Kengyel Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/1995. (VII. 13.) önkormányzati rendelete

a közterületek rendeltetéstől eltérő használata engedélyezésének szabályozásáról

Hatályos: 1995. 07. 13 00:05- 2023. 04. 30

Kengyel Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/1995. (VII. 13.) önkormányzati rendelete

a közterületek rendeltetéstől eltérő használata engedélyezésének szabályozásáról1

1995.07.13.

Kengyel Község önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. tv. 16. §. (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a közterületek rendeltetéstől eltérő használatának engedélyezési szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet célja

1. § A rendelet célja, hogy Kengyel község közterületeinek rendeltetéstől eltérő használata szabályozott módon a polgárok érdekében úgy valósuljon meg, hogy az mások és a község érdekeit ne sértse.

A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet személyi hatálya természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetekre egyaránt kiterjed.

(2) 2 A rendelet tárgyi hatálya kiterjed Kengyel községben:

a) a közhasználatra szolgáló minden olyan állami, vagy önkormányzati tulajdonban lévő közterületre, melyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan nyilvántartás is akként tartja nyilván.

b) egyéb ingatlanoknak a közhasználatra átadott területrészére, amennyiben a területrészeket közterület-használat céljára - külön megállapodás, vagy szerződés alapján- az önkormányzat részére átadták.

(3) 3 Nem terjed ki a rendelet hatálya a piacokról és vásárokról alkotott l995. évi önkormányzati rendeletben szabályozott esetekre, valamint a közút, kerékpárút, gyalogút területére.

3. § (1) A közterületet rendeltetéstől eltérően használni közterület-használati engedély alapján lehet.

(2) 4 5 A közterület-használati engedély ki adására a Képviselő-testület a polgármestert jogosítja fel.

Az engedélyben rögzíteni kell a közterület igénybevételének célját, módját és feltételeit.

(3) 6

A közterület-használati engedély

4. § (1) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni:

a) a közterületre 10 cm-re, vagy nagyobb mértékben benyúló üzlethomlokzat, /portál/, kirakatszekrény, üzleti védőtető /előtető/ ernyőszerkezet, hirdető berendezés /fényreklám/ továbbá, cég - és címtábla elhelyezésére, azonban ha 10 cm-en túl nem nyúlnak be, engedély nem szükséges.

b) árusító és egyéb fülke /pl. élelmiszer, cukorka, gyümölcs, virág, könyv, hírlap, dohányárusítására szolgáló bódé, pavilon elhelyezésére,

c) a közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely, indítófülke, pénztárfülke, fedett várakozóhelyiség, üzemanyagtöltő-állomás, iparvágány elhelyezésére,

d) az egyes létesítményekhez a közút területén kívül szükséges gépjármű - várakozóhelyek céljára,

e) önálló hirdető berendezés és tájékoztató táblák elhelyezésére,

f) távbeszélő fülke nélküli távbeszélő készülék elhelyezésére,

g) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére,

h) alkalmi és mozgó árusításra, javító-szolgáltató tevékenységre, /pl. zöldség-gyümölcs, fagylalt/

i) film felvételre,

j) vendéglátó - ipari előkert céljára,

k) kiállítás, vásár, alkalmi vásár, sport -és kulturális rendezvények, továbbá mutatványos tevékenység céljára,

l) tehergépjármű, pótkocsi, utánfutó, autóbusz, mezőgazdasági erő -és munkagép, - személygépkocsi kivételével- a továbbiakban így együtt gépjármű, rendszeresen a telephelyen kívüli, munkavégzésen túlmenően közterületen történő tárolására.

(2) A közterület-használat ideiglenes jelleggel ,meghatározott időre /maximum 1 évre/ engedélyezhető. Az engedély új eljárásban meg hosszabbítható.

5. § 7 Nem közterület-használati engedély az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések közterületen történő elhelyezéséhez.

A szakhatóságok közreműködése

6. § (1) 8 Amennyiben a kérelem a közút területét is érinti, úgy az eljárásban a közút kezelőjének véleményét minden esetben ki kell kérni. Egyéb esetekben a szakhatóságokat az engedély jellegének megfelelően be kell vonni.

(2) A szükséges szakhatósági véleményeket a kérelmezőnek kell beszereznie.

Az engedély iránti kérelem

7. § (1) A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja.

