Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: Étv), 7. §-ában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Salgótarján Megyei Jogú Város épített környezete alakítására és védelmére, a város építési rendjének szabályozására az alábbi rendeletet alkotja:

I.

Általános előírások

1. §

(1)     Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlése Salgótarján Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban: HÉSZ) ezen rendelettel állapítja meg.

(2)     A rendelet hatálya Salgótarján Megyei Jogú Város közigazgatási területére terjed ki.

(3)^[1]    Jelen rendelet hatálya alatt álló területen területet felhasználni, építési telket és területet kialakítani, épületet, műtárgyat és más építményt tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni

• az Étv,
• az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) 2012. augusztus 6-án hatályos előírásai,
• jelen rendelet előírásai szerint szabad.

2. §

A Helyi Építési Szabályzat csak a településrendezési tervek módosításának keretében módosítható.

II.

A területek felhasználása

3. §

(1)     E rendelet a város közigazgatási területén építési szempontból

a.)   beépítésre szánt (beépített és további beépítésre tervezett)

b.)   beépítésre nem szánt területeket határol le.

(2)     A további beépítésre tervezett területeket és azok rendeltetését a Szabályozási Terv határozza meg.

(3)^[2]    A további beépítésre tervezett - tartalék - területek felhasználásáról - igénybevételéről - a tényleges igények függvényében az előírt közmű- és közlekedési kapcsolatok kiépítésével és egyéb területelőkészítési feladatok végrehajtásával kell gondoskodni.

(4)     A további beépítésre tervezett területen a tervezett rendeltetés megvalósítása előtt

a.)   csak a terület eredeti rendeltetésének megfelelő, ideiglenes jellegű és igénybevétel esetén kártalanítás igénye nélkül elbontandó építmények létesíthetők,

b.)   terepszint alatti építmények - a közműlétesítmények kivételével - nem létesíthetők.

4. §

(1)     A beépítésre nem szánt területek alapvetően a mezőgazdasági művelés, az erdőgazdálkodás, a közlekedés és a közművek, a zöldterületek, valamint a védelem céljára felhasználható területek.

(2)     A beépítésre nem szánt területek kijelölt övezeteiben a telkek beépítettsége legfeljebb 5 % lehet.

Beépítésre szánt területek területfelhasználási egységei

5. §

(1)     E rendelet a Szabályozási terv szerint a beépítésre szánt területeket az építési használatuk általános jellege szerint területfelhasználási egységekre, azokat további építési övezetekre tagolja.

(2)^[3]    A beépítésre szánt terület általános és sajátos használatuk jellege szerint

a.) lakó

1. nagyvárosias lakó (Ln)

2. kisvárosias lakóterület és lakópark (Lk), (Lk-LP)

3. kertvárosias lakóterület és lakópark (Lke)

4. falusias lakó (Lf)

b.) vegyes

1. településközponti vegyes (Vt)

2. központi vegyes (Vk)

c.) gazdasági

1. kereskedelmi, szolgáltató (Gksz)

2. ipari (Gip)

d.) üdülő

1. üdülőházas (Üü)

2. hétvégiházas (Üh)

e.) különleges (K-Sp), (SZ) (KR), (K-S), (K), (K-Gg), (K-A)
(K-Mg), (K-G), (K-H), (KT-I, KT-II, KT-III, KT-IV, KT-V, KT-VI), (K-Hull)

területfelhasználási egységekre tagolt.

Lakóterület

6. §

Nagyvárosias lakóterület

Ln jelű ^[4]

(1)     A nagyvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több rendeltetési egységet magába foglaló, általában 12,5 m-es épületmagasságot meghaladó, elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.

2. A területen az OTÉK 11. § (2) és (3) bekezdésében foglalt létesítmények helyezhetők el.

7. §

Nagyvárosias lakóterület övezetei

(1)     Az épületek elhelyezésére építési telket kell alakítani.

(2)     Az övezet építési telkein az épületek szabadonállóan helyezhetők el.

(3)^[5]    Az építési övezetek építési telkeit és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:

(4)     Az övezetek lakóépületeinek közterület (út) felőli földszinti oldalán kereskedelmi - szolgáltató funkciót ellátó helyiség elhelyezhető.

(5)^[6]    A területen kerítés nem – építési telkek határán sem – létesíthető. Az övezet zöldterületi területein lévő közparkok, játszóterek biztonsági és higiéniai szempontok miatt áttört lábazat nélküli fém kerítéssel lekeríthetőek.

(6)     A terület építési telkein

a.) közműpótló műtárgy

b.) hulladéktartály-tároló

c.) kerti fürdőmedence

d.) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jég- és zöldségverem

e.) állattartó építmény

f.) trágyatároló, komposztáló

g.) siló, ömlesztett anyag, folyadék és gáztároló

h.) szélkerék, antenna oszlop

i.) gépkocsitároló - a terepszint alatti kivételével

j.) növénytermesztés építmény

k.)^[7]

nem létesíthető.

(7)     A területet teljes közművel OTÉK 8. § (2) bekezdés szerint kell ellátni.

(8)     A területen közművek csak terepszint alatt elhelyezett vezetékekben, vagy kiépített alépítményben helyezhetők el.

(9)^[8]    Az építési telkek a térszín alatt teljes mértékben beépíthetők, amennyiben a födém a közúti terhelésnek megfelelő teherbírással készül. A legkisebb zöldfelület mértékét ilyen esetben a födém kialakításával (zöldtető) kell biztosítani.

(10)^[9]  A területen kialakult építési telkek között – szabadonálló beépítés esetén – közterület fekszik, melyen a közlekedés létesítményei, közművek – a (8) bekezdés szerint –, valamint parkok helyezhetők el.

(11)^[10]   A terület építési telkein, valamint az építmények homlokzatain a 2 m2 felületet meghaladó reklámcélú építmény nem létesíthető, kivéve cégér, cégfelirat.

(12)^[11]    Nem helyi védett területen álló társasházak esetén, biztonsági okokból a földszinti lakásoknál az erkély, loggia áttört sötét színű fém ráccsal ellátható. Az erkélyek, loggiák az építési engedélyezési előírásokat betartva utólagosan beüvegezhetőek, amennyiben az alapterület növekmény nem lépi túl az OTÉK 25.§ (1) bekezdésben megadott megengedett legnagyobb szintterület sűrűséget (értéke 3,0) és megengedett legnagyobb beépítettséget (80%).

(13)^[12]    A Salgótarján Déryné út 6810/8 hrsz.-ú közterületen álló úszótelkes beépítésmódú társasházaknál a földszinten lévő lakások védelmére ideiglenes kerítés létesíthető közterületen a következő feltételek együttes teljesülése esetén:

a.) a földszinti lakásoknál amelyek megközelítése kizárólag az utca felől egyedileg, közös használatú lépcsőház vagy függőfolyosó nélkül történik,

b.) bejárati padlószintjeik utca felett legfeljebb 1,80 m magasan vannak,

c.)^[13] a társasház közgyűlésének és a közterület tulajdonosának hozzájárulása alapján készülő szerződés szerint a társasház tartós földhasználati díjat fizet meghatározott időtartamra, azzal a feltétellel, hogy a társasház a lekerített előkertet köteles gondozni, és betartani az egyes önkormányzati tulajdonban lévő közterületek, illetve közhasználatra megnyitott ingatlanok fenntartásáról és használatáról szóló 14/2007. (IV. 24.) rendelet 6.§ rendelkezéseit.

d.) az ideiglenes kerítés lábazat nélkül acél dróthálóval acél oszlopokkal, maximum 1,30 m magassággal építhető meg.

8. §

Kisvárosias lakóterület és lakópark

Lk és Lk-LP jelű ^[14]

(1)     A kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó, elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2)     A területen az OTÉK 12. § (2) és (3) bekezdésében foglalt létesítmények helyezhetők el.

(3)^[15]  A terület nem úszótelkes ingatlanjai a telekhatár mentén lekeríthetőek, a kerítés legfeljebb 1,60 m magas, azon belül a tömör lábazat maximum 0,40 m magasságú, a felette lévő felület áttört fém vagy fa bordás, rácsos, rácspálcás lehet. A terület úszótelkes területein kerítés nem – építési telkeinek határán sem – létesíthető. A Munkácsy Mihály úton lévő 4504 hrsz.-ú ingatlan körül a meglévő kerítés felújítható, átépíthető. Az övezet zöldterületi területein lévő közparkok, játszóterek biztonsági és higiéniai szempontok miatt áttört lábazat nélküli fém kerítéssel lekeríthetőek.

(4)     A terület építési telkein

a.) közműpótló műtárgy

b.) hulladéktároló tartály

c.) kerti fürdőmedence

d.) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jég- és zöldségverem

e.) állattartó építmény

f.) trágyatároló, komposztáló

g.) siló, ömlesztett anyag, folyadék és gáztároló

h.) szélkerék, antenna oszlop

i.)^[16] önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára

j.)^[17]

nem létesíthető.

(5)     A területen az épületek szabadonálló és oldalhatáron álló beépítéssel egyaránt elhelyezhetők.

(6)     A területet teljes közművel (OTÉK 8. § (2) bekezdés szerint) kell ellátni.

(7)     A területen a közművek csak a terepszint alatt elhelyezett vezetékekben, vagy kiépített alépítményben helyezhetők el.

(8)     A területen kialakult építési telkek között – szabadonálló beépítés esetén – közterület fekszik, melyen a közlekedés létesítményei, közművek – a (7) bekezdés szerint –, valamint parkok helyezhetők el.

(9)^[18]  A terület építési telkein, valamint az építmények homlokzatain a 2 m2 felületet meghaladó reklámcélú építmény nem létesíthető, kivéve cégér, cégfelirat.

(10)^[19]   Nem helyi védett területen álló társasházak esetén, biztonsági okokból a földszinti lakásoknál az erkély, loggia áttört sötét színű fém ráccsal ellátható. Az erkélyek, loggiák az építési engedélyezési előírásokat betartva utólagosan beüvegezhetőek, amennyiben az alapterület növekmény nem lépi túl az OTÉK 25.§ (1) bekezdésben megadott megengedett legnagyobb szintterület sűrűséget (értéke 1,5) és megengedett legnagyobb beépítettséget (60%).

9. §

Kisvárosias lakóterület és lakópark övezetei ^[20]

(1)     Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani.

(2)^[21]   Az építési övezetek építési telkeit és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:

A kialakult helyzet kivételével a minimális telekszélesség 18,0 m

(3)^[22]  A Munkácsy Mihály úton lévő 4504 hrsz.-ú ingatlan beépítése esetén az építésügyi eljárásba be kell vonni a területileg illetékes bányakapitányságot.

(4)^[23]   A Munkácsy Mihály úton lévő 4504 hrsz.-ú terület részben alábányászott, ezért geotechnikai, talajmechanikai szakvéleményt kell a területre készíteni, melyet a területileg illetékes bányakapitányságnak meg kell küldeni.

(5)^[24]   A Kemping úti 2425 hrsz.-ú Tatárárok lakópark területét régészeti lelőhely érinti, ezért az engedélyezési eljárásba be kell vonni a területileg illetékes kulturális örökségvédelmi hatóságot.

(6)^[25]   A Kemping úti 2425 hrsz.-ú Tatárárok lakópark épületei között kerítés élősövényből vagy max. 1,00 m magasságig fából készíthető.

9/A. § ^[26][27]

Kisvárosias lakóterület

Lk-LP jelű

(1)     A kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, 12,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó, elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2)     Az övezet területén az épületek szabadon állóan, önálló területi lehatárolás nélkül helyezhetők el.

(3)     Az épületek között kerítés nem létesíthető.

(4)     Gépkocsi tároló (garázs) az épületekkel egybeépítve, de különállóan is létesíthető.

(5)     Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni, a közművek csak terepszint alatt vezethetők.

(6)     Az épületek közötti területek közterületek, melyen a közlekedés létesítményei, közművek – az (5) bekezdés szerint – valamint parkok helyezhetők el.

(7)^[28]   Az Lk-LP jelű övezetben megvalósítás előtt beépítési tervet kell készíteni.

(8)     A beépítési tervnek tartalmaznia kell a területen belüli utak, közművek nyomvonalait, épületek elhelyezését, tereprendezés, vízelvezetés megoldásait.

9. A terület beépítettsége max. 40 % lehet, a legkisebb zöldfelület 30 %.

10. §

Kertvárosias lakóterület

Lke jelű^[29]

(1)     A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó, elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2)^[30]  A terület építési telkein  a 11. § (7) bekezdésében foglalt kivétellel egy - legfeljebb négylakásos - lakóépület helyezhető el.

(3)     A területen az OTÉK 13. .§ (2) és (3) bekezdésében foglalt létesítmények helyezhetők el.

(4)     A területen az épületek szabadonállóan, oldalhatáron állóan, zártsorúan és ikresített csatlakozással létesíthetők.

(5)     Az utca felé lejtő építési telken a már részben kialakult beépítés folytatható. A telek határvonalán - az előkertben - kialakított terepszint alatti gépkocsitárolók (támfalgarázs) létesítése megengedett.

