1. § E rendelet hatálya kiterjed a Szekszárd Város Önkormányzata tulajdonában álló lakás, helyiség, valamint a velük kapcsolatos közös használatra szolgáló helyiségek és területek (a továbbiakban: lakás, helyiség) bérletére, a bérlőknek adható lakbértámogatásra, elidegenítésük szabályaira.

2. § E rendelet alkalmazása során a használt fogalmakkal a Polgári Törvénykönyvben, az 1993. évi LXXVIII. tv-ben, valamint a 9/1993. (III.30.) KT rendeletben foglalt értelmező rendelkezések és meghatározások az irányadók:

3. § A jelen rendelet hatálya alatt álló lakások és helyiségek kezelését, a bérbeadóra háruló feladatokat a Szekszárd Város Képviselő-testülete által alapított intézmény, vagy gazdasági társaság (a továbbiakban: bérbeadó) vállalkozásban látja el.

4. § (1) Az önkormányzati lakásokat elsősorban szociális alapon történő bérbeadás útján kell hasznosítani. A szociális bérlakások címjegyzékét a rendelet I/C számú melléklete tartalmazza.

(2) A képviselő-testület a lakásnak nem lakás céljára történő bérbeadásáról - a város lakosságát, illetőleg a lakosság szélesebb körét érintő, a helyi közszolgáltatás érdekeit szolgáló feladatok megoldása céljából - esetenként dönt.

(3) A szociális célú bérbeadás mellett biztosítani kell az 1993. LXXVIII. tv. (Ltv)-ben az önkormányzatok elhelyezési, bérbeadási kötelezettségeinek teljesítését.

(4) Pályázat útján kell hasznosítani azokat a lakásokat, amelyeket;

5. § (1) A bérbeadó - a törvényben, illetőleg az e rendeletben meghatározott lakásgazdálkodási feladatok ellátásához szükséges lakások kivételével - köteles pályázatra meghirdetni az üresen álló, illetőleg megüresedett bérlakásokat.

(2) Pályázat benyújtására azok a

5/A. § (1)¹ Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlése az önkormányzat tulajdonában álló, Szekszárd városban lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díját az alábbiakban határozza meg:

6. § Az 5. § (2) bekezdése szerint jogosultak

7. § (1) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

8. § A pályázati ajánlat tartalmazza:

9. § (1) A bérbeadó a pályázati hirdetményt a lakás megüresedésétől - a bérbeadás céljára épített lakások esetében az épület használatbavételi engedélyének kiadásától - számított 30 napon belül, de legkésőbb negyedévenként köteles kifüggeszteni.

(2) Az I/C. számú mellékletben szereplő szociális bérlakásokra beérkezett pályázatokat a Városigazgatási Iroda javaslata alapján a Közgyűlés Szociális Bizottsága bírálja el, s határozata alapján köthető meg a bérleti szerződés.

(3) A szociális bérlakások pályázatainak elbírálása során, azonos jövedelmi, családi és szociális helyzet esetén előnyben kell részesíteni a 3 vagy többgyermekes családokat, a gyermeküket egyedül nevelő anyákat, rokkantakat. testi fogyatékosokat, valamint a volt állami gondozottakat.

10. § (1) A nem szociális jellegű lakásokra benyújtott és a rendelet feltételeinek megfelelő pályázatok elbírálására a bérbe adó versenytárgyalást hirdet. A versenytárgyaláson az a pályázó vehet részt, aki e rendelet 5. § (2) bekezdés a./ pontjában, a (3) bekezdés b./ és c./ pontjában foglalt feltételeknek megfelel.

(2)³

(3) A pályázati tárgyalásról jegyzőkönyv készül. A tárgyalás befejeztével a bérbeadó megbízottja közli a megjelentekkel a pályázat eredményét.

(4) Versenytárgyalás nélkül nyeri el az a pályázó a bérletet ha nagyobb bérlakása visszaadása mellett kisebb, vagy az általa béreltnél alacsonyabb komfortfokozatú lakás bérletére nyújtott be pályázatot és szociálisan rászorult (5. § (2) bek. b./ pont)

(5) A bérbe adó a 4. § (5) bekezdése, a 9. § (2) bekezdése valamint a 10. § (2) bekezdése alapján kiválasztott személlyel köti meg a lakásbérleti szerződést legfeljebb 5 évi időtartamra.

