1. § (1) A rendelet szervi hatálya az önkormányzatra, az önkormányzat intézményeire.

(2) Tárgyi hatálya az önkormányzat teljes vagyonára terjed ki.

2. § (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonában lévő ingatlanokból és ingókból, valamint a pénzvagyonból, értékpapírokból és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll.

(2) Az önkormányzat vagyona : törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

3. § (1) Az önkormányzat vagyona felett a tulajdonost megillető jogok gyakorlása során e rendelet rendelkezései szerint kell eljárni.

(2) Az önkormányzat, az önkormányzat intézményei a rájuk bízott vagyont kötelesek a rendes gazdálkodás szabályai szerint kezelni és gyarapítani.

4. § (1) Az önkormányzat törzsvagyona:

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő, az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó vagyon az üzleti vagyon, melynek részletezését a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

(3) A forgalomképtelen törzsvagyont a rendelet 1. sz. melléklete, a korlátozottan forgalomképes vagyont a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

5. § (1) Az önkormányzat vagyona feletti használati jogot azok az intézmények gyakorolják, melyek e rendelet hatálybalépésekor a vagyon felett a használati joggal rendelkeztek, illetőleg ezt követően a rendelet szerint a használati jogot megszerezték.

(2) Az intézmények által szerzett vagyon az önkormányzat tulajdonába és a szerző intézmény használatába kerül.

(3) Az önkormányzat által szerzett vagyonnak az önkormányzat intézményei használatába adásáról a vagyon rendeltetése szerint a képviselőtestület dönt.

(4) Az önkormányzat intézményei a használat jogánál fogva jogosultak és kötelesek a vagyoni eszközök rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére, tevékenységi körükben a hasznok szedésére.

(5) A használók kötelesek a rájuk bízott vagyont a számviteli előírások szerint nyilvántartani.

5/A. § (1) A képviselőtestület az önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonára, az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva – az adott közfeladat ellátásához szükséges vagyon körére – vagyonkezelői jogot létesíthet. Vagyonkezelői jog nem létesíthető az Ötv. 80/A. § (1) bekezdésében megjelölt vagyonra.

(2) A vagyonkezelői jog a vagyonkezelési szerződésben meghatározott időponttól keletkezik. Ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog megszerzéséhez az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés is szükséges.

(3) A vagyonkezelőt – ha jogszabály másként nem rendelkezik – megilletik a tulajdonos jogai és terhelik a tulajdonos kötelezettségei – ide értve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettséget is – azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, továbbá nem terhelheti meg, és a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át.

(4) A vagyonkezelő köteles:

(5) A vagyonkezelő köteles gondoskodni az önkormányzati vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról.

(6) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni. Az e kötelezettsége megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel.

5/B. § (1) A vagyonkezelői jogot – a kijelölés esetét kivéve – nyilvános pályázat (a továbbiakban: pályázat) útján, ellenérték fejében lehet megszerezni és gyakorolni.

(2) Az önkormányzati közfeladat átadásával kapcsolatos pályázat kiírásáról a Képviselő- testület dönt.

(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell az önkormányzattól átvállalt közfeladatok ellátására vonatkozó törvényi előírások szerint a pályázó személyi és szakmai felkészültségével kapcsolatos elvárásokat, az ellátás biztonságát szavatoló tényezőket, az Ötv. 80/A. § (7) bekezdésében foglalt vagyon esetén a sajátos védettség szempontjait, illetőleg az ellátás színvonalának emelését szolgáló befektetések szükségességét.

(4) A pályázati eljárásban nem vehet részt az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 105/A. § (3) bekezdésében foglalt szervezet.

5/C. § (1) A pályázatok elbírálására a polgármester esetenként, legalább három tagból álló bíráló bizottságot hoz létre.

(2) A pályázati ajánlatokat tartalmazó zárt borítékokat – a pályázati határidő lejártát követő 8 napon belül – a bíráló bizottság bontja fel. A bontásnál az ajánlattevők vagy az általuk írásban meghatalmazott személyek lehetnek jelen. A bíráló bizottság a borítékok bontását követően megvizsgálja, hogy a pályázat formai és tartalmi szempontból a pályázati kiírásnak megfelel-e, a nem megfelelő pályázatokat a bíráló bizottság érvénytelennek nyilvánítja.

(3) Az érvényes pályázati ajánlatokat a bíráló bizottság a legrövidebb időn belül, de legkésőbb az ajánlattételi határidő lejártát követő harminc napon belül köteles elbírálni. A bizottság az érvényes ajánlatokról írásbeli véleményt és döntési javaslatot készít a pályázati eljárást lezáró, a döntést meghozó Képviselőtestület részére.

(4) Amennyiben a Képviselőtestület úgy ítéli meg, hogy tárgyalás tartásával kedvezőbb ajánlati feltételek érhetők el, vagy a pályázati kiírás óta olyan lényeges körülmények változtak meg, amelyek a pályázati feltételek módosítását teszik szükségessé, a Képviselőtestület tárgyalás tartását rendelheti el.

