I. Fejezet

SÁRVÁR VÁROS CÍMERE

A városi címer leírása

1.§

Sárvár város címere /a továbbiakban: városi címer/ alul lekerekített doborpajzs, amely vágással zöld pajzstalpra és vörös mezőre oszlik. A pajzs vörös mezőjében a zöld pajzstalpról emelkedik az ezüst színű, zárt kapus, egyablakos, négyormú bástya alakú, kváderköves mintázatú vártorony.

A városi címer használati köre

2. §.

(1) A városi címer Sárvár történelmi hagyományait megőrző, és jellegzetességeit szimbolizáló jelkép a Magyar Köztársaság címerét nem helyettesítheti.

(2) A városi címert kizárólag csak a városra utaló díszítő jelképként lehet felhasználni.

(3) A városi címer jogszabályban foglalt hatósági tevékenység vagy eljárás során nem alkalmazható.

(4) A városi címer – engedély nélkül – az alábbi helyeken és esetekben használható:

a) a város zászlaján,

b) a képviselőtestület meghívóin,

c)  a képviselőtestület, a képviselőtestület bizottságai, a polgármester, az alpolgármester felhívásain, programjain, tervein, a nem önkormányzati szervekkel kötött megállapodásokon és szerződéseken,

d) az Önkormányzat képviselőtestülete, vagy Polgármesteri Hivatal által kiadott, a város életével, történelmével, fejlődésével foglalkozó kiadványokon, a városra utaló emléktárgyakon,

e) az Önkormányzat által alapított és kiadott újságokon, plaketteken, emléklapokon, díszokleveleken, kitüntető vagy emlékérmeken, jelvényeken.

f) a képviselőtestület bizottságai, a polgármester, az alpolgármester, a jegyző képviselőtestület megbízásából eredő tevékenységük során használt, illetve általuk kizárólag protokolláris céllal használt levélpapíron,

g) az Önkormányzat nemzetközi kapcsolataiban és idegenforgalmi propagandájában,

h) az Önkormányzat által szervezett ünnepségeken, rendezvényeken, kiállításokon

i) a városháza épületén és tanácskozó termeiben, a polgármester, az alpolgármester, a jegyző hivatali helyiségeiben.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetekben a polgármester az alkalmazás módjára szabályokat állapíthat meg, konkrét esetben a városi címer használatát megtilthatja.

(6) A (4) bekezdésben fel nem sorolt esetekben a  városi címert csak engedéllyel lehet használni.

(7) A városi címer védjegyként nem használható.

A városi címer használatának módja

3. §.

(1) A városi címer kizárólag hiteles alakban, az ábrázolás hűségének, mértékarányainak és színeinek megtartásával használható.

(2) Kivételes esetekben engedélyezhető, hogy a városi címer kizárólag az előállításhoz felhasznált anyag (fém, fa, bőr, műanyag stb.) színeiben jelentkezzék, illetve nyomdai úton történő előállítás esetén fekete-fehér színben használható.

(3) A városi címert csak olyan mértékig szabad kicsinyíteni, amely a hiteles ábrázolást nem sérti.

A városi címer használatának engedélyezése

4. §.

(1) A város címerének a 2. §. (4) bekezdésében foglaltakon túli használatát, felhasználását, illetve forgalomba hozatala céljából történő előállítását a polgármester engedélyezi.

(2) Az engedély érvényessége szólhat:

a) egy esetre (rendezvényre, alkalomra),

b) meghatározott időpontig, időtartamig történő felhasználásra,

c) meghatározott mennyiségű, címerrel díszített termék, emléktárgy, jelvény, kiadvány, stb. előállítására,

d) visszavonásig történő felhasználásra, alkalmazásra.

(3) A városi címer használatának felhasználásának, fogalomba hozatalának engedélyezése írásbeli kérelemre történik.

(4) A városi címer használatára vonatkozó engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

- a kérelmező nevét (megnevezését) és címét,

- a városi címer felhasználásának, előállításának célját és módját,

- az előállítandó mennyiséget, illetve példányszámot,

- a terjesztés, illetőleg forgalomba hozatal módját,

- kereskedelmi forgalom esetén a városi címerrel díszítendő tárgy egységárát,

- a városi címer felhasználásának tervezett időpontját, időtartamát,

- a kérelmezőnél a városi címer felhasználásáért felelős személy nevét.

A kérelemhez mellékelni kell a városi címerrel díszítendő tárgy kiadványtervét, a kiadvány vagy tárgy mintáját.

(5) Az engedély kiadását követően az előállított tárgy, kiadvány egy példányát az engedélyezőnek  át kell adni.

(6) A városi címer használatára vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell:

- az engedélyes nevét (megnevezését), címét,

- az engedélyezett felhasználási cél megjelölését,

- az engedély érvényességi határidejét,

- előállítás esetén az engedélyezett mennyiséget,

- a terjesztés, illetőleg a forgalomba hozatal módját, és határidejét, az esetleges kikötéseket,

- a felhasználással kapcsolatos egyéb előírásokat,

- az engedély díjának mértékét, befizetésének módját, és határidejét.

