A Képviselő-testület a lakások és egyéb helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII törvényben, továbbá az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §-ban kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.

1. §

A rendelet hatálya

/1/^[1] 

/2/^[2]  A rendelet tárgyi hatálya kiterjed az önkormányzat tulajdonában lévő valamennyi lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre.

/3/   A Polgármesteri Hivatal folyamatos nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában levő és bérbeadás útján hasznosítható lakásokról, helyiségekről.

..

2. §^[3]

A lakásbérlet jogcímei

Az önkormányzati lakás:

1. szociális helyzet alapján,
2. közérdekű feladat ellátása alapján,
3. bérlő kijelölés és kiválasztás alapján,
4. ^[4]

adható bérbe.

3. §^[5]

Szociális helyzet alapján való bérbeadás

/1/  Szociális helyzet alapján azok a személyek jogosultak bérlakásra:

1. ^[6]akik a város közigazgatási területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkeznek,
2. akinek a családjában az együtt költöző családtagokat számítva az egy főre eső nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét, egyedül álló esetében a kétszeresét és a létfenntartásához szükséges mértéken felül ingó- vagy forgalomképes ingatlanvagyonnal nem rendelkezik.
3. a b) pontban megjelölt összeghatár indokolt esetben 10 %-al, a gyermektelen fiatal házasok esetében 30 %-al túlléphető.

/2/   Nem  jogosult szociális helyzet alapján bérlakásra, akinek maga vagy együtt költöző családtagja tulajdonában, haszonélvezetében lakás van lakásra bérleti jogviszonya áll fenn. Kivéve, ha a lakás életveszélyes, illetve a különélő szülő azért nem költözhet be az ingatlanba, mert a másik szülő magatartása miatt a gyermekek veszélyeztetettsége fenn áll.

/3/  Szociális helyzet alapján csak olyan lakásra köthető bérleti szerződés, amelynek nagysága a bérlők jogos lakásigénye a /3/ bekezdésben meghatározott mértéket nem haladja meg.

A jogos lakásigény mértékének számításánál a lakásba ténylegesen együtt költözők számát kell figyelembe venni. Az orvosilag igazolt terhességet figyelembe kell venni.

/4/  A jogos lakásigény mértéke:

• egy fő esetén 1 szoba
• két-három fő esetén 2 szoba
• négy fő esetén 3 szoba

minden további személy esetén a szobaszám az önkormányzat által elismert felső határa fél szobával nő.

/5/  A szociális bérbeadás eljárási rendje:

• A lakás bérbeadására vonatkozó kérelmet a jelen rendelet 4. számú mellékletét képező nyomtatványon a Polgármesteri Hivatalnál kell benyújtani, a hivatal ezt követően környezettanulmányt vesz fel.
• A feltételek teljesülése esetén az önkormányzat a kérelmezőt nyilvántartásba veszi, és erről értesíti a lakásigénylőt.
• Bérleti szerződést a polgármester köti – a jegyző ellenjegyzése mellett – a Képviselő-testület kiutaló határozata alapján.
• A lakásbérleti szerződés határozott időre – legfeljebb 5 évre – köthető a határozott idő lejártát megelőzően – legalább 30 nappal – a bérlő kérheti a szerződés meghosszabbítását. Ha a kérelmező megfelel a 3. §-ban foglaltaknak, akkor legfeljebb 5 évre a bérleti szerződés meghosszabbítható.

..

4. §^[7]

Közérdekű feladat ellátása alapján való bérbeadás

/1/     Képviselő-testület bérleti szerződést köthet olyan személlyel, aki a városban közérdekű feladatot lát el.

/2/     E rendelet szerint közérdekű feladatot lát el:

• polgármester, jegyző, intézményvezetők,
• Polgármesteri Hivatal dolgozója, Általános Iskola, Óvoda pedagógusai,
• háziorvos, fogorvos, védőnő,
• rendőrőrs parancsnok és helyettese,
• a város érdekében a felsoroltakon kívül, meghatározott ideig fontos közérdekű feladatot lát el.

