Jászapáti Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A.§ (2) bekezdésében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990 évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében, valamint a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó 1993. évi LXXVIII törvény 54.§ (1)-(3) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

A rendelet hatálya

1.§

(1) A rendelet hatálya kiterjed:

a.) az önkormányzat tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (továbbiakban: helyiség),

b.) társasházakban az önkormányzat tulajdonában álló öröklakásokra és az ingatlan-nyilvántartásban külön tulajdonként felvett helyiségekre,

c.) részben az önkormányzat, részben más tulajdonában álló ingatlanoknak az önkormányzat tulajdonában lévő hányadára.

(2)^[1] Hatályon kívül helyezve

(3) Ha a bérlőt nem illeti meg elővásárlási jog, a vele egy tekintet alá eső személyek sem élhetnek e joggal. Nem élhetnek az elővásárlási joggal akkor sem, ha a lakás nem állami tulajdonból került az önkormányzat tulajdonába.

(4) Az elővásárlási jogot a jogosult - az Ltv. és e rendelet feltételei között - akkor gyakorolhatja, ha a képviselő-testület a lakást, a helyiséget, ingatlant, tulajdoni hányadot elidegenítésre kijelölte.

(5) Ha a bérbeadó a bérleti szerződést felmondta és a bérlő a kiköltözést nem vállalja, a bírósági végrehajtásig az ingatlan nem idegeníthető el, illetőleg az elővásárlási jog nem gyakorolható.

(6) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és a módosított lakás törvény rendelkezései az irányadók.

2.§

(1) Nem lehet értékesítésre kijelölni és elidegeníteni:

a.) Az általános vagy részleges településrendezési terv által az eddigitől eltérő célra tervezett területen lévő lakást és nem lakás céljára szolgáló helyiséget.

b.) A műemléképületben, a település szerkezeti, településtörténeti és településképi szempontból helyi védelem alatt álló épületben lévő lakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket.

c.) Az önkormányzat törzsvagyonához tartozó önkormányzati vagyontárgyak (intézmények) területén lévő vagy azokkal összefüggő lakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket.

d.)^{[2] [3]} Hatályon kívül helyezve.

(2)^[4] Hatályon kívül helyezve.

A lakások vételára

3.§

(1) Ha a lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a vételár a bérlő által a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházások igazolt értékével csökkentett beköltözhető forgalmi érték 70 %-a + ÁFA.

(2) Ha a lakást nem az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a kikiáltási ár azonos a lakás beköltözhető forgalmi értékével.

(3) A lakás akkor tekinthető lakottnak, ha a vevő a lakást az adásvételi szerződés megkötésekor azért nem tudja birtokba venni, mert abban más lakik, kivéve, ha a lakást az Ltv. 49. §. (1) bekezdés d.) pontjában felsoroltak veszik meg.

(4) A forgalmi érték megállapításánál - az érték megállapítást befolyásoló növelő vagy csökkentő tényezőként - figyelembe kell venni:

a.) az épület településen belüli fekvését, a városrésznek (kereskedelmi, egészségügyi, oktatási, stb. ) intézményekkel való ellátottságát, környezetnek a forgalmi értékre gyakorolt hatását,

b.) a lakókörnyezet és az ingatlan közművesítettségét,

c.) a környékbeli hasonló típusú  lakások értékét,

d.) a földrészlet érékét,

e.) az épület és melléképület  szerkezeti állapotát, anyagát, életkorát, felszereltségét,  felújítása óta eltelt időszakot, az azonnali beavatkozást igénylő munkát, az 5 éves időtartamon belül szükséges  nagyobb karbantartási vagy felújítási munkát, a használhatóság százalékos mértékét,

f.) az épület közös használatú helyiségeinek, területeinek használhatóságát, értékét,

g.) a lakások komfortfokozatát, alapterületét, helyiségekkel való ellátottságát.

(5) A forgalmi értékből levonásra kerülő, meg nem térült értéknövelő beruházásnak kell tekinteni általában az épület, a lakás állagának értéknövelésére kiható olyan építési, szerelési munkát, amely

- megfelel az építési előírásoknak,

- a jogszabály szerint nem tartozott a bérlő karbantartási vagy más kötelezettségének körébe és

- érvényesíthetőségét jogszabály nem zárta ki vagy nem csökkentette.

