Hévíz Város Önkormányzata a települési környezet megóvása és tervszerű alakítása, fejlesztése, a természeti táj- és gyógyüdülő jelleg megőrzése érdekében e rendeletben szabályozza a környezetvédelem kérdéseit.

I. Fejezet

Bevezető rendelkezések

1. § (1) Hévíz város gyógyüdülőhelyi jellege olyan nemzeti érték, amely fokozott védelmet igényel. A települési környezet megóvásában az állami és társadalmi szerveknek, valamint az itt élő és tartózkodó személyeknek körültekintő gondossággal kell eljárniuk és együttműködniük.

(2) A rendelet hatálya kiterjed Hévíz város bel- és külterületén lévő összes ingatlanra, azok tulajdonosaira, kezelőire, használóira, valamint a bel- és külterületen lévő közcélú zöldterületekre, parkokra, parkerdőkre, természeti értékekre, védett területekre.

(3) Rendelkezései kiterjednek minden természetes és jogi személyre, és jogi személynek nem minősülő szervezetére, aki (amely) állandó, vagy ideiglenes jelleggel a város területén tartózkodik (működik).

[1]   (4) Gazdálkodó szervezet csak akkor köteles a közszolgáltatás igénybe vételére, ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési hulladék kezeléséről:

a) jogszabályokban meghatározott feltételekkel, megfelelő hasznosító vagy ártalmatlanító  eljárás, berendezés, létesítmény alkalmazásával saját maga, vagy

b) erre feljogosított és engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadása, a kezelés költségeinek megfizetésével nem maga gondoskodik, illetőleg

c) a közszolgáltatás keretében nyújtott települési hulladékkezelés – a Környezetvédelmi Felügyelőség által igazoltan, környezeti szempontból – az a) és b) pontban meghatározottaknál lényegesen kedvezőbb megoldással történik.

Védendő értékek

2. § (1) A környezetszabályozási intézkedések a környezetvédelem, tájrendezés és természetvédelem érdekében, a káros hatások/terhelések, szennyezések csökkentése és a lakosság környezet-egészségügyi feltételeinek javítása érdekében

- a föld (talaj, alapkőzet/altalaj és ásványi nyersanyagok) védelmére,

- a víz (felszíni, felszín alatti) védelmére,

- a levegő tisztaságának védelmére,

- az élővilág, a táj, a természeti értékek védelmére,

- a települési környezet védelmére (az épített környezet védelmére, közterületek  

tisztántartására, a hulladékgyűjtésre, a veszélyes anyagokra, zajvédelemre, zöldterületek

védelmére, valamint egyéb településfejlesztési feladatokra      

terjed ki, a mindenkor érvényben lévő előírások szem előtt tartásával.

(2) Mindennemű, a város térségét érintő fejlesztés, beavatkozás csak a környezeti, környezetvédelmi szempontok maradéktalan betartásával történhet úgy, hogy azok környezetminőségi, környezet-egészségügyi szempontból is kedvező életfeltételeket biztosítsanak az itt élők, tartózkodók számára.

Általános előírások

3. § (1) A város és környezete mindennemű területrendezésénél és fejlesztésénél, különös tekintettel a terület-felhasználásoknál, a telekalakításoknál és a beruházásoknál, a  konkrét beavatkozásoknál a környezet- és természetvédelem szempontjait, igényeit fokozottan érvényre kell juttatni a döntés-előkészítési, tervezési, megvalósítási folyamat lépcsőiben.,

(2) Az új beruházások, fejlesztések, létesítések engedélyezéséhez a beruházóktól a részletes környezetvédelmi vizsgálatokra alapozott, várható környezeti hatások dokumentálását az engedélyezési tervek részeként kell megkövetelni.

(3) A környezetére várhatóan, ill. becsülhetően jelentősebb hatást gyakorló tevékenység, technológia, létesítmény engedélyezése csak szaktervezővel kidolgoztatott környezeti hatásvizsgálat alapján történhet. A környezeti hatásvizsgálat eredményeit környezeti hatástanulmányban kell dokumentálni.