(7) A városi címer használatát, alkalmazását, előállítását, fogalmazását nem szabad engedélyezni, vagy a kiadott engedélyt vissza kell vonni, ha a használt vagy forgalomba hozatal módja, körülményei a várost vagy a város lakosságának érzületét, jogait, jogos érdekeit sérti, vagy veszélyezteti.

(8) A kiadott engedélyt vissza lehet vonni, ha a felhasználó e rendeletben, vagy a részére kiadott engedélyben meghatározott  feltételt, előírásokat megsérti, nem tartja be illetőleg a megállapított határidőre kötelezettségeinek nem tesz eleget.

(9) A polgármester az engedély kiadását indokolással megtagadhatja.

(10) Az engedélyben foglalt előírások, kikötések, illetőleg a kérelem elutasítása ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(11) A városi címernek az emléktárgyakon, érmeken, jelvényeken, más tárgyakon és kiadványokon történő felhasználásához e rendelet alapján kiadott engedély nem mentesíti a kérelmezőt a jogszabály által a termék, jelvény, kiadvány, stb. tervezésére, előállítására, forgalomba hozatalára előírt egyéb engedélyek, hozzájárulások megszerzése alól.

(12) A kiadott engedélyekről a Polgármesteri Hivatal Titkársága nyilvántartást vezet.

5. §.

(1) Az engedély kiadásáért díj állapítható meg.

(2) A díj megállapítására – meghatározott összegben vagy százalékos arányban – a polgármester jogosult.

(3) A díjat meg kell állapítani, ha a városi címert az engedélyes kereskedelmi célból kívánja felhasználni.

(4) A díj beszedéséről a jegyző gondoskodik, amely az önkormányzat bevételét képezi.

II. Fejezet

SÁRVÁR VÁROS ZÁSZLÓJA

A városi zászló leírása

6. §.

Sárvár város zászlója (a továbbiakban: városi zászló) álló téglalap alakú, hosszirányban a teljes szélességhez viszonyítva bal oldalon fele részben ezüst, jobb oldalon fele részben zöld színű. A zászló függőleges tengelyében,  a felső részben az aranymetszés szabályai szerint helyezkedik el a város arany szegéllyel körbevett címere, alatta az alsó részben vízszintesen „Sárvár” felírat. A címerben lévő pajzstalp zöld színe azonos a zászló zöld színével. A városi zászlót a felfüggesztéssel ellentétes oldalon aranyszínű rojtok díszítik. A zászló hosszának és szélességének aránya: 2,5 : 1.

A városi zászló használati köre

7. §.

(1) A városi zászló használata a Magyar Köztársaság zászlajának használatát nem helyettesítheti.

(2) A városi zászló az állami zászló elsőbbsége mellett a 2. §-ban foglaltak értelemszerű alaklazásával – engedély nélkül – használható.

a) a város életében jelentős – kizárólag helyi – események és rendezvények alkalmával,

b) a képviselőtestület ülésein,

c) az önkormányzat protokolláris rendezvényein,

d) megkülönbözetésül a több teleülés részvételével tartott rendezvényeken,

e) a települések közötti bel- és külföldi kapcsolatokban,

f) cserezászlóként és – a juttatás jellegének a zászlón való feltüntetésével – elismerésként.

A városi zászló használatának módja

8. §.

A város zászló előállítására, használatára vonatkozóan a 3-5. §-ok rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

III. Fejezet

SÁRVÁR VÁROS PECSÉTJE

9. §.

Sárvár város pecsétje (a továbbiakban: városi pecsét) kör alakú, 5cm átmérőjű, benne közepén a városi címer arányosan kicsinyített formája.

A városi pecsét körirata: „SÁRVÁR VÁROS PECSÉTJE”

10. §.

(1) A városi pecsét csak a városra utaló díszítő jelképként használható.

(2) A városi pecsét hatósági tevékenység során nem használható.

(3) A városi pecsét a hivatalos bélyegző használatát nem pótolhatja, a városi pecsét alkalmazása során a hivatalos bélyegző elsőbbségét biztosítani kell.

(4) A városi pecsét díszítő jelképként az alábbi esetekben használható:

a) a város életében kiemelkedő jelentőségű eseményekre szóló meghívókon,

b) az Önkormányzat által adományozott díszokleveleken,

c) a város díszpolgárává történő avatás alkalmával,

d) a város nemzetközi, testvérvárosi kapcsolataiban.

A városi pecsét használatának módja

11. §.

