Köröstarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/1995.(III.30.) önkormányzati rendelete
az önkormányzati lakások lakbéréről, a lakbértámogatásról és a helyiségek bérletéről
Hatályos: 2023. 12. 01
Köröstarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testülete
az önkormányzati lakások lakbéréről, a lakbértámogatásról és a helyiségek bérletéről
2023.12.01.
Köröstarcsa Község Önkormányzati Képviselő-testülete a alkások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján (továbbiakban Ltv), a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában biztosított jogkörében az alábbi rendeletet alkotja:
1. § A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat tulajdonát képező lakásokra, szükséglakásra, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre, ész az önkormányzati lakások, helyiségek bérlőire, lakásigénylőire.
Általános rendelkezések
2. § /1/. Az Önkormányzat Képviselő-testületének Polgármesteri hivatala folyamatos nyilvántartás vezet az önkormányzat tulajdonában lévő és bérbeadás útján hasznosítható, valamint bérbeadás útján hasznosított lakásokról és helyiségekről.
/2/. A Képviselő-testület a bérbeadó jogkör gyakorlására a polgármestert bízza meg e rendeletben foglalt szabályok megtartása mellett, évenkénti beszámolási kötelezettséggel.
A lakásbérlet szabályai
3. § /1/. Az önkormányzati lakásokat szociális jelleggel, elhelyezési kötelezettséggel, szolgálati jelleggel és piaci feltételek mellett lehet bérbe adni.
/2/. Pályázati úton nyert központi állami támogatással létesült költségalapú bérlakást csak költségalapon számított lakbérrel lehet bérbe adni.
4. § /1/. Az önkormányzati intézmények megfelelő szakember ellátása érdekében, a szakemberek elhelyezése céljából, a munkaviszony fennállásának időtartamára önkormányzati lakás biztosítható.
/2/. Szakember elhelyezésére több lakás nem adható bérbe, az 1994. január 1-jén ilyen jelleggel bérbe adott lakások számánál.
/3/. Önkormányzati bérlakásra – a hasznosítás módjától függetlenül – csak határozott idejű bérleti szerződés köthető.
Az önkormányzati lakás szociális- jelleggel történő bérbeadásának feltételei
5. § /1/. Szociális helyzet alapján bérbe adott lakásra e rendelet 4. melléklete szerinti formanyomtatványon lakásigénylést kell a Polgármesteri Hivatalhoz benyújtani.
/2/. A jogos lakásigényeket a benyújtást követő 30 napon belül a polgármester nyilvántartásba veszi és erről az igénylőt értesíti.
/3/. A lakásigénylés nyilvántartásba vétele megtagadható, ha az igénylő nem jogosult szociális bérlakásra.
/4/. Az igénylő az igénylés nyilvántartásba vétele után a lakáskörülményeiben, személyi, családi, jövedelmi és vagyoni helyzetében beállt lényeges változást, a változást követő 30 napon belül köteles bejelenteni.
/5/. A változás-bejelentési kötelezettség elmulasztása, vagy valótlan adat közlése esetén el kell utasítani a lakásigénylést.
/6./ Ha a lakásigénylés elutasításra kerül, a lakásigénylési adatlapot azonnal, elfogadása esetén a lakásbérleti szerződés megszűnése után azonnal meg kell semmisíteni.
6. § /1/. Önkormányzati bérlakásra szociális jelleggel az az igénylő jogosult, akinek a vele együtt költözőkre tekintettel meghatározott:
a. egy főre jutó havi nettó jövedelme (családi pótlékkal együtt) a mindenkori nyugdíjminimum másfélszeresét nem haladja meg,
b. létfenntartáshoz szükséges mértéken felüli ingó vagyona nincs, vagy
c. forgalomképes lakó- és üdülőingatlannal nem rendelkezik, vagy
d. haszonélvezete alatt álló és általa lakott, vagy általa beköltözhető lakásingatlana nincs.
/2/. hatályát veszti 2006. szeptember 20.
a.
b.
Lakásigény elbírálása és szerződéskötés
7. § A szociális rászorultságot a Polgármesteri Hivatal előterjesztése alapján a polgármester állapítja meg és köt szerződést az igénylővel.
8. § /1/. A rászoruló személlyel megkötött lakásbérleti szerződés meghatározott időre, legfeljebb 3 évre szólhat.
a) a bérleti szerződés bentlakás kötelezettségével köthető meg, melynek megszegése felmondási ok.
/2. A Polgármesteri Hivatal a határozott idő lejártát megelőző 30 napon belül megvizsgálja, hogy a bérlő jövedelmi, vagyoni helyzete alapján változatlanul rászoruló személynek minősül-e.
