Királd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/1994. (VI. 7.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról
Hatályos: 1994. 07. 01- 2014. 11. 27
Királd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/1994. (VI. 7.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról
1994.07.01.
Királd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-a valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1994. évi XVII. számú törvénnyel módosított 1993. évi LXXVIII. törvényben (továbbiakban: Ltv.) kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére vonatkozó helyi szabályokat állapítja meg:
A rendelet célja, hogy elősegítse a szociálisan rászoruló családok lakáshoz juttatását, a lakásfenntartás költségeinek igazságos és reális megosztását, egyes lakásoknál és a helyiségeknél a keresleti, kínálati viszonyok érvényre juttatását.
A rendelt hatálya – a használat módjától és keletkezésének időpontjától függetlenül – kiterjed minden, a Királd Község Önkormányzatának tulajdonában lévő lakásra és helyiségre, valamint a velük kapcsolatos közös használatra szolgáló helyiségekre és területekre.
A bérbeadói feladatokat teljesítő szervek
1.) A bérbeadói jogokat és kötelezettségeket a rendeletben foglalt kivételekkel Királd Község Önkormányzata gyakorolja.
2.) A jegyző a lakáselosztó bizottság által összeállított, valamint a képviselő-testület által elfogadott kiutalási névjegyzék alapján dönt:
a.) a lakás bérlőjének kijelöléséről,
b.) a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszűnése esetén a bérlő részére másik lakás kijelöléséről,
c.) a határozatlan időre szóló bérleti szerződés felmondása esetén a bérlő részére cserelakás biztosításáról,
d.) a lakáscseréhez való hozzájárulásról,
e.) a helyiség bérlőjének a kijelöléséről,
f.) a helyiség bérleti jogának elcseréléséhez, átruházáshoz és albérletbe adásához való hozzájárulásról,
g.) a jogcím nélküli lakás, illetve helyiséghasználat megállapításáról.
A rendelet alkalmazása során használat fogalmakra a Ptk., és Ltv-ben foglalt értelmez rendelkezések és meghatározások az irányadók.
A lakások hasznosításának módja
1.) A komfortos és ennél alacsonyabb komfort fokozatú lakásokat:
a.) elsősorban szociális alapon történő bérbeadásra kell hasznosítani,
b.) e lakásalapból kell biztostani emellett az Ltv-ben és e rendeletben az önkormányzat részére előírt elhelyezési és bérbeadói kötelezettségek teljesítését, a c.) pontban foglalt megszorítással,
c.) Az Ltv. 23. § 4.) bekezdése valamint a 31. § 3.) bekezdésben foglalt elhelyezési kötelezettség teljesítésére maximum 1 szobás komfort nélküli lakás, illetve szükséglakás használható fel. 2.) A képviselő-testület egyidejűleg dönt arról, hogy az összkomfortos valamint az 1-4 lakásos épületekben lévő komfortos, megüresedő lakásokat:
b.) az 1.) bekezdésben foglaltak szerint hasznosítja.
b.) határozott időre, vagy valamely feltétel bekövetkeztéig köthető,
c.) a b.) pontban meghatározott esetben a bérleti szerződés tartama maximum 5 év. A bentlakó bérlőt ez esetben további 5 évre előbérleti jog illeti meg. A Polgármesteri Hivatal a szerződés megszűnését megelőző 30 nappal dönt a bentlakó bérlő jogosultságáról, melyet a bérlő köteles igazolni.
4.) Önkormányzati lakás az alábbi feltételekkel adható nem lakás céljára bérbe:
a.)A képviselő-testület által megjelölt közérdekű okból természetes, valamint jogi személy részére, teljes egészében.
b.)A bentlakó bérlő részére a legalább másfél szobás lakás egyik szobája (félszobája) ha:
aa.)a folytatni kívánt tevékenység teljes egészében kizárja a szomszédos lakások lakóinak zavarását. Erre vonatkozóan ki kell kérni a szomszédos lakások bérlőinek, tulajdonosainak írásos nyilatkozatát és
ab.)a használat nem követel meg építési engedélyhez kötött műszaki átalakítást. Erre vonatkozóan a jegyző nyilatkozata az irányadó és
ac.)a használat nem jár családvédelmi érdek sérelmével. Erre vonatkozóan a jegyző írásos nyilatkozata az irányadó és
ad.)a lakás nem hasznosítható kereskedelmi, vendéglátó célokra, szerencsejáték űzése, játék illetve pénznyerő automata céljából.
