Harsány Község Önkormányzat Képviselő-testületének
13/1995. (VIII.12.) önkormányzati rendelete a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2013. 07. 08- 2014. 02. 13Harsány Község Önkormányzat Képviselő-testületének
13/1995. (VIII.12.) önkormányzati rendelete a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2013-07-08-tól 2014-02-13-ig
Harsány község Önkormányzatának
13/1995. (VIII.12.)rendelete
a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Harsány Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53.§ (1) bekezdésében és 143. § (4) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1.§ (1) Az önkormányzat
a) hivatalos megnevezése: Harsány község Önkormányzata
b) székhelye: 3555 Harsány, Kossuth utca 67.
c) bélyegzője: a bélyegző közepén az ország hivatalos címere, alul a megye megnevezése, felül Harsány Község Önkormányzata (sorszámozva)
(2) A Képviselő-testület hivatalának
a) hivatalos megnevezése: Harsányi Polgármesteri Hivatal
b) székhelye: 3555 Harsány, Kossuth utca 67.
c) bélyegzője a bélyegző közepén az ország hivatalos címere, alul a megye megnevezése, felül
Harsányi Polgármesteri Hivatal (sorszámozva)
(3) A jegyző bélyegzője: bélyegző közepén az ország hivatalos címere, alul a megye megnevezése, Harsány Község Jegyzője.[1]
2.§ Az önkormányzat jogi személy.
3.§ Harsány község Önkormányzata önállóan, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom gyakorlásáról, s mindezekhez szükséges feltételek megteremtéséről.
4.§ Harsány község Önkormányzatának címere: kerektalpú pajzs kék mezejében a pajzsfőben könyökben meghajlított, szőlőfürtöt tartó levágott kar lebeg. Alatta V alakban egymást keresztező két lebegő pálmaág fogja közre az ugyancsak lebegő ötágú nyitott koronát. A címerkép motívumai arany színűek.
Harsány zászlaja: sárga színű, alsó és felső szélén egy-egy keskenyebb kék sávval. A sárga szélesebb mezőben látható a címer.
A község címerét a községháza épületén és a község bejáratainál kell elhelyezni, zászlaját ünnepek alkalmával kell használni.
A község jelképeit felhasználni bármilyen más célra csak az önkormányzat külön engedélyével lehet.
5.§ Harsány község Önkormányzata március 15-ét és október 23-át oktatási intézményével együttműködve ünnepli.[2]
II. Fejezet
Az önkormányzat jogállása, feladat- és hatásköre
6.§ (1) Önkormányzati döntés meghozatalára az Mötv 41.§ (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46.§-ában meghatározott közútkezelői jogosítványok gyakorlását.[3]
7.§ (1) Az önkormányzat a közszolgáltatásokat közigazgatási területén belül biztosítja - kivéve a zártkerti ingatlanok kommunális jellegű igényeit. Ezen a területen a szervezés és lebonyolítás területén az önkormányzat segítséget nyújt.
(2) Harsány község Önkormányzata a lakosság igényei alapján, de az anyagi lehetőségeinek függvényében a község területén:
- a közbiztonság javítása érdekében segíti a rendőri szervezet munkáját
- segíti a közművelődést, községi könyvtárat működtet
- közreműködik az energiaszolgáltatásban (közvilágítás)
- támogatja a lakosság önszerveződő tevékenységét
- gondoskodik a településfejlesztésről, a településrendezésről az épített és természeti környezet védelméről
- közreműködik a foglalkoztatás megoldásában.
(3) A (2) bekezdésben felsorolt feladatok tárgyában az éves költségvetésben, a gazdálkodást megalapozó pénzügyi tervben – fedezet biztosításával – kell dönteni a képviselő-testületnek.
(4) A képviselő-testület állást foglalhat a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos ügyekben él. Ezen ügyekben – a polgármester indítványára – a képviselő-testület a közvetlenül érintett lakossági réteget meghallgathatja, majd ezt követően nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.
(5) [4]
III. Fejezet
A Képviselő-testület és működése
8.§ A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő. A megválasztott polgármester a képviselő-testület tagja. (A testületi tagok névsorát az SZMSZ függeléke tartalmazza.)[5]
9.§ A képviselő-testület szükség szerint de évente legalább 10 alkalommal ülésezik.
