Kunszállás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2019. (XI.26.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2019. 11. 26- 2021. 11. 30Kunszállás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2019. (XI.26.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról
Kunszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Alapvető rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kunszállás Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat)
(2) Az önkormányzat székhelye: 6115 Kunszállás, Dózsa Gy. u. 24.
(3) Kunszállás Község Önkormányzatának Képviselő- testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) az Önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoz létre Fülöpjakab Község Önkormányzatával. A hivatal elnevezése: Kunszállási Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Közös Hivatal), székhelye: 6115 Kunszállás, Dózsa Gy. u. 24., kirendeltsége: Kunszállási Közös Önkormányzati Hivatal Fülöpjakabi Kirendeltsége, 6116 Fülöpjakab, Alkotmány u. 1.
(4) Az önkormányzat hivatalos pecsétjei:
a) 3,5 cm átmérőjű közepén a Magyarország címerével.
2. § (1) Az Önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok: a címer, a zászló és a pecsét.
(2) A jelképek alakjának, színeinek, nagyságának leírása, használatára vonatkozó részletes leírásokat külön rendelet tartalmazza.
3. § (1) A Képviselő-testület a község jó hírnevének öregbítésében, fejlődésének elősegítésében, valamint a nevelés-oktatás, az egészségügy és szociális ellátás, a közszolgálat, a gazdasági élet, a kultúra a sport, a művészetek terén kimagasló és példamutató tevékenységek elismerésére kitüntetéseket alapít.
(2) A kitüntetések adományozására vonatkozó részletes előírásokat külön rendelet tartalmazza.
(3) Az Önkormányzat hivatalos lapja a „Kunszállási Hírek” című havilap.
(4) Az Önkormányzat honlapjának megnevezése: www.kunszallas.hu
4. § Az önkormányzat önállóan szabályozza, egyedi ügyekben szabadon igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket, melynek során demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
1.A képviselő-testület működésének alapvető szabályai
5. § A Képviselő-testület tagjainak száma /a polgármesterrel együtt/: 7 fő.
6. § Az önkormányzat tevékenységéhez kapcsolódó kötelező és önként vállalt feladatainak felsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
7. § (1) A Képviselő-testülettől a polgármesterre és a jegyzőre átruházott hatáskört a rendelet 2. melléklete tartalmazza. Az át nem ruházható hatásköröket a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) tartalmazza.
(2) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáért felelős félévente beszámol a határozatok végrehajtásáról.
2. A Képviselő-testület munkaterve
8. § (1) A Képviselő-testület üléseit éves munkaterv szerint tartja. A munkaterv tervezetét a beérkezett javaslatok alapján minden évben a decemberi ülésre a polgármester a képviselő-testület elé terjeszti elfogadásra.
(2) A munkaterv elkészítéshez javaslatot tehetnek:
a) a képviselők
b) a bizottság
c) a jegyző
d) az önkormányzat által alapított intézmények vezetői.
9. § A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) a képviselő-testületi ülések tervezett napját, időpontjait, napirendjeit,
b) a napirend tárgyát, előterjesztőjét, az előterjesztés előkészítésében, véleményezésében
3. A Képviselő-testület ülései
10. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést tart, illetve ünnepi ülést tarthat.
(2) Az ülések nyilvánosak. Zárt ülést az Mötv. által szabályozott esetben lehet tartani. A zárt ülésen résztvevők személyét is az Mötv. szabályozza.
(3) A Képviselő-testület alakuló ülését a polgármester hívja össze és vezeti.
(4) Az alakuló ülésen a polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről. A képviselők esküt tesznek és aláírják az esküokmányt.
(5) A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a polgármester választásának eredményéről, majd a polgármester a Képviselő-testület előtt esküt tesz és aláírja az esküokmányt.
11. § (1) A Képviselő-testület szükség szerint ülésezik, azonban évente legalább hat ülést tart. A rendes ülést lehetőség szerint minden hónap utolsó hétfői napjára kell összehívni az önkormányzat székhelyére.
(2) A polgármester indoklásával az (1) bekezdésben foglalt időponton kívüli időpontra és kihelyezett ülésre is összehívhatja az ülést.
(3) A települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, továbbá sürgős, azonnali döntést igénylő esetben rendkívüli ülést is tarthat a képviselő-testület. Az indítványban meg kell jelölni az ülés javasolt napirendjét, időpontját, az összehívás szükségességének indokait. Az indítvány a polgármesternél terjeszthető elő. A polgármester a Képviselő-testület rendkívüli ülését 15 napon belül hívja össze a 12. §. (2) bekezdése szerint.