(4) A város fejlesztése, a termelő és szolgáltató beruházások esetében a természeti és művi környezettel összhangban lévő megoldásokra, tiszta technológiák és zárt rendszerek alkalmazására kell törekedni, hangsúlyt helyezni: az ilyen vállalkozásokat, megoldásokat kell előnyben részesíteni.

(5) Hévíz város területén tilos mindennemű olyan tevékenység gyakorlása, mely fokozott         zajjal, hanghatással, porral jár !

II. Fejezet

A föld védelme

4. § (1) A térség mezőgazdaságilag művelt földterületein elő kell segíteni a racionális földhasználat megvalósítását, a talajok termőképességének fenntartását, növelését úgy, hogy a környezet terhelése ne növekedjék . Erre az új földhasználatok (privatizáció, kárpótlás, farmergazdaságok kialakítása) kapcsán fokozott figyelmet kell fordítani.

(2) A területen gazdálkodóknak a talajok tápanyag-utánpótlását ellenőrzött módon, a talajok mindenkori tápanyag-tartalmának (makro- és mikroelemek) és egyéb (fizikai, kémiai, biológiai) jellemzőinek időszakos vizsgálata alapján kell megoldani.

(3) Minden olyan tevékenység és területhasználat, amely a talajok, ezen keresztül a természetes vízkészletek szennyezését idézhetik elő (pl. szennyvizek szikkasztása, műtrágyázás, hulladéklerakás), csak a hidrogeológiai viszonyok, talajvízszintek figyelembevételével kerülhetnek tervezésre, megvalósításra.

5. § Hévíz város közigazgatási területén új bányát nyitni, illetve már működő bányát (bányatelket) tovább bővíteni nem lehet.

III. Fejezet

A víz minőségének védelme

6. § (1) A város egész közigazgatási területén meg kell akadályozni mindenfajta káros hatású anyag vagy hulladék talajba, illetve vízbe jutását, beszivárgását. Ilyen anyagot talajba, illetve vízbe juttatni (elásni) tilos.

(2) Telekalakítási és területrendezési munkák során az élő- és a felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető anyagok felhasználása tilos.

(3) A város közigazgatási területén lévő élővizek állapotát megváltoztatni csak a környezetvédelmi előírások betartásával szabad. Az élővizek természetszerű állapotának fenntartásáról - iszaptalanításáról - az élővizek kezelője köteles gondoskodni.

(4) Olajtárolót lehetőleg pincében kell elhelyezni. Talajban csak vízzáró, védő betonmedencében, az építési hatóság engedélyével lehet elhelyezni. A bekötővezetéket védőcsővel kell ellátni.

(5) Vízpartokon, annak közvetlen környezetében gépjárművet mosni tilos!

IV. Fejezet

A levegő tisztaságának védelme

7. § (1) Hévíz város belterületén tilos a védett területre meghatározott kibocsátási határértéket meghaladó légszennyezéssel járó tevékenység végzése.

(2)-(3) [1]

(4) A tűzvédelmi hatóság által kihirdetett időszakokban, valamint erdőszéltől számított 200 m-en belül tüzet gyújtani tilos!

 (5)  [2] A levegő tisztaság-védelem helyi feladatait a város önkormányzatának jegyzője látja el.

8. § (1) Hévíz város egész közigazgatási területe levegőtisztaság-védelmi szempontból kiemelten védett kategóriába tartozik.

(2) Az új beépítéseknél, a rekonstrukciós feladatoknál az átszellőzési viszonyok javítása, fenntartása (utcafásítások, út menti zöldsávok kialakítása, stb.) megvalósítandó és a tervezett zöldfelületi fejlesztésekkel összhangban oldandó meg.

