[2]Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló – módosított - 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében rögzített felhatalmazás alapján a város közterületeinek egységes rendszerű elnevezése, valamint az emléktábla-állítás és a közterületi alkotás elhelyezése szabályainak megteremtése érdekében a következő rendeletet alkotja:

1. §

 (1) A Közgyűlés a város közterületeinek megjelölése, azonosítása, a város lakott területén való jó tájékozódás igényes feltételeinek biztosítása érdekében e rendelet szabályai szerint a közterületneveket megállapítja, megváltoztatja, illetve megszünteti.

(2)[3] A Közgyűlés e rendelet keretei között adja hozzájárulását emléktábla-állítás és közterületi alkotás elhelyezéséhez.

A közterület-elnevezés általános szabályai

2. §

 (1) A közterületnév előtagból és a közterület jellegére utaló utótagból áll.

(2) A közterületnév előtagjának megállapításakor kerülni kell

a) a névismétlődéseket;

b) a névhalmozódásokat;

c) az idegen vagy nehezen kiejthető és a csak dátumból álló elnevezéseket.

(3) Betűszókkal, betűcsoportokkal, számjegyekkel közterületnév előtagja nem állapítható meg.

3. §

 (1)[4] Minden az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott önálló belterületi ingatlant, valamint külterületi beépítésre szánt területen telek megközelítésére szolgáló közterületet el kell nevezni, kivéve a lakótelepek közötti szerviz utakat és a saját használatú mezőgazdasági rendeltetésű dűlőutakat.

 (2) A közterület természetes folytatásaként később kialakuló új szakasz (meghosszabbítás) külön elnevezési eljárás nélkül a már elnevezett közterület nevét veszi fel.

4. §

(1) [5]A közterületnév meghatározásánál figyelemmel kell lenni a városrész, a szűkebb környék, a szomszédos közterületek, az érintett közterületen lévő intézmények jellegére, szellemiségére, hagyományaira, és[6] a nyelvhelyességi követelményekre.

(2) Az egyes városrészekben, lakónegyedekben a közterületneveket hasonló elnevezés-csoportból indokolt választani.

Közterület-elnevezés[7]

5. §

(1) [8]Személyről közterületet elnevezni halála után 5 év elteltével lehet.

(2) A közterületnév előtagjaként a személy családi és utónevét kell megállapítani, kivéve ha a névadó családi nevéről, vagy más általánosan elfogadott elnevezésről is közismert és személye ezáltal nem téveszthető össze.

6. §

 (1) Közterület-elnevezéssel emléket állítani olyan magyar személyiségnek lehet,

a) akinek tevékenysége a közjót, a nemzet szellemi, anyagi gyarapodását példaértékűen szolgálta és személye közmegbecsülést szerzett;

b) aki a tudományok, a művészetek, a sport, a közélet valamely területén kimagaslóan jelentőset alkotott;

c) aki a város életében, történetében kiemelkedő szerepe folytán jelentősen hozzájárult Kecskemét fejlődéséhez, hírnevének gyarapodásához.

(2) Közterületet lehet elnevezni olyan külföldi személyiségről is, akinek életműve az emberiségegyetemes értékeit gyarapította vagy[9] jelentős pozitív szerepet játszott hazánk, különösen[10] Kecskemét életében.

(3)[11]-----

(4)[12]-----

6/A.§[13]

„(1) A közterület 6.§ szerinti névadójáról, valamint a 4.§ (1) bekezdése szerinti közterületi elnevezésről a közterület kezdetén szöveges ismertető tábla helyezhető ki e rendelet 13.§ (2) és (3) bekezdéseiben foglaltak szerint.

(2) Az ismertető táblának a névadó személy megismertetése, vagy az egyéb elnevezés közérthetővé tétele érdekében történő kihelyezéséről a [14]Közgyűlés kulturális ügyekben feladat-és hatáskörrel rendelkező bizottsága javaslata alapján a Közgyűlés dönt.

Elnevezések védetté nyilvánítása

7. §

 (1) Védettek a város gazdaság- és településtörténeti szempontból jelentős, a XIX. század vége óta változatlan közterületnevek (1. sz. melléklet), a városrésznevek (2. sz. melléklet és a térkép), valamint a történelmi várostestet övező körútrendszer névrendje.

