E rendelet hatálya Rudolftelep község területén, az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakásokra (továbbiakban: lakás) és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (továbbiakban: helyiségek) terjed ki.

(1) Az üresen állós és megüresedett komfortosnál alacsonyabb komfortfokozatú önkormányzati lakásokat - az e rendeletben foglalt kivételekkel - szociális alapon történő bérbeadással kell hasznosítani.

(2) A szociális alapon történő bérbeadás mellett biztosítani kell a lakástörvényben az önkormányzat részére előírt elhelyezési és bérbeadói kötelezettségeket is.

(3) Önkormányzati lakás csak annak a lakással nem rendelkező családnak (személynek) adható bérbe, aki e rendeletben meghatározott pályázati feltételeknek megfelel.

(4) A község megfelelő szakember ellátása érdekében a szakemberek elhelyezése céljából legfeljebb 5 évre önkormányzati bérlakás biztosítható.

(5) Szociális önkormányzati bérlakásra határozott idejű bérleti szerződés köthető.

Ennek időtartama - a rendeletben foglalt kivételekkel minimum 5 év, kivéve, ha a bérlő ennél a bérlakás rövidebb - idejű bérbeadást kér.

3. § (1) Szociális helyzet alapján bérlakásra az a nagykorú magyar állampolgár jogosult, aki:

4. § (1) Szociális helyzet alapján történő bérbevétel iránti igényt (továbbiakban: lakásigény) az erre rendszeresített formanyomtatványon a körjegyzőséghez kell benyújtani, amelyhez csatolni szükséges a jövedelemigazolásokat.

(2) Házastársak és élettársak igénylésüket csak együttesen nyújthatják be.

(3) A Polgármesteri Hivatal a benyújtott igényléseket nyilvántartásba veszi és erről az érdekelteket értesíti.

(1) Szociális helyzet alapján csak olyan lakásra köthető bérleti szerződés, melynek nagyság a a bérlő jogos lakásigénye mértékének felső határát nem haladja meg.

(2) A jogos lakásigény mértéke - az együtt költöző személyek számától függően a következő:

(3) A bérbeadó az alsó és felső határok közötti szobaszámú lakást adhat - e határokat is beleértve.

(4) Az együtt költöző személyek számának megállapítása során a még meg nem született gyermek csak 6 hónapon túli terhesség igazolása után vehető figyelembe

6. § (1) Jelen rendelet 2.§. (3) bekezdésében meghatározott lakásokat, amennyiben bérkijelölési jog nem áll fenn, a megüresedést követő 15 napon belül meg kell hirdetni - legalább 15 napos határidővel - körjegyzőség hirdetőtábláján illetőleg a helyben szokásos módon.

(2) A hirdetmény kiadásának tartalmaznia kell:

(3) A versenytárgyaláson az vehet részt, aki a 20.000.-Ft bánatpénzt a versenytárgyalás előtt befizette.

(4) A versenytárgyalást a bérbeadó folytatja le, melyről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(5) A bérbeadó a benyújtott pályázatokat e rendelet szabályainak figyelembevételével kell elkészíteni.

(6) A pályázat elnyerésére több, azonos sorrendben pályázó közül a bérlő személyét a képviselő-testület választja ki.

(7) A bérbeadó a (2) illetve (3) bekezdésben meghatározottak alapján a pályázatot elnyert személlyel köti meg a lakásbérleti szerződést.

(8) A versenyeztetés tárgya a meghirdetett lakás havi lakbére. A versenytárgyalást az nyeri meg, aki a legmagasabb havi összegű lakbérre tesz ajánlatot. A bérbeadó a bánatpénz összegét jogosult az esedékes lakbérbe beszámítani.

(9) A bérleti szerződést a pályázat nyertesével, illetve az általa megjelölt személlyel, mint bérlőtárssal kell megkötni határozatlan időre.

(10) Amennyiben a pályázat nyertese visszalép, úgy az általa letétbe helyezett bánatpénzt elveszíti, s a bérbeadó jogosult a soron következő ajánlattevőnek a bérleti szerződés megkötésére ajánlatot tenni.