(6) Amennyiben a szociális bérlakás bérlője vagyoni, jövedelmi viszonyaiban, lakáshelyzetében a szerződés lejártáig kedvező változás nem következik be, ebben az esetben a bérlő kérelmére, legfeljebb további 3 évre a bérleti szerződést - a Szociális Bizottság határozata alapján - a bérbe adó meghosszabbíthatja.

12. § (1) Az e rendelet 7. § (1) bekezdésének d./ pontja szerinti feltétellel meghirdetett lakás esetében a lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

13. § (1) A lakásbérleti szerződés keretében a bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a bérlő látja el az épület, a bérbeadó által tisztántartandó területek, illetőleg a közös használatú helyiségek (mosókonyha, szárító, tároló, stb.) tisztántartásával, megvilágításával összefüggő feladatokat.

(2) Az (1) bekezdésben említett megállapodás esetén a szerződésben konkrétan meg kell jelölni a bérlő által vállalt feladatok és annak - egy hónapra lebontott - költségeit (dologi kiadások és munkadíj). A kiszámított havi költségekkel a lakbér összegét csökkenteni kell.

(3) Ha a bérbeadó az (1) bekezdésben említett megállapodást a lakóépületben több bérlővel köti meg, akkor a lakbérek összegét az egy hónapra jutó összes ráfordítás arányosan elosztott mértékével kell csökkenteni.

(4) A bérbeadó az (1) bekezdésben említett kötelezettségek közül egyes feladatok elvégzéséről, illetőleg több bérlő esetében a feladatok szerinti megosztásról is köthet megállapodást.

14. § (1) A 13. §-ban említett megállapodás határozatlan, vagy határozott időtartamra - de legalább 3 hónapra - szólhat. A határozott idő lejártát megelőző 30 napon belül a megállapodás megújítható, amelyet a lakásbérleti szerződésben fel kell tüntetni.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett határozott idő eltelt, illetőleg a megállapodás megújítására nem került sor, a bérlő az eredetileg megállapított lakbért köteles megfizetni.

(3) A bérbeadó legalább kéthavonként köteles ellenőrizni a megállapodásban foglaltak teljesítését. A bérlő mulasztása esetén - a lakásbérleti szerződés egyidejű módosításával - 13. § (1) bek. szerinti megállapodás közös megegyezéssel megszüntethető.

(4) Ha a (3) bekezdésben említett esetben a közös megegyezés nem jön létre, és a bérlő nem vállalja a lakásra eredetileg megállapított lakbér megfizetését a bérbeadó a lakásbérleti szerződést - a törvény 24. § (1) bekezdésének b./ pontja alapján - felmondhatja.

15. § (1) A bérbeadó a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, cseréjéről az e rendelet hatálybalépését követően bérbeadott lakás esetében, és csak akkor köteles gondoskodni, ha a bérlő kéri és vállalja az ennek megfelelő magasabb lakbér megfizetését.

(2) A lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek pontos megjelölését, azok időbeni ütemezését, továbbá a lakbér összegét növelő - egy hónapra lebontott - és e rendelet szabályai szerint kiszámított költségeit.

(3) Ha a (2) bekezdésben foglaltak alapján a lakásbérleti szerződésben meghatározott munkák szükségességét a lakás nem rendeltetésszerű használata, illetőleg a lakás berendezéseinek rongálása idézte elő, azok elvégzését a bérlő a bérbeadótól nem követelheti.

16. § (1) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti.

(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák:

17. § A lakás átalakítását, korszerűsítését követően a lakásbérleti szerződést - az e rendelet szabályai szerint megállapítható lakbér összegére is kiterjedően - módosítani kell, a komfortfokozat változásától függetlenül, ha a lakás használati értéke megnőtt, fokozata megváltozott és a munkák költségeit a bérbeadó viseli.

18. § (1) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakást és a berendezéseit a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.

(2) Az (1) bekezdésben említett megállapodás csak akkor köthető meg, ha a bérlő vállalja, hogy legkésőbb a kiköltözését követő 30 napon belül a költségeket a bérbeadó részére egyösszegben megtéríti.

(3) Ha a bérlő e rendelet 5. § (2) bek. b, pontja alapján rászoruló személynek minősül, akkor a költséget több - de legfeljebb 2 részletben is megtérítheti. Ennek konkrét feltételeit a megállapodásban kell meghatározni.

19. § (1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni.