(3) Az új létesítmények telepítésénél, technológiák módosításnál a kibocsátási határértékek betartását meg kell követelni, a kibocsátási (emissziós), és levegőminőségi, (imissziós), határértékek betartását, betarthatóságát számításokkal, ill. mérésekkel is igazolni, ellenőrizni és környezeti hatástanulmányokban (KHT) rögzíteni kell.

(4) Az úthálózat tervezett korszerűsítésénél nem csak a műszaki, de a levegőtisztaság-védelmi követelményeket is ki kell elégíteni. A létesítések részeként kell megtervezni az út menti zöldsávok kialakítását is.

 (5) A város átszellőzésében, klímájának javításában meghatározó, aktív szerepet betöltő zöldfelületi, zöldterületi fejlesztéseket kiemelt feladatként kell kezelni és megvalósítását a városnak biztosítania kell.

V. Fejezet

Az élővilág, a táj és a természeti értékek védelme

9. § (1) A 19/1993. (IV.7.) KTM rendelet értelmében a Hévízi-tó és az ahhoz kapcsolódó véderdő Természetvédelmi Terület. A védetté nyilvánítás célja a terület egyedülálló természetes termálvizű, gyógytényezőkre alapozott rendeltetésének, valamint speciális hidrogeológiai adottságainak, különleges növény- és állatvilágának megőrzése. Az ebből adódó feladatok ellátása elsődlegesen a mindenkori kezelő feladata.

(2) 1995. évi LVII. a vízgazdálkodásról szóló törvény 6. § (1) értelmében az állam kizárólagos tulajdonában van a Hévízi-tó és ezért el nem idegeníthető.

(3) A természetvédelemről szóló 1996 évi LIII. Tv 23. §. (2) bekezdése szerint a Hévízi-tó körüli lápterület országos védettség alá esik

10. § (1) Az élővilág védelme – az ökológiai rendszer természetes folyamatainak, arányainak megtartása és működőképességének biztosítása figyelembevételével – valamennyi élő szervezetre, azok életközösségeire és élőhelyeire terjed ki.

(2) Az élővilág igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti.

11. § (1) A táj a földfelszín térben lehatárolható, jellegzetes felépítésű és sajátosságú része, a rá jellemző természeti értékekkel és természeti rendszerekkel, valamint az emberi kultúra jellegzetességeivel együtt, ahol kölcsönhatásban találhatók a természeti erők és a mesterséges (ember által létrehozott) környezeti elemek.

(2) Egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van.

(3) A tájhasznosítás során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról.

12. § (1) A történelmileg kialakult természetkímélő hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a természeti terület használata és fejlesztése során a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájakra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását.

(2) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében:

a) gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba illesztéséről;

b) gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj jellegéhez igazodó rendezéséről;

c) a település-, a területrendezés és fejlesztés, különösen a területfelhasználás, a telekalakítás, az építés, a használat során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megőrzésére;

d) művelési ág változtatás, más célú hasznosítás csak a táj jellegének, szerkezetének, a történelmileg kialakult természetkímélő használat által meghatározott adottságoknak és a természeti értékeknek a figyelembevételével lehetséges;

e) biztosítani kell, hogy a gazdálkodással összefüggő épületek, építmények, létesítmények és berendezések elhelyezése, mérete, formája, funkciója és száma alkalmazkodjon a táj jellegéhez;

f) a táj jellegének megfelelően rendezni kell a felszíni tájsebeket;

g) biztosítani kell a jellegzetes tájképi elemek fennmaradását.

(3) Külterületi ingatlan, különösen természeti terület belterületbe vonására akkor kerülhet sor, ha annak következtében a táj jellege, esztétikai és természeti értéke nem károsodik helyreállíthatatlanul.

VI. Fejezet

A települési környezet védelme

Az épített környezet védelme

13. § (1) Az  épített környezet (mely a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és a közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja)  védelmében az 1997. évi LXXVIII. Tv. rendelkezései az irányadók.