7. § (1) A község szakember ellátottságának biztosítása érdekében a képviselő-testület a bérbeadási névjegyzék és versenytárgyalás mellőzésével - egyedi esetben határozhatja meg a bérlő személyét, a bérbeadás feltételeit és a bérbeadás időtartamát.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az igényjogosultságra a lakásigény mértékére vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

(3) A szakemberek elhelyezése céljából bérbe adott lakásra a rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy:

8. § (1) A bérlő kijelölési joggal érintett lakás megüresedését követő 8 napon belül fel kell hívni a bérkijelölési jog jogosultját, hogy a felhívás kézhezvételtől számított 15 napon belül közölje, hogy a bérleti szerződést kivel és milyen feltételekkel kell megkötni.

(1a) A felhívásnak tartalmaznia kell, hogy amennyiben a megadott határidőig nem nyilatkozik, a közüzemi és fenntartási költségek a bérkijelölési jog jogosultját terhelik.

Ha a bíróság a házasság felbontása során valamelyik felet saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezi az önkormányzati bérlakás elhagyására, az elhelyezésre jogosultat szükséglakás illeti meg, illetve egészségügyi körülményére tekintettel egy szoba komfort nélküli lakás.

Ha a szociális intézményből elbocsájtott személy korábban pénzbeni térítés ellenében mondott le az önkormányzati bérlakás bérleti jogviszonyáról, az intézményből történő elbocsájtása esetén, egy szobás, komfort nélküli lakásra tarthat igényt, ha a kapott pénzbeni térítést visszafizeti.

11. § (1) A bérleti szerződés megkötésekor a bérlő köteles

(2) A bérleti szerződés megszűnése után a kaució visszafizetésre kerül, ha a bérlő a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadta a bérbeadónak. A visszafizetést a lakás átvételétől számított 15 napon belül kell teljesíteni.

12. § (1) A bérbeadó a lakást a bérlő részére a leltár szerint tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles átadni A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. A bérbeadó és a bérlő azonban megállapodhat, hogy a szükséges munkákat a bérlő helyett és költségére elvégzi.

(2) A bérbeadó a régi bérlő és a leendő bérlő írásban megállapodhatnak, hogy a régi bérlőt terhelő rendbetételi kötelezettséget a leendő bérlő - térítés ellenében átvállalja.

13. § Bármilyen célra bérbeadott lakásnál a bérbeadó jogosult a lakástörvény 9.§., 10.§., 13.§., 19.§.-ban említett megállapodások tartalmának meghatározására.

(1) A fizetendő lakbér mértéke 2007. augusztus 1-től

(2) Szociális helyzet alapján bérelt lakás esetében a bérlő az önkormányzat szociális rendeletében megállapított feltételek szerint jogosult lakbértámogatásra.

15. § (1) Az önkormányzati bérlakást jogcím nélkül használó a jogcím nélküli használat kezdetétől használati díjat köteles fizetni, melynek mértéke a jogcím nélküli használat kezdetétől a 11. hónap végéig a lakásra megállapított lakbér kétszerese, a 12. hónaptól pedig a lakás lakbérének háromszorosa.

(2) A bérbeadó az (1) bekezdésben említett esetben a jogcím nélküli használat kezdetétől, illetve a tudomásra jutástól számított 30 napon belül köteles a lakás kiürítése iránt a peres eljárást megindítani.

16. § (1) A bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül a lakásba befogadhatja házastársát, gyermekét (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek) jogszerűen befogadott gyermekétől született unokáját, valamint szülőjét (örökbefogadó, mostoha, valamint nevelőszülő)

(2) A bérlő a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával fogadhatja be a lakásba az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó unokáját, tervérét, élettársát.

(3) A (2) bekezdésben említett személyek esetében a hozzájárulás akkor adható meg, ha a befogadást követően a lakásban lakó személyek mindegyikére legalább 6 m2 lakószoba terület jut.

