Kerkaszentkirály Község Önkormányzati Képviselőtestületének a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. §. (1) bekezdésében, valamint a 6. §. és 43. §. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

AZ ADÓKÖTELEZETTSÉG, AZ ADÓ ALANYA

1.§. (1) Adóköteles az önkormányzat közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel           

       végzett vállalkozási tevékenység (továbbiakban: iparűzési tevékenység).

       (2) Az adó alanya a vállalkozó.

2.§. Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg

       jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.

3.§. (1) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat

        illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól,

        hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

(2) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az

       ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó

       a) piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat,

       b)  építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy

          kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység        

          időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a

          tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység

          végzésének helye telephelynek minősül.

       c) bármely – az a) és b) pontba nem sorolható – tevékenysége, ha annak folytatásából  

           közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve ha egyetlen   önkormányzat illetékességi

           területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

ADÓMENTESSÉG

4. §. (1) Adómentes az iparűzési tevékenységet folytatók közül a társadalmi szervezet, az

        egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet a köztestület, a közhasznú társaság,

        az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár,  a költségvetési    

        szerv és a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési-oktatási intézmény  abban     

        az adóévben, amelyet megelőző évben folytatott vállalkozási tevékenységéből

        származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve – a

        költségvetési szerv esetében – eredménye után  a központi költségvetésbe befizetési

        kötelezettsége - nem keletkezett. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles

        nyilatkozni az adóhatóságnak.

    (2) Az adóalanyt - az általános szabályok szerint - a mentesség idejére is adóbevallási-

         adási kötelezettség terheli, melynek elmulasztása esetén mulasztási bírságot kell

         megállapítani.

     (3) Ha a vállalkozó a tevékenységet az adómentesség ideje alatt szünteti meg, adóját

         az adómentes időszakra visszamenőleg kell megállapítani. A vállalkozó megszűnést

         követő 15 napon belül adóbevallást köteles adni a mentesség ideje alatt elért bevételéről.

  (4)  Az önkormányzat döntése alapján adómentes az a vállalkozó, akinek a megosztás előtti nettó árbevétele a 2 millió forintot nem haladja meg. Ha meghaladja a 2 millió forint feletti nettó árbevétel adóköteles.

  (5) Adómentes az önkormányzat saját költségvetési intézménye, a helyi alapellátást,   

      szolgáltatást végző vállalkozás,  valamint a mezőgazdasági vállalkozás.

  (6) Az 1.) és 2.) pontban foglalt feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles

          nyilatkozni az önkormányzati adóhatóságnak.

   (7) Ha a magánszemély vállalkozó kommunális beruházást hajt végre, vagy ilyen

        beruházás céljára befizetést teljesít, akkor a saját beruházás számlával igazolt ellenértéke   

        a beruházás befejezésének évében, illetőleg a befizetés támogatással csökkentett összege   

        a befizetés évében levonható az adott esedékes helyi iparűzési adóból. Ha az adó éves  

       összege nem éri el a levonható összeget, a levonási jog a megnyíltát követő 4 naptári

       évben esedékes helyi adóval szemben érvényesíthető.

ADÓKEDVEZMÉNYEK

5.§. (1) Adókedvezmény illeti meg a helyi iparűzési adóból azt a vállalkozót, aki tevékenysége során szakmunkás tanulót foglalkoztat, tanulónként 2.000,- Ft/tanév. A kedvezmény összege az érintett adóévben időarányosan elszámolható, mely az évi fizetendő adó mértékééig terjedhet, és a következő évre nem vihető át.

Ennek során minden megkezdett hónap egész hónapnak számít.

        (2) Ha az adóalany legalább 40 %-ban megváltozott munkaképességű alkalmazottat foglalkoztat, vagy ha főfoglalkozásban alkalmaz olyan munkavállalót, akit az ezt közvetlenül megelőző 6 hónapban közhasznú munkavégzés keretében foglalkoztattak, illetőleg aki legalább 6 hónapon át munkanélküli járadékban részesült. A fizetendő adó alkalmazottanként 2.000,- Ft-tal csökkenthető a foglalkoztatás első és második évében.

ADÓKÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSE ÉS MEGSZÜNÉSE

6.§. (1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és

        a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.

       (2) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett ipar-

       űzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adóköte-

       lezettség időbeni terjedelmére.

AZ ADÓ ALAPJA

7.§. (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített

       termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszer- 

       zési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint

            a) 1998. évben az anyagköltség 33 %-ával

            b) 1999. évben az anyagköltség 66 %-ával

            c) 2000. évtől az anyagköltséggel.

       (2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű ipar-

        űzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább

        jellemzően - a vállalkozónak kell a mellékletben meghatározottak szerint megosztania.

       (3) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység

       végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak

számít.

AZ ADÓ MÉRTÉKE

8.§. (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértékének

        határa

            a) 1998. évben az adóalap 1,4%-a,

            b) 1999. évben az adóalap 1,7%-a,

            c) 2000. évtől az adóalap   2,0%-a.

        (2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke:

               a) ha piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat, akkor naptári naponként                            1000 forint,

               b) a 3. §. (2) bekezdésének b) és c) pontja szerinti tevékenység-végzés után                         naptári naponként 5000 forint.

