Szécsény Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján az alábbi helyi adókat vezeti be:

a) magánszemélyek kommunális adója;

b) vállalkozások építményadója.

A helyi adókat infrastruktúra fejlesztésére, környezetvédelmi feladatok ellátására használhatja fel az önkormányzat.

A beszedett adók összegéről és felhasználásáról az önkormányzat köteles a költségvetési beszámoló részeként a lakosságot tájékoztatni. A tájékoztatás közzététele a Szervezeti és Működési Szabályzat alapján a jegyző feladata.

(1) Ha a rendelet másként nem rendelkezik a rendelet alkalmazása szempontjából adóalany:

a) a magánszemély

b) jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság

c) a magánszemély jogi személyiséggel nem rendelkező egyesülése.

(2) Az (1) bekezdés b)-c) pontjaiban felsorolt adóalanyok közül a mezőgazdasági szakcsoport, a költségvetési szerv, a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány adómentes, abban az évben, melyet megelőző évben folytatott tevékenységéből származó jövedelme után vállalkozói nyereségadó fizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adózó írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is, feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó.

(1) Az adóalanyt egy meghatározott adótárgy esetén csak egyféle adó megfizetésére lehet kötelezni.

(2) Amennyiben az adóalany egy bizonyos adótárgy esetén kommunális adó és vállalkozások építményadója fizetésére is kötelezhető lenne, úgy az adóalanyt adótöbbszöröződése miatt csak egyféle helyi adó fizetésére lehet kötelezni. Az adóalanyt ebben az esetben mindig a magasabb összeget eredményező helyi adó fizetésére kell kötelezni.

(1) Ha a magánszemély az önkormányzat illetékességi területén kommunális beruházást hajt végre, ennek számlával igazolt ellenértékét az ezen rendelet alapján megállapított helyi adóból levonhatja. Amennyiben az adó összege kisebb, mint a beruházási érték, a levonási jog a következő évre, vagy évekre átvihető.

(2) Mentes a helyi adó alól az a magánszemély, aki igazolja, hogy az önkormányzat illetékességi területén végzett kommunális beruházás céljára teljesített – támogatással csökkentett – évi befizetés eléri, vagy meghaladja a helyi adó éves összegét.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti befizetés nem éri el a helyi adó összegét, helyi adóként csak a különbözetet kell megfizetni.

Kommunális adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki a naptári év első napján az önkormányzat illetékességi területén:

(1) Az építmény (lakás, nem lakás céljára szolgáló és nem ideiglenes jellegű épület) tulajdonosa. Ha az építményt az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, a tulajdonos és a vagyoni értékű jog (kezelői jog, tartós földhasználat, haszonélvezet, használati jog, földhasználat) gyakorlására jogosult személy -megállapodás hiányában - a vagyoni értékű jog jogosultja az adó alanya.

(2) A telek (az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi földrészlet) tulajdonosa.

(3) Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában adóalanyok.

(4) Az a magánszemély, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. (önkormányzat, BM, erdészet, stb.)

(1) Az adókötelezettség építmények (lakás, nem lakás) esetében a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy a használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

(2) Építési telek esetén adókötelezettség a földrészlet belterületté való minősítését, illetőleg az építési tilalom feloldását követő év első napjától állapítható meg.

(3) Lakásbérleti jog esetén az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik.

(1) Az adókötelezettség megszűnik építményre vonatkozóan az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építmény első félévben történő megszűnése az adózót a második félévre mentesíti a kommunális adókötelezettség alól.

(2) Az adófizetési kötelezettség telek esetében megszűnik a földrészlet külterületté minősítése, illetőleg - beépítés esetén - a beépítés évének utolsó napján. Az építési tilalom az első félévben történt kihirdetése esetén az első félév utolsó napján szűnik meg.

(3) lakásbérleti jog estén az adókötelezettség a jogviszony megszűnése évének utolsó napján szűnik meg. A lakásbérleti jogviszonynak az első felében történő megszűnése a bérlőt a második félévi adókötelezettség alól mentesíti.

