Enying Város Képviselő-testülete a helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. §. (1) bekezdése, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló az 1997. évi LXXVIII. tv. 54. §. (1) bekezdése alapján - a helyi körülményekből adódó sajátosságokra is tekintettel - a közterületek használatára az alábbi rendeletet alkotja.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §.

1. (1)A rendelet célja azoknak a helyi szabályoknak a megállapítása, amelyek környezetvédelmi, ellátási, közlekedésbiztonsági szempontok figyelembevételével határozzák meg a közterület-használatot, ezen belül a közlekedési területek és zöldfelületek használatát, a hirdető berendezések és a falragaszok elhelyezését is.
   

(2)A közterületeket azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit – állaguk sérelme nélkül, az általános magatartási szabályok betartásával, mások használatának korlátozása vagy kizárása nélkül – bárki ingyenesen használhatja. A közterület – mások használatát korlátozó vagy kizáró módon történő használatának engedélyezése a jelen rendelet 3. – 8. §-ában, és a 3. számú mellékletében meghatározott tevékenységek céljára, ill. esetekben lehetséges.[1]

A RENDELET HATÁLYA

2. §.

A rendelet hatálya Enying Város közigazgatási területére terjed ki. Kivételt képez az önkormányzat által üzemeltetett piacok és vásárok területe.

A KÖZTERÜLET-HASZNÁLAT ENGEDÉLYEZÉSE

3. §.

(1) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni:

a.)  a közterületbe nyúló üzlethomlokzat, kirakat-szekrény, üzleti védőtetők, ernyőszerkezet, hirdető berendezés, (fényreklám) továbbá cég- és címtábla, árusító automata elhelyezésére,

b.) árusító és egyéb fülke (pl: élelmiszer, cukorka, gyümölcs, virág, könyv, hírlap, dohány árusítására szolgáló bódé, pavilon) elhelyezésére,

c.) a közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely, indítófülke, pénztárfülke, fedett várakozóhelyiség, üzemanyagtöltő állomás, iparvágány elhelyezésére,

d.) az egyes létesítményekhez a közút területén kívül szükséges gépjármű várakozóhelyek céljára,

e.) a köztisztasággal kapcsolatos 1 m³ vagy azt meghaladó nagyságú építmények és tárgyak elhelyezésére,[2]

f.) szobor, emlékmű, díszkút, díszmedence, szökőkút, alapzatos zászlórúd, önálló hirdető berendezés és köztárgyak, (pad, figyelmeztető és tájékoztató táblák) elhelyezésére,

g.) zöldfelület, mások használatát korlátozó vagy kizáró módon történő bármilyen célú igénybevételére,[3]

h.) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére,

i.) alkalmi és mozgóárusításra, javító, szolgáltató tevékenységre, mozgóbolti árusításra,[4]

j.) .) film- és televízió felvételre, ha az a közterület rendeltetésszerű használatát 10 percnél hosszabb ideig akadályozza,[5]

k.) vendéglátóipari  előkert  céljára,  üzleti  szállítás  vagy rakodás alkalmával göngyöleg elhelyezésére, árukirakodásra,

l.) kiállítás, vásár, alkalmi vásár, sport és kulturális rendezvények, továbbá mutatványos tevékenység céljára,

m.) közhasználatra még át nem adott közterületnek, (pl: meg nem nyitott utca) ideiglenes hasznosítására,

n.) kerékpártartó kihelyezésére,

o.).[6]

(2) Nem kell közterület-használati engedély:

a.) a közút (járda) építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a közút (járda) területének elfoglalásához,

b.) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez,

c.) a közterületen, illetőleg az alatt vagy felett elhelyezett postai távközlési kábelek hibaelhárítása érdekében végzett munkákhoz,

d.) magánszemélyek esetében építőanyagok, építéshez szükséges szerkezetek, tüzelő anyagok 72 óránál rövidebb időtartamra történő elhelyezéséhez, illetve lerakáshoz, feltéve, hogy az a közlekedést nem akadályozza.[7]

