Sárvár város Önkormányzati Képviselőtestülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban : Szt.), valamint a  gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (továbbiakban: Gyvt.) felhatalmazása alapján a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. §. (1) bekezdésében biztosított jogkörében az alábbi rendeletet alkotja:

I. A rendelet célja

1. § E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése,  megőrzése és a gyermekek védelme  érdekében meghatározza Sárvár város Önkormányzata által biztosított egyes szociális és gyermekvédelmi  ellátások formáit, szervezetét, a szociális és gyermekvédelmi  ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit.

II. A rendelet hatálya

2. § (1) E rendelet hatálya  – az 5. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével – a Sárvár város közigazgatási területén az Szt. 3. §-ban, valamint  – a gyermekek védelmét szolgáló pénzbeli, természetbeni és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások tekintetében –  a Gyvt. 4. §-ban meghatározott személyekre, illetve a város területén tartózkodó  hajléktalan személyekre terjed ki.

(2) 

(3) Az e rendeletben meghatározott önkormányzati szociális és gyermekvédelmi  feladat- és hatásköröket:

a) Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testülete (továbbiakban:  képviselő-testület )

b) Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testülete Humán Erőforrás Bizottsága (továbbiakban: bizottság),

c) a polgármester

gyakorolja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti méltányosságra okot adó körülmény, ha a kérelmező nyugdíjas, rokkantsági, vagy rehabilitációs ellátásban részesülő egyedül élő személy, vagy házaspár (ide értve az   élettársakat is), vagy gyermekét egyedül nevelő szülő (ide értve a más törvényes képviselőt is).

III. Eljárási rendelkezések

4. § (1) A képviselő-testület (illetve átruházott hatáskör esetén a polgármester, vagy a bizottság) hatáskörébe tartozó gyermekvédelmi, illetve szociális ellátásra irányuló kérelmet írásban  vagy szóban a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Hatósági Irodájánál (a továbbiakban: iroda) lehet előterjeszteni.

(2) Azon kérelmeket, melyekről az intézményvezető közvetlenül dönthet, (Sztv. 94/A. § (1) bekezdése a) pont, Gyvt. 32. § (1) bekezdésének d) pont ) az ellátást biztosító intézménynél is elő lehet terjeszteni. E kérelmeket - amennyiben azt nem az intézménynél, hanem az irodánál terjesztették elő - az iroda az intézményvezetőhöz továbbítja.

(3) A nem Sárvár város Önkormányzata által fenntartott intézmény által személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás iránt kérelmeket az iroda az intézmény vezetőjéhez továbbítja.

(4)

4/A. §  A szociális pénzbeli támogatási ügyekben a kérelemnyomtatvány az önkormányzat honlapjáról letölthető, egyébiránt nincsen helye elektronikus kapcsolattartásnak, kivéve, ha ezt jogszabály valamely ügyekben, eljárási cselekményekben kötelezővé  teszi.

5. § (1) A képviselő-testület (illetve átruházott hatáskör esetén a polgármester, vagy a bizottság) hatáskörébe tartozó szociális, illetve gyermekvédelmi ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles családja jövedelmi, vagyoni viszonyairól a kérelem előterjesztésére rendszeresített nyomtatványon nyilatkozni, és a nyilatkozatban feltüntetett jövedelmek valódiságát  – amennyiben azt a  jövedelem jellege nem zárja ki –   irattal (pl.: nyugdíjszelvény, munkáltatói igazolás, szerződés) igazolni. A szociális, illetve a gyermekvédelmi  pénzbeli,  természetbeli  ellátások esetében  – ha jogszabály másként nem rendelkezik –  az igazolás az Szt. 10. § (2)-(3) bekezdésében  meghatározott időszakra vonatkozóan az Szt. 4. § (1) bekezdése szerinti jövedelmet tartalmazza. Az igazolásokat a kérelmező a kérelemmel egyidejűleg nyújtja be , illetve ha az ügyfél kéri, akkor   az ellátást megállapító szerv szerzi be .

