Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1997 (III.17.) önkormányzati rendelete
a fiatal házasok első lakáshoz jutásának, valamint a lakás építésének, vásárlásának és korszerűsítésének helyi önkormányzati pénzügyi támogatásáról
Hatályos: 2019. 12. 17Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1997 (III.17.) önkormányzati rendelete
a fiatal házasok első lakáshoz jutásának, valamint a lakás építésének, vásárlásának és korszerűsítésének helyi önkormányzati pénzügyi támogatásáról
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed a nagykorú - és a 16. életévét betöltött állami vagy intézeti nevelt kiskorú magyar állampolgárokra, valamint az EGT tagállami munkavállalókra, illetve az általa eltartott (a vele egy háztartásban élő, jövedelemmel nem rendelkező) házastársra, a 21 évnél fiatalabb gyermekre, illetve a felmenőkre, ha
a) Budapest 1. kerület közigazgatási területén lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek,
b) Budapest területén lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek és az 1. kerület közigazgatási területén kívánnak lakást építeni vagy vásárolni.
A helyi támogatás odaítélésének jogcímei
2. § Helyi támogatás nyújtható (kizárólag az építés költségeinek, a teljes vételár, illetve a korszerűsítés költségeinek kiegyenlítése előtt ):
(1) lakótelek, új vagy használt lakás megszerzéséhez,
(2) lakás építéséhez, lakás emeletráépítés, tetőtér-beépítés útján és egyéb módon - nem lakás céljára szolgáló helyiség lakássá való átalakításával önálló lakás építéséhez - történő létesítéséhez,
(3) lakás bővítéséhez, átépítéséhez, komfortfokozatának növeléséhez, fűtésének korszerűsítéséhez.
Más kerületi lakos kérelmezők támogatása
3. § Az. 1. § b) pontjában megjelölt személyek helyi támogatásban részesítésének feltétele annak igazolása, hogy a lakó- vagy tartózkodási helyük szerint illetékes kerületi önkormányzattól - szabályszerűen benyújtott kérelmük ellenére - helyi támogatásban nem részesültek.
A FIATAL HÁZASOK ELSŐ LAKÁSHOZ JUTÁSÁNAK TÁMOGATÁSA
4. § (1) Az első lakáshoz jutás érdekében a házas felek az alábbi jogcímen részesülhetnek helyi támogatásban:
a) magántulajdonú lakás építéséhez (ide értve a tetőtér-beépítéssel, emelet ráépítéssel és a nem lakás céljára szolgáló helyiség lakássá való átalakításával történő önálló lakás építését),
b) értékesítés céljára épített, illetve építtetett lakás vásárlásához,
c) magánszemélyektől történő lakás vásárlásához,
d) az önkormányzat által elidegenítésre kerülő üres lakás forgalmi értéken történő megvásárlásához.
(2) A házas felek az (1) bekezdésben felsorolt támogatásban akkor részesülhetnek, ha a kérelem benyújtásának időpontjában egyikük sem töltötte be a 40. életévet és
a) legalább egyikük két éve, megszakítás nélkül Budapest Főváros I. kerület közigazgatási területén lakik (lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkezik), vagy
b) a lakó-vagy tartózkodási helyük szerint illetékes kerületi önkormányzat nem részesítette a kérelmezőket támogatásban, melyet az illetékes kerületi önkormányzat által kiadott igazolással bizonyítanak és Budapest Főváros I. kerületének közigazgatási területén kívánnak építkezni, ill. lakást vásárolni.
5. § (1) A fiatal házasok első lakáshoz jutásához nyújtandó helyi támogatás egyösszegű és vissza nem térítendő, melynek igényléséhez nem szükséges a készpénz megtakarítás igazolása.
(2) A támogatás mértéke: 600.000.- Ft.