9/A.§ A képviselő-testület választásának időtartamára, vagy az azt meghaladó időszakra ciklusprogramot, gazdasági programot készít, melyet a polgármester terjeszt elő a választást követő 6 hónapon belül. A meglévő programot a képviselő-testület megalakulását követő 6 hónapon belül köteles felülvizsgálni. E programot feladatainak forrásaként kezeli és az éves munkatervei, költségvetési rendeletei kialakításánál figyelembe veszi. A program meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőséggel összhangban a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembe vételével a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve a kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A program tartalmazza különösen:
- a fejlesztési elképzeléseket,
- a munkahely teremtés feltételeinek elősegítését,
- a településfejlesztési politika, az adópolitika célkitűzéseit,
- az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat,
- a befektetés-támogatási politika, településüzemeltetési politika célkitűzéseit.”[6]
10.§ (1) A képviselő-testület munkáját éves munkaterv alapján végzi.
A munkatervet a Polgármester készíti el és terjeszti a testület elé - a Bizottságok és jegyző javaslatai alapján - minden év január 31-ig.
(2) A munkaterv elkészítéséhez a képviselők január 15-ig tehetnek javaslatot.
11.§ A munkatervnek tartalmaznia kell az ülések tervezett időpontját, napirendi pontjait és a napirendi pontok előadóit. A munkatervben kell meghatározni azokat a napirendi pontokat, melyekben az előkészítéshez közmeghallgatást kell tartani, továbbá azokat a témákat, melyeket bizottságok terjesztenek a testület elé, illetve amelyekhez bizottsági állásfoglalások szükségesek.
12.§ (1) A testületi ülés elé kerülő anyagok lehetnek tájékoztató jellegűek vagy beszámolók, amelyek szóban vagy írásban kerülnek előterjesztésre. A tájékoztató határozati javaslatot nem tartalmazhat. A beszámolóhoz a napirendi pont előadója határozati javaslatot köteles készíteni, mely tartalmazza a testület megállapításait, megjelöli a feladatokat, azok végrehajtásának határidejét és a végrehajtásért felelős személyt.
(2) Az egyedi ügyek előterjesztésénél írásbeli megfogalmazás nem szükséges, ez esetben elegendő az előterjesztést is részletező határozati javaslat jegyzőkönyvi rögzítése.
(3) Kizárólag írásban lehet előterjeszteni:
a.) önkormányzati rendelet
b.) helyi népszavazás kiírása
c.) intézmény alapítása, átszervezés, megszüntetés
d.) munkaterv
e.) társulás létrehozása, csatlakozás, kilépés
f.)[7]
(4) Az írásban elkészített előterjesztés elérését - ha az előterjesztés tartalma lehetővé teszi -elsősorban elektronikus úton kell biztosítani. Ez lehet az önkormányzat honlapján keresztül történő eléréssel vagy a képviselők által megadott e-mail címre küldéssel.”[8]
13.§ (1) A képviselő-testületet a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük távolléte esetén a korelnök hívja össze és vezeti az ülést.
(2) A képviselők a meghívót az ülést megelőzően (legalább 3 nappal) kapják meg. Rendkívüli esetben a meghívás történhet rövid úton (telefonon) is.[9]
(3) A meghívó, amit az összehívó ír alá, tartalmazza az ülés helyét, idejét, a javasolt napirendi pontokat az előterjesztők nevét, és azt, hogy az adott napirend előterjesztése elektronikus úton vagy papír alapon érhető el.[10]
(4) A papír alapon készült előterjesztést a meghívóhoz mellékelni kell.[11]
14.§ (1) [12]
(2) Az ülés összehívását kezdeményezők kötelesek megjelölni a tárgyalandó kérdést, napirendet, valamint az ülésre meghívásra javasolt személyek körét, továbbá a kezdeményezett ülés javasolt időpontját. Amennyiben az időpontra a kezdeményezők nem tesznek javaslatot, úgy a polgármester a kezdeményezésnek 7 napon belül köteles eleget tenni és azt úgy előkészíteni, hogy a javasolt ügyben döntés születhessen.
(3) A nyilvános ülésre a képviselőkön, jegyzőn kívül meghívót kapnak:
a) az önkormányzati intézmények vezetői – napirendtől függően tanácskozási joggal
b) a napirend előadóját tanácskozási joggal,
c) a nemzetiségi önkormányzat elnöke,
d) a könyvvizsgálót a véleményezési körbe tartozó témákhoz.[13]
(4) Tanácskozási joggal lehet meghívni a testület ülésére a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormány vezetőjét és az országgyűlési képviselőt a tárgyalandó téma jellegére és fontosságára tekintettel, valamint a helyi egyházak és társadalmi szervezetek képviselőjét.[14]
A képviselő-testület ülése
15.§ (1) A testület ülései nyilvánosak.