/3/     Polgármesteri Hivatal dolgozója, Általános Iskola, óvoda pedagógusai részére a bérleti szerződés a tompai köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony fennállásának időtartamára első alkalommal legfeljebb három éves meghatározott időre szólhat, rendkívüli méltánylást igénylő okból egy esetben legfeljebb két évre meghosszabbítható. illetve tompai lakás tulajdonjogának megszerzéséig köthető. Ötéves bérleti jogviszony után a bérleti jogviszony folyatatása csak piaci alapon történhet.

/4/     A Polgármesteri Hivatal dolgozója, az Általános Iskola és az Óvoda dolgozói részére a lakás bérbeadása előtt ki kell kérni a Polgármesteri Hivatal, illetve az intézményvezetők véleményét.

/5/     A bérleti szerződést a polgármester köti – a jegyző ellenjegyzése mellett – a  Képviselő-testület kiutaló határozata alapján.

.

5. §^[8]

Bérlő kijelölés és kiválasztás

/1/   A bérlő kijelölése, valamint ilyen megállapodás esetén a bérlő kiválasztására jogosult döntése alapján a szerződés határozatlan vagy határozott időre, illetőleg feltétel bekövetkeztéig köthető. A bérlő kijelölésre jogosult a szerződés tartalmára vonatkozóan – ha erre törvény vagy megállapodás felhatalmazza – egyéb feltételeket is előírhat.

/2/   A bérleti szerződést a bérlő kijelölő határozat alapján – átruházott hatáskörben a jegyző ellenjegyzése mellett – a polgármester köti.

6. §^[9]

7. §

A felek jogai és kötelezettségei

/1/   A bérbeadó a bérlővel határozott időre, illetve valamely feltétel bekövetkezéséig az e rendeletben meghatározott lakbérek alapján bérleti szerződést köt /1. sz. melléklet/.

/2/   A bérbeadó az önkormányzati rendelet módosítása esetén – vonatkozó jogi korlátok között – jogosult a szerződés bérleti díjra vonatkozó részét egyoldalúan módosítani a következő naptári év január 1. napjával, de legalább az első módosított bérleti díjú hónapot megelőző 90. nappal.

/3/   Amennyiben a bérlő a módosított díjjal nem ért egyet, a bíróságtól kérheti annak megállapítását. A bíróság jogerős határozatáig a lakásért a korábban fizetett lakbért kell fizetni.

/4/   A bérlőnek lakáshasználati díjat nem kell fizetni, a bérleti jogviszony megszűnése esetén térítési díjra sem tarthat igényt.

8. §^[10]

/1/  A lakás csak annak adható bérbe, aki a lakásbérleti szerződésben vállalja, hogy a lakásban életvitelszerűen lakik. A bérbeadó évente  egy alkalommal ellenőrzi a lakás életvitelszerű  és rendeltetésének megfelelő használatát, valamint a bérlő kötelezettségeinek teljesítését, melynek megszegése felmondási ok. A rendelet előírása alapján a bérleti szerződésnek is tartalmaznia kell az ellenőrzésekre való utalást.

A bérlő tűrési kötelezettségének nem teljesítése / ideértve a rendkívüli káresemény vagy veszélyhelyzet miatti belső munkák elvégzésének tűrését is/rendkívüli felmondási ok. . A  bérleti szerződésnek tartalmaznia kell a bérlő bejelentési és igazolási kötelezettségét, a mulasztás jogkövetkezményét.

/2/     A bérlő köteles bejelenteni írásban, ha várhatóan több hónapra eltávozik a lakásból,  a bérbeadó a lakásnyilvántartásba felvezeti a távolmaradás tényét, és időtartamát.  A törvényben említett bejelentés menthető okból történt elmulasztása – különösen: egészségügyi ok, tanulmányok folytatása miatt – távollét alatt, erre hivatkozással felmondani nem lehet. A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell a bérlő bejelentési és igazolási kötelezettségét, a mulasztás jogkövetkezményét.             