(3) A támogatás mértéke 800.000.-Ft, ha a kérelmezők Budapest Főváros 1. kerület közigazgatási területén kívánnak lakást építeni vagy vásárolni és hitelt érdemlően igazolják, hogy a házas felek legalább egyike a kérelem benyújtásakor, illetve az azt megelőző öt évben a Budapest Főváros 1. kerület közigazgatási területén megszakítás nélkül állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, illetve rendelkezett.
6. § A fiatal házasok részére nyújtható támogatás odaítélésének feltétele, hogy
a) az építeni, megvásárolni kívánt lakás mérete ne haladja meg - az együttköltöző családtagok, ilyenek hiányában két születendő gyermek figyelembevételével - méltányolható lakásigényük felső határát;
b) a házas felek külön-külön vagy együttesen, továbbá együtt költöző családtagjaik még nem rendelkeznek másik beköltözhető lakás tulajdonjogával, haszonélvezetével, bérleti jogával;
c) a házas felek és együtt költöző családtagjaik egy főre jutó havi nettó jövedelme a kérelem benyújtását megelőző 12 hónap átlagában ne legyen nagyobb, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosa;
d) a házas felek és együtt költöző családtagjaik ne rendelkezzenek olyan vagyonnal, amelynek összértéke a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszázötvenszeresét meghaladja.
A HELYI TÁMOGATÁS ÉS MÉRTÉKE
7. § (1) A 2. §-ban meghatározott jogcímeken nyújtott helyi támogatás egyösszegű és - ide nem értve a II. fejezetben szabályozott eseteket - visszatérítendő.
(2) A helyi támogatás nyújtása kamatmentes kölcsön formájában történik.
(3) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben - különösen, ha a családban önmaga ellátására képtelen, állandó vagy tartós felügyeletre szoruló súlyos fogyatékos vagy rokkantsági nyugdíjra jogosult személy van - vissza nem térítendő helyi támogatás is nyújtható.
8. § A helyi támogatás mértéke a Rend. 2. §. ban felsorolt jogcímek alapján
(1) lakótelek vásárlás, lakásépítés vagy vásárlás esetén az együtt költöző - kiskorú, avagy nagykorú, de még nappali tagozatos tanulói jogviszonyban lévő, önálló jövedelemmel nem rendelkező - családtagonkánt 300 e Ft.-/fő, de maximum 1,5 millió Ft.-,
(2) korszerűsítés esetén családtagonként legfeljebb 200.000.-Ft azzal, hogy az így kiszámított támogatási összeg nem haladhatja meg a korszerűsítési költségek 20 %-át, korszerűsítés címén történő szennyvízcsatorna-rákötés esetén pedig az összköltség 50 %-át.
A HELYI TÁMOGATÁS ODAÍTÉLÉSÉNEK FELTÉTELEI
Jövedelmi feltételek
9. § (1) Helyi támogatás akkor adható, ha kérelmező és családja egy főre jutó havi nettó jövedelme az utolsó 12 hónap átlagában nem haladja meg - a támogatás iránti kérelem benyújtásakor érvényes - öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát.
(2) Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a mozgássérültek közlekedési támogatása, a vakok személyi járadéka, valamint a 10. § (4) bekezdés b) és c) pontjában rögzített megállapodáson alapuló bevétel.
Vagyoni feltételek
10. § (1) A helyi támogatás feltétele, hogy a család a kérelem elbírálásakor ne rendelkezzen olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke meghaladja az öregségi nyugdíj - a kérelem benyújtásának időpontjában érvényes - legkisebb összegének a kétszázötvenszeresét.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során azt az ingatlan tulajdonjogot és vagyoni értékű jogot kell figyelembe venni, amelynek az elidegenítése nem veszélyezteti a kérelmező és családja megélhetését.
(3) A (2) bekezdés alkalmazása során különösen figyelembe kell venni:
a) az üdülési funkciójú, a belterületi és a zártkerti ingatlant,
b) a termőföldet és erdőt, kivéve, ha a kérelmező vagy családtagja saját maga műveli,
c) bérlet vagy más jogcímen használatra átadott üzlet, műhely, iroda, garázs és egyéb nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonjogát, bérleti jogát, kivéve, ha a használó a család tagja.