(2) A jogcím nélküli lakáshasználó - az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 6 hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig - emelt használati díjat akkor köteles fizetni, ha a bérbeadónak e rendelet alapján tett nyilatkozata, illetőleg a törvény 67., 75., 91., és 94. § -ai értelmében elhelyezésre nem tarthat igényt.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján az emelt lakáshasználati díj mértéke a lakás lakbérének kétszerese.

(4) Ha a jogcím nélküli lakáshasználónak - a vele együtt lakókra tekintettel meghatározott - egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, továbbá a létfenntartáshoz szükséges mértéken felül ingó-, valamint forgalomképes ingatlanvagyonnal nem rendelkezik, kérésére a használati díj mértékét csökkenteni kell. A csökkentett használati díj sem lehet azonban kevesebb a lakás lakbérének (2) bekezdés szerinti másfélszeres összegénél.

(5) A bérbeadó a (2) bekezdésben említett személyek esetében a jogcím nélküli lakáshasználat tudomásra jutásától számított 30 napon belül köteles a lakás kiürítése iránti peres eljárást megindítani.

20. § (1) A bérlő, továbbá a bérlőtárs és a bérbeadó, továbbá a másik bérlőtárs és társbérlő írásbeli hozzájárulása nélkül fogadhatja be a lakásba:

21. § (1) A bérbeadónak a hozzájárulásában ki kell kötnie, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnését követően a - 18. § (2) bekezdésében említett - jogcím nélkül visszamaradó személyek a lakásból kötelesek kiköltözni.

(2) A bérbeadónak a hozzájárulásában akkor kell kötelezettséget vállalnia a lakásban jogcím nélkül visszamaradó - a 20. (2) bekezdésében említett - személyek másik lakásban való elhelyezésére, ha:

22. § (1) Ha a házassági bontóperben meghozott jogerős bírói döntés alapján a volt házastárs - saját elhelyezési kötelezettség ki mondása nélkül - az önkormányzati lakás elhagyására köteles, részére a bérbeadónak másik lakást kell felajánlania.

(2) Az (1) bekezdésben említett másik lakás csak akkor adható bérbe, ha az elhelyezésre jogosult volt házastárs vállalja a lakásra megállapított lakbér megfizetését.

(3) A volt házastársat megillető lakás nagysága a következő:

23. § (1) A bérlő a határozatlan időre bérbeadott lakás esetében - a lakásbérleti jog folytatása ellenében - a bérbeadó írásbeli hozzájárulásának megadását követően tartási szerződést köthet.

(2) A bérbeadó a tartási szerződéshez való hozzájárulását köteles megtagadni, ha

24. § (1) A bérbeadó és a bérlő a határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlő részére:

25. § (1) A pénzbeli térítés összegét a lakás használati értéke alapján kell meghatározni:

26. § (1) A bérbeadó a lakáscsere szerződéshez kizárólag akkor adhatja meg a hozzájárulását, ha az önkormányzati lakás bérlője a lakást másik lakás bérletére, vagy tulajdonjogára cseréli. Egy lakás több lakásra is elcserélhető.

(2) A bérbeadó a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha

27. § (1) A bérlő a határozatlan időre bérbeadott lakás legfeljebb 50 %-át a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával, lakás céljára albérletbe adhatja.

(2) A lakás fizetővendéglátás céljára történő hasznosítására e rendeletnek az albérletre vonatkozó előírásai megfelelően irányadók.

28. § (1) A bérbeadó a bérlő és a vele együttlakó házastársa közös kérelmére - a házastárs lakásba való beköltözésének időpontjától függetlenül - a bérlőtársi szerződést köteles megkötni.

(2) A bérbeadó a bérlő és a vele együttlakó szülője (az örökbefogadó, a mostoha-, és nevelő szülője) közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a kérelmezők együttlakását az egészségügyi vagy lényeges személyi körülményeik indokolttá teszik.

(3) A bérbeadó a bérlő és a vele együttlakó gyermeke (az örökbefogadott, a mostoha-, és nevelt gyermeke), valamint a jogszerűen befogadott gyermekétől született unokája közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a gyermek, illetőleg az unoka:

29. § A bérbeadó a bérlőnek és a vele együttlakó élettársának, a testvérének, illetőleg a 20. § (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó és 16. életévét betöltött unokájának közös kérelmére a bérlőtársi szerződést csak akkor kötheti meg, ha:

30. § (1) A bérbeadó üres, nem lakás céljára szolgáló helyiséget csak pályázati eljárás lefolytatása után adhat bérbe.

