RÁCKEVE  VÁROS  ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

25/1995.(VII.7.) önkormányzati rendelete

a közterület használat engedélyezésével kapcsolatos eljárásról

 a 8/2000.(IV.3.), a 17/2001.(XI.26.), a 6/2003.(III.23.),

a 25/2003.(XI.24.), a 24/2007.(XII.17.), a 18/2008.(VI.23. ), a  34/2008.(XII.22.), 15/2012.(V.21.) és a 15/2013.(VII.11.) önkormányzati rendeletekkel 

egységes szerkezetben

[1]Ráckeve Város Önkormányzata figyelemmel az 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a közterület engedélyezésével kapcsolatos eljárásról az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1.§ (1) A rendelet hatálya a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevétel kiterjed az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott (pl. közút, járda, park, tér, sétány) belterületi földrészletekre (továbbiakban: közterületre).

(2) A közútnak minősülő közterületek nem közlekedési célú igénybevételének szabályait és díjtételeit a közutak igazgatásáról szóló 19/1994.(V.31.) KHVM rendelet határozza meg. Az abban nem szabályozott részletkérdésekben e helyi rendelet alapján kell eljárni.

(3)[2] Az önkormányzat tulajdonában lévő közterületek filmforgatási célú használatával összefüggő feltételekre, mentességekre, valamint a hatáskörök gyakorlásának jogosultságára vonatkozó szabályokat e rendelet 3/A. § és 3/B. §-a tartalmazza

A közterület használati engedély

2.§ A közterület rendeltetésétől eltérő használatához (továbbiakban: közterület-használat) engedély szükséges.

3.§ Közterület-használati engedélyt kell beszerezni:

a) közterületbe nyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet, hirdető berendezés (fényreklám), cég és árutábla elhelyezésre,

b) árusító és egyéb fülke (pl. élelmiszer, cukorka, gyümölcs, virág, könyv, hírlap, dohány árusítására szolgáló pavilon) elhelyezésére,

c) az egyes létesítményekhez a közút területén kívül szükséges gépjármű várakozóhelyek céljára, teher és különleges gépjárművek, valamint ezek vontatmányai gépjárművenként és vontatmányonként,

d) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére,

e) alkalmi árusításra, javító-szolgáló tevékenységre,

f)[3] filmforgatási célú használat esetén

g) vendéglátóipari előkert céljára, üzleti szállítás vagy rakodás alkalmával göngyölegek elhelyezésére, árukirakodásra,

h) kiállítás, vásár, alkalmi vásár, sport és kulturális rendezvények, mutatványos tevékenység céljára,

i) közhasználatra még át nem adott közterületnek (pl. meg nem nyitott utca) ideiglenes hasznosítására.

j)[4]

3/A.[5] § (1) Az önkormányzat tulajdonát képező közterületek filmforgatási célú igénybevételéért jelen rendelet függelékének t) pontjában meghatározott mértékű díjat kell megfizetni.

(2) A függelék l) pontja szerinti díszburkolatos vagy turisztikailag kiemelt központi területeken a 8. § (7) bekezdésében felsorolt területeket kell érteni, a következő kiegészítésekkel:

- Szegedi Kis István sétány

- Pauer püspök sétány

- Skarica Máté sétány”

(3) A közterület használatáért hatósági szerződésben megállapított díjat a közterület használatát kérelmező az önkormányzat részére a közterület használatának megkezdéséig vagy sürgős szükség esetén a használat megkezdését követő munkanap végéig banki átutalással köteles megfizetni.

(4) Közérdekből mentes a díj fizetése alól a filmforgatási tevékenység, ha a film legalább 5 perces időtartamban oly módon mutatja be a várost, mely által annak hírnevét növeli.

(5) A közterület filmforgatási célú használatának engedélyezésére irányuló kérelmeket a Pest Megyei Kormányhivatalnál, legalább 5 munkanappal, sürgős eljárás esetén legalább 2 munkanappal a filmforgatás tervezett megkezdése előtt kell benyújtani. A Pest Megyei Kormányhivatal a kérelmezővel a közterület-használatról hatósági szerződésben állapodik meg. A hatósági szerződés a települési képviselő-testület jóváhagyásával válik érvényessé.