(4) Vagyonként nem lehet figyelembe venni azt,
a) a lakástulajdont, amelyen a támogatás segítségével kívánnak építési munkát végezni (korszerűsíteni),
b) az együtt költöző család lakásigénye mértékének alsó határát meg nem haladó szobaszámú lakástulajdont, amelynek a tulajdonosa az elidegenítéséről - a támogatás iránti kérelem benyújtásáig - előszerződést vagy szerződést kötött, s a szerződést a földhivatalhoz a tulajdonjog ingatlannyilvántartásban való átvezetés végett benyújtották,
c) az együtt költöző család lakásigénye mértékének alsó határát meg nem haladó szobaszámú lakáson fennálló bérleti jogot, amelynek megszüntetéséről a tulajdonos önkormányzattal - a támogatás iránti kérelem benyújtásáig - megállapodnak és azért pénzbeli térítést kapnak,
d) azt a lakástulajdont, amelynek lebontását az építésügyi hatóság elrendelte vagy engedélyezte, illetve amely haszonélvezeti joggal terhelten került tulajdonba, ha a haszonélvező a lakásban lakik.
Egyéb feltételek
11. § (1) Lakás építéséhez és vásárlásához akkor adható támogatás, ha a megszerzendő lakás a 26. § (3) bekezdésben foglaltak szerint nem haladja meg
a) az együtt költöző családtagok méltányolható lakásigénye mértékének a felső határát egy lakószobánál nagyobb mértékben és
b) az építési költségnek (vételárnak) a Rendeletben meghatározott maximális
összegét.
(2) Lakás korszerűsítéséhez akkor adható támogatás, ha a korszerűsítendő lakás nem haladja meg a lakásban legalább egy év óta állandó jelleggel együttlakó családtagok lakásigény mértékének felső határát feltéve, hogy a lakásban legalább egy év óta állandó jelleggel együtt lakó személyek számát figyelembe véve egy főre nem jut 25 négyzetméternél nagyobb lakószoba-alapterület.
(3) Helyi támogatás a 2. §-ban meghatározott célokra akkor nyújtható, ha a család készpénz-megtakarítása eléri a korszerűsítési költség, illetve vásárlási ár tizenöt százalékát. A készpénz-megtakarítást pénzintézet által kiállított okirattal kell igazolni.
(4) A készpénz-megtakarításba a fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatása, az alapítványi, a munkáltatói támogatás és a pénzintézeti hitel nem számítható be.
(5) Ha a kérelmező Budapest, 1. kerület közigazgatási területén kívül kíván lakást építeni vagy vásárolni, igazolnia kell, hogy a kérelem benyújtásakor, illetve az azt megelőző két évben megszakítás nélkül, életvitelszerűen az 1. kerületi lakó- vagy tartózkodási helyén lakott.
12. § (1) Az új lakás építését a 19. §-ban szabályozott megállapodás megkötésétől számított két éven belül, a korszerűsítést egy éven belül kell befejezni.
(2) A lakásépítés és a korszerűsítés kezdő időpontját a támogatásról szóló megállapodás megkötésének napjától kell számítani.
(3) Az (1) bekezdésben szabályozott kötelezettség teljesítését 30 napon belül a polgármesternek írásban be kell jelenteni, amelyhez - engedélyköteles munka esetén - csatolni kell a használatbavételi engedélyt.
(4) Amennyiben a támogatott az építést, korszerűsítést a rendelkezésre álló határidőn belül nem tudja befejezni, egy ízben a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság engedélyezheti számára a határidőnek legfeljebb egy évvel, illetve hat hónappal történő meghosszabbítását.
(5) A (4) bekezdés szerint biztosított határidő-hosszabbítás a helyi támogatás visszafizetésének kezdő időpontját nem érinti.
