1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat vagyonára.

(2) E rendelet szempontjából önkormányzati vagyon:

2. § A rendelet hatálya- jogszabály alapján – nem terjed ki a lakásra és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére.

3. § (1) Az önkormányzat vagyona rendeltetése szerint

(2) Az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyont nem határoz meg.

4. § (1) ²az önkormányzat törzsvagyona lehet:

(2) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész nem elidegeníthető, nem megterhelhető, vállalkozásba, gazdasági társaságba nem vihető. A forgalomképtelen besorolást kapott vagyontárgy értékesítésére vonatkozó szerződés semmis.

(3) A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgyak esetében a vagyon elidegenítésének, megterhelésének, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitelének, egyéb hasznosításának (bérbe adás) feltételeit törvény, vagy e rendelet határozza meg.

(4) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba , gazdasági társaságba vitele, illetve egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeltben meghatározottak szerint történhet.

5. § Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes lehet.

6. § Az önkormányzat egyéb vagyona körébe a forgalomképes vagyonelemek tartoznak.

7. § (1) A törzsvagyon körébe tartozó vagyon törvény alapján kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon, valamint törvény vagy az önkormányzat rendelete alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon (továbbiakban: forgalomképtelen törzsvagyon), valamint törvény vagy az önkormányzati rendelete alapján korlátozottan forgalomképes vagyon lehet. A törzsvagyon közvetlen a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja.

(2) A törvényi előírásokon túlmenően az önkormányzat vagyonából azok a vagyonelemek minősíthetőek törzsvagyonná, melyek önkormányzati tulajdonban történő megőrzése hosszú távon indokolt, továbbá melyek a közszolgáltatások és a közhatalmi feladatok ellátására, a társadalom közös szükségleteinek kielégítésére, illetve közhasználatra közvetlenül szolgálnak.

8. §⁴ (1) A forgalomképtelen törzsvagyon a törvény alapján kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon, valamint a törvény vagy az önkormányzati rendelet alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon.

(2) A törvény alapján kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon:

(3) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon a többségi önkormányzati tulajdonban álló, közszolgáltatási tevékenységet, valamint parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló társasági részesedés és a köztemetők.

9. §⁵ Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon:

10. § Az önkormányzat egyéb vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába. Ezek a következők:

11. § Az önkormányzat egyéb vagyona forgalomképes.

12. § (1) A helyi önkormányzatot- a jogszabályban meghatározott eltérésekkel- megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve megterhelik.

(2) A helyi önkormányzat jogi személy. Az önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és hatáskörök és a képviselő-testületet illetik meg.

(3) A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(4) A képviselő-testület a (2) bekezdésben megjelölt hatásköreit a polgármesterre, bizottságra, településrészi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat testületére ruházhatja.

(5) A tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és hatáskörük pontos meghatározását a 13-46. §-ok tartalmazzák.

13. § (1) Vagyont értékesíteni 10 milliós értékhatár felett versenytárgyalás útján lehet. A versenytárgyalásnak nyilvánosnak – indokolt esetben zártkörűnek kell lennie. Az értékesíteni a vagyont a versenytárgyaláson a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.

(2) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe sorolt vagyont.

(3) Feltételekkel lehet értékesíteni a 9. §-ban meghatározottak szerint az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyont.

(4) Az egyéb vagyon az alábbiak szerint értékesíthető:

15. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona nem megterhelhető.

16. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona a 9. §-ában rögzítettek alapján, valamint az önkormányzat képviselő-testületet döntése alapján nem terhelhető meg.

17. § Az önkormányzat forgalomképes egyéb vagyona megterhelhető. A vagyon megterhelése értékhatár nélkül a képviselő-testület joga.

18. § (1) Az önkormányzat saját felelősségre vállalkozási tevékenységet folytat. A vállalkozás folytatására az önkormányzat vonatkozásában kizárólag a költségvetési alapokmány szerint kerülhet sor.

(2) Az önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

(3) Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét.

19. § Az önkormányzat forgalomképtelen vagyona a vállalkozásba nem vihető be.

20. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona a 9. §, valamint az alábbiakban meghatározott feltételek betartása mellett vihető be vállalkozásban:

21. § Az önkormányzat egyéb vagyona vállalkozásba vihető.

