Kisgyalán Község Önkormányzat képviselő-testületének 1/2014. (I.10.) önkormányzati rendelete

Kisgyalán Község Önkormányzat képviselő-testületének 1/2014. (I.10.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és egyes személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról

Hatályos: 2014. 01. 13- 2015. 02. 27

Kisgyalán Község Önkormányzat képviselő-testületének

1/2014. (I.10.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és

egyes személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról



Kisgyalán Község Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeli:



I. Fejezet


Eljárási szabályok



1. § (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes általános eljárási szabályokat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 5–9. §-a határozza meg.

(2) Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat az adott ellátási formák részletezik.

2. § (1) A szociális igazgatási eljárásra vonatkozó eljárási szabályokat az Szt. 5. § (1) bekezdése szerint kell alkalmazni.

(2) Az eljárást

a) a Göllei Közös Önkormányzati Hivatalban ( 7272 Gölle, Petőfi u. 2/b. )  szóban vagy írásban előterjesztett kérelemre vagy

b) hivatalból lehet megindítani

c) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása

társulás keretében fenntartott intézmény (Igal és Környéke Alapszolgáltatási Központot Fenntartó Társulás, Somogyjádi Szociális Társulás) útján történik az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet a központok Vezetőjéhez, lehet benyújtani.

(3) A kérelmet az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal – igazolásokkal, nyilatkozatokkal – együtt kell benyújtani.

(4) A hiányosan előterjesztett kérelmek ügyében a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon  belül meg kell tenni.

(5) Nem a jogosult által előterjesztett szociális ellátás iránti igény esetén az eljárást hivatalból kell megindítani.

3. § A kérelmezőnek a kérelemben – és ha van, akkor az annak mellékleteként benyújtott dokumentumban – feltüntetett jövedelem-adatokat az Szt. 10. §-ában meghatározottak szerint kell igazolnia.

4. § (1) A rendszeres és eseti  pénzellátások kifizetése, minden hónap 5-ig utólag átutalással , és  házipénztárból történik.

(2) A polgármester joga, hogy az általa rendkívül indokolt esetnek minősülő helyzetekben utasítást adjon az eseti pénzbeli ellátások esetén az ellátás készpénzben történő kifizetésére a házipénztárból.

5. § A pénzbeli szociális ellátások folyósítása a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Kormányrendelet előírásai szerint történik.



II. Fejezet


Pénzbeli ellátások



6. § (1) Az önkormányzat a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására a következő pénzbeli szociális ellátásokat állapítja meg

a) ápolási díj,

b) önkormányzati segély.

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete a normatív lakásfenntartási támogatás, valamint aktív korúak ellátására vonatkozóan eljárási szabályokat határoz meg.



1. A normatív lakásfenntartási támogatás



7. § Az Szt. 38. § (9) bekezdése alapján a képviselő-testület a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja számára a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozóan az alábbi feltételeket határozza meg:

a) tiszta legyen

aa) a lakás vagy a ház,

ab) az aa) pontban meghatározott épület udvara, kertje,

ac) az aa) pontban meghatározott épület kerítéssel legyen ellátva és az azon kívül határos

területe, a járda,

b) az ingatlan állag megőrzése biztosítva legyen,

c) az ingatlan olyan állagú legyen, amely biztosítja a rendeltetésszerű használhatóságot,

d) az ingatlan nyílászárókkal legyen ellátott,

e) az ingatlan vonatkozásában biztosítva legyen a higiénikus állapot.


8. § (1) A 7. § a) pont aa) alpontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

   a lakás vagy a ház valamennyi helyiségének padozata tiszta.

 (2) A 7. § a) pont ab) alpontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

a) az udvarban, kertben szilárd kommunális hulladékot rendezetten tárolják,

b) az udvar, kert zöldfelülete karbantartott,

c) az udvarban, kertben nincs veszélyesnek minősülő hulladék, építési törmelék,

d) az udvarban és a kertben nincsenek lábon álló, elszáradt fás szárú növények.