A helyi támogatást kizáró feltételek
13. § (1) Az egyéb feltételek fennállása esetén sem állapítható meg helyi támogatás annak a kérelmezőnek, aki vagy akinek családtagja
a) olyan életvitelt folytat, amelynek alapján valószínűsíthető, hogy méltányolható lakásigényét támogatás nélkül is képes kielégíteni;
b) határozatlan időre szóló bérleményében vagy tulajdonában a család lakásigénye mértékének felső határát meghaladó szobaszámú lakás van, abban az esetben sem, ha a tulajdonos, illetve a bérlő a 10. § (4) bekezdés b)-c) pontja szerinti megállapodást megkötötte;
c) a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül a tulajdonában álló - a lakás igénye mértékének felső határát elérő szobaszámú lakását - adásvétel, csere, ajándékozás jogcímén elidegenítette;
d) a kérelem benyújtását megelőző három éven belül lakásbérleti jogát:
da) kisebb szobaszámú bérlakásra vagy más lakás tulajdonjogára (tulajdoni hányadára) elcserélte,
db) lemondással szüntette meg, kivéve, ha helyi önkormányzat javára mondtak le.
(2) Nem nyújtható támogatás olyan kérelmezőnek, illetve családnak, akitől a támogatás visszafizetése - az eset összes körülményére tekintettel - nem látszik biztosítottnak.
(3) Nem nyújtható támogatás annak a kérelmezőnek, aki vagy akinek családtagja az e rendeletben meghatározott helyi támogatási jogcímen helyi önkormányzattól vagy jogelődjétől vissza nem térítendő támogatást kapott.
(4) A kérelmező vagy családtagja helyi önkormányzattól vagy jogelődjétől az e rendeletben meghatározott jogcímen visszatérítendő támogatást kapott, újabb támogatásban akkor részesülhet, ha az annak visszafizetésére vonatkozó kötelezettségét teljesítette, és az utolsó részlet visszafizetésének időpontjától a kérelem benyújtásáig legalább két év már eltelt.
(5) A (3), (4) bekezdés alkalmazása során a fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatását nem kell figyelembe venni.
14. § (1) A fennálló vagy a megszűnt tulajdonjog vizsgálatánál azt a tulajdont kell figyelembe venni, amelynek több, mint 50%-os hányadával a kérelmező és családtagjai együttesen rendelkeznek, illetve rendelkeztek.
(2) A tulajdon- és bérleti jog elidegenítésére vonatkozó szabályokat (13. § (1) bekezdés c), d) pont) nem kell alkalmazni a család azon tagja esetében, aki lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) vagy bérleti jogának a megszűnésekor másik házasságban élt.
(3) A korábban nyújtott helyi támogatások (13. § (3), (4) bekezdés) közül figyelmen kívül kell hagyni azt, amelyet a kérelmező vagy családtagja a már megszűnt házassága idején kapott.
ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
A helyi támogatás igénylésének rendje
15. § (1) A helyi támogatás megállapítására irányuló eljárás kérelemre indul.
(2) A kérelemhez mellékelni kell:
a) a kérelmező és családja jövedelmi-vagyoni viszonyaira vonatkozó, egy hónapnál nem régebbi igazolást, illetőleg nyilatkozatot,
b) a lakásépítéshez, korszerűsítéshez szükséges hatósági engedélyeket, a lakásépítés, korszerűsítés költségvetését, korszerűsítés esetén a tulajdonos írásbeli hozzájárulását;
(3) Külföldi állampolgár vagy hontalan esetében a helyi támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a Pénzügyminisztérium - támogatás igénybevételére vonatkozó - engedélyét.