(2)

(3)

(4) Az Szt. 7.§ (1) bekezdése szerinti ellátásoknak a rászorulók –ide értve az Szt. 3.§ (2) bekezdésében meghatározott rászorulókat is –részére történő biztosításáról, intézkedések megtételéről a polgármester gondoskodik.

(5)

(6)

7. § (1) A képviselő-testület a szociális és gyermekvédelmi hatásköreit az e rendeletben az egyes ellátások vonatkozásában meghatározott részletszabályokban nevesített szerveire ruházza át.

(2)

IV. Pénzben fizetendő ellátások

Aktív korúak ellátása

8. § (1) Az Szt. 37.§ (1) bekezdés b) - c) pontjaiban meghatározott személyek vonatkozásában az együttműködésre kijelölt szerv a Gondozási és Családsegítő Központ (a továbbiakban: GCSK) Családsegítő Szolgálata.

(2) Az együttműködési eljárás szabályai a következők: A rendszeres szociális segélyben részesülő személy a kérelemnek helyt adó határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül GCSK-nál köteles megjelenni, magát nyilvántartásba vetetni. Ezzel egyidejűleg a GCSK részletesen tájékoztatja az együttműködési kötelezettség feltételeiről, menetéről, illetve lényeges tartalmáról, az együttműködés elmulasztásának következményeiről, a beilleszkedést segítő program elkészítésének céljáról, menetéről, a programok típusairól. A GCSK a külön jogszabályban meghatározott határidőn belül az érintett bevonásával az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot készít, melyben személyre szabottan kerülnek meghatározásra az együttműködés elemei. A beilleszkedést segítő programról, annak tartalmáról, a jogokról, kötelezettségekről a felek személyre szabott, közösen kidolgozott megállapodást kötnek. A nyilvántartásba vétel megtörténtéről, vagy elmaradásáról, továbbá ezek okairól a GCSK az ellátást megállapító szervet haladéktalanul tájékoztatja.

(3) A beilleszkedést segítő program a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjed:

a) a GCSK-val való folyamatos - legalább 3 havonta személyes - kapcsolattartásra ,

b) az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozásokon, tanácsadáson, illetve munkavégzésre történő felkészülési programban való részvételre.

(4) A (3) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározottak időpontját  a GCSK  írásbeli  felhívásban közli a rendszeres szociális segélyben részesülővel, oly módon, hogy a felhívást legalább 5 nappal korábban kézhez kapja . Az írásbeli  felhívás mellőzhető, ha a jelenlévő személlyel a soron következő megjelenési időpontot legalább öt nappal korábban  írásban rögzített módon közlik. A rendszeres szociális segélyben részesülő köteles az írásbeli  felhívásban, illetve a szóbeli közlésben   meghatározott helyen és időpontban a programban való  részvételre,  közreműködésre alkalmas állapotban megjelenni, minden tőle elvárhatót megtenni a program sikeres végrehajtása érdekében. Az esetleges akadályoztatásról a GCSK-t előzetesen értesíteni, illetve az akadályoztatás okát igazolni köteles.  A GCSK az ellátást megállapító szerv részére szükség szerint, de legalább a rendszeres szociális segélyre való jogosultság éves felülvizsgálatakor megküldi a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról készített írásos értékelést, amennyiben szükséges – a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával- módosítja a programot. Az együttműködési kötelezettség megszegéséről a GCSK haladéktalanul tájékoztatja az ellátást megállapító szervet.

(5) A (2) és (4) bekezdésekben foglaltak megszegése, elmulasztása az együttműködési kötelezettség megszegését jelenti, kivéve, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő a kötelezettség megszegését, illetve a mulasztást a (7) bekezdésben foglaltak szerint megfelelően igazolta. Az együttműködés súlyos megszegésének minősül az Szt.-ben meghatározott eseteken túl, a GCSK-nál történő nyilvántartásba vétel céljából való megjelenési kötelezettség elmulasztása, illetve az is, ha a GCSK (4) bekezdés szerinti  felhívására ismételten nem jelenik meg, feltéve, hogy mulasztását a (7) bekezdés szerint nem igazolta.