(3) Nem adható közterület-használati engedély:

a.) zajos, bűzös, tűz- és robbanásveszélyes tevékenység (kivéve: tűzijáték) gyakorlására, továbbá szexuális termékek bemutatására és értékesítésére. Szeszes ital (kimért és palackozott) forgalmazására és fogyasztására (kivéve: az önkormányzat által szervezett rendezvényt),[8]

b.) a közlekedés biztonságát veszélyeztető berendezések és anyagok elhelyezésére,

c.) város- és utcaképbe nem illeszkedő berendezések létesítésére,

d.) sátor, garázs létesítésére,

e.) elárusító helyek, üzletek környékén áru és göngyöleg tárolására,

f.) a város területén haszonjármű (tehergépkocsi, mezőgazdasági vontató, lassú jármű, munkagép, stb.) és autóbusz tárolására,

g.) közterület felett átfeszített transzparens elhelyezésére 5 napnál hosszabb időtartamra,

h.) a lakosság nyugalmát avagy közerkölcsöt sértő tevékenység gyakorlására,

i.) Enying, Kossuth u. 1-73. és 2-50. házszámú ingatlanok előtti közterületre, valamint a Hangya ABC, a László kir. u., a Bocskai u., a Művelődési Ház és a Fókusz Áruház által behatárolt közterületre, a Kinizsi u. Bokréta utcai leágazásáig terjedő közterületre, továbbá a CBA Diszkont előtti közterületre (kivéve az építési munkával kapcsolatos közterület-használatot, és a fenti területen állandó üzlethelységgel rendelkező kereskedő saját tevékenységével kapcsolatos közterület-használatot).[9]

4. §.

(1) Az engedély csak az engedélyest jogosítja fel a közterület használatára.

(2) Az engedélyes köteles a közterület-használati engedélyt a helyszínen tartani, illetve a létesítményen, vagy hirdető berendezésen a nevét vagy az engedély számát jól látható helyen és módon feltüntetni.

(3) Mozgó és alkalmi árus figyelemfelkeltő hangjelzést – amennyiben az nem ütközik a KRESZ-be – csak 10 és 20 óra között alkalmazhat.

5. §.

(1) A közterület-használat engedélyezésére irányuló kérelmet az 1. számú melléklet szerint kell benyújtani legalább 15 nappal a közterület-használat megkezdése előtt.[10]

(2) [11] A Képviselő-testület a filmforgatás célú közterület-használatra vonatkozó hatósági szerződés, és az 5/A. § (1) és (3) bekezdése szerinti döntéssel kapcsolatos hatáskörét átruházza a polgármesterre.[12]

(3) [13]

(4) A polgármester városképi, környezet- és balesetvédelmi, közlekedési és műszaki szempontokra tekintettel, a szakhatóságok véleményét is figyelembe véve adja ki az engedélyt, amelyben a karbantartásra és helyreállításra vonatkozóan kötelezettségeket is megállapíthat.[14]

(5) [15]

(6) A közterület állandó használatát igénylő – nem építési engedély köteles –  építmény    létesítését a funkció megkötésével a képviselő-testület hagyja jóvá.[16]

(7) Jogszabályban meghatározott esetekben a közterület-használathoz szakhatósági hozzájárulás szükséges.

5/A. §.

(1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mgtv.) szerinti filmalkotás forgatása céljából történő közterület-használat (a továbbiakban: filmforgatás célú

közterület-használat) vonatkozásában a rendelet szabályait az 5/A.-5/C. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A filmforgatás célú közterület-használat a hatvan napot nem haladhatja meg.

(3) A filmforgatás célú közterület-használat naponta 7 és 21 óra közötti időtartamra vonatkozhat.