1.) Háztartáson kívül önkormányzati bérlakásra az élettárssal köthető bérlőtársi szerződés a bérlő és az élettárs közös kérelmére az alábbi feltételekkel:
a.) a bérlő és az élettárs együttesen költöznek be a lakásba vagy
b.) nem együttesen költöznek be a lakásba, de az élettárs befogadásának engedélyezésétől két év eltelt.
2.) Nem köthető bérlőtársi szerződés, ha az élettárs Magyarország területén beköltözhető lakással rendelkezik.
A házastársak (élettársak) igénylésére vonatkozó rendelkezések
7. § 1.) Házastársak, élettársak lakásbérleti igénylésüket csak együttesen nyújthatják be.
2.) A házasság jogerős bírói ítélettel történt felbontását, illetve az életközösség megszüntetést követően a korábban benyújtott bérbevételi ajánlatot az alábbiak szerint kell elismerni folyamatosnak:
-ha a házasság megkötése, illetve az életközösség létesítése előtt mindkét fél rendelkezett érvényes bérbevételi ajánlattal, akkor a felek igénylése a benyújtás időpontjától,
-ha a házasságkötés (életközösség létesítése) előtt csak az egyik fél rendelkezett érvényes bérbevételi igényléssel, akkor az igénylést a fél vonatkozásában a házasságkötés (életközösség létesítése) napjától,
-ha a bérbevételi ajánlatot a felek a házasságkötés (életközösség létesítése) után nyújtották be, akkor az igénylés mindkét fél vonatkozásában a benyújtás időpontjától
tekinthető folyamatosnak, amennyiben továbbra is fennáll a szociális bérlakásra való jogosultság.
3.) Amennyiben a házastársak (élettársak) már a képviselő-testület által jóváhagyott bérbeadási névjegyzékre felvételt nyertek és a házasság felbomlik, az életközösség megszűnik, a bérleti szerződést azzal a féllel kell megkötni, akinek a személyében a felek egymás között megegyeztek. Megegyezés hiányában a kiskorú gyermekek érdekeinek szem előtt tartásával a képviselő-testület dönti el, hogy melyik volt házastárssal kell a bérleti szerződést megkötni. A gyermektelen házaspárokat a képviselő-testület a szociális célú bérbeadási névjegyzékről törli és esetükben a 2.) bekezdés rendelkezései szerint kell eljárni.
4.) A 3.) bekezdésben foglalt esetekben ismételten meg kell vizsgálni a szociális bérlakásra való jogosultság további fennállását is.
A bérleti jogviszony tartalma
A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei
1.) A bérbeadó, a lakást a bérlő részére leltár szerint rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át. A bérlő az átvételt a leltár aláírásával köteles elismerni.
2.) A lakás rendeltetésszerű használatra akkor is alkalmas, ha az egyes lakásberendezéseket:
a.) a bérlővel kötött külön szerződés alapján szolgáltató egység biztosítja,
b.) a bérbeadó és a bérlő megállapodása alapján a bérbeadó költségére a bérlő szerzi be. A megállapodás tartalmát a bérbeadó részéről a Polgármesteri Hivatal határozza meg.
c.) a bérbeadó azért nem szolgáltat, mert erre a bérlő lakásbérleti szerződés alapján nem tart igényt.
A lakás rendeltetésszerű használata, ellenőrzése
9. § 1.) A Polgármesteri Hivatal a rendeltetésszerű és gondos használatot, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését a bérlő nyugalmának és foglalkozásának zavarása nélkül a lakásban munkanapokon előzetes értesítés alapján 8-20 óra közötti időben ellenőrizheti, melyet a bérlő tűrni köteles.
2.) Életveszély fennállása esetén az értesítést egyidejűleg kell megtenni, amely történhet szóbeli közléssel is.
A karbantartási, felújítási és cserekötelezettség
10. § 1.) A bérbeadó köteles gondoskodni:
a.) az épület állagának a karbantartásáról,
b.) az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról,
c.) a közös használatra szolgáló helyiségek állagának, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről,
d.) az épület továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztántartásáról és a szükség szerinti megvilágításáról,
e.) a háztartási szemét elszállításáról,
f.) A közös használatra szolgáló helyiségek üzemeltetési költségeinek a megfizetéséről.