(2) Ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési munkavégzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék, stb . elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt az építtetőnek kell kérnie.

(3) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az engedély kérő nevét és állandó lakó-/ telep/ helyének címét,

b) a közterület-használat célját és időtartamát,

c) a közterület-használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását.

d) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat ismertetését, az engedély ellenőrzése során az ellenőrző szerv felhívására be kell mutatni a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okiratot.

e) hirdető-berendezés elhelyezéséhez 3 példányos helyszínrajzot az igényelt terület helyének pontos megjelölésével, 3 példányos színezett tervet, valósághű ábrázolással, /anyagméret, rögzítés módja, talaj feletti elhelyezés magasságának megjelölése/, vagy fényképet kell csatolni.

f) ha a közterület használata építési munka végzésével kapcsolatos, 3 példányos helyszínrajzot M=1:OOO, vagy M=l:500 az építmény helyének pontos megjelölésével,

g) amennyiben a közterület-használat a közúti, vagy gyalogos forgalmat befolyásolja, M=1:1000, vagy M=l:5oo léptékű forgalomelterelési tervet 3 példányban,

h) 9 10

Az engedély megadása

8. § Az engedély megadása során figyelembe kell venni az építésügyi szabályzatot, a rendezési tervet, a köztisztasági, továbbá a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában előirt követelményeket, s ellenőrizni kell az egyéb feltételek fennállását is.

Az engedély tartalma

9. § (1) Az engedélynek tartalmaznia kell:

a) az engedélyes nevét és állandó lakó-/telep/helyének címét,

b) a közterület-használat célját és időtartamát,

c) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,

d) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírásokat,

e) az engedély megszüntetése, vagy visszavonása esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,

f) közterület-használati díj mértékét és fizetésének módját.

(2) Az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatos engedélyben azt is ki kell kötni, hogy a tárolás csak a munka-, baleset- és egészség védelmi óvórendszabályokban, valamint a közlekedés biztonságának veszélyeztetése nélkül és az előirt módon történhet.

Nem adható közterület-használati engedély

10. § (1) Közterületen zajos, bűzös, tűz-és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására,

(2) Szeszesital /kimért és palackozott/ forgalmazására, kivéve, vendéglátó ipari egységek közterületből ideiglenesen kialakított kerthelyiségeire,

(3) Közlekedés biztonságát zavaró berendezésekre és anyagokra.

(4) Sátorgarázs létesítésére.

(5) 11 Szervezett rendezvények, vásárok kivételével, büfé kocsira, mozgó büfére, járműből történő árusítás céljára,amennyiben az nem minősül mozgóboltnak.

(6) Göngyöleg tárolására, amennyiben az nem közterületi árusításhoz kapcsolódik.

(7) 12

(7) Üzemanyag közterületen történő tárolására, árusítására.

(8) Olyan helyre, amely a közművek, vagy azok műtárgyai rendeltetésszerű használatát akadályozza.

A közterület-használati díj

11. § (1) Az engedélyes a közterület-használatáért díjat köteles fizetni.

(2) 13Aközterület-használati díj mértékét az 1. melléklet tartalmazza.

(3) Az engedélyes a közterület-használati díjat a közterület tényleges használatára, illetőleg a közterületen lévő létesítmény üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni.

(4) A közterület-használati díj reklámtábla elhelyezése esetén a reklámfelület nagysága alapján kell megállapítani.

(5) A díjfizetés szempontjából minden megkezdett nap és négyzetméter, továbbá minden fél hónapnál hosszabb időszak egésznek, 1-2 hetes időszak fél hónapnak számít.

(6) Mentes a közterület-használati díj fizetése alól a közterület tulajdonosának érdekében végzett rendeltetéstől eltérő közterület-használat.

