Kunszállás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2019. (IV.30.) önkormányzati rendelete
A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL
Hatályos: 2019. 05. 01- 2023. 05. 25Kunszállás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2019. (IV.30.) önkormányzati rendelete
A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL
Kunszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján eljárva a jogszabályban megfogalmazott véleményezési eljárás lefolytatását követően az állami főépítészi hatáskörében eljáró Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
HELYI VÉDELEM
2. A helyi védelem feladata
2. § (1) A helyi védelem e rendelettel ellátandó feladata a védelmet igénylő érték:
a) meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése és
d) a lakossággal történő megismertetése.
(2) A helyi védelem feladata továbbá a védelem alatt álló érték károsodásának megelőzése, a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
3. A helyi védelem fajtái
3. § (1) A helyi védelem egyedi védelem lehet.
(2) A helyi védelem a település jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó elemeire terjed ki.
(3) A helyi védelem alatt álló elemeket a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
4. Védetté nyilvánítás, védettség megszüntetésének szabályai
4. § (1) A helyi védelem alá helyezést, továbbá annak megszüntetését a vélt vagy valós érték tulajdonosa (természetes és jogi személy egyaránt) írásban kezdeményezheti Kunszállás Község Önkormányzatának polgármesterénél.
(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező megnevezését;
b) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, ill. telekrész);
d) a védendő érték rövid dokumentálását;
e) a kezdeményezés indokolását.
(3) A kezdeményezésben érintett építményekről, vélt örökségről - amennyiben nem áll rendelkezésre -, a kedvezményezőnek értékvizsgálati dokumentációt kell készítenie, készíttetnie.
(4) A Képviselő-testület az értékvizsgálati dokumentáció alapján településképi szempontok figyelembevételével dönt a védetté való nyilvánításról, vagy védettség törléséről, amely döntés megalapozására szakértőt / szakértőket vonhat be.
(5) A testületi döntésre a (4) bekezdésben foglaltakra vonatkozó legalább 30 napos előkészítő munkafolyamatot követő 60 napon belül kerül sor.
(6) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a jogszabályban meghatározott eljárás lefolytatását követően 30 napon belül értesíteni kell az ingatlan tulajdonosát, használóját, kezelőjét, továbbá
a) az elsőfokú építésügyi hatóságot,
b) az illetékes Járási Hivatal Földhivatali Osztályát,
c) valamint természeti érték esetén a természetvédelemért felelős szervet is.
(7) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
b) a védett érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
d) vagy a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.
(8) A képviselő-testület helyi védelem alá helyezés, vagy annak megszűntetése vonatkozásában dönt e rendelet módosítására irányuló eljárás lefolytatásáról, vagy annak elutasításáról.
5. Nyilvántartási szabályok
5. § (1) A helyi védett értékekről Kunszállás Község Önkormányzatának nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Korm. rendeletben meghatározottakon túl tartalmazza:
a) a védett értékhez fűződő korlátozásokat,
b) a védett értékhez kapcsolódó támogatásokat,
c) a védett érték állapotfelmérésének adatait,
d) a helyreállítási javaslatot,
e) továbbá a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése).
(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a polgármester gondoskodik.
6. § A védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetésének tényét az önkormányzat jegyzője ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy törlését.
6. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
7. § A rendelet mellékletében szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló örökséget a tulajdonos, vagyonkezelője köteles jó karban tartani, állapotát településképhez illő méltó módon megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott örökség fennmaradását.
8. § A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.
9. § (1) A meglévő épületek megőrizendők és csak gazdasági számításokon túl is indokolt műszaki avultság esetében, kizárólag a védelem megszűnése után bonthatók el.
(2) Védett építmény bontását megelőzően az építményről részletes fotódokumentációt kell készíteni, valamint lehetőség szerint meg kell őrizni az értékes építészeti elemeket, tárgyakat.
10. § (1) A helyi jelentőségű védett természeti érték csak balesetveszély elhárítás okából, a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendeletben foglalt engedélyezési eljárás lefolytatását követően vágható ki, amennyiben azt a természeti érték egészségi állapota szükségessé teszi.