2.) A felek megállapodhatnak abban, hogy az 1.) bekezdés d.) pontjában megjelölt kötelezettségeket a bérlők teljesítik. A megállapodás tartalmát a bérbeadó részéről a Polgármesteri Hivatal állapítja meg.
3.) A bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról illetőleg cseréjéről.
A lakás átalakítása, korszerűsítése
1.) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti.
2.) A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák:
a.) konkrét megjelölését,
b.) befejezésének határidejét,
c.) költségeit és azok megfizetésének feltételeit, módját, valamint azt, hogy a munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyt a bérlő köteles megkérni.
A megállapodás tartalmát a Polgármesteri Hivatal határozza meg.
3.) Ha a bérlő az 1.) bekezdésben foglalt munkát bérbeadási hozzájárulás vagy hatósági engedély nélkül végzi el, a bérbeadó kötelezheti az eredeti állapot helyreállítására.
4.) A lakás átalakítását, korszerűsítését követően a lakásbérleti szerződést a lakbér összegére is kiterjedően módosítani kell, ha a lakás komfortfokozata megváltozott és a munkák költségeit a bérbeadó viseli.
A bérleti jogviszony szünetelése
12. § 1.) Ha az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltözésével végezhető el, a szüneteltetést és annak időtartamát a bérlő és a Polgármesteri Hivatal állapítja meg.
2.) A szünetelés időtartamára a Polgármesteri Hivatal jelöl ki a bérlő részére az Ltv. 18. § 3.) bekezdésében foglaltaknak megfelelően lakást. A lakás bérleti díja és a lakáshasználati díj
13. § 1.) A bérlő a bérbeadó részére köteles havonta a lakásbérleti jog ellenértékeként lakbért fizetni.
2.) A lakbért a bérlő előre a tárgyhó 15. napjáig köteles megfizetni.
a.) Komfortos lakás esetében: 60.-Ft/m2/hó
b.) Félkomfortos lakás esetében: 50.-Ft/m2/hó
c.) Komfort nélküli lakás esetében: 40.-Ft/m2/hó
4.) Külön szolgáltatás szemétszállítás díja a mindenkori szállítási költség egy lakásra eső része.
14. § 1.) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles fizetni.
2.) A jogcím nélküli lakáshasználó – az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 6 hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig – emelt használati díjat akkor köteles fizetni, ha a bérbeadónak a rendelet alapján tett nyilatkozata, illetőleg az Ltv. 67. §, 75. §, 91. § és 94. §-ai értelmében elhelyezésre nem tarthat igényt. 3.) A 2.) bekezdésben foglaltak alapján az emelt lakáshasználati díj mértéke a lakás lakbérének kétszeres összege.
4.) A Polgármesteri Hivatal a 2.) bekezdésben említett személyek esetében a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 30 napon belül köteles a lakás kiürítése iránti peres eljárást megindítani.
A lakásba befogadás feltételei
15. § 1.) A lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával befogadhatja:
a.)élettársát és testvérét amennyiben azok Magyarország területén másik beköltözhető lakással nem rendelkeznek és a befogadás után a család minden tagja részére legalább 6 m2 nagyságú lakóterület még biztosítható.
2.) A Polgármesteri Hivatal a befogadáshoz azzal a feltétellel járulhat hozzá, ha a befogadott írásos nyilatkozatban vállalja, hogy a bérlő a bérleti jogviszonyának megszűnésekor a lakásból mindennemű térítési és elhelyezési igény nélkül el kell költöznie.
A tartási szerződés feltételei
1.) A bérlő a határozatlan időre bérbeadott lakás esetében lakásbérleti jog folytatása ellenében a jegyző írásos hozzájárulásával tartási szerződést köthet.
2.) A tartási szerződés teljesítéséhez a hozzájárulást meg kell tagadni, ha:
a.) az eltartó kiskorú, vagy
b.) az eltartó önálló jövedelemmel nem rendelkezik, vagy
c.) Az eltartó, vagy a házastársa (élettársa) Magyarország területén másik beköltözhető lakással rendelkezik, vagy
d.) az eltartó egészségügyi körülményei alapján a tartás teljesítésére nem képes. Erre vonatkozóan a háziorvos nyilatkozata az irányadó, vagy
e.) a bérlő tartásáról jogerős bírói döntés illetőleg érvényes tartási (gondozási) szerződés alapján más személy gondoskodik, vagy
f.) a bérlő életkor, illetőleg egészségügyi körülményei alapján tartásra nem szorul. Erre vonatkozóan a háziorvos nyilatkozata az irányadó, vagy
g.)a bérlővel a lakásban jogszerűen együtt lakó más személy a bérlőt eltartja.