4. A Képviselő-testület összehívásának rendje
12. § (1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén az ügyrendi feladatokat ellátó képviselő-testületi bizottság elnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.
(2) Az ülés meghívója tartalmazza az ülés helyét, napját és kezdési időpontját, a napirendi javaslatot.
(3) A meghívó mellékletét képezik az előterjesztések és az önálló indítványok.
13. § (1) A munkaterv szerinti ülésre szóló meghívót és annak mellékleteit az ülés napját megelőzően legalább 3 nappal kell kézbesíteni.
(2) A polgármester által indokolt esetben a Képviselő-testület ülése rövid úton – telefonon – is összehívható a napirend megjelölésével a meghívó kézbesítése nélkül, illetve az értesítés napjára is.
(3) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról a lakosságot a polgármester tájékoztatja a Hivatal hirdetőtábláján és a község honlapján a meghívó kihelyezésével, a meghívók kézbesítésével egyidejűleg.
14. § A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meghívottak:
a) a napirend által érintett szervezet vezetője, vagy az intézményvezetők vagy a helyi önszerveződő közösség képviselője
b) akinek meghívását a polgármester az a) pontban felsoroltakon felül szükségesnek tartja.
5. Határozatképesség
15. § (1) A testületi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több mint fele, 4 fő képviselő jelen van.
(2) A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeként a képviselő-testület a (3) bekezdésében említett szabályokat alkalmazza.
(3) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendi pont tárgyalására a Képviselő-testület ülését
6. A Képviselő-testület üléseinek vezetése
16. § (1) A polgármester ülésvezetési feladatai:
a) a képviselő-testület ülésén az ülés megnyitása, vezetése, szünet, vagy berekesztés elrendelése,
b) a határozatképesség megállapítása és annak folyamatos figyelemmel kísérése, a képviselő-testület üléséről távolmaradó képviselők előzetes bejelentéséről tájékoztatás,
c) napirendi javaslat előterjesztése,
d) a szó megadása, rendzavarás esetén az ülés rendjének biztosítása,
e) az ülés félbeszakítása,
f) javaslattétel a napirendi pont tárgyalásának elnapolására, napirendek összevont tárgyalására,
g) a vita összefoglalása,
h) szavazás elrendelése, a szavazás számszerű eredményének megállapítása.
(2) A polgármester figyelmeztetheti azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ, méltatlan magatartást tanúsít. Ismételt rendzavarás esetén a szót megvonhatja.
(3) A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester látja el az (1) bekezdésben foglalt feladatokat, a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén az ügyrendi feladatokat ellátó képviselő-testületi bizottság elnöke gyakorolja az (1) bekezdésben felsorolt feladatokat.
17. § Az ülés napirendjéről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
18. § (1) A napirendi pont tárgyalása egy alkalommal elnapolható. A javaslatról a Képviselő-testület határoz.
(2) A napirendi pont előterjesztője lehet polgármester, alpolgármester, képviselő, jegyző, illetve a Képviselő-testület által meghatározott személy.
7. Előterjesztés
19. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottsága vagy a képviselő által előzetesen javasolt rendelet- vagy határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek vagy határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(3) Az előterjesztés tartalmazza
a) az előterjesztés tárgyát,
b) az előterjesztés előzményeit, így a korábbi testületi megállapodásokat, a témában hozott korábbi határozatokat, azok végrehajtásának eredményeit,
c) a jogszabályi környezetet,
d) mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják,
e) az előterjesztés költségvetésre gyakorolt hatását,
f) az előkészítésben résztvevők véleményét,
g) a lehetséges döntési alternatívát és jogszabályi megalapozását, a javaslat indokolását,
h) az előterjesztő megnevezését,
i) határozat-tervezetet, rendelet-tervezetet, a végrehajtásért felelős megnevezését, az intézkedés határidejét.
20. § (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztés összeállításáért az előterjesztő a felelős.
(2) A bizottság bármely előterjesztéshez – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – véleményt nyújthat be a képviselő-testülethez.
8. Sürgősségi indítvány
21. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában az előterjesztések között nem szerepel.
(2) A képviselő-testület a napirend tárgyalása során dönt az előterjesztés sürgősségi napirendre vételéről. Ha nem ismeri el a sürgősséget, az előterjesztést a következő ülés napirendi javaslataként kell kezelni.