(6) A képviselő-testület a filmforgatási célú közterület használathoz kapcsolódó hatáskörei gyakorlására a jegyzőt jelöli ki.

3/B.[6] § (1) A település területén lévő templomoktól és közintézményektől számított 100 méteres körzeten belül tilos politikai tartalmú kampányfilmek forgatása.

(2) A közterület filmforgatási célú használata során a környező lakóingatlanok használatának, a közintézmények és üzletek működésének minél kisebb zavarásával kell eljárni. Így különösen tekintettel kell lenni a lakók éjszakai pihenésének biztosítására. Ennek biztosítása céljából este 20 óra és reggel 6 óra között jelentős hanghatással vagy fényhatással járó tevékenység nem végezhető, ha a forgatási helyszín 200 méteres körzetében lakó vagy üdülő ingatlanok találhatóak.

(3) A közterület filmforgatási célú használata a stáb technikai kiszolgáláshoz és parkolásához kapcsolódó közterület használat a közlekedést nem akadályozhatja, valamint az üzletek és intézmények működéséhez kapcsolódó parkolást csak az adott intézmény vagy üzlet működését nem zavaró módon és terjedelemben befolyásolhatja.

(4) Amennyiben a filmforgatást a közterület használatát kérelmezőnek fel nem róható esemény akadályozza, úgy ezt a közterület használatát kérelmező haladéktalanul köteles bejelenteni az önkormányzatnak. Az önkormányzat a bejelentést követően haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül köteles a filmforgatást akadályozó körülményt megvizsgálni, és annak elhárítását megkezdeni. Az elhárítás megkezdésének minősül, ha az érintett közterületen az akadály elhárításához szükséges bontási, építési, szerelési munka megrendelése is. Az önkormányzat ezt követően az akadályoztatás várható időtartamáról a közterület használatát kérelmezőt tájékoztatja. Az önkormányzat az akadály elhárítását követő napon köteles a közterület használatát közterület használatát kérelmezőnek ismételten biztosítani.

(5) Amennyiben vis maior esemény akadályozza a közterület használatát, úgy a vis maior esemény megszűnését követően akkor köteles a közterület filmforgatási célú további használatát az eredeti kérelemnek megfelelően biztosítani, ha a közterület a filmforgatás céljára biztonságosan használható, továbbá a közterület használata a településen folyó védekezési vagy helyreállítási munkákat nem akadályozza.

(6) Azon időszak alatt, amely alatt a közterület filmforgatási célú használatára engedéllyel rendelkező a közterület használatában neki fel nem róható okokból akadályozva van nem köteles díjat fizetni.

(7) Amennyiben a filmforgatást akadályozó körülmény megszüntetése az önkormányzat tájékoztatása szerint olyan időt vesz igénybe, amely következtében közterület használatát kérelmező a közterület további használatára nem tart igényt, úgy az általa már kifizetett közterület használati díj és a közterület használat tényleges időtartamára számított díj különbözetét az önkormányzat köteles számára a közterület használat megszűnését követő 8 napon belül visszafizetni.

4.§ Nem kell engedély

a) a közút építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a közút területének elfoglalásához,

b) üzlethomlokzat, kirakatszekrény, hirdető berendezés (fényreklám), cég és árutábla elhelyezéséhez, ha az a közterületbe 10 cm-en túl nem nyúlik be.

Az engedélyező hatóság

5.§[7] Első fokon a polgármester, másodfokon a képviselő-testület dönt a kérelemről és a használat időtartamáról.

A szakhatóságok közreműködése

6.§ A közterület-használati engedély kiadásához az alábbi szakhatóságok hozzájárulása szükséges:

a) építési engedély köteles építmények elhelyezése esetén az elsőfokú építéshatóság,

b) kereskedelmi, vendéglátóipari, kisipari tevékenység esetén az elsőfokú keres-

kedelmi, illetve iparhatóság.

c)[8]a városközpont területén a 30 napot meghaladó közterület-használat esetén a főépítész véleményét ki kell kérni, és a véleményét figyelembe kell venni.