(6)     Az utcától lejtő telkek építési vonalán már részben kialakult zártsorú beépítés - akár gépkocsitárolóval - folytatható, ha azt egyéb jogszabály nem tiltja.

(7)     A területet teljes közművel kell ellátni. A közművek felszínen - légvezetékkel - is vezethetők.

(8)     Közműpótló műtárgy - zárt szennyvíztároló - a szennyvízcsatorna megépítéséig - létesíthető.

(9)^[31]

(10)^[32]  A terület építési telkein, valamint az építmények homlokzatain a 2 m2 felületet meghaladó reklámcélú építmény nem létesíthető, kivéve cégér, cégfelirat.

(11)^[33]   Előkertben történő garázsépítés lehetőségei a következők: A KEL, Lke övezet úttól, illetve út felé erősen lejtő e telkei esetén, ahol a garázs az előkert betartásával 25%-nál meredekebb lejtővel lenne megközelíthető, a garázs-épület a kerítéssel egybeépítve, az előkertben is megépíthető. Az út felé erősen lejtő telkek esetén a garázs támfalgarázsként építhető meg. A garázskapu közterületre egyik esetben sem nyílhat. A garázs telepítése a közművekkel történő egyeztetés alapján történhet.

(12)^[34]  A már kialakított minimális telekterületnél kisebb telek akkor építhető be, ha korábban beépítve volt, az ingatlanon az övezeti előírások betartásával a megfelelő építési hely biztosítható, és egyébként minden építésügyi és egyéb más hatósági előírásnak,  szabálynak megfelel.

11. §

Kertvárosias lakóterület övezetei

(1)     Az övezetek építési telkein az épületek szabadonállóan, vagy - bővítés esetén - zártsorúvá átépítve helyezhetők el, a HÉSZ 10. § (4)-(5) bekezdései szerint.

(2)     Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani.

(3)^[35]  Az építési övezetek építési telkeit és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:

(4)     Csoportos beépítés csak teljes közművel (OTÉK 8. § (2) bekezdése) ellátott telkek esetében alkalmazható.

(5)^[36] Oldalhatáron álló beépítés esetén a legkisebb telekszélesség 12,00 m, zártsorú beépítés esetén 9,00 m.

(6)^[37] 

(7)^[38] 

(8)^[39]      A Görbe út úttól lejtő telkei esetén a gépkocsitároló épület a kerítéssel egybeépítve, az előkertben is megépíthető. Ez esetben a garázskapu közterületre nem nyílhat. A kerítés áttört legyen, magassága 1,50 m lehet.

11/A. § ^[40]

(1)     Az LKe/a jelű kertvárosias lakóterület laza beépítésű, nagy kertes, legfeljebb két önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 6,00 méter építménymagasságot meg nem haladó, kizárólag lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2)     A terület építési telkein egy – legfeljebb kétlakásos – lakóépület helyezhető el.

(3)     A területen az építmények szabadonállóan helyezhetők el. Melléképítmény nem létesíthető, a melléképítményi funkciókat a lakóépülettel egy tömbben kell elhelyezni.

(4)     A lakótelkek utcai homlokvonala nem lehet kisebb 20 méternél.

(5)     A területet teljes közművel kell ellátni.

(6)     A területen közmű légvezetékkel nem vezethető.

(7)^[41]  A terület építési telkein, valamint az épületek homlokzatain a 2 m2-t meghaladó felületű reklámtábla vagy hirdető berendezés nem létesíthető.

(8)     Az övezet építési telkeit és a beépítés feltételeit az alábbiak szerint kell meghatározni:

11/B. § ^[42]

12. §

Falusias lakóterület

Lf jelű ^[43]

(1)^[44]   A falusias lakóterület legfeljebb 7,50 m épületmagasságú, legfeljebb kétlakásos lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmény elhelyezésére szolgál.

(2)^[45]  A terület építési telkein egy - legfeljebb kétlakásos - épület helyezhető el.

(3)^[46]   A területen az OTÉK 14. § (2) és (3) bekezdése szerinti létesítmények helyezhetők el.

(4)     A területet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni (OTÉK 8. § (2) bekezdése szerint).

(5)     A szennycsatorna megépültéig zárt szennyvíztároló létesítése megengedett.

(6)     A területen a közművek felszín felett - légvezetéken is - vezethetők.

(7)^[47]  Az utca felé lejtő építési telken a már részben kialakult beépítés folytatható. A telek határvonalán - az előkertben - kialakított terepszint alatti gépkocsitárolók (támfalgarázs) építése megengedett.

(8)^[48]   Előkertben történő garázsépítés lehetőségei a következők: Az Lf övezet úttól, illetve út felé erősen lejtő e telkei esetén, ahol a garázs az előkert betartásával 25%-nál meredekebb lejtővel lenne megközelíthető, a garázs-épület a kerítéssel egybeépítve, az előkertben is megépíthető. Az út felé erősen lejtő telkek esetén a garázs támfalgarázsként építhető meg. A garázskapu közterületre egyik esetben sem nyílhat. A garázs telepítése a közművekkel történő egyeztetés alapján történhet.

(9)^[49]  A már kialakított minimális telekterületnél kisebb telek akkor építhető be, ha korábban beépítve volt, az ingatlanon az övezeti előírások betartásával a megfelelő építési hely biztosítható, és egyébként minden építésügyi és egyéb más hatósági előírásnak,  szabálynak megfelel.

13. §

Falusias lakóterület övezetei

(1)     Az övezetek telkein az épületek szabadonállóan, oldalhatáron állóan és ikresen csatlakozva helyezhetők el.

(2)     Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani.

(3)^[50]   Az építési övezetek építési telkeit és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:

 (4)^[51] A terület építési telkein, valamint az építmények homlokzatain a 2 m2-t meghaladó felületű hirdetőberendezés nem létesíthető.

(5)^[52] Újonnan kialakítandó építési telkeknél a legkisebb telekszélesség szabadonálló és oldalhatáron álló beépítés esetén 16,00m, ikresen csatlakozó beépítésnél 12,00m..

(6)^[53]   Salgótarján - Somoskő belterületén azon ingatlanok, melyek úttal nem közelíthetők meg csak művelés céljára használhatók, építmény nem helyezhető el rajtuk.

(7)^[54]  Salgótarján – Bagókő területén a minimális telekszélesség 20 m legyen.

14. § ^[55]

15. §^[56]

16. §

Településközponti vegyes terület

Vt jelű ^[57]

(1)     Településközponti vegyes terület a városrész központi területén több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, melyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2)^[58]  A területen az OTÉK 16. § (2) és (3) bekezdéseiben foglalt létesítmények helyezhetők el.

(3)     A területet teljes közművel kell ellátni.

(4)^[59]  Az épületek elhelyezésére építési telkeket kell kialakítani, melyek méretét és beépítési feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:

(5)     A kialakítandó^[60] telekméretek az épületek elhelyezésén túl biztosítsák a rendeltetés területigényét, valamint a parkolási igény (OTÉK 42. §) saját telken belüli elhelyezését.

(6)     Az épületek magasságát részben a funkció, részben a környező beépítés alapján kell meghatározni.

(7)^[61]

(8)^[62]  A Füleki u. 3062 hrsz-ú ingatlan és közpark felé néző telekhatárán nem építhető kerítés.

(9)^[63]  A Vt/K besorolású területen parkolóház építhető a meglévő általános iskola, zeneiskola és üzletház közelében. A létesítendő parkolóházra vonatkozó építési engedélyezési terv környezetvédelmi munkarészében a 14/2001.(V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 5. sz. mellékletében előírt általános technológiai kibocsátási határértéken túl (emisszió) a tervező számítással igazolja, hogy a tervezett létesítmény kibocsátása következtében a környezetében fellépő légszennyezettség (imisszió) valamennyi légállapot esetében alatta marad az ugyanezen rendelet 1. sz. melléletében előírt légszennyezettségi határértékeknek.

A terület határán mért, megengedett mértékű hangnyomásszint feleljen meg a hatályos jogszabályi előírásoknak.^[64]

          Az építési engedélyezési tervnek tartalmaznia kell az összes meglévő, megmaradó ill. kivágandó fát. A kivágandó fákat lehetőség szerint pótolni kell ill. többszintű, intenzív zöldfelületet (tetőkert) kell kialakítani.

(10)^[65]   A terület építési telkein, valamint az épületek homlokzatain a 2 m2-t meghaladó felületű reklámtábla vagy hirdető berendezés nem létesíthető.

(11)^[66] A Vt Zártsorú 1800 m2, K %, 33,0m szabályozású területen kizárólag a tulajdonos számára szolgáló lakás helyezhető el, önálló lakás rendeltetésű épületrész nem alakítható ki.

17. §

Központi vegyes terület

Vk jelű^[67]

(1)     A központi vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.

(2)     A területen az OTÉK 17. § (2) és (3) bekezdésében foglalt létesítmények helyezhetők el.

(3)     A területet teljes közművel kell ellátni, közműpótló berendezés létesítése ideiglenesen sem megengedett.

(4)     A terület építési telkein az épületek szabadonállóan, oldalhatáron állóan és zártsorúan egyaránt elhelyezhetők.

(5)     A terület lakóépületeinek közterület - utca - felőli földszinti oldalán közösségi, kereskedelmi és szolgáltatási funkció telepíthető.

(6)     A terület parkolóhely igényeit lehetőleg térszint alatti parkolók és tárolók létesítésével kell kielégíteni.

(7)^[68] Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani. Az építési telkeket és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:

 (8)    A kialakított telekméretek az épületek elhelyezésén túl biztosítják a rendeltetés területigényét, valamint a parkolási igény (OTÉK 42. §) saját telken belüli elhelyezését.

(9)     Az épületek magasságát részben a funkció, részben a környező beépítés alapján kell meghatározni.

10. A területen közművek csak a - közvilágítás kivételével - terepszint alatt elhelyezett vezetékben, vagy kiépített alépítményben helyezhetők el.

(11)^[69]  A terület építési telkein, valamint az épületek homlokzatain a 2 m2-t meghaladó felületű reklámtábla vagy hirdető berendezés nem létesíthető.

Gazdasági terület

18. §

A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

19. §

Kereskedelmi szolgáltató terület

Gksz jelű^[70]

(1)     A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2)     A területen az OTÉK 19. § (2) és (3) bekezdésében foglalt épületek helyezhetők el.

(3)     Az épületek szabadonállóan és zártsorúan egyaránt elhelyezhetők.

(4)^[71]  Az épületek magasságát a szabályozási tervek tartalmazzák. Ahol ez nem szerepel az épületek magassága alkalmazkodjon a környező beépítéshez.

(5)     A területet teljes közművesítéssel (OTÉK 8. § (2) bekezdés) kell ellátni.

(6)^[72]  Az épületek elhelyezésére építési telkeket kell kialakítani. A telkek méreteit és a beépítési feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:

A 9,50 + P legnagyobb homlokzatmagasság a Makarenkó úti 6735/6 hrsz.-ú területen,

a 10,0 + P legnagyobb homlokzatmagasság a Honvéd úti 6090/2, 6092/1 hrsz.-ú területen,

a 10,50 + P a Csokonai út 6074/1, /3, /4 hrsz.-ú területen, az Ipari Park III. ütemének területén, és a Pintér-telepen a 3492, 7003 és 7005 hrsz.-ú területen

a P mint technológiai magasság a reklámoszlopra, pilonra vonatkozik.

 (7)    A kialakítandó^[73] telekméretek az épületek elhelyezésén túl biztosítsák a rendeltetés területigényét, valamint a parkolási igény (OTÉK 42. §) saját telken belüli elhelyezését.

(8)^[74]  Az épületek kialakításával, vagy a saját telken telepített védősávval biztosítani kell, hogy a hangnyomásszint a hatályos jogszabályoknak megfeleljen.

(9)^[75]   A már kialakított minimális telekterületnél kisebb telek akkor építhető be, ha korábban beépítve volt, az ingatlanon az övezeti előírások betartásával a megfelelő építési hely biztosítható, és egyébként minden építésügyi szabálynak megfelel.

(10)^[76]   A beültetési kötelezettség meghatározását a Szabályozási Terv tartalmazza.

(11)^[77]   Az Ipari Park III. üteménél a természetvédelmi területtől 15 m-es sávban építmény nem helyezhető el. Ezen sávot fásítani kell őshonos fafajok felhasználásával.

(12)^[78]  Az Ipari Park I., II., III. ingatlanain az előkert méretén belül portaépület max. 10 m2 bruttó alapterületig, max. 3,50m homlokzatmagasságig építhető.

19/A. § ^[79]

Gazdasági kereskedelmi, szolgáltató terület

Gksz-III., Gksz-IV., Gksz-V., Gksz-VI. jelű^[80]

(1)^[81]     A Gksz-III., Gksz-IV:, Gksz-V., Gksz-VI. jelű területek bevásárlóközpont, nagy kiterjedésű kereskedelmi célú épületek, ezek rendeltetésszerű működéséhez szükséges létesítmények, továbbá mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, azon belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási és egyéb irodaépület elhelyezésére szolgálnak.