(6) A bérlő átlagon felüli - a lakás forgalmi értékét, egyéni használhatóságát növelő - vagy a bérbeadó hozzájárulása nélkül végzett beruházást a forgalmi érték megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.

(7) A forgalmi értéknövelő beruházást a bérlőnek igazolnia kell.

A lakás vételárának megfizetése, kedvezmények

4.§

(1) ^[5]

 a.) Ha a lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg:

- a vételárat egy összegben vagy

- a vételár 50 %-ának

az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg kell megfizetni készpénzben.

b.) Amennyiben a vételár fele kerül a szerződés megkötésekor megfizetésre, a másik felét a szerződéskötéstől számított, legfeljebb - a vásárló szándékától függően - három év alatt, havi egyenlő részletekben kell törleszteni a rendelet 4.§. (4) bekezdésében szabályozott kamatfizetéssel.

Részletfizetésre vonatkozó kérelmet a vételi szándékkal egyidejűleg kell bejelenteni.

(2)^[6] Hatályon kívül helyezve.

(3)^[7] Hatályon kívül helyezve.

(4) Részletvétel esetén a még fennálló vételárhányad után - a Ptk. szerint a pénztartozás esetén megállapítható - kamatot kell fizetni. A késedelmesen megfizetett vételárrészlet után külön - a Ptk. 301.§.-a szerinti - késedelmi kamatot is kell kötni. A késedelmi kamat érvényesítéséről a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztálya gondoskodik.

(5)^[8] Hatályon kívül helyezve.

(6)^[9] Hatályon kívül helyezve.

(7) Ha a lakást nem az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, részére árengedmény és részletfizetési kedvezmény nem adható.

(8) A lakás vételárát csak készpénzben lehet megfizetni, ahhoz kárpótlási jegy nem használható fel.

A nem lakás céljára szolgáló helyiségek vételára

5.§

(1) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek vételára - ha azt az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg - azonos a helyiség beköltözhető forgalmi értékével

(2) A nem lakás céljára szolgáló helyiség kikiáltási ára - ha azt nem az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg - azonos a helyiség beköltözhető forgalmi értékével.

A vételár megfizetése

6.§

(1) A helyiség vételárát - a szerződés megkötésekor – egy összegben és készpénzben lehet kifizetni. Kárpótlási jegy helyiség vásárlásához nem használható fel. Részletfizetési kedvezmény és árengedmény nem adható.

(2) A bérlőnek a szerződéskötés időpontjában igazolnia kell, hogy adó vagy adók módjára behajtandó köztartózása vagy társadalombiztosítási alap javára teljesítendő tartozása nincs.

Az értékesítéssel kapcsolatos eljárási szabályok

7.§

(1) A vételárat - jegyzőnek a forgalmi értékbecslésen alapuló előterjesztése alapján - a képviselő-testület állapítja meg. A forgalmi értékbecslés megalapozottságát a jegyző ellenőrizheti.

(2) A társasház tulajdont alapító okirat:

a.) tervezetét - a leendő tulajdonostársnak tulajdoni hányad szerinti többségi akarata érvényre juttatása céljából - lakógyűlésen, illetőleg az okirat lényeges  tartalmi részeinek írásbeli közlésével ismertetni kell,

b.) lényeges tartalmi elemei:

- a közös tulajdon meghatározása,

- a tulajdoni hányadképzés módszere,

- a közgyűlés hatásköre,

- a költségvetés módja (tulajdoni hányad szerinti költségviselés, elkülöníthető elszámolások, más épületekkel való kapcsolat,

- jogorvoslat,

c.) tervezetére a leendő tulajdonostársak véleményüket, javaslataikat írásban terjeszthetik elő,

d.) jóváhagyásra - a jegyző előterjesztése alapján - az önkormányzat részéről a képviselő-testület jogosult.