(2) A kivágást követő egy éven belül a helyi jelentőségű védett természeti érték helyén a természeti emlék azonos fafajjal és fajtával pótlandó.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
7. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
11. § (1) Kunszállás település teljes közigazgatási területe településképi szempontból meghatározó, amely a következő területekre tagolódik:
a) Településközpont és egyéb zöldterületek, zöldfelületek: ide tartozik a falu intézményi, szolgáltató, kiskereskedelmi vegyes központja, mely a Kossuth utca, Arany János utca, Dózsa György utca tengelyekre illeszkedik. Ide tartoznak továbbá a település védett parkjai a temetőterülettel (védett parkok: Csőke park, Radnai Pál tér, templomkert) egyéb közparkja a Táncsics és a Szegfű utcák találkozásában és egyéb zöldfelülete a sportpálya. A József Attila utca, valamint a Jókai utca kétszintes társasházai és parkosított környezete is e területegység részei.
b) Átalakuló falusias lakóterületek: a belterület jeltős része, kivéve a nyugati kertvárosias arculatú utcákat.
c) Kertvárosias lakóterületek: a belterület Táncsics Mihály utcától nyugatra eső felének jelentős része.
d) Dinamikusan fejlődő terület: Az 5401-es jelzésű út déli oldalához kapcsolódó 901/2-901/30 helyrajzi számokkal jelölt terület.
e) Kereskedelmi, szolgáltató, ipari terület: külterületen a „Júlia Malom Kft.” és környezete, az Alkotmány TSZ telepterülete és egyéb kisebb üzemterületek a belterület határában. Belterületen ide tartozik a „P P Pékáru Kft.” területe és a Lődomb utcán található telepterület.
f) Természeti területek, egyéb külterület: A Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei, valamint a külterület erdőgazdálkodási területei, kertes mezőgazdasági területek és tanyás, egyéb mezőgazdasági hasznosítású és kivett területei (beépítésre nem szánt területek), valamint a „CINES” Szabadidőközpont területe.
12. § (1) A 11. §-ban definiált településképi szempontból jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó települési egységek, településrészek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
13. § A beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a környező és jellemző telepítési módhoz.
14. § Új épületek tömegarányait a környezetében lévő épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok jellemző homlokzatszélességét, magasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell kialakítani.
9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
15. § (1) Lakóépület, udvari mellékrendeltetésű építmény, egyéb udvari közjóléti berendezés esetében tetőhéjazatként tábláslemez, palafedés, nád vagy zsúpszalma alkalmazása nem megengedett.
(2) Többszörösen összetett tetőforma, kúpos, toronyszerű, kupolás tető nem alakítható ki.
(3) Közterület felé néző, valamint közterületi rálátással rendelkező tetősíkon nem helyezhető el olyan tetőablak, amely a tetősík jelentősen megváltoztatásával jár.
16. § Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) magas tetőre építése esetén a tetősíktól maximum 10 fokos kiemeléssel telepíthető.
17. § Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően, az üzlet homlokzatonkénti felületének 10%-át meg nem haladó méretben helyezhető el, kivéve
a) a sarki üzletet, ahol közterületenként 1 db helyezhető el;
b) továbbá azon üzletet, amely vendéglátóipari terasszal rendelkezik, ahol a napellenzőn korlátlan számú cégfelirat helyezhető el.
18. § (1) Tilos a közterületről látható homlokzatok, térfalak kialakítása során olyan színt, színeket használni, amelyek nem biztosítják a környező épületekhez, térfalakhoz való harmonikus illeszkedést.
(2) Homlokzat és utcafronti kerítés színezésénél tilos a RAL 3000 – RAL 5026 (mélyvörös, lila, kék), a RAL 6026-6038 (opál zöld, gyöngyház zöld, világító zöld), a RAL 7001 (ezüstszürke) RAL 7008 (kekiszürke) színtartományba tartozó színárnyalatok.