(2)       Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani.

(3)^[82]    Az építési hely telekhatártól mért távolságát a szabadon álló beépítési módra vonatkozó OTÉK előírások szerint kell meghatározni. A 6074/1 területen a 6072 hrsz.-ú szakközépiskola felől az oldalkert mérete min. 10 m kell, hogy legyen.

(4)       A telken elhelyezett létesítmények rendeltetésszerű használatához szükséges mennyiségű és fajtájú gépjármű elhelyezéséről a telken belül kell gondoskodni.

(5)       Az övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni. A telken áthaladó elektromos légvezetékeket földkábelre kell cserélni. A területen húzódó közművezetékeket ki kell váltani.

(6)^[83]     A Gksz-III., Gksz-IV. területeken a területen átmenő patakok zárt szelvénybe vezetve lefedendők.

(7)       Az épületek kialakításával, a gazdasági udvar bekerítésével biztosítani kell, hogy a terület határán mért hangnyomásszint a vonatkozó határértékeket ne haladja meg.

(8)^[84]     A Gksz-III., Gksz-IV. területen lévő telkek az építmény elhelyezésénél egy építési telekként kezelendők.

(9)       A Tarján patak partélétől számított 6 m-es sávot szabadon kell hagyni a patak kezelése, karbantartása céljából. Azon belül építmény, kerítés nem helyezhető el, fásítani sem lehet, hogy a munkagépek akadálytalan közlekedése biztosítható legyen.

(10)^[85]  A Gksz-V. területen a 6074/1 hrsz.-on lévő I. rendű magassági alappontot az illetékes megyei földhivatal engedélyével kell áthelyezni és megszüntetni a bontási munkálatok megkezdése előtt.

(11)^[86]   A Gksz-V. területen a 6074/1 hrsz.-ú ingatlan déli részén a szakközépiskola, a Gksz-VI. területen a Pintér telepen a lakóterület felől védő fásítást kell biztosítani.

(12)^[87] Gksz-VI. területen Pintér-telepen a 3492, 7003 és 7005 hrsz.-ú területen a minimális előkert 5 m illetve 10 m, a minimális oldalkert 10 m, a lakóterülettől való távolság minimum 15 m kell legyen.

19./B. § ^[88]

19/C. § ^[89]

19/D. § ^[90]

19/E. § ^[91]

20. §

Gazdasági ipari terület

Gip jelű ^[92]

(1)     Az ipari terület gazdasági célú ipari létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2)     A jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület a különösen veszélyes, nagy környezeti terheléssel járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

(3)     Az egyéb ipari terület a kisebb környezeti terheléssel járó ipari létesítmények, az energiaszolgáltatás és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál.

(4)^[93]  Az épületek elhelyezésére építési telkeket kell kialakítani. A telkek méretét és beépítési feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:

* A 35 m-es építmény magasság a kéményre vonatkozik, egyéb építményre a 28 m a megengedett legnagyobb építmény magasság.

(5)^[94]  A terület határán mért, megengedett mértékű hangnyomásszint feleljen meg a hatályos jogszabályi előírásoknak.

(6)^[95]

(7)^[96]  A tervezett biomassza erőműnél – 0227 hrsz. – a védő fásítást telken belül kell kialakítani a telekhatár mentén min. 50 m széles sávban.

(8)^[97]  Az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004.(VII. 26.) BM-KvVM rendeletnek megfelelően kell kezelni a létesítés során keletkező hulladékokat.

(9)^[98]  A 6069/1 hrsz-ú ingatlan Tarján patakkal határos részén a patak partélétől 6,0 m-es sávot szabadon kell hagyni a patak karbantartása céljából.

(10)^[99]   A 6069/1 hrsz-ú ingatlanon a szakiskola és Csokonai út felől védő fasor + cserje telepítését biztosítani kell (beültetési kötelezettség).

(11)^[100] A 6069/1 hrsz-ú gazdasági területen jelentős mértékű zavaró hatású ipari tevékenység nem folytatható.

(12)^[101] A 21. sz. főforgalmi út és 81. sz. vasútvonal közötti Ipari Park I., II. építési hely lehatárolása:

- beépített területen a foghíj telkeknél a meglévő beépítéshez kell alkalmazkodni

- új beépítésű telkeknél a kiszolgáló úttól min. 5,0 m-re kell elmaradni

^[102]- a Tarján patak és a Csókás-patak partélétől a távolság: 6,0 m

- a 81. sz. vasútvonaltól a távolság: 50,0 m

(13)^[103] Az Ipari Park I., II., III. ingatlanain az előkert méretén belül portaépület max. 10 m2 bruttó alapterületig, max. 3,50m homlokzatmagasságig építhető.

20/A. § ^[104]

Üdülőterület

21. §

Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

22. §

Üdülőházas terület

Üü jelű ^[105]

(1)     Az üdülőházas terület olyan üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek elhelyezésére szolgál, melyek üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.

(2)     A területen az épületeket szabadonállóan, vagy oldalhatáron állóan lehet elhelyezni.

(3)     A terület legalább részleges közművel (OTÉK 8. § (2) bekezdés b. pontja szerint) látandó el. Közműpótló létesítményként zárt szennyvíztároló építhető.

(4)^[106] Az épületek számára építési telkeket kell kialakítani, amelyeknek méretét és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni.

23. §

Hétvégi házas terület

Üh jelű ^[107]

(1)     A hétvégi házas terület egyedi telkes, 6.0 m épületmagasságot meg nem haladó épületekkel beépíthető terület.

(2)^[108] A terület építési telkein egy darab, egy rendeltetési egységet magába foglaló épület helyezhető el, szabadonálló vagy oldalhatáron álló beépítéssel. A telken terepszint alatti építményként gépkocsitároló kialakítható.

(3)     A területen szolgáltató - kereskedelmi - épület is elhelyezhető. A szükséges parkolóhely területét saját telken belül biztosítani szükséges.

(4)     A területet legalább részleges közművel kell ellátni. Közműpótló berendezésként csak zárt szennyvíztároló létesíthető.

(5)^[109] Az épületek számára építési telkeket kell kialakítani, melyek méretét és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni.

24. §

Különleges terület

K-Sp, SZ, KR, K-S, K, K-A, K-Mg, K-G, K-H,
KT-I, KT-II, KT-III, KT-IV, KT-V, KT-VI, K-Hull ^[110]

(1)     A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.^[111]

(2)^[112] (2) A Szabályozási Terv különleges  területnek minősíti:

a.) a nagy kiterjedésű sportolási célú területeket (K-Sp)

b.)

c.) a szennyvíztisztító telep területét (SZ)^[113]

d.) a városi temető krematórium építésére kijelölt területét (KR)

e.)

f.) sportterület (Tóstrandi pályák), teniszpályák területét (K-Sp)

g.) Tóstrand területét (K-S1, K-S2)

h) Gedőc-tetői Csillagvizsgáló területét (K)

i.) a gyakorló pályák területeit (K)

j.) az autóbusz pályaudvar területét (K-A)

k.)^[114] a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló területet,

l.) mezőgazdasági üzemi területet (K-Mg),

m.) a távhőszolgáltató központ területét (K-H),

n) a gázfogadó üzemi területet (K-G)

(3)     A területeken a rendeltetésnek megfelelő, és a funkcióhoz kapcsolódó kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.

(4)     A városi temetők beépítésére vonatkozóan a helyi önkormányzati rendelet előírásai az irányadók.

(5)     A területek beépítettségére az OTÉK 25. § különleges területre vonatkozó előírásai a meghatározók.

(6)^[115]   Hulladékgazdálkodási létesítmény kialakítását különleges övezeti besorolású területen lehet kialakítani.

(7)^[116] Meglévő hulladékgazdálkodási létesítményben tárolt veszélyes hulladék mennyiségének növelését, illetve a veszélyes hulladékok körének bővítését különleges övezeti besorolású területen lehet kialakítani.

(8)^[117] A Kemping úti 2425 hrsz.-ú területből leválasztott sportpályák (teniszpályák) területén szabadon álló beépítés mód szerint, max. 15% beépítettséggel helyezhető el építmény. A legnagyobb építménymagasság 4,50 m lehet.

(9)^[118] Az épületek elhelyezésére építési telkeket kell kialakítani. A telkek méreteit és a beépítési feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:

T*  = Krematórium technológiailag szükséges magassága.

Sz* = Szélerőmű melynek magassága legfeljebb 10,0 m

(10)^[119] A szükséges gépkocsi parkolót a telken belül kell kialakítani. A K-S1 és K-S2 tóstrandi területek gépkocsi parkolásának kiegészítésére 500-méteren belül külön parkolóterület kijelölhető.

24/A. § ^[120]

24/B. § ^[121]

Garázsterület

K-Gg jelű ^[122]

(1)     A G jelű övezet a városban hagyományosan és sajátosan kialakult garázsokkal beépült terület. Az övezetben kizárólag járműtárolás céljára szolgáló építmények helyezhetők el.

(2)     Gg jelű övezet a szabályozási tervben kijelölt, gépkocsik tárolására szolgáló, sajátos közlekedési övezet. Az övezetben a gépjárműtároló létesítmények mellett a közműves ellátás létesítményei – gáznyomás szabályzók, transzformátorok – elhelyezhetők.

(3)     Az övezet be nem épített, erózióra hajlamos területeinek növényzettel való védelmét biztosítani kell.

(4)^[123]  A K-Gg övezet beépítési feltételeit az alábbi táblázat tartalmazza:

24/C. § ^[124]

Különleges terület

“K” jelű

(1)     A különleges terület sajátos beépítettségű és használatú terület.

(2)^[125] A Szabályozási Terv különleges területnek minősíti:

-   ^[126]

-   Baglyasalja városrész 35/7 hrsz-ú területét – gyakorló golfpálya céljára. ^[127]

(3)     A területeken a rendeltetésnek megfelelő, a funkcióhoz kapcsolódó építmények helyezhetők el.

(4)     A területek beépítésénél a 41. § előírásai betartandók.

(5)     A területen lakóépület – a szolgálati lakás kivételével – nem létesíthető.

(6)     A sportterület esetében az épületek kialakításával, a saját telken létesített műszaki létesítménnyel és/vagy erdősávval biztosítani kell a 60. §-ban előírtak teljesítését.

(7)     A közművesítésre a 45.§; 46.§; 47.§; 48.§; 49.§ és 50.§ előírásai az irányadók.

24/D. § ^[128]

Különleges terület

KT – I. jelű

(1)     A különleges terület sajátos beépítettségű és használatú terület.

(2)^[129] Különleges területnek minősíti a Szabályozási terv az alábbi területeket:

- a Petőfi S. út – Erkel F. út közötti 343 hrsz.-ú ingatlanokat – intézményterület céljára.

(3)     Az intézményterületen az alábbi létesítmények helyezhetők el:

- időskorúak ápoló-gondozó otthona,

- szociális,

- gyermekvédelmi,

- egészségügyi intézmények.

Igény esetén szolgálati lakások, egyházi létesítmény létesíthetők, melyek az intézményépülettel egybeépítendők.

(4)     A területen lakóépületek nem létesíthetők.

(5)^[130]

(6)     Az épületet magastetővel kell megépíteni, és maximum kétszintes + tetőtér beépítéses lehet. Az épületet a terven jelölt építési helyen belül kell elhelyezni, a megadott beépítési % betartása mellett.

(7)     Az előkert mérete a Petőfi út felől min. 10 m, az Erkel Ferenc út és a gyalog út felől min. 5 m lehet. Az oldalkert a Diákotthon felől min. 10 m kell, hogy legyen.

(8)     A szükséges gépkocsi parkolót telken belül kell kialakítani.

(9)     Az építési telken belüli csapadék vízelvezetés zárt szelvényben történjen.

(10)^[131] Az érintett területen belül és az épületen 2 m2 –t meghaladó reklámhordozót vagy eligazító táblát – kivéve az intézményt  megnevező feliratot – elhelyezni nem szabad. Nem helyezhető el továbbá fényreklám sem.

(11)     A tervezett épület homlokzatán gépészeti berendezések nem lehetnek.
A szomszédos, helyi védelem alatt álló épületre tekintettel csak falazott kémény építhető.

(13)^[132] A teljes területen belül a mért hangnyomásszint feleljen meg a hatályos jogszabályoknak.

24/E. § ^[133]

Különleges terület

KT-II, KT-III, KT-IV, KT-V, KT-VI jelű ^[134]

(1)     A KT-II. jelű különleges terület, intézmények létesítésére kijelölt, sajátos használatú és beépítettségű övezet.

(2)     Az övezetben

• oktatási, nevelési,
• kulturális,
• sport,
• egészségügyi,
• egyházi rendeltetésű létesítmények helyezhetők el

(3)^[135]  Az övezetben a beépítés feltételeit az alábbi táblázat tartalmazza:

24/F § ^[136]

Különleges terület

„KR” jelű

(1)     A különleges terület sajátos beépítettségű és használatú terület.