(3) Ha az elővásárlási jog gyakorlásának tárgyi és személyi feltételei fennállnak, az előkészítő munkák befejezésével az Ltv. szerinti elővásárlási jog gyakorlásához, illetőleg az adás-vételi szerződés feltételeinek megállapításához a jegyző az elővásárlásra jogosult részére eladási ajánlatot küld. Az önkormányzat megbízásából tett eladási ajánlatnak tartalmaznia kell:

- az elidegenítésre kijelölt lakás adatait, az épületről szóló műszaki és forgalmi értékről szóló tájékoztatót, továbbá az e rendelet alapján megállapított vételárat és a fizetési feltételeket,

- az adás-vételi szerződés lényegesebb kikötéseit (ellátási jog, stb.),

- a jogosultnak szóló felhívást, hogy 60 napos ajánlati kötöttségi időn belül nyilatkozzon, az eladási ajánlatot elfogadja-e, és a lehetséges kedvezményeket igényli-e, továbbá a felkérést, hogy az alapító okiratot az adásvételi szerződés megkötésekor a törvény rendelkezéseinek megfelelően írja alá,

-annak közlését, hogy a vételnek az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésére és a birtokba vételre akkor kerülhet sor, ha az adásvételi szerződést a vevő és az eladó önkormányzat részéről aláírták,

-a forgalmi értékbecslés összege és a vételár kötöttsége az ajánlat lejártával megszűnik, utána a lakás eladására nyilvános pályázatot és azon alapuló versenytárgyalást kell hirdetni.

8.§

²(1) E rendelet hatálya alá tartozó lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére - az elővásárlásra jogosult részére nyitva álló ajánlati kötöttségi idő eredménytelen lejárta után - nyilvános pályázatot, és azon alapuló versenytárgyalást kell hirdetni. A 7.§. (3) bekezdésének megfelelő tartalmú pályázati felhívást a Hírmondó című helyi lapban és a www.jaszapati.hu honlapon kell meghirdetni 60 napos ajánlati kötöttséggel. Kívülálló pályázó részére a megtekintés lehetőségét kérésére biztosítani kell.

(2) A 7.§. (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő vételi ajánlat/okban (pályázatban) legalább 60 napos ajánlati kötöttséget kell vállalni. Ha az elővásárlási jog jogosultja - az eladó ajánlati kötöttségének idején belül - nem tesz vételi ajánlatot, azt annál a pályázatnál az elővásárlási jogról való lemondásnak kell tekinteni, és a lakás pályázat és versenytárgyalás útján bárki részére értékesíthető.

(3) A vételi ajánlatok értékeléséről és elfogadásáról, versenytárgyalás tartásáról - a jegyző előterjesztése alapján - a képviselő-testület dönt. Ennek során a képviselő-testület:

- megállapítja, hogy a lakástörvény és e rendelet szabályainak keretei között melyik vételi ajánlat a legkedvezőbb,

- felhatalmazást ad a szerződés megkötésére, vagy

- a pályázatot és versenytárgyalást eredménytelennek nyilváníthatja, illetőleg a pályázóktól az ajánlatuk módosítását kérheti.

(4) A pályázók versenyeztetésének alapja a vételár összege és megfizetésének módja.

(5) Ha a bérlő, vagy a pályázó az önkormányzat eladási ajánlatát elfogadta, és az ajánlat még nyitott kérdéseire (a fizetési feltételek, a szerződés alanyainak megnevezése, az önkormányzati rendeletben foglaltak elfogadása) választ adott, az adás-vételi szerződést - a képviselő-testület felhatalmazása alapján - a vevővel a jegyző aláírja.

(6) Az aláírt adás-vételi szerződést és a társasház alapító okiratot a jegyző egyidejűleg nyújtja be az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésre.

(7)^[10] Az elidegenítés eredményéről (az ingatlan vételára, megfizetés módja, kedvezmények, a vevő neve és lakcíme) a lakosokat a Hírmondó című helyi lapban, valamint a www.jaszapati.hu honlapon lehet tájékoztatni, amennyiben a vevő ehhez írásban hozzájárul.

(8)^{[11] [12]} Hatályon kívül helyezve.