A bérleti jogviszony megszűnése és a lakás visszaadása
17. § 1.) A szerződés megszűnésekor a bérlő – ha a bérbeadót az Ltv. illetve e rendelet alapján elhelyezési kötelezettség nem terheli- a vele együtt lakó személyekkel együtt köteles a lakást külön felszólítás nélkül és mindennemű elhelyezési és térítési igény nélkül elhagyni és a lakás berendezéseit leltár szerint rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a Polgármesteri Hivatalnak visszaadni.
2.) A felek írásban megállapodhatnak abban, hogy a visszaadáskor a lakást és a lakás berendezéseit a Polgármesteri Hivatal teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. A megállapodás tartalmát a bérbeadó részére a Polgármesteri Hivatal állapítja meg.
Bérbeadás bérlőkiválasztási jog alapján
18. § Ha a lakás bérlőjének kiválasztására megállapodás meghatározott szerve jogosít fel, a jegyző új bérlő kijelölésére vonatkozó felhívásának a napjától az új bérlő személyének a közléséig köteles megfizetni a lakbért és viselni a lakással kapcsolatos valamennyi költséget.
Bérbeadás lakáscsere szerződés alapján
19. § 1.) Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag magánlakás bérleti vagy tulajdoni jogára cserélhető. Egy lakás több lakásra is cserélhető.
2.) Feltétel bekövetkeztéig, vagy határozott időre szóló lakásbérleti szerződés esetén a lakás nem cserélhető el.
3.) Önkormányzati bérlakásra kötött csereszerzőséhez csak akkor lehet hozzájárulni, ha a jóváhagyásra benyújtott csereszerződésbe az önkormányzati bérlakás leendő bérlője vállalja az eredeti bérlővel kötött bérleti szerződésen foglaltak teljesítését. Az új bérlővel az eredeti bérleti szerződésben foglaltak szerinti szerződés köthető.
4.) A jegyző a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha a felek szándéka ténylegesen nem a lakás cseréjére, hanem a lakásbérleti jog jogellenes átruházására irányul.
5.) Meg kell tagadni a lakáscseréhez kért hozzájárulást akkor is, ha ahhoz a bérlőkijelölésre, vagy bérlőkiválasztásra jogosult, illetőleg az eltartó nem járult hozzá.
A szerződés közös megegyezéssel való megszüntetése
20. § A jegyző és a bérlő határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel akkor szüntetheti meg, ha a bérlő részére az által korábban befizetett lakás használatbavételi díj jár vissza, melyből le kell vonni a bérleti díj hátralékot, valamint a lakás visszaadásával kapcsolatosan a bérlőt terhelő munkák értékét.
21. § Ha a Polgármesteri Hivatal a szerződést a lakás átalakítása, korszerűsítése céljából felmondja a bérlő részére a jegyző az Ltv. 26. §-ában foglaltaknak megfelelően cserelakást biztosít.
22. § Az önkormányzati bérlakásban a bérleti jogviszony megszűnése után visszamaradó személyt semminemű elhelyezési illetve megtérítési igény nem illeti meg.
Hozzájárulás az albérleti szerződéshez
23. § A Polgármesteri Hivatal hozzájárulásával a határozatlan időre bérbeadott lakás 50%-át a bérlő albérletbe adhatja, ha a bérleményben az egy főre jutó alapterület a 6 m2-t eléri.
Szociális intézményből elbocsátott személy elhelyezése
24. § Ha a szociális intézményből elbocsátott személy az intézménybe utaláskor a lakásbérleti jogviszonyról pénzbeni térítés ellenében mondott le a lakásügyi hatóság javára, részére a jegyző legfeljebb egy lakószobás komfortos lakás bérbeadását ajánlhatja fel.
25. § 1.) Ha a bérlő a lakásból állandó jelleggel kijelentkezett és azt kiürítette, a lakásbérleti jog megszűnik.
2.) Ha a bérlő a lakást három hónapot meghaladó időre elhagyta a bérbeadó a lakásbérleti szerződést felmondja. A felmondási idő nem lehet rövidebb 15 napnál.