(3) Oromzat fedetlen OSB lappal történő kialakítása, szigetelése nem megengedett.
19. § Telken belül csak talapzat nélküli áttört kerítés létesítése megengedett.
20. § Az utcai és a közútról látható homlokzaton közmű csatlakozó- ill. mérő berendezés, klímaberendezés, turbókazán, központi porszívó szellőzőnyílása és kültéri berendezései nem helyezhetők el.
21. § (1) Közterületen található közjóléti berendezés nem építhető természetes anyagoktól (fa, deszkázat, kő, bontott tégla) eltérő anyaghasználattal. Kivételt képeznek ez alól a játszótéri játék-elemek, melyek természetesen a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően műanyag felépítménnyel is rendelkezhetnek.
(2) Közjóléti berendezés esetében esővédő, tető héjazataként tábláslemez, palafedés, nád vagy zsúpszalma alkalmazása nem megengedett.
22. § (1) Belterületi új, vagy átépítésre kerülő utakon fasorokat kell telepíteni, a meglévőket meg kell őrizni, szükség esetén ki kell egészíteni.
(2) Meglévő fasorok kiegészítésénél, pótlásánál azonos fafajt kell alkalmazni, kivéve, ha településesztétikai okok, baleset elhárítás, vagy a fák egészségi állapota a fasor teljes cseréjét teszik szükségessé, illetve ha a fafaj allergén, vagy életfeltételei az adott területen nem kellően biztosítottak.
23. § Közterületen agresszív pollentermelő növényt a 4. mellékletben foglaltak alapján tilos ültetni.
24. § Légvezetékek alatt alacsony növekedésű, gömb alakú koronát nevelő faegyedek ültethetők.
25. § A települési zöldterületek (közparkok, utcafásítások) kialakítása, felújítása esetén közterület alakítási terv készítése kötelező.
10. Településközpont és egyéb zöldterületek, zöldfelületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
26. § Új épület, vagy meglévő épület bővítése esetén az épület tömegében meghatározó gerincet kizárólag meglévő állapottól nem eltérő módon, továbbá az utcával párhuzamos lehet kialakítani.
27. § (1) Épület tető hajlásszöge 35°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet.
(2) Tetőfedés anyagaként a hagyományos natúrbarnától a középvörösig terjedő színárnyalatoktól eltérő színű héjazat nem helyezhető el.
11. Átalakuló falusias lakóterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
28. § Lakóterületen az épületek csak magas-tetővel létesíthetők, a melléképítmények kivételével, amelyek alacsony hajlásszögű tetővel építhetőek. A tető hajlásszöge 35°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet.
29. § Lakóépületnél tetőhéjazatként a hagyományos égetett kerámiacseréptől eltérő bitumenzsindely, műanyaglemezes anyag alkalmazása nem megengedett.
30. § Tetőfedés anyagaként a hagyományos natúrbarnától a középvörösig terjedő színárnyalatoktól eltérő színű héjazat nem helyezhető el.
31. § Utcai homlokzaton erkély csak az épületbe süllyesztett módon alakítható ki.
12. Kertvárosias lakóterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
32. § Lakóterületen az épületek csak magas-tetővel létesíthetők, a melléképítmények kivételével, amelyek alacsony hajlásszögű tetővel építhetőek. A tető hajlásszöge 30°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet.
33. § Lakóépületnél tetőhéjazatként az égetett kerámiacseréptől, betoncseréptől eltérő bitumenzsindely, műanyaglemezes anyag alkalmazása nem megengedett.
34. § Utcai homlokzaton erkély csak az épületbe süllyesztett módon alakítható ki.
13. Kereskedelmi, szolgáltató, ipari területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
35. § Kerítés nem építhető természetes anyagoktól (fa, deszkázat, fémhálós és drótfonatos vadvédelmi, kő, bontott tégla) eltérő anyaghasználattal.
36. § Az épületek 8 méternél kisebb fesztávú csarnokszerkezetek esetében csak magas-tetővel létesíthetők.
