Veresegyház Nagyközségi Önkormányzat 5/1991.(IV.01.) sz. rendelete

az iparűzési adóról,

Módosította a 10/2000. (XII.28.), 12/2003. (XII.17.), 11/2002. (XII. 12.) sz. és a 11/2010. (V. 20.) rendelet

Veresegyház Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adóról szóló 1990. évi C. tv. 1.§.(1) bekezdése értelmében illetékességi területén iparűzési adót vezet be.

1.§

Az adókötelezettség és az adó alanya

(1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó, vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (továbbiakban: iparűzési tevékenység).

(2)* Az adó alanya: a vállalkozó.

(3) Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben nyereség illetőleg jövedelem szerzésre irányuló tevékenysége.

(4) A Htv. 37.§. (1) bek. alapján a vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

(5) A Htv. 37.§.(2) bekezdés alapján ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó

a) piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat,

b.)¹ építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül.

c.)² bármely – az a.) és b.) pontba nem sorolható tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, ha egyetlen önkormányzati illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

2.§ ³

Az adómentesség, adókedvezmény

3.§

Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése

Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.

4.§

Az adó alapja

⁴ (1) Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítések értékével, valamint

a) 1998. évben az anyagköltség 33%-ával,

b) 1999. évben az anyagköltség 66%-ával,

c) 2000. évtől az anyagköltséggel.

(2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira

leginkább jellemzően a vállalkozónak kell a Htv. mellékletében meghatározottak szerint megosztani.

(3) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.

⁵ (1990. évi C. tv. 39 §-a Htv.)

(4) Az (1) bekezdéstől eltérően

a) A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó,

b) A Htv. 52.§. 26. pont a.)-d.) pontja szerinti más vállalkozók feltéve, hogy nettó árbevétele az adóévet megelőző adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóévet megelőző adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan – nem haladta meg a 4 millió forintot, illetve a tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetében az adóévben – időarányosan – a 4 millió forintot várhatóan nem haladja meg.

Az adó alapját a (5) illetőleg a (6) bekezdésben foglaltak szerint – figyelemmel a (7) és (8) bekezdésre – is megállapíthatja.

(Htv.39/a. §.(1) b) pontja )

 (5) ⁶ A (4) bekezdés a.) pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó alapjának 20%-kal növelt összege azzal, hogy az adó alapja nem lehet több mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti – e tevékenységből származó – bevételének 80%-a.

(Htv.39/a.§.(2) bekezdés)

(6) A (4) bekezdés b.) pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a nettó árbevételének 80%-a.

(Htv.39/a.§.(3) bekezdés)

(7) ⁷ Ha az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultság nem munkaviszony létesítése miatt szűnik meg, vagy a (4) bekezdés b.) pontjában említett vállalkozó az adóévben – időarányosan - 4 millió Ft-ot meghaladó nettó árbevételt ért el, akkor az adó alapját – az adóév egészére – az (1) bekezdés szerint kell megállapítani. Ha a (4) bekezdés a.) pontjában említett magánszemély vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultságát munkaviszony létesítése miatt úgy veszíti el, hogy az adóévben elért árbevétele a 4 millió Ft-ot nem haladja meg, az iparűzési adójának alapját ebben az adóévben a (6) bekezdés alkalmazásával is megállapíthatja.

(Htv.39/A.§.(4) bekezdés )

(8) ⁸ Az adó alapjának az (5) bekezdés, vagy (6) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést az adóévet megelőző adóévről szóló bevallással egyidejűleg, a tevékenységét év közben kezdő vállalkozó, ill. ha az önkormányzat az adót év közben vezeti be, akkor az adókötelezettség keletkezését, ill. az önkormányzat adót bevezető rendeletének hatályba lépését követő 15 napon belül kell megtenni az adóhatósághoz.

5.§

Az adó mértéke

(1) Az adó mértéke az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a nettó árbevétel (adóalap)

2000. január 1-től 2,0 %-a.

„5.§.⁹ (2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke:

a.) a Htv. 38.§. (2) bekezdésének a.) pontja szerinti tevékenység (piaci és vásározó kiskereskedelem) esetén naptári naponként 1.000, Ft.

b.) A Htv.37.§. (2) bekezdésének b.) és c.) pontja szerinti tevékenység végzés után naptári naponként 3.000,- Ft.”