(3) A 7. § a) pont ac) alpontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

a) szilárd kommunális hulladéktól mentes az ingatlan kerítéssel kívül határos területe és a járda,

b) a kerítés és a járda közötti terület, a közútig tartó terület karbantartott,

c) a téli hónapokban megtörténik a járda síkosság-mentesítése és a hó eltakarítása,

d) az érintett területeken az őszi lomb eltakarítása.

(4) A 7. § b) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

a) az ingatlanon a csapadékvíz elvezetés megoldott,

b) a házon vagy a lakáson, a melléképületeken, az udvaron tárolt eszközökön, kerítéseken nem lehet észlelni – anyagi jellegű kiadást nem igénylő – karbantartási, javítási munkák elvégzésének hiányát, valamint balesetveszélyes állapotot.

(5) A 7. § e) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

a) az ingatlan tulajdonosa elvégzi a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 36. § (4) bekezdése szerinti egészségügyi kártevők elleni védekezést,

b) az ingatlan lakhatásra használt helyiségei, valamint élelmiszer tárolására használt helyiségei higiénikusak,

c) az ingatlanon biztosított a folyékony települési hulladék, azaz a szennyvíz zárt tárolása, valamint a megtelt tárolók rendszeres ürítése,

d.) mosdó hiányában épített illemhely található az ingatlanon.


9. § A 7. §-ban meghatározott feltételeket a kérelmező vagy a jogosult által életvitelszerűen lakott lakókörnyezetére kell vonatkoztatni.


10. § A jegyző a 8. §-ban meghatározott feltételek teljesítésére az érintettet

a) 5 napos határidő kitűzésével szólítja fel

aa) a 8. § (1) bekezdésében,

ab) a 8. § (2) bekezdés a) pontjában,

ac) a 8. § (3) bekezdés a) és c) pontjában,

b) 15 napos határidő kitűzésével szólítja fel

ba) a 8. § (2) bekezdés c-d) pontjában,

bb) a 8. § (4) bekezdésében,

bc)) a 8. § (5) bekezdésében,

c) legalább 5 napos határidővel, de a kötelezettség jellegét figyelembe véve szólítja fel

ca) a 8. § (2) bekezdés b) pontjában,

cb) a 8. § (3) bekezdés b) és d.) pontjában

meghatározott kötelezettség nem teljesülésekor.


2. Ápolási díj


11. § Az önkormányzat képviselő-testülete az Szt. 43/B. § (1) bekezdésében meghatározott ápolási díj ellátást (a továbbiakban: helyi ápolási díj) biztosít.

12. § Helyi ápolási díjra jogosult az, aki hozzátartozóként 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, és megfelel a következő feltételeknek

a) a háztartásában az egy főre számított havi családi jövedelem

aa) nem egyedülálló kérelmező esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét,

ab) egyedülálló kérelmező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.

b) A kérelmet a 63/2006(III.27) számú Kormány rendelet 4.számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani és a kérelemhez csatolni kell az Szt.43.§-ban és a 63/2006( III.27) Kormány rendelet 25.§-ban meghatározott igazolásokat és szakvéleményt.

13. § Az ápolást végző személy az Szt. 42. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségét akkor nem teljesíti, ha több egymást követő napon nem gondoskodik

a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről

aa) a megfelelő – legalább napi egyszeri – meleg étel biztosításáról,

ab) a gyógyszerhez való hozzájutásról,

ac) egyéb alap ápolási feladatok ellátásáról,

b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiéniás körülményének biztosításáról, különösen

ba) a fürdetésről, mosdatásról,

bb) a lakás takarításáról és tisztántartásáról,

c) az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről.

14. § Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítését a házi segítségnyújtást végző Somogyjádi Alapszolgáltatási Központ és Együtt Könnyebb Időskorúak Otthona Házi segítségnyújtó munkatársa két havonta ellenőrzi, és az ellenőrzési tapasztalatairól évente, vagy nem megfelelő kötelezettségteljesítés esetében az ellenőrzést követően haladéktalanul értesíti a jegyzőt.

15. § A helyi ápolási díj havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összeg 80 %-a

      (1) Az ápolási díj megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.


3. Önkormányzati segély


16. § Az önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati segélyre való jogosultságot állapít meg azon személyek részére, akik önmaguk, családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

17. § Az önkormányzati segély formái:

a) eseti önkormányzati segély,

b) temetési költségekre tekintettel megállapított önkormányzati segély;

c) kamatmentes kölcsön formájában nyújtott önkormányzati segély.


18. § (1) Általános eseti Önkormányzati segélyre jogosult a 16. §-ban meghatározott feltételek fennállása mellett az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130  %-át nem haladja meg, egyedülálló esetén 150%-át

(2) Általános eseti önkormányzati segélyt egy naptári évben maximum két alkalommal lehet adni.

(3) az önkormányzati segély adható eseti jelleggel, vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel.

(4) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben ( hosszabb kórházi ápolással járó tartós táppénzes állomány, betegség,baleset,elemi csapás, stb ) hivatalból, vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható. Ebben az esetben az átmeneti segély összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően.

(5) A kérelmezőnek a kérelmében indokolnia kell a általános eseti önkormányzati segélyre való rászorultságát.


19 § (1) A temetési költségekre tekintettel önkormányzati segélyre jogosult, aki meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott

      a./ annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy

       b./ tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és akinek a családjában a saját és vele közös háztartásban élő személyek figyelembe vételével számított  egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszeresét és aki nem részesült a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV tv. alapján temetési hozzájárulásban.

 (2) A temetési költségekre tekintettel nyújtott önkormányzati segély összege 25.000,-Ft.

(3) A temetési költségekre tekintettel önkormányzati segély kérelmezhető kamatmentes kölcsön formájában

a) a temetési költségek megelőlegezésére,

b) a temetési költségek részbeni vagy teljes utólagos megtérítésére.

(4) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege a helyben szokásos temetés költségének 20 %-a,  de elérheti annak teljes összegét ha a temetési költségek viselése a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti.

 A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség: 125.000,-  Ft.

(5) A kérelmezőnek a kérelméhez a csatolnia kell a temetési számlát, temetési kiadásokra vonatkozó hivatalos árajánlatot, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot.

(6) A kérelmezőnek a kérelméhez a (3) bekezdés esetében csatolnia kell kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot, valamint a kérelmező és vele közös háztartásban élők utolsó havi jövedelemigazolását.

(7) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély annak állapítható meg,  /3/ bek. (a-b) pontja esetében akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedülálló esetén 150 %-át nem haladja meg.

      ( 8) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül lehet benyújtani.

(9) A temetési költségek megelőlegezése jogcímen megítélt önkormányzati segély határozatban meg kell jelölni a temetési előleggel - számlával - való elszámolás határidejét, amely a határozat kiadásától számított 90 napnál több nem lehet.


20. §. (1) Önkormányzati segély kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható, a 18 §-ban részletezett jövedelmi feltételek esetén.

(2) A visszatérítendő kamatmentes kölcsön évente egy alkalommal biztosítható ugyanannak a személynek, családnak. 1 – 1 alkalommal maximum 50.000,-Ft-ot, lehet biztosítani.


21. §. Az önkormányzati segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.