.

9. §

/1/   A bérbeadó a lakást a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, leltár szerint köteles a bérlőnek átadni. /2. sz. melléklet/

/2/   A lakást a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezési tárgyakkal.

/3/   A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak arra vonatkozóan, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.

/4/   A megállapodásban rögzíteni kell az elvégzendő munkát, a kezdés és befejezés időpontját és a mindkét fél által elfogadott szakértő által készített költségvetés szerinti bekerülési költséget.

/5/   A bérlő ráfordításait lakbérének szüneteltetésével nyerheti vissza.

10. §

A lakbér mértéke, a külön szolgáltatás díja

/1/^[11]  A lakások havi bérleti díja

- összkomfortos lakás esetén                         276 Ft/m²        

- komfortos lakás esetén:                        217 Ft/m²        

- félkomfortos lakás esetén                     110 Ft/m²        

- komfort nélküli lakás esetén                    70 Ft/m²        

/2/   A bérlő a lakbért havonta előre egy összegben, legkésőbb a hónap 5. napjáig köteles megfizetni.

/3/^[12]  2. § c) pontja alapján kiválasztott bérlő esetén a lakások havi bérleti díja:

- összkomfortos lakás esetén:            25.000.- Ft/hó        

- komfortos lakás esetén:                  20.000.- Ft/hó        

- félkomfortos lakás esetén:              15.000.- Ft/hó        

- komfort nélküli lakás esetén:           10.000.- Ft/hó        

/4/^[13]  A nem lakás céljára szolgáló helység bérleti díja egészségügyi szolgáltatás végzésére:

- alkalomszerű, eseti bérleti díj:           2.000.- Ft/óra        

- rendszeres használat esetén:              750.- Ft/óra        

A díj ÁFÁ-t nem tartalmaz.

10/A. §^[14]

/1/   A bérlő lakbértámogatásra jogosult, ha a

• 70. életévét betöltötte, vagy
• munkaképességét 67 %-ban elvesztette, vagy
• saját háztartásában 3 vagy több kiskorú gyermeket tart el, és a közös háztartásban élők egy főre jutó havi jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj összegét nem éri el.

/2/   A lakbértámogatás havi összege a lakbér 50 %-át nem haladhatja meg.

/3/   Támogatást a bérlőnek kell igényelnie, melyhez csatolni kell a kereseti, jövedelmi viszonyokat igazoló kereseti igazolást.

       Az igény megalapozottsága esetén a Képviselő-testület dönt, illetve gondoskodik a támogatás igénybenyújtás hónapjától történő folyósításáról.

/4/   Támogatásra jogosultság megszűnik az /1/ bekezdésben meghatározott feltételek vagy a bérleti jogviszony megszűnése esetén továbbá a bérlő lakbérfizetési kötelezettségének legalább 3 hónapig nem tesz eleget.

/5/   A bérlő köteles a jogosultsági feltételekben bekövetkezett változásról a Képviselő-testületet tájékoztatni.

       A támogatás jogtalan igénybevétele esetén a felvett összeget vissza kell téríteni.

11. §^[15]

/1/^[16]       A lakbéren felül villany, gáz, vízellátásért és szennyvíz elszállításáért külön díjat kell fizetni a hatályos jogszabályok alapján.

/2/   A díjmegtérítés havi összege azokban a bérleményekben, amelyekben a vízfogyasztás nem mérhető a külön jogszabály szerint kiszámított vízmennyiség normák és a nagyközségben érvényes vízdíj szorzatának 1/12-ed része.

/3/   Az ingatlanon keletkezett szennyvíz elszállításával kapcsolatos díj alapja az ingatlanon felhasznált teljes vízmennyiség.