(4) A bérbeadó hozzájárulásával befogadott személyek a bérleti szerződés megszűnése után elhelyezésre nem tarthatnak igényt a bérleti jogviszonyt nem folytathatják.

17. § (1) A bérbeadó, a bérlő és a vele együtt lakó házastársa közös kérelmére a bérlőtársi szerződést köteles megkötni.

(2) Szociális helyzet alapján való bérbeadásnál a bérleti szerződés megkötésekor - kérelemre - az élettárssal is köthető bérlőtársi szerződés.

(3) A bérbeadó , a bérlő és a vele együtt lakó élettársa, unokája, testvére, gyermeke (örökbefogadott, mostoha, és nevelt gyermek) valamint szülője (örökbefogadó, mostoha, valamint nevelőszülő) közös kérelmére akkor köthet bérlőtársi szerződést, ha legalább két éve a lakásban együtt laknak, és az önkormányzat területén bérlakásuk, vagy lakástulajdonuk nincs. (ideértve a lakásrész tulajdont is)

18. § (1) A bérlő a határozatlan időre bérbeadott lakás esetén a lakásbérleti jog folytatása ellenében - a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával - tartási szerződést köthet.

(2) A tartási szerződéshez való hozzájárulást meg kell tagadni, ha:

(3) A bérbeadó a hozzájárulást megelőzően a (2) bekezdésben meghatározott körülményeket az egyedi esetekben köteles tisztázni.

19. § (1) A bérlő halála esetén az eltartó a lakásbérleti jogot akkor folytathatja, ha:

(2) Önkormányzati lakás esetén az, akit e törvény alapján a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba, a lakásbérleti jog folytatására jogosult, ha a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.

(1) A bérlő a lakás egy részét a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával lakás céljára albérletbe adhatja.

(2) A bérbeadó az albérletbe adáshoz akkor járulhat hozzá, ha az albérletbe adás után a lakásban lakó személyek mindegyikére legalább 6 m2 lakószoba terület jut.

(3) A bérleti szerződés megszűnése esetén a bérbeadónak az albérlővel szemben elhelyezési kötelezettsége nincs.

(1) A bérbeadó a lakáscsere szerződéshez kizárólag akkor adhatja meg a hozzájárulását, ha az önkormányzati lakás bérlője a lakást másik lakás bérletére, vagy tulajdonjogára cseréli. Egy lakás több lakásra is elcserélhető.

(2) A bérbeadó a hozzájárulást írásban köteles megadni. Ennek keretében tájékoztatni kell a cserepartnert a lakással összefüggő - e rendelet szabályai szerinti - bérlői kötelezettségekről, valamint a lakbér összegéről.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő tartalmú lakásbérleti szerződés csak a csere folytán bérleti jogot szerző hozzájárulásával köthető.

(4) A bérbeadó a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha:

(5) Ha a cserélő felek a csereszerződésben másként nem állapodtak meg, a bérlővel együttlakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.

22. § (1) A bérbeadó az üresen álló, vagy megüresedett önkormányzati bérlakást csak kivételesen indokolt esetben adhatja nem lakás céljára bérbe. A bérbeadás kérdésében a Képviselő-testület dönt. Döntésénél mindenkor figyelembe veszi a település lakosságát, a lakosság szélesebb körét érintő, a helyi közszolgáltatás érdekeit szolgáló feladatok megoldását.

23. § A bérbeadó és a bérlő a határozatlan időre kötött bérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik, ha a bérlő kisebb szobaszámú, vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakás bérbeadását kéri, feltéve, hogy a bérlőnek a lakásra bérleti díj, illetve közüzemi díjtartozása nincs, vagy azt előzetesen rendezi.

24. § (1) A bérlő és a bérbeadó a határozatlan időre kötött bérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik, ha a bérlő másik önkormányzati bérlakás bérbeadását nem kéri.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a bérlőt pénzbeli térítés illeti meg, melynek mértéke a komfortfokozattól és az alapterülettől függően az alábbi:

(3) Ha a lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése során a bérbeadó a másik lakás mellett pénzbeli térítést is fizet, ennek összege a két lakás használati értékének különbözete.