(2) [15]Védetté lehet nyilvánítani az olyan, legalább 50 éves közterületnevet, amely

a) sokat őriz a város korabeli szellemi arculatából, vagy

b) közmegbecsülést szerzett történelmi személyiségnek állít emléket, vagy

c) városunk múltjának megbecsülését juttatja kifejezésre.

(3) A védetté nyilvánításról a Közgyűlés a [16]Közgyűlés közterület-elnevezési ügyekben javaslattételi feladatkörrel rendelkező bizottsága előterjesztése alapján dönt.

(4) Védett közterületnevet megváltoztatni nem szabad.

(5) Amennyiben védett nevű közterület megszűnik, a közterületnév fennmaradásáról

(-----)[17] a megszűnéssel egyidejűleg kell gondoskodni.

(6) A védetté nyilvánítást a 11. § szerinti nyilvántartásban fel kell tüntetni.

Közterületnevek változtatása

8. §[18]

A közterületnév megváltoztatására a közterület-elnevezés 2.-6. § és 7.§ (4) bekezdés szerint szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy közterületnevet változtatni elsősorban az adott közterületen lakók többségének kérésére, vagy az érintett városrészi önkormányzat kezdeményezésére lehet.

9. §[19]

Városrészek elnevezése

10. §

 (1) A városrésznév a Belváros kivételével római számmal jelölt sorszámból és -város utótagú elnevezésből áll.

(2) A városrészek elnevezésére, azok nevének megváltoztatására és védetté nyilvánítására a közterület-elnevezés 2-4. § és 7.- 8. § szerinti szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A közterületnevek nyilvántartása

11. §[20]

A közterületek nevének jelölése

12. §

(1)[21] A közterület nevét a közgyűlés által elfogadott minta szerinti közterületnév-tábla jelöli. A közterületnév-tábla tartalmazza:

a) a közterület-név elő- és utótagját,

b) a városrész nevét,

c) a házszámtartományt és

d) a házszámok növekedési irányát.

(2)[22] A jegyző a közterületnév-tábla, és a 6/A.§ szerinti ismertető tábla kihelyezéséről a közgyűlési döntést követő 60 napon belül, karbantartása, cseréje és pótlása iránt szükség szerint gondoskodik.

13. §

 (1) A közterületnév-táblát el kell helyezni a közterület kezdetén, végén, valamint minden betorkolló közterületnél mindkét oldalon.

(2)[23] A közterületnév-táblát, a 6/A.§ szerinti táblát épületen, ennek hiányában kerítésen, vagy külön tartószerkezeten kell jól láthatóan elhelyezni.

(3) Az ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója a közterületnév-tábla elhelyezését és az ezzel kapcsolatos munka elvégzését tűrni köteles. Az elhelyezéssel okozott esetleges kárért a kihelyezéssel megbízott felelősséggel tartozik.

14. §

 A megváltoztatott közterületnév táblája - a tájékozódás zavartalansága érdekében - az új elnevezést tartalmazó tábla kihelyezésétől számított egy évig eredeti helyén marad, amelyen a névváltozást átlós áthúzás jelzi.

Az épületek számozása

15. §

(1) Minden önálló ingatlant (--------[24]), amelyen épületet, lakást, házat vagy egyéb célra szolgáló építményt (a továbbiakban: épület) létesítettek, számmal (a továbbiakban: házszám) kell ellátni.

(2) -------[25]

(3) A házszám belterületen a épület közterületen belüli sorszáma; külterületen a dűlőutak melletti folyamatos sorszám. Azonos házszámmal több lakóépület nem jelölhető.

(4) A belterületi épület házszámának megállapításakor a közterületen található beépítetlen, vagy olyan telek, amelyre építési engedélyt még nem adtak ki, beépítettnek tekintendő.

16. §

 (1) A házszámozás 1-el kezdődik és a közterület, vagy a dűlőút melletti utolsó épületig folyamatosan tart.

(2) A főútvonalak melletti épületek házszámozása a városközponttól kezdődik.

(3) A mellékútvonalak melletti épületek házszámozása a főútvonal felől kezdődik.

(4) Utca és út melletti épületek házszámozása növekedési irányban jobb oldalon páratlan, bal oldalon páros számokkal történik. A sor jellegű közterület házszámozása folyamatos.

(5) A tér, liget, park és, hasonló jellegű közterületek melletti épületek házszámozása folyamatosan emelkedő számsorrendben, az óramutató járásával ellentétes irányban történik. A számsor a városközpont felől csatlakozó utca bal oldalán kezdődik és a jobb oldalán ér véget.