(4) A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek fel nem róható esemény, így különösen közmű üzemzavara elhárításának szükségessége, vagy helyre nem hozható károsodással fenyegető helyzet (a továbbiakban együtt: kárral fenyegető helyzet) esetén önkormányzati döntés alapján az engedélyes a közterület, vagy annak a kárral fenyegetett helyzettel érintett része igénybevételét a döntés kézbesítésétől számított legkésőbb három órán belül megszünteti.

(5) A kárral fenyegető helyzet elhárítását követően legkésőbb három napon belül a közterület-használatot biztosítani kell.

(6) Rendkívüli természeti esemény esetén az (1) bekezdés szabályait kell alkalmazni.

(7) A filmforgatási célú közterület-használat igénybevételére a rendkívüli természeti esemény megszűnését, vagy, ha a rendkívüli természeti esemény a természetes, vagy épített környezetet érintően olyan következményekkel járt, amely alól a település közigazgatási területét, vagy egy részét mentesíteni kell, a mentesítés befejezését követően legkésőbb 30 napon belül a közterület-használatot biztosítani kell.

5/B. §.

(1) Kizárólag stáb-parkolás vagy technikai kiszolgálás céljából történő közterület-használathoz az e rendelet szerinti közterület-használati engedély szükséges.

(2) A filmforgatás során a szomszédos lakó ingatlanok gyalogos vagy gépkocsival történő megközelítését a közterület-használó köteles folyamatosan biztosítani. E kötelezettséget nem tartalmazó hatósági szerződés nem hagyható jóvá.

1. 
   
2. (3) Ha az Mgtv. szerinti hatósági szerződés megküldésének időpontjában a közterületre vonatkozóan érvényes közterület-használati szerződés van, a közterület-használat jóváhagyását meg kell tagadni.
   

5/C. §.

Mentes a díj fizetés alól a mozgóképről szóló törvény szerinti közérdekű célokat szolgáló film forgatása, ha forgatás időtartama nem haladja meg a 15 napot, filmművészeti állami felsőoktatási képzés keretében készülő film forgatása esetén a harminc napot.[17]

JÁRMŰVEK KÖZTERÜLETEN VALÓ TÁROLÁSÁNAK SZABÁLYAI

6. §.

(1) Közútnak, parkolónak az adott forgalmi és parkolási rendjétől eltérő igénybevételéhez közterület-foglalási engedély szükséges.

(2) A tulajdonos (üzembentartó) az üzemen kívül helyezett vagy üzemképtelen járművet saját költségén köteles a közterületről 2 napon belül eltávolítani.

(3) Az üzemen kívül helyezett vagy üzemképtelen járművet tömegközlekedési útvonalon egyáltalán nem, egyéb útvonalon és parkolóban közterület-foglalási engedéllyel legfeljebb 2 napig lehet tárolni.

A határidő leteltéig a tulajdonos (üzembentartó) a járművet a közterületről saját költségén köteles eltávolítani.

(4) Közterület-foglalási engedélyt a tulajdonos vagy az üzembentartó kérhet.

(5) Közterület-foglalási engedély jármű tárolása céljára csak határozott időre (legfeljebb 2 napra) adható ki és nem hosszabbítható meg.

(6) A jármű tulajdonosa vagy üzembentartója az e rendelet hatálya alá tartozó járművek esetében köteles a közterület-foglalási engedélyt a járművön jól látható és olvasható helyen (szélvédő üveg mögött) kifüggeszteni.

(7) Közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt, továbbá közúti forgalomban résztvevő 3500 kg össztömeget meghaladó gépjármű (gépjárműszerelvény), valamint üzemképtelen gépjármű, pótkocsi, lakókocsi és utánfutó közterületen nem tárolható

Tárolásra kijelölt telephelyeken bérleti díj ellenében lehetőség van.

HIRDETŐ BERENDEZÉSEK ÉS FALRAGASZOK

ELHELYEZÉSÉNEK SZABÁLYAI

7. §.