(1/A) Választójoggal nem rendelkező 18. év alatti személyek a képviselő-testület ülésén csak a polgármester egyedi engedélye alapján vehetnek részt.[15]
(2) Zárt ülés megtartását kezdeményezheti az Mötv 46.§ (2) c) pontja szerinti esetekben
a.) polgármester
b.) bármely képviselő
c.) jegyző[16]
(3) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót kiutasítja, vagy ha annak személye nem állapítható meg, az elnök az ülést berekeszti.
(4) A nyilvános ülésen megjelentek - de nem meghívottak - hozzászólási szándékukat szintén előre kötelesek bejelenteni, s a szó megadásáról a képviselő-testület szavazással dönt. A hozzászólás időtartamát a képviselő-testület korlátozhatja.
16.§ (1) Az ülés megnyitása előtt az elnökségben foglal helyet a polgármesteren kívül
a) a jegyző
b) napirend előadója
c) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal vezetője[17]
d) országgyűlési képviselő
(2) Az ülés vezetője az ülés megnyitásakor megállapítja a testület határozatképességét.
Javaslatot tesz a jegyzőkönyvvezető személyére, a napirendi pontokra, melyre bármely képviselő is további javaslatot tehet[18]
(3) A napirendről a képviselő-testület általában vita nélkül határoz. Minden napirendi pontot külön-külön kell megtárgyalni, külön-külön kell lehetőséget adni a kérdések és a hozzászólások megtételére.
A kérdésekre a választ a napirendi pont előadója adja meg, a válaszadásokat a vita követi.
(3/A) A napirendhez a képviselők jelentkezésük sorrendjében szólhatnak hozzá. A hozzászólások időtartama legfeljebb öt perc.
Ugyanazon napirend keretében ismételt felszólalás két alkalommal két-két perc időtartamban történhet. Az időkeret túllépése miatt a levezető elnök a hozzászólótól a szót megvonhatja.[19]
(4) A vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, melyről a testület egyszerű szótöbbséggel határoz. A vita lezárása után a napirendi pont előadója válaszol a hozzászólásokra, a polgármester ezt követően összefoglalja az elhangzottakat.
(5) Az ülés vezetője az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról döntsön a testület.
(6) A polgármester feladata a tanácskozás rendjének biztosítása, ezért figyelmezteti a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, ha tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő fogalmazása.
Rendreutasítja, aki méltatlan magatartást tanúsít és ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót, kivéve a képviselőt.
(6/A) A levezető elnöknek a rend és a tárgyszerűség megtartása érdekében tett - a szabályzatban meghatározott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
Ha az ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.[20]
(7) A vita lezárása után „személyes megjegyzést” tehet az, aki a vitában ellene szóló sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértést kívánja eloszlatni.
(8) A jegyző - ha törvénysértést tapasztal - bármikor észrevételt tehet.
(9) A polgármester minden testületi ülésen a napirendi pontok tárgyalása után beszámol az előző képviselő-testületi ülés óta végzett munkáról, azokról a döntéseknek a végrehajtásáról melyeknek határideje lejárt.
Határozathozatal és a szavazás módja
17.§ (1) A vitát követően a polgármester által ismertetett határozati javaslatról a képviselő-testület általában egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) Minősített többség - a megválasztott települési képviselők több mint felének szavazata - szükséges az Mötv. 50.§-ban[21] foglaltakon túl
a) titkos szavazás elrendeléséhez
b) név szerinti szavazás elrendeléséhez
c) képviselő-testület hatáskörének átruházásához
d) hitelfelvétel, önkormányzati vagyon értékesítése, megterhelése
e) helyi népszavazás kiírása
18.§ (1) A szavazás általában nyílt szavazással, kézfeltartással történik.
(1/A) A Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt az alábbi ügyekben: napirend elfogadása, ügyrendi kérdések, képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válaszok, név szerinti szavazás elrendelése.[22]
(2) A képviselő-testület az Mötv-ben[23] foglaltakon túl esetenként dönthet névszerinti szavazásról, ha az eldöntendő téma súlya vagy jellege ezt indokolja. Név szerinti szavazás esetén a jegyző egyenként olvassa a képviselők nevét, akik „igen” „nem” vagy „tartózkodom” szavaznak. A név szerinti szavazást indokoltan a polgármester, a jegyző vagy bármely képviselő kezdeményezhet. Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.