Szabálysértési rendelkezések

12. §14

A közterület-használat megszüntetése

12. §15

Értelmező rendelkezések

13. § E rendelet alkalmazása szempontjából:

a) közhasználatra igénybe vett rész: minden olyan terület tulajdonjogtól függetlenül, melyet rendeltetés szerűen bárki korlátozás nélkül használhat. A terület a tényleges használattal minősül közterületnek.

b) alkalmi vásár: néhány napos /maximum 30 nap/ általában rendezvénnyel összekötött árusítás,

c) árusító és egyéb fülke /pavilon/ 12 m2 bruttó alapterületet meg nem haladó, bármikor könnyen szétszedhető szerkezetből készült, illetőleg könnyen eltávolítható, szabadon álló, vagy csoportosan telepített, környezetébe illeszkedő földszintes építmény, mely a talajjal nincs egybeépítve,

d) idényjellegű árusítás: az árusítás időtartamára a közterületre kihelyezett árusítóhelyről időszakonként megismétlődő, esetenként legfeljebb egy szezonra - maximum 5 hónapi időtartamra - szóló kereskedelmi tevékenység /pl. fagylaltárusítás/,

e) alkalmi és mozgóárusítás: az idényjellegű árusításhoz hasonló fel tételek mellett, de annál lényegesen rövidebb időtartamra, szezonként legfeljebb egy alkalommal 1-30 napig tartó mobil, nem hordozható berendezésekről történő közterületi árusítás,

f) hirdető-berendezés: épület közterületről látható homlokzatán, tetőzetén, kerítésén, vagy támfalán elhelyezett üzlethomlokzat /portál/, kirakatszekrény, védőtető /előtető/, üzleti ernyőszerkezet, fényreklám-felirat, zászlórúd, cégér /1 m2 alatt/ amennyiben a közterületre 10 cm-nél jobban benyúlik.

g) önálló hirdető-berendezés: az a reklámhordózó, mely közterületen, illetve közhasznú területen áll /kirakatszekrény, zászlórúd, átfeszített felirat, hirdetővitrin, hirdetőtábla, reklámtábla, stb./

h) közterületen árusítható termékek /ha a kereskedő üzlettel nem rendelkezik: napilap és hetilap, folyóira , levelezőlap, virág, léggömb, zöldség és gyümölcs, pattogatott és főtt kukorica, sült gesztenye, sült tök, csomagolt pirított tök mag, napraforgómag, földimogyoró, vattacukor és egyéb cukorka, jégkrém, fagylalt, szerencsejátékban való részvételre jogosító jegy /pl. totó, lottó, bongó, sorsjegy/, óvszer, kizárólag zsűrizett: népművészeti, népi iparművészeti, iparművészeti, képzőművészeti, fotóművészeti, kézműves termékek, valamint az egyes ünnepekhez kapcsolódó alkalmi cikkek /pl. húsvéti, karácsonyi, szilveszteri, stb. cikkek/ az adott ünnepet megelőző 20 napban.

i) szervezett rendezvény: maximum 1-2 napos ünnepekhez, vagy alkalmakhoz kapcsolódó rendezvény.

j) 16Mozgóbolt önjáró, vagy gépjárművel vontatott, az üzlet feltételeinek megfelelő árusítóhely, mely a szükséges hatósági engedélyekkel rendelkezik.

Záró rendelkezések

14. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, az 1 - 2. számú mellékletekben meghatározott díjakat 1995.augusztus1-től kell alkalmazni.

(2) 17A Képviselő-testület megállapítja, hogy nincsenek a rendeletben a 2006/123/EK irányelvvel ellentétes rendelkezések.

1

Az önkormányzati rendeletet a Kengyel Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 11. §-a hatályon kívül helyezte 2023. május 1. napjával.

2

Módosította a 12/1998.(VI.4.) Ör.

3

Módosította a 12/1998.(VI.4.) Ör.

4

Módosította a 15/1995.(X.26.) Ör

5

Módosította a 12/1998.(VI.4.) Ör.

6

Hatályon kívül helyezte a 15/1995.(X.26.) Ör.

7

Kiegészítette a 15/1995.(X.26.) Ör.

8

Módosította a 15/1995.(X.26.) Ör.

9

Módosította a 15/1995.(X.26.) Ör.

10

Hatályon kívül helyezte a 12/1998.(VI.4.) Ör.

11

Kiegészítette a 12/1998.(VI.4.) Ör.

12

Hatályon kívül helyezte a 15/1995.(X.26.) Ör.

13

Hatályon kívül helyezte a 15/1995.(X.26.) Ör.

14

Hatályon kívül helyezte a 15/1995.(X.26.) Ör.

15

Hatályon kívül helyezte a 9/2012.(V31.) Ör.

16

Kiegészítette a 12/1998.(VI.4.) Ör.

17

Kiegészítette a 3/2009.(III.2.) Ör.

18

Kiegészítette a 12/1998.(VI.4.) Ör.