Cered Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/1998. (III. 31.) önkormányzati rendelete

A gyermekvédelem helyi rendszeréről

Hatályos: 1998. 03. 31- 2022. 02. 18

Cered Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/1998. (III. 31.) önkormányzati rendelete

A gyermekvédelem helyi rendszeréről1

1998.03.31.

I. rész

Cered Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (továbbiakban: Gyvt.) foglalt felhatalmazás alapján az önkormányzat által a gyermekek részére nyújtható pénzbeli és természetbeni ellátásokról, a gyermekvédelem helyi rendszeréről az alábbi rendeletet alkotja:
A rendelet célja

1. § E rendelet célja, hogy az önkormányzat közigazgatási területén – a Gyvt-ben, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997.(VII.29.) Korm. rendeletben, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.(IX.10.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban – megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az önkormányzat segítséget nyújt a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, illetve gondoskodik a gyermeke veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszűntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről.

A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Gyvt. 4. §-ában foglalt személyekre.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az óvodai nevelés, az iskolai nevelés-oktatás

keretében biztosított napközbeni ellátásra, ha az, az oktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény 114. §-a alapján ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások, illetőleg a 115. §-a alapján térítési díj fizetés kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatások körébe tartozik.

A gyermekek védelmének rendszere

3. § (1) A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek, helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység.

(2) A képviselő-testület e rendeletben foglaltak szerint biztosítja a pénzbeli és természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat, továbbá szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást.

(3)2 A gyermekek védelmét a képviselő-testület a következő pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások keretében biztosítja:

a) Pénzbeli és természetbeni ellátások
- rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,
- rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
- kiegészítő gyermekvédelmi támogatás
b) Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások:
- gyermekjóléti szolgáltatás
- gyermekek napközbeni ellátása
- gyermekek átmeneti gondozása

Eljárási rendelkezések

4. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások megállapítására irányuló kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő a Körjegyzőség Hivatalánál (továbbiakban: hivatal) terjesztheti elő.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott pénzbeli ellátások megállapítását nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény (természetes személy), illetve a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet is kezdeményezheti.

5. § (1) A jogosultsági feltételek közül a gyermeket gondozó családban közös háztartásban élő közeli hozzátartozók személyi adatairól, jövedelmi viszonyairól a szülő (törvényes képviselő) a 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében foglalt nyilatkozatot köteles benyújtani, továbbá köteles a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat, illetve az egy főre jutó jövedelem számításánál figyelembe vett körülmények bizonyítására az alábbi igazolásokat becsatolni:

a) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot,

b) a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó megállapodást tartalmazó jegyzőkönyvet,

c) a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást,

d) a középfokú, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról.

(2) Az egy főre jutó havi jövedelem számításánál a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók tényleges nettó összjövedelmét csökkenteni kell a támogatást kérő és házastársa által, bírósági határozat alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdíj összegével.

(3)3 A jövedelemszámításnál a havonta mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző hónap, egyéb jövedelmeknél egy év átlagát kell figyelembe venni.

(4) A jövedelemszámításnál közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni:

- a szülőt, a szülő házastársát, vagy élettársát,
- a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket,
- a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket,
- a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató gyermeket,
- korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermeket,
- az előzőekbe nem tartozó, a Csjt. alapján a szülő, vagy házastársa által eltartott rokont.
(5) A (4) bekezdés alkalmazásánál figyelembe kell venni a támogatást kérő szülővel (törvényes képviselővel) közös háztartásban élő valamennyi
a) vérszerinti és örökbefogadott gyermeket,
b) nevelt és családba fogadott gyermeket.
(6) A támogatást kérővel közös háztartásban élő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül, így különösen diákotthonban, kollégiumban, kórházban, hetes otthonban, valamint aki 30 napot meghaladóan átmeneti gondozásban részesül.
(7) 4 A Gyvt. 19. §-ában, illetve e rendelet 6/A §-ban szabályozott ügyekben környezettanulmányt csak akkor kell készíteni, ha kétség merül fel a kérelmezők által becsatolt nyilatkozat, illetve igazolások valóságtartalma tekintetében.
(8) 5 A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása iránt kérelemhez csatolni kell a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 65. § (1) bekezdésében előírtakat.