4. Aktív korúak ellátása


22 § (1) Az Szt. 33. § (7) bekezdése alapján a képviselő-testület az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételeként a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja számára a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozóan az alábbi feltételeket határozza meg:

a) tiszta legyen

aa) a lakás vagy a ház,

ab) az aa) pontban meghatározott épület udvara, kertje,

ac) az aa) pontban meghatározott épület kerítéssel legyen ellátva és az azon kívül határos

területe, a járda,

b) az ingatlan állag megőrzése biztosítva legyen,

c) az ingatlan olyan állagú legyen, amely biztosítja a rendeltetésszerű használhatóságot,

d) az ingatlan nyílászárókkal legyen ellátott,

e) az ingatlan vonatkozásában biztosítva legyen a higiénikus állapot.

(2) Az (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

     a lakás vagy a ház valamennyi helyiségének padozata tiszta.

(3) Az (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

a) az udvarban, kertben szilárd kommunális hulladékot rendezetten tárolják,

b) az udvar, kert zöldfelülete karbantartott,

c) az udvarban, kertben nincs veszélyesnek minősülő hulladék, építési törmelék,

 d) az udvarban és a kertben nincsenek lábon álló, elszáradt fás szárú növények.

(4) Az (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

a) szilárd kommunális hulladéktól mentes az ingatlan kerítéssel kívül határos területe és a járda,

b) a kerítés és a járda közötti terület, a közútig tartó terület karbantartott,

c) a téli hónapokban megtörténik a járda síkosság-mentesítése és a hó eltakarítása,

d) az érintett területeken az őszi lomb eltakarítása.

(5) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

a) az ingatlanon a csapadékvíz elvezetés megoldott,

b) a házon vagy a lakáson, a melléképületeken, az udvaron tárolt eszközökön, kerítéseken nem lehet észlelni – anyagi jellegű kiadást nem igénylő – karbantartási, javítási munkák elvégzésének hiányát, valamint balesetveszélyes állapotot.

(6) Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

a) az ingatlan tulajdonosa elvégzi a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 36. § (4) bekezdése szerinti egészségügyi kártevők elleni védekezést,

b) az ingatlan lakhatásra használt helyiségei, valamint élelmiszer tárolására használt helyiségei higiénikusak,

c) az ingatlanon biztosított a folyékony települési hulladék, azaz a szennyvíz zárt tárolása, valamint a megtelt tárolók rendszeres ürítése,

d.) mosdó hiányában épített illemhely található az ingatlanon.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket a kérelmező vagy a jogosult által életvitelszerűen lakott lakókörnyezetére kell vonatkoztatni.


23. § A jegyző a 22. §-ban meghatározott feltételek teljesítésére az érintettet

a) 5 napos határidő kitűzésével szólítja fel

aa) a 22. § (1) bekezdésében,

ab) a 22. § (2) bekezdés,

ac) a 22. § (3) bekezdés a) és c) pontjában,

ad) a 22. §. (4) bekezdés a) és c-d) pontjában,

b) 15 napos határidő kitűzésével szólítja fel

ba) a 22. § (3) bekezdés b)  és d) pontjában,

bb) a 22. § (4) bekezdésé b) pontjában,

bc)) a 22. § (5) bekezdésében,

bd) a 22. §. (6) bekezdésében

meghatározott kötelezettség nem teljesülésekor.


24. § Az önkormányzat képviselő-testülete az Igal-és Környéke Alapszolgáltatási Központot  jelöli ki az Szt. 37/A. § (1) bekezdés (b-c) pontja szerinti együttműködésre.


25. § (1) Az önkormányzat hivatala a kérelmezőt a kérelem benyújtásakor tájékoztatja

a) a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeiről, valamint

b) az együttműködésre kijelölt szerv megnevezéséről, elérhetőségéről.

(2) Az együttműködésre kijelölt szerv számára az önkormányzati hivatal a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozatot a határozat kiadásától számított  nyolc napon belül megküldi.

(3) A segélyezett köteles a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül személyesen megkeresni az együttműködésre kijelölt szervet azért, hogy ott nyilvántartásba vetesse magát.