(6) A több lépcsőházas épületeket lépcsőházanként kell házszámmal ellátni.

(7) [26]A már meglévő számozás után megosztott ingatlanon - a környező viszonyokra tekintettel - az épületek házszámát az újonnan kialakított telkek számának megfelelően az ábécé betűivel történő korlátlan alátöréssel lehet jelölni.

17. §

 (1) A épületek jelölése a házszámmal történik.

(2) A házszámot elsősorban a épület használója, kezelője ennek hiányában tulajdonosa köteles kihelyezni az épületre, lehetőleg a kapu melletti falon, kerítésen, úgy, hogy az a közterületről jól látható legyen

(3) Házszámváltozás esetén az új házszám elhelyezésére a 14.§ előírásait kell alkalmazni.

Emléktábla állítás

18. §

 A város közterületein, és a közterületek mellett elhelyezkedő ingatlanok külső falain emléktábla csak a Közgyűlés hozzájárulásával helyezhető el, amelynek megadását a Közgyűlés külön feltételhez is kötheti.

19. §

   (1)[27] Emléktábla állításhoz hozzájárulás akkor adható, ha

a) az településképi és örökségvédelmi érdeket nem sért,

b) olyan személynek állít emléket, aki megfelel a 6. §-ban foglaltaknak.

(2) A Közgyűlés határozhat emléktábla megszüntetéséről, ha az emléktábla-állítás (1) bekezdés szerinti feltételei már nem állnak fenn.

20. §[28]

21. §

 A közgyűlési hozzájárulás nélkül vagy a hozzájárulásról szóló határozatban foglaltaktól eltérően[29] elhelyezett emléktáblát a jegyző - az eltávolításra vonatkozó felszólítás átvétele után 15 nap elteltével - az emléktábla tulajdonosának költségére leszereltetheti és elszállíttathatja. Az ebből származó költségeket az emléktábla tulajdonosának meg kell térítenie.

22. §

 A város közterületein elhelyezett emléktáblákról a jegyző nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

a) az emléktábla helyét, a kihelyezés időpontját, a közgyűlési határozat számát;

b) a kihelyező nevét, címét;

c) az emléktábla szövegét.

Szabálysértési rendelkezések[30]

23. §

Eljárási rendelkezések

24. §

(1) Közterületnév megállapítását, a 3. § (1) bekezdése szerinti esetben a közterület ingatlan-nyilvántartásban történt lejegyzését követő 30 napon belül a jegyző kezdeményezi, egyéb esetekben a város területén lakóhellyel rendelkező magánszemély, a városban működő szervezet kezdeményezheti, és[31] javaslatot tehet a közterület nevére.

Közterületnév 8. § szerinti megváltoztatására irányuló kezdeményezéshez mellékelni kell az adott közterületen lakók többségének a kezdeményezést támogató, aláírásukkal hitelesített nyilatkozatát.

(2) Közterület-elnevezésre, az elnevezés megváltoztatására irányuló kezdeményezéseket a [32]Közgyűlés közterület-elnevezési ügyekben javaslattételi feladatkörrel rendelkező bizottságához kell benyújtani.

(3) Az előkészítő munka során a [33]közgyűlés közterület-elnevezési ügyekben javaslattételi feladatkörrel rendelkező bizottsága a területileg érintett önkormányzati képviselő[34], valamint a városrészi önkormányzat bevonásával lehetőséget biztosít a közterületnév megállapításával közvetlenül érintettek vélemény-nyilvánítására.

(4) A [35]Közgyűlés kulturális, oktatási és egyházügyi ügyekben feladat-és hatáskörrel rendelkező bizottságai véleményezik azon közterület elnevezésekre vonatkozó előterjesztéseket, amelyek valamely oktatói, tudományos, művészeti, egyházi, kulturális munkásságáról neves személyiség emlékének megörökítésére irányulnak.

(5) [36]A jegyző a közterület-elnevezésről, a közterületnév változásról személyről elnevezett közterületek esetében a személy életútjának rövid ismertetésével együtt a helyben szokásos módon tájékoztatást ad ki.