16. § (1) A helyi támogatás iránti kérelemben kötelezettséget kell vállalni a támogatás még vissza nem térített összegének azonnali egyösszegű visszafizetésére és évenkénti húsz százalékos kamatának megtérítésére, ha a támogatással épített, vásárolt vagy korszerűsített lakást a helyi támogatásban részesített:
a) cserelakás nélkül elidegeníti,
b) új lakás építése, vásárlása érdekében elidegeníti, és az új lakás szobaszáma meghaladja a 11. § (1) bekezdésben meghatározott mértéket,
c) javára kikötött értékkülönbözettel elcseréli,
d) a lakást részben vagy egészben nem lakás céljára hasznosítja, az egész lakást nem lakás céljára használja, továbbá a lakást másnak bérbe adja,
e) az építési munkát, illetve a korszerűsítést a 12. §-ban meghatározott határidőn belül nem fejezik be vagy a befejezést a polgármesternek határidőn belül nem jelentik be,
f) a 10. § (4) bekezdés b) és c) pontja szerinti lakástulajdona, illetve a lakásra vonatkozó bérleti joga a támogatást megállapító határozat kézhezvételétől számított egy éven belül még fennáll,
g) nem a valóságnak megfelelően nyilatkozott a támogatás elbírálásához szükséges adatról,
h) a törlesztő részletek megfizetésével ismételten késedelembe esik vagy visszafizetésre vonatkozó kötelezettségét felróható okból elmulasztja.
(2) A helyi támogatás iránti kérelemben hozzájárulást kell adni ahhoz, hogy az Önkormányzat javára a határozatban megállapított támogatás összegéig jelzálogjogot, a támogatás teljes visszafizetéséig pedig elidegenítési és terhelési tilalmat jegyezzenek be az ingatlannyilvántartásba.
(3) Ha az építési munka vagy a korszerűsítés nem kizárólag a helyi támogatást kérő család tulajdonában álló lakást érinti, a (2) bekezdésben szabályozott hozzájárulásról a tulajdonostárs e nyilatkozatát is mellékelni kell.
A kérelem elbírálása
17. § (1)
a) A helyi támogatásról - a fiatal házasok első lakáshoz jutásának helyi támogatását kivéve - a kérelem benyújtását követő harminc napon belül a Népjóléti, Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság dönt a rendelkezésére álló adatok, dokumentumok és a kijelölt bizottsági tagok által elkészített helyszíni környezettanulmány alapján. A Népjóléti, Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság az elbírálás határidejét egy ízben 30 nappal meghosszabbíthatja.
b) A fiatal házasok első lakáshoz jutásának helyi önkormányzati pénzügyi támogatásáról a 15. § (2) bekezdésében jelölt kérelem és dokumentumok alapján a Népjóléti, Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság köt megállapodást a kérelmezővel.
(2) Az (1) bekezdés alapján hozott határozat ellen jogszabálysértésre hivatkozással a Képviselő-testülethez lehet fellebbezni.
18. § (1) A helyi támogatást megállapító határozatban rögzíteni kell:
a) a helyi támogatás összegét, jogcímét, az ingatlan pontos megjelölését;
b) a helyi támogatás visszafizetésének várható kezdő időpontját (türelmi idő), a törlesztés időtartamát (futamidő), a havonta esedékes törlesztő részletet.
(2) A helyi támogatás visszafizetésére legalább öt évet kell, de legfeljebb tizenöt évet lehet biztosítani. A futamidő tekintetében a bizottság határoz, a kérelmező szociális helyzete alapján, figyelemmel az így kialakítható egyenlő havi törlesztő részletek nagyságára.
19. § (1) Megállapodás a támogatásban részesítette
a) a helyi támogatásban részesülök nevét,
b) a helyi támogatás nyújtásáról rendelkező bizottsági határozat számát,
c) az építéssel, vásárlással, korszerűsítéssel érintett ingatlan pontos megjelölését,
d) a helyi támogatás nyújtásának jogcímét,
e) a helyi támogatás összegét,
f) a helyi támogatás visszafizetésének kezdő időpontját, a havi törlesztő részlet összegét,
g) a törlesztés időtartamát (futamidő),
h) a támogatás visszafizetésének biztosítékául a jelzálogjog, valamint az elidegenítési- és terhelési tilalom ingatlannyilvántartásba történő bejegyzésére vonatkozó kikötést,
i) a törlesztő részletek megfizetésének elmulasztásához fűződő jogkövetkezményeket.