(4) Az együttműködésre kijelölt szerv ellenőrzi, hogy a hivatal által megküldött, rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogosultja a (3) bekezdésben meghatározott határidőre nyilvántartásba vetette-e magát.

(5) Ha a segélyezett nem tesz eleget a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, az együttműködésre kijelölt szerv a (3) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő . nyolc napon belül írásban felszólítja a segélyezetett a nyilvántartásba vételi kötelezettsége teljesítésére, és vizsgálja a határidő mulasztásának okát.

(6) Ha a segélyezett a (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított újabb nyolc napon belül nem tesz eleget, az együttműködésre kijelölt szerv tájékoztatja a hivatalt arról, hogy a segélyezett az együttműködési kötelezettségének nem tett eleget.

26. § (1) Az együttműködésre kijelölt szerv

a) a megjelent kérelmezőt nyilvántartásba veszi,

b) a kérelmezőt nyilvántartásba vételt követően tájékoztatja

ba) a beilleszkedést segítő program előkészítésének menetéről,

bb) a beilleszkedést segítő programok típusairól,

bc) az együttműködési szabályokról való megállapodási kötelezettségről,

c) kidolgozza a segélyben részesülő személy szociális helyzetének és mentális állapotának megismeréséhez szükséges megbeszélés, tájékozódás alapján az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot,

d) a beilleszkedési programról a segélyben részesülő személlyel írásban a nyilvántartásba vételt követő 60 napon belül megállapodást köt,

e) folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel, és legalább 3 havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést elősegítő programban foglaltak betartását,

f) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a nem foglalkoztatott személy bevonásával – módosítja a programot.

(2) Az együttműködésre kijelölt szerv köteles

a) jelezni a jegyzőnek, ha a nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

b) megküldeni a jegyzőnek a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról szóló értékelését, ezzel tájékoztatva a program végrehajtásáról.


27 § A beilleszkedést segítő programok típusai a következők

a) kapcsolattartás az együttműködésre kijelölt szervvel és a munkába állást segítő szervezetekkel – az álláskeresők klubja,

b) az egyéni képességeket fejlesztő foglalkozásokon való részvétel,

c) az életmódformáló foglalkozásokon való részvétel, ezen belül

ca) az életvezetési képesség megőrzését, javítását célzó az egyént és családját érintő személyes megbeszélések, csoportos foglalkozások,

cb) a különböző problémák kezelésére, feltárására megoldást bemutató előadások,

cc) az alapvető személyi higiénia kialakítására irányuló előadások,

cd) a segélyben részesülő lakókörnyezetének rendben tartását célzó előadások,

d) a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvétel, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzése,

e) a munkavégzésre történő felkészülési programban való részvétel,

f) munkalehetőség felajánlása,

g) az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel, és az elhelyezkedés érdekében az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködés,

h) a munkavállalási esélyek növelése érdekében a munkaadónál történő rendszeres érdeklődés, jelentkezés.


28. § (1) Az együttműködésre kijelölt szerv felveszi a kapcsolatot, és folyamatosan kapcsolatot tart azokkal a szervekkel, melyek a beilleszkedést segítő programok intézményi hátterét biztosítják. Az együttműködésre kijelölt szerv köteles tájékozódni a beilleszkedési programok megvalósításához szükséges intézményi lehetőségekről így

a) Az Igali Alapszolgáltatási Központ  családsegítéssel foglalkozó személy vagy intézmény életmódformáló foglalkozásairól,

b) a helyi szociális intézményhálózat szolgáltatásairól,

c) a Somogy Megyei Kormányhivatal Kaposvári Járási Hivatal Járási Munkaügyi Központ  képzéseiről.

(2) Az együttműködésre kijelölt szerv egyidejűleg több beilleszkedési programtípusba tartozó beilleszkedést segítő programban is megállapodik a segélyezettel akkor, ha azok együttes alkalmazása éri el a kívánt eredményt.