(2) A törvény hatálya kiterjed az épített környezet alakítása és védelme körébe tartozóan:

a) a települések területének rendezésére,

b) a településrendezés tervezésére,

c) az épületek, műtárgyak és más építményfajták építési előírásainak kialakítására,

d) az építmények építészeti-műszaki tervezésére,

e) az építmények kivitelezésére,

f) az építési termékek, anyagok, szerkezetek, berendezések és módszerek minőségi követelményeinek kialakítására,

g) az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítására, valamint az építészeti örökség védelmére,

h) a települések zöldfelületeivel kapcsolatos munkákra

Közterületek tisztántartása, hulladékgyűjtés

14. § (1) A köztisztasággal és a településtisztasággal kapcsolatos önkormányzati feladat ellátása keretében  Hévíz város Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a háztartási hulladék rendszeres összegyűjtéséről, elszállításáról és ártalmatlanításáról kötelező helyi közszolgáltatás útján gondoskodik.

(2) A Képviselő-testület kijelenti, amennyiben a szelektív hulladékgyűjtés emberi, technikai, gazdasági feltételei adottak lesznek annak bevezetését Hévíz városban megteszi. 

(3) A háztartási hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatást a település közigazgatási területén belül a rendszeres szemétszállításba bevont ingatlanok tulajdonosa, használója, kezelője (a továbbiakban: tulajdonos) - függetlenül attól, hogy természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság vagy egyéb szerv - köteles igénybe venni.

(4)Az intézményes szemétszállítás keretében a háztartási hulladék szállítható el.

(5) Háztartási hulladéknak (szemétnek) minősül: a lakásokban, valamint a lakás, üdülés, pihenés céljára használt egyéb helyiségekben, valamint a lakók közös használatára szolgáló helyiségekben és területeken keletkezett szilárd hulladék, így pl. a salak (beleértve a központi fűtésből keletkezett salakot is), a rongy, a söpredék, hamu, korom, edény, eszköz, ablaküveg, papír, konyhai hulladék (ideértve a műanyag konzervdobozt, üveget, kisebb méretű bútordarabot), továbbá a kisebb mennyiségű falvakolatot, a kerti és gazdasági hulladék, falomb, nyesedék, valamint a lakásban folytatott kisipari tevékenység gyakorlásából keletkezett hulladék, ha a naponta keletkező mennyisége nem haladja meg a meghatározott szokásosnak minősülő mennyiséget;

(6) Nem minősül háztartási szemétnek - ezért szemétgyűjtő edénybe, konténerbe tenni, illetve azok mellé lerakni tilos -, az emberi, állati ürüléket, az állati tetemet, a tűz- vagy robbanásveszélyes, a mérgező vagy fertőző anyagot Az egyéb szilárd hulladék elszállítását évente legalább egy alkalommal, a lomtalanítási akció keretében térítésmentesen végzi a szolgáltató.

Veszélyes anyagok

15. § (1) A veszélyes anyagok károsító hatása elleni védelem kiterjed minden olyan természetes, illetve mesterséges anyagra, amelyet a környezethasználó tevékenysége során felhasznál, előállít, vagy forgalmaz, és amelynek minősége, mennyisége robbanás- és tűzveszélyes, radioaktív, mérgező, fokozottan korrózív, fertőző, ökotoxikus, mutagén, daganatkeltő, ingerlő hatású, illetőleg más anyaggal kölcsönhatásba kerülve ilyen hatást előidézhet.

(2) Hévíz Város területén annak kiemelt gyógyüdülőhely jellege és fokozottan védendő környezete miatt veszélyes anyagok előállítása, gyártása tilos !

(3)  A keletkezett veszélyes anyagok ( pl. kórházi veszélyes hulladékok ) kezelésére, szállítására, megsemmisítésére  a magasabb szintű jogi szabályozás rendelkezései az irányadóak.

Zajvédelem (zajvédelmi intézkedések)

16. §  [1] (1) A város területén megengedettnél nagyobb zajt okozó tevékenység végzésére engedély nem adható ki, az ilyen tevékenységgel járó létesítmény telepítése, építési munka végzése, nem engedélyezhető. A meglévő ipari és egyéb létesítmények és idegenforgalmi szolgáltatási tevékenység csak a vonatkozó jogszabályok betartásával üzemeltethetők, fejleszthetők.