(6) Beilleszkedési program típusai: munkavállalási tréning (erősségek, gyengeségek, készségek fejlesztése) , munkakeresési tréning (önéletrajzírás , állásinterjúra jelentkezés), önsegítő csoport (érdekérvényesítés), kommunikációs készségek fejlesztése, konfliktuskezelő tréningek, problémaelemző és megoldó technikák, taktikák, mediáció, mindennapi életvezetési készségek tréningje (napi teendők szervezése, tanítása, tanácsadás) , családi szocializáció elősegítése;  rehabilitációs, habilitációs program az Integrált Foglalkoztatóval együttműködve.

 (7) A (2), illetve (4) bekezdésekben meghatározottakon való részvételt akadályozó körülményként  a háziorvos, kezelőorvos által igazolt betegség (az ellátott, illetve  kiskorú gyermekének betegsége), állampolgári kötelezettség teljesítése, hozzátartozó temetése, szülői felügyelettel, gyámsággal, gondnoksággal kapcsolatos kötelezettség teljesítése fogadható el.  Egyéb, az előzőekben fel nem sorolt ok akkor fogadható el, ha az nyilvánvalóan az érintett önhibáján kívüli okból következett be.

8/A. § (1) Az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja - a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítása érdekében - az alábbi feltételeket teljesítse:

a) a lakásban, illetve a házban egy-egy hulladékgyűjtő edényt, a ház udvarán egy tetővel ellátott hulladékgyűjtőt kell elhelyezni, azokat rendeltetésszerűen használni kell, a keletkező háztartási hulladék kizárólag azokban helyezhető el addig, amíg a hulladék a köztisztaság fenntartásának rendjéről és a hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott  gyűjtőedényben elhelyezésre nem kerül,

b) az ingatlanhoz tartozó zöldterületet rendszeresen nyírni vagy kaszálni kell,

c) gondoskodni kell a lakás, vagy ház, továbbá a ház udvarának rágcsálómentesítéséről, illetve gyommentesítéséről, az udvaron keletkező hulladék folyamatos gyűjtéséről,

d) fatüzelés esetén a tűzifa az udvaron egymás mellé és fölé sorba rendezetten tartható,

e) a kerítéssel, kerítés hiányában az ingatlannal közvetlenül határos járdaszakaszt (járda hiányában egy méter széles területsávot), illetve ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet, szilárd burkolattal nem rendelkező utcák esetében az úttest középvonaláig terjedő területet szükség szerint, de legalább hetente egy alkalommal kell takarítani (a járdát a sártól meg kell tisztítani, a lehullott leveleket, gallyakat, ágakat, illetve a hulladékot össze kell gyűjteni), téli időszakban - havazás, jégképződés esetén - lehetőleg azonnal de legalább naponta egy alkalommal a járdát a hótól és jégtől meg kell tisztítani, a síkosságot meg kell szűntetni; a járda és a kerítés között felburjánzó gazt el kell távolítani, járdára kinyúló ágakat, bokrokat vissza kell nyesni, a lehullott lombot össze kell gyűjteni.

(2) Az (1) bekezdésben előírt feltételeknek a kérelem benyújtásától a jogosultság fennállásáig folyamatosan meg kell felelni.

Időskorúak járadéka

9. §     

Rendszeres gyermekvédelmi támogatás

10. §

Munkanélküliek jövedelempótló támogatása

11. § - 13. §

Ápolási díj

14. § (1) 

(2)

(3)

(4)

(5) 

(6)

(7)

16. § (1)

(3) 

17. §

17/A. § (1)

(2)

(3) 

(4) 

(5)

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

18/A. § (1) A polgármester - abból a célból, hogy az önkormányzat a gyermeket gondozó család számára a tanévkezdéssel együtt járó kiadásokhoz szociális, gyermekvédelmi  szempontból támogatást nyújtson - tanévkezdési támogatásban részesíti a  tárgyév szeptember hónapban  általános iskolai tanulmányokat kezdő, vagy folytató általános iskolai tanulói jogviszonyban álló gyermekeket, feltéve, hogy családban az egy főre jutó nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, gyermekét egyedül nevelő szülő, vagy más törvényes képviselő esetében a 300%-át nem haladja meg.