(3) A képviselő-testület titkos szavazást tart:
a) kinevezés, felmentés
b) vezetői megbízatás, visszavonás
c) fegyelmi
d) összeférhetetlenségi
e) kitüntetési
ügyekben.
(4) [24]
(5) Ha a szavazás eredménye felől az ülésen kétség merül fel, a szavazást a jegyző, a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára meg kell ismételni.
(6) A szavazás után a polgármester kihirdeti a határozatot.
19.§ (1) A titkos szavazás lebonyolítása külön helyiségben, urna igénybevételével, borítékba helyezett szavazólapokkal történik. A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza a szavazás helyét, idejét, a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét, a szavazás során felmerült körülményeket és a szavazás eredményét.
(2) A szavazás lebonyolítására a képviselő-testület 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ nyílt szavazással, javaslattételre az ülés vezetője jogosult.
(3) Titkos szavazásnál előálló szavazategyenlőség esetén a képviselő-testület a következő ülésén ismét szavaz, újabb szavazategyenlőség esetén a szavazás azonnal megismételhető.
20.§ Amennyiben a polgármester elfogadott önkormányzati döntés ismételt megtárgyalását kezdeményezi, úgy indokolt az illetékes bizottság állásfoglalásának beszerzése illetve szakértő bevonása.
Interpellációk, kérdések
21.§ A képviselők a testületi ülésen a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben interpellációt terjeszthetnek elő, vagy kérdést intézhetnek.
Interpelláció
21/A.§ (1) Interpelláció: írásbeli tudakozódás az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési és döntés-végrehajtási jellegű ügyekben.
(2) Az interpellációt írásban kell leadni, és tartalmaznia kell:
- az interpelláló nevét,
b) az indítvány elnevezését és szövegét,
- az interpelláló saját kezű aláírását.
(3) Az interpellációt legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző nap 12,00 óráig kell leadni.
(4) A polgármester biztosítja az interpellációnak a címzetthez történő eljuttatását, és az interpelláció nyilvántartásba vételét.
(5) Az interpellációra a választ lehetőség szerint a képviselő-testületi ülésen, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell megadni.
(6) Ha az interpellációs válaszadás a képviselő-testület ülésén történik, az interpelláló képviselőt az írásbeli bejelentés mellett legfeljebb 3 percben megilleti a szóbeli kiegészítés és további legfeljebb 2 percben a viszontválasz joga. Az interpelláló képviselőnek az ülésen nyilatkoznia kell a válasz elfogadásáról.
(7) Amennyiben a válasz írásban történik, annak elfogadásáról az interpelláló képviselő a képviselő-testület soron következő ülésén nyilatkozik, majd a testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról. Nem kerül sor az interpelláció és a válasz ismertetésére, ha az a képviselők számára írásban kiosztásra került. Ha az interpelláló nincs jelen a testületi ülésen, a tárgyalást el kell napolni.
(8) Amennyiben a testület a választ elutasítja az ülés elnöke elrendeli az interpelláció tárgyának bizottság általi részletes kivizsgálását, melyben az interpelláló képviselő is részt vehet. Ennek eredményéről a következő ülésen tájékoztatást kell adni.
(9) Az interpelláció tárgyalása során vitának nincs helye.
Kérdések
21/B.§ (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben – szóban egy, írásban több – kérdést intézhet, melyet a képviselő a képviselő-testület ülésén maximum 3 percben ismertethet.
(2) A kérdést az ülést megelőző nap 12,00 óráig a polgármesternél kell írásban leadni.
(3) A képviselő-testület ülésén a kérdés ismertetését követően arra érdemi választ kell adni. Amennyiben az ügy bonyolultsága indokolja, úgy a válasz legkésőbb 15 napon belül írásban is megadható. Ebben az esetben a képviselő-testület soron következő ülésén mind a kérdést, mind az írásban megadott választ ismertetni kell.
(4) A válasz elfogadásáról a kérdés feltevője nem nyilatkozik, a képviselő-testület pedig nem dönt.
A képviselői kérdés tárgyalása során vitának nincs helye.[25]
Jegyzőkönyv a képviselő-testület üléséről
22.§ (1) A képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyvet a jegyző állítja össze.