(3) A sürgősségi indítványt - ha azt nem a polgármester teszi - írásban, a polgármesterhez kell benyújtani a napirend megállapítását megelőzően, a sürgősség tényének indokolásával.
(4) Sürgősségi indítványt nyújthat be
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a bizottság,
d) a képviselő,
e) a jegyző,
f) az intézményvezető.
9. Kérdés, interpelláció
22. § (1) Kérdésnek minősül az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű tudakozódás.
(2) Interpellációnak minősül a magyarázatadási kötelezettség az interpellált személy feladatkörébe tartozó valamennyi ügyben.
(3) A kérdésre a képviselő-testület ülésén válaszol az, akihez a kérdést intézték.
(4) A képviselő a képviselő-testület ülésén interpellációt intézhet
a) a polgármesterhez,
b) az alpolgármesterhez,
c) a bizottság elnökéhez,
d) a jegyzőhöz.
(5) Az interpellációra az ülésen, ennek hiányában 15 napon belül írásban érdemi választ ad az, akihez az interpellációt intézték.
(6) Ha a képviselő az interpellációra adott választ nem fogadja el, úgy a képviselő-testület dönt az elfogadásról. Elfogadás hiányában a képviselő-testület eseti bizottságot hoz létre az interpelláció tárgyát képező téma vizsgálatára, vagy a kivizsgálással bizottságát bízza meg. A vizsgálat eredményéről a soron következő rendes ülésen a képviselő-testületet tájékoztatni kell.
10. Vita
23. § (1) Az írásbeli előterjesztést és az önálló indítványt az előterjesztő a vita előtt szóban kiegészítheti, módosíthatja.
(2) A vita megkezdése előtt az illetékes bizottság elnöke – távollétében képviselő tagja – nyilatkozik az előterjesztésről, vagy ismerteti a bizottság határozatát.
(3) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.
(4) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előterjesztő vagy az ezzel megbízott válaszolhat.
(5) Felszólalásra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(6) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
24. § (1) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előterjesztője a hozzászólásokkal összefüggésben ismertetheti álláspontját.
(2) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(3) Bármelyik képviselő a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét, a döntéshozatal elhalasztását. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
25. § Módosító javaslatot az ülés előtt írásban, illetve az ülésen szóban lehet előterjeszteni. A szavazás elrendelése előtt az ülés vezetője a módosító javaslat írásba foglalását kérheti.
11. A szavazás rendje
26. § (1) A képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően a döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
(2) Az ülés vezetője az előterjesztett javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra. A módosító javaslatról való szavazás megelőzi az előterjesztett javaslatról való szavazást. Ha az egymást kizáró javaslatok közül a képviselő-testület az egyik javaslatot elfogadja, a többiről nem kell szavazást elrendelni.
(3) Ha a képviselő-testület két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg a határozatokról külön-külön kell szavazást elrendelni.
(4) Minősített többség szükséges az Mötv.-ben meghatározott esetekben, továbbá:
a) kitűntető díjak adományozásához,
b) titkos szavazás elrendeléséhez,
c) név szerinti szavazás elrendeléséhez.
(5) A képviselő-testület minősített többségi szavazásában 4 fő egybehangzó „igen”
27. § (1) A képviselő-testület döntéseit - a titkos szavazás kivételével – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik.
(2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges.
(2) Szavazategyenlőség a javaslat elutasítását eredményezi, a tartózkodás nem minősül szavazatnak.
28. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazással dönt mindazon esetekben, amikor jogszabály azt kötelező jelleggel előírja.
(2) A titkos szavazást az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság bonyolítja le, tájékoztatást ad annak menetéről, a szavazást követően megszámlálja a szavazatokat és a szavazás eredményéről jelentést tesz a Képviselő-testületnek.
(3) A titkos szavazás borítékba helyezendő szavazólapon, az arra kijelölt helyiségben és szavazóurna igénybevételével történik.
(4) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját, tárgyát, kezdetét és végét,
b) az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság jelen lévő tagjainak nevét, aláírását,
c) a szavazás során felmerült körülményeket.
(5) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz.
29. § (1) A képviselők egynegyedének indítványára a képviselő-testület névszerinti szavazást tart.
(2) Névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét,l akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és az eredményről az ülés elnökét tájékoztatja. A szavazás eredményét az ülés vezetője állapítja meg.
(3) Személyi és ügyrendi kérdésben névszerinti szavazás nem tartható.
(4) A név szerinti szavazás tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a szavazás eredményét.
12. Jegyzőkönyv
30. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.