(6) -------[37]

25. §

 (1) Az emléktábla elhelyezésére irányuló kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a)[38] az emléktábla megjelenését ábrázoló méretarányos tervet, vagy fényképet, a tervezett szöveg, ábra, betűforma, méret, anyag és a színek megjelölésével,

b) a kihelyezés helyének, módjának pontos megjelölését;

c) az ingatlan tulajdonosának írásbeli hozzájárulását;

d) a kérelmező és a kivitelezésért felelős személy nevét, címét;

e) nyilatkozatot a szükség szerinti karbantartás, javítás, helyreállítás, vállalásáról;

f)[39] műemléket érintő vagy műemléki jelentőségű területen kihelyezendő emléktábla esetén az örökségvédelmi hatóság előzetes hozzájáruló nyilatkozatát, vagy engedélyét.

  g)[40] az emléktáblára kerülő adatok szakmai, történeti helyességének alátámasztására szolgáló forrásmunkákat (---------[41]).

(2) Emléktábla megszüntetését a város területén lakóhellyel rendelkező magánszemély és a városban székhellyel rendelkező szervezet kezdeményezheti.

(3)[42] Az emléktábla elhelyezésének engedélyezéséről, valamint a megszüntetés kezdeményezéséről a Közgyűlés - a [43]Közgyűlés városrendezési ügyekben feladat-és hatáskörrel rendelkező bizottsága véleményének figyelembevételével, a [44]Közgyűlés kulturális ügyekben feladat-és hatáskörrel rendelkező bizottsága előterjesztése alapján dönt.

Közterületi alkotások[45]

25/A. §

(1) Közterületi alkotás elhelyezését és az elhelyezés megszüntetését bárki kezdeményezheti.

(2) A közterületi alkotás elhelyezésére irányuló kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

1. a közterületi alkotás elhelyezésének indokát,
2. a kérelmező nevét, címét,
3. az elhelyezés javasolt helyszínét,
4. a költségvállalás módját,
5. nyilatkozatot a szükség szerinti karbantartás, javítás, helyreállítás vállalásáról.

(3) Amennyiben a közterületi alkotás a 26. § 21. pontjában meghatározott emlékmű, akkor a kezdeményezéshez a (2) bekezdésben meghatározott tartalmi elemeken túl mellékelni kell az elhelyezést alátámasztó levéltári kutatásokat, vagy publikált helytörténeti és kortörténeti[46] adatokat.

(4) A közterületi alkotás elhelyezésének engedélyezéséről, valamint a megszüntetés kezdeményezéséről a Közgyűlés - a [47]Közgyűlés kulturális ügyekben feladat-és hatáskörrel rendelkező bizottsága véleményének figyelembevételével, a [48]Közgyűlés városrendezési ügyekben feladat-és hatáskörrel rendelkező bizottsága előterjesztése alapján - dönt.

(5)[49] A közterületi alkotás elhelyezéséről szóló közgyűlési előterjesztésnek tartalmaznia kell a (2) bekezdésben, valamint emlékmű esetében a (3) bekezdésben rögzített adatok mellett a műalkotás műszaki dokumentációját, mely tartalmazza a helyszínrajzot az elhelyezésről és a környezetbe illesztésről, a meglévő és a tervezett közművekről, vázlatot vagy 1:5 méretű makettet az alkotásról, az anyaghasználat megjelölésével és a felirat szöveg-tervezetével.

(6) A közterületi alkotás terveinek, valamint a javasolt helyszín vagy helyszínek[50] véleményezése érdekében a Közgyűlés a döntése meghozatala előtt szakértőkből álló munkacsoportot hozhat létre.

(7) A megszüntetésre irányuló kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a közterületi alkotás elbontásának vagy áthelyezésének indokát,

b) az elhelyezés javasolt helyszínét,

c) az elbontással vagy áthelyezéssel kapcsolatosan felmerült költségek fedezetét, és

d) az alkotó, vagy a szerzői jogi jogutódok írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát.

(8) A város közterületein elhelyezett közterületi alkotásokról a jegyző nyilvántartást vezet, amely az alábbi adatokat tartalmazza:

a)az alkotó és az alkotás megnevezését,

b)a közterületi alkotás helyszínét,

c)fényképfelvételt a közterületi alkotásról,

d)a kihelyezés időpontját, és

e)a közgyűlési határozat számát.

Értelmező és záró rendelkezések

26. §

 E rendelet alkalmazása során:

1. [51]Közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv) 2. § 13. pontjában meghatározott fogalom.

A közterület jellege szerint lehet: út, utca, tér, sor, körút, fasor, park, liget, dűlőút, köz.