A jegyzőkönyv 3 példányban készül, melynek eredeti példányához csatolni kell:
a) meghívó
b) írásos előterjesztések
c) jelenléti ív
d) jegyzőkönyvbe nem foglalt önkormányzati rendelet hiteles példányát
e) hatósági ügyben hozott önkormányzati alakszerű határozat 1 példányát
f) írásban előterjesztett képviselői indítványokat, interpellációkat
g) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevételeit
(2) [26]
(3) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52.§ (1) bekezdésében foglaltakon túl[27]
a) –[28]
b) a távolmaradt képviselők nevét és a távolmaradás okát, ha azt a képviselő előre
bejelentette.[29]
c) napirendi pontonként az előadók nevét
d) szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát
e) az elhangzott bejelentéseket, kérdéseket, interpellációkat az adott válaszokat, és
határozatokat
f) a képviselő kérésére véleményének rövid rögzítését
g) a határozat szószerinti szövegét, a végrehajtásért felelős nevét a végrehajtás
határidejét
h) név szerinti szavazás esetén a szavazatot nevenként.
(4) A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző és két a képviselő-testület tagjai közül az ülés megkezdésekor választott jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. Az ügydöntő határozatokról a jegyzőkönyv elkészülte után kivonatot kell készíteni és megküldeni a döntésben érdekeltek részére.[30]
(5) A képviselők külön kérésre nyilvános ülés a jegyzőkönyvből 1-1 mellékletek nélküli példányt kaphatnak.
(6) A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyve és dokumentumai a községházán megtekinthetők, de azok egyéb célra ki nem adhatók.
(7) A zárt ülésen hozott határozatról a polgármester adhat tájékoztatást.
(8) Hatósági ügyben hozott döntésről alakszerű határozatot kell kiadni az ügyfél számára.
(9) A képviselő-testület döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet.
(10) A jegyző a testületi ülések jegyzőkönyvét mellékleteivel együtt évente bekötteti.
A képviselő-testület döntései
23.§ (1) A képviselő-testület véleménynyilvánításának írásos módja az állásfoglalás, valamely vitás tárgykörben melyhez nem szükséges határozat vagy rendeletalkotás. Állásfoglalását a képviselő-testület minden esetben nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel alakítja ki és az ülés jegyzőkönyvében rögzíti.
(2) A képviselő-testület határozat formájában hoz döntést, ha feladatot határoz meg, valamely ügyet, beszámolót, tájékoztatót jóváhagy, elfogad személyi ügyekben kinevez, megválaszt, munkajogi felelősségi, fegyelmi és segélyezési ügyekben hoz döntést.
24.§ (1) A képviselő-testület törvényben nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére továbbá törvényi felhatalmazás alapján annak végrehajtására rendeletet alkothat.
(2) A rendeletalkotást kezdeményezheti bármely képviselő, a polgármester, a jegyző, az önkormányzat valamely bizottsága. A kezdeményezést a polgármesterhez kell írásban benyújtani.
(3) A képviselő-testület állást foglal a rendelettervezet elkészítéséről, meghatározza az előkészítés menetét, az egyeztetések módját, a vitafórumok rendjét, a tervezet elkészítésének határidejét.
(4) A rendelettervezet elkészítése - a jogalkotási, jogelméleti szabályok betartása mellett - a jegyző feladata. A tervezetet a polgármester illetve a jegyző terjeszti a testület elé megvitatás és elfogadás végett. A képviselő-testület a szavazás során először a rendelet-tervezetet módosító javaslatokról, majd a rendelet egészéről dönt.
(5) Az önkormányzati rendelet a községháza hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre.
IV. Fejezet
Községi fórumok
Falugyűlés
25.§ (1) A Képviselő-testület a lakosság széles körét érintő kérdésekben falugyűlést tarthat.
(2) Falugyűlés megtartásáról a Képviselő-testület egyedileg dönt.
(3) A falugyűlés időpontjáról és témájáról a polgármester tájékoztatást tesz közzé a falugyűlés időpontja előtt legalább 5 nappal a következő helyeken:
a) az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel,
b) a elektronikus formában az önkormányzat honlapján történő megjelenítéssel.
(4) A falugyűlést a polgármester vezeti.
(5) A falugyűlés állást foglalhat a falugyűlés témájában, de ez a képviselő-testületet nem köti.