/4/   A megállapított díjbevételeknek fedezetet kell nyújtani a tényleges víz- és szennyvízdíjra.

/5/^[17]

12. §

/1/^[18]       Az a bérlő aki a 2.§ b) pontjában, illetve 2.§ c) pontjában meghatozott jogcímen bérli az ingatlant, köteles az 1993. évi LXXVIII törvényben meghatározott kötelezettségeinek eleget tenni, ellenkező esetben a bérbeadó a lakásbérleti szerződést felbonthatja.

13. §

/1/   A bérlő a bérbeadó hozzájárulásával a lakást átalakíthatja, korszerűsítheti.

/2/   A bérbeadó a költségeket csak akkor vállalja át, ha a lakás komfortfokozata növekedett és a bérlő vállalja a lakás új besorolásának megfelelő lakbér fizetését.

/3/   Az elvégzendő munkát tételesen rögzíteni kell, az elszámolás pedig szakértő által készített költségvetés és számla alapján történhet.

14. §

/1/   A bérleti szerződés megszűnésekor a bérlő köteles a lakást és a lakásberendezéseket rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban – tisztán, frissen meszelten, - a bérbeadónak visszaadni.

/2/   Amennyiben a bérlő az /1/ bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, úgy azt a bérbeadó a bérlő költségére elvégezheti.

15. §

A Képviselő-testület felhatalmazza a bérbeadót, a jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a bérlővel történő megállapodás tartalmának meghatározására.

...

16. §

/1/   A bérlő, illetve a vele együtt költöző személyek jogcím nélküli lakáshasználóvá válnak, ha a lakásbérleti szerződésben vállalt kötelezettségeinek maradéktalanul nem tesznek eleget.

2/    A jogcím nélküli lakáshasználó a használat első 6 hónapjában az e rendeletben meghatározott lakbérnek megfelelő használati díjat, ezt követően annak kétszeresét köteles fizetni.

/3/   A jogcím nélküli használat 12. hónapjától kezdődően a lakáshasználati díj a lakbér négyszerese.

17. §

/1/   A bérlő a lakásba a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhatja be házastársát, gyermekét /örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermekét/ jogszerűen befogadott gyermekétől született unokáját, valamint szülőjét /örökbefogadó, mostoha és nevelő szülőjét/.

   ^[19]Az unoka fogalmába beleértendő a gyermekének az örökbefogadott, a mostoha, és nevelt gyermeke is.

/2/   A bérlő a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása után a lakásba fogadhatja élettársát. /3. sz. melléklet/

..

18. §

Önkormányzati lakás esetén a bérbeadó köteles megtagadni a tartási szerződéshez való hozzájárulást, ha a bérlő nem szorul tartásra és az eltartó tartásra nem képes.

...

19. §

Az albérlet

A bérlő a lakás egészét vagy meghatározott részét sem adhatja albérletbe.

20. §

Lakásbérlet megszűnése

/1/   Amennyiben a lakásbérleti jogviszony lakástörvény 23. § /3/ bekezdés alapján szűnik meg, az alacsonyabb lakbérű cserelakás biztosítása esetén a bérlő jogosult a két lakás éves lakbére közötti különbözet, mint értékkülönbözet miatti pénzbeli térítésnek a kifizetésére.

/2/   Amennyiben a lakásbérleti jogviszony az /1/ bekezdésben foglaltak szerint, de cserelakás biztosítása nélkül szűnik meg, a bérlő pénzbeli térítésként az éves lakbér háromszoros összegére tarthat igényt.

/3/   Az előző bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha a bérleti jogviszony a lakástörvény 26. § /1/ bekezdése alapján szűnik meg.

21. §^[20]

22. §

/1/   A szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy – kivéve a bérleti jog folytatására jogosultat – másik lakásban való elhelyezésre nem tarthat igényt.

/2/   A lakástörvény 31. § /3/ bekezdésében meghatározott esetekben a jogosultat legalább komfortnélküli lakás illeti meg.