Korábbi adómértékek:

1991. április 1-től 1992. december 31-ig 3 ezrelék

1993 .január 1-től 1993. december 31-ig 8 ezrelék

1996. január 1-től 1997. december 31-ig 12 ezrelék

1998. január 1-től 1998. december 31-ig 14 ezrelék

1999. január 1-től 1999. december 30-ig 17 ezrelék

6.§

Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése

(1) A vállalkozó az iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni.

(2) Az adóelőleg összege:

a) Az adóévet megelőző teljes évben változatlan szervezeti formában működő vállalkozónál - ideértve az idényjellegű tevékenységet is - a megelőző év adójának megfelelő összeg.

b) Az adóévet megelőző év egy részében működő vállalkozónál a megelőző év adójának a működés naptári napjai alapján egész évre számított összeg.

(3) Ha a jogszabályi változás miatt az adó alapja, vagy mértéke az adóévre módosul, az előleg összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani.

(4) ¹⁰ Nem köteles adóelőleget fizetni az előtársaság, továbbá az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozó, az adókötelezettség keletkezésének adóévében. Nem alkalmazható ez a rendelkezés a már működő, de az önkormányzat illetékességi területén első ízben adóköteles tevékenységet kezdő vállalkozó esetében.

(5) Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli.

(6) Az adóévben, az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig a (2) bekezdés a.) - b.) pontjában említett vállalkozó az adóelőlegét az előző fizetési meghagyás alapján fizeti.

(7) Az adóelőleget a vállalkozó az adózás rendjéről szóló törvény 2. számú mellékletében meghatározott határidőre (március 15. és szeptember 15) illetőleg a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók esetében a törvény 6. számú mellékletében foglaltak szerint köteles 100,- Ft-ra kerekítve megfizetni.

(8) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak alkalmazásával megállapított adóelőleget és az éves adókötelezettség különbözetét a tárgyévet követően az éves bevallásban kell elszámolni. A különbözetet a bevallásra előírt időpontig kell befizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni. Ugyanígy számol el az adóalany akkor is, ha megszűnése miatt évközben köteles adóbevallást adni.

(9)¹¹

(10) Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót legkésőbb a tevékenység befejezése napján kell megfizetni.

7.§ ¹²

Az adófizetés módja

8.§¹³

Adómérséklés

9.§

Záró rendelkezések

(1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit 1991. április 1-től, 1993. január 1-től, 1996. január 1-től, 1998. január 1-től, 1999. január 1-től, 2001. január 1-től, valamint 2004. január 1-től kell alkalmazni.

(2) A rendeletet egységes szerkezetben a Veresi Hírmondóban meg kell jelentetni, kihirdetéséről az SZMSZ – ben meghatározott módon a jegyző köteles gondoskodni.

A rendeletben nem szabályozott kérdésekben, a helyi adókról szóló módosított 1990.évi C. törvény és az adózás rendjéről szóló 1990 évi XCI. törvény rendelkezései az irányadóak.
Az értelmező rendelkezésekről és a helyi iparűzési adó alapjának megosztásáról a Htv. 52.§-a rendelkezik.

Veresegyház, 2003. december 16.

Lebek László sk.                                                              Pásztor Béla sk.

jegyző                                                                                 polgármester

Fentiek hiteléül:

Veresegyház, 2010. 05. 20.

Dr. Tahon Róbert

jegyző

¹ A 12/2003. (XII.17.) sz. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg

² A 12/2003. (XII.17.) sz. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg

³ Hatályon kívül helyezte a 11/2010. (V. 20.) sz. rendelet 1. §-a

⁴ A 11/2002. (XII. 12.) sz. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg

⁵ A 12/2003. (XII.17.) sz. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg

⁶ A 10/2000. (XII.28.) sz. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg

⁷ A 10/2000. (XII.28.) sz. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg

⁸ A 10/2000. (XII.28.) sz. rendelettel megállapított szövegrész

⁹ A 12/2003. (XII.17.) sz. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg

¹⁰ A 10/2000. (XII.28.) sz. rendelettel megállapított szövegrész

¹¹ Hatályon kívül helyezte a 11/2010. (V. 20.) sz. rendelet 1. §-a

¹² Hatályon kívül helyezte a 11/2010. (V. 20.) sz. rendelet 1. §-a

¹³ Hatályon kívül helyezte a 11/2010. (V. 20.) sz. rendelet 1. §-a