Budapest Főváros III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének 9/1997(III.6.) önkormányzati rendelete
A KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPJÁRÓL
Hatályos: 2017. 04. 30Budapest Főváros III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének 9/1997(III.6.) önkormányzati rendelete
A KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPJÁRÓL
2017-04-30-tól
9/1997. (III. 6.)[1] önkormányzati rendelete
a kerület környezetvédelmi alapjáról
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete figyelembe véve a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.§ (1) bekezdésében, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 58.§-ában foglaltakat, a kerület környezetvédelmi alapjáról és annak kezeléséről az alábbi rendeletet alkotja:
A rendelet célja és az Alap rendeltetése[2]
1. § (1) Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata környezetvédelmi feladatai megoldása érdekében környezetvédelmi alapot hoz létre.
(2) Az Alap megnevezése: Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának Környezetvédelmi Alapja (továbbiakban: "Alap").
(3) A rendelet célja, hogy meghatározza az Alap felhasználási, kezelési és gazdálkodási rendjét.
(4)[3] Az Alap rendeltetése, hogy megfelelő feltételeket és fedezetet biztosítson:
a) a kerület környezetminőségének javításához, az emberhez méltó, egészséges és esztétikus környezeti állapot megteremtéséhez,
b) a környezeti ártalmak és károsítások pontos feltárásához, megelőzéséhez, mérsékléséhez és felszámolásához,
c) a környezetkímélő technológiák és tevékenységek támogatásához,
d) a kerületi természeti értékek megóvásához, fenntartásához és fejlesztéséhez,
e) a zöldfelületek védelméhez és fejlesztéséhez,
f) a környezet- és természetvédelmi tudatformáláshoz, ismeretterjesztéshez, oktatáshoz, neveléshez.
Az Alap képzése és felhasználása
2. §[4] (1) Az Alap bevételi forrásai a Kvt. 58. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a következők:
a) az Önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege,
b) a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi Felügyelőség által a III. kerület közigazgatási területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének 30 %-a,
c) a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok – a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. – törvényben meghatározott része[5]
d) az Önkormányzat költségvetésében környezetvédelemre elkülönített összeg,
e) a Kvt. 58. § (6) bekezdés alapján az önkormányzatot – hatásterület átnyúlása miatt – arányosan megillető megosztott bevétel,
f) az Alap lekötéséből származó kamatbevételek,
g) az Alap javára teljesített visszafizetések és ezek kamatai,
h) fakivágási bírság és fapótlási díj,
i) a környezetvédelemmel kapcsolatos károkozás megtérített kárelhárítási költsége,
j) az Önkormányzat közigazgatási területén kivetett természetvédelmi bírság,
k) az állami és nemzetközi alapokhoz benyújtott környezetvédelmi pályázatokon elnyert összegek,
l) az állampolgárok, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek által az Alap részére történt önkéntes befizetések, illetve bármely, az Alapot illető bevétel.
(2) Az Alapot kizárólag Óbuda-Békásmegyer közigazgatási területén, a kerület környezetvédelmi problémáinak megoldására, környezet- és természetvédelmi céljainak megvalósítására lehet felhasználni.
(3) A Alapot elsősorban az alábbi célok megvalósítását szolgáló tevékenységek támogatására kell fordítani:
a) a környezetvédelmi szempontból károsodott környezet javítására, helyreállítására (a talaj védelmére, a felszíni és a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi megőrzésére, a zöldterületek védelmére, fejlesztésére),
b) az emberi egészség védelmére, az életminőség javítására (zaj- és rezgésvédelemre, a lakossági- és veszélyes hulladék szelektív gyűjtésére, kezelésére, a levegőtisztaság védelmére, az allergén növények elleni védekezésre és az épített környezet védelmére),
c) a helyi természeti erőforrások és a helyi védelem alatt álló területek, értékek megőrzésére, fenntartására, fejlesztésére,
d) környezetvédelemmel kapcsolatos ötletek, találmányok megvételére,
e) a környezetvédelemről szóló tájékoztatások, előadások költségeinek fedezésére
f) környezetvédelmi ismeretek terjesztésére, környezetvédelmi nevelésre,
g) környezetvédelmi felmérések, tanulmányok elkészítésére, környezetvédelmi információrendszer kialakítására, működtetésére, fejlesztésére,
h) a kerület érdekét szolgáló környezetvédelmi-köztisztasági akciók támogatására,
i) az egyéb, a környezet védelmét elősegítő tevékenységre.