(3) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt – ideértve a meghívót, a jelenléti ívet, az előterjesztéseket is - a jegyző felügyelete mellett a munkaköri leírásában feltüntetettek szerint az ügyviteli feladatokat ellátó alkalmazott kezeli. A jegyzőkönyveket a Nemzeti Jogszabálytárba való feltöltéssel kell megküldeni a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalnak.
(4) A nyílt ülésről készített jegyzőkönyvet az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.
13. A képviselő-testület döntései
31. § (1) A képviselő-testület a törvényben meghatározott esetben határozatot hoz, rendeletet alkot.
(2) A képviselő-testület határozata tartalmazza a határozat számán kívül
a) a testület döntését,
b) a döntés végrehajtásának határidejét
c) a végrehajtásért felelős személy tisztségét,
d) a határozatról értesítendők körét.
(3) A képviselő-testület döntéseiről a jegyző felügyelete mellett a munkaköri leírásában feltüntetettek szerint az ügyviteli feladatokat ellátó alkalmazott nyilvántartást vezet.
(4) A döntést a jegyzőkönyv aláírását követően haladéktalanul el kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek és szervnek. A jegyzőkönyv aláírása előtt, elhalasztást nem tűrő esetben a végrehajtásban érintettet előzetesen tájékoztatni kell az elfogadott határozat tartalmáról.
(5) A polgármester az Mötv.-ben foglaltak szerint kezdeményezheti az ügy ismételt megtárgyalását.
32. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti
a) a települési képviselő,
b) a bizottság,
c) a polgármester,
d) az alpolgármester,
e) a jegyző,
f) az önkormányzat által fenntartott intézmény vezetője,
g) a település önszerveződő közössége.
(2) A rendelet-tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület elveket, szempontokat állapíthat meg.
(3) A rendelet-tervezet kodifikációját a jegyző végzi. Esetenként megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes bizottság, ideiglenes bizottság, illetve külső szakértő.
33. § (1) Az önkormányzati rendelet előkészítése során elemezni kell a jogszabályi környezetet, a szabályozandó tárgy szerint érintett szervezetek, szakemberek véleményét, a lakosság egyes csoportjainak álláspontját, amennyiben véleményük rendelkezésre áll.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott elemzés eredményét a rendelet előterjesztésében az előterjesztő ismerteti.
(3) A képviselő-testület dönt, ha az eldöntendő kérdésben közmeghallgatás, vagy közvélemény kutatást tart szükségesnek.
(4) A lakosság széles körének jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendelet tervezetét a képviselő-testület erre vonatkozó döntése esetén legalább 5 napra el kell helyezni a Hivatal hirdetőtábláján és az önkormányzat honlapján. A településen lakó választópolgárok a tervezettel kapcsolatos véleményt írásban juttatják el a polgármesterhez a napirendet tárgyaló képviselő-testület ülését megelőző napig.
34. § (1) A rendelet-tervezetet a polgármester vagy a jegyző ismerteti a képviselő-testület ülésén.
(2) Az előterjesztő tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítés és a véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.
(3) A rendelet hiteles, kihirdetésre kerülő szövegét a jegyző állapítja meg.
(4) A hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét a 30. §. (3) és 31. §. (3) bekezdésében megjelölt személy naprakész állapotban vezeti. Az önkormányzati rendeletek jegyzékét az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.
35. § (1) A képviselő-testület rendeleteit, határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan kell számozni. A rendelet megjelölése tartalmazza a számát, a kihirdetés dátumát, a határozat megjelölése tartalmazza számát és meghozatalának időpontját az erre vonatkozó törvény és miniszteri rendelet szerint.
(2) A rendelet és a normatív határozat a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre. A rendelet a jegyzőnél és a Nemzeti Jogszabálytárban tekinthető meg.
14. Közmeghallgatás, falugyűlés
36. § (1) A Képviselő-testület minden évben egy alkalommal - 15 nappal előre meghirdetett időpontban - közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás falugyűléssel egybekötve is megtartható. A közmeghallgatáson az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.
(2) A közmeghallgatás helyéről és időpontjáról az (1) bekezdésben foglaltak alapján a lakosságot a helyi sajtó, a Közös Hivatal hirdetőtábláján elhelyezett hirdetmény, Kunszállás Község honlapján, továbbá a helyi újságon keresztül értesíteni kell.
(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti és gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról.