(2)     Különleges területnek minősíti a Szabályozási Terv az új központi temetőhöz kapcsolódó krematórium területet.

(3)^[137]

(4)^[138]

(5)     A krematórium megközelítését a temetőtől független úton kell biztosítani.

24/G. §^[139]

Különleges terület

„K-Hull” jelű

(1)   Különleges terület a Salgótarján Térségi Kommunális Szilárd Hulladéklerakó, Állatmenhely - Csókáspuszta (a továbbiakban: Hulladéklerakó) területe.

(2)   A Hulladéklerakó területe a 0328/13, 0328/15, 0329, 0331/5, 0331/7 hrsz.-ú földrészletek területhatár-rendezésével létrejövő 0331/5 hrsz.-ú kivett szemétlerakó telep elnevezésű 19 ha 4072 m2 alapterületű ingatlant jelenti.

(3)   A területeken a rendeltetésnek megfelelő és a funkcióhoz kapcsolódó építmények helyezhetők el. A telek méretét és a beépítési feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:

(4)   A szükséges gépkocsi parkolót a telken belül kell kialakítani.

(5)   A Hulladéklerakó területén a szabályozási terv kötelező beültetési területet, védőerdő területet jelöl ki.

(6)     A Hulladéklerakó a 22-es számú 0364 hrsz.-ú országos közútra csatlakozó közúton közelíthető meg, amely kiszolgáló út. A megvalósult kiszolgáló út részben átépített nyomvonalon halad a 0334 és 0333/2 hrsz.-ú közúti területen, amelynek - más jogszabályi előírás hiányában - legalább a kiszolgáló út kategóriának megfelelő 12 m szélességű építési területet kell biztosítani a vonalvezetési jellemzők figyelembe vételével.

Beépítésre nem szánt területek

25. §

(1)^[140]   A beépítésre nem szánt terület

a.) közlekedési és közmű elhelyezési (KÖu), (KÖk)

b.) zöld (KP), (Z)

c.) erdő

1. védelmi erdő (Ev)

2. gazdasági erdő (Eg)

3. egészségügyi-szociális, turisztikai erdő (Ee)

d.) mezőgazdasági (Mk), (Má), (Má-Tny)

e.) vízgazdálkodási terület (V)

f) különleges beépítésre nem szánt terület

1 nagy-kiterjedésű sportolási célú terület beépítésre nem szánt része(Kk-Sp)

2. városi temetők területe (Kk-T, Kk-KEGY)

3. a felszíni bányák - /anyag-, agyag-, homok-, kő-, salak stb./ területe (Kk-B)

4. rekultiválandó terület (Kk-Re)

5. a meddőhányók területe (Kk-Bm)

6. emlékmű terület (Kk-E)

          területfelhasználási egységekre tagolt.

2. A területfelhasználási egységek övezetekre tagozódnak.

(3)^[141] Az épületek elhelyezésére építési telkeket kell kialakítani. A telkek méreteit és a beépítési feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:

Sz* = Szélerőmű, melynek magassága legfeljebb 10,0 m.

K = Kialakult terület, építménymagasság.

Z* = Zászlórúd, melynek magassága legfeljebb 18,0 m.

A szükséges gépkocsi parkolót a telken belül kell kialakítani.

(4)^[142] A rekultiválandó területek rendezése tájrendezési terv szerint történhet, az érdekelt szakhatóságok előírásainak figyelembe vételével.

(5)^[143] Temetők bővítése, felújítása során a temetőkről és temetkezésekről szóló 145/1999. (X.1.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

a) A köztemető létesítésénél, bővítésénél, sírhelytábla (parcella) újra betemetésénél a temetési helyek a temető (temetőrész) területének legfeljebb 65%-át foglalhatják el.

b) Azon a temetési helyen, ahol a talajvíz a talajszinttől számított 2,50 m mélységnél kevesebb, talajvízszint megfigyelő kutakat szükséges kiépíteni.

c) A vízvételt (kút, közkifolyó) - a csurgalékvíz megfelelő elvezetésével - legalább 150 m-enként biztosítani kell.

26. §

Közlekedési és közműterületek

KÖu és KÖk jelű ^[144]

(1)     A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az utak, gépjármű várakozóhelyek, járdák, gyalogutak, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2)     A területen az OTÉK 26. § (3) bekezdésében foglalt építmények helyezhetők el.

(3)     A közlekedés vonalas létesítményei elhelyezésére építési területet kell kialakítani.

(4)     A pályaudvarok, járműtelepek, továbbá a területen elhelyezhető más építmények számára építési telket kell kialakítani.

(5)^[145] Közműterületként kell fenntartani a következő területeket:

- 2520/2 hrsz.(Gedőc – tetői víztároló)

- 2414 hrsz. (Kemping úti kút)

- 013/2 hrsz. („Tatár- árok” kút)

- 0941 hrsz.( Somosi galéria kútjai)

27. §

I. rendű főút

(1)^[146] 21. sz. Hatvan-Salgótarján főforgalmi út szabályozási szélessége 40 m, kivéve:

- a Budapesti út Síküveggyár előtti Batsányi-Csokonai út közötti szakaszát - 20,0 m, illetve a kialakult ingatlanjogi határ

- a Rákóczi út szakaszát - 20 m, 30 m

- a Füleki úti szakaszt - 16,0 m

(2)^[147] A 2112 számú Salgótarján tehermentesítő összekötő út szabályozási szélessége 40 m, kivéve a

- Bem út és Kossuth út közötti szakaszát - 30 m

- a Kossuth út - Füleki úti csomópont közötti szakaszát - 30 m

- a 1877 hrsz.-ú Kassai sor 54. sz. Sporttelep melletti szakaszát - 20 m

(3)^[148]

(4)^[149]   Az országos közúthálózatba tartozó főutak külterületi védőtávolsága az út tengelyétől 100-100 m.

28. §^[150]

II. rendű főút, összekötő és bekötő út

(1)     22 számú Rétság-Salgótarján II. rendű főút szabályozási szélessége 30,0 m

(2)     a) 2206 számú Litke-Salgótarján összekötő út, szabályozási szélessége 22,0

          b) 2306 számú Salgótarján-Kazár összekötő út, szabályozási szélessége 20,0 m (Csokonai út, Nagymező út)

         c) 2303 számú Salgótarján-Nádújfalu összekötő út, szabályozási szélessége 22,0 m (Salgó út), Tervezési osztály: B.V.-c-C

d) 2304 számú Salgótarján-Zabar összekötő út, szabályozási szélessége 16,0 m

(3)     a) 21135 számú Sámsonháza bekötő út, szabályozási szélessége 30,0 m

b) 22311 számú Salgótarján-felső állomáshoz vezető út (Állomás út), szabályozási szélessége 16,0m

c) 23101 számú Somlyóbánya bekötő út, szabályozási szélessége 16,0 m

d) 23102 számú Salgóbánya bekötő út, szabályozási szélessége 16,0 m

e) 23103 számú Somoskő bekötő út, szabályozási szélessége 16,0 m

f) 23104 számú Zagyvaróna bekötő út 16,0 m

g) 23105 számú Rónafalu bekötő út 16,0 m

h) 23117 számú Kazár bekötő út, szabályozási szélessége 16,0 m (Forgách A. út)

i) 23302 számú Salgótarján-alsó állomáshoz vezető út 16,0 m

(4)       Az országos közúthálózatba tartozó mellékutak külterületi védőtávolsága az út tengelyétől 50-50 m.

29. §

Gyűjtőutak

(1)^[151]   Camping út - szabályozási szélessége 16,0 m, szabályozási osztály „B.V.”, hálózati funkció „c”, környezeti körülmény „C vagy D”.

(2)^[152] Ybl Miklós út - szabályozási szélessége 18,0 m, kivéve a - Füleki út és a Camping út közötti szakaszon - 10 m

(3)     Móricz Zs. utca - szabályozási szélessége 12,0 m

(4)     Losonci út - Alkotmány út - szabályozási szélessége 16,0 m

(5)     Acélgyári  út - szabályozási szélessége 15,0 m

(6)     Arany J.  út - szabályozási szélessége 22,0 m

(7)     Pécskő út - szabályozási szélessége 18,0 m

(8)     Meredek út - szabályozási szélessége 16,0 m

(9)     Zemlinszky  út - szabályozási szélessége 16,0 m

(10)   Petőfi  út - szabályozási szélessége 22,0 m, a forduló előtti szakaszon 12,0 m

(11)   Hősök útja - szabályozási szélessége 22,0 m, a Hársfa úttól 18,0 m

(12)   Gorkij körút - szabályozási szélessége 18,0 m

(13)   Zagyva út - szabályozási szélessége 16,0 m

(14)   Vár utca - szabályozási szélessége 12,0 m

(15)   ^[153]

30. § ^[154]

(1)^[155]   A lakóutcák (kiszolgáló utak) meglévő és tervezett szélessége 8,0 m, 16,0 m és 20,0 m közötti. A terepviszonyok és a meglévő beépítés által indokolva az utcák szabályozási szélessége kivételesen 6,0 m is lehet. Az egyéb utak (Salgó úti Biomassza erőműhöz vezető 3493/16 és 3568/2 hrsz.-ú út) tervezési osztálya: B.VI.-B vagy C.

(2)       A Nyár út – Fazekas M. utat összekötő út részére 12 m-es szabályozási szélességet kell biztosítani. A Nyár utca szabályozási szélessége 10 m, a szabályozási tervlapon jelölteknek megfelelően.

            Az út osztályba sorolása: B.VI.d D-C

(3)       A Jenő út - Megyer utat összekötő út részére 12 m-es szabályozási szélességet kell biztosítani.

Az út osztályba sorolása: B.VI.d B

(4)       A (2) és a (3) bekezdésben szereplő utak összekötésénél erdőművelési ágú területek esetében az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. Tv. (Evt.) és a végrehajtására kiadott, többször módosított 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet (Vhr.) előírásai alkalmazandók, valamint az erdőterület igénybevételi eljárást is le kell folytatni.

(5)^[156]   Az új nyitású utcák szabályozási szélességén belül a szükséges közműsávokat biztosítani kell.

(6)^[157] A Március 15. utca 26-34. sz. háztömb körül körbevezetett út szabályozási szélessége 12,0 m.

Az út osztályba sorolása:

tervezési osztály: B. VI, hálózati funkció: d, környezeti körülmény: D, v_t = -

30/A. § ^[158]

Kerékpárút

(1)     Az észak-déli irányú kerékpárutat a szabályozási terv jelöli.

(2)     A kerékpárút nyomvonala az utak szabályozási szélességén belül kerül kialakításra.

(3)^[159] A 2428 hrsz.-ú Tóstrandi tó mellett kerékpárút részére 4m szabályozási szélességet kell biztosítani.

31. §

(1)     Főforgalmi vasút a Hatvan-Salgótarján-Somoskőujfalu vasúti fővonal, szabályozási szélessége 10,0 m.

(2)     A vasúti fővonal védőtávolsága - belterületen 50-51 m, mely egyedi engedéllyel csökkenthető.

(3)     A vasúti védőtávolságon belül új létesítmény, építmény csak az illetékes szakhatóság engedélyével helyezhető el.

(4)^[160]   A fogaskerekű kisvasút részére Salgótarján-Tóstrand és Salgóbánya között 8-10 m szabályozási szélességet kell biztosítani.

32. §

Zöldterület

Kp, Z jelű ^[161]

(1)     A zöldterület állandóan növényzettel fedett közterület, közpark.

(2)     A város zöldfelületi rendszerét a közparkok, erdők, valamint az intézményi zöldterületek (temetők, kegyeleti parkok, sportterületek) alkotják.

(3)     A zöldterületen az OTÉK 27. § (4) bekezdésében foglalt létesítmények helyezhetők el, legfeljebb 2 %-os beépítettséggel.

(4)     A zöldterület beépítésére vonatkozóan az önkormányzati rendelet szigorúbb előírásokat is megállapíthat. Ez esetben a szigorúbb előírásokat kell alkalmazni.

33. §

Erdőterület

(1)     Az erdő a település bel- és külterületének legalább 1500 m2 nagyságú, erdei fákkal és cserjékkel borított része.

(2)     Az erdőterület elsődleges rendeltetése szerint

1. védelmi (védett és védő)

2. gazdasági

3. egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű lehet.

(3)     Az elsődleges rendeltetés megváltoztatása az erdészeti hatóság engedélyével történhet.

(4)     A 10 ha-t meghaladó nagyságú területen:

a.) az erdő rendeltetésének megfelelő építmények

b.) biztonsági okból szükséges őrház

c.) közlekedési és szállítási építmények helyezhetők el.

34. §

Gazdasági célú erdőterület

Eg jelű^[162]

(1)     Gazdasági rendeltetésű erdőnek minősül az az erdő, amelyben a gazdálkodás elsődleges célja - külön törvényben meghatározva - az erdei termékek előállítása és hasznosítása.