3.) A bérbeadó a szerződés felmondása előtt köteles az ismert helyen tartózkodó bérlőt felhívni, hogy – a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül – igazolja a lakás elhagyásának okát.
4.) Ha a bérlő ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik, a bérlő lakásában lévő ingóságok elszállításáról és megőrzéséről a gyámhatóság által kirendelt ügygondnok útján kell gondoskodni.
26. § 1.) A 29. § 2.) bekezdés alkalmazása során a lakást nem lehet elhagyottnak tekinteni, ha a bérlő azért van távol, mert:
a.) gyógykezelésben részesül és folyamatosan gyógyintézetben tartózkodik,
b.) sorkatonai szolgálatot teljesít,
c.) lakóhelyén kívül dolgozik és ott nincs állandó lakása
d.) lakóhelyén kívül végzi tanulmányait,
e.) szabadságvesztés büntetését tölti,
f.) a lakás karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével vagy korszerűsítésével kapcsolatos munkák miatt a lakást rendeltetésszerűen, átmenetileg nem tudja használni.
2.) Az 1.) bekezdésben felsorolt esetekben a bérlő köteles a távollét okát és annak időtartamát 15 napon belül a bérbeadónak bejelenteni.
3.) A lakás elhagyásával kapcsolatos bérbeadói jognyilatkozatok megtételére a Polgármesteri Hivatal jogosult.
A rendelet hatálybalépésekor érvényben lévő névjegyzék és lakásigénylések felülvizsgálata
1.) E rendelet hatálybalépésekor érvényben lévő lakáskiutalási és cserejegyzéket teljesíteni kell a rendelet 6-9. §-aiban foglaltak figyelembevételével. 2.) Megüresedő bérlakást elsősorban a névjegyzéken lévőknek kell bérbeadni az e rendeletben foglaltak figyelembevételével. Szociális rászorultságukat a bérleti szerződés megkötése előtt ismételten vizsgálni kell.
3.) Szociális rászorultság hiányában a névjegyzékről az igénylőt törölni kell.
4.) A névjegyzéken lévő igénylővel a rendelet hatálybalépése után a lakástörvényben és e rendeletben meghatározott tartalmú bérleti szerződés köthető.
28. § 1.) Az 1993. december 31-ig beadott lakásigényléseket a rendelet hatálybalépését követő 3 hónapon belül a jegyző a lakáselosztó bizottsággal felülvizsgálja és ismételten elbírálja a lakásbérbevételi igénylésre vonatkozó szabályok szerint annak jogosultságát.
2.) Ha a lakásigénylő a lakásbérbevételi igénylésre e rendelet szerint is jogosult, lakásbérbevételi igénylését a lakásigény beadásának időpontjától számítva kell elfogadni és nyilvántartásba venni a jegyzőnek. Ha nem jogosult, javaslatot kell tenni az igénylés elutasítására a Képviselő-testületnek.
Egyes átmeneti rendelkezések
29. § 1.) Az e rendelet hatálybalépésekor a lakásba jogszerűen lakó személy befogadásához nem kell kérni a bérbeadó hozzájárulását.
2.) Ha az 1.) bekezdésben említett személy a lakásban jogcím nélkül maradt vissza:
a.)a lakásbérleti jog folytatására az Ltv. 32. §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni, b.)a jóhiszeműen jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezésére vonatkozó szabályokat az Ltv. 67. §, 75. § és 94. §-aiban meghatározott feltételek fennállása esetén kell alkalmazni, c.)az a.) és b.) pontokban nem említett más személy semminemű elhelyezésére illetve megtérítésére nem tarthat igényt, illetve megtérítésre nem tarthat igényt.
30. § 1.) A jegyző folyamatos nyilvántartást vezet a lakásbérbeadási igénylésekről.
2.) E nyilvántartás vezetéséhez az állampolgár az alábbi személyes adatszolgáltatásra köteles:
a.)név, születési hely, idő, anyja neve, családi állapota
b.)lakcím, /állandó és ideiglenes/ tartózkodási hely
c.)jövedelmi, vagyoni viszonyokra vonatkozó igazolás, nyilatkozat
d.)tartós egészségkárosodás esetén az egészségügyi állapotra vonatkozó orvosi igazolás.
Ezen adatszolgáltatási kötelezettség az igénylővel közös háztartásban élő valamennyi személyre is vonatkozik.
