Taktaszada Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/1995. (XI. 1.) önkormányzati rendelete
Az állattartásról és az állattartására szolgáló melléképületeknél betartandó védőtávolságokról
Hatályos: 1995. 11. 01- 2015. 05. 08
Taktaszada Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/1995. (XI. 1.) önkormányzati rendelete
Az állattartásról és az állattartására szolgáló melléképületeknél betartandó védőtávolságokról
1995.11.01.
Taktaszada község önkormányzatának Képviselőtestülete az 1900. évi LXV. tv. 16. §. /1/ bekezdésében biztosított jogkörében rendeletet alkot az állattartásról és az állattartásra szolgáló melléképületeknél betartandó védőtávolságokról.
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Taktaszada község közigazgatási területére.
1. Minden olyan ingatlanra, épületre, építményre, ahol kisüzemi méretű állattartás folyik.
2. Minden olyan szervre, személyre, aki állatot tart, vagy akinek tulajdonában /használatában, kezelésében/ lévő ingatlanán állat él.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki:
- Cirkuszra, állatkiállításra, vágóhídra, mezőgazdasági nagyüzemi állattenyésztő és állattartó telepére.
2. § (1) A rendelet alkalmazása szempontjából gazdasági haszonállatok:
1. Nagyállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, sertés, bivaly, juh, kecske
2. Kisállat: baromfi, (tyúk, kacsa, liba, pulyka, gyöngyös, galamb) és a gazdasági célból tartott prémes állat (nutria, nyérc, ezüst-kék róka, nyúl stb.)
(2) Vadállat minden olyan állat, amely a természetben él és szaporodik.
(3) Lakásban tartható állat: kedvtelésből tartott díszmadarak, díszhalak, ebek, kisrágcsálók (szíriai aranyhörcsög, tengeri malac stb.)
(4) Üzemszerű állattartásnak minősül:
1. Haszonállat: 4-nél több ló, szamár, szarvasmarha,
20-nál több juh, kecske,
4-nél több anyakoca és annak szaporulata,
5 vagy több hízósertés
1. Kisállat: eladásra történő tenyésztése, tartása
2. Az a./ pontban említettnél kevesebb állat tartása saját szükséglet kielégítésének minősül.
3. Tilos az üzemszerű állattartás és a gyermekintézményektől egészségügyi intézményektől 50 m-es körzeten belül.
Az állattartás általános szabályai
/1/ A község közigazgatási területén az állatok a rendelet mellékletében meghatározott védőtávolságok, valamint az állategészségügyi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával és a lakosság nyugalmának zavarása nélkül (zaj,bűz stb.) tarthatók.
/2/ Eb- és macskatartásról a rendelet külön fejezetei rendelkeznek.
/3/ Az állatok tartására szolgáló építmények (istálló, ól, kifutó stb.) és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények (takarmány előkészítő, tároló , trágya- és trágyalétároló, stb.) létesítése, kialakítása építési engedély, a ketrecek elhelyezése pedig a Polgármesteri Hivatal megbízottjához történő bejelentés alapján történhet.
/4/ Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állatai egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni.
/5/ A rendelet mellékletében meghatározottaktól eltérő nagyobb számú állattartást a községi Polgármesteri Hivatal engedélyezheti a közegészségügyi, állategészségügyi és építésügyi hatóságok szakvéleménye alapján.
/6/ Az engedélyt vissza kell vonni, ha a tartás körülményei az előzetes felhívás ellenére sem felelnek meg a közegészségügyi, állategészségügyi jogszabályokban előírtaknak, vagy az engedélyezettől nagyobb számú és fejtájú állatot tartanak.
/7/ A Polgármesteri Hivatal az állattartást megtiltja, ha:
1. Az állattartás rendeletben meghatározott feltételei nem biztosítottak.
2. Az állattartó előzetes figyelmeztetés ellenére az állattartás feltételeit nem biztosítja.
3. Az állattartás a környék lakóinak nyugalmát zavarja és a környezetet szennyezi.
/8/ A község belterületén az utak melletti árok partján a háziállatok legeltetése tilos, a területek használása azonban lehetséges. A kaszálást végző mindenkor köteles a terület mellett elhúzódó közút tisztántartásáról gondoskodni.
( 1 ) A község közigazgatási területén tartott valamennyi 3 hónaposnál idősebb ebet egy éves koráig kétszer, majd évenként egyszer - az eboltási ütemtervben meghatározott időben -veszettség elleni kötelező védőoltásban és belső paraziták elleni gyógyszeres kezelésben kell részesíteni az állattartó költségére.