(2)     A területen a gazdálkodás számára szükséges létesítmények helyezhetők el.

(3)     Vadászház legalább 3000 ha-t elérő, összefüggő vadászterületen létesíthető. Az építési engedélyhez az erdészeti szakhatóság hozzájárulása szükséges.

35. §

Védelmi rendeltetésű erdőterület

Ev jelű ^[163]

(1)       A védőerdő elsősorban a város, a lakóterület és más települést védő településvédelmi, valamint belterületi erdő.

(2)^[164]   Védőerdő övezetbe kell sorolni a Gyurtyános-i lakóparkot körülvevő gazdasági erdőterületnek a lakóterülethez közvetlenül kapcsolódó 100 m-es sávját.

(3)^[165]    A védőerdő területén építményt elhelyezni nem lehet.

(4)^[166]   Védett erdő területén a Szabályozási Tervben jelölt területeken a terület fenntartásához, a turisztikához, üdüléshez kapcsolódó, valamint erdei környezetet igénylő gyógyintézmény építményei helyezhetők el. Az építési engedélyhez a természetvédelmi és az erdészeti hatóság szakhatósági hozzájárulását is be kell szerezni.

(5)^[167]   Fokozottan védett erdőterületen építmény nem helyezhető el.

(6)^[168]    A védett erdőterület Szabályozási Terven kijelölt területein a téli sportolás létesítményei (sípálya, felvonó, világítás, parkoló, melegedőház) elhelyezhetők. Az építési engedélyhez a (4) bekezdésben említett szakhatóságok hozzájárulását be kell szerezni.

36. §

Egészségügyi, Szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterület

Ee jelű ^[169]

(1)     A terület elsődlegesen a helyi lakossági rekreációs tevékenységéhez, pihenésre kijelölt terület.

(2)     A területen a fenntartáshoz szükséges építményeken túl

a.) a szabadidő eltöltését

b.) a turizmust és a testedzést szolgáló építmények

c.) üdülőtábor és kemping helyezhető el.

(3)     Építmény csak a 100.000 m2-t meghaladó erdőterületen helyezhető el, a beépítettség legfeljebb 5 %-os lehet. Az építési engedélyhez az erdészeti szakhatóság hozzájárulását be kell szerezni.

37. §^[170]

Mezőgazdasági terület

(1)       A mezőgazdasági terület a növénytermesztés, állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgáló terület.

(2)       A mezőgazdasági rendeltetésű területet más célra felhasználni nem lehet, azon rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.

3. A mezőgazdasági területen lakóépületet elhelyezni – az OTÉK 29. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel – nem lehet, egyéb építményt elhelyezni az OTÉK 29. § előírásainak betartásával szabad.

38. § ^[171][172]

Kertes mezőgazdasági terület – Mk  jelű

Általános mezőgazdasági terület - Má, Má-Tny jelű

(1)       Az M, Mk jelű övezetben gazdasági épület helyezhető el. Az épület legfeljebb 30 m2 nettó alapterületű és egyszintes lehet. Az épület alatt pince létesíthető, ha azt geotechnikai adottságok, más előírások miatt nem tiltják. A kialakítható legkisebb telekszélesség 16,0 m.

(2)       Az Má jelű övezetek külön nem szabályozott övezetek, ahol az OTÉK 29.§ általános szabályozásait kell figyelembe venni. Az Má-1, Má-2, TNY jelű övezetek a kül- és belterületi szabályozási tervben külön szabályozott területeket jelentik.

(3)       Salgótarján-Somoskő belterületén lévő Mk jelű övezetben építmény nem helyezhető el, csak művelés céljára használható.

4. A Salgó útra csatlakozó útról megközelíthető, központi temetővel szemközti 0226/4 hrsz.-ú területen építmény nem helyezhető el az ott élő védett növényfajok miatt.
5. ^[173]Az övezet telkeinek méretét és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:

Az Mk jelölés a korábbi zártkerti, az Má-Tny jelölés a korábbi tanyás megnevezésű ingatlanokra utal.

39. §

Vízgazdálkodási területek

V jelű^[174]

(1)       Az egyéb területek a vízgazdálkodással kapcsolatos területek.

- folyóvizek medre és partja

- állóvizek medre és partja

- a vízbázisok területei és védőterületei

- önálló, vízelvezetést szolgáló létesítmények, övárkok, árkok. ^[175]

(2)       A területeken csak vízkárelhárítási, a vizisport és a sporthorgászat céljára szolgáló közösségi építmények helyezhetők el.

(3)^[176]    A Szabályozási Terv e rendelet hatálya alá tartozó területen vízgazdálkodási területként  jelöli meg:

a.) Tarján patak medrét és baloldali mellékágának medrét

b.) Tóstrandi tavat és partját

(4)^[177]   A vízfolyások partja mentén a partéltől számított 6,0 m, a tóstrandi tó körül 6,0 m parti sávot szabadon kell hagyni. E területen építményt elhelyezni nem szabad.

(5)^[178]       a) Salgótarján közigazgatási területén lévő vízbázisok védőterületei becsléssel illetve számítással kerültek meghatározásra. Az egyes védőterületekre vonatkozó előírásokat, korlátozásokat a 123/1997.(VII.18.) Korm. rendelet tartalmazza. Térképi megjelenésüket a külterületi szabályozási tervek tartalmazzák.

b)  A vízbázisok és védőterületeik meghatározása a következőek:

b.1) Somoskő Vár alatti forrás - becsült védőterület

b.2) Somoskő Magyar-bánya - számított terület: belső- , külső védőterület,

       Hidrogeológiai „A” védőterület

b.3) Salgóbánya István táró - számított terület: belső- , külső védőterület,

       Hidrogeológiai „A” és „B” védőterület

b.4) Gedőc-pusztai csőkút és tatárárok források - becsült védőterület

b.5) Buda-völgyi források - becsült védőterület

b.6) Csatókút - számított terület: belső- , külső védőterület, Hidrogeológiai „A” és „B” védőterület.

(6)^[179]    Salgótarján közigazgatási területén található

a) kijelölt közüzemi vízbázisok:

a.1) Salgótarján, Gedőcz-kút és Tatárárok források vízbázisa (üzemel)

a.2) Salgótarján-Zagyvaróna, Csathó forrás vízbázisa (üzemel)

b) további közüzemi vízbázisok:

b.1) Salgótarján-Rónabánya, Budavölgyi-forrás vízbázisa (üzemel)

b.2) Salgótarján-Salgóbánya, István-tárói forrás vízbázisa (üzemel)

b.3) Salgótarján, Paptagi mélyfúrású kút vízbázisa (üzemel)

b.4) Salgótarján-Zagyvaróna, Pintérpusztai mélyfúrású kút vízbázisa (üzemel)

b.5) Salgótarján-Zagyvaróna, Erőmű IV. kút vízbázisa (üzemel)

b.6) Salgótarján-Somoskő, Magyarbányai-forrás vízbázisa (üzemel)

b.7) Salgótarján-Somoskő, Somoskő vár alatti forrás vízbázisa (nem üzemel)

40. §

(1)     A tervezett hidrogeológiai védőidomot a Szabályozási Terv jelöli ki.

(2)     A hidrogeológiai védőidom területén jogszabályok előírásait érvényesíteni kell.

(3)^[180]   A hidrogeológiai védőidom területén tilos olyan létesítményt elhelyezni, melynek jelenléte és üzeme a felszín alatti víz mennyiségének és minőségének károsodását okozza.

(4)     A hidrogeológiai védőidom területén történő építés engedélyezési eljárása során a vízügyi hatóság szakhatósági engedélyét be kell szerezni.

5)^[181] A tóstrandi tó déli oldalán lévő kifolyó és hozzá csatlakozó föld alatti csatorna ökológiai átjárhatóságát biztosítani kell.

III.

Építmények elhelyezése

41. §

Az építményeket úgy szabad elhelyezni, hogy az feleljen meg a településrendezési, a környezet-táj, természet- és műemlékvédelmi, továbbá a rendeltetési, az egészség-, a tűz-, a közbiztonsági, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati, illetőleg a talaj, a terep, a talajvíz fizikai, kémiai és hidrológiai adottságainak, ill. azokat ne befolyásolják károsan.

42. §

(1)^[182]    Az építési telek építmény elhelyezésére szolgáló területrészét (építési hely) a szabályozási tervben külön nem szabályozott esetben a 42. § (3) bekezdése határozza meg. A szabályozási tervben külön szabályozott esetben az építési helyet a szabályozási tervlap szerint kell megállapítani.

(2)       Az előkert legkisebb mélysége 5,0 m, ettől eltérő mértéket a Szabályozási Terv határozza meg.

(3)^[183]   A hátsó- és oldalkertre vonatkozó előírások a következők:

a)   az oldalkert legkisebb szélessége nem lehet kisebb

aa) szabadon álló és ikresen csatlakozó beépítési mód esetén az előírt (megengedett) építménymagasság felénél,

ab) oldalhatáron álló beépítési mód esetén az előírt (megengedett) építménymagasságnál,

ac) zártsorú és csoportos beépítési mód esetén (pl. saroktelken vagy hátsókert irányú épületszárny esetén)

-  sem az övezet szerint megengedett legnagyobb építménymagasság (H) felénél,

-  sem az oldalkertre néző tényleges építménymagasság felénél,

-  sem pedig 3,0 m-nél

b)   a hátsókert legkisebb mélysége nem lehet kisebb

ba) sem 6,0 m-nél,

bb) sem az építmény hátsókertre néző tényleges építménymagasságának mértékénél,

bc) kivéve a Karancs út 11-31., Füleki út 1-33., Füleki út 2-48. között, ahol a  kialakult beépítési adottságok miatt a hátsókert legkisebb mélysége 3m.

            A saroktelek elő- és oldalkertnek nem minősülő részén a hátsókertre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4)       Az építmények közötti távolságokat az OTÉK 36. § és 37. §-ának előírásai szabályozzák.

(5)^[184]   Kialakult beépítésű területen – az építmények között kialakult távolságot nem csökkentve – az építmények közötti távolság a tűzvédelmi hatóság szakvéleménye alapján egyedileg is meghatározható.

(6)       A Szabályozási Tervben megadott közterület (út) felőli építési vonal kötelező szabályozási elem.

(7)^[185]

(8)^[186]    Zártsorú beépítés esetében a szomszédos tűzfalon – a ma érvényes előírások szerint szabálytalanul – létesített világító, szellőző nyíló felületek légudvarral leválaszthatók. A légudvar legkisebb alaprajzi területe 40 x 60 cm lehet, falazatának a lakóépületre előírt hőszigetelő és tűzállósági követelmény teljesítményértékét ki kell elégítenie.

(9)^[187]    Kertvárosias és falusias területeken előkerttel létesülő beépítés esetén a közterület felőli kerítések maximális magassága 1,90 m, a kerítés 0,90 m és 1,90 m magasság közötti felületét  áttört, átlátható felületként kell kialakítani.

(10)^[188] Beépítésre szánt területen az építési hely területén lehet építményt, melléképítményt építeni. Az elő-, oldal- és hátsókert legkisebb méretén belül vízóra akna és zárt szennyvíztároló elhelyezhető. Az egyéb elhelyezhető illetve nem elhelyezhető építményeket az OTÉK 35. § (6) és (7) bekezdései sorolják fel. Az elő- és oldalkert legkisebb méretén belül nem lehet lábakon álló kerti terasz, kerti tető, kerti pavilon, valamint az épületekhez csatlakozó előtetőnek, védőtetőnek, ernyőszerkezetnek épület falsíkja előtt álló tartószerkezettel (oszlop, pillér) alátámasztott területe.

(11)^[189] Közterülettel határos kerítés építése esetén az építtetőnek egyeztetnie kell az adott területen vezetékkel rendelkező közműszolgáltatókkal.

(12)^[190] Tereprendezési munkák (feltöltés, bevágás rézsűképzés) a beépítéssel érintett ingatlanon kijelölt építési hely területén túlnyúlhatnak oly módon, hogy a telek határán az eredeti természetes terepfelület megmarad, és a felszíni vízelvezetés a telekhatáron belül kiépül.

42/A. § ^[191]

Zöldfelületek kialakításának követelményei

(1)     Az (építési) övezetekre előírt legkisebb zöldfelület mértékét az (építési) övezetek részletes szabályai tartalmazzák.

(2)     A zöldfelületbe beszámítható a teleknek minden olyan területe, amelyet épület, építmény vagy szilárd burkolat nem fed és azon növényzetet telepítenek, valamint

- az építmény feletti tetőkert 21cm vastagságtól annyi %-ban, ahány cm-rel vastagabb a talajréteg a 20 cm-nél, de legfeljebb 100 %-ban

- a vízfelület 50 %-a,

- a személygépkocsi várakozó helye burkolatától függően

= 25 %-os gyepfelületig nem számítható be,

= 26-50 %-os gyepfelületű burkolatnál 25 %-ban,

= 51-75 %-os gyepfelületű burkolatnál 50 %-ban,

= 76-100 %-os gyepfelületű burkolatnál 75 %-ban számítható be.