22. § Az önkormányzat vagyonának vállalkozásban való beviteléről értékhatártól függetlenül az önkormányzat képviselő-testületet dönt.

23. § (1) Az önkormányzat a vagyonátadási törvények alapján vagyonával a közműveket működtető gazdasági társaságok tagjaivá vált.

(2) Az önkormányzat vagyona megjelenik részvény, üzletrész, esetleg vagyoni betét formájában.

24. § Az önkormányzat a kötelező feladatainak ellátására gazdasági társaságban részt vehet. Betéti társaságnak csak kültagja lehet.

25. § A vállalkozással kapcsolatos minden jogosítványt, beleértve a részesedésekkel (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) kapcsolatos döntéseket a képviselő-testület hozza meg.

26. § Az önkormányzati vagyon használat, illetve hasznosítás jogát – átengedni 5.000.000 Ft érték felett versenytárgyalás útján lehet. A versenytárgyalásnak nyilvánosnak kell lennie indokolt esetben lehetőség van a zártkörű versenytárgyalás megtartására is. A versenytárgyalás alá eső vagyon használati, illetve hasznosítási jogát átengedni a versenytárgyaláson résztvevő legjobb ajánlattevő részére szabad.

27. § A használati és a hasznosítási jog átadása történhet ingyenesen, illetve viszteher mellett.

28. § A használati és a hasznosítási jog átadása történhet az adott vagyon koncessziós szerződéssel való üzemeltetésével, illetve, más egyéb bérleti jogviszonnyal. A koncessziós szerződés kötésére a képviselő-testület a jogosult.

29. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának használatát, illetve hasznosítási jogát átengedni csak az alábbi módon és esetekben lehet:

30. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának használat, illetve hasznosítási jogát a 9. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek megtartása mellett lehet átengedni:

31. § Az önkormányzat forgalomképes egyéb vagyonának használata, illetve hasznosításijogát ideiglenesen át lehet engedni:

32. § (1) A képviselő-testület a 200.000-500.000 Ft közötti értéket képviselő használat, illetve hasznosítási jog átengedéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.

(2) 100.000 -200.000 Ft értékhatárok között a képviselő-testület a helyben szokásos módon hirdeti ki a használat, illetve a hasznosítási jogra való ajánlattétel jogát. A képviselő-testület a legjobb ajánlattevő javára dönt.

(3) A képviselő-testület dönt értékhatár nélkül az 1 évet meghaladó használat, illetve hasznosítási jog átengedéséről.

33. § A képviselő-testület dönt 200.000 Ft értékhatárt el nem érő használat és hasznosítási jog átengedéséről, ha a használat az 1 évet nem haladja meg.

34. § Az önkormányzati vagyon használat, illetve hasznosítási jog ingyenes átengedése az átengedés időtartamától függetlenül értékhatár nélkül a képviselő-testület joga.

35. § (1) Az önkormányzat vagyona társulásba bevihető. Az önkormányzat társulásba intézményirányító társulásba, illetve közös képviselő-testületbe bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani. A vagyonszaporulat a társult helyi önkormányzatok közös vagyona és arra a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(2) A társulás ingatlanvagyona felújítása és fejlesztése a társuló önkormányzatok képviselő-testületének döntése alapján történik.

36. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona társulásba nem vihető be.

37. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyonelemek közül az alábbiak vihetőek társulásba: intézmények épületei, középületek.

38. § Az önkormányzat forgalomképes egyéb vagyona társulásba vihető.

39. § (1) Az önkormányzat az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeiből értékpapírt vásárolhat.

(2) Az 500.000 Ft feletti értékpapír vásárlásakor a képviselő-testület dönt arról, hogy milyen megnevezésű, címletezésű és lejáratú értékpapír kerüljön megvásárlásra.

(3) Az 500.000 Ft feletti meglévő értékpapírok értékesítéséről, az értékesítés módjáról, feltételeiről a képviselő-testület dönt.

40. § Az önkormányzat követeléseiről, mint az önkormányzati vagyon részéről lemondani csak az alábbi módon és esetekben lehet:

41. § (1) Az önkormányzat hitelt vehet fel és kötvényt bocsáthat ki. A hitel felvételével a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvény kibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket sz önkormányzat költségvetési rendeletet állapítja meg.