3.) A fenti adatok közül nem hozhatók nyilvánosságra az állampolgár vagyoni, jövedelmi viszonyait érintő, valamint az egészségügyi állapotra vonatkozó adatok.
E rendelet alkalmazásánál a havi átlagjövedelem megállapításánál az előző 12 teljes hónapban elért jövedelmeket kell figyelembe venni.
Főállásból, mellékállásból, mellékfoglalkozásból, bedolgozó vagy más rendszeres tevékenységből származó jövedelem, részesedés és egyéb bérjellegű juttatás, mely beszámít a személyi jövedelemadóalapba. Szövetkezeti tagsági viszonyban állók esetében a végzett munka fejében kapott munkadíj, részesedés, háztáji vagy más címen használt földterületből származó jövedelem. Nyugellátások, rendszeres járadékok, mely a személyi jövedelemadóalapba beszámít.
4.) Ha a bérleti szerződés megszűnésekor nincs a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételére kötelezhető személy e munkálatok költségeit a Polgármesteri Hivatal költségvetésében kell előirányozni.
32. § A jegyző gyakorolja a pályázatok lebonyolításával, a lakásbérleti jogviszony folytatásával és a bírói ítéletek végrehajtása kötelező elhelyezéssel, bérlőtársi szerződés kötésének engedélyezésével kapcsolatos hatásköröket.
A helyiségbérlet szabályai
I. Fejezet
33. § A helyiségek bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire valamint a bérlet megszűnésére e rendeletnek a lakásbérletre vonatkozó szabályait a rendelet 33.§ - 35.§-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
34. § 1.) A helyiségeket a 2.) bekezdésben foglalt kivétellel csak pályázat útján lehet bérbeadni.
2.) A Képviselő-testület közérdekű célból engedélyezheti a helyiség pályázati eljáráson kívül történő bérbeadását, elidegenítését, vagy más módon való hasznosítását.
3.) A helyiségre bérleti szerződés határozott időre illetve valamely feltétel bekövetkeztéig köthető.
35. § 1.) Helyiség esetén a kaució megfizetésére részletfizetési kedvezmény nem adható.
2.) A kaució összege helyiségeknél egységesen 1,500.-Ft/m2.
3.) Helyiség nem adható bérbe szerencsejáték űzése, játékterem, erotikus áruk forgalmazása és szexuális szolgáltatás céljára.
II. Fejezet
A pályázati eljárás szabályai
36. § 1.) A pályázatnak tartalmaznia kell:
a.) a helyiség címét, rendeltetését, alapterületét, felszereltségét, közművesítettségét,
b.) felhasználási célját, az abban folytatni kívánt tevékenység megjelölésével,
c.) a bérleti szerződés időtartamát,
d.) a pályázni jogosultak körét (egyéni vállalkozó, gazdasági társaság),
e.) a fizetendő bér mértékének induló összegét,
f.) a pályázati ajánlat benyújtásának a módját, helyét és határidejét továbbá a tárgyalás megtartásának helyét és időpontját,
g.) a kaució és a bánatpénz összegét, valamint a licit mértékét.
2.) A pályázati hirdetményt legalább 15 napig ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján.
3.) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell:
a.) a pályázó nevét, címét és a tevékenység folytatására feljogosító engedély másolatát,
b.) nyilatkozatot arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja,
c.) igazolja az éves bérleti díj 20%-át kitevő bánatpénz befizetését.
4.) A pályázaton csak az a pályázó vehet részt, aki pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta.
5.) A licitálás nyilvánosan történik.
6.) A licitálás alapja a Képviselő-testület által határozatban megállapított bérleti díj.
7.) A licit összege nem lehet kevesebb mint az éves bérleti díj 20%-a.
8.) A pályázat nyertese az, aki legmagasabb összegű helyiségbérre tesz ajánlatot. A bérbeadó jogosult a bánatpénz összegét az esedékes bérleti díjba beszámítani.
9.) Amennyiben a pályázat nyertese visszalép, úgy az általa letétbe helyezett bánatpénzt elveszti és a bérbeadó jogosult a soron következő ajánlattevőnek a szerződés megkötésére ajánlatot tenni.
10.) A visszalépésre a pályázat napjától számított 8 napon belül van lehetőség.