2. Utca: a város belterületi ingatlanjait a városi közlekedés hálózatába bekapcsoló, két oldalán folyamatosan beépített, vagy beépíthető közterület.

3. Út: olyan városszerkezeti szempontból jelentősebb utca, amely az alacsonyabb rendű utcákat gyűjti össze.

4. Tér: utak, utcák kereszteződésében, csomópontjában városrendezési, földrajzi sajátosságok alapján kialakított elsősorban közösségi, vagy városképi célokat szolgáló nagyobb közterület, amelynek minden oldala körülépített, vagy körülépíthető.

5. Sor: olyan utca, vagy út, amelynek csak az egyik oldala beépített, vagy beépíthető.

6. Fasor: szélein, vagy közepén jellemzően azonos fajtájú fákkal szabályosan végigültetett utca, vagy út.

7. Körút: a városi úthálózat olyan főútvonala, amely a város központját, vagy a belső városrészek együttesét körülövezi.

8. Park: a természeti táj sajátos elemei alapján kialakított és gondozott közhasználatú nagyobb terjedelmű kert, főként fákkal, cserjékkel, gyepfelülettel, tereptárgyakkal.

9. Dűlőút: a város határában lévő földút, amely a település története során hagyományosan kialakult mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanokat, s az azon kialakított tanyákat köti össze a magasabb rendű utakkal.

10. Köz: a város magasabb rendű útjait összekötő utca.

11. Liget: nagyobb kiterjedésű park.

12. Sétány: földrajzi adottságai, kiterjedése alapján pihenésre, szabadidő eltöltésére alkalmas utca, esetleg telepített zöldfelülettel, közhasználatú tereptárgyakkal (padok, szabadtéri játékok stb.).

13.[52] Közterület-név: a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról szóló 303/2007. (XI. 14.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése j) pontjában meghatározott fogalom.

14. Városrész: a város közigazgatási határain belül történeti fejlődés során és új beépítéssel kialakult településrész.

15. Emléktábla: az épületen, falon vagy önálló tartószerkezeten elhelyezett, felirattal vagy domborműves ábrázolással, esetleg mindkettővel megalkotott kő- vagy érctábla, amely a megjelölt hellyel kapcsolatban álló eseményt, -----[53] valamikor ott élt, működött (-----[54]), tartózkodott személyiség képmását vagy életének valamely mozzanatát örökíti meg.

16. Városközpont: a Kossuth, Deák Ferenc, a Szabadság és a Széchenyi teret magába foglaló téregyüttes.

17. A város műemléki jelentőségű területe: a Nemzeti Örökség részét képező Történeti Főtér Együttes területe, amelynek határleírását a közterületek használatáról szóló önkormányzati rendelet[55] tartalmazza.

18. A történelmi várostestet övező körútrendszer névrendje: a nagy (vagy első) körút különböző szakaszainak az az évszázados névrendje, amely szerint a körútszakaszok az általuk határolt városrész nevét vagy ahhoz kötődő nevet viselnek, azaz Árpád krt, Mária krt, Széchenyi krt, Bethlen krt, Kuruc krt, Erzsébet krt, Kossuth krt.

19. Névhalmozódás: több, más-más jellegű közterület ugyanazon előtaggal történő elnevezése (pl.: Széchenyi tér, Széchenyi sétány, Széchenyi krt. stb.)

20.[56] Közterületi alkotás: díszítő vagy használati értékkel is rendelkező képző-, iparművészeti alkotás, emlékmű vagy emlékkő.

21[57]. Emlékmű: jelentős történeti eseménynek vagy személynek emléket állító köztéri műalkotás.

22.[58] Emlékkő: földön elhelyezett, felirattal ellátott durván megfaragott kőtömb, amely a megjelölt hellyel kapcsolatban álló eseményre vagy az emlékezéssel kapcsolatban lévő személyre utaló szöveget, ábrát, domborművet tartalmaz.

27. §

 E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti a közterület- és városrésznevek megállapításáról, valamint azok jelöléséről szóló 25/1991. (VIII. 29.) KR. sz. rendelet.

Kecskemét, 1996. április 3.

Katona László                                                                                  Dr. Peredi Katalin

           polgármester                                                                                   jegyző

1. melléklet a19/1996. (IV. 9.) önkormányzati rendelethez

Védett utcanevek[59]

2. melléklet a19/1996. (IV. 9.) önkormányzati rendelethez

Kecskemét megyei jogú város városrésznevei