Budapest Főváros III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének 9/1997(III.6.) önkormányzati rendelete

A KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPJÁRÓL

Hatályos: 2017. 04. 30

9/1997. (III. 6.)[1] önkormányzati rendelete


a kerület környezetvédelmi alapjáról


Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete figyelembe véve a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.§ (1) bekezdésében, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 58.§-ában foglaltakat, a kerület környezetvédelmi alapjáról és annak kezeléséről az alábbi rendeletet alkotja:


A rendelet célja és az Alap rendeltetése[2]


1. § (1) Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata környezetvédelmi feladatai megoldása érdekében környezetvédelmi alapot hoz létre.

(2) Az Alap megnevezése: Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának Környezetvédelmi Alapja (továbbiakban: "Alap").

(3) A rendelet célja, hogy meghatározza az Alap felhasználási, kezelési és gazdálkodási rendjét.

(4)[3] Az Alap rendeltetése, hogy megfelelő feltételeket és fedezetet biztosítson:

a) a kerület környezetminőségének javításához, az emberhez méltó, egészséges és esztétikus környezeti állapot megteremtéséhez,

b) a környezeti ártalmak és károsítások pontos feltárásához, megelőzéséhez, mérsékléséhez és felszámolásához,

c) a környezetkímélő technológiák és tevékenységek támogatásához,

d) a kerületi természeti értékek megóvásához, fenntartásához és fejlesztéséhez,

e) a zöldfelületek védelméhez és fejlesztéséhez,

f) a környezet- és természetvédelmi tudatformáláshoz, ismeretterjesztéshez, oktatáshoz, neveléshez.


Az Alap képzése és felhasználása


2. §[4] (1) Az Alap bevételi forrásai a Kvt. 58. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a következők:

a) az Önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege,

b) a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi Felügyelőség által a III. kerület közigazgatási területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének 30 %-a,

c) a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok – a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. – törvényben meghatározott része[5]

d) az Önkormányzat költségvetésében környezetvédelemre elkülönített összeg,

e) a Kvt. 58. § (6) bekezdés alapján az önkormányzatot – hatásterület átnyúlása miatt – arányosan megillető megosztott bevétel,

f) az Alap lekötéséből származó kamatbevételek,

g) az Alap javára teljesített visszafizetések és ezek kamatai,

h) fakivágási bírság és fapótlási díj,

i) a környezetvédelemmel kapcsolatos károkozás megtérített kárelhárítási költsége,

j) az Önkormányzat közigazgatási területén kivetett természetvédelmi bírság,

k) az állami és nemzetközi alapokhoz benyújtott környezetvédelmi pályázatokon elnyert összegek,

l) az állampolgárok, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek által az Alap részére történt önkéntes befizetések, illetve bármely, az Alapot illető bevétel.

(2) Az Alapot kizárólag Óbuda-Békásmegyer közigazgatási területén, a kerület környezetvédelmi problémáinak megoldására, környezet- és természetvédelmi céljainak megvalósítására lehet felhasználni.

(3) A Alapot elsősorban az alábbi célok megvalósítását szolgáló tevékenységek támogatására kell fordítani:

a) a környezetvédelmi szempontból károsodott környezet javítására, helyreállítására (a talaj védelmére, a felszíni és a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi megőrzésére, a zöldterületek védelmére, fejlesztésére),

b) az emberi egészség védelmére, az életminőség javítására (zaj- és rezgésvédelemre, a lakossági- és veszélyes hulladék szelektív gyűjtésére, kezelésére, a levegőtisztaság védelmére, az allergén növények elleni védekezésre és az épített környezet védelmére),

c) a helyi természeti erőforrások és a helyi védelem alatt álló területek, értékek megőrzésére, fenntartására, fejlesztésére,

d) környezetvédelemmel kapcsolatos ötletek, találmányok megvételére,

e) a környezetvédelemről szóló tájékoztatások, előadások költségeinek fedezésére

f) környezetvédelmi ismeretek terjesztésére, környezetvédelmi nevelésre,

g) környezetvédelmi felmérések, tanulmányok elkészítésére, környezetvédelmi információrendszer kialakítására, működtetésére, fejlesztésére,

h) a kerület érdekét szolgáló környezetvédelmi-köztisztasági akciók támogatására,

i) az egyéb, a környezet védelmét elősegítő tevékenységre.