(3) A beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásnak tartalmaznia kell

a) a program tartalmát,

b) a programban meghatározott tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, amelyből egyértelmű, hogy a kötelezettség teljesítése mikor valósul meg, ennek érdekében célszerű meghatározni a kötelezettség rendjét, időtartamát és mértékét,

c) azokat az eseteket, körülményeket, melyek miatt a megállapodás nem teljesítése az együttműködési kötelezettség megszegését jelenti.

(4) A segélyezett megszegi az együttműködési kötelezettségét akkor, ha

a) a 24. § (6) bekezdésében meghatározott eset áll fenn,

b) nem működik közre a 25. § (1) bekezdésében meghatározott és a segélyezett közreműködésével ellátható feladatok végrehajtásában,

c) a segélyezett a beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásban a számára előírt kötelezettségeket nem, vagy nem az előírt módon teljesíti.


III. Fejezet


Természetben nyújtott szociális ellátások


5. Köztemetés


29.§ (1) A köztemetés költségét nem lehet a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségnél magasabb összegben megállapítani.



6. Közgyógyellátás méltányossági alapon



30. § (1) Az Szt. 50. § (1)–(2) bekezdésében foglaltakon kívül közgyógyellátásra jogosult az a szociálisan rászorult személy

akinek a családjában, ill. egyedül élő esetében az egy főre jutó havi nettó jövedelem a táblázatban foglalt sávok figyelembe vételével az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén 270 %-át  nem haladja meg, és a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke a táblázatban foglaltaknak megfelelően sávosan az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10 ill. 15  %-át meghaladja.


Családban élő esetében:                                           

Öregségi nyugdíj minimum %-ban


Gyógyító ellátás mértéke az öregségi nyugdíj %-ában

151 %  -  200 %

20 %   -

100 %  -  150 %

10 %   -    


Egyedül élő esetében:

Öregségi nyugdíj minimum %-ban


Gyógyító ellátás mértéke az öregségi nyugdíj %-ában

221 %  -   270 %

25 %   -

171 %  -   220 %

20 %  

150 %  -  170 %

15 %      


(2) A képviselő-testület az Szt. 50. § (10) bekezdésében meghatározott döntési határidő betartása érdekében a méltányossági közgyógyellátási ügyekben a döntési jogot a polgármesterre ruházza.



IV. Fejezet


Szociális alapszolgáltatások


9. Étkeztetés


31. § Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

  1. koruk,

                     - 65. életévét betöltött személy,

  1. egészségi állapotuk,
    • 65 év alatt legalább 40 %-os munkaképesség-csökkenésű,
    • egészségi állapota átmeneti jelleggel indokolja az étkeztetést
  2. fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
  3. szenvedélybetegségük, vagy
  4. hajléktalanságuk

miatt.


(2)  Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező az Igal-és Környéke Alapszolgáltatási Központhoz nyújthatja be.

Az ellátás iránti kérelemről az Igal-és Környéke Alapszolgáltatási Központ vezetője dönt.




10. Házi segítségnyújtás



32 § ( 1)  A házi segítségnyújtásra vonatkozóan az Szt. 63§- ban foglaltak az irányadók.

(2) Az ellátás iránti kérelmet a Somogyjádi Szociális Társulás vezetőjéhez lehet benyújtani.

(3) Az ellátási kérelemről a (2) pontban meghatározott intézmény vezetője dönt.

( 4) Az ellátás igénybevétele , valamint annak megszüntetése a Somogyjádi Szociális Társulás intézményvezetője intézkedése alapján dönt az Szt. 93-94/A § rendelkezéseinek megfelelően.


11. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás*


33.§. (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevételére, a jogosultság igazolására vonatkozóan az Szt. 65.§-ban foglaltak az irányadók.

(2)Az ellátás iránti kérelmet a Somogyjádi Alapszolgáltatási Központ és „Együtt Könnyebb „ Időskorúak Otthona intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani.