Az évi adó mértéke külön önálló helyrajzi számon bejegyzett adótárgyanként 1.200 Ft, illetőleg lakásbérleti jogonként évi 1.200 Ft.

Mentes:

(1) az új építésű lakás, amelyre korábban jogerős határozattal házadó mentesség került megállapításra,

(2) építési tilalom alatt álló beépítetlen belterületi földrészlet, a tilalom ideje alatt,

(3) az építési hatóság által igazolt beépítésre nem alkalmas önálló helyrajzi szám alatt bejegyzett belterületi földrészlet,

(4) a beépítésre alkalmas üres lakótelek, az előírt, illetve engedélyezett beépítési kötelezettség időtartamáig,

(5) a teljesen árva kiskorú a nagykorúvá válása évének végéig,

Kérelem alapján a helyi adóhatóság elengedheti a kommunális adót egészét, vagy egy részét annak a magánszemélynek, aki a rendelet hatálya időszakában önhibáján kívül nehéz anyagi helyzetbe került és az adó megfizetése létfenntartását veszélyeztetné.

E rendelet hatálya az önkormányzat illetékességi területén lévő, vállalkozás céljára használt épületekre terjed ki.

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén vállalkozás céljára használt, nem lakás céljára szolgáló épület, függetlenül attól, hogy magánszemély vagy gazdálkodó szerv tulajdonában van, továbbá belterületen vagy külterületen található az épület.

Az adó alanya a 4. § (1) bekezdés a), b), c) pontjában foglaltak szerinti magánszemély, vállalkozó, jogi személy, aki az év első napján az épület tulajdonosa.

Több tulajdonos esetén, a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában adóalanyok.

Ha az épületet az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, a tulajdonos és a vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult megállapodása (nyilatkozata) szerinti személy – megállapodás hiányában a vagyoni értékű jog jogosultja az adó alanya.

(1) Adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg végleges fenn maradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett épület esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

(2) Az adókötelezettség megszűnik az épület megszűnése évének utolsó napján. Az épületnek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

(3) Az épület használatának szüneteltetése az adókötelezettséget nem érinti.

(1) Az adó alapja az épület m²-ben számított hasznos alapterülete.

(2) Az adó évi mértéke a 18. § (1) bekezdése szerinti adóalap után műhely, üzlethelyiség, iroda, garázs, raktár és egyéb rendeltetésű épületeknél 50 Ft/m².

(1) Mentes az adó alól

a) magánszemélyek, lakás és nem lakás céljára szolgáló épületei, amennyiben vállalkozás vagy bérbeadás útján nem hasznosított az ingatlan

b) szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség

c) műemléki építmény

d) az egyházak tulajdonában álló nyilvános istentiszteletre szolgáló épület, továbbá szerzetesrendek esetében a rendház

e) üzemi szociális, egészségügyi és sport célra szolgáló helyiségek

f) üzemi energiaellátás épületei

Alapszolgáltatást biztosító és hiányszakmát gyakorló vállalkozót, egyéni kérelemre, adóköteles építménye után 50%-os kedvezményben lehet részesíteni.

(1) A magán- és jogi személyeket terhelő adót a helyi adóhatóság kivetés útján határozattal állapítja meg.

(2) A magán- és jogi személy a bevallás benyújtásával köteles adókötelezettségét bejelenteni. Ennek során az adófizetési kötelezettség keletkezéséről, az adóalap, adómentesség, adókedvezmény, az adó megállapításához szükséges adatokról bevallási kötelezettség terheli.

(3) A vállalkozót 1992. január 15-ig bejelentési kötelezettség terheli, amit arásban kell megtennie az önkormányzati adóhatósághoz az alábbi tartalommal:

a) elnevezés, rövidített cégnév

b) székhely (telephely)

c) alakulás időpontja, alapító okirat kelte, száma, tevékenység megkezdésének időpontja

d) pénzforgalmi jellegű bankszámla, elszámolási számla száma

(4) Jogi személyeknek a (3) bekezdésben foglaltak mellett be kell jelenteni – ha volt – jogelődjét, gazdálkodási formáját, cégbejegyzési végzésének számát, időpontját.

