Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 7/2017. (III.30.) önkormányzati rendelete
A város jelképeiről, a Kecskemét városnév használatáról, valamint a közterületek fellobogózásáról
Hatályos: 2020. 02. 14- 2023. 12. 07Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 7/2017. (III.30.) önkormányzati rendelete
A város jelképeiről, a Kecskemét városnév használatáról, valamint a közterületek fellobogózásáról
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés i) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a 12. § tekintetében a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint az állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 24. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 7. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a 13. § tekintetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint az állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 7. § (6) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a Közgyűlés és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2013. (II. 14.) önkormányzati rendelete 2. melléklet 4.4.3. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Jogi és Ügyrendi Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. Az önkormányzat jelképei
1. § Az önkormányzat jelképei Kecskemét város címere (a továbbiakban: címer) és Kecskemét város zászlója (a továbbiakban: zászló).
2. A címer leírása, ábrázolása
2. § (1) A címer csücskös talpú, hatszögletű pajzs. Vörös mezejében zöld hármas halomnak kiemelkedő középső részén heraldikailag jobbra néző, ágaskodó ezüst –fehér- kecskebak. A pajzs felett a magyar Szentkorona lebeg. A címer alatt félkörívben elhelyezett, díszesen redőzött szalagon a város jelmondata: „Sem magasság, sem mélység nem rettent” olvasható. A jelmondat kizárólag a címer ünnepi változatának része.
(2) A címer – kivéve a 3. § (5) bekezdés esetét - kizárólag hiteles alakban ábrázolható.
3. A címer használata
3. § (1) A címert – a (2)-(4) bekezdésben felsorolt esetek kivételével – csak engedéllyel lehet használni.
(2) A címert a közgyűlés, a közgyűlés tagja, tisztségviselője, szerve, az önkormányzat költségvetési szerve, többségi tulajdonú gazdasági társasága, alapítványa és közalapítványa önkormányzati feladata ellátása során külön engedély nélkül használhatja.
(3) A címert az önkormányzat által szervezett Kecskemét Város és Környéke Termelői Borverseny keretén belül a termelők közül kiválasztott „Kecskemét Város Bora” címet elnyerő természetes személy, jogi személy, egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, jogi személyiség nélküli szervezet a díjnyertes bor címkézésén, a versenykiírás szerinti mennyiségben engedély nélkül használhatja.
(4) Sport, kulturális, tudományos és tanulmányi versenyen, rendezvényen a Kecskemétet képviselő versenyző, csapattag a címert ruházatán engedély nélkül használhatja.
(5) Az (1) bekezdést alkalmazni kell a címer elkülöníthető pajzs elemeire is.
4. § (1) A címert alkalmazni kell:
a) a közgyűlés meghívóján,
b) az önkormányzat által szervezett vagy az önkormányzat támogatásával megrendezésre kerülő ünnepségen, rendezvényen, annak meghívóján és plakátján,
c) az önkormányzat által alapított és kiadott díszoklevélen, emléklapon, kitüntetésen vagy
d) a város életével, történetével, fejlődésével, kultúrájával, turizmusával foglalkozó, önkormányzati megrendelésre készített kiadványon.
(2) A címert állandó jelleggel kell elhelyezni a közgyűlési ülésterem elnöki emelvényén.
4. A zászló leírása
5. § A zászló téglalap alakú, három egyenlő szélességű vörös-fehér-vörös színű függőleges sávból áll, a fehér sáv közepén a város címerével.
5. A zászló használata
6. § (1)1 A zászlót a városháza épületének erkélyén és az önkormányzat által fenntartott, közfeladatot ellátó költségvetési szerv épületén vagy az épület előtt állandó jelleggel ki kell tűzni.
(2) Nemzeti gyásznapon és a várost ért gyász esetén a városháza előtt a zászlót Magyarország zászlójával együtt félárbócra engedve kell felvonni.
(3) A közgyűlés üléstermében más zászlóktól elkülönítetten, egymás mellett kell elhelyezni a zászlót és Magyarország zászlaját.
(4) Az (1) és (3) bekezdésekben meghatározottakon kívül a zászló külön engedély nélkül használható:
a) a közgyűlés által adományozott elismerésként,
b) az önkormányzat által szervezett vagy az önkormányzat támogatásával megrendezésre kerülő ünnepségen, rendezvényen,
c) települések közötti belföldi és külföldi kapcsolatokban,
d) nemzetközi, országos, területi ifjúsági, tudományos, kulturális vagy sport rendezvényen vagy
e) a hivatalos küldöttség, delegáció részére ajándéktárgyként, cserezászlóként.
6. A jelképek használatának engedélyezése
7. § (1) A jelképek használatáról szóló engedély csak határozott időre adható. Az engedélynek tartalmaznia kell:
a) az engedélyes megnevezését, címét vagy székhelyét,
b) az engedélyezett felhasználás céljának megjelölését,
c) a terjesztés, a forgalomba hozatal módjára, és mennyiségére vonatkozó feltételeket,
d) a használat tervezett időpontját, időtartamát,
e) a használati díj összegét és
f) az engedély visszavonhatóságára vonatkozó figyelmeztetést.
(2) Az engedélyhez mellékelni kell a hiteles címerdokumentációt.
(3) A jelkép használatára irányuló kérelem elbírálásakor vizsgálni kell, hogy a használat célja, a címerrel díszítendő termék, az előállítandó zászló minősége, jellege, megjelenési formája indokolja a jelkép használatának engedélyezését.