A szakhatóságok hozzájárulását a kérelmező szerzi be.

Az engedély iránti kérelem

7.§ (1) Az engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja.

(2) Ha a közterület állandó jellegű használata építési engedélyhez kötött épület, vagy más építmény elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt az építési engedély iránti kérelem alapján az építtetőnek kell kérnie.

(3) Ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék, stb. elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt a kivitelezőnek kell kérni.

(4) Az engedélyt az 1. számú melléklet szerint kell kérni.

(5) Az engedély iránti kérelemhez kell csatolni a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okiratokat.

Az engedély megadása

8.§ (1) Az engedély megadása során figyelembe kell venni az építésügyi szabályzatot, a városrendezési terveket, a városképi, köztisztasági, továbbá szakhatóságok hozzájárulásában előírt követelményeket, s ellenőrizni kell az egyéb feltételek (működési engedély, jogosítvány, építési engedély) fennállását is.

(2) A közterület-használat a 7.§ (3) bekezdésében említett esetben csak az építési munka végzésének tartamára engedélyezhető.

(3)[9] A közterület idény jellegű használatára (pl. zöldség, gyümölcs árusítása) esetenként egy idényre lehet engedélyt adni, melynek során figyelembe kell venni az üzletek működésére vonatkozó mindenkor érvényben lévő jogszabályokat.

(4)[10]

(5)[11] A városközpont alábbi területein nem engedélyezhető árusító és egyéb fülke, valamint teher- és különleges gépjármű, ezek vontatmányai, göngyölegek elhelyezése:

- Kossuth Lajos utca mindkét oldalán a Fekete Holló Étteremtől a Gimná-

  ziumig,

- Szent István téren,

- Szerb templom és a Savoyai kastély közvetlen szomszédságában.

A piac területén, kivéve az őstermelői oldalon kizárólag idegenforgalomhoz kötődő kereskedelmi tevékenység ellátására szolgáló árusító és egyéb fülke, ha a bemutatott, vagy forgalmazott termék Ráckevén készült és Ráckeve város helyi sajátosságait, idegenforgalmi értékeit, a város hagyományait tükrözi.

(6) A városközpontban építési munkával kapcsolatos közterület használat egy éven belül max. harminc napig engedélyezhető.

(7) E rendelet szempontjából városközpontnak az alábbi közterületek minősülnek:

- Móricz Zsigmond utca,

- Szent János tér,

- Szent István tér,

- Kossuth Lajos utca a Gimnáziumig,

- Templomkert,

- Ady Endre utca a Gábor Áron utcáig,

- Városház utca,

- Hősök tere,

- Eötvös utca.

9.§ (1) A közterület-használat közútnak nem minősülő közterület esetén a 2. számú melléklet szerinti formanyomtatványon engedélyezhető.

(2) Az építési munka végzésének tartamára szóló közterület-használati engedélyben

a) szükség szerint elő kell írni a közterület felől a városképi követelményeket kielégítő kerítés létesítését,

b) elő kell írni, hogy - ha a járdát teljes szélességben el kell foglalni és a gyalogos közlekedés a másik oldalon lévő járdára nem terhelhető át - az engedélyes köteles a gyalogosok számára védőtetővel ellátott átjárót létesíteni és azt szükség szerint nappal is megvilágítani, továbbá a közlekedés útjában álló oszlopokat és ezek alátéteit fehérre meszelni.

(3) Az utcai árusítás céljára szolgáló engedélyben azt is meg kell jelölni, hogy az árusítás építményből, illetőleg meghatározott helyen vagy körzetben kézből vagy járműről történhet-e.