( 2 ) Az eb tulajdonosa köteles a Polgármesteri Hivatalban bejelenteni, ha
- az eb a három hónapot elérte,
- az eb elhullott, vagy elveszett,
- az eb új tulajdonoshoz került,
- az eb tartási helye megváltozott.
1.: Mód.: a 8/1999. (IV.29.) rendelet. Hat.: 1999. IV.29.
( 3 ) Az ebeket tulajdonosaik úgy kötelesek tartani, hogy
a./ szükség esetén megkötve, zárva,- hogy azok elkóborolni, közterületre felügyelet nélkül kijutni ne tudjanak.
b./ közterületen ebet csak pórázon lehet vezetni.
c./ harapós ebet nappal biztos módon megkötve kell tartani, a bejárati kapun a harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát kell szembetűnő módon elhelyezni. Éjszaka az eb megkötés nélkül tartható, a kiszabadulását biztosan megakadályozó módon bekerített és lezárt helyen.
d./ Harapós ebet a marás lehetőségét megakadályozandó szájkosárral, valamint rövidre fogott pórázzal lehet a közterületen vezetni.
e./ Élelmiszer és vendéglátó üzemekbe, az üzlethelyiségekbe, szórakozó helyekre, játszóterekre, egészségügyi intézményekbe, óvodába ebet - az üzemeltető által meghatározott feltételek mellett a vakvezető kutya kivételével - még pórázon sem szabad bevinni.
f./ A harapást okozó eb tulajdonosa köteles ebét az ebtartás szerinti illetékes körzeti hatósági állatorvossal megvizsgáltatni, a vizsgálat eredményéről az éves veszettség elleni kötelező oltásról kiállított állatorvosi igazolást a megmart személynek, vagy hozzátartozójának haladéktalanul átadni, hogy a sérült a kezelésre való jelentkezése alkalmával az igazolást a kezelő orvosának át tudja adni.
Amennyiben az eb tulajdonos az előzőekben foglaltakat megszegi, a Polgármesteri Hivatal elrendeli az ebnek a lakásból az ingatlanról való eltávolítását és - a tulajdonos költségén- kiírtását.
g./ Taktaszada község közigazgatási területén lakóházanként -fajtára való tekintet nélkül - legfeljebb 2 eb és egyszeri szaporulata három hónapos korig tartható.
h./ A község közigazgatási területén ebtenyészetet létesíteni csak a Polgármesteri Hivatal engedélyével szabad. Az engedély kiadása előtt ki kell kérni az illetékes szakhatóság véleményét, valamint a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete Megyei Szervezete által kiadott tenyészalkalmassági igazolást.
Veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartása
( l ) Veszélyes eb tartása, országba történő behozatala előzetes hatósági engedélyhez kötött.
A törvény erejénél fogva veszélyes eb a pit bull terrier és e fajta egyedeinek egymással való pároztatásából, továbbá bármely más egyeddel való keresztezéséből származó keveréke.
( 2 ) Veszélyes ebnek kell tekinteni azt az ebet is, amelyet állategészségügyi szakhatósági közreműködés alapján a települési önkormányzat jegyzője embernek vagy állatnak -ingerlése nélkül- okozott súlyos sérülés miatt veszélyesnek minősít.
1.: Mód.: a 8/1999. (IV.29.) rendelet. Hat.: 1999. IV.28.
( 3 ) A veszélyes és veszélyesnek minősített eb kizárólag a jegyző által kiadott engedéllyel, kormányrendeletben meghatározott feltételek esetén és módon, az állategészségügyi szakhatóság által egyedi azonosítóval ellátva - a pit bull terrier vagy keveréke kizárólag ivartalanítva, háztartásonként csak egy egyede- tartható.
( 4 ) A veszélyes eb biztonságos tartása: az eb elzárása a házon belül vagy zárt ketrecben, illetőleg kennelben, amely megakadályozza elsősorban a gyermekek, de bármely más illetéktelen személy bejutását, és alkalmas arra, hogy meggátolja az eb kijutását, illetve felügyelet nélküli közterületre kerülését. A ketrecnek, kennelnek tetővel kell rendelkezni, és védelmet kell nyújtania az eb számára az időjárás ellen.
Macskatartásra az eb tartásról szóló fejezet alábbi részei érvényesek:
4. § . /1/, /2/ bekezdése és a /3/ bekezdés a./ pontja a /7/, /11/, /12/ bekezdései.
Méheket lakó épülettől és a szomszéd ingatlanoktól 4 méter , használatban lévő utaktól az út melletti vízvezető árok külső szélétől számított 10 méter távolságon túl szabad elhelyezni.
