Jászapáti Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 2. számú mellékletében kapott felhatalmazás alapján, a Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonkezelői Bizottság véleményezésével az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1.§

(1) E rendelet hatálya kiterjed Jászapáti város Önkormányzata tulajdonában álló lakásokra és helyiségekre (továbbiakban: lakás, helyiség).

(2 ^[1] Hatályon kívül helyezve.

Értelmező rendelkezés

2.§

E rendelet alkalmazása során használt fogalmakra a Polgári Törvénykönyvben és az 1993. évi LXXVIII. törvényben foglalt értelmező rendelkezések és meghatározások az irányadók.

Kezelői feladatok ellátása

3.§

(1) Jászapáti város Képviselő-testülete az e rendelet hatálya alá tartozó ingatlanok kezelésével és bérbeadásával kapcsolatos feladatok ellátását a Polgármesteri Hivatal útján biztosítja.

(2) Az (1) bekezdésben biztosított jog nem érinti a képviselő-testületnek azt a jogát, hogy bármelyik lakás és helyiség tekintetébe közvetlenül gyakorolja a bérbeadói jogát.

4.§

(1) A 3.§ (1) bekezdés szerinti kezelő a rendelet hatálybalépésekor fennálló szerződések tekintetében az épülettel, illetve lakással és helyiséggel kapcsolatos kötelezettségeit és jogait a szerződés megkötésekor hatályban volt jogszabályok szerint köteles teljesíteni, illetve gyakorolni. E vonatkozásban a bérlővel más megállapodást nem köthet.

(2) E rendelet hatálybalépése után kötött szerződések esetén a képviselő-testület által kijelölt kezelő szerv felhatalmazást kap a megállapodás tartalmának megváltoztatására azokban az esetekben, ahol azt a törvény a bérbeadó és a bérlő számára az épület és a lakás fenntartása vonatkozásában lehetővé teszi.

II. Fejezet

A LAKÁSOK BÉRBEADÁSÁNAK MÓDJAI

5.§

(1) A lakásokat

a) pályázat útján,

b) bérlőkijelölési és bérlő kiválasztási jog,

c)^[2] Hatályon kívül helyezve.

d)^[3] Hatályon kívül helyezve.

e) a rendeletben előírt - másik lakás biztosítására vonatkozó - kötelezettség  alapján,

f) a rendeletben meghatározott lakásgazdálkodási feladatok,

g) a rendeletben meghatározott közérdekű célok megvalósítása érdekében, továbbá

h) lakáscsere alapján lehet bérbe adni.

(2) A pályázat alapján létrejött bérlet lehet piaci vagy szociális, jövedelmi és vagyoni helyzet alapján létrejött bérlet (továbbiakban: szociális bérlet).

A Szociális, Sport, Kisebbségügyi Bizottságot, valamint a Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonkezelői Bizottságot az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat érintően javaslattételi jog illeti meg.^[4]

Pályázat piaci alapon történő bérbeadásra

6.§

(1)^[5]

a) A pályázat során az ajánlattevőnek az önkormányzat lakbér-rendeletében meghatározott havi lakbér több hónapra - de a pályázati kiírásban legalább három hónapra  - előre, egy összegben történő megfizetésére kell ajánlatot tenni.

A bérleti szerződést azzal kell megkötni, aki a pályázati feltételeknek megfelelt és a pályázati kiírásban megjelölthöz képest a legtöbb hónapra előre, egy összegben történő lakbér megfizetését vállalja.

b) Olyan pályázat is kiírható, amelynek alapján a lakás helyreállítására, felújítására, komfortfokozatának növelésére és az (1) bekezdésben írt feltételekre együtt kell ajánlatot tenni.

(2)^[6] Az (1) bekezdés szerinti pályázati kiírást a Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonkezelői Bizottság hagyja jóvá.

(3)^[7] Hatályon kívül helyezve.

Fiatalok háza

6/A.§

(1)^[8] A fiatalok házában lévő költség-elvű bérlakások - pályázati eljárás keretében, takarékosságra ösztönzéssel bérbe adott - egyedülálló fiatal, fiatal házaspárok és fiatal élettársak átmeneti elhelyezésére szolgáló lakások.

(2)^[9] Az (1) bekezdés szerinti bérlakásokra az(ok) az egyedülálló fiatal, fiatal házaspárok és fiatal élettársak nyújthat(nak) be pályázatot

a)^[10] aki(nek) a pályázat benyújtását megelőzően háromhavi nettó jövedelme alapján számított egy főre jutó nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tízszeresét nem haladja meg, és

b)^[11] lakástulajdonnal, üdülőtulajdonnal, önálló állami vagy önkormányzati lakásbérlettel nem rendelkezik, (rendelkeznek).

c) ^[12] Hatályon kívül helyezve

d) Hatályon kívül helyezve

(3) Nem jogosult költségelvű bérlakásra az, aki:

- korábbi önkormányzati bérlakás bérleti, bérlőtársi jogviszonyáról lemondott, illetve bérleti szerződését közös megegyezéssel megszüntette, továbbá bérleti jogviszonya neki felróható okból szűnt meg,

- birtokháborítás révén költözött önkormányzati tulajdonú bérlakásba (önkényes beköltöző),

- önkormányzati tulajdonú bérlakás jogcím nélküli használója,

- valótlan adatok közlésével vagy valós adatok elhallgatásával vagy más módon a bérbeadót megtéveszti és ezzel jogtalan előnyhöz jutna.

(4) Nem jogosult költségelvű bérlakásra az a kérelmező sem, akinek saját magának, házastársának, kiskorú gyermekének vagy más együttköltöző családtagjának bármikor lakástulajdon, üdülőtulajdona (résztulajdona) volt, kivéve, ha a kérelmezőnek magának, házastársának, kiskorú gyermekének vagy más együttköltöző családtagjának együttesen legfeljebb olyan lakás fele tulajdoni hányada van, amelyet öröklés útján szerzett vagy haszonélvezettel terhelten örökölt és a haszonélvező a lakásban lakik.

(5)^[13] Hatályon kívül helyezve.

(6) E rendelet alkalmazásában

a) egyedülálló fiatal, aki a pályázat benyújtásának időpontjában nem töltötte be a 40. életévét,

b)^[14] fiatal házaspár a házastársi (házassági anyakönyvi kivonat), vagy azonos lakcímet igazoló lakcímkártya által igazolt élettársi kapcsolatban élő pár, ha a pályázat benyújtásának időpontjában legalább egyik fél nem töltötte be 40. életévét.