(4) A pénzbeli térítés attól a naptól számított 15 napon belül kell kifizetni a bérlő részére, amikor a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmaz állapotban átadta a bérlőnek.

25. § (1) A bérbeadó a határozatlan időre szóló bérleti szerződést a lakás átalakítása, korszerűsítése, lebontása céljából felmondhatja, ebben az esetben a bérlő részére cserelakást kell felajánlani.

(2) Ha a bérlő cserelakásra nem tart igényt, pénzbeli térítés illeti meg, amelynek mértéke azonos a 24. § (2) bekezdésében foglalt lakásbérlet közös megegyezéssel történő megszüntetésénél járó összeggel.

(3) Egyéb felmondási okokat a Tv. 24-25-26.§-ai szabályozzák.

26. § A bérleti szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy - a Tv, alapján bérleti jog folytatására jogosultak kivételével - másikra lakásra nem tarthat igényt.

(1) Az épület ill. a bérlő állandó lakásában végzett karbantartási, felújítási, helyreállítási munkák időtartamára a bérbeadó átmenetileg az erre a célra fenntartott lakásokban helyezheti el a bérlőt.

(2) A bérlő bérleti jogviszonya a bérbeadóval történő megállapodásban megállapított határidőig, de legfeljebb addig szünetel, amíg a bérbeadó a munkálatokat befejezi és a lakás újra birtokba vehető.

(3) Átmeneti elhelyezésre fenntartott lakásokar üresen kell tartani és számának szükségességét a Képviselő-testület évente felülvizsgálja.

28. § Önkormányzati tulajdonban álló helyiségek bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire a bérlet megszűnésére, a lakásbérlet szabályait kell az alkalmazni az alábbi eltérésekkel

29. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló üres, vagy megüresedő nem lakás céljára szolgáló helyiségeket (továbbiakban: helyiség) a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel pályázat útján kell bérbeadni.

(2) A helyiség a Képviselő-testület egyedi döntése alapján közérdekből, lakosság szélesebb körét érintő, a helyi közszolgáltatás érdekeit szolgáló ill kötelező elhelyezési feladatok megoldása érdekében adható bérbe.

(3) Önkormányzati helyiségre bérleti szerződés határozott időre köthető, amelynek időtartama legfeljebb 5 év.

30. § (1) A helyiséget, megüresedését követő 15 napon belül, legalább 15 napos határidővel, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján ill. a helyben szokásos módon a bérbeadó hirdeti meg, ill. teszi közzé.

(2) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

(3) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell:

(4) Ha az előírt időben csak egy pályázat érkezik, a kiírást meg kell ismételni, melyről a pályázót tájékoztatni kell.

31. § (1) A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki a pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta.

(2) A pályázatot az nyeri meg, aki a legnagyobb összegű havi bér megfizetését vállalja.

(3) A pályázati eljárás tárgya a meghirdetett helyiség havi bérleti díja, melyet a Polgármesteri Hivatal Jegyzője határoz meg.

(4) A bérleti szerződést a pályázat nyertesével, ill. az általa megjelölt személlyel, mint bérlőtárssal kell megkötni a pályázati tárgyalástól számított 8 napon belül. Amennyiben a határidőn belül a nyertes pályázó visszalép, a bánatpénzt elveszíti és soron következő ajánlattevővel lehet a szerződést megkötni.

32. § (1) A bérbeadó nem köteles a bérlőnek a helyiséget úgy bérbeadni, hogy az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon legyen kialakítva, felszerelve, berendezve.

(2) A bérlő köteles gondoskodni a

33. § (1) A bérlő a bérbeadó hozzájárulásával más személyt a helyiségbe befogadhat, ha azonos vagy hasonló jellegű tevékenységet folytatnak és a helyiségre bérlőtársi szerződést kötnek.