(3)     A zöldfelületbe a beton térkő burkolat még akkor sem számítható be, ha az vízáteresztő képességgel bír.

(4)     Többszintes növényállomány telepítése esetén a legkisebb zöldfelület mértéke a hatályos jogszabályi előírások szerint csökkenthető.

43. §

Építmény elhelyezése közterületen

(1)       Közterületen építményt elhelyezni a közterületek rendeltetéstől eltérő használatáról szóló önkormányzati rendelet, valamint az alábbiakban foglalt kivételektől eltekintve nem szabad.

(2)       Önálló hirdetőberendezés közterületen csak akkor telepíthető, ha az kielégíti az OTÉK 39. § (2) és (3) bekezdésében foglalt előírásokat.

(3)       Telefonfülke, újságárusító pavilon, a tömegközlekedés megállóhelye számára várakozó - esővédő pavilon közterületen elhelyezhető, ha a telepítés kielégíti az OTÉK 39. § (2) és (3) bekezdésében foglalt előírásokat.

(4)^[192]   Meglévő épület átalakítása során létesített - ha műszakilag indokolt - előlépcső, akadálymentes közlekedést biztosító rámpa, valamint a terepcsatlakozástól legalább 2,0 m-rel magasabban lévő erkély, függőfolyosó, ereszpárkány és előtető 1,60 m-ig benyúlhat, ha az a gyalogos forgalmat nem akadályozza, kialakítása révén könnyen észlelhető és balesetveszélyt nem jelent.

(5)       Alkalmi és időszakos jelleggel építmények – árusító, szolgáltató, vendéglátó, kiállítási pavilonok – terv és külön engedély alapján az alábbi területeken létesíthetők, amennyiben a gyalogos-, vagy gépjárműforgalmat nem akadályozzák:

- Főtér

- Kassai sor Balassi B. könyvtár előtti szakasza

- Erzsébet tér

- Beszterce tér

- Múzeum tér

- a Városi Sportcsarnok előtti tér

(6)       Vendéglátó-szolgáltató terasz időszakosan csak külön engedéllyel létesíthető.

(7)       Személygépjármű parkolók, valamint lejáratai közterület alatt is létesíthetők, amennyiben a meglévő beépítésre zavaró hatást nem jelentenek.

(8)       Terepszint alatti létesítmények megközelítésére szolgáló - átalakítás során létrehozott - lépcsők, lejáratok és ezek védő felépítményei közterületen is létesíthetők.

(9)^[193]   A közterület közmű elhelyezése céljából csak a közterület tulajdonosával előzetesen megkötött szerződés alapján vehető igénybe.

(10)^[194]  Épületek homlokzati síkjára rögzített és közterületre is benyúló reklámhordozó a közterület szintje felett legalább 2,50m magassággal helyezhető el.

(11)^[195]  A Medves körúti 2718/4 hrsz.-ú közterületi ingatlanon a 2708-2716 hrsz.-ú sorházas ingatlanok körút felőli szakaszain parkolók alakíthatók ki, kizárólag a sorházakhoz szükséges parkolási igény kielégítésére, beton térburkolattal vagy gyeprács felülettel, lekerítés nélkül. A parkolók kiépítése, használata, karbantartása az önkormányzattal kötendő egyedi megállapodás alapján történhet.

44. §

(1)     Az építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához a saját telkükön az OTÉK 42. § előírásai szerinti gépjármű tárolót, vagy nem tárolás célját szolgáló parkolóhelyet kell biztosítani.

(2)     A HÉSZ 6., 8., 16., 17 és 21. §-ban meghatározott területfelhasználási egységek területén a gépkocsik elhelyezésére elsősorban a rendeltetési egységet magában foglaló épülettel egybeépített gépkocsitárolók létesítendők.

(3)     A HÉSZ 10, 12, 14 §-ban meghatározott területfelhasználási egységek területén a gépkocsik elhelyezésére különálló gépkocsitároló építmények is elhelyezhetők.

(4)     Helyi önkormányzati rendelet ettől eltérő rendelkezést is tartalmazhat.

IV.

Közművekre vonatkozó előírások

45. §

Vízellátás

(1)     Beépítésre nem szánt területeken új épület építése, meglévő épület rendeltetésének megváltoztatása, valamint használatba vétele csak akkor engedélyezhető, ha az egészséges vízellátás (az OTÉK 46. §-ban előírtak szerint) és oltóvíz ellátás biztosított.

(2)     Bármilyen létesítmény, vagy településrész szakaszolt megvalósítása esetén a szakasz használatba vétele csak akkor engedélyezhető, ha az oltóvíz mennyisége egyidejűleg biztosított.

46. §

Szennyvízelvezetés

(1)     Új építményt elhelyezni, ha annak telke előtt közműves szennyvízelvezető (közcsatorna) van, csak a közcsatornára való rákötéssel lehet.

(2)     Amennyiben nincs közműves szennyvízelvezetés, abban az esetben hatóságilag engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezést kell alkalmazni a szennyvíz ártalmatlanítására.

(3)     Zárt szennyvíztároló csak végső megoldásként alkalmazható.

(4)     Ipari - technológiai szennyvizeket csak megfelelő előtisztítás után szabad a közcsatornába bevezetni. A szükséges tisztítást a keletkezés helyén, telken belül, a hatóság által előírt mértékben kell elvégezni.

47. §

Villamos energia ellátás

(1)   Azokon a területeken, ahol a hálózatok légvezetéken szabadon vezethetők, a hálózatot a közvilágítással közös oszlopsorra kell helyezni.

(2)   Tájvédelmi és városképvédelmi szempontból a Szabályozási Terven kijelölt övezetekben a hálózatot földkábelbe fektetve kell építeni.

48. §

Hírközlés

(1)     A mikrohullámú összeköttetés biztosítása érdekében a Szabályozási Terven előírt magassági korlátozás betartandó. A területen 30 m-nél magasabb építmény nem létesíthető.

(2)     A távközlési hálózatokat városképvédelmi szempontból a Szabályozási Terven kijelölt helyi építészeti védettségű területen, földkábelbe fektetve kell építeni.

(3)^[196] Elektronikus hírközlési építmények (hírközlési oszlopok, műtárgyak, vezetékek) a rendezési tervben külön nem szabályozott mezőgazdasági és erdőgazdálkodási területen az építési terület megállapítására vonatkozó általános szabályok szerint, legfeljebb 30 m magassággal helyezhetők el. A 30 m-nél magasabb építményekhez elhelyezésének engedélyezése külön jogszabályi előírások szerint történik.

49. §

Csapadékvízelvezetés, vízrendezés

(1)       Üzemanyagtöltő állomások, 50 fh-nél nagyobb parkolók területéről a csapadékvizet csak homok- és olajfogón át vezetve lehet a csapadékcsatornába - befogadóba - vezetni.

(2)^[197]   Az élő vízfolyások rendezett partélétől belterületen 6,0-6,0 m, külterületen 10,0-10,0m szélességű sáv (kezelési sáv) a karbantartás számára szabadon hagyandó. Ezen a sávon burkolat készítése megengedett, gyalogos- és kerékpárforgalom számára megnyitható. A kezelési sávon belül építmény, föld feletti közmű létesítmény nem helyezhető el.

(3)       Az élő vízfolyások területén, kezelési sávjaiban bármilyen tevékenység, műszaki infrastruktúra létesítése csak az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával végezhető.

(4)^[198]    A Tarján patak “Ipari Park” területén vezető szakaszán a rendezett partéltől 6,00-6,00 méter szélességű kezelési sávot kell biztosítani.

(5)^[199]   A Gorkij lakótelephez kapcsolódó 6561/14 hrsz-ú terület beépítésénél a meredek területek felől az övárok kiépítését biztosítani kell.

50. §

Közművek általános előírásai

(1)^[200]    A közüzemi közműhálózatok gerinc és elosztóvezetékei, valamint műszaki létesítményei számára területet közterületen, közlekedési területen, vagy a közműüzemeltető telkén kell biztosítani. Műszaki szükségességből idegen tulajdonú területen való átvezetés esetén - az engedélyezés előtt - a vezeték tulajdonosának a szolgalmi jogot (használati jogot) meg kell szerezni.

(2)       A közműhálózat és létesítményei védőtávolságán - védősávján - belül bármilyen tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával végezhető.

(3)       Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek kiépítéséről, a csapadékvíz elvezetéséről, a meglévő közművek egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(4)       Közművezetékek telepítésénél a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani, az elrendezés tervezésénél az utak fásítási igényét is figyelembe kell venni.

51. §

Hulladékelhelyezés

(1)     ^[201]

(2)     ^[202]

(3)     ^[203]

(4)     ^[204]

(5)     ^[205]

(6)     Különleges kezelést igénylő hulladékok az üzemek, intézmények területén (a keletkezés helyén) csak átmeneti jelleggel, a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint tárolhatók.

V.

Értékvédelem

52. §

(1)       Az értékvédelem országos, vagy helyi rendelet alapján kijelölt természeti, vagy művi környezetet, vagy annak elemeit védelemben részesíti.

(2)       A természeti védelem alatt állóterületeket a Szabályozási Terv jelöli ki.

(3)       Országos természeti védelem alatt álló területen a védelem szempontjai határozzák meg a használat és az építés feltételeit.

(4)^[206]   A belvárosi védett területen lévő épületek felújítása épületenként szabályozásra kerül. Az egyes épületekre vonatkozó előírásokat e rendelet 7.sz. melléklete tartalmazza.

53. §

Természeti környezet védelme

(1)     Országos jelentőségű, védett terület a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet Salgótarján közigazgatási területéhez tartozó része. A védettség Salgóbánya, Rónafalu és Rónabánya belterületére is kiterjed.

(2)     A védett területre a vonatkozó jogszabályok előírásait, valamint a HÉSZ 35. §-ának előírásait kell alkalmazni.

54. §

(1)^[207] A helyi védettségű területek

a) Pécskői bazaltkúp - Salgótarján hrsz. 0207/3, kiterjedése 155 ha 9501m2

b) Baglyas-bazalttömb - Salgótarján hrsz. 1380 „Baglyaskő” kiterjedése 6099 m2

(2)     A helyi tájvédelemben részesülő területen a felszín megbontása, a domborzat átalakítása, parcellázás, valamint a természetes növénytakaró megbontása nem megengedett.

(3)     Építmények elhelyezése a HÉSZ 35. §-a előírásai szerint történhet.

(4)^[208]

(5)^[209]    Fokozottan védett régészeti lelőhely az 1/2009.(I.23.) OKM rendelet 28. §-a szerint:

           Pécskő bazaltkúp és környéke területe: hrsz. 0207 a, c, d, f, h, k

55. §

Tájrendezés - tájképi védelem

(1)     A  Szabályozási Terven jelölt meddőhányókat tájrendezési terv alapján rekultiválni kell.

(2)     A rekultiváció során rendezett meddőhányó, ha más előírás, vagy egyéb körülmény nem tiltja, beépítésre szánt területen gazdasági terület, vagy lakóterület céljára felhasználható.

(3)     A lezárt kommunális hulladéklerakók területét rekultiválni kell.

(4)     A rekultiváció során a (3) bekezdés szerinti terület, ha más előírás, vagy egyéb körülmény nem tiltja, gazdasági (ipari) területként hasznosítható.

(5)     Külszíni anyagnyerőhely területét az anyagnyerés megszüntetése után a tulajdonos köteles helyreállítani.

Épített környezet és elemei védelme

56. §

Országos védettség

(1)       Az országos műemlékjegyzékben szereplő műemlék épületek a műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV. törvény előírásai alapján országos védelemben részesülnek.

(2)       Országosan védett építmények esetében bármilyen építési munka csak a vonatkozó jogszabályokban kijelölt hatóság engedélyével végezhető.

(3)^[210]    Országos védettségű építészeti - műemlék - emlékek:

- Salgói várrom (hrsz. 036/1 g)

- Salgótarján, Földalatti bányamúzeum (hrsz. 1254) ipari műemlék

- Salgótarján, Római Katolikus templom (hrsz. 4104)

- Salgótarján-Zagyvaróna, Római Katolikus templom (hrsz. 8642)

- Salgótarján, Ferences templom (hrsz. 3556)

- Salgótarján, Dornyay Béla Múzeum, (hrsz.3896) ^[211]

- Salgótarján, Evangélikus templom, (hrsz.3100) ^[212]

- Salgótarján, Református templom, (hrsz.1950) ^[213]

(4)       A (3) bekezdésében meghatározott műemlékek védett műemléki környezetét a Szabályozási Terv határolja el.

(5)^[214]   A (4) bekezdésben meghatározott műemléki környezetben folyó építési, bontási, telekalakítási engedélyezési eljárás során az örökségvédelmi hatóságot szakhatóságként kell bevonni.