(7)^{[15] [16]}A takarékosságra ösztönzés keretében az egyedülálló fiatal, fiatal házaspár és fiatal élettársak, bármely államilag garantált lakossági lakástakarék-pénztárban havonta rendszeresen legalább 10.000 Ft elhelyezését (lakáscélú elő-takarékosság) vállalja.

(8) A pályázatnak tartalmaznia kell:

- egyedülálló fiatal, illetve fiatal házastársak, élettársak nevét (leánykori nevét), születési helyét, idejét, anyja nevét,

- kiskorú gyermek(ek) nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét,

- lakóhelyet, vagy tartózkodási helyet, az ott tartózkodás jogcímét és a ténylegesen lakott lakás adatait,

- jövedelmi, vagyoni viszonyokra vonatkozó nyilatkozatotokat, igazolásokat,

- nyilatkozatot korábbi ingatlantulajdonnal, lakásbérlettel kapcsolatos adatokra,

- nyilatkozatot a bérleti szerződéses feltételek vállalásáról,

- lakáscélú elő-takarékosságra vonatkozó adatokat,

- a pályázat benyújtásának határidejét és helyét, továbbá

- a 6.§.(1) bekezdés a) pontjában írt ajánlatot.

- a pályázó által kitöltött pályázati adatlapot

(9) A pályázathoz mellékelni kell a kérelmezőnek és vele együtt költözőnek a pályázat benyújtását megelőző 3 havi nettó jövedelmére vonatkozó igazolásokat (pl.: munkáltatói igazolás, adóigazolás), továbbá ha már rendelkeznek lakáscélú elő-takarékossági szerződéssel, e szerződés másolatát.

6/B.§

 (1)^{[17] [18] [19]}A fiatalok házában lévő lakások bérletére irányuló pályázatokat a Szociális, Sport, Kisebbségügyi Bizottság, valamint a Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonkezelői Bizottság együttes ülésén megtárgyalja és javaslatot tesz a nyertes pályázó személyére, illetve a nyertes pályázó visszalépése esetén a másodikként legjobb érvényes ajánlatot tevő bérlő személyére. A javaslatok elfogadásáról a képviselő-testület dönt.

(2) A pályázatok elbírálásánál előnyben részesülnek, akik:

a) a pályázat elnyerése esetén az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakásra fennálló, határozatlan idejű bérleti szerződésüket közös megegyezéssel megszüntetik,

b) a pályázat benyújtásakor lakáscélú elő-takarékosságot igazolnak,

c)^[20] Hatályon kívül helyezve.

d) aki(k) a 6/A.§ (2) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedelem határon belül a legmagasabb jövedelemmel rendelkezik,

e)^[21] Hatályon kívül helyezve.

f)^[22] Hatályon kívül helyezve.

(3) A bérbeadó a bérlővel legfeljebb öt évre, határozott időre szóló bérleti szerződést köt.

(4) A bérlő a bérlakásba az 1993. évi LXXVIII. törvény 21.§. (2) bekezdésében meghatározottakon kívül más személyt nem fogadhat be.

(5) A bérlő a 6/A.§. (7) bekezdés szerint lakáscélú elő-takarékosságot vállalja.

(6) Ha a bérlő bérleti jogának megszűnését megelőző 30 napon belül igazolja, hogy e rendelet 6/A.§-ban foglalt feltételeknek továbbra megfelel és a lakáscélú elő-takarékosságot időarányosan teljesítette, - kérésére - a bérlakás további legfeljebb öt évre, összesen az első bérbeadással együtt legfeljebb tíz évre adható bérbe.

(7) A házastárs, élettárs halála esetén az özvegy részére a (6) bekezdés szerint akkor adható bérbe ismételten a bérlakás, ha az ott szabályozott feltételeknek megfelel és vállalja a lakáscélú elő-takarékosságot.

(8) A lakásbérleti jog megszűnik:

a) amennyiben nem tesz eleget a lakáscélú elő-takarékossági kötelezettségének,

b) a határozott idő leteltével.

A lakásbérleti jog megszűnése után a lakás a (6)-(7) bekezdésben foglaltakat kivéve - ugyanazon bérlőnek ismételten nem adható bérbe.

(9) Amennyiben a bérlő a határozott idő elteltével a (6)-(7) bekezdés szerint már nem jogosult bérlakásra köteles a lakást tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó részére visszaadni, egyidejűleg a jogcím nélküli lakáshasználó maga köteles gondoskodni elhelyezéséről és részére önkormányzati bérlakás semmilyen jogcímen nem adható bérbe.

(10)^[23] Ha a pályázat nyertese a döntés megismertetését követő 8 napon belül visszalép a második legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevővel kell bérleti szerződést kö

Pályázat szociális, jövedelmi és vagyoni helyzet

alapján történő bérbeadásra

7.§

(1)^[24] Szociális, jövedelmi és vagyoni helyzet alapján annak a pályázónak lehet a lakást bérbe adni (továbbiakban: szociális bérlet), aki megfelel a rendeletben előírt feltételeknek.

(2)^[25] Hatályon kívül helyezve.

(3)^[26] Hatályon kívül helyezve.

(4)^[27]A szociális bérlet alapján nyújtott pályázatokat a Szociális, Sport, Kisebbségügyi Bizottság bírálja el.

8.§

(1)^[28] Szociális körülményei alapján szociális bérlet azzal a személlyel létesíthető, akinek családjában - a vele együtt költöző családtagokat számítva - az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb mértékének másfélszeresét, egyedülálló esetében ennek kétszeresét.

(2) Vagyoni helyzet alapján szociális bérlet azzal a személlyel létesíthető, aki nem rendelkezik az (1) bekezdés szerinti nyugdíj ötvenszeresét meghaladó forgalomképes vagyonnal.

(3)  A szociális bérletre vonatkozó jogosultságot a szerződés tartamára meghatározott idő lejárta előtt felül kell vizsgálni.

9.§

(1) Szociális bérlet esetén csak a jogos lakásigény mértékét meg nem haladó szobaszámú lakás adható bérbe.

(2) A jogos lakásigény mértéke:       

                        két személyig:                                                            egy lakószoba,

                        három - öt személyig:                                                két lakószoba,

                        minden további személy esetén:                                + fél szoba.

(3)^[29] A lakásigény mértékének megállapításánál a szociális bérletre jogosultat és a vele együttlakó azon személyeket kell figyelembe venni, akik a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhatók be a lakásba.

