1. § (1) Az Önkormányzat vagyona a tulajdonában lévő ingatlanokból, közművekből, ingóságokból, valamint pénzvagyonból, értékpapírból, üzletrészekből és az Önkormányzatot megillető egyéb vagyoni értékű jogokból áll.

(2) Az önkormányzati vagyon külön részeként kezelt törzsvagyon tárgyait forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak szerint kell a számítógépes nyilvántartásban felosztani.

(3) A jogvitás vagy valamilyen oknál fogva jogilag rendezetlen állapotú vagyontárgyak felsorolását a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

(4) E rendelet hatálya nem terjed ki az Önkormányzat és intézményei költségvetésére, kivéve az abban vállalkozói vagy alapítványi célra elkülönített vagy felhasznált vagyonrészt.

(5) A költségvetés felhasználásával, tovább ajándékozás, öröklés útján, vagy egyéb más módon szerzett tulajdont a vagyonnyilvántartásban szerepeltetni kell.

(6) A vagyont - ezen belül a törzsvagyont elkülönítve - az érvényes számviteli előírások szerint az Ónkormányzati Hivatal tartja nyilván.

2. § Az Önkormányzat szervei, intézményei, vállalatai a rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint kezelni és gyarapítani.

3. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak hatékony és eredményes ellátása.

(2) A rendelet alkalmazásában a hasznosítás különösen az egyes vagyontárgyak használata, bérbe, használatba vagy haszonbérletbe adása, illetve a feladatok ellátásához nem szükséges vagyon esetlejes elidegenítése.

(3) A hasznosítás az Önkormányzat kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

4. § (1)¹ A tulajdonosi jogokat e rendelet szerint a Képviselő-testület, a polgármester gyakorolják.

(2) A Polgármesteri Hivatal jogosult - a rendeletben foglalt korlátozásokkal - :

5. § (1) Ingatlant csak forgalmi értéken lehet értékesíteni. A polgármester javaslatára határozza meg az Önkormányzat Testülete a forgalmi értéket és jelöli ki a vevőt.

(2)² Önkormányzati vagyon hasznosítása kizárólag a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 6. fejezetében szabályozottak szerint történhet.

6. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető vagyonnal vállalkozás folytatható.

(2) Vagyon, vagyonrész vállalkozásba történő bevitelére az Önkormányzat jogosult. A döntés előtt közgazdasági számítást (hozamszámítás) kell végezni.

(3) Az Önkormányzat csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.

(4) Vállalkozási tevékenység folytatása esetén érdekeltségi rendszer alakítható ki.

7. § (1) A törzsvagyon használati jogát azok az intézmények gyakorolják, amelyek az adott ingatlanban a rendelet hatályba lépésekor közszolgáltatást teljesítettek, illetve azok, amelyeket a közgyűlés a használatra egyéb okból feljogosít.

(2) A használati jogot gyakorló intézmény a rábízott forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyont határozott idejű bérbeadás útján az alapfeladatainak sérelme nélkül hasznosítja. Az ebből származó nettó bevétel 50 %-a az intézményt illeti meg, mely összeg kizárólag a tárgyi feltételek javítására fordítható. Az egy évet meghaladó bérbeadáshoz a képviselő-testület hozzájárulása kell.

(3) A bérleti szerződések egy példányát nyilvántartás és a díjak beszedése céljából (az intézmények nem önállóan gazdálkodó szervek) az Önkormányzat Hivatalának meg kell leni.

(4) A Képviselő-testület és szervei használatában lévő vagyontárgyak tekintetében a 7. §. (2) bekezdés szerinti bérleti szerződés, illetőleg használati megállapodás megkötésére a polgármester jogosult, a megkötött jogügyletről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

8. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozó ingatlanok tulajdonjogának forgalmazása, átruházása (adásvétel, csere, más önkormányzatnak átadása, stb.), ingyenes és határidő nélküli használatba adása, megterhelése, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő bevitele, illetve a 7. §-ban nem szereplő egyéb hasznosítása a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt ingatlanok tekintetében - az (1) bekezdésben fel nem sorolt egyéb tulajdonosi jognyilatkozatok (társtulajdonosi elővásárlási jog gyakorlása, telekmegosztás, telekösszevonás és telekhatár rendezés, stb.) - a polgármester határoz.

9. § (1) Az Önkormányzat ingó vagyontárgyainak a rendeltetésszerű használatot meghaladó, indokolt hasznosítása az alapfeladat sérelme nélkül a használó intézmény hatáskörébe tartozik. A hasznosítás bevételeit az intézmények alapfeladataik ellátásának javítására fordíthatják.

(2) Az intézmények a használatukban lévő ingóságokat gazdasági társaságba és alapítványba csak a Képviselő-testület előzetes engedélyével vihetik be.

(3) Az intézmények 25.000 Ft-ot meghaladó értékű eszköz értékesítését vagy selejtezését 100.000 Ft értékhatárig a polgármesternek, ezen felüli érték esetén a Képviselőtestületnek az előzetes hozzájárulásával végezhetik.

(4) Amennyiben az ingó vagyontárgy átszervezés vagy feladatváltozás miatt a használó szervnél feleslegessé válik, annak hasznosításáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik. A hasznosításból származó bevétel az Önkormányzat költségvetését illeti meg.

10. § (1) A vállalkozói vagyon körébe tartozó tulajdon kezeléséről, hasznosításáról a Képviselő-testület gondoskodik.

(2) A vállalkozói vagyon hasznosításának előkészítése a Polgármesteri Hivatal feladata.

(3) A vállalkozói vagyon körébe tartozó ingatlanokkal, üzletrészekkel, részvényekkel, ingóságokkal és vállalkozási célú pénzeszközökkel kapcsolatos - a 8. §. (1) bekezdésében felsorolt - döntések, valamint a gazdálkodási koncepcióval összefüggő kérdések a Képviselőtestület, a 8. §. (2) bekezdésében felsorolt egyéb tulajdonosi jognyilatkozatok a polgármester hatáskörébe tartoznak.

(4) Az Önkormányzat vállalkozásai során a nem törzsvagyonhoz tartozó nem lakás célját szolgáló helyiségeit elsősorban bérbeadás formájában hasznosítja, s egyben amennyiben a gazdasági érdekei megkívánják építéssel, vásárlással növeli, gyarapítja a bérbe adható épületek nagyságát.

(5) Az önkormányzat vállalkozásai során a nem törzsvagyonhoz tartozó nem lakás célját szolgáló helyiségeit elsősorban bérbeadás formájában hasznosítja, s egyben amennyiben a gazdasági érdekei megkívánják építéssel, vásárlással növeli, gyarapítja a bérbe adható épületek nagyságát.

11. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezései nem érintik a hatálybalépése előtt megkötött jogügyletek, szerződések érvényességét.