II. rész

A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK

A rendszeres gyermekvédelmi támogatás

6. §6

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

6/A. §7 (1) A jogosult gyermek számára a jegyző az e rendeletben meghatározott feltétek szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot állapít meg.

(2)8 A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja, annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult

a) a Gyvt. 148. § (5) bekezdésének a.) és b.) pontjában meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének,

b) a Gyvt. 20/A § -ban meghatározott pénzbeli támogatásnak,

c) külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezmények igénybevételére.

(3)9 A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítására a Gyvt. 19. § (1)-(8) és a 20. § (1)-(4) bekezdései az irányadók.

(4)10

a) Annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjában, a tárgyév november 1-jén fennáll a tárgyév november hónapjában egyszeri támogatást folyósít.

b) Az egyszeri támogatás összege 2006. évben 5.000 Ft. A 2006. évet követően az egyszeri támogatás összegének emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt.

Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás

6/B. §11 A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás megállapításának szabályait a képviselő-testület változtatás nélkül alkalmazza.

Óvodáztatási támogatás

6/C. §12 (1) A települési önkormányzat jegyzője a Gyvt. 20/C. § (1) alapján óvodáztatási támogatásra jogosult részére az óvodáztatási támogatást természetbeni ellátásként, vásárlási utalvány formájában nyújtja.

(2) A Gyvt. 20/C. § (3) bekezdésében meghatározott összegű vásárlási utalványt a szülő a gyermek óvodába járatásához szükséges ruhaneműkre és tisztálkodó szerekre köteles felhasználni:

- jól záródó, biztonságos szobapapucs,
- pizsama (textilzsákkal),
- tornaruha (rövidnadrág, póló, zokni, tornacipő, tornazsák),
- kispárna (2 huzattal),
- évszaknak megfelelő váltóruha,
- ünneplő ruha (fehér blúz vagy ing, fekete szoknya vagy nadrág, cipő)
- dzseki,
- tisztálkodó szerek (fogmosó pohár, fogkefe, fésű vagy hajkefe, 100 db papír zsebkendő).
(3) A vásárlási utalványt a gyermek beíratását követő hét munkanapon belül a szülő rendelkezésére kell bocsátani, melynek felhasználásáról köteles hét munkanapon belül számlával elszámolni.
(4) Amennyiben a szülő az óvodáztatási támogatást nem a (2) bekezdésben foglaltakra fordítja, vagy elszámolási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a jegyző 6 hónapra kizárja a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásból.
A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

7. § (1) A képviselő-testület által átruházott hatáskörében a polgármester a gyermeket rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen:

- valamely családtag tartós betegsége, vagy
- ellátatlan munkanélkülisége miatt bekövetkezett jövedelemcsökkenés,
- illetve elemi kár miatt bekövetkezett rendkívüli kiadás.
(2) 13 A rendkívüli támogatás egyszeri összege családonként 1000 Ft-nál kevesebb és a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegénél magasabb nem lehet.
(3) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egy naptári éven belül gyermekenként legfeljebb 6 alkalommal adható.
(4) A támogatás összegéről és formájáról határozatban kell rendelkezni. A határozatot indokolt esetben azonnal végrehajthatóvá lehet nyilvánítani.

III. rész

A természetben nyújtott ellátások

8. § (1)14 A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható.

(2)15

(3)16

(4)17 Akkor lehet a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást természetbeni ellátás formájában megállapítani, ha

a) a kérelem a gyermek tanszer ellátásának támogatására, illetve térítési díj megállapítására irányul,

b) a kérelem benyújtását megelőzően nevelési-oktatási intézménynél térítési díj, illetve egyéb, a taníttatással, neveléssel kapcsolatban felmerült költségek tekintetében hátraléka keletkezett,

c) az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a gondozó a pénzbeli támogatást nem a gyermekre fordítja.

A gyermekjóléti alapellátások

9. § (1) A gyermekjóléti alapellátások célja a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség kialakulásának, illetve a gyermek családjából való kiemelésének megelőzése, valamint a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése. Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez, életkörülményeinek javításához.

(2)18 Az önkormányzat az alábbi gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:

a) gyermekjóléti szolgálat,

b) gyermekek napközbeni ellátása keretében: óvoda, iskolai napközi,

c) gyermekek átmeneti gondozása keretében gyermekek átmeneti otthona és családok átmeneti otthona.