(4) A meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a Képviselő-testület illetékes bizottságának, illetőleg a tisztségviselőknek ki kell adni kivizsgálás céljából. A felsoroltak a kérdést 15 napon belül kötelesek megválaszolni a kérdezőnek és a Képviselő-testületet erről a soron következő ülésén tájékoztatni.
A képviselő-testület szervei, működésre vonatkozó rendelkezései
15. A települési képviselő
37. § (1) A képviselőt törvényben és önkormányzati rendeletben meghatározott jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.
(2) A képviselő eskütételére vonatkozó szabályokat törvény határozza meg.
(3) A képviselő
a) tevékenyen részt vesz a képviselő-testület és annak a bizottságnak a munkájában, amelynek tagja
b) írásban vagy szóban a polgármesternek, vagy a bizottság elnökének bejelenti, ha a Képviselő-testület, illetve bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,
c) a vele szemben felmerült személyes érintettségi okot az előterjesztés vitájának megkezdése előtt bejelenti,
d) a Képviselő-testület vagy bizottság megbízásából való eljárásáról a következő ülésen beszámol.
(4) Ha a bizottság tagja a bizottság üléséről indokolatlanul, sorozatosan távol marad, úgy a bizottság javaslatára a képviselő-testület dönthet a bizottsági tagság megszüntetéséről.
(5) A képviselő – a választópolgárokkal való közvetlen és rendszeres kapcsolat-tartása végett – fogadóórát tarthat.
(6) A képviselőt a tisztségviselők, a jegyző, a Hivatal, az önkormányzati társaságok és intézmények vezetői, ügyintézői munkaidő alatt kötelesek fogadni.
(7) A képviselő az önkormányzati hivatalos iratokba betekinthet. Az iratbetekintés joga a képviselőt a nem önkormányzati hatósági ügyekben keletkezett iratok tekintetében törvényben foglalt korlátozások figyelembevételével illeti meg.
16. Bizottságok
38. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra állandó bizottságot választ, ideiglenes bizottságot választhat.
(2) A Képviselő-testület állandó bizottsága: Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság (5 fő képviselő)
(3) A bizottság feladatait és hatásköreit a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(4) A vagyonnyilatkozattételi és összeférhetetlenségi okokat vizsgáló bizottság a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság.
39. § (1) A képviselő-testület meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása a tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáig tart.
(2) Az ideiglenes bizottság feladatát és működésének időtartamát a Képviselő-testület a bizottság megválasztásakor állapítja meg.
(3) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. Az ideiglenes bizottság elnöke csak képviselő lehet.
40. § A bizottság e rendelet 3. mellékletében foglalt feladatkörébe tartozó ügyekben
a) előkészíti a képviselő-testület döntését,
b) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
c) szervezi a képviselő-testület döntéseinek végrehajtását,
d) kezdeményezi valamely előterjesztés vagy indítvány sürgősségi tárgyalását,
e) állást foglal a képviselő-testület által meghatározott előterjesztésben foglaltakról,
f) ellenőrzi a Közös Hivatalnak a képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetve
17. A bizottsági működés főbb szabályai
41. § (1) A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azt az előterjesztést, amelyet bizottság nyújthat be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez.
(2) A bizottság üléseit az elnök, akadályoztatása esetén elnökhelyettes hívja össze és vezeti a bizottság munkaterve alapján.
(3) A bizottság elnöke a meghívót és a napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket az ülés előtt 3 nappal megküldi a bizottság tagjainak és a meghívottaknak.
(4) A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt, valamint a napirend által érintett előterjesztőt, a helyi önszerveződő közösség képviselőjét. A bizottság elnöke a bizottsági ülésre más érdekelteket is meghívhat, akik az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.
(5) Bármely képviselő, a polgármester, az alpolgármester és a jegyző javaslatot tehet valamely, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyekre meghívja az indítványozót.
(6) A bizottság köteles a munkatervében szereplő, illetve a Képviselő-testület által meghatározott feladatokat az előírt határidőre elvégezni. A soron következő ülés előtt a bizottság a rendelkezésére bocsátott előterjesztést köteles megtárgyalni. A bizottsági ülést követően a bizottság hatáskörébe tartozó sürgősségi indítványokról, illetve módosító javaslatokról a bizottság a Képviselő-testületi ülés megkezdéséig foglalhat állást.
(7) A bizottság döntéseiről a bizottság elnöke ad tájékoztatást. A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
(8) A bizottság működésének részletes szabályait ügyrendjében maga határozza meg.
(9) A bizottságok ügyviteli feladatainak ellátásáról a jegyző gondoskodik. A bizottságok iratait az ügyiratkezelésre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.