A városi pecsét utaló és díszítő jelképként történő használatára vonatkozóan a 3-5. §-ok rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

IV. Fejezet

SÁRVÁR VÁROS POLGÁRMESTERÉNEK LÁNCA

11./A §^[1]

(1) A polgármesteri lánc 7 darab kör alakú medálból, és az őket összekötő elemekből áll. A polgármesteri lánc részletes leírását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

11./B §^[2]

(1) A polgármesteri láncot kizárólag a polgármester viselheti.

(2) A polgármesteri lánc használata kötelező:

a) a díszpolgári címek átadásakor;

b) a testvérvárosi szerződések ünnepélyes aláírásakor;

c) a magyar állampolgársági eskü kivételekor.

V. Fejezet^[3]

Településnév használata

(1) Sárvár városnak jogos, megalapozott érdeke fűződik ahhoz, hogy a település nevét méltatlanul és jogtalanul senki ne használja.

(2) Sárvár településnév és ennek bármely toldalékos formája csak képviselő-testületi engedéllyel használható:

a) étesítmény elnevezésében, cég-, civil és bármely egyéb szervezet elnevezésében, üzleti nyomtatványon, védjegyen, szabadalom címében,

b) áruminta és árujelzésen, emblémán, jelvényen, kiadványon, dísztárgyon, emléktárgyon, egyéb termékeken,

c) sajtótermék címfeliratában, internetes portál létrehozásához domain névben,

d) kulturális- és egyéb szervezett rendezvény megnevezésében.

(3) Nem engedélyköteles:

a) az a névhasználat, amely jogszabályon alapul,

b) az önkormányzat által, vagy részvételével alapított intézmények, gazdasági társaságok, társulások, egyéb szervezetek névhasználata,

c) a közösségi közlekedési eszköz megállóhelye, állomása nevének feltüntetése.

(4) A településnév használatára irányuló kérelmet illeték- és díjmentesen írásban kell benyújtani a polgármester részére.

(5) A településnév használatát csak azok kérhetik, akiknek lakóhelye, székhelye vagy telephelye Sárvár közigazgatási területén van.

(6) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét, megnevezését, lakóhelyét/székhelyét,

b) a szervezet létesítő okiratának eredeti vagy másolati példányát,

c) a településnév tervezett használatának célját és módját,

d) a használat időtartamát.

(7) A kérelmet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(8) A névhasználatról szóló engedélynek tartalmaznia kell:

a) a jogosult nevét vagy cégnevét és lakóhelyét, székhelyét vagy telephelyét,

b) a névhasználat célját és módját,

c) érvényességének időtartamát,

d) az engedélyezett név felvételével és használatával kapcsolatos egyéb kikötéseket.

(9) A kiadott engedély érvényességi ideje szólhat:

a) a tevékenység folytatásának időtartamára,

b) a kérelmező működési idejének időtartamára,

c) meghatározott időpontig vagy feltétel bekövetkezéséig történő felhasználásra,

d) egy alkalomra,

e) határozatlan időre.

(10) Az engedély kiadása megtagadható:

a) ha a használat, vagy annak célja, módja és körülményei az önkormányzat, vagy a település lakossága jogát, jogos érdekét sérti, vagy veszélyezteti,

b) a sérelmezett névhasználat nem különbözik korábban már nyilvántartásba vett más, hasonló működési körben és azonos területen tevékenykedő jogalanyok részére engedélyezett névhasználattól,

c) ha a kérelmezőtől a korábban kiadott engedélyt vissza kellett vonni,

d) a névhasználat célja vagy módja jogszabályba ütközik,

e) ha a kérelmezőnek az önkormányzattal szemben helyi adó tartozása van.

(11) A kiadott engedélyt vissza kell vonni, ha

a) a használat vagy annak célja, módja és körülményei az önkormányzat vagy a település lakossága jogát, jogos érdekét sérti, vagy veszélyezteti,

b) az engedélyes a Sárvár nevet nem az engedélyben meghatározott módon, formában, illetve célra használja,

c) ha a kérelmezőnek az önkormányzattal szemben helyi adó tartozása van.

(12) A kiadott engedélyt vissza lehet vonni, ha a felhasználó az engedélyben meghatározott feltételeket, előírásokat megsérti.

(13) A településnév használatának engedélyezéséről, az engedély elutasításáról, a névhasználat jogának megvonásáról a képviselő-testület dönt. A kiadott engedélyek nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(14) A névhasználat díjtalan.

(15) E rendelet hatálybalépése előtt felvett településnév használatát az engedélyező a jövőre nézve megtilthatja a (11) bekezdésben foglaltak szerint.

VEGYES RENDELEKZÉSEK

12. §.

Szabálysértést követ el és 5.000.- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki a város címerét vagy zászlaját engedély nélkül, vagy a használatára vonatkozó engedélytől eltérő módon használja, továbbá e rendelet előírásait megszegi vagy kijátssza.

E rendelet 1993. január 1. napján lép hatályba.

Sárvár, 1992. december 8.

/: Szabó Imre :/                                                                                /: Dr. Radics Mihály :/

 polgármester                                                                                              jegyző