Gyál Város Önkormányzatának

12/1999.(IX.15.) Ök. számú rendelete

a pénzbeli és természetben nyújtható szociális és gyermekvédelmi, valamint

a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról

(a 18/1999.(XI.1.),18/2000.(VI.1.), 5/2001.(II.23.), 21/2001.(XII.5.), 22/2002.(XII.5.), 27/2002.(XII.20.), 6/2003.(IV.30.), 18/2003.(XII.17.), 5/2004. (II.16.), 14/2004. (VI.30.), 3/2005.(II.1.), 22/2005.(XI.28.), 6/2006.(II.20.), 16/2006.(VII.1.), 9/2007.(IV.01.), 9/2009.(IV.01.), 8/2010.(V.05.), 11/2011.(V.1.), 18/2011.(IX.1.), 7/2012(III.01)6/2013(VII.19)19/2013(XII.02), 2/2014.(I.31.), 11/2014. (VI.30.) számú rendeletekben foglalt módosításokkal egységes szerkezetben)

Gyál Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 1.§ (3) bekezdése és a 16.§ (1) bekezdése, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 25.§ (3) bekezdése, 26.§-a, 32.§ (3) bekezdése, 37/C.§-a, 38.§ (2) bekezdése, 41.§ (2) bekezdése, 45.§ (1) bekezdése, 92.§-a, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 18.§ (1) és (2) bekezdései, 21.§ (1) bekezdése, 29.§ (1) bekezdése, az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló többször módosított 30/1993.(II.17.) Kormányrendelet 1.§ (1) bekezdése alapján a Képviselő-testület  rendeletalkotási jogkörébe utalt pénzben és természetben nyújtható szociális és gyermekvédelmi ellátásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáiról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

I. cím

A rendelet célja

1.§ E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése, a gyermekek védelme érdekében meghatározza a vonatkozó magasabb rendű jogszabályok figyelembevételével a pénzbeli és természetben nyújtható szociális és gyermekvédelmi, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi formáit, igénybevételük szabályait.

II. cím

A rendelet hatálya

2.§ (1) A rendelet hatálya - magasabb rendű jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - kiterjed  Gyál Város Önkormányzatának illetékességi területén bejelentett lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárságú, az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert nagykorú személyekre, valamint gyermekekre, fiatal felnőttekre és ezek szüleire is.

III. cím

Értelmező rendelkezések

3.§ E rendelet alkalmazásában

a) szociális ellátás: a Szt. hatálya alá tartozó pénzbeli és természetben gyújtható ellátás,

b) gyermekvédelmi ellátás: a Gyvt. hatálya alá tartozó pénzbeli és természetben nyújtható ellátás.

II. Fejezet

Pénzbeli ellátások

I. cím

Rendszeres pénzellátás

Rendszeres szociális segély

4.§ ^[1] 4.§ (1) Az Szt. 37.§^[2] (1) bekezdésének b) – c) pontja szerint megállapított rendszeres szociális segélyben részesülő személy (a továbbiakban: segélyezett) a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a „Kertváros” Gyáli Kistérség Szociális és Családvédelmi Központjával (a továbbiakban: Szociális és Családvédelmi Központ).

(2) A segélyezett az együttműködés keretében

a) a Szociális és Családvédelmi Központnál nyilvántartásba veteti magát, és

b) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik a Szociális és Családvédelmi Központtal, továbbá

c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.

(3) A beilleszkedést segítő program típusai:

a) csoportos, önsegítő foglalkozások,

b) munkavégzésre felkészítő foglalkozások.

4/A.§^[3] (1)  A segélyezett

a) köteles a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a Szociális és Családvédelmi Központnál megjelenni, együttműködni programjának kidolgozásában.

b) köteles minden tőle telhetőt megtenni a program sikeres végrehajtása érdekében.

c) ha neki fel nem róható okból a kötelességének nem tud eleget tenni, az erről szóló igazolást, vagy nyilatkozatot 8 napon belül köteles a határozatot hozó vagy a Szociális és Családvédelmi Központ számára eljuttatni.

(2) Amennyiben a segélyezett az előírt kötelezettségeinek nem tesz eleget és ezt önhibáján kívüli okként hitelt érdemlően nem tudja bizonyítani, akkor együtt nem működőnek minősül.

(3) Amennyiben az együttműködési kötelezettséget a segélyezett két éven belül ismételten megszegi a rendszeres szociális segély folyósítását meg kell szüntetni.

(4) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a segélyezett a segély megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a Szociális és Családvédelmi Központnál a megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy, ha a Szociális és Családvédelmi Központtal nem köti meg az együttműködési vagy a beilleszkedését segítő programról szóló megállapodást, illetve, ha nem teljesíti a beilleszkedési programban foglaltakat.