(4) Az Alap felhasználása a Kvt. IV. fejezetében foglaltak alapján – a kerület környezetvédelmi programjának elkészülte után azzal is összhangba hozva – történik.


Az Alap kezelése és működési rendje[6]


3. §[7] (1)[8] A Polgármesteri Hivatal minden évben felhasználási tervet készít az Alapba ténylegesem befolyt bevételek felhasználására, melyet a környezetvédelem területén érintett állandó bizottság véleményez, és amiről a Képviselőtestület évente, a költségvetési rendelet elfogadásával egyidejűleg dönt.

(2) Az Alapból támogatás nyújtása történhet

a) az éves felhasználási tervben rögzített célokra, valamint

b)[9] pályázati úton a társasházak felújításának pénzügyi támogatásáról szóló önkormányzati rendelet alapján.

Az éves felhasználási terv határozza meg, hogy az Alap éves költségvetésének hány százaléka nyerhető el pályázati úton.

(3) A kerület Környezetvédelmi Programja alapján elkészített éves feladattervben foglalt célok megvalósítása az Alap felhasználása során elsőbbséget élveznek.

(4) Az Alapból a környezet közvetlen veszélyeztetésének elhárítására szolgáló azonnali beavatkozások költségeire az éves felhasználási tervben 10 %-os tartalékot kell képezni.

(5) Az Alap bevételéből kell fedezni a kezelésével járó költségeket.

(6) Az Alapot a költségvetési gazdálkodás (számviteli szabályok, kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, ellenőrzés) előírásai szerint kell kezelni.

(7) Az Alap bevételeit és az Alap terhére történő kifizetéseket a Polgármesteri Hivatal költségvetési elszámolási számlájától elkülönítve kell vezetni és nyilvántartani.

(8) Az Alapba befolyt, de a tárgyévben fel nem használt összeget lekötött betétként kell kezelni.

(9)[10] Az Alap felhasználásáról szóló képviselőtestületi döntések végrehajtását a környezetvédelem területén érintett állandó bizottság ellenőrzi.

(10) A Polgármesteri Hivatal minden negyed év végén köteles tájékoztatást adni az illetékes bizottságnak az Alapba befolyt, illetve az Alapból felhasznált összegekről.

(11) Az Alappal kapcsolatos, itt nem szabályozott feladatokat a polgármester felügyeli.


Pályázati eljárás[11]


4. §[12]


Záró rendelkezések[13]


5. §[14] (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2)[15]

(3) A kihirdetés a helyben szokásos módon, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.

[1]

Elfogadva: 1997. február 26.

[2]

Módosította: 52/2004. (XII. 22.) Ör. 1. § (1) bekezdés

[3]

Beépítette: 52/2004. (XII. 22.) Ör. 1. § (2) bekezdés

[4]

Módosította: 52/2004. (XII. 22.) Ör. 2. §

[5]

A talajterhelési díjból származó bevétel felhasználását a törvény 19. §-ában az alap felhasználási céljain belül külön meghatározza.

[6]

Címét módosította: 52/2004. (XII. 22.) Ör. 3. § (1) bekezdés

[7]

Módosította: 52/2004. (XII. 22.) Ör. 3. § (2) bekezdés

[8]

Módosította: 22/2017. (IV. 28.) Ör. 3. § (1) bekezdés

[9]

Módosította: 41/2014. (XI. 28.) Ör. 34. §

[10]

Módosította: 22/2017. (IV. 28.) Ör. 3.§ (2) bekezdés

[11]

Címét módosította: 52/2004. (XII. 22.) Ör. 4. § (1) bekezdés

[12]

Hatályon kívül helyezte: 41/2014. (XI. 28.) Ör. 35. § a) pontja

[13]

Módosította: 52/2004. (XII. 22.) Ör. 5. §

[14]

Módosította: 52/2004. (XII. 22.) Ör. 5. §

[15]

Hatályon kívül helyezte: 22/2017. (IV. 28.) Ör. 11. § (1) bekezdés