         (3) A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő

         adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően - a (4) bekezdésben meghatáro-

         zott módon - levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett

         adó.

        (4) Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve telephely(ek)

         szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes    

         törvényi adóalap és az egyes {székhely, illetve telephely(ek) szerinti} önkormányzatok-

         hoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le.

BEJELENTÉSI, BEVALLÁSI KÖTELEZETTSÉG

9.§. (1) Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó esetében – az önadózás

       és az adóbeszedés kivételével – az adózó bevallásának benyújtásával jelenti be

       adókötelezettségét.

  (2) Az önadózás és az adóbeszedés útján megállapított adó esetén az  adókötelezettség  

       keletkezését annak bekövetkeztétől (a tevékenység megkezdésétől) számított 15 napon

       belül az erre a célra rendszeresített nyomtatványon jelenti be az adózó az önkormányzati

       adóhatóságnál. Az iparűzési tevékenységet ideiglenes, alkalmi jelleggel folytató adózó,

       adóköteles  tevékenységének megkezdésekor köteles ezt az önkormányzati adóhatóságnál

       bejelenteni. A bejelentési kötelezettségez az erre a célra rendszeresített nyomtatványon

       kell teljesíteni, ha az önkormányzati adóhatóságnál a  bejelentésre nyomtatványt

       rendszeresítettek.

    (3) Az adózó az önkormányzati adóhatósághoz bejelenti a nyomtatványon

       szereplő adatokat.

    (4) Az adóbeszedésre kötelezettnek e minőségét a kötelezettség keletkezésétől számított 15

        napon belül akkor is be kell jelentenie az önkormányzati  adóhatósághoz, ha más

        adókötelezettség nem terheli.

    (5) A vállalkozóknak az iparűzési adóról az adóévet követő május 31-éig kell  bevallást

         tenni. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó adóbevallását az  adóév utolsó

         napját követő 150. napig nyújtja be.

    (6) Ha a helyi adót nem az adózó állapítja meg, az adókötelezettség keletkezését, változását

         követő 15 napon belül kell adóbevallást tennie.

     (7) Nem kell újabb adóbevallást tenni a (6) bekezdésben foglalt esetben mindaddig,

         ameddig a helyi adót (adókötelezettséget) érintő változás nem következett be.

AZ ADÓELŐLEG MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS AZ ADÓ MEGFIZETÉSE

10.§. (1) A vállalkozó az iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni.

    (2) Az adóelőleg összege

          a) az adóévet megelőző teljes évben változatlan szervezeti formában működő

               vállalkozónál - ideértve az idényjellegű tevékenységet is - a megelőző év adójának

               megfelelő összeg.

          b) az adóévet megelőző teljes év egy részében működő vállalkozónál a megelőző

               év adójának a működés naptári napjai alapján egész évre számított összege;  

            c) a tevékenységet az adóév közben kezdő vállalkozónál, vagy ha az önkormányzat

               az adót első alkalommal, vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható

              adó összege.

        (3) Ha a jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, az

              előleg összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani.

        (4) A vállalkozónak az adóköteles tevékenysége megkezdésétől számított, illetőleg az

             önkormányzat adót bevezető rendeletének hatálybalépését követő 15 napon belül

             az adóévre várható adójáról bejelentést kell tennie az adóhatósághoz.    

       (5) Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható

            adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli.

       (6) Az adóévben az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig a (2)

            bekezdés a)-b) pontjában említett vállalkozó az adóelőlegét az előzőfizetési meg-

            hagyás alapján fizeti.

        (7) Az adózó az adóelőleget félévi egyenlő részletekben pótlékmentesen, az adóév

             március 15-égi, illetve szeptember 15-éig fizetheti meg.

        (8) Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót legkésőbb

             a tevékenység befejezésekor kell megfizetni az adóbevallás egyidejű benyújtásával.

       (9) A vállalkozónak az év folyamán befizetett adóelőleg és az éves tényleges adó külön-

             bözetét a tárgyévet követően az éves adóbevallásban kell elszámolni. A különbözetet

             a bevallásban előírt időpontig - a tárgyévet követő év május 31-ig - kell megfizetni,

             illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

             Ugyanígy kell elszámolni annak az adóalanynak is, aki évközben szünteti meg tevé-

             kenységét.

II.

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

11.§. (1) A jogszabályban előírt bizonylatok, nyilvántartások hiánya, meghatározott módon

        való kezelése, az adóbevallás elmulasztása, vagy késedelmes teljesítése, az adóel-

        titkolás, a megállapított és beszedett adó esedékesség utáni késedelmes befizetése

        az adózás rendjéről szóló módosított 1990. évi XCI. törvényben meghatározott

        hátrányos jogkövetkezményekkel jár(mulasztási bírság, adóbírság, késedelmi pótlék).

 (2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló módosított

      1990. évi XCI. törvény, a helyi adóról szóló módosított 1990. évi C. törvény és a

      módosított 1991. évi XX. hatásköri törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

 III.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

12.§. (1) Ez a rendelet 1998. szeptember 1. napján lép hatályba.

         (2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

                  Dr. Ratkovics Ágnes sk.                                   Pál Zoltán sk.

                          körjegyző                                                   polgármester