14. Dinamikusan fejlődő területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
37. § Kerítés nem építhető természetes anyagoktól (fa, deszkázat, fémhálós és drótfonatos vadvédelmi, kő, bontott tégla) eltérő anyaghasználattal.
15. Természeti területek, egyéb külterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
38. § Lakóépületnél tetőhéjazatként a hagyományos égetett kerámiacseréptől eltérő bitumenzsindely, műanyaglemezes anyag alkalmazása nem megengedett.
39. § (2) Tetőfedés anyagaként a hagyományos natúrbarnától a középvörösig terjedő színárnyalatoktól eltérő színű héjazat nem helyezhető el.
40. § (3) Főhomlokzaton erkély csak az épületbe süllyesztett módon alakítható ki.
41. § Kerítés nem építhető természetes anyagoktól (fa, deszkázat, fémhálós és drótfonatos vadvédelmi, kő, bontott tégla) eltérő anyaghasználattal.
42. § Erdőterületen kerítést létesíteni csak ideiglenesen, áttört formában, természetvédelmi, vad- és erdőgazdálkodási célból lehet.
43. § Út melletti állattartásra szolgáló területek lekerítésére gyárilag gyártott, az Európai Unió hatályos szabványrendszerének mindenben eleget tevő elektromos impulzus generálására alkalmas területvédő rendszerek is alkalmazhatóak.
16. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények
44. § (1) Az 1. mellékletben megjelölt épületek esetében a meglévő utcai homlokzat hagyományos jellegét, a szomszédos épületek tetőformájához illeszkedő tetőalakítást, a nyíláskiosztás ritmusát és arányát, a vakolat minták elhelyezését meg kell tartani.
(2) Védett épületen látványt zavaró építmény utcai homlokzaton nem helyezhető el:
a) napenergia gyűjtő panel,
b) hőszivattyú,
c) parabola antenna,
d) turbókazán kéménye,
e) klímaberendezés kültéri egysége,
f) közmű csatlakozó- ill. mérő berendezés,
g) továbbá központi porszívó szellőzőnyílása sem.
(3) Utcai homlokzaton erkély, loggia kialakult állapot kivételével nem létesíthető.
(4) Tetőfedés anyagaként a hagyományos natúrbarnától a középvörösig terjedő színárnyalatoktól eltérő színű cserépfedéses héjanyag nem helyezhető el.
(5) A homlokzaton csak a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban lévő párkány, tagozat létesíthető, a meglévő megtartandó, helyreállítandó.
(6) Helyi védett épület telkén új kerítés vagy kapu építése esetén csak kovácsoltvas vagy fa szerkezet építhető.
(7) Közterületeket, azok burkolatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.
(8) Csüngő, függő eresz nem alakítható ki.
(9) Helyi egyedi védelem alatt álló épületen külső redőnytokos árnyékoló szerkezet beépítése nem megengedett.
17. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
45. § A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmasak az alábbi településképi szempontból meghatározó eltérő karakterű területek:
47. § Vezetékes elektronikus hírközlési hálózat föld alatt vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlop létesítése nem megengedett. A település teljes területén villamos elosztóhálózat, valamint elektronikus hírközlési hálózat föld feletti építményei rekonstrukciója céljából nem megengedett a természetes fa anyagú oszloptól eltérő anyaghasználattal.
48. § Természeti területek, egyéb külterület településképi szempontból meghatározó területeken hírközlési építmény a tájképi, természetvédelmi szempontok figyelembe vételével, egyedi funkcióval (úgy mint kilátó, les) kombináltan alakíthatók ki, természetes anyaghasználattal, tájba illeszkedő módon.
49. § (1) A közművezetéket és járulékos közműépítményt tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldás alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.
(2) A műsorszórás és a mobil rádiótelefon hírközlés bázisállomásainak telepítésekor a berendezéseket meglévő magas építményeken többfunkciós állomásként kialakított közös hírközlési toronyra kell elhelyezni. Önálló antennatartó szerkezet és csatlakozó műtárgy csak belterületen és csak akkor helyezhető el, ha meglévő magas építményeken erre nincs lehetőség. Az önálló antennatartó szerkezet táj- és településképbe illeszkedően létesíthető.