/3/. A rászorultság fennállása esetén, a bérlő indokolt kérésére a lakásbérleti szerződés – a lejárat napját követő 15 napon belül – újabb határozott időre az (1) bekezdésnek megfelelően meghosszabbítható.
/4/. Ha a bérlő a vagyoni helyzete alapján nem minősül rászoruló személynek, akkor – szerződés megújításával – a piaci viszonyokhoz igazolódó lakbérrel a bérleti jogviszony meghosszabbítható esetenként (legfeljebb 1 évvel).
Piaci feltételekkel bérbe adható lakások bérbeadása
9. § /1/. A piaci feltételekkel bérbe adható lakások jegyzékét a Polgármesteri Hivatal folyamatosan a hivatalos hirdetőtábláján és szükség szerint a helyi újságban közzéteszi. A meghirdetett lakások bérleti feltételiről az érdeklődőnek a Polgármesteri Hivatal tájékoztatást ad azzal, hogy egyidejűleg ismerteti az ajánlatok benyújtásának határidejét.
/2/. 2003. évben létesülő költségalapú bérlakások bérletbe adása sorrendjének elvei:
a. meglévő önkormányzati bérlakásból önkormányzati érdekből átköltöző,
b. más önkormányzati érdek – pl. szakember elhelyezése,
c. előnyt élvez az a kérelmező, akinek lakcíme a kérelem benyújtását megelőző 5 évben Köröstarcsán volt,
d. pályáztatás alapján, aki a bérleti díj megfizetését előre a leghosszabb időre vállalja és a vállalásnak megfelelő időtartamra járó bérleti díjat a szerződés megkötésével egy időben megfizeti.
/3/. Újonnan létesült önkormányzati bérlakások első bérlőjének kijelölésében a Képviselő-testület dönt zárt ülésen.
Az önkormányzati intézmények és önkormányzat egyéb szervei dolgozóinak lakásjuttatási lehetősége
10. § /1/. Az önkormányzati intézmények és egyéb szerveik megfelelő szakember ellátása érdekében, lakás biztosítható annak a szakembernek, akinek alkalmazása az önkormányzat valamely – intézményének vagy egyéb szervének kötelező feladata ellátásához feltétlenül indokolt.
/2/. Szakember elhelyezése céljából lakást bérbe adni az intézmény vezetőjének kérelmére az ágazati bizottságok javaslatára annak a személynek lehet, aki az önkormányzati intézménnyel vagy egyéb szervével munkaviszonyban áll. A bérbeadásról a polgármester dönt.
/3/. A szakember elhelyezése céljából bérbe adott lakásra az e rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni az alábbi eltéréssel:
- bérlőtársi jogviszony a lakásra nem jöhet létre,
- a lakásbérleti szerződés az intézménnyel létrejött munkaviszony fennállásáig, illetőleg határozott időtartamra szólhat,
- bérleti jogviszony folytatására a közvetlen hozzátartozó sem jogosult,
- a bérlő a munkaviszony megszűnése, illetőleg a lakásbérlet megszűnése esetén elhelyezésre nem tarthat igényt,
- a bérlő a lakásba a házastársán, élettársán és gyermekén, valamint a bérlővel- együtt költöző szülőkön kívül más személyt nem fogadhat be,
- a bérlő a lakást nem cserélheti el.
/4/ Az önkormányzat állattartó telepén Köröstarcsa, Szabadkai u. 4. szám (hrsz: 978) alatti lakás szolgálati jellegű. A telepen dolgozó önkormányzati alkalmazott térítésmentes lakáshasználatra jogosult.
Az önkormányzati lakás nem lakás céljára történő bérbeadása
11. § Üresen álló önkormányzati bérlakás rendkívüli esetben a képviselő-testület jóváhagyásával határozott időre nem lakás céljára is bérbe adható.
Bérlőkijelölésre, illetve bérlőkiválasztásra jogosult szervek döntése alapján kötendő
bérleti szerződés, és bérbeadói hozzájárulás
12. § /1/. A bérbeadó a bérlőkijelölésre, illetve bérlőkiválasztásra jogosult döntése alapján-, annak megfelelő tartalommal – köteles a bérleti szerződést megkötni.
/2/. A Törvényben előírt bérbeadói hozzájárulás a bérlőkijelölésre, bérlőkiválasztásra jogosult által meghatározott tartalommal adható meg.
/3/. A bérlő-kiválasztási jogosultság megszűnése után a lakás az önkormányzati lakások bérletére vonatkozó általános szabályok szerint hasznosítható. (bérlő-kiválasztási joggal kiutalt lakások jegyzéke e rendelet 2. sz. melléklete.)