(1) Tilos falragaszt elhelyezni épület falára, élő fára, köztéri padokra, szobrokra, elektromos- és világító berendezések oszlopaira, szekrényeire, közlekedési jelzőberendezésekre, jelzőtáblákra, illetőleg a forgalom szabályozására vagy védelmére szolgáló berendezésekre, úttartozékokra, továbbá autóbuszvárókra.

(2) A szükségtelenné illetve feleslegessé vált falragaszt az elhelyezőnek 3 napon belül el kell távolítania.

(3) A közterületen engedély nélkül elhelyezett hirdető berendezést az engedélyező hatóság az eltávolításra vonatkozó felszólítás után -8 nap elteltével- a tulajdonos költségére leszerelheti és elszállíthatja, és intézkedhet az eredeti állapot helyreállítása felől.[18]

(4) Választási plakátok vonatkozásában a választási eljárásról szóló 1997. évi C. tv-t kell alkalmazni.

HULLADÉK KÖZTERÜLETEN VALÓ ELHELYEZHETŐSÉGE

8. §.

(1) Közterületen mindennemű hulladékot, szemetet, csak az intézményes szemétszállításhoz rendszeresített gyűjtőedényekben szabad elhelyezni.

(2) Építési törmeléket, földet, kisipari tevékenységből eredő hulladékot a tulajdonos a szolgáltatótól igényelt tárolóba helyezheti el.

(3) A köz- és intézményterületekre kihelyezett, az utcák, terek, parkok, sétányok kulturáltságát szolgáló nyitott hulladékgyűjtőkbe háztartási szemetet, ipari hulladékot, törmeléket elhelyezni tilos!

AZ ENGEDÉLY IRÁNTI KÉRELEM

9. §.

(1) A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja.

(2) Ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési munka végzésével kapcsolatos, állvány, építőanyag törmelék, stb. elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt a kivitelezőnek kell kérnie.

(3) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a.) az engedély kérő nevét és állandó lakó- (telep) helyének címét,

b.) a közterület-használat célját és időtartamát vagy azt, hogy a közterületet az engedélyt kérő állandó jelleggel kívánja használni,

c.) a közterület-használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását,

d.) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat (pl: vállalkozói igazolvány, illetve kisipari működési engedély) ismertetését,

e.) 1 db méretarányú helyszínrajzot (helyszíni vázlatot), amely feltünteti a használni kívánt közterületen és annak közvetlen környezetében található létesítményeket és növényzetet.[19]

(4) [20]

10. §.

(1) Az engedély megadása során figyelembe kell venni az építési szabályzatot, a környezetvédelmi, városképi, műemlékvédelmi és köztisztasági, továbbá a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában előírt követelményeket, ellenőrizni kell az egyéb feltételek (pl: vállalkozói igazolvány, kisipari működési engedély) fennállását is.

(2) A közterület-használat -a 3. §. h.) pont és 9. §. (2) bekezdésében említett esetben- csak az építési munka végzésének tartamára engedélyezhető.

(3) Az adott hely használatát az elsőként kérelmező részére kell engedélyezni.

(4) [21]

(5) *

11. §.

(1) Az engedélynek tartalmaznia kell:

a.) az engedélyes nevét és állandó lakó- (telep) helyének címét,

b.) a közterület-használat célját és időtartamát vagy azt, hogy az engedélyt milyen feltétel bekövetkeztéig érvényes,

c.) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,

d.) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírásokat,

e.) az engedély megszüntetése vagy visszavonása esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,

f.) közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetében a díj mértékét és fizetésének módját,

g.) a keletkező hulladék és szemét elszállítására vonatkozó előírást,

h.) a 17. § [22] bekezdésében említett jogkövetkezményeket,[23]

i.) a közterületen szervezett rendezvény jellegétől függően a szükséges pótlólagos mobil szeméttárolók és illemhelyek számára vonatkozó előírást.