(3)19 A közigazgatási területen élő ellátásra jogosultak részére az önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatást a gyermekjóléti szolgáltatást, gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermekek átmeneti otthona és családok átmeneti otthona ellátást a Salgótarjáni Kistérség Többcélú Társulásával kötött, az óvodai és iskolai napközi ellátást Szilaspogony és Zabar Község Önkormányzataival kötött társulási megállapodás alapján látja el.

Gyermekjóléti szolgálat

10. § (1) A gyermekjóléti szolgálat szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el, a védőnői szolgálattal együttműködve.

(2) A szolgálat feladatai különösen:

- a településen élő gyermekek szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése,
- a gyermekek jogairól, a részükre biztosított támogatásokról való tájékoztatás, az ezekhez való hozzájutás segítése,
- a védelembe vett gyermekek gondozási-nevelési tervének elkészítése
- a helyettes szülői hálózat szervezése,
- a nevelési-oktatási intézmények gyermekvédelmi feladati ellátásának segítése, az önkormányzat gyermekvédelmi rendelete hatályosulásának folyamatos figyelemmel kisérése, új ellátások bevezetésének kezdeményezése,
- felkérésre környezettanulmány készítésére, illetve az örökbe fogadni szándékozók körülményeinek vizsgálata.
(3) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.

A gyermekek napközbeni ellátása

11. § (1) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátása keretében a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését (foglalkoztatását) és étkeztetését szervezi meg azok számára, akiknek napközbeni ellátásáról a szüleik, gondozóik munkavégzésük, egészségi állapotuk, vagy egyéb ok miatt nem tudnak gondoskodni.

(2) A gyermekek napközbeni ellátását elsősorban az olyan gyermekek számára kell biztosítani,

- akinek testi, szellemi fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége,
- akit egyedülálló, vagy időskorú személy nevel,
- akivel együtt a családban három, vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban, vagy ápolási díjban részesül.
- akiről szülője, gondozója szociális helyzete miatt nem tud gondoskodni.
(3) A gyermekek napközbeni ellátásának intézményi formái: óvoda, általános iskolai napközi.

Gyermekek átmeneti gondozása

11/A. §20 (1) Az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől.

(2)21

V. rész

A térítési díjak

12. § (1) A gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásáért, térítési díjat kell fizetni.

(2) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben az alapellátások keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni.

(3) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés kivételével a személyes gondoskodást nyújtó alapellátási szolgáltatások személyi térítési díjának megállapításánál a kötelezett rendszeres havi jövedelme vehető figyelembe.

(4) Az intézményi térítési díjat a képviselő-testület évente két alkalommal, rendeletben határozza meg. Az intézményi térítési díjról az ellátási területen élő lakosságot a jegyző a helyben szokásos módon tájékoztatja. Az intézményi térítési díjat e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(5) Az intézményi térítési díj alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege.

(6) A személyi térítési díjat az intézményvezető állapítja meg az intézményi térítési díj egy napra jutó, általános forgalmi adóval növelt összege, az igénybe vett étkezések száma, továbbá a normatív kedvezmények figyelembevételével (Gyvt.148. § (5) bekezdés).

(7) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.

Családok átmeneti otthona

12/A. §22 (1) Az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől.

(2)23

Záró rendelkezések

13. § (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az 1997. évi XXXI. törvény, továbbá a 133/1997.(VII.29.) és a 149/1997.(IX.10.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

1

Az önkormányzati rendeletet a Cered Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (II. 18.) önkormányzati rendelete 11. §-a hatályon kívül helyezte 2022. február 19. napjával.

12

Kiegészítette a 20/2008.(XII.22.) önkormányzati rendelet 1.§-a, hatályos 2009. január 1-től

13

Módosította: 6/2001.(III.30.) rendelet 3.§.-a

15

Hatályon kívül helyezte: 6/2006. (III. 31.) önkormányzati rendelet 7. §-a

16

Hatályon kívül helyezte: 6/2006. (III. 31.) önkormányzati rendelet 7. §-a

21

Hatályon kívül helyezte: 6/2011.(IV.1.) önkormányzati rendelet 4.§-a

23

Hatályon kívül helyezte: 6/2011.(IV.1.) önkormányzati rendelet 4.§-a