  1. Az ellátás iránti kérelemről a Somogyjádi Alapszolgáltatási Központ és „Együtt Könnyebb „ Időskorúak Otthona. intézményvezetője dönt.



12. Családsegítés


34. § (1) A családsegítésre vonatkozóan az Szt. 64.§-ban foglaltak az irányadók.


  1. A családsegítés keretében a képviselő-testület az Szt-ben meghatározott ellátásokat biztosítja.


  1. A családsegítést a képviselő-testület az Igal-és Környéke Alapszolgáltatási Központ intézmény útján biztosítja.*


13. Nappali ellátás


35.§. (1) Az ellátás szabályozására az Szt. 65/F. § rendelkezései az irányadók.


  1. A nappali térítési díjára vonatkozóan a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. r. 15.§-ban foglaltak az irányadók.


  1. Az ellátás iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani.


  1. Az ellátás iránti kérelemről az Igal-és Környéke Alapszolgáltatási Központ .intézményvezető dönt.





14. Térítési díj


36.§. (1) Az intézményi térítési díjak megállapítására vonatkozóan a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. r. 2-7.§-ban foglaltak az irányadóak.


  1. A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az Szt. 114-119/B. §-ában foglaltak az irányadók.


  1. Az intézményi térítési díjat a képviselő-testület évente 1 alkalommal állapítja meg.


  1. Az intézményi térítési díjakat e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.



15. A személyes gondoskodás keretében nyújtott ellátások közös szabályai


37. § (1) A szolgáltatást nyújtó intézményvezető külön eljárás nélkül köteles ellátást nyújtani

a) ha azzal megelőzhető az érintett személy életveszélyes állapotba kerülése,

b) az ellátást rendkívüli időjárási helyzet indokolja,


(2) A személyes gondoskodás keretében nyújtott ellátás megszűnik

a) az intézményi jogviszony megszűnésével,

b) amennyiben az ellátásról az érintett írásban lemond,


38. § (1) A személyes gondoskodásért fizetendő térítési díjak mértékét az Szt. 115. § (2) bekezdése alapján az önkormányzat határozattal állapítja meg.


16. A személyi térítési díjak megfizetése


39.§. (1) A személyi térítési díj megfizetésére vonatkozóan az Szt. 114-119/B. §-ában, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók.


(2) Térítési díjkedvezményt, illetve mentességet az ellátást biztosító intézmény vezetőjétől kell kérni.

A képviselő testület a térítési díjkedvezményt, úgy állapítja meg, hogy a

a.) étkeztetésért és az Idősek Klubja ellátás étkezéssel történő igénybevételéért fizetendő legmagasabb személyi térítési díj  300Ft/nap.

b.) házi segítségnyújtás igénybe vételéért fizetendő személyt térítési díj az intézményi térítése díj 50 %-a.

c./ az idősek klubja ellátás étkezés nélküli igénybevételéért személyi térítési díjat nem kell fizetni.

d./ a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevételéért személyi térítési díj 30,-Ft/nap.


17. Intézményi jogviszony



40 §. Az intézményi jogviszony keletkezésére vonatkozóan az Szt. 94-94/D.§-ban foglaltak az irányadók.


V. Fejezet


Egyéb rendelkezések



41. § A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt., valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.



VI. Fejezet


Záró rendelkezések



42.§ E rendelet 2014. év január hó 13. napján lép hatályba, de rendelkezéseit a 2014. január hó 01. napjától indult ügyekben is alkalmazni kell.


43. § Hatályát veszti a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 2/2011(II.11.) számú  önkormányzati rendelet.



Kelt: Kisgyalán, 2014. január hó 09.nap



P.H.



.........................................................                                     ........................................................

                     jegyző                                                                               polgármester



Záradék:


A rendeletet a mai napon kihirdettem.


Kelt: Kisgyalán, 2014. január 10.nap



P.H.

                                                                                              .......................................................

                                                                                                                     jegyző