10.§ Az engedély megadása vagy megtagadása ügyében hozott határozatot közölni kell:

a) az engedélyt kérővel,

b) szakhatóságokkal,

c) élelmiszer árusítás esetén az ÁNTSZ-szel,

d) Pénzügyi Irodával (Költségvetési és Adócsoporttal).

Az engedély érvénye

11.§ (1) Az engedély

a) a meghatározott idő elteltéig,

b) a megállapított feltétel bekövetkeztéig,

c) visszavonásig

érvényes.

(2) Az engedély érvényét veszti ha a tevékenységre jogosító okirat érvénye megszűnik.

(3) A meghatározott időre szóló engedély érvénye az engedélyesnek az engedélyezett időtartam lejárta előtt legalább 15 nappal benyújtott kérelmére meghosszabbítható, illetve meghatározott időszakra szüneteltethető.

(4) A közterület-használati engedély másra át nem ruházható.

A közterület-használati díj

12.§ (1) Az engedélyes a közterület-használatáért díjat köteles fizetni.

(2)[12] A közterület-használati díjakról szóló Függeléket a képviselő-testület Pénzügyi Bizottsága tartja karban.

Mentesség

13.§ (1)[13] Nem kell díjat fizetni a közterület-használatért:

a)  a közműveknek, valamint a köztisztasági szerveknek a feladatuk ellátásához szükséges közérdekű létesítményei elhelyezésére,

b)  mentők, továbbá a vízügyi szolgálat létesítményei elhelyezésére,

c)  közvetlen életveszély elhárításának céljára szükséges területek után.

d) amennyiben a közterület rendeltetéstől eltérő használata az igénybevevő jogán vagy a tevékenység kapcsán nonprofit jellegű.

  (2)[14]

A közterület használata

14.§ (1) A közterület használata során különösen az alábbiakat kell figyelembe venni:

a) az anyagok és szerkezetek tárolásakor a munka, baleset és egészségvédelmi óvórendszabályokat,

b) a KRESZ előírásait,

c) városkép védelmét,

d) közterület állapotát,

e) környezetvédelmi előírásokat.

(2) A közterület használatával okozott kárt meg kell téríteni.

(3) A közterület használat befejezése után az engedélyes köteles az eredeti állapotot helyreállítani.

(4) A közterület használata során a köztisztaságot biztosítani kell.

A közterület használat megszüntetése, engedély megvonása

15.§ (1) A közterület használat közérdekből bármikor megszüntethető.

Ilyen esetben az engedélyes részére - kérelmére - másutt kell a közterület használat lehetőségét biztosítani.

(2) Meg kell vonni az engedélyt, ha az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra vagy módon használja, vagy díjfizetési kötelezettségének nem tett eleget.

A közterület engedély nélküli használatának jogkövetkezményei

16.§ (1) A közterület engedélyhez kötött, de engedély nélküli használata esetén a használó az engedélyező hatóság felhívására köteles a használatot megszüntetni, és a közterület eredeti állapotát a saját költségén helyreállítani.

(2)[15]

(3)[16] Ha a közterületet engedély nélkül vagy engedélytől eltérően használó az engedélyezés feltételének megfelel, kérelmére, közterület-használatot lehet engedélyezni.

 (4) Közúti forgalmat nem akadályozó, szabálysértő módon parkoló gépjármű esetén rendőr, illetve közterület-felügyelő jelenlétében kerékbilincs alkalmazható.

A rendelet hatálya

17.§ (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A rendelet hatályba lépésével a képviselő-testület 14/1991. rendelete hatályát veszti.

18.§[17] E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelveknek való megfelelést szolgálja.

dr. Kulcsár István s.k.                                            Stáhly István s.k.

        polgármester                                                                           címzetes főjegyző

HATÁLYBA  HELYEZVE: 1995. július 10.

A rendelet egységes szerkezetbe foglalása:

2013. július 12.  

                                               Mesterné Veszeli Mária

                                                            jegyző

Függelék a többször módosított

25/1995.(VII.7.) önkormányzati rendelethez[18]

Közterület-használati díj

A DÍJAK AZ ÁFÁ-T TARTALMAZZÁK