Társbérlet
13. § (1) A településen önkormányzati bérlakásban társbérleti jogviszony nincs és nem is hozható létre.
(2) A bérbeadó, a bérlő és a vele együttlakó házastársa közös kérelmére a lakásba való beköltözés időpontjától függetlenül a bérlőtársi szerződést köteles megkötni.
14. § A bérbeadó, a bérlő és a vele együtt lakó házastársa (élettársa) közös kérelmére – a házastárs (élettárs) lakásba való beköltözésének időpontjától függetlenül – a bérlőtársi szerződést köteles megkötni.
A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei
15. §1 (1) A bérbeadó e rendeletben meghatározott feltételek szerint köt szerződést a bérlőkkel. A lakást leltár szerint adja át a bérlőnek.
(2) A bérleti szerződés külön kitételként tartalmazza, hogy a bérbeadó az önkormányzati rendelet módosítása esetén – vonatkozó jogi korlátok között – jogosult a szerződés lakbérre vonatkozó részét egyoldalúan módosítani.
(3) Amennyiben a bérlő a módosított lakbérrel nem ért egyet, a lakástörvény 6. §. (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.
(4) Az udvarral, kerttel, melléképülettel rendelkező lakás bérlője köteles az ingatlanhoz tartozó területet és épületet rendben és tisztán tartani, a rágcsálókat irtani. Amennyiben ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a bérbeadó a szerződést felmondhatja. A bérlő kötelezettségeit a bérlemény tulajdonságai szerint a szerződésbe kell rögzíteni.
(5) A bérlő köteles a lakásban életvitelszerűen lakni, tartós távollétét, és annak okát és idejét a bérbeadóval közölni.
16. §2 (1) A lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételét külön megállapodásban foglaltak szerint a bérlő magára vállalhatja.
(2) Külön megállapodásba kell foglalni:
a) lakás helyreállításának költségeit, az elvégzendő munkákat,
b) költségek bérlő részére történő megtérítésének módját,
c) munkálatok elvégzésének határidejét, a határidő módosítás lehetőségeit.
(3) Ha a bérlő a munkálatokat saját hibájából a külön megállapodásban meghatározott, vagy a bérbeadó által engedélyezett meghosszabbított határidőn belül nem végzi el, a bérbeadó a szerződést felmondhatja.
(4) A bérbeadó évenként két alkalommal köteles ellenőrizni a lakás rendeltetésszerű használatát, a bérlő kötelezettségeinek teljesítését, melyet a bérlő köteles tűrni.
(5) Amennyiben a bérlő nem teljesíti kötelezettségeit, a bérbeadó a szerződést felmondhatja.
17. §3 (1) hatályon kívül helyezve 2023. 12. 01-től
(2) Az épülettel, illetőleg a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggő – nem a bérbeadót terhelő – minden üzemeltetési és egyéb kötelezettség teljesítésére a lakásbérleti szerződésben kell rendelkezni.
(3) A lakbér összege a bérlő által átvállalt kötelező bérbeadói feladatok elvégzésének költségeivel csökkenthető.
(4) A bérbeadó háromhavonként köteles ellenőrizni a megállapodásban foglaltak teljesítését. A bérlő mulasztása esetén – a lakásbérleti szerződés egyidejű módosításával – a megállapodás közös megegyezéssel megszüntethető.
(5) Ha a/4/. bekezdésben említett esetben a közös megegyezés nem jött létre és a bérlő nem fizeti a lakásra eredetileg megállapított lakbért, a bérbeadó a lakásbérleti szerződést felmondhatja.
18. § /1/. A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti.
/2/. A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák:
- konkrét megjelölését,
- befejezésének határidejét,
- költségeit és azok megfizetése feltételeit, módját, valamint azt, hogy a munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyt a bérlő köteles megkérni.
/3/. A lakás átalakítását, korszerűsítését követően a lakásbérleti szerződést módosítani kell, ha a lakás komfortfokozata megváltozott és a munkák költségeit a bérbeadó viseli.
19. § /1/. A lakásbérlet megszűnésekor a bérlő köteles a lakást és a lakásberendezéseket tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, leltár szerint a bérbeadónak átadni.
/2/. A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.
/3/. A /2/ bekezdésben említett megállapodás csak akkor köthető meg, ha a bérlő vállalja, hogy a kiköltözést megelőző 30 napon belül a költségeket a bérbeadónak megelőlegezi. A szerződésben rögzíteni kell, hogy a bérbeadó a munkálatok elvégzését követő 15 napon belül a bérlővel elszámol.
/4/. Ha a bérlő e rendelet
6. §-a alapján rászoruló személynek minősül, akkor a költségét utólag több, - de legfeljebb 12 havi – részletekben is megtérítheti. Ennek konkrét feltételeit a megállapodásban kell meghatározni.