Közmeghallgatás
25/A.§ (1) A közmeghallgatás időpontjáról a képviselő-testület munkatervében rendelkezik. Közmeghallgatás összehívása előtt a polgármester tájékoztatást tesz közzé a közmeghallgatás időpontja előtt legalább 5 nappal a következő helyeken:
a) az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel,
b) a elektronikus formában az önkormányzat honlapján történő megjelenítéssel.
(2) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.
(3) Amennyiben a közérdekű kérdés a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést a polgármester megvizsgálja, és 15 napon belül írásban tájékoztatja a kérdés feltevőjét.[31]
V. Fejezet
A képviselő-testület bizottságai
27.§ (1) A képviselő-testület működése, feladatellátása, hatásköre eredményesebb érvényesítése érdekében bizottságokat hoz létre. Célja, hogy a bizottságok működésével a választott képviselőkön túl a demokráciát kiszélesítve állampolgárokat vonjon be az önkormányzat működésébe.
(2) A bizottságok elnökét, alelnökét és tagjainak több mint felét a képviselő-testület tagjaiból kell megválasztani.
(3) A bizottságnak nem lehet elnöke és tagja polgármester, alpolgármester.
A bizottság elnöke és alelnöke nem lehet más állandó bizottság elnöke.
(4) A bizottság elnökére, alelnökére és tagjaira a polgármester tesz javaslatot.[32]
(5) A bizottság elnökét, alelnökét, tagjait testületi ülésen választják meg.
(A bizottságok tagjainak névsorát az SZMSZ 2. számú függeléke tartalmazza.)[33]
(6) Harsány Község Önkormányzatának bizottságai:
- Településfejlesztési és Pénzügyi Bizottság
- Kulturális, Oktatási, Egészségügyi és Sport Bizottság[34]
(7) Nagyobb előkészítést igénylő eseti ügyekben, ügyrendi kérdésben vagy fegyelmi ügyben a képviselő-testület ad hoc bizottságot hoz létre.
(8) A Bizottságok létszámát a képviselő-testület határozattal állapítja meg.
28.§ (1) A Bizottságok szervezetének, működésének szabályait, feladatait és hatáskörét a képviselő-testülettel és annak tisztségviselőivel fennálló viszonyát e szabályzat 1-3. számú mellékletei tartalmazzák.[35]
(2) A képviselővel szemben fennálló összeférhetetlenségi eljárást az Önkormányzat Településfejlesztési és Pénzügyi Bizottsága vizsgálja ki.[36]
28/A.§ A Polgármester az alpolgármester és az önkormányzati képviselők, valamint a velük egy háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát Harsány Község Településfejlesztési és Pénzügyi Bizottsága tartja nyilván és ellenőrzi.[37]
V/A. Fejezet
A települési képviselő
28/B § (1) A képviselők jogait az Ötv. 19. és 20. §-ai, illetve jelen szabályzat tartalmazza.
(2) A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak, a települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói, a település egész lakosságának érdekeit.
(3) A képviselő kötelezettsége különösen:
- köteles részt venni a képviselő-testület munkájában,
- a képviselő-testület, illetőleg – bizottságba beválasztott képviselő esetén – a bizottság ülésén megjelenni és a munkában tevékenyen részt venni,
- írásban, vagy szóban polgármesternek illetve a bizottság elnökének bejelenteni, ha az ülésen nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,
- a testületi ülésen a tanácskozás ideje alatt a 15 percet meghaladó távollétét, vagy végleges eltávozását az ülés elnökének bejelenteni,
- a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot bejelenteni,
- tartózkodni a képviselői minőségében megszerzett vagy tudomására jutott információ saját maga és más előnyére illetőleg hátrányára történő felhasználásától,
- felkérés alapján közreműködni a képviselő-testület, illetőleg az adott bizottság ténymegállapító és egyéb vizsgálataiban,
- választóival kapcsolatot tartani, jogos panaszaik intézését figyelemmel kísérni,
- a tudomására jutott állami vagy szolgálati, illetve személyiségi jogokat érintő titkokat megőrizni, az adatvédelemre vonatkozó szabályokat betartani (titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll),
- kapcsolattartás a község polgáraival a különböző lakossági közösségekkel, civil szervezetekkel,
(3/A) A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a képviselő-testület a döntését a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásra jutást követő ülésén felülvizsgálja. A személyes érintettség bejelentésének elmulasztás esetén a képviselő havi tiszteletdíjának 50%-a megvonásra kerül, továbbá ezzel egyidejűleg a képviselő-testület az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszthat.[38]
(4) A képviselőt a tisztségviselők, az önkormányzati intézmények vezetői – előzetesen egyeztetett időpontban – munkaidő alatt kötelesek fogadni. A képviselő jogosult a képviselő-testület feladat- és hatásköréhez kapcsolódó iratokba betekinteni. A betekintési igényt a jegyzőnél kell jelezni.[39]
VI. Fejezet
A képviselő-testület tisztségviselői
A polgármester
29.§ (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el. Munkabérét a vonatkozó jogszabályok alapján a testület módosítja a Településfejlesztési és Pénzügyi Bizottság javaslata alapján.[40]
(2) A polgármester feladatai:
a) a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a képviselő-testület hivatalát,
b) az általa meghatározott körben egyetértési jogot gyakorol a jegyző hatáskörébe tartozó kinevezés, vezetői megbízás stb. esetén,
c) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,
d) feladata a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése,
e) segíti a települési képviselők és a bizottságok munkáját,
f) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel.