(4)^[30] Hatályon kívül helyezve.

(5)^[31] Hatályon kívül helyezve.

Pályázati eljárás

10.§

(1) A pályázat üres lakás esetén, illetve akkor írható ki, ha a lakásban lakó személy írásbeli nyilatkozata alapján az üressé válás időpontja ismert.

(2) A pályázó részére a lakás megtekintését lehetővé kell tenni.

11.§

(1) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

- azt, hogy piaci alapú vagy szociális jellegű bérbeadásra kerül-e sor,

- a lakás címét, főbb műszaki adatait,

- a lakásra megállapított bérleti díjat,

- a benyújtandó pályázat tartalmát és elbírálásának szempontjait,

- a pályázat benyújtásának helyét, idejét, módját,

- az elbírálási eredmény közlésének módját és időpontját.

(2)^[32] A pályázat lényeges tartalmi elemeit a városban megjelenő helyi lapban (Hírmondó) közzé kell tenni, és a pályázati kiírás teljes szövegét a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni, valamint meg kell jelentetni a www.jaszapati.hu honlapon.

(3) A pályázati ajánlatok benyújtásának végső időpontját úgy kell meghatározni, hogy a benyújtásra legalább 10 nap rendelkezésre álljon. A kiírás időpontjának az a nap számít, amikor a pályázatot a helyi lapban közzétették.

(4) A pályázati kiírásban a kiírás időpontját és a pályázat benyújtásának határidejét rögzíteni kell.

(5) Pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a pályázó által kitöltött pályázati adatlapot

b) ^[33] 30 napnál nem régebbi eredeti jövedelemigazolást.

(6) Szociális bérletre pályázónak nyilatkoznia kell, hogy a szerződés megszűnésekor a lakást - elhelyezési igény nélkül - a megszűnést követő 15 napon belül kiüríti.

(7) Azt a pályázatot, amely az (5) és (6) bekezdésben megjelölteket nem tartalmazza érvénytelennek kell tekinteni.

(8)^[34] Hatályon kívül helyezve.

12.§

(1)^[35] A piaci alapú bérletre kiírt pályázaton bárki részt vehet, aki a rendelet mellékletét képező pályázati adatlapot igazoltan átvette.

(2)^[36] A piaci alapon bérbeadásra benyújtott pályázatot zárt, és a pályázati felhívásban közölt megjelöléssel, feladót és egyéb jelet nem tartalmazó borítékban a Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztályán kell leadni, ahol az átvételkor a borítékot a Polgármesteri Hivatal fejlécével ellátott tasakban helyezik el, a pályázatot tartalmazó borítékot folyamatosan növekvő sorszámmal kell ellátni. E sorszámot átvételi elismervényen kell az átadóval közölni. Az átvételi elismervényen az átvétel dátumán és sorszámán, az átvevő nevén, a hivatal bélyegzőjén kívül más nem jegyezhető fel.

A kiadott sorszámokról nyilvántartást kell vezetni, amelyet a pályázatok benyújtására megállapított időpont lejártakor a jegyző zár le.

13.§

(1)^[37] Hatályon kívül helyezve.

(2) Egy pályázó az azonos időpontban meghirdetett lakások közül csak egy lakás bérbevételére nyújthat be pályázatot.

(3) A szociális bérletre vonatkozó pályázatot a polgármesteri hivatal által rendelkezésre bocsátott nyomtatványon kell benyújtani.

A pályázatok elbírálása

14.§

(1)^{[38] [39] [40]} A benyújtott pályázatok bontása a benyújtás napján 16.00 óráig történik. A Szociális, Sport, Kisebbségügyi Bizottsági, valamint a Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonkezelői Bizottsági ülésre történő előkészítése a Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztályának a feladata. A pályázatok bontásáról a Műszaki, Pénzügyi, illetve a Hatósági Osztályvezető által kijelölt köztisztviselők jegyzőkönyvet készítenek.

(2) A pályázatokat a soron következő Szociális, Sport, Kisebbségügyi Bizottsági, valamint a Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonkezelői Bizottsági, illetve Képviselő-testületi ülésen kell elbírálni.

 (3) A rendelet 6/B.§-ában foglalt kivétellel a lakást annak kell bérbe adni, aki:

a) a lakbérrendeletben meghatározott havi lakbér több hónapra előre egy összegben történő megfizetésére tett ajánlatot, és ezen ajánlatát a kijelölést követő nyolc munkanapon belül teljesíti

b)^[41] Hatályon kívül helyezve

(4) A nyertes pályázat sorszámát az önkormányzat hirdetőtábláján legalább öt napra ki kell függeszteni.

(5) A pályázat elbírálásáról jegyzőkönyvet kell készíteni.

15.§

(1)^{[42] [43] [44]}A szociális bérletre benyújtott pályázatokat a Polgármesteri Hivatal veszi nyilvántartásba. A pályázót, akivel bérleti szerződést kell kötni a Szociális, Sport, Kisebbségügyi Bizottság választja ki.

(2) A bizottság a pályázatot elnyerő mellett meghatározza a sorrendben következő pályázót is, akivel az eredeti nyertes visszalépése esetén a szerződést lehet kötni.

Bérbeadás bérlő kijelölési és bérlő kiválasztási jog alapján

16.§

(1) Ha a lakás ismételten bérbe adható, a bérlő kijelölésére, illetve a bérlő kiválasztására jogosultat fel kell hívni, hogy 15 napon belül közölje az újabb bérlő személyét és a bérbeadás feltételeit, amelyekre jogszabály vagy megállapodás feljogosítja.

(2) A bérlőkijelölésre jogosult figyelmét fel kell hívni, hogy amennyiben az (1) bekezdésben megjelölt határidőben nem válaszol, vagy az általa közölt adatok alapján a szerződést nem lehet megkötni köteles a lakás bérének megfelelő összeget és a felmerült közüzemi (társasházi) közös költséget megtéríteni.

17.§ ^[45]

Hatályon kívül helyezve.

Bérbeadás másik lakás bérbeadására vállalt kötelezettség alapján

18.§

(1) Másik lakást kell bérbe adni annak a jogcím nélkül lakó személynek, aki - a rendelet hatályba lépését követően - a bérlő halála után maradt vissza a lakásban, ha:

a) a bérbeadó a lakásba való befogadáshoz adott hozzájáruláskor erre kötelezettséget vállalt vagy

b) a bérlő halálát megelőző tíz év óta állandó jelleggel a bérlő beleegyezésével a lakásban lakik feltéve, hogy az elhalt bérlőnek, illetve bérlő házastársának az egyenes ágbeli vagy oldalági rokona.