(2) Az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatos engedélyben azt is ki kell kötni, hogy a tárolás csak a munka-, baleset- és egészségvédelmi óvórendszabályokban előírt módon történhet.

(3) Az építési munka végzésének tartamára szóló közterület-használati engedélyben:

a.) elő kell írni a közterület felől a munkaterület biztonságos lehatárolását (pl.: kerítés, tábla, korlát, jelzőszalag, védőtetővel ellátott átjáró, stb.), valamint a kertészeti létesítmények, fák, csatornák, árkok, korlátok, szobrok, építmények, úttartozékok, stb. kiemelését, továbbá a közterület folyamatos tisztántartását, rendjének fenntartását, visszaadás előtti feltakarítását,[24]

b.) [25]

c.) [26]

d.) elő kell írni, hogy közterületen törmelék csak konténerben helyezhető el.

(4) Az utcai árusítás céljára szolgáló közterület-használati engedélyben azt is meg kell jelölni, hogy az árusítás milyen módon történhet.

(5) Figyelmeztetni kell az engedélyest arra, hogy a közterületet -tartozékaival együtt- mindannyiszor köteles saját költségén helyreállíttatni, ahányszor a hiba kiújul. Ha az engedélyes eme kötelezettségének nem tesz eleget, az engedélyező hatóság az engedélyes veszélyére és költségére jogosult elvégeztetni a közterület és tartozékai állapotának helyreállítását.

(6) Az engedély tartalmazza a közterület-használat megszüntetésére és az engedély megvonására vonatkozó jogszabályi előírásokat, valamint a tulajdonosi hozzájárulás feltételeit.

(7) Az engedély megadása vagy megtagadása ügyében hozott döntést közölni kell:

a.) az engedélyessel,

b.) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságokkal,

c.) a közterület-használati díj beszedésével megbízott szervvel,

d.) a közterülettel kapcsolatos tulajdonosi jogokat gyakorló szervvel,

e.) az ellenőrzéssel megbízott szervvel,

f.) rendőrséggel.[27]

AZ ENGEDÉLY ÉRVÉNYE

12. §.

(1) Az engedély:

a.) a meghatározott idő elteltéig,

b.) a megállapított feltételek bekövetkeztéig, illetőleg

c.) a visszavonásig érvényes.

(2) A közterület-használati engedély érvényét veszti, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvénye megszűnik.

A KÖZTERÜLET-HASZNÁLAT IDEJE, FORMÁJA

13. §.

(1) A határozott időre szóló közterület-használat legkisebb időtartama egy nap, leghosszabb időtartama 3 év lehet.

(2) Pavilon létesítésére közterület-használatot legfeljebb 3 év időtartamra lehet engedélyezni.

(3) A rendelet alkalmazásában pavilon a talajszintből legalább 2,5 m magasságban kiemelkedő, de a talajjal összefüggő alapozás révén nem érintkező, szétszedhető, könnyűszerkezetes építmény.

A KÖZTERÜLET-HASZNÁLATI DÍJ

14. §.

(1) Az engedélyes a közterület-használatért díjat köteles fizetni. Mértékét a rendelet 3. sz. mellékletében foglalt díjtételek alapján kell megállapítani.

(2) A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának meghatározásánál a létesítmény közterületre eső vízszintes vetület (cég- cím, hirdető tábla, hirdető berendezés esetén annak hirdetési felületét is) m²-ben meghatározott mértékét kell figyelembe venni.[28]

(3) A közterület-használati díj szempontjából minden megkezdett év, hó, nap, m² és fm. egésznek számít.

(4) Az engedélyes a közterület-használati díjat a közterületet tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni, kivéve, ha azt hatósági intézkedés miatt kénytelen megszüntetni.

MENTESSÉG A KÖZTERÜLET-HASZNÁLATI DÍJ FIZETÉSE ALÓL

15. §.