23. §

A helyiséggazdálkodás szabályai

/1/   Az önkormányzati lakásokhoz tartozó helyiségeket a bérlőnek a Képviselő-testület adja bérbe.

/2/   ^[21]

/3/   ^[22]Az Önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helységek bérbeadása a kötelező egészségbiztosítás ellátásai keretébe nem tartozó egészségügyi szolgáltatások, vagy egyéb térítési díj ellenében végzett egészségügyi szolgáltatások esetén bérleti szerződés kötésével történik.

      A bérleti díj összegét a jelen rendelet 10.§ /4/ bekezdése határozza meg.

24. §^[23]

25. §

/1/   A helyiségbérletre vonatkozó szerződés csak határozott időre vagy valamely feltétel bekövetkezéséig köthető.

/2/   A helyiségbérletre vonatkozó szerződés átruházásához vagy cseréjéhez hozzájárulás nem adható.

/3/   A bérlő a helyiségbe más személyt nem fogadhat be.

26. §

A bérlettel kapcsolatos a bérlőre vonatkozó személyes adatok – a személyazonosító adat nélkül – csak statisztikai célra adhatók.

27. §

Záró rendelkezések

/1/   E rendelet 1994. február 1-jén lép hatályba.

/2/   Ha a bérbeadó és a bérlő másként nem állapodnak meg, a lakástörvény hatálybalépése előtt létrejött lakás és helyiségbérleti szerződés esetében a bérbeadónak és a bérlőnek épület és lakásfenntartásával összefüggő jogaira és kötelezettségeire, továbbá lakáshoz tartozó területek használatára a szerződés megkötésekor hatályban volt jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

/3/   Az önkormányzat tulajdonát képező és a határőrség, valamint a Vám- és Pénzügyőrség bérlőkijelölési jogával terhelt szolgálati lakásokra – a lakbér megállapítás kivételével – eltérő szabályok vonatkoznak.

28. §

Értelmező rendelkezések

1. Lakás az olyan összefüggő helyiségcsoport, amely a

1. helyiségei;
2. közművesítettsége;
3. melegvíz-ellátása; és
4. fűtési módja

alapján valamelyik komfortfokozatba /összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli/ sorolható.

2. Összkomfortos az a lakás, amely legalább

1. 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és WC-vel;
2. közművesítettséggel /villany- és vízellátással, szennyvízelvezetéssel/;
3. melegvíz-ellátással /egyedi központi vagy etage fűtéssel/ rendelkezik.

3. Komfortos az a lakás, amely legalább

1. 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és WC-vel;
2. közművesítettséggel;
3. melegvíz-ellátással; és
4. egyedi fűtési móddal /szilárd- vagy olajtüzelésű kályhafűtéssel, elektromos hőtároló kályhával, gázfűtéssel/ rendelkezik.

4. Félkomfortos az a lakás, amely a komfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább

1. 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, továbbá fürdőhelyiséggel, WC-vel;
2. közművesítettséggel /legalább villany- és vízellátással/; és
3. egyedi fűtési móddal rendelkezik.

5. Komfort nélküli az a lakás, amely a félkomfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább

1. 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, WC használatával és
2. egyedi fűtési móddal rendelkezik, valamint
3. a vízvétel lehetősége biztosított.

6. Lakás helyiségei általában

1. a lakóhelyiségek: lakószoba, hálófülke, hall, étkező, lakóelőtér;
2. a főzőhelyiségek: konyha, főzőfülke;
3. az egészségügyi helyiségek: fürdőhelyiség, /fürdőszoba, mosdó, zuhanyzófülke/, WC;
4. a közlekedési helyiségek: előszoba, előtér, zárt veranda, átjáró belépő /szélfogó/;
5. tároló helyiségek: éléskamra, /lomkamra/, öltöző /garderobe/.