(2)^[46] Hatályon kívül helyezve.

(3)^[47] Hatályon kívül helyezve.

(4) Az (1) bekezdés alapján másik lakás akkor adható bérbe ha a jogosult vállalja a lakásban lakó többi - másik lakás bérbevételére nem jogosult - személy lakásba történő állandó jellegű befogadását.

(5) Ha az (1) bekezdés alapján több jogosult van részükre együttesen egy másik lakást lehet bérbe adni. A jogosultak kérésére a lakást bérlőtársi jogviszony mellett kell bérbe adni.

(6) Másik lakásként olyan lakást lehet bérbe adni, amelyre a jogosult a szociális bérletre vonatkozó pályázat alapján a 8.§. alkalmazásával igényt tarthatna. A lakásigény mértkének megállapításánál a jogosulttal állandó jelleggel együttlakó azon személyeket lehet figyelembe venni, akik a bérbeadó hozzájárulása nélkül is befogadhatók. Több jogosult esetén annak a jogosultnak a hozzátartozóit kell figyelembe venni, akinek több hozzátartozója lakik a lakásban.

(7) Ha az a lakás, amelyben az (1) bekezdésben meghatározott személy lakik, a (6) bekezdés alapján megállapítható lakásigénye mértékét nem haladja meg, részére a (3) - (5) bekezdés alkalmazásával az általa használt lakás is bérbe adható.

Az ilyen bérbeadás jogcíme a rendelet alkalmazása szempontjából: az önkormányzat másik lakás bérbeadására vállalt kötelezettsége.

(8) A másik lakásra való jogosultság megállapításához szükséges adatok és igazolások benyújtására a lakásban lakókat határidő megjelölésével fel kell hívni. Amennyiben a határidő eredménytelenül telt el, a másik lakás bérbeadására vonatkozó jogosultságot nem lehet megállapítani.

19.§

(1)  Akit a bíróság a házasság felbontása esetén saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezett az önkormányzati lakás elhagyására, részére akkor lehet lakást bérbe adni, ha szociális bérletre jogosult. Ilyen esetben a szociális bérletre való jogosultság szempontjából csak a jövedelmi és vagyoni feltételeket kell vizsgálni.

(2) Az (1) bekezdésben említett személy részére csak a legalacsonyabb komfortfokozatú lakást lehet bérbe adni.

20.§^[48]

Hatályon kívül helyezve.

Bérbeadás közérdekű feladatok megvalósítására

21.§

(1) E rendeletben meghatározott bérbeadási feltételeket nem kell alkalmazni, ha az önkormányzatnak kisajátítási kérelme alapján lefolytatott eljárás vagy felmondás eredményeként kell lakást bérbe adni.

(2)^[49] Nem kell figyelembe venni a bérbeadás feltételeit akkor sem, ha a Képviselő-testület megsemmisült lakás használóját helyezi el.

III. Fejezet

BÉRLETI JOGVISZONY TARTALMÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Lakás bérbeadása nem lakás céljára

22.§

(1)  Lakást nem lakás céljára csak a képviselő-testület adhat bérbe.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetet kivéve a teljes lakást nem lehet bérbe adni nem lakás céljára.

(3)A lakás egy részét akkor lehet nem lakás céljára bérbe adni, ha

a) a bérlő a saját jogán vagy gazdasági társaság  tagjaként kíván a lakásban gazdasági vagy szolgáltatási tevékenységet végezni,

b) a bérlő magánszemély,

c) a bérlőtársak esetében a bérlőtárs a lakás egy részének más célra történő használatát tudomásul vette.

23.§

(1) Ha a rendelet hatálybalépésekor a lakás egészét más célra használják, a lakásbérleti jogviszonyt fel lehet mondani.

(2) Ha a rendelet hatálybalépése után kívánják a lakás egy részét más célra használni, a bérlő kérelmére azt a bérbeadó engedélyezheti. Engedélyezés esetén a bérleti szerződést módosítani kell.

(3) A bérbeadó a (2) bekezdés alapján a lakás más célra történő használatához csak a 22.§. (3) bekezdés a) - c) pontjaiban foglalt feltételek esetén járulhat hozzá.

(4) A lakás más célra történő bérbeadása, illetve használatához való hozzájárulás esetén a bérlőt fel kell hívni, hogy tevékenységét csak a szükséges hatósági engedélyek alapján kezdheti meg.

Bérbeadás bérlőtársak részére

24.§

(1)  Házastársak részére - írásbeli kérelmükre - bérlőtársi jogviszony keretében kell a lakást bérbe adni.

(2) A rendelet hatálybalépésekor fennálló szerződés esetében a szerződés módosításával bérlőtársi jogviszony csak az (1) bekezdésben meghatározott esetben jöhet létre.

A bérbeadás időtartama

25.§

(1) Ha a jogszabály vagy a képviselő-testület másként nem rendelkezik, a lakást határozott időre kell bérbe adni.

(2)Határozatlan időre kell a lakást bérbe adni, ha a képviselő-testület, illetve a bérlőkijelölés vagy bérlő kiválasztási jog jogosultja így rendelkezik.

(3) A határozott időre szóló bérbeadás időtartama legfeljebb öt évig terjedhet, amelynek lejártakor a bérlőt újabb öt évre szóló elő bérleti jog illeti meg.

(4) Szociális bérlet esetén az elő bérleti jog feltétele, hogy a bérleti szerződés megszűnésekor a bérlő a szerződéskötési feltételeknek ismételten megfelel.

A felek jogai és kötelezettségei

A lakás átadása

26.§^[50]

Hatályon kívül helyezte.

27.§^[51]

Hatályon kívül helyezve.

28.§^[52]

Hatályon kívül helyezve.

28/A.§^[53]

A bérbeadó a rendeltetésszerű használat, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente egyszer – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – ellenőrzi. A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani és az ellenőrzést tűrni köteles. Ez a rendelkezés megfelelően irányadó a rendkívüli káresemény, illetőleg a veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása esetén.

A lakás átalakítása, korszerűsítése

29.§

(1) A bérbeadó hozzájárulhat, hogy a bérlő a lakást átalakítsa, korszerűsítse, ha a bérlő a munkák elvégzésének költségeit vállalja.