(1) Az adóhatóság által megállapított magánszemélyek kommunális adója, és a vállalkozók, jogi személyek terhére megállapított építményadó két részletben fizetendő meg. Az első részlet az I. félévi adó: minden év március 15-ig, a II. félévi adó: minden év szeptember 15-ig fizethető meg kamatmentesen, a Szécsény Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 755-451241-0859 számú „Egyenesadó beszedési számla” javára.

(2) A vállalkozó az adófizetési kötelezettségét átutalási megbízással, vagy átutalási postautalvánnyal teljesítheti.

(3) A magánszemély adófizetési kötelezettségét átutalási postautalvánnyal teljesítheti, ez alól kivételt képez Benczúrfalva és Pösténypuszta települések, ahol készpénz befizetés formájában is teljesíthetik kötelezettségüket, helyi postahivatal hiányában.

(4) A kommunális adó, és az építményadó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni, amelynek mértéke minden naptári után, a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki kamat alapkamat kétszeresének a 365-öd része.

(5) Az e rendeletben nem szabályozott, a helyi adózás rendjével kapcsolatos kérdésekben az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

E rendelet Szécsény Város Önkormányzatának közigazgatási területére terjed ki.

E rendelet rendelkezései 1992. január 1-től lépnek hatályba, és az abban foglaltak visszavonásukig érvényesek.

E rendelet bevezetésével 1992. január 1-től az alábbi helyi rendeletek vesztik hatályukat:

a) A nem lakás céljára szolgáló építmények adóztatásáról szóló 2/1986. (IV.28.) számú Tanácsrendelet.

b) Házadóval kapcsolatos helyi szabályozásról szóló 2/1987. (IV.21.) számú Tanácsrendelet.

Ha e rendelet másként nem rendelkezik, adóalany: az a magánszemély, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, akinek adókötelezettsége az önkormányzat illetékességi területén fennáll;

1. Az önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt – bel-, és külterületet magába foglaló – térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed.

2. Vagyoni értékű jog: A kezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használati jog – ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is –, földhasználat és lakásbérlet.

3. Épület: Olyan szerkezetileg önálló, földdel szilárd összeköttetésben lévő építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja.

4. Építmény: Minden lakás és nem lakás céljára szolgáló épület. Nem minősül építménynek a 3 évesnél rövidebb időtartamra létesített (ideilenes) építmény.

5. Műemléképítmény: A Műemlékvédelemről szóló 1/1967.(I.31.) ÉVM rendelet 2. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglalt építmény, ide nem értve e körből a lakás céljára szolgáló építményt.

6. Hasznos alapterület: A végleges (a vakolt, vagy burkolt) falsíkkal határolt teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság 1,90 m.

7. Építmény megszűnése: Ha az épületet lebontják, vagy megsemmisül, illetőleg ha az illetékes építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyt visszavonta.

8. Nevelési-, oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség: Óvodák, iskolai nevelés-oktatás intézményei, alapfokú művészetoktatás intézményei, diákotthonok és kollégiumok elhelyezését biztosító épület.

9. Ingatlan: A föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog.

10. Kommunális beruházás: A közmű (a településekre, vagy azok jelentős részére kiterjedő elosztó és vezetékrendszerek és ezekkel kapcsolatos létesítmények, amely a fogyasztók vízellátási, ideértve a belvíz-, a csapadék-, és szennyvízelvezetési, tisztítási, villamosenergia, hő-, gázenergia és távbeszélési igényeit elégíti ki), valamint az út- és járdaépítés.

11. Vállalkozó: A magánszemély, ha belföldön saját nevében és kockázatára, haszonszerzés céljából üzletszerű gazdasági tevékenységet végez, és vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, továbbá az a magánszemély, akinek tevékenységét a törvény, vagy más adótörvény vállalkozási tevékenységnek minősít, valamint a jogi személy, egyéb szervezet, amely üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat.