1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Nagyatád Város Önkormányzatának tulajdonában álló lakásokra (továbbiakban: lakásokra).

(2) E rendelet szabályait kell alkalmazni az állami forrás igénybevételével megvalósuló önkormányzati bérlakásokra is.

(3) Az önkormányzat tulajdonát képező lakásállományból elővásárlási jog alapján vételre történő felajánlással értékesíthető lakásokat a rendelet 1. és 2. melléklete tartalmazza.

(4)¹ Az állami forrás igénybevételével megvalósult önkormányzati bérlakások a jogerős használatbavételi engedély kiadásától számított 20 évig nem idegeníthetők el. E lakások felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.

(5) A piaci alapon bérbe adott lakások nem idegeníthetők el, ezeket a 4. melléklet tartalmazza.

(6)² Az EFOP-1.2.11-16-2017-00034 azonosító számú „Fiatalok esély és otthonteremtése Nagyatádon” című pályázati forrás igénybevételével felújított önkormányzati bérlakások a projekt zárásától számított 60 hónapig nem idegeníthetők el. E lakások felsorolását az 5. melléklet tartalmazza.

2. § Az önkormányzat tulajdonában lévő, elővásárlási jog alapján értékesíthető, e rendelet 1. és 2. mellékletében felsorolt lakások elidegenítése, a tulajdonos önkormányzat kezdeményezésére, egyedi döntéssel az elővásárlásra jogosult számára vételre történő felajánlással történik.

3. § Az önkormányzat tulajdonában álló, a rendelet 2. számú mellékletében felsorolt bérlakások elidegenítésére a képviselőtestület egyedi döntésével kerülhet sor. Az elidegenítési eljárás szabályaira e rendelet 6. § – 10. §-ai, a vételár megállapításainak szabályaira a 14. § – 18. § rendelkezései irányadók.

4. § (1) Önkormányzati lakások esetében az elővásárlási jogosult elővásárlási joga felfüggesztődik azokra az ingatlanokra, amelyeknél

(2) Amíg az (1) bekezdésben foglaltak nem rendeződnek, a jogosult az elővásárlási jogát nem gyakorolhatja.

5. § (1) Bármely, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett ingatlant terhelő jog fennállása esetén akkor idegeníthető el az ingatlan, ha a fennálló jogot a vevő írásban tudomásul veszi, és a fennálló jog mellett is kifejezetten élni kíván jogával, és lemond a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:175. §-ában és 6:176. §-ában a vevő részére megállapított jogokról.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlant terhelő jog jogosultjának írásbeli hozzájárulása szükséges az elővásárlási jog gyakorlásához és az adás-vételi szerződés érvényességéhez.

6. § (1) A 2. § rendelkezései alapján e rendelet 1. számú mellékletében felsorolt lakások elővásárlásra jogosult számára vételre történő felajánlásának előkészítését a Városgondnokság (továbbiakban: értékesítő intézmény) végzi, aki köteles előkészítő eljárása megkezdése előtt, ha szükséges, a Polgármesteri Hivatal jegyzőjével tisztázni, hogy a lakás vételre történő felajánlása jogszabályi és helyi rendeleti előírások alapján nem kizárt-e és nem áll-e fenn e rendelet 4. §-ában írt elővásárlási jogot felfüggesztő esetek valamelyike.

(2) Elővásárlásra jogosultak a Tv. 49. § (1) bekezdésében felsoroltak.

(3) Amennyiben a Tv. 49. § (1) bekezdés d) pontjaiban felsorolt jogosult kíván élni az elővásárlási jogával úgy be kell szerezni a Tv. 49. § (1) bekezdés a-c.) pontjaiban felsoroltak teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájárulását.

(4) Az elővásárlási jog alapján értékesíthető lakások értékesítésre előkészítése során az értékesítést végző intézménynek és a Polgármesteri Hivatalnak el kell végezni és végeztetni azokat a szükséges telekalakítási, stb. munkákat, amelyek a város általános rendezési terve megvalósulásához szükségesek. E munkák az értékesítési előkészítési eljárást megelőzik.

(5) Az önkormányzati tulajdonú HM fegyveres testületi szolgálati lakások. HM bérlőkijelölési jogú lakások, továbbá BM szolgálati és bérlőkijelölési jogú lakások értékesítési előkészítési eljárása abban az esetben kezdődhet el, ha a lakással rendelkezni jogosult a lakás szolgálati jellegéről vagy bérlőkijelölési jogáról lemond és ha szükséges - és ezt a vonatkozó jogszabályok is előírják - a bérlőkijelölési jogról lemondó, illetve szolgálati lakással rendelkezni jogosult, továbbá az önkormányzat között a befolyó vételár megosztásra vonatkozó megállapodás megszületett.

(6) „ Az (5) bekezdésben fel nem sorolt bérlőkijelölési joggal érintett lakások értékesítésre akkor készíthetők elő, ha a bérlőkijelölési joggal rendelkező bérlőkijelölési jogáról írásban lemond, - és ha szükséges és ezt a vonatkozó jogszabályok is előírják, - a bérlőkijelölési jogról lemondó, továbbá az önkormányzat között a befolyó vételár megosztásra vonatkozó megállapodás megszületett.”

7. § (1) Az értékesítést végző intézmény az előkészítő eljárás során köteles írásbeli nyilatkozatot kérni a bérlőtől, vagy a vásárlásra jogosulttól arra vonatkozóan, hogy ha elővásárlásra jogosult számára a lakást vételre felajánlják, a bérlő, vagy a Tv. 49. § (1) bekezdés a-d.) pontjaiban felsorolt egyéb vásárlásra jogosultak élni kívánnak-e elővásárlási jogukkal.

(2) Az előkészítő eljárás során az értékesítést végző intézménynek az elővásárlásra jogosulttól a következő tartalmú nyilatkozatot kell beszereznie:

8. § (1) Az értékesítést végző intézménynek az előkészítés során folyamatosan:

(3) Az előkészítés során a lakás műszaki állapot felmérésről, annak idejéről a bérlőt megfelelő időben legalább 5 nappal a felmérés előtt értesíteni kell.

(4) Az előkészítőnek tisztáznia kell, hogy e rendelet 4. §-ában foglalt jogok fennállnak-e. Ilyen jogok fennállása esetén az elővásárolni szándékozót - leendő vevőt - teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkoztatni kell, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:175. §-ában és 6:176. §-ában a vevő részére megállapított jogokról lemond.

(5) Az értékesítést végző intézménynek az előkészítés folyamatos végzése mellett annak állásától és előkészítettségétől függően kell előterjesztést tennie a képviselő-testületnek az elővásárlásra jogosult számára vételre felajánlásról.

9. § (1) Az előterjesztésnek a következőket kell tartalmaznia:

10. § (1) Az elővásárlásra jogosulnak vételre felajánlás ajánlati költöttségének ideje az ajánlat bizonyított kézhezvételétől számított 30 nap.

(2) Az ajánlatot elfogadó az elfogadó nyilatkozatát az önkormányzat nevében eljáró értékesítést végző intézménynek küldi. A határidő megtartása kérdésében a Ptk. határidő számításra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(3) Az elfogadó nyilatkozat akkor érvényes, ha az ajánlatot változtatás nélkül fogadták el.

(4) A változatlan - az ajánlatban szereplő - feltételekkel történt elfogadó nyilatkozat esetében az ingatlanra, lakásra vonatkozó adás-vételi szerződést az értékesítést végző intézmény köti meg, a képviselő-testület e rendeletben megfogalmazott felhatalmazása alapján.

(5) Amennyiben a jogosult elfogadó nyilatkozata az ajánlat tartalmával nem egyező, de határidőben érkezett, a felek közt szerződéskötési kötelezettség nem keletkezik, a rendeleti feltételeknek megfelelően a képviselő-testület új ajánlatot is tehet, különösen akkor, ha az elővásárolni szándékozó a fizetési feltételeket saját teherbíró képességére és vagyonára vonatkozóan nem helyesen mérte fel.

(6) Amennyiben az ajánlat elfogadása nem változatlan tartalmú, de határidőben érkezett, és az önkormányzat, mint eladó javára kedvezőbb fizetési feltételeket vállal az elővásárlásra jogosult, úgy a kedvezőbb ajánlatot a Városgondnokság - a képviselő-testület újabb döntésének kikérése nélkül - jogosult elfogadni. A Városgondnokság ezen ajánlatoknál a képviselő-testületet a 10. § (7) bekezdése szerint tájékoztatni köteles.

(7) Az elővásárlásra jogosulttal létrejött adás-vételi szerződésekről negyedévente a képviselő-testületnek tájékoztatás kell adni.

(8) Az értékesítést végző intézmény feladata a megkötött adás-vételi szerződésekkel, és azok teljesítésével kapcsolatos minden pénzügyi, számviteli és jogi munka végzése.

(9) Az elővásárlásra jogosulttal létrejött adás-vételi szerződéssel kapcsolatos perekben, az Önkormányzat nevében az értékesítést végző intézmény jár el.

11. § (1) Piaci úton értékesíthetők az üres lakások.

(2) Az üres értékesíthető lakásról az értékesítést végző intézmény tájékoztatja a Polgármesteri Hivatalt, az ingatlan beköltözhető forgalmi értéke és műszaki állapota jellemzői teljes ismertetésével.

(3) A képviselő-testület - a Polgármesteri Hivatal vagyongazdálkodással foglalkozó irodájának (a továbbiakban: a Polgármesteri Hivatal illetékes irodája) előterjesztésével az értékesítési döntését megelőzően - mérlegeli, hogy az üres lakásra, lakásokra szociális vagy közérdekű lakásigény kielégítése érdekében szükség van-e. Ha a mérlegelés során úgy foglalt állást, hogy az üres lakásra a fenti célokból nincs szükség, a lakás piaci értékesítésre történő kiírásában a képviselő-testület eredeti létszámához viszonyított többségi szavazattal dönt. A döntést a (7) bekezdésben foglalt tartalommal kell meghozni.

(4) Az értékesítésre kiíráshoz előzetesen az értékesítést végző intézménynek a lakás beköltözhető forgalmi értékének megállapítását el kell végeznie, továbbá az ingatlant társasházzá kell alakítania, amennyiben ez még nem történt meg.

(5) Az értékesítés nyilvános pályázati eljárás útján történik.

(6) A pályázati eljárást a testületi döntést követően a Polgármesteri Hivatal illetékes irodája folytatja le.

(7) A pályázati kiírás tartalmazza:

(8) A teljes vételár megfizetésére a Képviselő-testület egyedi döntéssel részletfizetést engedélyezhet azzal, hogy az nem lehet kedvezőbb az e rendeletben az elővásárlási jog alapján megvásárlásra kerülő lakás esetében biztosítható részletfizetési kedvezménynél.

12. § (1) A pályázati tárgyalást az önkormányzati vagyon hasznosításának, használatának és forgalmának rendjéről szóló önkormányzati rendelet szabályai szerint kell lefolytatni.

(2) Ha a pályázat eredménytelen, az ismételt kiírásról a képviselő-testület dönt.

(3) Eredményes pályázat esetén a Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási Irodája ismételt előterjesztést tesz a képviselő-testületnek. A képviselő-testület a képviselők eredeti létszámához viszonyított többségi szavazattal dönt a vevő személyéről; és az ingatlan vételáráról készpénzfizetés mellett.

(4) A képviselő-testület döntését követően az adás-vételiszerződést a polgármester írja alá, a jogtanácsos ellenjegyzése mellett.

(5) A befolyó vételárat az önkormányzat elkülönített lakásalap számláján kell kezelni.

13. § (1) A lakott lakások piaci értékesítési eljárására és döntéshozatali rendjére az üres lakásokra vonatkozó, e rendelet 12-13. §-aiban foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy a vételár megfizetése kizárólag készpénzfizetés mellett történhet. Részletfizetés és egyéb kedvezmény nem adható.

(2) A lakott lakás licitálási kiinduló minimum eladási ára a lakás beköltözhető forgalmi értékének 80 %-a.

14. § (1) Az önkormányzati lakások beköltözhető forgalmi értéke megállapításánál forgalmi érték növelő tényezőként az alábbiakat kell figyelembe venni:

15. § (1) A lakások vételárának megállapítása előkészítéseként az értékesítést végző intézménynek tisztáznia kell a bérlő által végzett és meg nem térült értéknövelő beruházások helyzetét és értékét.

(2) A meg nem térült értéknövelő beruházást, ha a Tv. 45. § (1) bekezdés d.) pontjában foglalt személy is vásárol lakást, ugyanúgy kell figyelembe venni, mintha a 45. § (1) bekezdés a-c.) pontjaiban foglaltak vásárolnának.

(3) Értéknövelő beruházásnak minősül: a bérlő által elvégzett olyan átalakítási, korszerűsítési munka, vagy munkák, amely a lakás komfortfokozatát növelte, vagy a lakás használhatóságát növelő egyéb építési munkák voltak, kivéve azokat a karbantartási feladatokat, amelyeket a bérlőnek kellett elvégeznie.

16. § A 15. §-ban szabályozott meg nem térült értéknövelő beruházások értékét elsősorban számlával kell igazolni. Számla hiányában a meg nem térült értéknövelő beruházások értékét műszaki értékbecsléssel kell megállapítani.

17. § (1) A vételárat a következőképpen kell kialakítani: a lakás ingatlanforgalmi értékbecslésben megjelölt beköltözhető forgalmi értékét csökkenteni kell a 15. §-ban szabályozott és meg nem térült értéknövelő beruházás értékével.

(2) A meg nem térült értéknövelő beruházás összegét üres lakás piaci értékesítése esetén nem lehet beszámítani.

18. § (1) A beköltözhető forgalmi értékből a 15. §. szerint leszámított meg nem térült értéknövelő beruházás után megmaradó összeg a vételár, ha a lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított vételárból 10 % kedvezmény illeti meg az elővásárlási jog jogosultját, ha az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg a vételárat egy összegben fizeti meg.

(3) Amennyiben az elővásárlási jog jogosultja a vételár (2) bekezdés szerinti megfizetéséhez pénzintézeti hitelt vesz igénybe, úgy az adás-vételi szerződésben a vételár teljes összegének megfizetéséig az eladó az ingatlan tulajdonjogát fenntartja. A vevő tulajdonjogának bejegyzéséhez az eladó külön nyilatkozattal járul hozzá a vételár teljes összegének megfizetésével egyidejűleg.

(4) Ha az elővásárlási jog jogosultja a szerződés megkötésekor az (1) bekezdésben meghatározott vételár a 20%-át egy összegben megfizeti, a fennmaradó vételárrészre, kérelmére legfeljebb 15 évig terjedő részletfizetést kell adni. A részletfizetésre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:47. §-ában meghatározott mértékű kamatot kell megfizetnie.

(5) Ha a vevő a megkötött adás-vételi szerződéstől eltérően a hátralékos összeget a részletfizetésre megállapított határidő előtt teljesíti részben vagy egészben, az eredeti szerződésben rögzített részletfizetés teljesítési határidejét (futamidőt) csökkenteni kell. E rendelkezést az adás-vételi szerződésnek tartalmaznia kell és ennek alapján az értékesítést végző intézmény jogosult szerződés-módosítás nélkül is a futamidő csökkentését elvégezni és az esetlegesen járó kamatokat elszámolni.

19. § (1) A kamat és egyéb kedvezmények és mentességek ahhoz a feltételhez kötöttek, hogy a vevő a törlesztési részletfizetési kötelezettségének rendszeresen, minden hónap legkésőbb 15. napjáig eleget tesz.

(2) Ha a vevő a törlesztési részletfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz elege, úgy az elkésett részletekre a 18. § (4) bekezdésében meghatározott kamaton felül a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:48. §-ában rögzített kamatot is meg kell fizetnie.

20. § (1) Amennyiben a lakást elővásárlási jogosultság alapján vásárló vevő körülményeiben a szerződés megkötését követően, neki fel nem róható okból olyan változás következik be, amely a szerződés teljesítésére jelentős kihatással van, úgy a vevő kérelmére és bizonyítékai teljes becsatolása mellett a képviselő-testület a vevő vagyoni és szociális helyzete alapos vizsgálatát követően a már megkötött szerződés módosításához hozzájárulhat.

(2) A módosításhoz adott hozzájárulás kiterjedhet: hosszabb részletfizetési időre, kedvezőbb kamatra vagy kamatelengedésre, fizetési halasztásra (moratóriumra), részleges vételár elengedésre.

(3) A képviselő-testület a méltányosság gyakorlása során a vevő és vele együtt közös háztartásban élő családja a kérelem benyújtásának évében, illetve azt megelőző 1 évi egy főre jutó nettó, a szociális törvény szerint beszámítandó jövedelmét, valamint a család vagyoni helyzetét, ingó- és ingatlan vagyoni helyzetét, és a családban kialakult élethelyzetet mérlegeli.

(4) A méltányossági jog gyakorlása során a képviselő-testület határozza meg a módosított szerződés tartalmát.

21. § (1) Nagyatád Város Önkormányzata az elővásárlási jog jogosultja részére történő lakás eladás során a vételár meg nem fizetett részének és kamatainak Önkormányzati vagyonigényének biztosítására kiköti, hogy adás-vételi szerződések megkötése során az ingatlant jelzálogjog és elidegenítési és terhelési tilalom terhelje. E jogot és tilalmakat a szerződésekben érvényesíteni kell.

(2) A fenti jogok és tilalmak ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről a tulajdonjog változás bejegyzésével egyidejűen az eladó gondoskodik.

(3) Nagyatád Város Önkormányzata az elővásárlási jog jogosultja részére történő lakás eladás során kiköti a szerződésekben az elállás jogát.

(4) Az elállás a másik félhez egyoldalúan tett nyilatkozattal gyakorolható. Az elállás kérdésében az értékesítést végző intézmény javaslata alapján a képviselő-testület dönt.

(5) Az elállás jogát a képviselő-testület különösen akkor gyakorolhatja. ha a vevő lényeges szerződés-szegést követ el, továbbá, ha tartósan fizetésképtelenné vált, és az önkormányzat nem kívánja az ingatlant végrehajtás alá vonni, és a szerződés-szegőt a lakás elhagyására kényszeríteni azért, mert a szerződés-szegés nem róható fel neki. (Pl. időközben tartósan munkavégzésre képtelen állapotúvá vált, munkanélküli lett, kizárólag szociális támogatásból él.) A döntésnél a testület a vevő és a vele együtt lakó családja egyedi szociális és vagyoni körülményeit mérlegeli.

22. § (1) Az adás-vételi szerződésekben a hátralévő vételár és kamatai biztosítására az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt az ingatlan elidegenítéséhez, a polgármester az alábbi feltételek esetén járulhat hozzá.

(2) Kizárt a hozzájárulás az adás-vételi szerződés megkötésétől számított 5 éven belüli elidegenítési szándék esetén.

23. § (1) A polgármester az ingatlan további terheléséhez az elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt akkor járul hozzá, ha a terhelés az ingatlan állagmegóvásával, karbantartásával (tatarozás, felújítás, épületbővítés, korszerűsítés, átalakítás) kapcsolatos pénzintézeti kölcsön felvételére irányul.

(2) Nem lehet a hozzájárulást megadni az ingatlan vállalkozási célú biztosítékul adásához.

24. § Lényeges szerződésszegésnek minősül különösen:

25. § (1) E rendelet 1998. március 31. napján lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) E rendelet hatálybalépése előtt hozott képviselő-testületi döntések alapján történő lakáselidegenítésekre és a már megkötött adás-vételi szerződésekre - a többször módosított 15/1994. (VII.1.) számú önkormányzati rendelet szabályait kell alkalmazni.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát vesztik a következő önkormányzati rendeletek: 15/1994. (VII.1.), a 20/1994. (X.1.) sz., a 8/1995. (IV.1.), a 21/1995. (VI.1.), a 24/1995. (VII.5.) sz.. a 29/1995. (IX.27.) sz., a 32/1995. (X.25.) sz., a 15/1997. (V.27.) számú.

(4) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.