  (2) A kereskedelmi, kulturális, szórakoztató, üdülési, sport és más hasonló létesítményekben, továbbá a helyi hírközlési, vagy hirdetési célokra alkalmazott hangsugárzó berendezések üzemben tartása során a környezetre történő zaj kibocsátásakor e rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni, különösen az olyan létesítmények és eszközök alkalmi vagy rendszeres működtetésére, mint:

a) szabadtéri mozi, színpad, művelődési ház, térzene;

b) bármely zenés vagy táncos szórakozóhely, vendéglátó-ipari üzlet és kerthelyiség;

c) üdülő, kemping, sportpálya, strand;

d) autóbusz-állomás, ha annak szabadban elhelyezett hangsugárzó berendezése van, illetőleg ha  a létesítmény tereiből a hangsugárzó berendezés működése során zaj hallatszik ki;

e) hirdetésre, figyelemfelkeltésre, tájékoztatásra használt és szabad vagy zárt térben elhelyezett bármilyen hangsugárzó berendezés működésénél.

  (3) A rendelet alkalmazásában hangsugárzó:  bármely hangszóró, vagy más műsorforrás, ill. hangkibocsátó eszköz.

  (4) A rendelet hatálya nem terjed ki arra a zajra – amennyiben az szomszédjogot nem sért - amely az (1) bekezdésben meghatározott létesítményekben, azok zárt terén belül, csak az egyik helyiségből a másikba szűrődik át, illetve amely a szomszédos, egybeépített más létesítményekbe az épületen keresztül átszűrődik.

  (5)  A rendelet hatálya alá tartozó bármely hangsugárzó berendezés csak abban az esetben és oly módon működtethető, ahogy azt zajvédelmi szempontból engedélyezték.

  (6) Hangsugárzó berendezés működtetése csak abban az esetben engedélyezhető, ha annak zajkibocsátása nem haladja meg a jogszabály szerinti - a módosító tényezők figyelembevételével megállapított értéket - és megfelelő feltételek előírásával és megtartásával (üzemelési rend) biztosítható.

  (7) Az engedélyezés során figyelembe kell venni az érintett területrészen lévő más hangsugárzó berendezések zajkibocsátását és a közlekedésből eredő zajt is, ezek együttes zaja sem haladhatja meg az engedélyezett értéket.

  (8) [2]

  (9)-(10) [3]

16/A. §  [1]  (1) A hangsugárzó berendezés zajvédelmi szempontból történő engedélyezése iránti kérelmet a létesítmény, eszköz tulajdonosa (kezelője), illetve üzemeltetője köteles benyújtani annak alkalmazását megelőzően.

  (2) Az engedély iránti kérelemhez a kérelmező akusztikai szakértői véleményt köteles csatolni, amely azt igazolja, hogy a megjelölt helyen a hangsugárzó berendezés működtetése során a zajkibocsátás engedélyezett értéke megtartható, illetőleg annak megtartása milyen műszaki vagy más feltételek teljesítése esetén lehetséges. Az akusztikai szakvéleménynek arra az időszakra vonatkozó méréseken kell alapulnia, mely időszakra a zajos tevékenység vonatkozik.

  (3) A jegyző határozatot hoz a hangsugárzó berendezések működtetésének engedélyezésével kapcsolatos ügyekben. Ellenőrzi a rendelet hatálya alá tartozó hangosító berendezések működésére vonatkozó előírások betartását. Vitás esetekben kötelezheti a hangsugárzó berendezés üzemben tartóját a zajmérési eredmények bemutatására. 

  (4) Amennyiben a hangsugárzó berendezést ismételten az engedélyben foglaltaktól eltérően üzemeltetik, az engedélyt vissza lehet vonni, vagy az engedély érvénye 90 napra felfüggeszthető.