(2) A bérbeadó a hozzájárulása esetén köteles bekérni a bérlő által elvégezni kívánt munka várható költségét, a munka jellegétől függően a műszaki leírást és terveket.

(3) Ha a bérlő az (1) bekezdésben foglalt munkát bérbeadói hozzájárulás és hatósági engedély nélkül végzi el, a bérbeadó kötelezheti az eredeti állapot helyreállítására.

(4) Ha a bérbeadó - a hozzá benyújtott iratok alapján - korszerűsítési munka esetén 30 napon belül, egyéb munka (átalakítási, bővítési, stb.) esetén 60 napon belül nem nyilatkozik, a bérbeadó részéről a munka elvégzéséhez szükséges hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.

(5) Az (1) bekezdésben foglalt munkák költségeinek elszámolására a bérlő és a bérbeadó közötti megállapodás az irányadó.

(6)^{[54] [55]} Bérbeszámítás engedélyezésére felújítás és korszerűsítés esetén bruttó 500.000 Ft-ig a Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonkezelői Bizottság, ezen összeg felett a Képviselő-testület jogosult.

(7) A bérlemény állagmegóvási, felújítási munkáin felüli összeg (díszítő festés, telefon, riasztó, reklámfeliratok, bármilyen luxus vagy saját vállalkozási célú költség) a bérbeszámítás szempontjából nem vehető figyelembe.

30.§

(1) A lakás átalakítása:

a) a lakás műszaki megosztása, alapterületének és a lakószobák számának megváltoztatása (bővítése, csökkentése) továbbá

b) a lakás alaprajzi beosztásának, helyiségei számának, rendeltetésének, megváltoztatása.

(2) A lakás korszerűsítése: egyedi gáz-, víz vagy elektromos fűző, illetőleg melegvíz szolgáltató berendezés felszerelése, továbbá a lakás komfortfokozatát növelő egyéb építési-szerelési munka elvégzése.

A lakbér mértéke

31.§

(1)^[56] Hatályon kívül helyezve.

(2) A bérbeadó a lakbér elengedését vagy mérséklését állapíthatja meg arra az időre, amíg:

a) a bérbeadó karbantartási, felújítási, pótlási, csere kötelezettségét a bérlő felszólítása ellenére sem teljesíti és a bérlő emiatt a lakást vagy annak jelentős részét 30 napot meghaladó ideig rendeltetésszerűen nem használhatja,

b) a bérlőt a lakás rendeltetésszerű használatában más módon akadályozza, vagy jelentős mértékben korlátozza.

(3) A lakbér ötszörösét kell fizetni akkor, ha a rendelet hatálybalépése után a lakást a bérbeadó hozzájárulásával használják más célra, vagy egy részét albérletbe adják. A magasabb bérleti díj megállapításánál a más célra használt, illetve az albérletbe adott lakrészek alapterületére jutó bérleti díj arányos részét kell figyelembe venni.

(4) A lakbér tízszeresét kell - a (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával - megfizetni, ha a lakást a rendelet hatálybalépése után a bérbeadó hozzájárulása nélkül használják más célra vagy adják albérletbe, illetve a lakástörvényben előírt bérbeadói hozzájárulást nem szerzik be. A magasabb bérleti díj megállapítás helyett a bérleti szerződés is felmondható.

(5) A (3) és (4) bekezdést 1994. július 1. napjától kezdve lehet alkalmazni, tekintet nélkül arra, hogy az alkalmazás feltételei mikor következnek be.

A bérleti szerződés megkötése

32.§

(1)^[57] A bérleti szerződést a hatáskör gyakorlójának döntését követően a Polgármesteri Hivatal készíti el és a polgármester írja alá.

(2)^{[58] [59] [60]}A lakásbérletre vonatkozó szerződést megkötni és módosítani:

a) piaci alapú bérlakások esetében a Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonkezelői Bizottság,

b) a szociális bérlet esetében a Szociális, Sport, Kisebbségügyi Bizottság által kiadott határozat alapján lehet,

c) a költségelvű bérlakás esetében a Szociális, Sport, Kisebbségügyi Bizottság, valamint a Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonkezelői Bizottság javaslata alapján lehet feltéve, hogy a bérlőként megjelölt személy a rendeletben előírt feltételeket teljesítette.

(3)^[61] A szerződés megkötésének feltétele a befogadó nyilatkozat becsatolása.

(4) Befogadó nyilatkozatként az az okirat fogadható el, amelyben a lakás tulajdonosa (bérlője, haszonélvezője) vállalja, hogy a szerződés megszűnése esetén a bérlőt és a vele jogszerűen együttlakó személyeket a lakásába befogadja és a bérelt lakásban lévő ingóságok elhelyezését biztosítja. Ha a befogadás bérelt lakásba történik, a nyilatkozathoz a bérbeadó hozzájárulása is szükséges.

(5) A bérlőnek írásban kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a szerződés megszűnése esetén a befogadó nyilatkozatban megjelölt lakásba a vele együttlakó személyekkel kiköltözik és a lakásban lévő vagyontárgyait a lakásból elszállítja.

(6) Az előre megfizetett több havi lakásbérleti díj a bérlőre háruló kötelezettségek bérbeadó által történő teljesítésének költségeit fedezi. Ebből az összegből a bérbeadó követelése akkor elégíthető ki, ha a bérlő a lakás karbantartásával, helyreállításával kapcsolatos vagy a szerződésben vállalt egyéb kötelezettségét írásbeli felhívás ellenére sem teljesíti és azt helyette a bérbeadó végzi el.

(7) ^[62]Hatályon kívül helyezve.

IV. Fejezet

A BÉRBEADÓ HOZZÁJÁRULÁSI SZABÁLYAI

Hozzájárulás a lakásba való befogadáshoz

33.§

(1) A bérbeadó a bérlő kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő a testvérét, az élettársát és az unokáját befogadja.

(2) A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén a befogadott személy köteles a lakásból elköltözni. A befogadott személy a bérlő halála esetén akkor tarthat igényt másik lakásra, ha a lakásnak nincs bérlője és a befogadáshoz való hozzájárulás után legalább tíz évig folyamatosan, állandó jelleggel a lakásban lakott.

(3) A hozzájárulást akkor lehet megadni, ha a bérlő és a befogadandó személy a (2) bekezdésben előírt feltételeket tudomásul veszi, és a bérbeadóhoz benyújtja azon lakás tulajdonosának (bérlőjének, bérbeadójának vagy más jogszerű használójának) a befogadásra  kötelezettséget vállaló nyilatkozatot (továbbiakban: befogadó nyilatkozat) ahová a lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén költözik.