(4) A jelképek használatának engedélyezéséről, az engedélyek visszavonásáról, továbbá a használatért fizetendő díj összegéről a közgyűlés címer- és zászlóhasználatának engedélyezése ügyében feladat-és hatáskörrel rendelkező bizottsága dönt.
(5) A kiadott engedélyekről a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet.
8. § (1) Az engedélyhez kötött jelkép használatáért fizetendő díj összege:
a) nem kereskedelmi célú felhasználás esetén: 1000–5000 Ft-ig,
b) kereskedelmi célú felhasználás esetén: 5000–100 000 Ft-ig terjedhet.
(2) A használati díj összegét ezen összeghatárokon belül az összes körülmény – így különösen a konkrét felhasználási cél, előállítandó mennyiség, megjelenési forma – figyelembevételével kell megállapítani.
(3) Díjmentességet az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben, a felhasználás céljára tekintettel a közgyűlés Kecskemét város címer- és zászló használatának engedélyezése ügyében feladat-és hatáskörrel rendelkező bizottsága állapíthat meg.
9. § A jelkép használata, előállítása, forgalomba hozatala nem engedélyezhető, a kiadott engedélyt vissza kell vonni, ha a használat, a forgalomba hozatal módja vagy körülményei a város érdekeit, így különösen a város polgárainak lokálpatriotizmusát, a közízlést sérti. A kiadott engedélyt vissza kell vonni továbbá, ha az engedély jogosultja a jelképet az engedélyben foglaltaktól eltérő módon vagy célra használja.
7. A Kecskemét városnév használata
10. § (1) A Kecskemét városnév (a továbbiakban: városnév) és ennek bármely toldalékos formáját – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek megnevezésükben, természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek tevékenységük során vagy működésükkel összefüggésben, emblémán, jelvényen, kiadványon és nyomdai terméken, dísz- és emléktárgyon, használati tárgyon engedéllyel használhatják.
(2) A városnév-használatra irányuló kérelem elbírálásakor vizsgálni kell, hogy a használat célja a közfigyelem felkeltésére és a város iránti megbecsülés fokozására alkalmas legyen, és a kérelmező tevékenysége, működése hogyan kötődik Kecskeméthez.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem engedélyköteles
a) a közgyűlés és szervei, a közgyűlés által alapított költségvetési szerv, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság, alapítvány, közalapítvány névhasználata,
b) az a névhasználat, amely jogszabály rendelkezésén alapul.
11. § (1) A városnév használati engedély határozott vagy határozatlan időre adható. Az engedélynek tartalmaznia kell:
a) az engedélyes megnevezését, címét vagy székhelyét,
b) az engedélyezett felhasználás céljának megjelölését,
c) a névhasználat pontos szövegét,
d) a használat tervezett időtartamát és
f) az engedély visszavonhatóságára vonatkozó figyelmeztetést.
(2) A kiadott engedélyt vissza kell vonni, ha a városnév-használat a 10. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek már nem felel meg, vagy az engedély jogosultja a városnév-használatot az engedélyben foglaltaktól eltérő módon vagy célra használja.
(3) A városnév-használat engedélyezéséről, a névhasználat jogának megvonásáról a közgyűlés városnév-használat engedélyezése ügyében feladat-és hatáskörrel rendelkező bizottsága dönt.
(4) A városnév-használat díjtalan.
(5) A kiadott engedélyekről a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet.
8. A közterületek fellobogózása
12. § (1)2 Magyarország zászlaját és a zászlót a nemzeti ünnepek és a „Város Napja” október 2. alkalmából az alábbi közterületen lévő zászlótartóban kell elhelyezni:
a) Rákóczi út mindkét oldala,
b) Jókai utca,
c) Főtér tengelye,
d) Főtér Városháza és a Nagytemplom közötti szakasza,
e) Főtér közúti forgalom által igénybe vett sávja az Aranyhomok Szállodától az Arany János utca érintésével a Nagykőrösi utcai csomópontig,
f) Kiskörút teljes szakasza,
g) Deák Ferenc téri sétány és azt párhuzamosan körülvevő közút,
h) Petőfi Sándor utca,
i) Dózsa György út a vasúti átjáróig és
j) a Batthyány utca a Nagykörúti csomópontig.
(2)3 Magyarország zászlaját és a zászlót október 6-án az Aradi vértanúk terén el kell helyezni.
(3) A kihelyezendő nemzeti színű zászló mérete 60x90 cm, a hozzá tartozó zászlórúd mérete 2 m.
(4) A fellobogózást az ünnepet megelőző munkanapon 17.00 óráig, a zászlók leszedését az ünnepet követő első munkanapon kell elvégezni.
(5) E szakasz alkalmazásában:
1. Főtér: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a közterületek használatáról szóló 6/2009. (I. 30.) önkormányzati rendeletében meghatározott Történeti Főtér területe.
2. Kiskörút: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Kecskemét Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 33/2015. (XII. 17.) önkormányzati rendeletében meghatározott terület.
9. A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások
13. § Aki Kecskemét város nevét, jelképét engedély nélkül, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően használja, a címert, zászlót engedély nélkül előállítja, forgalomba hozza, azzal szemben a jegyző közigazgatási bírságot szabhat ki.
10. Hatályba léptető rendelkezés
14. § Ez a rendelet 2017. május 1-én lép hatályba.
11. Hatályon kívül helyező rendelkezések
15. §4
Módosította: 4/2020. (II.13.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályba lép: 2020. február 14.
Módosította: 12/2018. (IX.13.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályba lép: 2018. szeptember 14.
Módosította: 12/2018. (IX.13.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályba lép: 2018. szeptember 14.
A 15. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.