Zöldterületek védelme

17. § (1) A város közigazgatási területén zöldterületnek minősülnek a parkok, ligetek, sétányok, játszóterek, utcai fák és zöldsávok, virágágyások, virágtartók, szobrok környéke, parkosított játszóterek.

(2) Zöldterületnek tekintendő az a terület is, amelyen a fásítás vagy parkosítás munkáit már megkezdték.

18. § (1) A városban lévő zöldterületeket csak rendeltetésüknek megfelelően szabad használni. Tartózkodni kell a mások pihenésének, nyugalmának zavarását keltő magatartástól.

(2) [1]

(3) Hévízen fát kivágni csak az erre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartásával szabad. Közterületen a fakivágás engedélyezésével egyidejűleg minden esetben elő kell írni a fa pótlásának kötelezettségét is, fajta és mennyiség meghatározásával.

(4) Aki a közterületen a fákat megsebzi, csonkítja, cserjéket megrongálja, a szabálysértési eljárás következményein kívül köteles a zöldkár értékének megfelelő kártérítést fizetni.

 [2]  (5) Zöldterület felbontásához a polgármester engedélye szükséges. Aki a zöldterületet felbontja, a munkák megkezdése előtt köteles zöldterület igénybevételi díjat fizetni a mindenkori költségeknek megfelelően, és azt helyreállítani. Ezen a címen az Önkormányzat számlájára befolyt összeget csak a zöldterület helyreállítására, pótlására vagy létesítésére lehet felhasználni.

(6) Zöldterületeket más célra igénybe venni csak rendkívül indokolt esetben és az eredeti állapot helyreállításának kötelezettségével, az erre feljogosító engedéllyel szabad. Az engedélyt a város polgármestere adja meg.

19. § (1) Tilos a gondozott zöldterületek területén elhelyezett műtárgyakat elmozdítani, megrongálni, a zöldterületeken otthonos madarakat vagy egyéb állatokat pusztítani, zavarni, befogni, kínozni. Az állatok elpusztítója a mindenkor érvényes kártérítési jegyzék szerint köteles kártalanítást fizetni.

(2)A közterületeken elhelyezett szobrokra, emlékművekre felmászni, azokat rongálni, beszennyezni tilos. Tilos emlékművek, szobrok, környezetébe nem illő tárgyak elhelyezése.

(3) Parkokban, zöldterületeken sétálni csak a kijelölt utakon, sétányokon lehet.

(4) [1]

(5) Tilos a zöldterületeket beszennyezni, környékükön szemetet elszórni.

(6) Zöldterületeket más célra igénybe venni csak rendkívül indokolt esetben és az eredeti állapot helyreállításának kötelezettségével, az erre feljogosító engedéllyel szabad. Az engedélyt a Városi Polgármesteri Hivatal Műszaki Iroda adja meg.

20. §  A zöldterületek létesítéséről, fenntartásáról, kezeléséről, felügyeletéről a Polgármesteri Hivatal gazdasági műszaki feladatokat ellátó szerve (GAMESZ), a vonatkozó rendelkezések figyelembevételével gondoskodik.

21. § (1)A város belterületén lévő ingatlanokon az allergén növények (parlagfű stb.) írtása kötelező!

(2) Ennek érdekében évente legalább 3 alkalommal június, július, augusztus hónapokban kötelező a fertőzött területek kaszálása.

Egyéb településgazdálkodási feladatok

Csapadékvízelvezetés

22. § (1) A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében a csapadékvíz elvezetése.

(2)Az egyesített víziközművek esetén a csapadékvíz-elvezetés közüzemi tevékenység.

(3) Az ingatlanok tulajdonosai kötelesek a területükre érkező csapadékvizet oly módon elvezetni, hogy az a szomszédos ingatlanokban kárt ne okozzon.

(4) A város mélyfekvésű területein összegyülekező csapadékvíz mederbe való juttatásáról, a megfelelő vízrendezéssel gondoskodni kell.