/5/. A képviselő-testület felhatalmazza a bérbeadót a jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a bérlővel történő megállapodás tartalmának meghatározására.
A lakáshasználati díj
20. § /1/. Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni.
/2/. A jogcím nélküli lakáshasználó – az ilyen lakáshasználat kezdetétől, illetve a tudomásra jutástól számított 6 hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig – emelt használati díjat akkor köteles fizetni, ha a bérbeadónak e rendelet alapján tett nyilatkozata, illetőleg a törvény rendelkezései értelmében elhelyezésre nem tarthat igényt.
/3/. A /2/ bekezdésben foglaltak alapján az emelt lakáshasználati díj mértéke:
- 6-12 hónap között: a lakás lakbérének kétszeres összege,
- 12 hónap elteltét követő naptól, a lakásból való kiköltözésig a lakás lakbérének háromszoros összege.
/4/. A bérbeadó a /2/ bekezdésben említett személyek esetében a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől, illetve a tudomásra jutástól számított 30 napon belül köteles a lakás kiürítése iránti peres eljárást megindítani.
/5/. Bérlőkijelölési jog esetén a használati díj emelésének mértékét a bérlő kijelölésére jogosult határozza meg. A használati díj lakbért meghaladó összege a bérlőkijelölésre jogosultat illeti meg.
A befogadás szabályai
21. § /1/. A törvényben megfogalmazottakon túl önkormányzati lakásba más személyt befogadni nem lehet, kivéve:
a. élettárs és annak gyermeke,
b. egyedülálló, egészségügyi okok miatt gondozásra szoruló testvére.
/2/. A befogadás engedélyezéséről vagy a hozzájárulás megtagadásáról a polgármester dönt a Törvény 89. § (1)-(2) bekezdése alapján.
Hozzájárulás a tartási szerződéshez
22. § /1/. A bérlő a rendelet hatálybalépése előtt határozatlan időre bérbe adott lakás esetében – a lakásbérleti jog- folytatása ellenében – a bérbeadó írásbeli hozzájárulásának megadását követően tartási szerződést köthet. A hozzájárulás megadása a polgármester hatásköre.
/2/. A polgármester a törvény
22. §. (3) bekezdésében rögzített esetekben tagadhatja meg a hozzájárulását.
Elhelyezési kötelezettség
23. § /1/. Ha a házassági bontóperben meghozott jogerős bírói döntés alapján a volt házastárs – saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül – az önkormányzati lakás elhagyására köteles, a jogosultat legalább szükséglakás illeti meg.
/2/. A törvényben előírt elhelyezési kötelezettségen kívül egyéb elhelyezési kötelezettség nem vállalható.
A szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése és a pénzbeli térítés
24. § /1/. A bérbeadó és a bérlő a – rendelet hatályba lépése előtt - határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlő részére:
a. másik lakást ad bérbe,
b. a másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítést fizet,
c. a másik lakás bérbeadása helyett pénzbeli térítést fizet.
/2/. Az /1/ bekezdés a, pontjában foglaltak alapján a bérlő:
- kevesebb szobaszámú, vagy kisebb alapterületű, vagy alacsonyabb komfortfokozatú,
- azonos szobaszámú, alapterületű, komfortfokozatú, de a településen belül eltérő fekvésű, illetőleg
- nagyobb szobaszámú, nagyobb alapterületű, magasabb komfortfokozatú lakás bérbeadását kérheti.
/3/. Több bérlőnek a /2/ bekezdésben meghatározott igénye esetén az ilyen célra felhasználható üres, vagy megüresedett bérlakásokat a bérbeadó köteles pályázatra meghirdetni. (zárt pályázat)
25. § /1/ A pénzbeli térítés mértéke a lakás helyi beköltözhető forgalmi értékének 10%-a. Ha a bérlő a Törvény alapján a korábban befizetett lakásépítési hozzájárulás, illetve használatbavételi díj visszafizetésére igényt tarthat, a pénzbeli térítés összegét ezzel csökkenteni kell.
/2/. Ha a lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése során a bérbeadó a másik lakás mellett pénzbeli térítést is fizet, ennek összege a két lakás beköltözhető forgalmi értékére megállapított pénzbeli térítés összegének a különbözete.
A bérbeadó hozzájárulás a lakáscsere szerződéséhez
26. § /1/. A bérbeadó a lakáscsere szerződéshez kizárólag akkor adhatja meg a hozzájárulását, ha az önkormányzati lakás bérlője a lakást másik lakás bérletére cseréli el. Egy lakás több lakásra is elcserélhető.
