ELŐSZÁLLÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

 KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK

10/1997. (VII.1.) ÖK. számú

r e n d e l e t e

Önkormányzat jelképeiről és a jelképek használatáról

(egységes szerkezetben)

Előszállás Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1944. évi XX. Törvény 44/A. 1. § (1) bekezdés f) pontja, továbbá a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 1. § /6/ bekezdése alapján biztosított jogkörében, valamint a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. tv. alapján  az Önkormányzat jelképeiről és azok használatának rendjéről a következő rendeletet alkotja:

Az Önkormányzat jelképei

1. §
   

Az Önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok:

a címer és a zászló, valamint a pecsét.

A címer leírása

2. §

Az Önkormányzat címere:

Címerpajzs: ovális, körben szalagdísz, belső rész függőleges és vízszintes hatrészes osztással.

Szalagdísz körbe: „PREIDIUM ELŐSZÁLÁS” felirat. Alul baloldalon búzakalász koszorú, jobboldalt szőlővessző koszorú.

Belső mezők: baloldalt fent három nádszál, alatt a cisztercita rend címere, a legalsó mező üres. Jobboldalt fent szőlőtőke, alatta őrdaru, legalsó mező szintén üres. Függőleges elválasztó vonal felső végén kehely, a kehely felett a szalagdíszen csillag. A címerpajzs alatt vízszintes ívelt szalagon „ELŐSZÁLLÁS NAGYKÖZSÉG” felirat.

Címer színezete: homokszín alapon fekete rajzolat.

A címer használatának köre és szabályai

3. §

/1/ Az Önkormányzat címerét mint díszítő jelképet használni lehet:

a) az önkormányzat körpecsétjén, amely pecsétnyomó, illetőleg gumibélyegző lehet: pecsétnyomó legkisebb 40 mm,. Gumibélyegző legnagyobb 35 mm átmérőjű, megfelelő körirattal ellátva lehet.[1]

b) az önkormányzat zászlaján,[2]

c) az Önkormányzat szerveinek, a polgármesternek, jegyzőnek készített levélpapírok fejlécén, illetve borítékján,

d) az Önkormányzat által kiadott díszokleveleken, emléklapokon, kitüntető vagy emlékérmeken,

e) a Községháza épületének bejáratánál, dísztermében (tanácskozó termében) és más protokolláris  célt szolgáló helyiségeiben,

f) az Önkormányzat intézményei bejáratánál és vezetőinek irodáiban,

g) az Önkormányzat és szervei által megjelentetett, a település életével foglalkozó kiadványokon, meghívókon, emléktárgyakon,

h) a községbe vezető utak mellett a közigazgatási határnál lévő táblán.

/2/ Az Önkormányzat címerével ellátott körpecsét az Önkormányzat és más bel-, illetve külföldi önkormányzatok közötti kapcsolatokban protokolláris célból, illetőleg ilyen tartalmú szerződések, megállapodások hitelesítésekor, valamint az önkormányzat belső működésével és szervezeti felépítésével kapcsolatos rendelkezések, kitüntető oklevelek hitelesítésekor használható.[3]

/3/ Az Önkormányzat címerével ellátott körpecsét hatósági eljárás során nem alkalmazható!

4. §

/1/ A 3. § /1/ bekezdésének g) pontjában meghatározottakon kívül más jogi személy számára az általa készített kiadványokon vagy jellegzetes termékeken az önkormányzat címerének használatát – kérelemre – a jegyző javaslata alapján a képviselőtestület engedélyezheti.[1]

/2/ Kereskedelmi vagy reklámcélú felhasználás esetén a címer használatáért gyártási és forgalmazási díjat kell fizetni. A díj mértékét a jegyző javaslata alapján a Képviselőtestület állapítja meg.[2]

/3/ A díj megállapítása történhet egy összegben, évi átalány formájában vagy az elért árbevétel arányában.

/4/ A /3/ bekezdésben szereplő átalány összege gazdálkodó szervezeteknél 1.000-100.000 Ft-ig terjedhet. Az árbevétel után megállapítható díj mértéke az éves árbevétel 0,1 %-a, de legkevesebb 1.000 Ft.

5. §

/1/ A címer használatára vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező megnevezését, címét,

b) a címerhasználat célját,

c) az előállítani kívánt mennyiséget (darabszámot),

d) a címer előállításának anyagát,

e) terjesztés, illetve forgalomba hozatal esetén ennek módját,

f) a használat időtartamát,

g) a címerrel díszítendő tárgy mintapéldányát (rajzát, fényképmásolatát, stb.),

h) a felhasználásért felelős személy megnevezését.

/2/ A címer használatára vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell:

a) az engedélyes megnevezését és címét,

b) az előállítás anyagát,

c) az engedélyezett felhasználás célját,

d) az előállításra engedélyezett mennyiséget,

e) a felhasználás idejét, illetőleg az engedély érvényességének időtartamát,

f) a terjesztés, a forgalomba hozatal módjára vonatkozó esetleges kikötéseket,

g) a címer felhasználásáért felelős személy megnevezését,

h) amennyiben a címer használatáért díjat kell fizetni, a díj összegét.

/3/ A kiadott engedélyekről a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet.

/4/ Indokolt esetben a kiadott engedélyt a polgármester visszavonhatja.

6. §

/1/ Az Önkormányzat címerének kicsinyítése csak olyan mértékű lehet, hogy az ne sértse  hiteles ábrázolást.

/2/ Amennyiben nincs lehetőség az önkormányzat címerének eredeti színben való ábrázolására, akkor az csak a hordozó tárgy anyagának (fém, fa, bőr, kerámia stb.) színében, de a heraldika általános szabályainak és színjelzéseinek megtartásával történhet.

A zászló leírása

7. §

/1/ A zászlóalap – arányában a zászlórúd felől nézve 1 : 2 arányú téglalap.

Zászló: piros-fehér csíkos Árpád-sávos zászló, középen a leírt címer, homokszín alapon fekete rajzolat.

/2/ Az Önkormányzat zászlaja esetében az arányt meghatározó téglalap rövidebb oldala 1 méter.

/3/ A zászlórúd kékkel és sárgával csigavonalban festett, a zászlócsúcs aranyozott fémből készült, áttört formában az Önkormányzat címerét mutatja gyertyaláng alakjában.

/4/ Az Önkormányzat zászlaja a Községháza dísztermében kerül elhelyezésre.

A zászló használata

8. §

/1/ A zászló lobogó formájában is használható. A zászló (a lobogó) vagy annak méretarányos változatai használhatók:

a) hivatalos állami ünnepek alkalmával a Magyar Köztársaság zászlajával együtt,

b) a község életében jelentős események, ünnepségek és rendezvények alkalmából más hivatalos zászlóval (zászlókkal) együtt,

c) a képviselőtestület ülései alkalmával önállóan az ülés helyszínén,

d) nemzeti, illetőleg megyei gyászesemény alkalmával a fekete zászlóval együtt félárbocra eresztve,

e) minden, a településsel összefüggő vagy az Önkormányzat részvételével rendezett eseményen.

/2/ A zászló előállításának engedélyezésére a címerre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A jogosulatlan használat

9. §[1]

10. §

Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

Előszállás, 1997. június 30.

                        Vaskó Ilona                                                               Szurma Katalin

                        polgármester                                                                      jegyző