(2) Pályázati eljáráson kívül köthetnek újabb határozott idejű bérleti szerződést azon társadalmi szervezetek amelyek e rendelet kihirdetésének napján a Szekszárd, Hunyadi u. 4. sz. alatti irodaházban bérlők.

31. § (1) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

32. § (1) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell:

33. § (1) A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta.

(2) A pályázók közül az részesül előnyben, aki a legmagasabb összegű bér megfizetését vállalja.

(3) A bérbeadó műemlékvédelem alatt álló épületben, illetőleg műemléki jelentőségű területen vagy műemléki környezetben lévő helyiségre bérleti szerződést csak a műemlékvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel köthet.

34. § (1) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.

(2) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt használatnak (tevékenység) megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, illetőleg berendezze.

35. § (1) A bérlő köteles gondoskodni:

36. § A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor legalább az átadási állapotban és felszereltséggel köteles átadni a bérbeadónak.

37. § (1) A bérlő a helyiségbe más személyt csak a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be.

(2) A bérbeadó a bérlő részére más személynek a helyiségbe történő befogadásához akkor adhat hozzájárulást, ha:

38. § (1) A bérlő a helyiség átruházásáról szóló megállapodás-tervezetet annak megkötése előtt 15 nappal a jegyzőnek bemutatja és a bérbeadó a jegyző véleményének figyelembe vételével dönt a hozzájárulás megadásáról.

(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell:

39. § (1) A szobabérlők háza a lakással nem rendelkező - elsősorban volt állami gondozott - egyedülálló személyek és fiatal házasok - ideiglenes elhelyezésére szolgáló lakóegységeket tartalmazó lakóépület.

(2) A bérlőt a Szociális Bizottság elsősorban a volt állami gondozott személyek közül meghatározott időtartamra jelöli ki.

(3) A szobabérlők házával kapcsolatos eljárásra, a bérlőkkel megkötendő szerződésekre jelen rendelet a bérbeadás feltételeit szabályozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

40. § (1) Elidegeníthetők azok a Szekszárd Város Önkormányzata tulajdonában álló lakások, amelyek:

41. § (1) A lakást a bérlő, a bérlőtársak - hozzájárulásukkal - egyeneságbeli rokonaik, örökbefogadott gyermekük vásárolhatják meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak 1994. március 31. napjától kezdődően egy évig élhetnek vételi jogukkal. A vételi szándékról írásban kell nyilatkozni.

(3) Annak a bérlőnek a lakását, aki nem él vételi jogával, a vételi jog gyakorlására megállapított határidő elteltétől számított 5 évig harmadik személynek csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

(4) Az a bérlő, aki azzal a feltétellel mondott le a lakásáról, hogy lakásigényének lakásépítés, vagy lakásvásárlás útján való kielégítéséig bérlőként továbbra is a lakásban maradhat, ez idő alatt vásárlási jogával csak akkor élhet, illetőleg a lakás állandó használatának jogát csak akkor szerezheti meg, ha a kapott pénzbeni térítést a lakással rendelkező szervnek egy összegben visszatéríti.

42. § (1) A vételár a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházások értékével csökkentett forgalmi érték meghatározott százaléka a következők szerint:

43. § (1) A vételi és elővásárlási jog jogosultja által részletfizetés mellett megvásárolt lakásokra a részletfizetés időtartamára elidegenítési és terhelési tilalmat kell a szerződésben kikötni és az ingatlannyilvántartásba bejegyeztetni Szekszárd Város Önkormányzata javára.

(2) Ha a vételi és elővásárlási jog jogosultja az előző bekezdésben foglalt tilalom fennállta alatt a megvásárolt lakás tulajdonjogát átruházza, vagy elcseréli, ahhoz csak akkor adható meg a hozzájárulás, ha a fennálló vételár hátralékot kedvezmény levonása nélkül teljes összegben megfizeti.

(3) Az elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt lakásra is köthető tartási vagy életjáradéki szerződés, ha a szerződés jogosultja kedvezményezettje (a lakás tulajdonosa) 65. életévét betöltötte, egyedülálló és tartásra kötelezhető hozzátartozója nincsen. Egyéb esetben a (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

44. § (1) A vételi jog gyakorlására vonatkozó írásbeli nyilatkozatot a vételi jog jogosultja 1994.március 31.-től számított egy évig küldheti meg a jegyzőnek.

(2) A jegyző megvizsgálja a vételi jog fennállását és a felülvizsgálat eredményének megfelelően előterjesztést tesz a Képviselő-testületnek a tárgyévben vételi jog alapján elidegenítésre kerülő ingatlanokról.