(1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni:

a.) a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, továbbá a vízügyi szolgálat létesítményei elhelyezése,

b.) közműveknek (elektromos-, gáz-, távfűtő, víz-, és csatornázási művek), valamint a köztisztasági szerveknek a feladatuk ellátását szolgáló közérdekű létesítményei elhelyezése, egyéb a köztisztasággal kapcsolatos 1 m³ vagy azt meghaladó nagyságú építmények és tárgyak - kivétel a 11. § (3) d.) pont - elhelyezése,[29]

c.) a postai és távközlési tevékenységével kapcsolatos létesítmények és berendezések elhelyezése,

d.) az országos és helyi közforgalmi vasutaknak, továbbá a közforgalmú közúti vízi és légi közlekedési vállalatoknak a feladatuk ellátását szolgáló létesítményei elhelyezése, kerékpártartó kihelyezése,[30]

e.) a szobrok, emlékművek, díszkutak, vízmedencék, szökőkutak, alapzatos zászlórudak és a köztárgyak elhelyezése, valamint

f.) a közvetlen életveszély elhárításának céljára szükséges területhasználat után.

g) a rendelet 5/C. §-ában foglalt esetben.[31]

(2) [32] Az engedélyező hatóság a 6 hónap vagy azt meghaladó időtartamú közterület-használat esetében - kérelemre - részletfizetést (havi vagy éves bontású részletekben) engedélyez, illetve a közterület-használati díj fizetése alól mentességet ad sport-, kulturális vagy jótékony célú rendezvény esetében.[33]

(3) A közterület-használati díj megfizetésének kötelezettsége alól nem adható részbeni vagy teljes felmentés, ha a kérelmező a közterületet a szükséges engedély nélkül, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően használja.

A KÖZTERÜLET-HASZNÁLAT MEGSZÜNTETÉSE ÉS AZ

ENGEDÉLY MEGVONÁSA

16. §.

(1) *

(1) Megvonható a közterület-használati engedély, ha az engedélyes a közterületen folytatott tevékenységével szabálysértést követ el, illetve ha fizetési kötelezettségének a felszólítást követő 30 napon belül nem tesz eleget.

(2) Meg kell vonni az engedélyt, ha az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja, vagy a díjfizetési kötelezettségének ismételten nem tesz eleget.

(3) Ha az engedélyes a közterület használatát meg kívánja szüntetni, köteles ezt a szándékát az engedély egyidejű visszaadása mellett az engedélyező hatóságnak bejelenteni.

(4) A közterület-használati engedély másra át nem ruházható, jogutód részéről fel nem használható. Tartós árusítóhely /pavilon/ tulajdonjogának átruházása esetén az engedélyes köteles a (4) bekezdés szerint eljárni.

(5) Ha az engedély érvényét veszti, az engedélyes a saját költségén köteles az eredeti állapotot -minden kártalanítási igény nélkül- helyreállítani.

(6) Ha a közterület-használat a (2), (3) vagy (4) bekezdésben említett módon szűnt meg, a már esedékessé vált és befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet.

A KÖZTERÜLET ENGEDÉLY NÉLKÜLI  HASZNÁLATÁNAK

JOGKÖVETKEZMÉNYEI

17. §.

(1) A közterület engedélyhez kötött, de engedély nélküli használata esetén a használó az engedélyező hatóság felhívására köteles a használatot megszüntetni és a közterület eredeti állapotát a saját költségén -minden kártalanítási igény nélkül- helyreállítani.

(2) Azt, aki közterületet engedélyhez kötött esetben engedély nélkül vagy az engedélyben foglalt feltételektől eltérő módon használ, a szabálysértés jogkövetkezményein túlmenően az engedély nélküli, vagy az eltérő használat tartamára az egyébként fizetendő közterület-használati díj megfizetésére kell kötelezni.

