Felsőnyárád község Önkormányzati Képviselő-testületének (a továbbiakban: Képviselő-testület) 10/1998. (VIII.05.) számú rendelete a község címeréről, zászlajáról és azok használatának rendjéről.

Felsőnyárád község Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 1. § (6) bekezdés a) pontjában biztosított jogkörében a község címeréről és zászlajáról (továbbiakban jelképek), valamint a két jelkép és a címert ábrázoló pecsét használatáról a következő rendeletet alkotja.

Az önkormányzat jelképei

1. §

Felsőnyárád község önkormányzati jelképei: A CÍMER ÉS A ZÁSZLÓ. (A címernek a művészi módon megalkotott, a továbbiakban mindennemű felhasználás esetén kiindulásnak számító és másolandó változatát a jelen rendelet melléklete tartalmazza.

A község címerének leírása

2. §

(1) A község címere:

Álló, barokk katonai tárcsapajzs, amelynek kék mezejében felül jobbról három ezüst búzaszál, balról három ezüst nyárfalevél, alul középen pedig vörössel és zölddel díszített arany rózsa lebeg. A pajzson szembe néző, természetes színű, bíborral bélelt és arany lánccal ékesített zárt katonai sisak és rajta háromlombú arany korona látható, a foszlányok színe mindkét oldalon vörös és arany. A pajzs alatt egy szalag lebeg FELSŐNYÁRÁD felirattal.

(A pajzs alakja és a három búzaszál a község korábban használt pecsétnyomójának az ábráját idézi fel. A három nyárfalevél a község nevére utal, míg az arany rózsa a bányászatra, amelynek védőszentje a rózsával szimbolizált Szent Borbála. A címer teljessége – a sisak a koronával, illetve a foszlány – azt kívánja felidézni, hogy Felsőnyárád régen kisnemesek lakta kuriális község volt.)

A község zászlaja

3. §

(1) Fekvő vagy álló téglalap alakú, a színe fehér, a mérete 180 x 90 cm, anyaga selyem, körbe szegve kék rojttal. Mindkét oldalának a közepére van hímezve eredeti színeiben a község címere a 2. §-ban adott leírásnak megfelelően. A zászló eltérhet a fentebb megadott mérettől, oldalainak azonban mindig 2:1 arányban kell állnia egymással.

(2) Kevésbé ünnepélyes helyeken és alkalmakkor használható olyan zászló is, amely álló téglalap alakú, oldalainak aránya megegyezik a címerpajzs oldalainak az arányával (7:8), s egész felületét a fentebb leírt címer tölti ki.

4. §

A községi önkormányzat címere mint utaló és díszítő jelkép általában az alábbi helyeken használható:

a) Az önkormányzat zászlaján;

b) A községháza bejáratánál;

c) A községi önkormányzat intézményeinek bejáratánál;

d) A községi képviselő-testület tanácskozótermeiben, a polgármester, a jegyző, a hivatal munkatársainak irodáiban;

e) A községi önkormányzat intézményvezetőinek irodájában;

f) A községi önkormányzat közlönyének, újságjának fejrészén;

g) A községi önkormányzat által rendezett kiállításokon;

h) A községbe vezető útvonalon, az úttest jobb oldalán lévő táblán.

5. §

A községi önkormányzat zászlaja mint utaló és díszítő jelkép az alábbi helyeken használható:

a) A községi képviselő-testület tanácskozó termében állandó jelleggel az eredeti méretű zászló;

b) A polgármester szobájában szintén állandó jelleggel az eredeti méretű zászló;

c) A képviselő-testület üléseinek napján, illetve állami ünnepeken a községháza épületén a másfélszeresére felnagyított (továbbiakban: nagyított) méretben;

d) Külföldi, vagy legalább miniszteri szintű belföldi küldöttség látogatásakor a községháza épületén, nagyított méretben;

e) Külföldi küldöttségek részére ajándékba adható az eredeti méretnek arányosan kicsinyített változata;

f) Állami ünnepeken a községi önkormányzat intézményein az eredeti vagy a nagyított méretben.

A községi önkormányzat pecsétje

6. §

(1) 4 cm átmérőjű körben a 2. § (1) bekezdésében leírt címernek a heraldika szabályainak megfelelően, grafikailag kivitelezhető változata. A címer körül félkörben a FELSŐNYÁRÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA felirat olvasható.

(2) A pecsétnyomó egyik változata műanyagból, vagy gumiból (továbbiakban: normál), a másik rézből – pozitív és negatív változatban – (továbbiakban: fém) készül. Ezen utóbbit pecsétviasszal együtt kell használni.

(3) A községi önkormányzat pecsétjét és a községre utaló jelképként kizárólag csak az alábbi helyeken lehet használni:

a) A községi önkormányzat által alapított kitüntetések okiratain. (A fejrészén a fém pecsétnyomó pozitív, a szöveg alján pedig a fém pecsétnyomó negatív [viaszos] változatát.)

b) A községi önkormányzat által kiadott irodalmi, képzőművészeti és egyéb kiadványokon.

c) A község polgármestere és jegyzője által protokolláris célra használt levélpapír fejrészén pozitív, illetve annak alján pecsét formájában negatív (viaszos) változatban.

d) A község önkormányzat intézményvezetői által használt protokolláris levélpapíron a c) pontban leírt módon.

7. §

(1) A községi önkormányzat címere, illetve a címerrel ellátott zászlója vagy annak rajzolata – a képviselő-testület előzetes engedélyével, az általa meghatározott gyártási és forgalmazási díj fejében – felhasználható:

a) utazási irodák kiadványain,

b) emlék- és ajándéktárgyakon,

c) kereskedelmi forgalomba hozatal céljából.

8. §

A jelképeket kizárólag hiteles alakban, az ábrázolás hűségének, a méretarányoknak és a színeknek a betartása mellett kell használni.

9. §

(1) A 4. és 5. §-ban leírtakat a képviselő-testületnek joga van ellenőrizni.

(2) Ha a képviselő-testület megállapítja, hogy az ábrázolás nem hiteles, vagy a jelképeket nem az engedélyezett célra, illetve módon használják, a befizetett használati díj vagy annak arányos részének visszafizetése nélkül azonnali hatállyal megtilthatja a jelképek további használatát.

(3) A jelképhasználat szabálytalansága miatt a használót ért kárt a képviselő-testület nem téríti meg.

10. §

(1) A képviselő-testület egyes esetekben megengedheti, hogy az önkormányzat címere kizárólag az alapanyag (fém, fa, bőr, textil stb.) színében (színezés nélkül) készüljön.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott módon való elkészítést a gyártás, illetve forgalomba hozatal iránt benyújtott beadványban kell kérni.

11. §

A községi önkormányzat jelképei a képviselő-testület engedélye nélkül forgalomba hozatal céljából nem állíthatók elő.

12. §

(1) A 8. §-ban meghatározott tilalmat megszegők ellen a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény 52. §-ában meghatározott polgári jogi igények valamelyikét kell érvényesíteni.

(2)

(3) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

Felsőnyárád, 1998. augusztus 4.

      Körtvélyi Kálmánné sk.                                                                           Visnyai Gyula sk.

                 körjegyző                                                                                         polgármester

A kihirdetés napja: 1998. augusztus 5.

                                                                                                                Körtvélyi Kálmánné sk.

                                                                                                                          körjegyző