(5) Az együttműködésre kötelezett személy jogosult a Szociális és Családvédelmi Központ vezetőjénél írásban

a) indokolással alátámasztva másik program kidolgozását kérni, ha a Szociális és Családvédelmi Központ által összeállított javaslattal nem ért egyet.

b) kezdeményezni programja megváltoztatását, módosítását, amennyiben életkörülményeiben változás áll be (pl. tartós betegség, eltartott gyermekekkel vagy hozzátartozókkal kapcsolatos változások.).

4/B.§^[4] (1) Amennyiben az Szt. szerint rendszeres szociális segélyben részesülő személy családjában a Gyvt. 68.§-a szerint védelembe vett gyermek él, úgy védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének 20 %-a, de összesen legfeljebb 60 %-a természetbeni szociális ellátásként nyújtandó.

(2) A természetbeni ellátás elsősorban az intézményi étkezési díjhoz való hozzájárulás, melyet közvetlenül az étkeztetést biztosító intézménynek kell átutalni. Amennyiben a gyermek intézményi étkeztetésben nem részesül, illetve térítésmentesen részesül, úgy a természetbeni ellátást étkezési utalvány formájában kell biztosítani.

(3) A rendszeres szociális segély természetbeni ellátásként való folyósításáról és annak mértékéről a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban kell rendelkezni.

(4) Amennyiben a gyermeke(ke)t a rendszeres szociális segély megállapítása után veszik védelembe, úgy a védelembe vételt elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő hónap első napjától kell a segélyt természetben folyósítani.

Bérpótló juttatás^[5]

5.§^[6] (1) A bérpótló juttatásra jogosult személy köteles gondoskodni az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítésen kívül határos terület, árok, járda tisztántartásáról, síkosság mentesítéséről, gyommentesítéséről, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint annak higiénikus állapotának biztosításáról.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt feltételeknek való megfelelést a Polgármesteri Hivatal folyamatosan ellenőrzi. Amennyiben a jogosult a feltételeknek nem felel meg, a jegyző írásban – legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével – teljesítésre szólítja fel.

6.§^[7]

7.§^[8] 

8.§^[9] 

^[10]

8/A.§^[11]

8/B.§^[12]

9.§^[13] 

Rendszeres gyermekvédelmi támogatás^[14]

10.§ (1)^[15] 

(2)^[16]

(3)^[17]

11.§ ^[18]

Szociális tanulmányi ösztöndíj

12.§ (1)^[19] „(1) A Képviselő-testület szociális tanulmányi ösztöndíjra való jogosultságot állapít meg annak a 19. életévét be nem töltött  alapfokú vagy középfokú oktatási intézményben tanuló gyermeknek, valamint annak a 24. életévét be nem töltött állami fenntartású felsőoktatási intézményben nappali tagozaton - első diploma megszerzésére irányuló képzésben - tanuló fiatal felnőttnek, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, feltéve, hogy tanulmányi eredménye

a) az általános iskola 1-4 évfolyamán a 4,8-es átlagot eléri,

b) az a) pontban nem szabályozott esetben a 4,5-es tanulmányi átlagot eléri.

(2) Szociális tanulmányi ösztöndíjat általános iskolai tanuló esetében első ízben az első osztály elvégzését követően lehet igényelni.

(3) A támogatásra való jogosultságot tanulmányi félévre lehet megállapítani a kérelem benyújtását megelőző tanulmányi félévre vonatkozó bizonyítványban, illetve indexben rögzített átlageredmény figyelembevételével. A szociális tanulmányi ösztöndíj iránti kérelmet tanulmányi félévente meg kell újítani.

(4) ^[20]A szociális tanulmányi ösztöndíj havi mértéke gyermekenként 3.000.- Ft.

II. cím

Rendkívüli pénzellátás

„Önkormányzati segély^[21]

13. § (1) A Képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére önkormányzati segélyt nyújt.

(2) Önkormányzati segély akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át.

(3) Gyermekét egyedül nevelő szülő vagy más törvényes képviselő, illetve három vagy több gyermekes család esetében, továbbá, ha a családon belül valamely családtag tartós betegsége áll fenn önkormányzati segély állapítható meg akkor is, ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem az (2) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladja, de nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.

(4) A háziorvos által igazolt rendszeres gyógyszerfogyasztás költsége a család összjövedelméből levonható.

(5) A támogatás éves keretösszege családtagonként 10.000.-Ft.

(6) Elhunyt családtag eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege  a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének, 230.000.-Ft-nak a 10%-a.