(2) Az önkormányzat a költségvetési rendeletében dönt, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, s rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről és szükség esetén a beruházásokkal, felújításokkal kapcsolatos rendről is.

(3) Az önkormányzat lízingszerződés kötéséről a költségvetési rendeletében dönt.

42. § Az önkormányzat a kötelező és a vállat feladatainak ellátására intézményt alapíthat. Az alapított intézmény vagyona a z önkormányzat vagyona, amit az önkormányzat az alapított intézmény használatába ad. A használat és használati jog vagyonkezelési jog átadása ingyenes, az önkormányzat a használat értékét nem követheti. Az önkormányzati vagyon használója azonban köteles teljesíteni az önkormányzatot, mint tulajdonost terhelő fizetési kötelezettségeket.

43. § Az intézmény a használatába kapott ingatlanokat és ingókat az alapfeladata sérelme nélkül bevételei növelésére fordíthatja.

44. § A képviselő-testület felhatalmazza a gazdálkodásának megszervezésére tekintettel az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek besorolt intézmény vezetőját az alábbiakban nevesített feltételek mellett egyes vagyonkezelési jogok gyakorlására:

45. § (1) A gazdálkodás megszervezésére tekintettel részben önállóan gazdálkodónak besorolt intézmény vagyonkezelési feladatai a részben önállóan gazdálkodó intézmény, valamint a gazdálkodásának vitelére kijelölt önállóan gazdálkodó intézmény közötti a képviselő-testület által jóváhagyott megállapodás szerint alakulnak.

(2) A részben önállóan gazdálkodó intézmény az előirányzatok feletti rendelkezési jogának megfelelően gyakorolhatja a 44. §-ban rögzített vagyonkezelési jogokat.

46. § A közös alapítású és fenntartású intézmények vagyona feletti rendelkezési jogokat az alapítók és fenntartók között létrejött megállapodás rendezi.

47. § Az önkormányzat vagyonállapotát vagyonállapot mutató leltárban kell kimutatni az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan. A leltárt adott és december 31. fordulónappal készül.

48. § Az önkormányzat a vagyonát jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani, értékelni.

49. § (1) A vagyonleltárnak külön kell tartalmaznia a törzsvagyont (forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes bontásban), valamint az önkormányzat egyéb vagyonát és a kötelezettségeket. A vagyonleltárnak a törzsvagyon tekintetében követnie kell az e rendeletben meghatározott vagyontípusokat. Ki kell emelni a befektetett eszközök csoportjaiban a részesedéseket, valamint az értékpapírokat.

(2) A vagyonleltárt határozattal kell elfogadni.

(3) A vagyonleltár szerkezetét az 1.számú melléklet tartalmazza.

50. § A leltár összeállításáért az önkormányzati hivatal vezetője tartozik felelőséggel.

51. § (1) A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értéket kell alapul venni.

(2) A vagyon értékesítésekor (beleértve az értékpapírokat is) 5.000.000 Ft feletti vagyon piaci értékének meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges. Amennyiben a szakértő által meghatározott vagyoni érték magasabb, mint a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott érték, úgy az előbbi értéket kell alapul venni az értékeléssel kapcsolatos jogok gyakorlásakor.

(2a)⁷ Ingatlan értékesítésekor a legfeljebb 5.000.000, - Ft értékű ingatlan értékének meghatározása érdekében a polgármester piackutatást végez, melynek eredményéről a képviselő-testületet tájékoztatja.

(3) Apport gazdasági társaságba való bevitelekor a vagyon piaci értékét szakértő bevonásával kell megállapítani és a piaci értéken kell a vállalkozásba vinni.

(4) A használat vagy hasznosítási jog átengedésekor az ellenérték meghatározásakor 1.000.000 Ft érték felett a használat, vagy hasznosítási jog piaci értékének meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges. A használat, illetve a hasznosítási jog átengedésére vonatkozó tulajdonosi jogok gyakorlására a piaci érték alapján kerül sor.

52. § E rendelet a kihirdetése napját követő hónap első napján lép hatályba.