(5) A tárgyalást a bíráló bizottság folytatja le és arra valamennyi ajánlattevőt meg kell hívni. A tárgyalás során biztosítani kell, hogy az ajánlattevők – a bírálati szempontokra vonatkozó ajánlati elemek tekintetében – egymás ajánlatát megismerjék. A tárgyalás során az önkormányzat részére nem tehető az eredeti ajánlathoz képest –összességében – kedvezőtlenebb ajánlat.

(6) A tárgyalást követően a bíráló bizottság javaslatot terjeszt a Képviselőtestület elé a nyertes pályázó kiválasztására.

(7) Eredménytelen a pályázati eljárás, ha

5/D. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának kezelői jogát kijelöléssel szerezheti meg az önkormányzati közfeladatot átvállaló, az Ötv. 80/A. §. (5) bekezdésében felsorolt szervezet.

(2) A vagyonkezelői jog kijelöléssel kizárólag ingyenesen szerezhető meg.

5/E. § (1) A vagyonkezelési szerződést írásba kell foglalni, a szerződésnek tartalmaznia kell az Áht. 105/B. § (1) bekezdésében foglalt feltételeket.

(2) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának ellenértéke meghatározott pénzösszeg, azt a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően egy összegben vagy meghatározott rendszerességgel kell megfizetni.

5/F. § (1) A vagyonkezelő az önkormányzat részére – jogszabályban meghatározottak szerint – köteles adatot szolgáltatni.

(2) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét az Áht. 105/B. § (4) bekezdése szerint az önkormányzat – a Polgármesteri Hivatal közreműködésével – ellenőrzi.

(3) Az ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes vagy az önkormányzat érdekeit sértő, illetve hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

5/G. § (1) A vagyonkezelési szerződés megszűnésére az Áht. 105/C. § szabályai az irányadók.

(2) A vagyonkezelési szerződés esetén a felek által teljesítendő szolgáltatásokat, beleértve az ilyenkor szükséges elszámolást is a vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint kell teljesíteni.

6. § (1) A forgalomképtelen vagyontárgyakat nem lehet elidegeníteni, apportálni, biztosítékul adni.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó ingatlanvagyon elidegenítésének, apportálásának, biztosítékul adásának a joga kizárólag az önkormányzat képviselő-testületét illeti meg.

(3) Az ingatlanok egyéb módon való megterhelésére és bérleti hasznosítására e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

7. § (1) Az önkormányzat intézményei használatában lévő ingók értékesítésére ingyenes átadására, apportálására, biztosítékul adására vagy egyéb módon történő megterhelésére, selejtezésére 30.000,-ft. egyedi könyv szerinti értékhatár felett az adott intézmény vezetője a polgármester előzetes írásbeli egyetértését köteles kikérni.

(2) Az intézménynél feleslegessé vált ingóságok körének meghatározásához 30.000,-ft. értékhatár felett az elidegenítést ingyenes átadást megelőzően a polgármester egyetértését ki kell kérni.

(3) A használó intézmény a (2) bekezdésben írt vagyontárgyakra azok elidegenítésére ingyenes átadása esetén más szervekkel és személyekkel szemben köteles elsőbbséget biztosítani az önkormányzat többi intézményeinek.

8. § Az önkormányzat csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben a felelőssége nem haladja meg a vagyonhozzájárulás mértékét.

9. § A bérletre és haszonbérletre ingatlanvagyon tekintetében a hasznosításból jogügyletenként származó éves szintre vonatkoztatott bevételre tekintettel az alábbi szabályokat kell alkalmazni: A döntés:

10. § Az ingatlan elidegenítéséből, más módon történő hasznosításából származó bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg.

11. § E rendelet hatálya alá tartoznak az önkormányzat tulajdonában álló lakások is.

12. § Hatályon kívül helyezve.

13. § Hatályon kívül helyezve.

14. § (1) Az elidegenítés előkészítése során az ingatlanvagyont minden esetben, az ingó vagyont 300.000 Ft könyv szerinti értéket meghaladó esetben fel kell értékeltetni.

(2) Amennyiben az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 25 millió Ft-ot meghaladja, a vagyont értékesíteni csak nyilvános versenyeztetés útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.

(3) A vagyonértékelésről szóló dokumentációt, az elidegenítéssel kapcsolatos egyéb okmányokkal együtt a döntésre jogosult elé kell terjeszteni.

15. § Tulajdonjogilag a rendelet hatálybalépését követően szerzett vagyontárgyak forgóképességének megállapításáról a képviselőtestület esetenként dönt.

16. § Az önkormányzat felhatalmazza a polgármestert, hogy a vagyongazdálkodási ügyekben – kivéve az intézményvezetői hatáskörökbe tartozó ügyeket – az önkormányzatot képviselje.

17. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, végrehajtásaként az önkormányzat intézményei kötelesek saját eszközként nyilvántartani a rendelkezésükre bocsájtott vagyont, melynek összevont – törzsvagyoni és egyéb vagyoni megosztásban történő nyilvántartása - az önkormányzat hivatalának a feladata.