Hozzájárulás tartási szerződés esetén

34.§

(1) A bérbeadó a bérlő írásbeli kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy - legalább másfél szobás lakás esetén - a bérlő a bérleti jogviszony folytatása ellenében tartási szerződést kössön, ha nem állnak fenn a törvényben meghatározott kizáró feltételek.

Hozzájárulás esetén a bérlő az eltartót a lakásba befogadhatja.

(2) A hozzájárulást meg kell tagadni, ha az eltartónak más eltartottal is fennáll tartási szerződése, vagy ha a bérlővel nem kíván együttlakni.

(3) Ha a tartási szerződést nem a bérleti jogviszony folytatása ellenében kötik, az eltartó lakásba való befogadásához akkor lehet hozzájárulni, ha az eltartó kötelezettséget vállal arra, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén a lakásból másik lakás biztosítása nélkül kiköltözik.

A hozzájárulásnak feltétele a befogadó nyilatkozat bérbeadóhoz való benyújtása is.

(4) Nem adható bérbeadói hozzájárulás, ha az eltartó a bérlő közeli hozzátartozója vagy eltartásra kötelezhető rokona.

(5) Bérbeadói hozzájárulás érvényességi ideje csak a tartási szerződés fennállásának idejére szól.

Hozzájárulás albérletbe adáshoz

35.§

(1)  Másfél szobásnál kisebb lakás albérletbe adásához nem adható bérbeadói hozzájárulás.

(2) Az albérletbe adáshoz csak akkor adható hozzájárulás, ha legalább egy fél lakószoba a bérlő használatában marad, és a lakásban jogszerűen lakók, valamint a beköltözők számát figyelembe véve, a lakás egy használójára legalább 8 m2 lakószobarész jut.

Hozzájárulás lakáscseréhez

36.§

(1) A lakás bérleti joga csak másik lakás vagy lakások bérleti vagy tulajdonjogára cserélhető el.

(2) A lakáscseréhez nem lehet hozzájárulni, ha a bérlő és a vele együttköltöző személyek a csere folytán egy lakás egészére a tulajdont nem szereznék meg.

(3) Bérlőtársi jogviszony esetén a bérlőtárs a bérlőtársi jogát is elcserélheti, melyhez a bérbeadó és valamennyi bérlőtárs hozzájárulása szükséges.

(4) Ha a csere folytán többlakásos épületben tulajdon hányadot szereznek, a tulajdoni hányadnak olyan nagyságúnak kell lenni, hogy az megfeleljen egy lakástulajdonnak.

(5) A csere folytán a lakásba költöző személlyel a bérleti szerződést ugyanolyan feltételekkel kell megkötni, mint amilyen feltételekkel a cserélő bérlő bérelte. Azoknak a személyeknek a befogadásához, akik a csere folytán a lakásba költöznek a bérbeadónak hozzá kell járulni.

Az így befogadott személyek a szerződés megszűnése esetén nem tarthatnak igényt másik lakásra. A befogadandó személynek befogadó nyilatkozatott kell benyújtani a bérbeadóhoz.

(6) A bérbeadó a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha a felek szándéka ténylegesen nem lakáscserére, hanem a lakásbérleti jog jogellenes átruházására irányul.

V. Fejezet

A LAKÁSBÉRLET MEGSZŰNÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

A bérleti jogviszony megszüntetése közös megegyezéssel

37.§

(1) A lakásbérleti jogviszony megszüntetéséről lehet megállapodni, ha a bérlő kisebb alapterületű vagy kevesebb szobaszámú másik lakás bérbeadását és pénzbeli térítés megfizetését kéri.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a pénzbeli térítésként a bérbeadandó és a lakásbérleti jogviszony megszüntetésével érintett lakás beköltözhető forgalmi értéke különbségének a fele fizethető ki.

(3) Ha a bérlő a lakásbérleti jogviszonyt úgy kívánja megszüntetni, hogy csak pénzbeli térítést igényel, pénzbeli térítésként a szóban forgó lakás beköltözhető forgalmi értékének a fele fizethető.

(4) Ha a bérlő csak másik lakást kér, és az azonos szobaszámú vagy közel azonos alapterületű, mint a bérleti jogviszony megszüntetésével érintett lakás, a bérlő ajánlatát az ilyen lakás rendelkezésre állásától függően lehet teljesíteni.

(5) Ha a bérlő nagyobb alapterületű vagy nagyobb szobaszámú lakás bérbeadását kéri, kérését akkor lehet teljesíteni, ha a bérlő legalább három kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, s vállalja a hasonló adottságú lakás piaci bérlete esetén megállapított bérleti díj megfizetés

Lakás elhagyása

38.§

Hatályon kívül helyezve.^[63]

39.§

Hatályon kívül helyezve.^[64]

Felmondás a bérbeadó részérő

40.§

A lakásbérleti jogviszony felmondására a Tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

A lakásbérleti jog folytatására vonatkozó jog elismerése

41.§

(1) Aki a bérlő halála esetén a lakásbérleti jog folytatására jogosult - a bérlő halálától számított 60 napon belül - köteles e jogának elismerését kérni a bérbeadótól.

(2) Ha a hagyatéki vagy más polgármesteri hivatal által folytatott eljárás olyan lakást érint, amelynek bérlője meghalt, erről a bérbeadó polgármesteri hivatalt értesíteni kell.

VI. Fejezet

A NEM LAKÁS CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ HELYISÉGEK BÉRBEADÁSA

A bérbeadás célja

42.§

(1) Nem lakás céljára szolgáló helyiséget (továbbiakban: helyiség) elsősorban a lakosság alapellátását szolgáló kiskereskedelmi, szolgáltatási, továbbá irodai és az ezekhez szükséges raktározási, valamint gépkocsi tárolási célokra lehet bérbe adni.

(2) Meghatározott célra épült és e rendelet hatálybalépése előtt is ezzel megegyező hasznosítású helyiséget (különösen: üzlet, műhely, iroda, garázs) más célra bérbe adni csak a képviselő-testület döntése alapján lehet.

(3) A vendéglátó ipari vagy a nem a lakosság alapellátást szolgáló ipari célú helyiség hasznosításához a képviselő-testület egyedi döntése szükséges.