 (2) A támogatás összege gyermekenként, tanévenként  4.000. forint.

 (3) A kérelmeket tárgyév június 1 és június 30. között lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő. A jogerős döntéssel megállapított támogatást tárgyév augusztus 15-20-ig  terjedő időszakban kell folyósítani.

19/A. § (1) A polgármester fűtési támogatásban részesítheti azokat a szociálisan rászoruló három, vagy több kiskorú gyermeket nevelő családo(ka)t, illetve az(oka)t a nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, nyugdíjszerű ellátásban, rokkantsági járadékban, rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban részesülő személye(ke)t is, aki(k)  – a TÁVHŐ fűtési rendszerébe be nem kapcsolt –  egyedi, vagy egyedileg szabályozható fűtési móddal rendelkező lakást/ házat (továbbiakban lakás) használnak, és a fűtési szezonra vonatkozóan jelentkező többletköltségeket önállóan, létfenntartásuk veszélyeztetése nélkül viselni nem képesek.

(2) A támogatás szempontjából szociálisan rászorultnak az tekinthető, akinek családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, egyedül élő esetén 300 %-át

(3) A fűtési támogatás havi összege: 4.000 forint, a teljes fűtési szezonra megállapítható összeg: 20.000 forint.

(4) A fűtési támogatás szempontjából fűtési szezon a november 1-jétől március 31-éig terjedő időszak

(5) A támogatás lakásonként és szezononként egy időszakra vonatkozóan csak egy jogosult (lakáshasználó)  számára állapítható meg. Lakáshasználónak a lakás azon jogos birtokosa minősül, aki a támogatással érintett lakásban él életvitelszerűen. A támogatás egy fűtési szezonon belül ugyanazon jogosultnak, ugyanazon lakásra vonatkozóan csak egy ízben adható.

(6) A támogatás iránti kérelmeket az irodánál lehet előterjeszteni augusztus 15-től március 31-éig terjedő időszakban.

 (7) A támogatást a (3) bekezdésben meghatározott teljes összegben kell megállapítani, amennyiben a kérelem november 30-áig benyújtásra kerül. Amennyiben a kérelem november 30-át követően kerül benyújtásra, úgy a támogatás összege a fűtési szezonból fennmaradó hónapokra járó összegben állapítható meg azzal, hogy egy havi összegnek 4000 forint felel meg, és a töredék hónapra is teljes havi támogatási összeg jár. Amennyiben a lakáshasználat kezdete november 1-jét követő időpont , akkor a lakáshasználat kezdetétől jár a támogatás azzal, hogy ezekben az esetekben is megfelelően alkalmazandó a töredék fűtési szezonra, és töredék hónapra vonatkozó előzőekben meghatározott szabály. A támogatás a lakás használatának és a szociális rászorultság fennállásának időtartamáig jár. Ha a jogosultság hónap közben szűnik meg, akkor a töredékhónapra járó összeget úgy kell megállapítani, hogy az egy napra jutó összeg a havi összeg harmincad része.

(8) A fűtési szezonra járó teljes támogatást egy összegben kell folyósítani a jogosult számára.

V. Természetben nyújtott szociális ellátások

Lakásfenntartási támogatás 

20. § (1)

(2)

(3)

(4)    

(5)

(6)

21. § (1)

(2)

(3)

22. § (1) A polgármester a fûtési szezon idõtartamára vonatkozóan fűtési támogatásban részesítheti azokat a szociálisan rászorulókat , akik a Távhő fűtési rendszerébe bekapcsolt lakást használnak és a fûtési szezonban jelentkezõ többletköltségeket önállóan , létfenntartásuk veszélyeztetése nélkül viselni nem képesek.

(2) A támogatás szempontjából szociálisan rászorultnak az tekinthető, akinek családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg  az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, egyedül élő esetén 300 %-át.

(3) A fûtési támogatás – lakásonkénti -  havi összege  4.000 forint.

(4) A fûtési támogatás szempontjából fûtési szezon a november 1-jétõl  március 31-éig terjedõ idõszak .

(5) A támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától ( ha a kérelmet szeptemberben vagy októberben nyújtják be , akkor november 1-jétõl ) kell megállapítani , kivéve ha a lakáshasználat kezdete ezt követõ idõpont , ebben az esetben a lakáshasználat kezdetétõl jár a támogatás . A támogatás a lakás használatának és a szociális rászorultság fennállásának idõtartamáig jár . Ha a jogosultság hónap közben szûnik meg , akkor a töredékhónapra járó összeget úgy kell megállapítani , hogy az egy napra jutó összeg a havi összeg harmincad része .

(6) A támogatás lakásonként és szezononként egy idõben csak egy jogosult ( lakáshasználó )  számára állapítható meg . Lakáshasználónak a lakás tényleges és jogos birtokosa minõsül.  A támogatás egy fûtési szezonon belül ugyanazon jogosultnak , ugyanazon lakásra vonatkozóan csak egy ízben adható.

(7) A támogatás iránti kérelmeket az irodánál lehet elõterjeszteni augusztus 15-tõl március 31-ig terjedõ idõszakban.    

(8) A természetbeni ellátásként megállapított támogatás összegét havi rendszerességgel , a tárgyhónapot követõ hónap 5. napjáig kell folyósítani.

Lakbértámogatás

23. §

23/A. § 

Köztemetés

24. § (1) A polgármester a tudomásszerzést követő 30 napon belül gondoskodik a Sárvár Város igazgatási területén elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha

a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésére köteles személy, vagy

b) az eltemettetésére köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

(2) A köztemetés Sárvár városban szokásos legolcsóbb temetés, a szükséges kellékekkel és egy élővirág koszorúval.

(3) A polgármester az Szt. 48. § (3) bekezdése szerinti megtérítési kötelezettség alól akkor mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt, ha a család egy főre jutó nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj minimumának 200%-át és a kötelezettség teljesítése a család mindennapi megélhetését veszélyeztető, aránytalan terhet jelent.

Közgyógyellátás

25. § (1) Az Szt-ben felsorolt eseteken túl közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg azon személynek akinek havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége az öregségi nyugdíj mindenkori minimumának 10%-át eléri, és családjában az egy főre jutó nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori minimumának 180%-át, egyedül élő esetén 200%-át nem haladja meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl, közgyógyellátásban részesíthetők azok a szív-, vese-, tüdő-, máj-, csontvelő átültetésen átesett személyek is, akiknek  havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri az (1) bekezdésben meghatározott összeget,  és családjuk jövedelme meghaladja ugyan az (1)   bekezdésben említett jövedelemhatárt, de  nem haladja meg az öregségi nyugdíj minimumának    300%-át.

Természetbeni szociális ellátás formájában nyújtható rendszeres szociális segély és foglalkoztatást helyettesítő támogatás 

26. § (1) A rendszeres szociális segély és foglalkoztatást helyettesítő támogatás – legfeljebb az Szt. 47.§ (2) bekezdésében meghatározott mértékig - természetbeni ellátás formájában nyújtható, ha a segélyben, támogatásban részesülő családban a Gyvt.68.§-ában meghatározott védelembe vett gyermek él.

(2) Természetbeni ellátás formájában a rendszeres szociális segélyt és foglalkoztatást helyettesítő támogatást a gyermek lakóhelyéül is szolgáló lakás fenntartásával összefüggő költségek (pl.: bérleti díj, lakáshitel törlesztés, közüzemi díjak), illetve a gyermek napközbeni ellátását, oktatását, nevelését biztosító intézmény térítési és egyéb díjainak (különösen az étkezésért, tankönyvért fizetendő díjak) fedezésére kell biztosítani.