(2) Ha valamelyik bérlőtárs jogviszonya megszűnik, a visszamaradt bérlőtárs az egész helyiség bérlőjévé válik.

34. § (1) A bérlő a helyiséget csak másik önkormányzati tulajdonú helyiségre cserélheti el, illetve a helyiség eredeti bérleti jogát átruházhatja a bérleti szerződésben foglalt időtartam mellett.

(2) A bérbeadó a helyiségek cseréjéhez és a bérleti jog átruházásához hozzájárul, ha az új bérlő az általa gyakorolni kívánt tevékenységhez szükséges engedéllyel rendelkezik, és a tevékenység a helyiség rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti és az új bérlő a bérleti szerződés megkötése előtt bérleti jog átruházása esetén a helyiség éves bérleti díja kétszeres összegének, csere esetén külön-külön az éves bérleti díjnak megfelelő összegű egyszeri vissza nem térítendő hozzájárulási díjat megfizet az önkormányzatnak.

35. § (1) A bérlő, a számára átmenetileg felesleges helyiség 50%-át meg nem haladó helyiség részét a bérbeadó hozzájárulásával albérletbe adhatja, ha a helyiség rendeltetése nem változik, és az albérlet időtartamától függően az alábbi vissza nem térítendő hozzájárulási díjat megfizeti az önkormányzatnak:

(2) A bérlő a helyiség átruházásáról szóló megállapodását, annak megkötésétől számított 15 napon belül köteles a bérbeadónak a hozzájárulása megadása érdekében megküldeni.

(3) A megállapodásnak tartalmaznia kell:

(4) A bérbeadó a hozzájárulás megadását kötelező megtagadni, ha az átvevő:

36. § A lakások és helyiségek bérbeadásával kapcsolatos feladatokat a jelenleg is az önkormányzati bérlakások és helyiségek kezelésével, bérbeadásával megbízott gazdasági társaság (PROVIDEÁL KFT.) látja.

37. § E rendelet felhatalmazza az önkormányzat intézményeit, hogy a feladatainak ellátásához szükséges lakások és helyiségek bérbeadásának feltételeit a rendeletben előírtaktól eltérően is szabályozhatják.

38. § Önkormányzati bérlakás bérletével kapcsolatos személyes adatok szolgáltatására az érintett állampolgár - az együtt költözők vonatkozásában is - az alábbiakban köteles:

(1) A rendelet hatálybalépése előtt benyújtott és nyilvántartásba vett lakásigényeket a Polgármesteri Hivatal 1996. június 30. felülvizsgálja és a jelen rendeletben foglalt szabályok szerint elbírálja.

(2) A nyilvántartott lakásigényeket az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül törölni kell és rendelkezni kell a befizetett igénylési letét visszafizetéséről

(1) E rendelet szempontjából rudolftelepi tényleges lakóhelyűnek az tekinthető, aki rudolftelepi bejelentett lakcímmel rendelkezik és a sorkatonai szolgálatát teljesíti, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat átmenetileg külföldön dolgozik, más helységben tartós kiküldetésben van.

(2) A lakásigénylővel együtt költöző személyként: a házastársat, élettársat, testvért, egyenesági rokont (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeket, örökbefogadó mostoha és nevelőszülő) lehet figyelembe venni, ha az igénylővel állandó jelleggel együtt lakik és az igénylővel együtt költözik a lakásba.

(3) E rendelet alkalmazása szempontjából nem számít résztulajdonosnak az öröklés útján haszonélvezettel terhelten szerzett 1/2 vagy annál kisebb tulajdoni hányad.

(4) Jövedelem:

(1) E rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba azzal, hogy a folyamatban lévő ügyekben - az igényjogosultságra, a lakásigény mértékére, valamint a lakásbérleti jogviszonnyal kapcsolatos egyes kérdésekre vonatkozó ügyeknél - a korábban hatályba volt rendeletek előírásait kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg, a nem lakás célú létesítmények bérbeadásáról szóló 16/1995.(XII.15.) sz. önkormányzati rendelet hatályát veszti.