Ha a szomszéd ingatlantól való 4 méter távolságot megtartani nem lehet, a méheknek ellenkező irányban- legalább 2 méter magas kerítés, sövény létesítésével- a magasban lévő kirepülést kell biztosítani.
Méheket közérdekű létesítmények területén tartani t i l o s!
Az állattartásra szolgáló létesítmények elhelyezésével
7. § Az állattartás céljára szolgáló épületek, melléképületek, melléképítmények, ketrecek stb. és ehhez tartozó kiszolgáló létesítmények elhelyezési feltételeit a tartható állat létszám nagyságát és ehhez a szükséges védőtávolságokat a rendelet melléklete határozza meg.
Az állattartással kapcsolatos állategészségügyi
és környezetvédelmi követelmények
8. § /1/ Az állatok tartására szolgáló létesítmények tisztaságát az állattartó köteles biztosítani.
/2/ A szagártalom csökkentése érdekében köteles:
1. Az állattartó létesítményét rendszeresen takarítani, az állatok ürülékét naponként legalább egyszer eltávolítani.
2. Időszakonként kimeszelni /turnusváltáskor/
3. Az állatok tartására szolgáló létesítményeket naponta, de szükség szerint takarítani, fertőtleníteni, a káros rovarok és rágcsálók, kártékony állatok (patkány, egér, rovarok, bolhák, házi poloskák, legyek, csótányok, atkák stb.) irtásáról rendszeresen gondoskodni és az állattartás során az építésügyi, valamint a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi előírásokat folyamatosan betartani.
4. A kisüzemi baromfitartó, a zaj, a por, a bűzös gáz kiáramlásával környezetét nem szennyezheti.
- Olyan műszaki és tartástechnológiai megoldást választani, amely a bűzös gázok, a szagártalmak csökkentéséhez vezet.
- Ammónia képződés csökkentése érdekében létesítményen belül és kívül trágyában, alomban naponta 5 dkg/m2 mennyiségű szuperfoszfát vagy zeolit, esetleg klórmészpor szereket keverni.
e. Kellemetlen szagú takarmányt fedett állapotban tárolni.
f. Az állattartó telep körül fásítani és bokrosítani (pl. cickafű)
/3/ A trágyakezelés szabályai:
a. Az állattartó köteles a keletkezett trágyát elszállításig zárt trágyatartóban gyűjteni, vagy 10 cm vastagságú földtakarással ellátni.
b. A trágyalé a szomszédos telekre és közterületére nem folyhat át, az állattartó a telkét sem szennyezheti, a talajt nem fertőzheti . Ezért az állattartó köteles a trágyalét zárt aknában gyűjteni, azt lefedni, a nyitott trágyaléárkot megszűntetni.
c. A kisüzemi baromfitartók a turnusváltáskor történő kitrágyázást lehetőleg a hajnali órákban végezzék. A kitrágyázást kötelesek 24 órán belül befejezni.
/4/ A fertőzés veszélyének csökkentése, valamint az esetleg fellépő fertőző betegségek elfojtásának elősegítése végett az állattartó feladata és kötelessége:
a. A gazdasági udvart a lakóháztól elkeríteni, vagy élő zöldnövényzettel elválasztani.
b. Az istállók, ólak, ketrecek stb. folyamatos tisztántartásától, fertőtlenítéséről, a legyek és más kártevők rendszeres irtásáról gondoskodni.
c. Az elhullott állatokat az állattartó köteles a területileg illetékes állatorvosnak azonnal bejelenteni. A hullák biztonságos őrzéséről az állatorvos megérkezéséig az állattartó úgy köteles gondoskodni, hogy azt illetéktelen személyek el ne vihessék, élő állatok hozzá ne juthassanak. Az állattartó köteles a hulla megsemmisítését az eljáró állatorvosnak utasítása alapján maradéktalanul végrehajtani.
9. § /1/ aki e rendeletben foglaltakat megszegi és amennyiben súlyosabb elbírálás alá más jogszabály estén nem esik - szabálysértést követ el és 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. 1
/2/ A szabálysértési eljárás lefolytatása a Polgármesteri Hivatal jegyzőjének a hatáskörébe tartozik.
1.: Mód.: 4/2000. (II.21.) rendelet Hat.: 2000. 03.01.
10. § /1/ E rendelet 1995. november hó 1-én lép hatályba.
/2/ A rendelet hatálybalépése előtt létesített ezen rendelet előírásainak az állattartó átalakítással sem megfelelő tevékenységét folyamatosan, de legkésőbb a rendelet hatálybalépését követő 1 éven belül köteles megszüntetni.