(3) A rendszeres szociális segély és foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni ellátás formájában való nyújtására irányuló eljárás során be kell szerezni a gyermek gondozását ellátó gyermekjóléti szolgálat családgondozójának javaslatát, amennyiben a segély, támogatás természetbeni ellátás formájában való nyújtására irányuló eljárás nem az ő javaslatára indult. A gyermekjóléti szolgálat javaslata különösen a rendszeres szociális segély és foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni ellátás formájában való nyújtása szükségességének okait, valamint a természetbeni ellátás javasolt formáit tartalmazza.

 (4) A rendszeres szociális segély és foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni ellátás formájában való nyújtására irányuló eljárás során a gyermeket gondozó szülőt, gyámot meg kell hallgatni. A meghallgatást úgy kell megtartani, hogy a gyermekjóléti szolgálat javaslatát a szülő, gyám a meghallgatás időpontját megelőzően legalább öt nappal korábban kézhez kapja. A meghallgatáson a szülő a gyermekjóléti szolgálat javaslatára vonatkozóan nyilatkozatot tehet. Ha a szülő, gyám a rendszeres szociális segély és foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni ellátás formájában való nyújtására vonatkozó, a gyermekjóléti szolgálat által tett javaslattal részben, vagy egészben nem ért egyet, de a természetbeni ellátási formát nem kifogásolja, akkor nyilatkozatában javaslatot tehet a természetbeni rendszeres szociális segély és foglalkoztatást helyettesítő támogatás formájára.

VI. A támogatások közös szabályai

27. §

VII. Szociális szolgáltatások 

Alapszolgáltatások

28. § A képviselő-testület az alábbi szociális alapszolgáltatásokat, illetve gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatásokat biztosítja:

a)

b) étkeztetés,

c) házi segítségnyújtás,

d) családsegítés,

e) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

f) közösségi ellátások,

g) támogató szolgáltatás,

h) nappali ellátás,

i) gyermekjóléti szolgáltatás

j)  gyermekek napközbeni ellátása,

k) gyermekek átmeneti gondozása.

28/A. §

29. § (1) Az Szt. 62.§-ban meghatározott  étkeztetést a képviselő-testület a GCsK  útján biztosítja.

(2) Étkeztetésre az a személy jogosult, aki legalább napi egyszeri meleg étkezést önmaga, vagy eltartottja részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képes  biztosítani kora, egészségi állapota, fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége, vagy hajléktalansága  miatt.

Házi segítségnyújtás

30. § Az Szt. 63.§-ban meghatározott személyek részére a házi segítségnyújtást képviselő-testület a GCSK útján biztosítja.

Családsegítés

31. § A képviselő-testület az Szt. 64. §-ában meghatározott családsegítő szolgáltatást a GCSk útján  biztosítja.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 

31/A. § Az Szt. 65. §-ban meghatározott jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a képviselő testület a GCSK útján biztosítja legkésőbb 2007. december 31-éig.

Közösségi ellátások

31/B. § Az Szt. 65/A. § -ban meghatározott közösségi ellátásokat a képviselő-testület a GCSK útján biztosítja legkésőbb 2007. december 31-éig.

Támogató szolgáltatás

31/C. § Az Szt. 65/C. §-ban meghatározott támogató szolgáltatást a képviselő-testület ellátási szerződés (Szt. 120-122.§ ) útján biztosítja. 

Nappali ellátás

31/D. § Az Szt. 65/F. §-ban meghatározott nappali ellátást a képviselő-testület a GCSK útján biztosítja legkésőbb 2007. december 31-éig.

32. §

Gyermekjóléti szolgáltatás

33. § (1) Sárvár város Képviselő-testülete a gyermekjóléti szolgáltatást a GCsK  keretein belül működő Gyermekjóléti Szolgálat útján biztosítja.

(2) A Gyermekjóléti Szolgálat feladata a gyermek testi,  lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, a kialakult veszélyeztetettség megszűntetése, a családból kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése.

(3) A Gyermekjóléti Szolgálat feladatainak ellátása során együttműködik a védőnői szolgálattal, házi gyermekorvossal, a családsegítő szolgálattal, közoktatási intézményekkel, nevelési tanácsadóval, rendőrséggel, ügyészséggel, bírósággal.

(4) A Gyermekjóléti Szolgálat intézkedést  kezdeményez a jegyző, illetve a gyámhivatal felé, ha az  alapellátás nem  vezet eredményre, vagy attól eredmény nem várható.

Gyermekek napközbeni ellátása

34. § (1) A napközbeni ellátást a képviselő-testület bölcsődei, óvodai, napközi otthoni ellátás formájában biztosíthatja.

(2)

(3) A képviselő-testület  családi napközi és a házi gyermekfelügyelet létrehozásáról fokozatosan, legkésőbb 1999. december  01-ig gondoskodik.

Gyermekek átmeneti gondozása

35. § (1) A helyettes szülő, a gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona létrehozásáról fokozatosan,  legkésőbb 1999. december 01-ig gondoskodik.

Szakosított ellátást nyújtó intézmények

36. § 

Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények

37. § A Képviselőtestület 1999. december 31-ig átmeneti elhelyezést nyújtó intézményként időskorúak gondozóházát hoz létre.

38. §

39. §

Intézményi jogviszony

40. § A GCsK-nál az intézményi jogviszonyban állók, és az ellátásra jogosultak érdekvédelmét ellátó, -az Szt. 99.§-ban meghatározottak szerint – érdekképviseleti fórum működik, melynek a fenntartó által kijelölt tagja a bizottság mindenkori elnöke.

Intézményi térítési díj

41. § (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díját a képviselő-testület évente legfeljebb két  alkalommal -  először  minden év március 31-ig  - állapítja meg.

(2) Az évenként megállapított térítési díj április 1-től alkalmazható.

41/A. §  (1) A Képviselő-testület helyi szociálpolitikai kerekasztalt (továbbiakban kerekasztal) hoz létre.

(2) A kerekasztal feladata az önkormányzat szolgáltatástervezési koncepciójának, és módosításainak véleményezése, az abban meghatározottak megvalósulásának, végrehajtásának figyelemmel kísérése, értékelése.

(3) A kerekasztal öt taggal működik. A kerekasztal tagjai a polgármester, a bizottság elnöke, Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság elnöke, a GCSK vezetője, és az iroda vezetője.

(4) A kerekasztal tagjai közül elnököt választ, ügyrendjét maga állapítja meg azzal, hogy évente legalább egy ülést tart.

VIII. Záró rendelkezések

42. § (1) Egy család részére nyújtott önkormányzati szociális támogatás a megállapított rendszeres támogatásokon túlmenően naptári évenként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 12-szeresét.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott értékhatártól a bizottság a kérelmező javára az Ör. 3. § (2) bekezdésében meghatározott méltányosságra okot adó körülmény esetén maximum 50%-kal eltérhet.

43. §

44. §  (1) Ez a rendelet - a 10.§.,18.§.,36.§.,38.§. kivételével - 1998. január 01-én, a 26. §. (1)-(7). bekezdése az önkormányzati lakások bérének következő emelésével egyidejűleg, lép hatályba.                                                                                                                                    

(2) E rendelet 10.§.,18.§., 36.§., 38.§-a a kihirdetés napján lép hatályba , rendelkezéseit 1997. november 1-től kell alkalmazni.

(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testülete többször módosított 21/1993. (XI.23.) számú rendelete hatályát veszíti.

S á r v á r, 2001. március 20.

                           Dr. D é n e s    Tibor                                            Dr. Sz i j á r t ó  Valéria

                             polgármester s. k.                                                       jegyző  s. k.