) önkormányzati rendelet 23. §. Hatályos: 2013.12.01-től

[44] Módosította: 15/2013. (XI.19.) önkormányzati rendelet 24. §. Hatályos: 2013.12.01-től

[45] Beiktatta: 15/2013. (XI.19.) önkormányzati rendelet 25. §. Hatályos: 2013.12.01-től

[46] Beiktatta: 15/2013. (XI.19.) önkormányzati rendelet 25. §. Hatályos: 2013.12.01-től

[47] Módosította: 15/2013. (XI.19.) önkormányzati rendelet 26. § (1) bekezdés. Hatályos: 2013.12.01-től

[48] Módosította: 15/2013. (XI.19.) önkormányzati rendelet 26. § (2) bekezdés. Hatályos: 2013.12.01-től

[49] Beiktatta: 15/2013. (XI.19.) önkormányzati rendelet 27. §. Hatályos: 2013.12.01-től

[50] Módosította: 15/2013. (XI.19.) önkormányzati rendelet 28. §. Hatályos: 2013.12.01-től

[51] Módosította: 15/2013. (XI.19.) önkormányzati rendelet 29. §. Hatályos: 2013.12.01-től

[52] Beiktatta: 8/2008. (VI.27.) önkormányzati rendelet 6. §. Hatályos: 2008.07.01-től

[53] Jelölését módosította: 15/2013. (XI.19.) önkormányzati rendelet 30. §. Hatályos: 2013.12.01-től

[54] Jelölését módosította: 15/2013. (XI.19.) önkormányzati rendelet 30. §. Hatályos: 2013.12.01-től

[55] Jelölését módosította: 15/2013. (XI.19.) önkormányzati rendelet 30. §. Hatályos: 2013.12.01-től

[56] Beiktatta: 22/2009. (X.30.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos: 2009.11.01-től



[i]      Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 6. melléklete.

[ii]     A nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet.

[iii]    Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény; A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény.

[iv]    A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény; A villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet.

[v]     Az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot, illetve a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat feltételrendszerének meghatározásáról szóló 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet.

[vi]    A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet.

[vii]    A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet.

[viii]   A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet; A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet.

[ix]    Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet.

[x]     A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény.

[xi]    A főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet.

[xii]    A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény.  

[xiii]   A szénhidrogén szállítóvezetékek biztonsági követelményeiről és a Szénhidrogén Szállítóvezetékek Biztonsági Szabályzata közzétételéről szóló 79/2005. (X. 11.) GKM rendelet.