(3) Új villamosenergia ellátási, táv- és hírközlő vezetékek külterületen csak terepszint alatti elhelyezéssel létesíthető, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.
(4) Földgázvezetéket közterületen csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
(5) A közműfejlesztésnél, építmény, út fejlesztésénél olyan megoldás engedélyezhető, amely nem veszélyezteti a kialakított fasor, faegyed életképességét, valamint nem jár a faegyed teljes gyökérzetének 25%-ot meghaladó sérülésével.
18. Reklámhordozókra vonatkozó egyedi követelmények
50. § Kunszállás közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben, a településkép védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Tvtv.), valamint a Tvtv. felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) tiltott reklám közzététele.
51. § (1) Épületen maximum 2 m2 felületű reklám helyezhető el, az épületben folyó tevékenységgel összefüggően. Településközponti és egyéb zöldterületek, zöldfelületek; Átalakuló falusias területek; Kertvárosias területek; Dinamikusan fejlődő terület határához 100 m-nél közelebb reklámtorony nem helyezhető el.
(2) Az építési engedély és bejelentési eljárás alapján létesíthető ponyva és egyéb védőfelületek csak oly módon alakíthatók ki, hogy azok településképi megjelenése, színvilága illeszkedjen a környezethez.
(3) Épületen csak az adott épület, épületrész, építmény funkciójával összefüggő reklámberendezés létesíthető.
(4) Nem helyezhető el reklámhordozó közterületről látható magánterületen, azon esetekben, amennyiben:
a) a közút területébe vagy közúti űrszelvénybe nyúlna,
b) az gátolja a kilátást.
(5) Nem helyezhető el reklámhordozó műemléknek minősülő épületeken, valamint annak kerítésén.
(6) A helyi védett épületen hirdetés, reklám nem helyezhető el, csak az épületben működő cég felirata, legfeljebb 0,5 m² méretben.
52. § A rendelet 3. melléklete szerinti országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó és magterületén reklámhordozó és reklám – a Tvtv.-ben meghatározott kivétellel – nem helyezhető el.
53. § (1) Közterületen reklám kizárólag a rendeletben meghatározott utcabútoron, azaz utasvárón, kioszkon, közművelődési és egyéb célú hirdetőoszlopon, közérdekű molinón, reklámzászlón és közterület fölé nyúló árnyékoló berendezésen helyezhető el, kivéve kijelölt gyalogos átkelőhely és útkereszteződéstől számított 15 méteren belül.
(2) Üzlethelyiségenként és csakis a hivatalos nyitvatartási idő alatt legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas mobil megállító tábla helyezhető el közterületen, mely az üzlet bejáratától maximum 1,5 méterre állhat a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
54. § (1) Információs vagy más célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk,
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk,
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása,
d) idegenforgalmi és közlekedési információk,
e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.
(2) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada az (1) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.
55. § Kizárólag kulturális szolgáltatásra (úgy mint kiállítás, rendezvény, egyéb kulturális és művelődési program) figyelmet felhívó a fal síkjára merőleges ideiglenes jellegű reklámmolinó méretkorlátozás nélkül, de környezetbe illeszkedő, gyalogos- és közúti forgalmat nem zavaró módon legkorábban a szolgáltatás időpontját megelőző két héttel helyezhető el, eltávolítani azt pedig legkésőbb a program, rendezvény, szolgáltatás zárását követő harmadik munkanapon kell.
56. § Kulturális szolgáltatás közelében lévő közterület – a közúti közlekedésről szóló törvényben leírtak figyelembe vétele mellett - felett átfeszített reklámmolinó legkorábban a szolgáltatás időpontját megelőző egy héttel helyezhető el, eltávolítani azt pedig legkésőbb a program, rendezvény, szolgáltatás zárását követő harmadik munkanapon kell.