9.§

(1) Az elővásárlási jog jogosultja által vásárolt lakásra, illetőleg helyiségekre az adás-vételi szerződésben külön ki kell kötni, hogy a képviselő-testület:

a.) részletvételnél - az esedékes vételárrészlet megfizetésének második ízben való elmulasztása esetén - a szerződéstől a Ptk. 376. §-a alapján elállhat vagy a részletfizetés kedvezményét megvonhatja, továbbá azt, hogy

b.) a vételár teljes kifizetéséig a bérlő a lakásra köteles biztosítást kötni.

Az a.) és b.) pont alapján kikötött jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

(2) Az elővásárlási jog jogosultja által vásárolt lakásra, illetve helyiségre - részletvétel esetén a vételár teljes kiegyenlítéséig - elidegenítési és terhelési tilalmat, valamint jelzálogjogot kell a szerződésben kikötni és azt az ingatlan nyilvántartásba a Jászapáti Önkormányzat javára bejegyeztetni. A vételár teljes megfizetésekor az elidegenítési és terhelési tilalmat, valamint a jelzálogjogot és a más bejegyezett biztosítékokat hivatalból töröltetni kell.

(3) Az adás-vételi szerződés (1) bekezdésében foglalt megszűnése esetén

a.)  az addig kifizetett vételárat a volt vevőnek egy összegben vissza kell fizetni,

b.) a volt vevő az adás-vételi szerződés megkötéséig visszamenőleg a mindenkor érvényes lakbért egy összegben köteles megfizetni.

A kedvezményesen vásárolt lakások és helyiségek továbbadásának,

cseréjének és megterhelésének feltételei

10.§

(1) Ha az elővásárlási jog jogosultja az általa megvásárolt lakás tulajdonjogát átruházza vagy elcseréli, és a képviselő-testület a 9.§. (1) bekezdése alapján kikötött jogával nem kíván élni az elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt, ahhoz csak akkor adható meg a hozzájárulás, ha lakás esetén a 4.§-ban foglalt kedvezményt visszatéríti az önkormányzat javára, illetve a fennálló vételár hátralékot kedvezmény levonása nélkül teljes összegben készpénzzel megfizeti. Ilyen esetben nem adható árengedmény.

(2)^[13] Az elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt lakásra is köthető tartási vagy életjáradéki szerződés.

(3)^{[14] [15]} Ha a tulajdonosok az elidegenítési és terhelési tilalommal vagy jelzáloggal érintett lakásra hitelt akarnak felvenni, a hitel felvételéhez a Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonkezelői Bizottság adhat hozzájárulást.

Átmeneti rendelkezések

11.§

(1) Az értékesítésre kijelölt épületben, lakásban a fenntartó, kezelő csak azonnali beavatkozást igénylő munkákat végezhet el. Amennyiben a karbantartás körét meghaladó mértékű javítási munka kerül elvégzésre, a házingatlan vételárát újból meg kell állapítani.

(2) A lakást és a hozzátartozó épületrészt terhelő köztartozások és a fenntartással kapcsolatos költségek fedezetéről és kiegyenlítéséről az adás-vételi szerződés megkötését követő hónap első napjáig a bérbeadó köteles gondoskodni.

11/A.§^[16]

Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek elidegenítésével kapcsolatos közszolgáltatásról a szolgáltatókra és szolgáltatásokra vonatkozó információk hozzáférhetők a www.jaszapati.hu honlapon.

Záró rendelkezések

12.§

(1) Ez a rendelet 1994. augusztus 15. napján lép hatályba.

(2) Az Országgyűlésnek az értékgarancia érvényesítésére vonatkozó későbbi rendelkezésétől függően - az önkormányzat vagyoni érték megőrzése mellett - javaslatot kell kidolgozni a vételár mértékének és megfizetésének újbóli, a bérlők számára kedvezőbb szabályozására.

13. §^[17]

Jogharmonizációs záradék

A rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló Európai Parlament és a Tanács 2006/123. EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Dr. Mihályi István sk.                                                         Török Sándor sk.

          jegyző                                                                            polgármester