7. ^[24]Lakószoba az a helyiség, amelynek

1. alapterülete a 12 négyzetmétert meghaladja;
2. külső határoló fala legalább 25 cm vastag téglafal vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal;
3. ablaka közterületre, udvarra, kertre vagy üvegezett verandára /folyosóra/ nyílik;
4. melegpadlója van; továbbá
5. fűthető; végül
6. legalább egy kétméteres – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkezik.

8. ^[25]Félszoba az olyan lakószoba, amelynek

1. alapterülete a 6 négyzetmétert nem nagyobb, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert
2. külső határoló fala legalább 25 cm vastag téglafal vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal;
3. ablaka közterületre, udvarra, kertre vagy üvegezett verandára /folyosóra/ nyílik;
4. melegpadlója van; továbbá
5. fűthető; végül
6. legalább egy kétméteres – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkezik.

9. Két- vagy többlakásos házingatlanban

1. közös használatra szolgáló helyiségek általában: a mosókonyha, a szárítóhelyiségek, a közös fürdőszoba, a közös mosdó, a közös WC, a gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség, a közös pince- és padlástérség /a pince- és padlásrészek kivételével/ az épületben lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben;

2. a közös használatra szolgáló területek általában: a kapualj, a lépcsőház, a folyosó, a függőfolyosó az épületben lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek megközelítéséhez és rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben, továbbá az épülethez tartozó udvarnak, kertnek az egy építési telek nagyságát meg nem haladó része.

10. A lakáshoz tartozó helyiségek általában: a tüzelőtároló /fáskamra, pincerekesz/ padlásrekesz.

11. Nem lakás céljára szolgáló helyiség az, amely kizárólag ipari, építőipari, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, kereskedelmi, tárolási, szolgáltatási, igazgatási, honvédelmi, rendészeti, művelődési, oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális, jóléti és más gazdasági célra szolgál.

12. Jogcím nélküli lakáshasználó az, aki a lakást a bérbeadó hozzájárulása vagy a vele való megállapodás nélkül használja.

13. A lakberendezések általában a következők:

1. főzőkészülék /tűzhely, főzőlap, stb./;
2. a fűtőberendezés /egyedi kályha, konvektor, elektromos hőtároló kályha, stb./;
3. melegvíz-ellátó berendezés /gáz vízmelegítő, villanybojler, fürdőkályha/;
4. egészségügyi berendezés /falikút, mosogató, fürdőkád, zuhanyzó, mosdó, WC – tartály, WC-csésze, stb. a hozzá tartozó szerelvényekkel/;
5. beépített bútor /ruhásszekrény, konyhaszekrény, stb./;
6. a redőny, vászonroló, napvédő függöny;
7. a lakás elektromos vezetékeihez tartozó kapcsolók és csatlakozóaljak.

14. Az épület központi berendezései általában a következők:

1. a központos fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezés a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban lévő vezetékszakaszt és fűtőtesteket /radiátor stb./ is;
2. a víz, a csatorna- és a gázvezeték, a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt is;
3. az elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszere, ideértve a lakásban lévő vezetékszakaszt is;
4. a központi antenna az erősítő berendezéssel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és csatlakozóaljat is;
5. a kaputelefon és felcsengető berendezés a vezetékhálózattal;
6. a házi szemét gyűjtésére szolgáló berendezés;
7. a többi lakást szolgáló kút, a hozzá tartozó szerelvényekkel;
8. a többi lakásban keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló berendezés.

15. A külön szolgáltatások körébe tartozik különösen:

1. a vízellátás és csatornahasználat /szennyvíz elszállítás/ biztosítása;
2. a központi fűtés és melegvíz-ellátás;
3. a közös használatra szolgáló helyiségekben levő olyan berendezések használata, amelyek egyedi fogyasztása mérhető;
4. a rádió- és televíziók vételének biztosítása.
5. 
   

29. §^[26]

Jogharmonizációs záradék

A rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.