57. § Tilos 3000K feletti hideg színű fénykibocsájtó forrásokat használni, továbbá szórásirányuk fentről-lefelé történjen, ha szükséges terelőernyőket is használjunk.
58. § Építési reklámhálót építési engedély, vagy egyszerű bejelentéshez kötött építkezés esetében csak az építés ideje alatt, csakis az építési állványzatra, az építési naplóban igazoltan lehet kihelyezni.
TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
19. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
59. § (1) Kérelem esetén a polgármester településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről. A konzultációra a benyújtott kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül sor kerül.
(2) Kötelező szakmai konzultációt lefolytatni az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerint egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek esetében.
60. § (1) A szakmai konzultációt írásban kell kérelmezni, a kérelmező lehet az ingatlantulajdonos, az építtető, a tervező. Lehetőség szerint az építtető minden esetben vegyen részt a szakmai konzultáción.
(2) Szakmai konzultáció során a polgármester emlékeztetőben rögzíti javaslatait és nyilatkozatait, melyet a konzultáció időpontjától számított 8 napon belül megküld kérelmező részére. Azon folyamatban lévő tájékoztatás, vagy konzultáció esetében, melyek mellékelt tervek alapján történnek, az emlékeztetőnek tartalmaznia kell a terveket is.
61. § A kérelemhez az esetben kell mellékelni a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet (továbbiakban: tervdokumentáció), amennyiben a kérelem már elkészült terv alapján lett benyújtva. Ellenkező esetben tervdokumentáció hiányában is elindulhat tájékoztatási, konzultációs folyamat.
62. § (1) A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét, címét, értesítési címét, valamint a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát.
(2) A településképi követelményeknek való megfelelés igazolására az építészeti-műszaki tervdokumentációnak az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
a) a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet, melynek részei:
aa) metszetek a megértéshez szükséges mértékben (jelenleg és tervezett állapot),
ab) valamennyi homlokzat az eredeti és a tervezett terep ábrázolásával (jelenlegi és tervezett állapot),
ac) látványterv vagy modellfotó (az összes homlokzata látszódjon),
ad) fotódokumentáció (színes fotók, amik bemutatják az ingatlant és környezetét, valamint a kapcsolódó közterületeket).
20. Településképi bejelentés eljárási szabályai
63. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez 1 példányban írásban benyújtott bejelentésre indul.
(2) A bejelentéshez a bejelentés tárgyától függően az alábbi munkarészeket kell mellékelni:
a) a bejelentő nevét,
b) a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
c) a folytatni kívánt építési tevékenység, reklám, reklámhordozó elhelyezése vagy rendeltetésváltoztatás megjelölését, reklámhordozó elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldását,
d) a tervezett építési tevékenység, reklámok, reklámhordozók vagy rendeltetésváltoztatás helyét, a telek helyrajzi számát,
e) az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy a reklámok, reklámhordozók elhelyezésének tervezett időtartamát,
f) az építményre helyezendő reklámhordozó esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzatot,
g) látványtervet vagy fotómontázst,
h) fotódokumentációt.
64. § (1) A polgármester a tervezett tevékenységet – kikötéssel vagy anélkül – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről Korm. rendeletben foglaltak alapján hallgatással tudomásul veszi, vagy megtiltja az építési tevékenységet, vagy megszünteti az eljárást, majd a bejelentőt erről a tényről értesíti.
(2) A településképi bejelentés tudomásul vételét követően tevékenység 3 évig végezhető.
21. Településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre
65. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek közül:
a) Helyi védett épület esetében:
aa) épület felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése,
ab) épület homlokzatának megváltoztatása, ideértve cégér, üzletfelirat elhelyezése, homlokzat utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, homlokzatfelület színezése, valamint a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,
ac) égéstermék-elvezető kémény létesítése, átépítése,
ad) épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, átalakítása,
ae) szellőző-, illetve klímaberendezés, áru- és pénzautomata, homlokzaton való elhelyezése esetében;
b) az épület homlokzatának megváltoztatása esetén bárhol, ahol összességében az 1 m2-t meghaladja a cégér, üzletfelirat felülete;
c) minden reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén;
d) önálló reklámtartó építmény vagy önálló üzletfelirat építése, meglévő bővítése vagy megváltoztatásakor;
e) közterület határán álló kerítés, támfal és azzal egybeépített építmények építése, átépítésekor;
f) közforgalom elől elzárt, telken belüli út, parkoló, áteresz, bejáró-, átjáró-híd építésekor.
g) mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó elhelyezése, árnyékszék, illemhely (kivéve csoportos illemhely) építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése esetén;
h) növénytermesztésre és gombatermesztésre szolgáló üvegház, fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása.
i) park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése esetén;
j) Megfelelőségi igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező építményszerkezetű és legfeljebb 180 napig fennálló:
ia) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény építése esetén;
ib) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény építése esetén;
ic) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek) létesítése esetén;
id) ideiglenes fedett lovarda létesíte esetén;
ie) legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas - az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti - állvány jellegű építmény építése esetén;
66. § A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének módosítása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat
a) a korábbi rendeltetéshez képest a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek, rakodóhely kialakítását teszi szükségessé.
b) érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet.
c) jelentős mértékben érinti a kapcsolódó közterületen a közúti vagy gyalogos, illetve kerékpáros forgalmat.
22. Településképi kötelezési eljárás
67. § (1) A polgármester a településképi szempontok érvényesítése érdekben településképi kötelezési eljárást folytat le amennyiben:
a) az ingatlan tulajdonosa az építési tevékenységek esetében a rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette.
b) az ingatlan tulajdonosa a bejelentési eljárás hatálya alá tartozó tevékenység esetében településképi bejelentési eljárás lefolytatását elmulasztotta.
c) a bejelentő a településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltakat megszegte.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a reklámok, reklámhordozók elhelyezésre vonatkozó jogszabályokban meghatározott tilalmak megszegése és kötelezettségek elmulasztása, továbbá a jogszerűtlenül elhelyezett reklámok, reklámhordozók eseteire sem.
(3) Az (1) bekezdés a)-c) pontok elkövetőjét első alkalommal történő elkövetés esetén az önkormányzat polgármestere figyelmeztetésben részesíti a jogsértő állapot megszüntetésére az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, elbontására való kötelezés mellett, határidő megjelölésével.
(4) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, az önkormányzat polgármestere településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel - a kötelezettel szemben legkevesebb 10 000 forint, természetes személyek esetén 200 000 forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 1 000 000 forint felső határral rendelkező közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírságot szabhat ki a jogsértő állapot megszüntetésére az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, elbontására való ismételt kötelezés mellett, új határidő megjelölésével. A településkép-védelmi bírság egy adott eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése, vagy más kötelezettségszegés esetén, újabb határidő kitűzésével ismételten is kiszabható.
(5) Amennyiben a (4) bekezdésben meghatározott ismételt kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, és az ügyfél a polgármester végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, az végrehajtható.
23. A településkép-védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja
68. § (1) A bírság mértékének meghatározásakor a polgármester által a mérlegelés a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló törvényben foglaltak alapján a jogsértés jellegére való tekintettel történik.
(2) A bírság kiszabására és behajtására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A bírság befizetési határideje a határozat közlésétől számított 15 nap.
(4) Amennyiben a kötelezett a bírságot határidőre nem fizeti meg, úgy a tartozást adók módjára kell végrehajtani.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
24. Hatálybalépés
69. § Ez a rendelet 2019. május 1. napján lép hatályba.
25. Hatályon kívül helyező rendelkezések
70. § Hatályát vesztik e rendelet hatálybalépésével „Kunszállás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2005. (III.22. Ör.) sz. rendelete a helyi építési szabályokról” 10. § (3) bekezdésének d) pontja, 28. §-a.