Szennyvízelvezetés

23. § (1) Szennyvizet csak az előírásoknak megfelelően létesített, szennyvízcsatornába lehet bevezetni, gyűjteni, illetve elhelyezni.

Tilos a szennyvizet, szemetet élővizekbe, felhagyott kutakba, talajvízbe, csapadékcsatornákba vezetni, gyűjteni vagy lehelyezni. A vizek tisztasága érdekében tilos az élővizekbe mindennemű szemetet, szennyező anyagot önteni, szórni vagy dobni.

(2) A települési folyékony hulladék (szippantott kommunális szennyvíz) gyűjtését és szállítását a szakvállalatok, valamint más szervek és erre szóló iparengedéllyel rendelkező magánszemélyek végzik, a vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a hatóságilag kijelölt ürítőhelyre. A fuvarozó az ürítést a menetlevélen igazoltatni köteles a szennyvíztelep illetékesével.

(3) Csatornahálózatot bővíteni és arra rákötni csak a Dunántúli Regionális Vízmű Üzemigazgatósága hozzájárulásával és ott szabad, ahol megfelelő hatásfokú szennyvíztelepi tisztítókapacitás áll rendelkezésre.

Közlekedésszervezés

24. § A környezetvédelem érdekében:

a) a város közlekedési zsúfoltságának megakadályozása érdekében parkolók kialakításával csökkenteni kell a gépjárműforgalmat;

a) mérsékelni kell a közlekedési-szállítási igényeket a településfejlesztés eszközeivel;

b) elő kell segíteni – ahol csak lehetséges – a nem motorizált közlekedés prioritásának biztosítását;

c) biztosítani kell a tömegközlekedés fejlődését, javítani kell a környezetvédelmi színvonalat műszaki és gazdasági intézkedésekkel;

d) a környezetvédelmi, természetvédelmi és közlekedési prioritásokat összehangolva folytatni kell a településeket elkerülő utak építését az átmenő forgalom kizárása érdekében.

VII. Fejezet

Önkormányzati környezetvédelmi alap

25. § (1) Az önkormányzat a helyi jelentőségű környezetvédelmi feladatok hatékony ellátása érdekében elkülönített Önkormányzati Környezetvédelmi Alapot hoz létre.

(2) Az Önkormányzati Környezetvédelmi Alap szabályzatát a rendelet II. számú melléklete tartalmazza.

VIII. Fejezet

Szabálysértési rendelkezések [1]

28. § A rendelet 1998. április 1-én lép hatályba.

1. sz. melléklet

1. számú táblázat

                         Területi funkció                                                                    Megengedhető

                                                                                                                  határérték            dB               

                                                                                                                         nappal          éjjel

                        _______________________________________________________________                

                         Üdülőterület, kórház, szanatóriumi negyed                                       45              40

                         Lakó- és intézményterület laza beépítéssel                                       50              40

                         Lakó-és intézményterület tömör városias beép.                               55              45

                         Iparterület lakóépületekkel, intézményekkel vegyesen               60 50

2. számú táblázat

                         Üzemelési rend         Működési napok száma          Módosító tények

                                                                    30 nap alatt                                   dB

                         _______________________________________________________                   

                         Rendszeres                  7, vagy ennél több nap                               0

                         Időszakos                               3-6 nap                                       + 5

                         Alkalmi                          kevesebb, mint 3 nap                            + 10

3. számú táblázat

                        A létesítmény környezetének                            Módosító tényező

                                         jellege                                                                      dB

                        _________________________________________________________     

                         Üdülőhely központja, városközpont,

                         zajos közlekedési létesítmény 50-100 m-es körzetben              + 5

                         Zajos közlekedési létesítmény körzetében 50 m-en belül           + 10

2. sz. melléklet

ÖNKORMÁNYZATI KÖRNYEZETVÉDELMI ALAP felhasználásának SZABÁLYZATA

I.