11.) Amennyiben a visszalépés esetén a soron következő ajánlat összege több mint 20%-kal kisebb, úgy a bérbeadó jogosult a pályázatot eredménytelennek tekinteni és új pályázatot kiírni.
12.) A nem nyertes pályázóknak a bánatpénzt 3 napon belül vissza kell fizetni.
III. Fejezet
Bérlőtársi szerződés és befogadás
37. § 1.) Helyiségre bérlőtársi szerződés csak a helyiségben egyéni vállalkozóként kiskereskedelmi vagy javító szolgáltató tevékenységet folytató bérlő házastársával lehet kötni.
2.) A bérlőnek a helyiségben más személy befogadásához akkor adható hozzájárulás:
a.)a bérlő által végzett és befogadni kívánt személy által folytatni kívánt tevékenység gyakorlását jogszabály nem tiltja és
b.)a befogadott személy vállalja, hogy a bérlő szerződésének a megszűnése esetén, cserehelyiségre és pénzbeli térítésre nem tart igényt.
3.) A bérlőtársi szerződés megkötésének továbbá a befogadásához való hozzájárulás további feltétele, hogy a bérlők illetve a bérlő és a befogadni kívánt személy a bérleti díj, valamint a bérbeadónak teljesítendő közüzemi díj megfizetésére egyetemleges felelősséget vállaljanak.
IV. Fejezet
A bérleti jogviszony tartalma
1.) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.
2.) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázathoz megjelölt használatnak (tevékenységnek) megfelelő állapotban kialakítsa, felszerelje illetve berendezze.
A karbantartás, felújítási és cserekötelezettség
39. § 1.) A bérlő köteles gondoskodni:
a) a helyiség burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek a karbantartásáról, felújításáról, cseréjéről,
b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat, kirakatszekrény védő (elő) tető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról,
c) az épület olyan központi berendezéseinek rendbentartásáról, melyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetőleg tart üzemben,
d) a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújításáról, pótlásáról, illetve cseréről,
e) az épület továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról, amely a bérlő tevékenységével függ össze.
A helyiség bérleti díja és a helyiséghasználati díj
1.)A helyiségek bérének a mértékét a Képviselő-testület határozattal állapítja meg.
2.)Az a személy, aki a helyiséget jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetének a napjától helyiséghasználati díjat köteles fizetni.
3.)A helyiséghasználati díj mértéke a jogcím nélküli használat 1-6 hónapjával a havi helyiségbér kétszerese, 7. hónapjától a havi helyiségbér ötszöröse.
41. § 1.) A helyiséget az átadáskori eredeti állapotában kell leltár szerint, tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérlőnek a szerződés megszűnésekor visszaadni.
2.) A bérbeadó és bérlő ettől eltérően is megállapodhatnak. A megállapodás tartalmát a bérbeadó részéről a Polgármesteri Hivatal állapítja meg.
V. Fejezet
A bérleti jogviszony megszűnése
1.) Helyiség bérleti joga csak másik Királd községben lévő helyiség bérleti jogára cserélhető el.
2.) A cseréhez az alábbi feltételek együttes megléte esetén adhat hozzájárulást:
a.) a cserélő fél írásban nyilatkozik a szerződést megelőzően, hogy a bérleti szerződésben foglaltakat feltétel és változtatás nélkül elfogadja,
b.) a cserélő fél személye és a helyiségben általa folytatni kívánt tevékenység a helyiség korábbi használatával kapcsolatos összes feltételeknek megfelel.
43. § A bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a bérlő csereelhelyezést vagy pénzbeli térítést nem kér.
A helyiség albérletbe adása
A helyiség albérletbe adáshoz a Polgármesteri Hivatal akkor járulhat hozzá, ha a befogadás 42. §-ában meghatározott feltételei fennállnak, továbbá a bérlő vállalja a megemelt bérleti díj megfizetését. Egyes vegyes rendelkezések
45. § 1.) A Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet a helyiségekről, amely tartalmazza a 40. § 1.) bekezdésében foglaltakat.
2.) A helyiségekre a lakásra vonatkozó rendelkezések közül nem alkalmazhatók a 20. §, 22. §, 23. §, 29. § és 34. §-ok rendelkezései. 46. § 1.) E rendelet 1994. július 1-jén lép hatályba.
2.) Egyidejűleg hatályát veszti a 2/1991.(VII.01.) számú önkormányzati helyi rendelet a lakásgazdálkodásról.