(2) Ha a helyi támogatásban részesített a megállapodást a határozatról történő értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül saját hibájából nem köti meg, a határozat hatályát veszti.
A támogatás folyósítása
20. § (1) A helyi támogatást a polgármesterrel kötött megállapodás aláírását követő öt banki napon belül kell átutalni.
(2) A helyi támogatást az Önkormányzat számláját vezető pénzintézet útján kell folyósítani.
(3) Ha a helyi támogatásban részesülő személy szociálpolitikai kedvezményt vagy pénzintézeti kölcsönt vesz igénybe, a támogatást, a kedvezményt vagy kölcsönt folyósító pénzintézet útján kell nyújtani.
A helyi támogatás visszafizetése
21. § (1) A visszafizetést a visszatérítendő egyösszegű támogatásról szóló megállapodás megkötésétől számított
a) vásárlás esetén hat hónap,
b) korszerűsítés esetén egy év,
c) új lakás építése esetén két év
elteltét követő hónap 5. napjáig kell megkezdeni.
(2) A helyi támogatásban részesített szociális helyzetére tekintettel a törlesztés megkezdése után kérheti - a futamidő meghosszabbítása útján - a havi törlesztő részletek mérséklését. A kérdésben a Bizottság határoz, de a 18. §. (2) bekezdésben meghatározott leghosszabb időtartamot nem lépheti át.
(3) A Bizottság abban az esetben, ha a támogatott életkörülményeiben, jövedelmi, vagyoni viszonyaiban előre nem látható rendkívüli változás következik be, a helyi támogatás visszafizetését egy ízben, legfeljebb egy évre felfüggesztheti. A felfüggesztés időtartama a futamidőbe nem számítható be.
(4) A (2), (3) bekezdésben szabályozott döntés esetén a támogatottal kötött megállapodást megfelelően módosítani kell.
A helyi támogatás behajtása
22. § (1) A törlesztő részletek megfizetésével történő ismételt késedelembe esés, illetve a törlesztő részlet megfizetésének elmulasztása esetén - ide nem értve a 21. § (2), (3) bekezdésében, továbbá a 23. § (3) bekezdésében foglalt eseteket - a tartozás visszafizetése azonnal, egy összegben esedékessé válik.
(2) Az esedékes tartozás behajtása érdekében a jegyző intézkedik, végső esetben a jelzáloggal terhelt ingatlanból történő kielégítés útján.
A helyi támogatás visszafizetésével kapcsolatos sajátos rendelkezések
23. § (1) A helyi támogatás azonnali, egyösszegű visszafizetésére kell kötelezni támogatottat a 16. § (1) bekezdésben szabályozott esetekben. Ebben a kérdésben a Bizottság határoz.
(2) Az azonnali egyösszegű visszafizetésre vonatkozó kötelezés mellőzhető, ha a lakást a helyi támogatásban részesített
a) egyeneságbeli rokona javára idegeníti el,
b) házasság felbontása esetén a vagyonközösség megszüntetése érdekében, illetőleg hatósági vagy bírósági határozat alapján idegeníti el;
c) kisajátítási cél megvalósulása érdekében helyi önkormányzatnak vagy az államnak idegeníti el.
(3) A Képviselő-testület a Bizottság javaslatára a helyi támogatás visszafizetését részben vagy egészben elengedheti a pénzügyileg tartósan ellehetetlenült kérelmezőnek, illetve családnak, ha önhibáján kívül került olyan helyzetbe, hogy nem képes a lakás vásárlásával összefüggő pénzintézeti hitelek és az önkormányzati támogatás havi törlesztő részleteinek a megfizetésére.
(4) A (3) bekezdés szerinti határozat előkészítése során környezettanulmány lefolytatása kötelező.
(5) A (2)-(3) bekezdésben megjelölt határozat meghozataláig a visszafizetési kötelezettséget teljesíteni kell.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
24. § (1) A helyi támogatás céljára biztosított összeget évenként az Önkormányzat költségvetéséről szóló rendeletben kell meghatározni.