(3) Ha a jegyző azt állapítja meg, hogy a vételi jog nem áll fenn, de az igénylőnek elővásárlási joga van, ezt elkülönítetten terjeszti döntésre a Képviselő-testülethez.

(4) Ha a jegyző azt állapítja meg, hogy a bejelentőnek sem vételi, sem elővásárlási joga nincsen, erről az ügyfelet 30 napon belül értesíti.

45. § (1) A Képviselő-testület által elidegeníteni rendelt ingatlanokat a bérbeadó értékesíti.

(2) A bérbeadó feladata az értékesítés körében:

46. § (1) Az elidegenítést lebonyolító bérbeadó az értékesítésekből befolyó vételárat elkülönített számlán köteles kezelni és negyedévente elszámolni, a befolyt vételárat a kamatokkal együtt az önkormányzat részére átutalni, illetve a kárpótlási jegyet átadni.

(2) A befolyt vételárral és kamatokkal szemben a következő költségek számolhatók el:

47. § (1) Az elidegenítést lebonyolító bérbeadó az értékesítésekből befolyó vételárat elkülönített számlán köteles kezelni és negyedévente elszámolni, a befolyt vételárat a kamatokkal együtt az önkormányzat részére átutalni, illetve a kárpótlási jegyet átadni.

(2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben említett bevételét csak a tulajdonában lévő lakóépületeinek (lakóépület részeinek) felújítására, és azzal együtt végzett korszerűsítésre (a továbbiakban együtt: felújítás), továbbá új lakás építésére, valamint az állampolgár tulajdonában álló lakásra - ideértve az államosított lakást is - 1953. április 1. napja előtt bármilyen jogcímen, illetőleg azt követően a lakásügyi hatóság kiutaló határozata alapján létrejött lakásbérlet (a továbbiakban együtt: kényszerbérlet) felszámolására használhatja fel.

(3) A befolyt vételárral és kamatokkal szemben a következő költségek számolhatók el:

48. § (1) A határozott időre bérbeadott lakások bérlői közül nem élhetnek elővásárlási jogukkal azok a bérlők, akik pénzbeni térítés ellenében mondtak le bérleti jogviszonyukról és azt követően kapták meg határozott időtartamra a lakást.

(2) Az értékesítésre kijelölt, illetve a vételi jog bejelentése alapján értékesítésre előkészített épületen, lakásban, a bérbeadó csak azonnali beavatkozást igénylő munkát végezhet el.

(3) A lakást és a hozzá tartozó épületrészt terhelő köztartozások és a fenntartással kapcsolatos költségek fedezetéről és kiegyenlítéséről az adásvételi szerződés megkötését követő hónap 1. napjáig a bérbeadó köteles gondoskodni.

(4) Az adás-vételi szerződés csak akkor köthető meg, ha a tárgybani lakásra, helyiségre semminemű köztartozás, közüzemi díj és üzemeltetési költséghátralék nem áll fenn.

48/A. § (1) A támogatás kamatmentesen fizethető vissza, önkéntes teljesítés esetén, - a befizetés igazolása mellett - a követelést biztosító jelzálogjogot, elidegenítési és terhelési tilalmat töröltetni kell.

(2) A támogatást azonnal, egy összegben a PTK-ban a pénztartozások megfizetésére meghatározott kamattal növelten kell viszszafizetni, ha;

49. § (1) A folyamatban lévő ügyekben az a jogszabály irányadó, amely a szerződés kötés időpontjában hatályban volt.

(2) A módosított 1/1986. (VI.25.) sz. tanácsrendelet 14-15. §-ai szerint fizetett lakásigénylési letétet 1994. február 28-ig vissza kell fizetni a lakásigénylőknek.

(3) Jelen rendelet 1994. április 1. napján lép hatályba, a tanács rendelkezésére álló lakások elosztásáról, a lakásgazdálkodásról, a lakásigénylések társadalmi elbírálásáról, a lakásigénylési letétről, a tanácsi bérlakások után fizetendő lakásépítési hozzájárulásról, a lakásépítés és vásárlás helyi támogatásáról, valamint az állami tulajdonban álló lakásingatlanok elidegenítéséről szóló 1/1986. (VI.25.) sz. tanácsrendelete hatályát veszti. Az értékesítési eljárás során a 14/1991. (VII.11.) KT. számú rendelet hatályos rendelkezéseit is alkalmazni kell.