(4) Az Alap felhasználása a Kvt. IV. fejezetében foglaltak alapján – a kerület környezetvédelmi programjának elkészülte után azzal is összhangba hozva – történik.
Az Alap kezelése és működési rendje[6]
3. §[7] (1)[8] A Polgármesteri Hivatal minden évben felhasználási tervet készít az Alapba ténylegesem befolyt bevételek felhasználására, melyet a környezetvédelem területén érintett állandó bizottság véleményez, és amiről a Képviselőtestület évente, a költségvetési rendelet elfogadásával egyidejűleg dönt.
(2) Az Alapból támogatás nyújtása történhet
a) az éves felhasználási tervben rögzített célokra, valamint
b)[9] pályázati úton a társasházak felújításának pénzügyi támogatásáról szóló önkormányzati rendelet alapján.
Az éves felhasználási terv határozza meg, hogy az Alap éves költségvetésének hány százaléka nyerhető el pályázati úton.
(3) A kerület Környezetvédelmi Programja alapján elkészített éves feladattervben foglalt célok megvalósítása az Alap felhasználása során elsőbbséget élveznek.
(4) Az Alapból a környezet közvetlen veszélyeztetésének elhárítására szolgáló azonnali beavatkozások költségeire az éves felhasználási tervben 10 %-os tartalékot kell képezni.
(5) Az Alap bevételéből kell fedezni a kezelésével járó költségeket.
(6) Az Alapot a költségvetési gazdálkodás (számviteli szabályok, kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, ellenőrzés) előírásai szerint kell kezelni.
(7) Az Alap bevételeit és az Alap terhére történő kifizetéseket a Polgármesteri Hivatal költségvetési elszámolási számlájától elkülönítve kell vezetni és nyilvántartani.
(8) Az Alapba befolyt, de a tárgyévben fel nem használt összeget lekötött betétként kell kezelni.
(9)[10] Az Alap felhasználásáról szóló képviselőtestületi döntések végrehajtását a környezetvédelem területén érintett állandó bizottság ellenőrzi.
(10) A Polgármesteri Hivatal minden negyed év végén köteles tájékoztatást adni az illetékes bizottságnak az Alapba befolyt, illetve az Alapból felhasznált összegekről.
(11) Az Alappal kapcsolatos, itt nem szabályozott feladatokat a polgármester felügyeli.
Pályázati eljárás[11]
4. §[12]
Záró rendelkezések[13]
5. §[14] (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
(2)[15]
(3) A kihirdetés a helyben szokásos módon, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.
Elfogadva: 1997. február 26.
Módosította: 52/2004. (XII. 22.) Ör. 1. § (1) bekezdés
Beépítette: 52/2004. (XII. 22.) Ör. 1. § (2) bekezdés
Módosította: 52/2004. (XII. 22.) Ör. 2. §
A talajterhelési díjból származó bevétel felhasználását a törvény 19. §-ában az alap felhasználási céljain belül külön meghatározza.
Címét módosította: 52/2004. (XII. 22.) Ör. 3. § (1) bekezdés
Módosította: 52/2004. (XII. 22.) Ör. 3. § (2) bekezdés
Módosította: 22/2017. (IV. 28.) Ör. 3. § (1) bekezdés
Módosította: 41/2014. (XI. 28.) Ör. 34. §
Módosította: 22/2017. (IV. 28.) Ör. 3.§ (2) bekezdés
Címét módosította: 52/2004. (XII. 22.) Ör. 4. § (1) bekezdés
Hatályon kívül helyezte: 41/2014. (XI. 28.) Ör. 35. § a) pontja
Módosította: 52/2004. (XII. 22.) Ör. 5. §
Módosította: 52/2004. (XII. 22.) Ör. 5. §
Hatályon kívül helyezte: 22/2017. (IV. 28.) Ör. 11. § (1) bekezdés