(3) A polgármester fogadóórát tart hetente szerdán teljes munkaidőben.
Az alpolgármester
30.§ A képviselő-testület alpolgármestert választ, aki feladatát társadalmi megbízatásban látja el.
A jegyző
31.§ (1) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát.
(1/A) Az Mötv. 82§ (2) bekezdésében rögzített esetekben a jegyzői feladatokat az igazgatási ügyintéző látja el.[41]
(2) Rendszeres tájékoztatást ad a képviselő-testületnek, a bizottságoknak, a polgármesternek az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról és azok változásáról. Szervezi a jogi felvilágosító munkát.
(3) A polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testület, a Bizottságok elé kerülő előterjesztéseket, tájékoztatja a képviselő-testület a hivatal munkájáról és az ügyintézésről.
(4) A jegyző fogadónapja: minden héten hétfőn teljes munkaidőben.
VII. Fejezet
Az önkormányzat hivatala
32.§ (1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre – polgármesteri hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, önkormányzati valamint az államigazgatási hatósági ügyek döntésre való elkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
(2) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján meghatározza az egységes hivatal belső szervezeti tagozódását, munka és ügyfélfogadásának rendjét, valamint a működéshez szükséges feltételeket, a működési és fenntartási költségeket.
(3) A polgármester előterjesztését a jegyző javaslatának figyelembe vételével teszi meg.
32/A. § (1) A nemzetiségi önkormányzat[42] testületi működésének adminisztratív feltételeit - iratkezelés, jegyzőkönyv elkészítés stb. - igény szerint a polgármesteri hivatal biztosítja.
(2) A nemzetiségi önkormányzat[43] rendezvényeihez az önkormányzat tanácstermét használhatja. Az időpontot a polgármesteri hivatallal egyeztetni kell.[44]
VIII. Fejezet
Társulások, érdekképviseletek
33.§ (1) Az önkormányzat képviselő-testülete feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében a törvény keretei között szabadon társulhat így szükség esetén társulásba léphet más önkormányzatokkal.
(2) –
33/A.§[45]
IX. Fejezet
Az önkormányzat költségvetése, vagyona és vagyonvédelme
34.§ (1) Az önkormányzat éves költségvetés alapján gazdálkodik. A képviselő-testület a költségvetést - a Településfejlesztési és Pénzügyi Bizottság javaslata alapján - egyfordulós rendben tárgyalja.[46]
(2) Az önkormányzat költségvetése önálló, de az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik bevételei és kiadásai útján.
(3) A költségvetés elkészítése a Polgármesteri Hivatal feladata.
35.§ Az önkormányzat vagyonáról évente vagyonleltár készül.
36.§ (1) Az együttműködési megállapodás alapján végzett belső ellenőrzések esetében a Ber. szerinti belső ellenőrzési feladatokat a Miskolc Kistérség Többcélú Társulás Munkaszervezet vezetője, illetve az általa felhatalmazott személy látja el.[47]
(2) A gazdálkodást, a pénzügyi tevékenységet a képviselő-testület a Településfejlesztési és Pénzügyi Bizottság útján ellenőrzi.[48]
(3) Az ellenőrzést a polgármester rendeli el, mely kiterjed az egyes témakörökre vagy a gazdálkodás egészére.
(4) Vizsgálatot kell elrendelni ha a képviselők legalább egynegyede kéri.