/2/. A bérbeadó a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha:
a. az elcserélni kívánt önkormányzati lakásbérleti szerződése határozott időre, vagy feltétel bekövetkezéséig szól, és az új bérlő határozatlan időtartamú szerződést kíván kötni,
b. a felek szándéka ténylegesen nem a cserére, hanem az önkormányzati lakásbérleti jogának jogellenes átruházására irányul,
c. a bérlőkijelölésre vagy az ismételten gyakorolható bérlőkiválasztásra jogosult, illetőleg az eltartó a cseréhez nem járult hozzá,
d. a bérlőnek lakbérhátraléka vagy egyéb a lakással kapcsolatos hátraléka van,
e. ha az új bérlő nem jogosult az adott típusú bérlakásra.
/3/. A lakáscseréhez kért hozzájárulás megtagadható, ha az eset összes körülményeire tekintettel a bérlő által cserével megszerezni kívánt lakás:
a. nem értékarányos,
b. nem tehermentes,
c. rendelkezési joga nem korlátlan.
/4/. A lakáscsere végrehajtásakor a szerződés megszűnése után a lakásba visszamaradó személy – más jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve – másik lakásba való elhelyezésre nem tarthat igényt.
/5/. A bérbeadó a hozzájárulást írásban köteles megadni. Ennek keretében tájékoztatni kell a cserepartnert a lakással összefüggő – e rendelet szabályai szerint – bérlői kötelezettségekről, valamint a lakbér összegéről.
/6/. Az új bérlő a korábbi bérlő helyébe lép.
Hozzájárulás az albérleti szerződéshez
27. § /1/. A bérlő a lakás egy részét a bérbeadó előzetes hozzájárulásával albérletbe adhatja.
/2/. A teljes lakás albérletbe adásához hozzájárulás nem adható.
/3/. A bérlő csak olyan albérleti szerződés megkötéséhez kaphat hozzájárulást, amely garantálja, hogy a lakásbérlet megszűnése esetén az albérlet is megszűnik.
/4/. Nem adható hozzájárulás szükséglakás, vagy egyszobás lakás egy részének albérletbe adásához.
Az önkormányzati lakások alaplakbére
28. § (1)4 Köröstarcsa községben az önkormányzati lakások alaplakbére:
- összkomfortos lakás 340 Ft/m2/hó
- komfortos lakás 310 Ft/m2/hó
- félkomfortos lakás 205 Ft/m2/hó
- komfort nélküli lakás 135 Ft/m2/hó
(2) 5 Köröstarcsa községben a költségalapon bérbe adott önkormányzati lakások lakbére:
- komfortos lakás 470 Ft/m2/hó
29. § /1/. A bérbeadó lakásonként állapítja meg a lakbért úgy, hogy a lakások központi, vagy település peremén való fekvése, átlagost meghaladó kiemelkedő minősége, vagy nagy belmagassága miatt a megállapított lakbértől +/- 30%-al eltérhet.
/2/. Költségalapon meghatározott lakbérű bérlakások esetében legalább olyan lakbért kell megállapítani, melyek fedezik az adott bérlakás üzemeltetésének, fenntartásának és felújításának költségeit. Ezen lakbér nagysága az első évben nem lehet kevesebb mint az adott lakásra eső teljes beruházási költség 2%-a.
30. § (1) A piaci alapon bérbe adható lakásokra az ajánlattevőnek (2) bekezdésben meghatározott havi lakbér több hónapra, - de a pályázati kiírásban meghatározott hónapra - előre egy összegben történő megfizetésre kell ajánlatot tennie.
A bérleti szerződést azzal kell megkötni, aki a pályázati írásban megjelölthöz képest a legtöbb hónapra előre, egy összegben történő lakbér megfizetését vállalja.
(2) a pályázónak vállalnia kell, hogy a bérleti jog elnyerése esetén az önkormányzat rendeletében meghatározott szociális alaplakbér 25 %-val növelt lakbérét megfizeti. A nyertessel megkötött bérleti szerződés tartalmazza, hogy a jogviszony fennállása alatt a bérbeadó gondoskodik a lakás berendezések szükség szerinti javításáról, pótlásáról, cseréjéről.
31. § /1/. A lakbért a lakás teljes hasznos alapterületének figyelembe vételével kell megállapítani.
/2/. A lakbér összegét forintra kerekítve kell megállapítani. A bérlő az esedékes lakbért előre, minden hónap 15 napjáig köteles megfizetni.
/3/. A lakbért módosítani kell, ha a lakás alapterületében vagy komfortfokozatában változás következik be.