43.§

Nem lehet bérbe adni azokat a helyiségeket, amelyek felújításáról, átalakításáról, korszerűsítéséről vagy elbontásáról a képviselő-testület döntött és ezen munkák megkezdéséig kevesebb, mint hat hónap van hátra.

44.§

(1)^[65] Üres helyiség bérbeadása esetén a bérbeadás célját a Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonkezelői Bizottság határozza meg.

(2) Üres helyiségnek minősül az a határozott időre bérbe adott helyiség is, amelyre a szerződést kevesebb, mint két hónapra kötötték.

45.§

(1)  Helyiséget annak kell bérbeadni:

a) aki a bérleti jogot pályázat útján nyerte el,

b) akinek a helyiségre elő bérleti joga van és az újbóli bérbeadást a bérlő felróható magatartása nem zárja ki,

c) aki cserehelyiségre jogosult,

d) akinek személyéről a képviselő-testület egyedi határozatban döntött.

(2) Az (1) bekezdés alapján megkötött bérleti szerződésben a bérlő kötelezettségeinek szerződésszerű biztosítására óvadék megfizetését kell kikötni. Összege megegyezik a helyiségre a szerződéskötéskor megállapított havi bérleti díj kettőtől - ötszöröséig terjedő mértékével. Ezen belül a konkrét mérték meghatározására a pályázatot elbíráló bizottság jogosult.

(3) Az óvadékot a szerződés megkötését követő nyolc napon - a helyiség birtokbavételét megelőzően - belül kell megfizetni. Amennyiben a bérlő ezen fizetési kötelezettségét nem teljesíti, a szerződés hatályát veszti.

(4) Nem adható bérbe a helyiség annak a személynek, akinek az önkormányzattal szemben adó vagy bérleti díj hátraléka van.

A bérbeadás feltételei

46.§

(1) 

a) Helyiséget - a kötelező elhelyezési feladat és a b.) pontban foglalt kivétellel - csak pályázati kiírás útján lehet bérbe adni.

b) A pártok részére biztosított Jászapáti, Kossuth L. u. 5. szám alatti nem lakás céljára szolgáló helyiség bérbeadása a terület  nagyságára vonatkozó pártok közötti megállapodás alapján történik.

(2)^[66] Hatályon kívül helyezve.

(3) Az (1) bekezdés szerinti pályázati kiírás tartalma:

- a helyiség címe és főbb műszaki adatai, állapota,

- a bérbeadó megnevezése, címe,

- a hasznosítás célja, a helyiségben végezhető tevékenység pontos megjelölése,

- az óvadék és bérleti díj alsó határa, amelyre licitálni lehet,

- a bérleti szerződés időtartama,

- a helyiség állagmegóvásával, visszaadásával kapcsolatos bérbeadó ajánlatát,

- a pályázat elbírálásának módja, helye, ideje,

- a pályázat elbírálásának formája, ideje, eredményhirdetés ideje, helye.

(4) A pályázat közzétételére a pályázati ajánlatok benyújtására, felbontására és elbírálására a lakások bérbeadásával kapcsolatos pályázati szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

47.§

(1)  Pályázat alapján a helyiséget annak a pályázónak kell bérbe adni, aki

a) a legmagasabb összegű bérleti díj megfizetését,

b) a szerződés tartalmában a legkedvezőbb feltételek teljesítését vállalja.

(2) A pályázat nyilvános.

(3) A pályázónak a pályázatban meghatározott bérleti díjemelésre kell ajánlatot tenni.

A licitálás során az emelés mértéke 50 Ft/m²/év - nél kevesebb nem lehet.

(4) Csak érvényes pályázat bírálható el. Érvényes az a pályázat, amelyik a kiírásnak maradéktalanul megfelel.

(5)^[67] A pályázónak a fizetőképességét a pályázathoz csatolt, a pályázat benyújtását megelőző három havi kereseti kimutatással, jövedelem igazolással, vagy adóigazolással kell igazolni.

(6) A benyújtott pályázatok elbírálására a rendelet 14.§. (1) bekezdésben megjelöltek jogosultak.

48.§

(1)^[68] Eredménytelen pályázat esetén a pályázat megismétléséről a Pénzügyi, Tulajdonosi Vagyonkezelői Bizottság dönt.

(2) Ha a pályázat az óvadék, illetőleg a bérleti díj összege miatt volt eredménytelen, akkor a pályázatot az összegek újbóli megállapítása mellett meg kell ismételni.

(3)^[69] Pályázati úton nem hasznosítható helyiségek bérbeadásának módjáról a Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonkezelői Bizottság határoz.

Bérbeadás bérlőtársak részére

49.§

(1)  Helyiség csak egy bérlő részére adható bérbe.

(2) Kivételes méltánylást érdemlő esetben a polgármester hozzájárulásával bérlőtársi jogviszony létesíthető, ha a leendő bérlőtársak vállalják a helyiségre megállapított bérleti díj kétszeres összegének megfizetését.

(3) A (2) bekezdés szerinti hozzájárulást csak olyan helyiség esetén lehet megadni, amely méreténél fogva erre alkalmas és a leendő bérlőtársak a helyiség eredeti rendeltetésének megfelelő tevékenységet folytatnak.

(4) A (2) és (3) bekezdésben rögzített feltételek nem vállalása esetén bérlőtársi szerződés nem köthető.

A bérbeadás időtartama

50.§

(1)^[70] Helyiséget bérbe adni határozott, határozatlan időre vagy feltétel bekövetkezéséig lehet.

(2) Határozott időre szóló bérbeadás legfeljebb5 év.

(3) Feltétel bekövetkezéséig szóló szerződés akkor köthető, ha:

a) az épület bontásáról, felújításáról, korszerűsítéséről a képviselő-testület döntött, de a munkálatok megkezdésének időpontja nem ismert,

b) a helyiségre a képviselő-testület szervének, intézményének van igénye, de ennek teljesítése egy év eltelte után várható.

(4) A határozott időre kötött bérleti szerződést a bérbeadó a bérleti szerződésben rögzített időtartam lejárta előtt Képviselő-testületi határozatban foglalt közérdekű cél indokolásának alátámasztásával felmondhatja.

A bérbeadói hozzájárulás szabályai

51.§

(1) Helyiségbe más személy befogadása kizárólag a bérbeadó hozzájárulásával történhet.

(2) Bérbeadó csak a bérlő közeli hozzátartozójának (egyenes ági, oldalági rokon) befogadásához járulhat hozzá. Más személyt a helyiségbe befogadni nem lehet.