(2) Amennyiben a helyi támogatásra jogosult kérelmező igénye meghaladja az (1) bekezdésben megjelölt összeget, és költségvetési pénzeszközök átcsoportosítása e célra tárgyévben már nem biztosítható - kérelmezői nyilatkozatától függően a helyi támogatás a következő költségvetési évben folyósítható.
Adatvédelem
25. § Az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala a törvény keretei között jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyi adatokat, amelyeket e rendelet alapján a helyi támogatás biztosításához igényelhet.
26. § E rendelet alkalmazásában:
(1) lakásépítés: olyan építési tevékenység, amelynek következtében új lakás jön létre, ide érteve a tetőtér-beépítéssel, emeletráépítéssel és a nem lakás céljára szolgáló helyiség lakássá való átalakításával történő lakás kialakítását,
(2) korszerűsítés:
a) lakáscélú bővítés: a meglévő lakás beépített térfogatának növelése érdekében végzett építési munka, ha az lakószoba kialakítását vagy lakószoba alapterületének a bővítését szolgálja,
b) a lakás átalakítása: meglévő lakás alaprajzi elrendezésében külső formájának vagy egyes helyiségei használati módjának a megváltoztatása, ha az lakószoba kialakítását, illetve lakószoba alapterületének bővítését szolgálja,
c) a lakásban fürdőszoba és/vagy WC kialakítása,
d) a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-csatorna, elektromos- és gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése,
e) a lakás fűtési módjának korszerűsítése, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is,
f) a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje.
(3) a méltányolható lakásigény mértékének alsó és felső határa, valamint az építési költség vagy vételár maximális mértéke: az igénylő és a vele együttköltöző családtagok (házastárs, élettárs, kk. gyermek, valamint a 12/2001.(1.31.) Korm.rend. 7. §-ában - a jövedelmüktől függetlenül - meghatározott családtagok) számától függően
a) egy - két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba, az építési költség/vételár elfogadható mértéke: maximum: 25 millió Ft, ha az I. kerület közigazgatási területén épít vagy vásárol lakás ingatlant további 20 %, azaz mindösszesen 30 millió Ft,
b) három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba, az építési költség/vételár elfogadható mértéke: maximum 30 millió Ft.-, ha az I. kerület közigazgatási területén épít vagy vásárol lakás ingatlant további 20 %, azaz mindösszesen 36 millió Ft,
c) négy személy esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba, az építési költség/vételár elfogadható mértéke: maximum 35 millió Ft, ha az I. kerület közigazgatási területén épít vagy vásárol lakás ingatlant további 20%, azaz mindösszesen 42 millió Ft.
d) Minden további személy esetében fél lakószobával nő a lakásigény mértékének felső határa azzal, hogy az építési költség/vételár elfogadható maximális mértéke 45 millió Ft.
e) Három vagy több gyermeket nevelő család esetében a lakásigény mértének felső határa minden további személy esetében egy szobával nő.
(4) beköltözhető lakás: ha a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas, nevezetesen: ha az épület központi berendezéseinek a lakásban lévő részei és a lakásberendezések üzemképesek.(1993. évi. LXXVIII. Tv. 91/A. §. 16. és 17. pontjai.)
27. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a Budapest 1. kerületi Önkormányzatának a fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatásáról szóló 7/1991. (Xl. 22.) sz. rendelettel módosított 5/1991. (VII. 15.) sz. rendelete, valamint a lakáshoz jutás helyi önkormányzati pénzügyi támogatásáról szóló 11/1994. (IV. 7.) rendelete hatályát veszti.
(2) A rendelet hatálybalépése előtt nyújtott támogatások visszafizetésére továbbra is a támogatás nyújtásakor hatályban volt jogszabályok az irányadók azzal, hogy a támogatás havi törlesztőrészletét a Népjóléti, Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság hozzájárulása alapján lehet mérsékelni, ha a kérelmező nem képes a lakás vásárlásával összefüggő önkormányzati támogatáskorábban megállapított havi törlesztő-részletének megfizetésére.