/4/. A bérlőt terheli az összeg közüzemi szolgáltatás díjának megfizetése, beleértve a víz, áram, gáz, csatornadíj, szippantás költsége, rádió és televízióadók vételének díja, távközlési díj, szemétszállítás díja, melyet a bérleti szerződésben kell rögzíteni.
/5/. Ha a bérlő a lakást saját költségén – bérbeadó hozzájárulásával és térítése nélkül – úgy alakítja át, vagy korszerűsíti, hogy a lakás alapterülete vagy komfortfokozata megváltozik, a lakbér a bérleti jogviszony megszűnéséig e jogcímeken nem módosítható.
32. § A lakáshoz tartozó nem lakás céljára használt helyiségek bérleti díja megállapodás tárgyát képezik (pl. garázs, rendelő stb.)
33. § /1/. Önkormányzati lakás természetes személy bérlőjét lakbértámogatás illeti meg, ha
a. a bérlő és családja, valamint a vele életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók 1 főre jutó havi nettó jövedelme (jövedelemszámítási időszak: a kérelem beadását megelőző három hónap átlaga) nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.
b. a bérlő és családja, valamint a vele életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók nem rendelkeznek olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százszorosát meghaladja és
c. a fizetendő havi lakbér összege eléri, vagy meghaladja a bérlő és családja, valamint a vele életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók havi jövedelmének 30%-át
/2/. Nem illeti meg lakbértámogatás azt a bérlőt, aki
a. lakó- vagy tartózkodási helye szerinti önkormányzattól lakásfenntartási támogatásban részesül, vagy
b. piaci jelleggel bérbe adott önkormányzati lakásban él,
c. aki olyan önkormányzati lakást bérel, amely után kiemelkedő minősége miatt jelen rendelet
29. §-ában meghatározott lakbértől magasabb lakbért fizet,
d. aki a lakás hasznosításával (bérletbe, albérletbe adás stb.) összefüggésben jövedelemhez jut,
e. akinek lakbértartozása áll fenn, és felszólításra sem rendezte, kivéve ha részletfizetésben egyezett meg a bérbeadóval, és annak megfelelően a fizetés kötelezettségének legedet tesz,
f. akinek, vagy vele együtt élő hozzátartozójának lakásingatlana van.
/3/. A lakbértámogatás mértéke az egyébként fizetendő lakbérhez viszonyítva kerül megállapításra, a következők szerint:
Egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj Támogatás mértéke a lakbér
mindenkori legkisebb összegének %-ában számítva %-ában
a) 100 %-át meg nem haladó jövedelem esetén 25 %
b) 150%-át meg nem haladó jövedelem esetén 20 %
d) 200%-át meg nem haladó jövedelem esetén 10 %
/4/. A lakbértámogatás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalnál az erre rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani, melyhez csatolni kell a lakásban együtt lakók jövedelmére, vagyoni helyzetére vonatkozó igazolásokat, valamint a /2/ bekezdés szerinti kizáró okokra vonatkozó nyilatkozatot.
/5/. A lakbértámogatás iránti kérelmet a bérbeadó polgármester bírálja el.
/6/. A lakbértámogatás biztosításának időtartama egy év. Ezt követően újabb kérelmet lehet beterjeszteni. A lakbértámogatás ismételt megállapításának az /1/-/2/ bekezdésekben foglaltakon túl további feltétele, hogy a lakbértámogatás biztosításának időszakában a bérlőnek lakbér- vagy a lakással összefüggő egyéb díjfizetési hátraléka nem keletkezett.
/7/ A lakbértámogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élők számától.
/8/. A bérlő a lakbértámogatással csökkentett lakbért köteles fizetni.
/9/. Kérelmező támogatásra való jogosultsága megszűnik, ha e rendeletben meghatározott feltételek megszűnnek. A feltételekben bekövetkezett változást a bérlő köteles annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül bejelenteni a bérbeadónak.
/10/. A lakbértámogatást meg kell szüntetni, ha a bérlő lakbérfizetési kötelezettségének két hónapig nem tesz eleget.
34. § /1/. A bérlő köteles megtéríteni a bérbeadó által nyújtott és szerződésben – vagy más megállapodásukban – meghatározott külön szolgáltatás díját.
/2/. Külön szolgáltatás mindaz, amit a Törvény és e rendelet nem bérbeadói kötelező szolgáltatásként állapít meg.
35. § A bérlő által a bérbeadó engedélyével végzett – egyébként a bérbeadót terhelő – felújítási, korszerűsítési munkák számlával igazolt értékét a bérbeadó külön megállapodás szerint beszámíthatja a lakbérbe.
