1. § (1) Az anyagi érdekeltség célja a helyi önkormányzat ügykörébe tartozó adók hatékony beszedésének elősegítése, valamint az adóellenőrzési feladatok ösztönzése; különös figyelemmel arra, hogy az adófizetési kötelezettségüknek önként eleget nem tevők köréből minél nagyobb mértékben kerüljön előírásra, beszedésre az adó, és az adóhátralék ne emelkedjen.

(2) Az ebben közreműködő önkormányzati dolgozók a végzett munka színvonala és eredményessége alapján jutalékban részesíthetők. Ennek érdekében a közgyűlés érdekeltségi alapot hoz létre.

2. § A rendelet hatálya kiterjed:

3. § (1) A jogerősen megállapított és beszedett helyi - és az önkormányzatnál maradó gépjármű adóhiány, a hozzá kapcsolódó adóbírság és késedelmi pótlék 25%-a.

(2) Az esedékesség időpontjáig be nem fizetett és az adóügyi dolgozók eredményes behajtási tevékenysége során befolyt, az önkormányzatnál maradó gépjárműadó hátralék 40%-a, és a helyi adó hátralék 20%-a.

(3) Behajtási tevékenység: az adóigazgatási eljárás során végzett behajtási cselekmény, amely magába foglalja a fizetési felszólítást, a munkabérletiltást, a követelés lefoglalást, az inkasszót, a helyszíni behajtást, jelzálogjog - bejegyzést, valamint az ingó- és ingatlanvégrehajtást.

4. § (1) Az érdekeltségi alapból akkor lehet kifizetést teljesíteni, ha az önkormányzat kezelésében lévő adókból elszámolt bevétel eléri a folyó évi (félévi) helyesbített előírással számolt fizetési kötelezettség 97%-át.

5. § (1) Az érdekeltségi alapból kell rendezni a munkáltatót terhelő társadalombiztosítási és munkaadói járulékot. A jutalékra egyebekben a bérjellegű juttatásra vonatkozó TB. és adó jogszabályokat kell alkalmazni.

(2) A korrigált érdekeltségi alap 50%-a a jegyző, a Gazdasági Főosztály vezetője, az Adóügyi Osztály dolgozói és vezetője jutalékának alapját képezi.

(3) Az alap további 50%-át költségvetési bevételként elkülönítetten kell nyilvántartani.

6. § (1) Az érdekeltségi alap terhére történő kifizetés személyenként és tárgyévenként a bruttó 500 000,-Ft-ot nem haladhatja meg.

(2) Az érdekeltségi jutalék - a (3) bek. kivételével - nem alanyi jogon illeti meg a köztisztviselőt, ennek meghatározására a végzett munka értékelése alapján kerül sor.

7. § (1) Az érdekeltségi alap forrásaiból képződött összegeket a Polgármesteri Hivatal által kezelt költségvetési számlán elkülönítetten kell nyilvántartani.

(2) Az alap év végi maradványa a következő évre nem vihető át.

(3) Az alapot képező bevételekről az Adóügyi Osztályon tételes részletezettségű nyilvántartást kell vezetni.

(4) Az alap felhasználásáról a költségvetés teljesítéséről szóló beszámolóban a közgyűlést tájékoztatni kell.

8. § (1) Az érdekeltségi alap képzésével, kezelésével és felhasználásával kapcsolatos ellenőrzést az önkormányzat Pénzügyi Ellenőrző Bizottsága irányításával a Gazdasági Főosztály Ellenőrzési Osztálya és a Polgármesteri Hivatal belső ellenőre végzi.

(2) Az érdekeltségi jutalék az évközben nyugdíjba vonuló dolgozót arányosan illeti. A közszolgálati jogviszony egyéb módon történő megszüntetésével a köztisztviselő jutalékra jogosultsága is megszűnik.

(3) Nem részesülhet jutalékban az, aki ellen a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben meghatározottak szerint fegyelmi eljárást indítottak, annak jogerős lezárultáig, illetőleg aki jogerősen megállapított fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, továbbá, aki ellen bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt büntetőeljárás folyik, annak jogerős lezárultáig.

(4) Az egy hónapot meghaladóan távollévő, ezért az adóügyi tevékenységben időlegesen részt nem vevő dolgozó a végzett munkájának minősége alapján időarányosan részesülhet jutalékból.

9. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit első ízben az 1999. első félévi érdekeltségi jutalék kifizetésénél kell alkalmazni.

(2) A 3/1996. ( III.5.) KR. számú rendelet 1999. április 1-én hatályát veszti.