(3) Hozzájárulás feltétele, hogy a bérleti szerződést a bérbeadó és a bérlő közös megegyezéssel módosítsa, amelynek során a bérleti díj megemelésében és abban kell megállapodni, hogy a szerződés megszűnése esetén a bérlő és a befogadott személy a helyiséget csereelhelyezés igénye nélkül kiüríti és a bérbeadó részére visszaadja.

(4) Cserehelyiség biztosítása esetén kizárólag a bérelő vehető figyelembe, melyet a bérbeadói hozzájárulás feltételeként elő kell írni.

(5) A bérbeadói hozzájárulás feltételét képezi az a tény is, hogy ha a bérlő halála miatt szűnik meg a szerződés, a befogadott személy bérleti jogviszony folytatására nem jogosult.

52.§

(1) A bérbeadó a helyiség albérletbe adásához nem járulhat hozzá.

(2) A szerződés megkötésekor ki kell kötni, hogy ha a helyiség egy része a bérlő számára véglegesen, vagy meghatározott időre feleslegessé válik, ennek tényéről a bérbeadót értesíteni kell.

53.§

(1) A bérbeadó a helyiség bérleti jogának átruházásához a következő feltételekkel járulhat hozzá:

a) az új bérlő által a helyiségben folytatni kívánt tevékenység nem lehet ellentétes a helyiség hasznosításának céljával,

b) a lakosság alapellátását szolgáló helyiség új bérlője is kizárólag az alapellátás körébe tartozó tevékenységet folytathat,

c) az új bérlő vállalja, hogy a hozzájáruláskor - a bérbeadó által meghatározott időben és módon - a helyiség beköltözhető forgalmi értékének 40 %-át az önkormányzat javára befizeti.

(2) Amennyiben a bérlő a helyiséget el kívánja cserélni, az ehhez való hozzájárulás feltételei megegyeznek az átruházáshoz történő hozzájárulás feltételeivel.

(3)  A cseréhez a (2) bekezdésen túl akkor lehet hozzájárulni, ha az új bérlő vállalja a bérbeadó által közölt új szerződési feltételeket.

Másik helyiség bérbeadása, a pénzbeli térítésre vonatkozó szabályok.

54.§

(1) Ha a bérbeadó és a bérlő a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésében állapodik meg, a bérbeadó a másik helyiség bérbeadására akkor tehet ajánlatot, ha:

a) a bérlő másik helyiségben történő elhelyezése az önkormányzat érdekében áll,

b) ^[71]Hatályon kívül helyezve.

(2)^[72] Hatályon kívül helyezve.

55.§^[73]

Hatályon kívül helyezve.

Megállapodás a helyiség bérleti díjában

56.§

(1)  Ha a helyiség bérlőjének kiválasztása pályázat útján történik, akkor a szerződésben azt a bérleti díjat kell megjelölni, amelyet a nyertes pályázó elfogadott ajánlata tartalmaz.

(2) A bérbeadó a bérleti szerződés megkötésekor érvényes, továbbá a szerződés fennállása alatt évenként változó bérleti díjban is megállapodhat a bérlővel.

(3) Ha a szerződés megkötésére nem pályázat útján kerül sor a bérbeadó a bérleti díj vonatkozásában a következők szerint tehet ajánlatot:

a) ha a bérbeadásra a képviselő-testület egyedi határozata alapján kerül sor, akkor a határozatban megjelölt összegre,

b) határozott idejű szerződés esetén - ha az elő bérleti jog jogosultjával kötődik szerződés - az előző évre érvényes éves bérleti díj 20 %-al növelt összegére,

c) albérletbe adáshoz való hozzájárulás esetén a rendeletben meghatározott keretek között,

d) csereszerződéshez, továbbá a bérleti jog átruházásához történő hozzájáruláskor a helyben kialakult helyiségek bérének előző évi átlagos összegére.

(4)^[74] Hatályon kívül helyezve.

(5) Amennyiben a bérleti szerződést követően bérlő a bérleményen olyan korszerűsítési, felújítási munkálatokat végez - a rendelet 29.§ (1) - (5) bekezdésében foglaltak betartásával - amely a bérlemény működésének megkezdéséhez szükséges, a bérleti díj fizetése alól ennek időtartamára mentesíthető.

57.§^[75]

Bérbeadó a bérleti díjat minden év június 30-ig jogosult felülvizsgálni és azt a tárgy év első három hónapjára kiszámított, KSH által közölt inflációs ráta mértékével megemelni.

Elő bérleti jog biztosítása

58.§

(1) Határozott időre kötött bérleti szerződés esetén elő bérleti jog biztosítható annak a bérlőnek, aki a helyiségben a lakosság alapellátása körébe tartozó tevékenységet folytat és a szerződés megszűnése után is ugyanezen tevékenység folytatására vállal kötelezettséget vagy a képviselő-testület egyedi határozatában elő bérleti jogot biztosítja.

(2) Az elő bérleti jogot a szerződésben fel kell tüntetni

VII. Fejezet

59.§^[76]

Hatályon kívül helyezve.

60.§^[77]

Hatályon kívül helyezve.

A helyiség rendeltetésszerű használatának ellenőrzése.

Karbantartási, felújítási, pótlási kötelezettség

60/A.§

A rendelet 28/A.§ és 29.§-aiban foglaltakat a nem lakás céljára szolgáló helyiségre is értelemszerűen alkalmazni kell.^[78]

A lakás és helyiség használati díja

61.§

(1) A lakás vagy helyiség jogcím nélküli használója használati díjat köteles fizetni, melynek mértéke - a jogszabályban meghatározott eseteket kivéve - a lakásra és helyiségre megállapítható bérleti díj tízszereséig terjedhet.

(2) A használati díj a rendelet hatálybalépésétől kezdve évente kétszeresére emelhető.

62.§^[79]

Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről a szolgáltatókra és szolgáltatásokra vonatkozó információk hozzáférhetők a www.jaszapati.hu honlapon.

63.§^[80]

(1) Ezen rendelet 1994. január 1. napján lép hatályba.

(2) Kihirdetéséről és felülvizsgálatáról a jegyző gondoskodik.

64.§^[81]

Jogharmonizációs záradék

A rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló Európai Parlament és a Tanács 2006/123. EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Kelt: Jászapáti Város Képviselő-testületének 1994. január 27. napján tartott ülésén.

Török Sándor sk.                                                                Dr. Mihályi István sk.

  polgármester                                                                                    jegyző