18. Polgármester, Alpolgármester, Jegyző
42. § (1) A polgármester megbízatását foglalkoztatási jogviszonyban - főállásban - látja el.
(2) A polgármester teljes munkaideje hétfőtől - péntekig napi 8 óra. A polgármester minden csütörtökön tart ügyfélfogadást 9-12 óráig.
(3) A polgármester gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző, az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
(4) A polgármester feletti egyéb munkáltatói jogokat a szabadság ütemezés és kiadás tekintetében a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság gyakorolja.
43. § (1) A polgármester feladata a képviselő-testület működésével kapcsolatban
a) képviseli a képviselő-testületet,
b) előterjeszti a képviselő-testület munkatervét,
c) beszámol az átruházott hatáskör gyakorlásáról,
d) segíti a képviselők munkáját,
e) aláírja a képviselő-testület rendeletét, valamint az ülésről készített jegyzőkönyvet,
f) ellenőrzi a képviselő-testület határozatainak végrehajtását,
g) dönt a két ülés közötti időszakban felmerülő bármely halaszthatatlan ügyben,
h) dönt - a képviselő-testület felé történő beszámolási kötelezettség mellett - valamennyi olyan ügyben, ha a képviselő-testület határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, vagy ha a döntés két ülés között halaszthatatlanná vált, és ha az nem a képviselő-testület át nem ruházható hatásköre.
(2) A polgármester a Kunszállási Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselői részére évente munkaértekezletet tart, értékeli a Hivatal munkáját, ismerteti az adott időszakban tárgyalt fontosabb ügyeket, az időszerű feladatokat.
44. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát, hivatali munkaideje kötetlen.
45. § (1) A jegyző feladatai a képviselő-testület és a bizottságok működésével kapcsolatban
a) törvényességi szempontból véleményezi az előterjesztéseket,
b) biztosítja a működéssel összefüggő szervezési és ügyviteli feladatok ellátását,
c) gondoskodik a jegyzőkönyv elkészíttetéséről és a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalhoz való felterjesztéséről a Nemzeti Jogszabálytárban való megjelentetésről,
d) előkészíti az önkormányzati rendelet-tervezeteket,
e) aláírja az önkormányzat rendeleteit, gondoskodik a kihirdetésről.
(2) A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a Kunszállási Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselői felett.
(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a jogszabályban meghatározott végzettséggel rendelkező köztisztviselő látja el.
19. Közös Önkormányzati Hivatal
46. § (1) A Képviselő-testület Kunszállási Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre Fülöpjakab Község Önkormányzatával.
(2) A Kunszállási Közös Önkormányzati Hivatal ellátja az önkormányzatok működésével, valamint a hatósági ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.
(3) A közös hivatal köztisztviselőinek munkarendje: hétfő: 7.30-12.00 és 12.30- 16.00 óráig, kedd: 7.30-12.00 és 12.30- 16.00 óráig, szerda: 7.30-12.00 és 12.30- 16.00 óráig, csütörtök: 7.30-12.00 és 12.30- 16.00 óráig, péntek: 7.30-13.00 óráig.
(4) A Kunszállási Közös Önkormányzati Hivatal működésének részletes szabályait Kunszállás és Fülöpjakab községek képviselő-testületei által határozatilag elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat szabályozza.
HELYI NÉPSZAVAZÁS
1. Helyi népszavazás
47. § A helyi népszavazásra a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezéséről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. CCXXXVIII. törvényben, valamint külön önkormányzati rendeletben meghatározottak az irányadók.
AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA
1. Az önkormányzat vagyona, gazdálkodása
48. § (1) A Képviselő-testület a tulajdonost megillető jogok gyakorlását külön rendeletben szabályozza.
(2) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.
(3) Az Önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve a költségvetési szervként működő Kunszállási Közös Önkormányzati Hivatal.
TÁRSULÁSOK
1. Az Önkormányzat társulásai
49. § Az önkormányzat tagja önkormányzati társulásnak. A társulások megnevezését e rendelet 4. melléklete tartalmazza.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1. Hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezések
50. § (1) Ezen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) Ezen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Kunszállás Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2014. (XII.16.) önkormányzati rendelete, valamint az ezt módosító 4/2016. (III.21.) önkormányzati rendelet, a 4/2018. (V.29.) önkormányzati rendelet, a 6/2018. (VIII.28.) önkormányzati rendelet és a 8/2019.(V.28.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
4. melléklet