1. Az önkormányzathoz befolyó környezetvédelmi bírság a helyi jelentőségű környezet-védelmi feladatok hatékony ellátására fordítható pénzügyi forrásokat pótló, illetve ki-egészítő elkülönített Önkormányzati Környezetvédelmi Alap (a továbbiakban: Alap).

2. Az Alappal a Településfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottság rendelkezik.

3. Az Alap felhasználásáról a Településfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottság elnöke szükség szerint, de legalább évente egyszer a közgyűlést tájékoztatni köteles.

4. Az Alappal kapcsolatos pénzműveleteket a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Iroda végzi.

5. Az Alap felhasználásáról évente a költségvetési rendelet és zárszámadás elfogadásával egyidejűleg kell rendelkezni.

II.

Az Alap bevételi forrásai:

a) Az önkormányzat területén kiszabott környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része,

b) az önkormányzat területén a működő Környezetvédelmi Felügyelőség által jogerősen kivetett és befolyt bírság 30%-a,

c) a Polgármesteri Hivatal által kivetett és befolyt környezetvédelmi bírságok teljes összege,

d) az Alap tárgyévet megelőző évben fel nem használt része,

e) a természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek által az Alap javára befizetett önkéntes hozzájárulások, közérdekű adományok,

f) önkormányzati költségvetésből e célra elkülönített pénzeszköz.

Az Alap bevételei nem vonhatók el.

III.

Az Alap bevételei kizárólag környezetvédelmi célokra használhatók fel.

1. Az önkormányzat környezetvédelmi feladatainak ellátását elősegítő vizsgálatokra, fejlesztésekre, eszközökre.

2. Az önkormányzat területén nem önkormányzati beruházásban megvalósuló környezet-védelmi beruházások támogatására az alábbi körben:

             a) levegőtisztaság-védelemre,

             b) hulladékgazdálkodásra,

             c) zaj- és rezgésvédelemre,

             d) vízbázisok védelmére,

             e) természeti értékek védelmére.

3. Lakossági kezdeményezésre, környezetvédelmi akciók támogatására.

IV.

1. A III. fejezet 2. pontban meghatározott célokra:

             a) vissza nem térítendő,

             b) kamatmentes visszatérítendő,

c) mindenkori jegybanki alapkamattal azonos (továbbiakban: kedvezményes)           kamatozású visszatérítendő támogatás  n y ú j t h a t ó .

2. Kamatmentes visszatérítendő támogatást, a kedvezményes kamatozású visszatérítendő támogatást és kamatai összegét a bizottság által meghatározott időn belül és feltételek szerint kell visszafizetni.

V.

1. Ha a bizottság úgy dönt, az Alapból a Műszaki Iroda pályázatot hirdet.

2. A felhívásnak tartalmaznia kell az adott időszakban rendelkezésre álló keretösszeget, a pályázatok kötelező tartalmi elemeit, azok benyújtásának és elbírálásának részletes szabályait.

VI.

1. A támogatás csak a III. fejezet 2. és 3. pontjában meghatározott célokra, engedélyezett terv alapján.

2. A támogatás mértéke a ráfordítás összegének 30%-ig terjedhet.

3. Megkezdett beruházást támogatni nem lehet.

VII.

1. A támogatásból megvalósuló beruházásoknál a környezetvédelmi követelmények teljesülését és a támogatás összegének rendeltetésszerű felhasználását a bizottság a hivatallal közösen ellenőrizheti.

2. Ha a kedvezményezett a rendeltetéstől eltérően használja fel a támogatást, akkor azt meg kell vonni, és az összeget a folyósítás napjától kezdődő piaci hitelkamat terheli.

3. A támogatás késedelmes visszafizetése esetén az ütemezés szerinti hátralék összegét - a jogszabályban meghatározott - legmagasabb mértékű késedelmi kamat terheli.

VIII.

A Környezetvédelmi Alap felhasználás szabályzata a kihirdetés napján lép életbe, pályázatot első ízben 1998. november 30-ig lehet kiírni.