56/A. § ^[215]

(1)^[216]   A régészeti területek jegyzékét a rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza.

(2)       A megjelölt régészeti lelőhelyek területén folyó földmunkák és földmunkával járó építési tevékenység engedélyezése során az engedélyben rögzíteni kell a lelőhely tényét, valamint az előkerülő régészeti leletekkel kapcsolatos eljárási rendet.

(3)       A régészeti kutatási munka és dokumentálás biztosítása érdekében az igazgatási területen folyó bármilyen földmunkával járó beruházás, építkezés végzésekor régészeti leletek előkerülése, illetve ezek felmerülésének gyanúja esetén a munkavégzést abba kell hagyni, a jegyzőt valamint a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet Igazgatóságát értesíteni kell. A leletek előkerülésekor a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény előírásait be kell tartani.

(4)       Régészeti leletek előkerülése esetén a jegyző a munkavégzést 30 napra felfüggesztheti.

(5)^[217]   A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 11 §-a alapján a régészeti lelőhelyek a törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak.

(6)^[218]   A régészeti lelőhelyen tervezett földmunka engedélyeztetése során a területileg illetékes kulturális örökségvédelmi hatóságot  meg kell keresni.

(7)^[219]    A régészeti lelőhelyeket a földmunkával el kell kerülni.  Ha lelőhely elkerülése a beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, illetve a beruházás másutt nem valósítható meg, akkor a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket a beruházás megkezdése előtt előzetesen fel kell tárni.  A megelőző feltárásra a törvény, valamint a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló magasabb rendű jogszabály értelmében szerződést kell kötnie a területileg illetékes múzeumi szervezettel.

(8)^[220]   A kulturális örökség védelméről szóló törvény értelmében amennyiben a régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan lelet vagy régészeti emlék kerül elő, haladéktalanul értesíteni kell a területileg illetékes múzeumot.

(9)^[221] a) A Salgó útra csatlakozó útról megközelíthető, központi temetővel szemközti 0226/4. hrsz.-ú terület régészeti érdekeltségű, ezért próbafeltárást kell végezni, melynek eredményeképpen  megelőző feltárásra is sor kerülhet. Mindennemű építés, közműfektetés és tereprendezés esetén már a tervezési szakaszban ki kell kérni a szakhatóság véleményét és értesíteni kell a helyi múzeumi szervezet régészeit. A kötelező fásítás megkezdése előtt szintén meg kell keresni a helyi múzeumi szervezet régészeit.

            b)^[222]

57. §

(1)       Helyi építészeti védettségű terület a Szabályozási Terven lehatárolt – Salgótarján városközpont – terület, tekintettel az egységes, magas színvonalú városképi megjelenésre, a természeti és épített környezet kapcsolatának példamutató kialakítása.

(2)^[223]   Az (1) bekezdés szerinti területen belül a Hild érmes főtér és épületeinek rendeltetése megtartandó.

(3)^[224]    Helyi építészeti védettségű terület a Szabályozási Terven lehatárolt - Kassai sor – Kossuth út - Losonci út - Mártírok út - terület, tekintettel a város építéstörténetének egyetlen megmaradt kisvárosi városszerkezetű, polgári lakónegyedének emlékeként.

(4)^[225]   Helyi építészeti, városszerkezeti védettségű terület a Szabályozási Terven lehatárolt Vasas út és Asztalos út által határolt terület (Rónabánya), tekintettel a város építéstörténetének megmaradt bányakolónia emlékeként.

(5)^[226]    A történeti, városképi, építészeti értékei - jelentősége alapján helyi védelem alatt álló épületek:

1.     Salgótarján Salgóbánya, Medvesi út 14. (hrsz. 12482) volt bányai kultúrotthon
2.     Salgótarján, Füleki út 55. (hrsz. 2986) Izraelita temető
3.     Salgótarján, Acélgyári u. 4-6-8. (hrsz. 3519) ún. „kolduspalota”
4.     Salgótarján, Acélgyári u. 10-12. (hrsz. 3520/2) lakóépület ún. „kolduspalota”
5.     Salgótarján, Acélgyári u. 14-16-18. (hrsz. 3521) lakóépület ún. „kolduspalota”
6.     Salgótarján, Acélgyári u. 13-15. (hrsz. 3551/1) lakóépület
7.     Salgótarján, Acélgyári u. 19-21. (hrsz. 3549) lakóépület
8.     Salgótarján, Acélgyári u. 24. (hrsz. 3513) volt acélgyári iskola, ma iskola épület
9.     Salgótarján, Acélgyári u. 25-27. (hrsz. 3547) lakóépület
10. Salgótarján, Acélgyári u. 26. (hrsz. 3507/5) lakóépület
11. Salgótarján, Acélgyári u. 28. (hrsz. 3507/6) lakóépület
12. Salgótarján, Acélgyári u. 30. (hrsz. 3507/9) lakóépület
13. Salgótarján, Acélgyári u. 31. (hrsz. 3541) lakóépület
14. Salgótarján, Acélgyári u. 32. (hrsz. 3507/10) lakóépület
15. Salgótarján, Acélgyári u. 34. (hrsz. 3507/3) lakóépület
16. Salgótarján, Acélgyári u. 36. (hrsz. 3507/13) lakóépület
17. Salgótarján, Acélgyári u. 38. (hrsz. 3507/14) lakóépület
18. Salgótarján, Acélgyári u. 40. (hrsz. 3507/15) lakóépület
19. Salgótarján, Acélgyári u. 42. (hrsz. 3507/16) lakóépület
20. Salgótarján, Acélgyári u. 44. (hrsz. 3507/19) lakóépület
21. Salgótarján, Acélgyári u. 46. (hrsz. 3507/20) lakóépület
22. Salgótarján, Acélgyári u. 48-50. (hrsz. 3504) lakóépület
23. Salgótarján, Salgó u. 46. (hrsz. 3130/4) volt Acélgyári kaszinó épülete
24. Salgótarján, Május 1. út 56. (hrsz. 1793) volt egészségház (OTI)
25. Salgótarján, Május 1. u. 58. (hrsz. 1856) volt csendőrlaktanya, ma középiskola épülete
26. Salgótarján, Kossuth L. u. 3. (hrsz. 1814) volt M. Kir. Járásbíróság, ma városi bíróság
27. Salgótarján, Kossuth L. út 5. (hrsz. 1855) városi rendőrkapitányság épülete
28. Salgótarján, Losonci út 2. (hrsz. 1806/2) volt tüdőgondozó épülete, ma bank
29. Salgótarján, Nyugati városrész, Kálvária (hrsz. 0528/6) Szent Imre hegy
30. Salgótarján, Kassai sor 2. (hrsz. 1787/5) Könyvtár
31. Salgótarján, Zemlinszky u. 7. (hrsz. 1222) volt Bányaigazgatóság, ma kormányhivatal
32. Salgótarján, Főtér 5. (hrsz. 3748) József Attila Művelődési Központ épülete
33. Salgótarján, Főtér 6. (hrsz. 3752) Karancs Szálló épülete
34. Salgótarján, Március 15. u. 2-12. (hrsz. 3749) „Fő tér 13-as” lakóépület
35. Salgótarján, Bem u. 2-12. (hrsz. 3900, 3901/1-5) ún. „Csillagházak” lakóház
36. Salgótarján, Főtér 4. és Rákóczi út 14-20. (hrsz. 3750) Pécskő Áruház épülettömbje
37. Salgótarján, Rákóczi u. 36. (hrsz. 4119) Megyeháza
38. Salgótarján Baglyasalja, Petőfi u. 96. (hrsz. 352/1) volt Bányai Tisztviselő és Munkáskaszinó épülete
39.   Salgótarján Baglyasalja, Petőfi u. 99. (hrsz. 832) római kat. plébánia - templom
40.   Salgótarján Zagyvapálfalva, Budapesti u. 55. (hrsz. 6134) római kat. plébánia - templom
41.   Salgótarján Zagyvapálfalva, Szabó E. út 20. (hrsz. 6144/12) vasútállomás
42.   Salgótarján Zagyvapálfalva Budapesti út 57.(hrsz. 6733) evangélikus templom
43.   Salgótarján Zagyvapálfalva, Budapesti út 38. (hrsz. 6568/1) volt igazgatói lak, volt óvoda
44.   Salgótarján Zagyvapálfalva, Budapesti út 48. (hrsz. 6572/2) volt tiszti lakóház, ma lakóház
45.   Salgótarján Zagyvapálfalva, Budapesti út 52. (hrsz. 6573) volt tiszti lakóház, ma lakóház
46.   Salgótarján Zagyvapálfalva, Budapesti út 56. (hrsz. 6577) volt tiszti lakóház, ma lakóház

(6)^[227]  

58. § ^[228]

(1)       A HÉSZ 57. § (1) bekezdésben meghatározott területen az épületek tömege, homlokzati osztásrendszere megőrzendő. Az épületeken magastető, új tetőfelépítmény, kémény utólag nem létesíthető.

            A HÉSZ 17. § (5) bekezdése szerinti kialakításra az (5) bekezdés előírásait kell alkalmazni.

(2)^[229]    Az 57. § (3) bekezdésében meghatározott területen az épületek közterület (út) felőli megjelenése (homlokzati nyílás és osztásrendszere, architecturális homlokzati elemei, beépítési rendje) védett. Az épületek út felőli megjelenése megőrzendő.

(3)^[230]    Az 57. § (4) bekezdésében meghatározott területen a telekosztás, a beépítés rendje, az épületek tömege és homlokzati megjelenése védett. Az épületek tömege, út felőli képe és a beépítés megőrzendő.

(4)^[231]    Az 57. § (5) bekezdésében meghatározott épületek külső megjelenése (tömege, homlokzati nyílás- és osztásrendszere, valamint az architecturális homlokzati elemei) védettek. Ezen elemek megőrzendők.

(5)^[232]  

(6)       Műszakilag indokolt esetben a védett épületek újjáépíthetők, azonban a védett elemeket a meglévő - eredeti - állapotnak megfelelően kell visszaépíteni.

(7)       A védett épületeken, a védett területek telkein és közterületein nagyméretű reklámtáblák és hirdetőberendezések nem helyezhetők el.

(8)       A helyi értékvédelemről szóló önkormányzati rendelet ezen előírásoktól szigorúbb rendelkezéseket is megállapíthat, amely esetben azokat kell alkalmazni.

(9)^[233]  

(10)^[234]   Helyi építészeti védettségű területen lévő illetve helyi védelem alatt álló, előkert nélkül álló épületekre helyezett reklámhordozó az épület homlokzati síkjára merőlegesen, a közterület szintje felett legalább 2,50m magassággal, a közterület fölé terjeszkedve, maximum 1,0 métert állhat ki.

(11)^[235]  Helyi építészeti védettségű területen lévő illetve helyi védelem alatt álló épületen reklámcélú építménynek minősül a cégér, cégfelirat, reklámponyva. A reklámcélú falfestés minősítése a reklámcélú építmények szerint történik.

VI.

Környezetvédelem

59. § ^[236]

(1)     Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést (légnemű anyagnak a kibocsátási határértéket meghaladó mértékű levegőbe bocsátása) okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

(2)     A levegőterhelést okozó forrásokra megállapított kibocsátási határértéket az engedélyezési eljárás során úgy kell meghatározni, hogy a levegőterhelés ne okozza a légszennyezettségi határérték túllépését.

(3)     Tilos új légszennyező forrást telepíteni, ha a légszennyező források közvetlen hatásterületén az alap légszennyezettség értéke már meghaladja, illetve az új légszennyező forrás üzembe helyezésének következtében várhatóan meghaladja a légszennyezettségi határértéket, kivéve ha a légszennyező saját költségén a hatásterületen olyan kibocsátást ér el, amely biztosítja a légszennyezettségi határérték betartását.

(4)^[237]   a) Új létesítmények engedélyezése során figyelembe kell venni a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben foglaltakat.

          b) Új létesítmények engedélyezése során teljesülniük kell a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 1. számú mellékletében megadott kibocsátási határértékeinek.

(5)^[238]  A nagyvárosias, kisvárosias, településközponti vegyes és központi vegyes övezet építményein égéstermék és egyéb elszívó berendezés utólagos homlokzati kivezetése az érvényes jogszabályok betartásával (OTÉK, Gáz Műszaki Biztonsági Szabályzat, tűzvédelem) történhet. Homlokzaton utólagosan szerelt kémény (égéstermék elvezetésére, belső terű helyiség légelszívásra, konyhai elszívó részére) nem létesíthető.

60. §

(1)   A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó és/vagy rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben építhető és üzemeltethető, bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj és/vagy rezgés mértéke a környezetében lévő területfelhasználási egységre a HÉSZ 20. §-ában és egyéb jogszabályban előírt határértéket nem haladja meg.

(2)   Az építési hatóság építési és felújítási munkák engedélyezése során a külön jogszabályban meghatározott zajszint betartása érdekében lakó- és üdülőterületen a kivitelezési munkák napi időtartamát korlátozhatja.