A helyiséggazdálkodás szabályai
36. § /1/. A bérbeadó az üres, nem lakás céljára szolgáló helyiségek jegyzékét a Polgármesteri Hivatal folyamatosan a hirdetőtábláján és szükség szerint a helyi kábel-televízióban közzéteszi, a meghirdetett helyiségek bérleti feltételeiről, az érdeklődőknek a Polgármesteri Hivatal tájékoztatást ad, azzal, hogy egyidejűleg ismerteti az ajánlatok benyújtásának határidejét.
/2/. A beérkező bérleti ajánlatok közül a polgármester az önkormányzat számára gazdaságilag legkedvezőbbet fogadja el, szükség esetén licitálást is rendezhet.
/3/. A helyiségek átadásával, rendeltetésszerű használatával, karbantartásával, felújításával, továbbá a szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatban a bérbeadó és bérlő jogaira és kötelezettségeire a felek megállapodása az irányadó.
/4/. A helyiségek bérleti díja szabad megállapodás tárgya.
/5/. A bérleti szerződés csak határozott időre köthető.
37. § /1/. Önkormányzati helyiségek bérleti jogának átruházásához, vagy a cseréjéhez hozzájárulás nem adható, kivéve:
a. a cserélő fél a bérbeadó által meghatározott feltételeket vállalja és az egyéb törvényi feltételeknek megfelel,
b. az
1990. évi LXXXIV. törvény alapján bérleti jogot szerző egyéni vállalkozó, továbbá kizárólag természetes személyek részvételével működő gazdasági munkaközösség, illetve betéti társaság, vagy korlátolt felelősségű társaságnak a helyiség átruházásáról szóló megállapodásához azzal a feltétellel lehet hozzájárulni, h az átvevő a helyiség használati értékéhez igazodó új bér megfizetését vállalja, továbbá:
- az általa gyakorolni kívánt tevékenységhez szükséges engedéllyel rendelkezik,
- tevékenysége külön jogszabály rendelkezéseibe nem ütközik.
/2/. A bérleti jogviszony folytatására a Törvény rendelkezései az irányadóak.
38. § A bérlő a helyiségbe más személyt csak a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be.
A bérleti jogviszony megszűnésére a Törvény rendelkezései az irányadók.
Lakások és helyiségek elidegenítése
Lakások elidegenítése
A Törvény
46. §. a, pontja értelmében, az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra vételi jog nem áll fenn.
Elővásárlási joggal érintett lakások esetén:
/1/. A lakás vételára a Törvényben meghatározott feltételekkel megállapított forgalmi érték a lakottság tényének figyelembe vételével.
/2/. A vételár a beköltözhető forgalmi érték 90%-a.
/3/. A szerződés megkötésekor fizetendő vételárrészlet mértéke a vételár 10%-a.
/4/. A részletfizetés időtartama 25 év.
/5/. a) szerződéses kamat mértéke 20%,
b) a Ptk-ban megállapított kamat változása esetén a szerződéses kamat mértéke is változhat.
c) az adásvételi szerződést úgy kell megkötni, hogy a fennálló hitel kamata e rendelet módosítása esetén változhat.
/6/. Aki a vételár legalább 75%-át a szerződéskötéskor egy összegben megfizette kamatmentességet élvez.
/7/. Aki a vételárat egy éven belül kifizeti, a vételár 20%-ának megfelelő árengedmény illeti meg.
/8/. a) Az ingatlan értékesítésre történő kijelölése a Képviselő-testület hatásköre.
b) A Polgármesteri Hivatal az ingatlan forgalmi értékének megállapításától számított 30 napon belül köteles az elővásárlási jog jogosultját az ajánlattal megkeresni.
c) Az ajánlat tartalma e rendelet 3. sz. melléklete.
d) A jogosult az ajánlatra 30 napon belül köteles nyilatkozni.
/9/. Az adásvételi szerződést az önkormányzat nevében a polgármester köti.
Az adásvételi szerződésben a fennálló kölcsön összegének mértékéig a tartozás visszafizetésének időtartamára az önkormányzat javára jelzálogjogot és biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni.
Az ingatlan megterheléséhez a képviselő-testület hozzájárulása szükséges.
/1/. Az ingatlan csak a teljes vételár megfizetése után idegeníthető el, azaz elidegenítés esetén a fennálló tartozás kamataival együtt esedékessé válik.
/2/. A tulajdonos halála esetén fennálló tartozás – azonos feltételekkel történő átvállalására csak a tulajdonostárs, illetve a törvényes örökös jogosult amennyiben az ingatlan birtokába lép és életvitelszerűen azt lakja.
Helyiségek elidegenítése
45. §6 (1) A helyiségek forgalmi értékét a Törvény, a lakások forgalmi értékének megállapítására előírt szempontjai alapján kell megállapítani.