(3) Ha a használó az (1) bekezdésben előírt kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az engedélyező hatóság a használó terhére, veszélyére és költségére gondoskodik a közterület-használat megszüntetéséről (pl: elhelyezett tárgyak, berendezések elszállíttatása, stb.).

(4) [34]

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

18. §.

E rendelet alkalmazásában:

a.)Közterület:

- közhasználatra szolgál minden olyan önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrésze - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése.[35]

b.) Alkalmi árusítás:

- 10 m² bruttó alapterületet meg nem haladó, bármikor könnyen szétszerelhető szerkezetből készült, illetve könnyen eltávolítható, szabadon álló vagy csoportosan telepített, környezetébe illeszkedő földszintes építmény.

c.) mozgóbolt:

- gépjárművön üzemeltetett vagy gépjárművel vontatott kiskereskedelmi árusító hely.[36]

d.) Hirdető berendezés, hirdetőtábla, reklám-hordozó eszköz:

- minden olyan a kreszben, illetve ágazati szabványban nem szereplő berendezés vagy eszköz, amelynek az a célja, hogy a járdán és a közúton közlekedők figyelmét felhívja valamilyen szolgáltatásra, gyártmányra, termékre, eseményre, létesítményre.

e.) mozgóárusítás:

- amely során az üzlettel rendelkező kereskedő vagy alkalmazottja, illetve megbízottja olyan eszköz (pl. kosár, tricikli, fagylaltos kocsi) segítségével viszi magával az üzletében forgalmazott terméket, amely nem minősül mozgóboltnak.[37]

VEGYES RENDELKEZÉSEK

19. §.[38]

(1) Aki közterületet hatósági engedély nélkül a rendeltetéstől eltérő célra vesz igénybe vagy az engedélytől eltérően használ.

(2) [39]

(3) Az engedélyezéssel kapcsolatos ügyekben első fokon a polgármester, másodfokon Enying Város Önkormányzatának Képviselő-testülete jár el, az ezen rendelet 5. §. (6) bekezdésében foglalt, valamint a közutakkal kapcsolatos ügyek kivételével.[40]

(4) A közterület-használattal kapcsolatos eljárásban – az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. év CXL. törvény előírásait kell alkalmazni.

(5) Az e rendelet szerinti hatósági eljárás során az elektronikus kapcsolattartás – kivéve, ha magasabb szintű jogszabály rendelkezései alapján biztosítani kell az elektronikus kapcsolattartás lehetőségét – kizárt.[41]

(6)[42],[43]

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. §.

(1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, egyidejűleg

a.) a közterületek használatáról szóló 11/1992. (V. 21.) sz. önkormányzati rendelet,

b.) a közterületek használatáról szóló 11/1992. (V. 21.) sz. önkormányzati rendelet módosításáról rendelkező 5/1994. (III. 10.) sz; 12/1996. (V. 03.) sz; 26/1997. (XI. 12.) sz. önkormányzati rendeletek hatályukat vesztik.

(2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja[44]

A kihirdetés napja: 1999. május 10.

Óvári László                                                    Szörfi István
polgármester                                                      jegyző    

1. sz. melléklet                                                                           Illeték helye

K É R E L E M

A kérelmező neve:                                                                                                                  

Állandó lakóhelye, telephely címe:                                                                                     

Közterület-használat célja és időtartama:                                                                                            

A közterület-használat helye telepítési helyszínrajzzal:
                                                                      

Amennyiben ilyen van az engedélyhez használt utca berendezési tárgy műszaki leírása
(anyaga, rögzítés módja, forgalmi rendszáma, típusa, megengedett legnagyobb összsúly):                                                                                                                                                                                                                                                                                              
Tárgy, rajz (szükség szerint fényképpel):                                                                                                                                                                                                                                                 
A közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat ismertetése, szükség szerint bemutatása:                                                                                                                      

Enying,                   év                            hó      nap

           kérelmező

2. sz. melléklet[1]

3. sz. melléklet[46][47]

Ideiglenes jellegű közterület-használat