61. §

(1)   A város közigazgatási területén állattartási építmény elhelyezése a Szabályozási Terv és a vonatkozó jogszabályok előírásainak alapján engedélyezhető. Önkormányzati rendelet szigorúbb előírásokat is megállapíthat, ez esetben a szigorúbb előírást kell figyelembe venni.

(2)   A város közigazgatási területén, ahol állattartó telepek létesítése és üzemeltetése a Szabályozási Terv és e rendelet szerint lehetséges, csak olyan telep üzemeltethető, ahol a keletkező trágya kezelése, ártalmatlanítása megoldott.

62. §

(1)     A talaj és a talajvíz védelme érdekében szennyvíz belterületen csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető. Szennyvíz elszikkasztása nem megengedett.

(2)     Beépítésre nem szánt területen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, csak zárt szennyvíztároló, vagy - ha a létesítés feltételei lehetővé teszik - egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető.

(3)     Élő vízfolyásba, felhagyott kutakba, csapadékcsatornába szennyvizet bevezetni nem szabad.

(4)^[239] Technológiai szennyvizek megfelelő tisztítás után csak közcsatornába vezethetők. A kibocsátott szennyvíznek meg kell felelnie a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 4. számú mellékletében megadott határértékeknek.

VII.

Egyéb előírások

63. § ^[240]

(1)   Az alábányászott területeket a Szabályozási Terv tájékoztató jelleggel határolja le.

(2)^[241]

(3)^[242]    Az (1) bekezdés szerinti területen az építési engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben előírt geotechnikai dokumentációt és a tervező nyilatkozatát annak betartásáról.

64. §

Az építmények létesítési előírásai, az épületszerkezetre, a beépített vezetékhálózatokra, berendezésekre, a helyiségekre és az egyes rendeltetésekre vonatkozó követelményekre vonatkozó előírásokat az OTÉK 50. § - 109 §-ai tartalmazzák, azok előírásait kell alkalmazni.

VIII.

       A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos intézmények ^[243]

65. §

Tilalmak és korlátozások ^[244]

(1)^[245] Magyarország és a Szlovák Köztársaság országhatára mentén 1,0-1,0 m. széles területsávon építmény – államközi egyezményben foglalt kivételével – nem létesíthető.

(2)     A lezárt kommunális hulladéklerakó telepek területén, lakóépületekre vonatkozóan a rekultivációt követő 50 évre szóló építési tilalom van érvényben. A terület hasznosítását a rekultivációs terv tartalmazza, figyelemmel a HÉSZ 55. § (4) bekezdésére.

(3)^[246] Temetők temetkezésre kijelölt területeinek védőtávolságai, -melyen belül nem építhetőek az alább felsorolt új épületek  illetve építmények -, a következőek:

a) a lakó- szállás-, üdülő-, egészségügyi és oktatási-nevelési funkciójú épületektől a közműves vízszolgáltatással és közműves szennyvízelvezető (közcsatorna) hálózattal ellátott területeken 30,0 m, a közműves vízszolgáltatással és/vagy közcsatornával nem ellátott területeken 50,0 m,

b) ásott- és csőkúttól 50,0 m,

c) állattartó épülettől, mezőgazdasági terménytároló épülettől, űrgödrös árnyékszéktől, trágyatárolótól 15,0 m.

(4)^[247]   A városi szennyvíztisztító telep telekhatárától számított 300 m-es védőtávolságon belül építési tilalom van érvényben az OTÉK Függelékében felsorolt - beépítésre szánt - lakó-, vegyes-, gazdasági- (a jelentős mértékű zavaró hatású ipari kivételével), üdülő és különleges területeken.

(5)^[248]   A 81. sz. vasútvonal mellett kül- és belterületen a védőtávolságot az OTÉK 36. § (8) bekezdése határozza meg, amely a vasút szélső vágányától számított 50m, továbbá a környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti létesítmények esetén 100m. Ezen védőtávolságon belül építmény csak a vasút üzemeltetőjének (MÁV Zrt. Pályavasút Területi Központ Budapest VIII. Kerepesi út 3.) hozzájárulásával helyezhető el, a MÁV Fejlesztési Főosztálya fejlesztési nyilatkozatának figyelembe vételével:

a)  A mindenkori tulajdonos, építtető tudomásul veszi a vasútvonal közelségét, környezeti hatásait, a terület közlekedési besorolását, a tervezett vasúti fejlesztéseket, ezekből eredően semmilyen panasszal, igénnyel nem lép fel a MÁV Zrt.-vel szemben.

b)  A védőtávolságon belüli beépítéseknél figyelembe kell venni a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendeletet.

              Az építtető gondoskodik az OTÉK 55. § (1) bekezdés szerinti zaj- és rezgésvédelemről.

c)  Az építmény építtetője gondoskodik a környezetvédelmi előírások betartásáról.

d)  A mindenkori tulajdonos, használó köteles tevékenységét a hatályos környezetvédelmi jogszabályok betartásával végezni, környezetét rendben tartani. A MÁV Zrt. kárára tevékenységével környezetszennyezést nem okozhat.

e)  A MÁV Zrt. az idegen fél által okozott környezetszennyezésért felelősséget nem vállal.

(6)     Országos közutak külterületi szakaszának úttengelytől számított 100 m-es védőtávolságon belül lakó- és szállásjellegű épület nem létesíthető.

(7)^[249]

(8)^[250]    Gyurtyános területének a beépítése (hrsz. 0524) csak a szeméttelep tényleges rekultivációja után lehetséges.

(9)^[251]    A Frankel Leo úti – szabályozási terven csúszásveszélyes területként lehatárolt – telekcsoport beépítésének feltételei:

-   A terület stabilitásának biztosítása, mely az agyagréteg átázásának és állapotromlásának megakadályozásával érhető el

-   A terület víztelenítésének megoldásához a vetőzóna felett övárok kialakítása szükséges (a vetőzóna helyét felszíni geofizikai mérésekkel kell meghatározni).

-   A lakóépületek építése részletes talajmechanikai szakvélemény alapján történhet (duzzadó agyag jelenléte miatt).

-   Rézsűfelületek csak növénytakaróval együtt készülhetnek, a terület víztelenítéséről az építkezések idején is gondoskodni kell.

(10)^[252] A 0226/2 és 0227 hrsz.-ú területek felszínmozgás veszélyes területek, ezért az engedélyezési tervdokumentációnak geotechnikai szakvéleményt és a felszíni csapadékvíz elvezetés tervét is tartalmaznia kell.

(11)^[253] A kereskedelmi hasznosításra termelő megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló területeket a meglévő rekultivációra kijelölt területeken illetve meglévő gazdasági övezeti besorolású területek hasznosításának módosításával „Különleges-energiatermelő terület” övezeti besorolású területeken lehet kialakítani. Mezőgazdasági és erdő művelésű területeket erre a célra nem lehet művelési ág alól kivenni.

(12) ^[254]A környezetterhelési határérték ismeretének hiányában a Hulladéklerakó területe körül 1000 méter a szükséges legkisebb védőtávolság mértéke.

65/A. § ^[255]

Útépítési és közműépítési hozzájárulás

(1)     A magántulajdonú területeken a szükséges munkálatok költségei (útépítés, közművesítés, ill. minden egyéb terület előkészítési munkák) a mindenkori tulajdonosokat terhelik.

(2)     Ha a helyi közutat, illetőleg közművet a települési önkormányzat létesíti, annak költségét részben vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékét és arányát az érintett ingatlanok tekintetében a települési önkormányzat határozza meg.

66. §^[256]

Mellékletek^[257]

(1) E rendelet mellékletei a következők:

a) A Szabályozási Terv Külterületi szabályozási terveit az 1. számú, a Belterületi szabályozási terveit a 2. számú melléklet tartalmazza.

b) A Településrendezési Tervben foglalt településrendezési célok megvalósítása érdekében az önkormányzat a 3. számú mellékletben felsorolt területekre elővásárlási jogot köt ki.

c) A felszín alatti vizek és a földtani közeg védelmével összefüggésben az egyes területek szennyeződés érzékenységi besorolását a 4. számú melléklet tartalmazza.

d) A régészeti lelőhelyek Salgótarján közigazgatási területén való elhelyezkedését és az egyes területek helyszínrajzát az 5. számú melléklet tartalmazza.

e) Az új központi temetőre vonatkozó előírásokat a 6. számú melléklet tartalmazza.

f) A belvárosi védett területen lévő épületek homlokzati felújítására vonatkozó előírásokat a 7. számú melléklet tartalmazza.

g) A felszínmozgásos területek jegyzékét a 8. számú melléklet tartalmazza.

h) Salgótarján közigazgatási területén lévő temetők felsorolását a 9. számú melléklet tartalmazza.

i)^[258] Salgótarján közigazgatási területén lévő felszíni bányák, meddőhányók és meddőhányó elnevezésű területek, hulladékgazdálkodási létesítményi területek felsorolását a 10. számú melléklet tartalmazza.

j) ^[259] Salgótarján közigazgatási területén található védett országos jelentőségű természeti területek, természeti emlékek, ökológiai hálózat, Natura 2000 területek felsorolását a 11. számú melléklet tartalmazza.

(2)^[260]

IX.

Záró rendelkezések

67. §

(1)^[261]     E rendelet 1998. július 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit az elsőfokú határozattal el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2)^[262]  E rendelet a belső piaci szolgáltatásról szóló Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

68. §

E rendelet hatálybalépésének napjával

a.)   a 4/1987. (IV.27.) Tr. sz. (általános rendezési terv szabályozási előírásairól), valamint az ezt módosító

- 24/1993. (IX.27.) Ör. sz. rendelet és a

- 18/1994. (VII.7.) Ör. sz. rendelet

- 15/1992. (VIII.31.) Ör. sz. rendelet (Csokonai u és környéke kiépítéséről)

- 8/1993. (IV.26.) Ör. sz. rendelet (Somoskő beépítési rendjéről)

- 9/1993. (IV.26.) Ör. sz. rendelet (Baglyasalja beépítési rendjéről)

- 10/1993. (IV.26.) Ör. sz. rendelet (Gorkij beépítési rendjéről) és az ezt módosító

- 25/1997. (IX.30.) Ör. sz. rendelet 

- 21/1993. (IX.27.) Ör. sz. rendelet 

- 22/1993. (X.27.) Ör. sz. rendelet 

- 23/1993. (X.27.) Ör. sz. rendelet 

- 24/1995. (XI.13.) Ör. sz. rendelet

- 25/1993. (IX.27.) Ör. sz. rendelet (Salgótarján, Nyugati városrész beépítési rendjéről)

- 18/1994. (II.21.) Öh. sz. határozat

- 46/1987. (V. 4. ) VB. sz. határozat

- 24/1990. (III.54. ) VB. sz. határozat (Somoskő RRT)

- 62/1986. (VIII.254. ) VB. sz. határozat (Salgóvár és környéke RRT)

- 59/1983. (VIII.16. ) VB. sz. határozat (Kercseg-dűlő zártkert RT)

- 92/1987. (X.5. ) VB. sz. határozat (Beszterce tp. RRT (felülvizsgálat)

- 81/1988. (XI.21. ) VB. sz. határozat (Sugár u. RRT)

- 29/1976. (V. 31. ) VB. sz. határozat (Baglyasalja, Erkel u. RRT)

- 22/1987. (III. 2.) VB. sz. határozat (Pécskő domb és környéke (városközpont) RRT)

- 84/1985. (XI.11. ) VB. sz. határozat (Acélgyári völgy (Béke u. és környéke) RRT)

- 124/1989. (XII.11. ) VB. sz. határozat (Karancs u. - Bajcsy Zs. u. és környéke) RRT)

- 48/1985. (VII.1. ) VB. sz. határozat  és az ezt módosító

- 6/1986. (I.22. ) VB. sz. határozat (Baglyaskő lakóterület RRT)

- 14/1981. (III.19. ) VB. sz. határozat (Gorkij ltp. RRT felülvizsgálata)

- 83-4/1983. (IX.30. ) Műsz. O. határozata

- 58/1983. (VII.16. ) VB. sz. határozat (Somlyó üdülőterület RRT)

- 20/1989. (II.6. ) VB. sz. határozat (Csizmadia telep RRT)

- 1567-2/1989. (V.8. ) VB. sz. határozat (Csizmadia telep RRT módosítás)

- 30/1976. (V.31. ) VB. sz. határozat (Csizmadia u. és Liszt F. u. közötti terület RRT)

- 2/1989. (I.31. ) VB. sz. határozat (Károlyakna II. RRT)

- 21/1989. (III.6. ) VB. sz. határozat (Camping u. és környéke RRT), valamint

b.)   a 22/1995. (XI.13.) Ör. sz. rendelettel módosított 28/1992. (XII.14.) Ör. sz. - a köztisztaság fenntartásáról szóló - rendelet 21. § (6) bekezdése hatályát veszti.

69. § ^[263]

70. § ^[264]

Salgótarján, 1998. június 15.