(2) Hatályon kívül helyezve 2023. 12. 01-től
(3) Elővásárlásra jogosult vétele esetén a vételár mértéke nem lehet magasabb a helyi forgalmi értéknél.
(4) Az elővásárlási joggal értékesítésre kerülő helyiségek eladásával kapcsolatos eljárást e rendelet 41. §. /9/ bekezdése alapján kell végrehajtani.
(5) A képviselő-testület a helyiségek elővásárlási jogosultjai részére részletfizetést és vételárengedményt csak kivételesen indokolt esetekben egyedi kérelemre engedélyez.
(6) Az elővásárlási joggal nem érintett helyiségek értékesítése a piaci feltételeknek megfelelően történik. Az elidegenítésből származó bevételek felhasználása
Az elidegenítésből származó bevételek felhasználására a Törvény rendelkezései az irányadók.
Átmeneti rendelkezések
Ha a szociális intézményből elbocsátott személy az intézménybe utaláskor a lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le a lakásügyi hatóság javára, részére legfeljebb 1 lakószobás, komfortos lakás bérbeadása ajánlható fel a pénzbeli térítés visszafizetése mellett.
/1/. Az e rendelet hatálybalépésekor a lakásban jogszerűen lakó személy befogadásához nem kell kérni a bérbeadónak
21. §-ában szabályozott hozzájárulását.
/2/. Ha az /1/ bekezdésben említett személy a lakásban jogcím nélkül maradt vissza.
a. a lakásbérleti jog folytatására a Törvény
32. §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
b. a jóhiszemű jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezésére vonatkozó szabályokat a Lakástörvény 67, 75 és 94. §-aiban meghatározott feltételek fennállása esetén kell alkalmazni.
Vegyes rendelkezések
/1/. Az igénylő a bérbeadási igényléshez az alábbi személyes adatszolgáltatásra köteles:
- név, születési hely, idő,
- lakcím (állandó, ideiglenes),
- tartózkodási hely,
- munkahely,
- jövedelmi, vagyoni viszonyokra vonatkozó igazolás, nyilatkozat,
- tartós egészségkárosodás esetén az egészségi állapotra vonatkozó igazolás.
Ezen adatszolgáltatás az igénylővel közös háztartásban élő valamennyi személyre vonatkozik.
/2/. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Törvény és a Ptk. rendelkezései az irányadók.
Ezen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
- Köröstarcsa, Kossuth u. 10.
- Békés Megyei Rendőr-főkapitányság Békéscsaba
- Önkéntes Tűzoltó Egyesület Köröstarcsa, Kossuth u. 2/4.
Ajánlat tartalma az elővásárlásra jogosultaknak
- A képviselő-testület értékesítésre kijelölésről szóló döntése,
- Az ingatlan adatai, társasház esetében a közös használatú ingatlanrész részletezése is,
- Az ingatlan forgalmi értéke,
- Az ingatlan e rendelet által megállapított vételára,
- A vételre vonatkozó feltételek (kedvezmények),
- A nyilatkozat megtételére nyitva álló idő,
- Nyugdíjas bérlő esetében amennyiben elővásárlási jogával nem kíván élni nyilatkozatra felhívás az értékesítéshez való hozzájáruláshoz.
Lakásigénylő lap szociális jellegű önkormányzati bérlakásra
Kérem a Polgármestert, hogy szociális rászorultságom alapján szíveskedjen szociális bérlakást biztosítani / nyilvántartásba venni vagyoni és jövedelmi viszonyaim alapján.
Igénylő neve:
|
|
Születési neve:
|
|
Házassági neve:
|
|
Születési helye:
|
|
Születés ideje:
|
|
Anyja neve:
|
|
Lakóhelye: állandó
ideiglenes |
|
Tartózkodási helye:
|
|
Állandó lakóhelyen való tartózkodás jogcíme: *
tulajdonos, tulajdonos hozzátartozója, egyéb:
Igénylővel együtt költözők adatai: *
Egyedül költözik, házastárs, élettárs, gyermek, egyéb rokon akinek eltartásáról gondosodik:
Mint igénylő kinyilatkozom, hogy nekem, illetve a velem együtt költözőknek
Ø létfenntartáshoz szükséges mértéken felüli ingó vagyonunk nincs,
Ø forgalomképes lakó –és üdülőingatlannal nem rendelkezünk,
Ø haszonélvezetünk alatt álló és általunk lakott, vagy általunk beköltözhető lakásingatlanunk nincs.
Mellékletként becsatolom az igazolások alapján kiállított jövedelemnyilatkozatot, mely három havi jövedelemszámítás alapján lett kitöltve
________________________ _____________________________________
igénylő aláírása igénylővel együtt költöző cselekvőképes személy aláírása