(5) [49]
37.§ A költségvetés készítésekor az intézmények terjesztik elő a szakmai munkához szükséges felszerelések körét és a fejlesztési elképzeléseket. A megvalósításról a képviselő-testület dönt.
X. Fejezet
Záró rendelkezések
38.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az önkormányzat 9/1991. (IV.5.) határozatával életbeléptetett Szervezeti és Működési Szabályzat hatályát veszti.
(3) [50]
Papp Dezsõ sk. Koczka Józsefné dr. sk.
polgármester jegyzõ
Záradék:
Ez a rendelet 1995. augusztus 23-án kihirdetésre került.
Harsány, 1995. augusztus 23. Koczka Józsefné dr.
jegyző
A módosításokkal egységes szerkezetben.
Harsány, 2013. július 08.
Szabó Gergely dr. Kántor János
polgármester jegyző
[1] Módosítva: 9/2013.(V.02.) rendelettel
[2] Módosítva: 5/2007.(III.01.) rendelettel
[3] Módosítva: 9/2013.(V.02.) rendelettel
[4] Hatályon kívül helyezve: 11/2013. (VII.08.) rendelettel
[5] Módosítva: 8/2010. (X.13.) rendelettel
[6] Beiktatva: 5/2007.(III.01.) rendelettel
[7] Hatályon kívül helyezve: 7/2011. (IV.20.) rendelettel
[8] Beiktatva: 23/2011. (XII.07.) rendelet
[9] Módosítva: 23/2011.(XII.07.) rendelettel
[10] Módosítva: 23/2011. (XII.07.) rendelettel
[11] Beiktatva: 23/2011. (XII.07.) rendelet
[12] Hatályon kívül helyezve: 7/2011. (IV.20.) rendelettel
[13] Módosítva: 9/2013. (V.02.) rendelettel
[14] Módosítva: 7/2011. (IV.20.) rendelettel
[15] Beiktatva: 7/2011. (IV.20.) rendelettel
[16] Módosítva: 9/2013.(V.02.) rendelettel
[17] Módosítva: 7/2011. (IV.20.) rendelettel
[18] Módosítva: 7/2011. (IV.20.) rendelettel
[19] Beiktatva: 7/ 2011. (IV.20.) rendelettel
[20] Beiktatva: 7/2011. (IV.20.) rendelettel
[21] Módosítva: 9/2013.(V.02.) rendelettel
[22] Beiktatva: 7/2011. (IV.20.) rendelettel
[23] Módosítva: 9/2013. (V.02.) rendelettel
[24] Hatályon kívül helyezve: 7/2011. (IV.20.) rendelettel
[25] Módosítva: 5/2007. (III.01.) rendelettel
[26] Hatályon kívül helyezve: 7/2011. (IV.20.) rendelettel
[27] Módosítva: 9/2013. (V.02.) rendelettel
[28] Hatályon kívül helyezve: 9/2013. (V.02.) rendelettel
[29] Módosítva: 7/2011. (IV.20.) rendelettel
[30] Módosítva: 862010. (X.13.) rendelettel
[31] Módosítva: 7/2011. (IV.20.) rendelettel
[32] Módosítva: 9/2013. (V.02.) rendelettel
[33] Beiktatva:5/2007.(III.01.) rendelettel
[34] Módosítva: 19/2012. (VII.20.) rendelettel
[35] Módosítva: 7/2011. (IV.20.) rendelettel
[36] Módosítva: 8/2010. (X.13.) rendelettel
[37] Módosítva: 8/2010. (X.13.) rendelettel
[38] Beiktatva: 9/2013. (V.02.) rendelettel
[39] Beiktatva: 5/2007.(III.01.) rendelettel
[40] Módosítva: 8/2010. (X.13.) rendelettel
[41] Beiktatva: 9/2013. (V.02.) rendelettel
[42] Módosítva: 9/2013. (V.02.) rendelettel
[43] Módosítva: 9/2013. (V.02.) rendelettel
[44] Beiktatva: 7/2011. (IV.20.) rendelettel
[45] Hatályon kívül helyezve: 7/2011. (IV.20.) rendelettel
[46] Módosítva: 8/2010. (X.13.) rendelettel
[47] Beiktatva: 9/2008. (V.30.) rendelettel
[48] Módosítva: 8/2010. (X.13.) rendelettel
[49] Hatályon kívül helyezve: 7/2011. (IV.20.)
[50] Hatályon kívül helyezve: 7/2011. (IV.20.)
.