(7) A Képviselő-testület az önkormányzati segélyt élelmiszerutalvány formájában vagy szociális, illetve gyermek étkeztetés térítési díjának a szolgáltatóhoz való utalásával, vagy a kérelemben megjelölt célhoz kapcsolódóan közvetlen átutalással is folyósíthatja. Utóbbira akkor van lehetőség, ha a kérelmező kifejezetten megjelöli a segély konkrét célját (pl.: közmű számla kifizetése, szemétdíj hátralék rendezése stb.), és hozzájárul ahhoz, hogy a szolgáltató cég ismert számlaszámára közvetlenül utalja azt az Önkormányzat.”

14.§^[22] (1) A Képviselő-testület az önkormányzati segélyt méltányosságból, különösen indokolt esetben a 13.§-ban meghatározott jogosultsági feltételektől és keretösszegtől függetlenül is nyújthatja, ha a kérelmező, illetve a család rendkívüli élethelyzetbe kerül, ami létfenntartását súlyosan veszélyezteti.

(2) Különösen indokolt a méltányosság gyakorlása, ha ennek hiányában a kérelmező személyeknek az élete, testi épsége, egészsége valamint, katasztrófa helyzet, elemi kár következtében létfenntartása kerülne súlyos veszélybe.

(3) A (2) bekezdésben szabályozott esetekben az egy alkalommal kifizethető/átutalható önkormányzati szociális segély összege nem haladhatja meg az 50.000.- Ft-ot.

(4) A méltányossági önkormányzati segély felhasználásáról elszámolás kérhető. Amennyiben a jogosult az összegről - ha kötelezve lett az elszámolásra - nem nyújt be elszámolást a meghatározott határidőn belül, vagy azt nem arra a célra használta fel, amelyre kérte, akkor úgy kell tekinteni, mintha a támogatást jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette volna fel.”

15.§^[23]

16.§ ^[24]

Önkormányzati segély keretében nyújtható átmeneti kölcsön^[25]

17.§ (1) A Képviselő-testület az átmenetileg ellátatlan egyedülálló vagy családban élő nagykorú személyt kamatmentes kölcsönben részesítheti, ha a kérelmező hitelt érdemlően - a társadalombiztosítási igazgatási szerv igazolásával - bizonyítja, hogy az illetékes társadalombiztosítási igazgatási szervnél öregségi, özvegyi, rokkantsági nyugdíja megállapítása iránt eljárás van folyamatban.

(2) Az átmeneti kölcsön összegét esetenként egyedi mérlegelés alapján kell meghatározni, figyelemmel a kérelmező szociális körülményeire, de a megítélt támogatás összege nem haladhatja meg a 50.000.- Ft-ot.

18.§ (1) A Képviselő-testület az átmeneti kölcsönre jogosulttal szerződést köt, melynek tartalmaznia kell a folyósítás feltételeit, a megítélt támogatás mértékét, az egyösszegű visszafizetés esedékességének időpontját, illetve részletfizetés engedélyezése esetén a kölcsön futamidejét, a havi törlesztő részlet nagyságát és befizetésének határidejét, valamint - ingatlan tulajdonnal rendelkező jogosult esetén - a jogosult azon nyilatkozatát, melyben beleegyezését adja, hogy ingatlanára a megítélt összeg erejéig az önkormányzat javára jelzálogjog kerüljön bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásban.

(2) A kamatmentes kölcsönt egy összegben kell visszafizetni, kivéve a (3) bekezdés szerinti esetet. A visszafizetés a kölcsönszerződés megkötését követő második hónap elteltével válik esedékessé.

(3) Méltányosságból, ha a jogosult szociális körülményei indokolják, a kölcsön visszafizetésére - a kölcsönszerződésben meghatározott feltételek szerint - részletfizetés is engedélyezhető. A kölcsönszerződésben a visszafizetésre kiköthető leghosszabb futamidő 1 év.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben az átmeneti kölcsön törlesztését a jogosult köteles megkezdeni a kölcsönszerződés megkötését követő második hónap 10. napjáig.

(5) A kölcsön visszafizetésére, illetve visszafizetésének megkezdésére egyedi esetekben, egy alkalommal legfeljebb 3 havi halasztás adható, melyre az (1) bekezdés szerinti szerződésben ki kell térni.

Temetési segély

19.§ ^[26]

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

20.§ ^[27]

21.§ ^[28]

22.§^[29]

23.§^[30]

24.§ ^[31]

24/A.§^[32]

24/B.§^[33]

Beiskolázási segély

25.§^[34] (1) A Képviselő-testület beiskolázási segélyre való jogosultságot állapít meg tanévenként egy alkalommal annak a gyermeknek, aki tanulmányait általános vagy középfokú tanintézetben folytatja és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%^[35]-át.

(2) A beiskolázási segély mértéke gyermekenként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30%-át.

(3) A megállapított beiskolázási segély felhasználásáról elszámolás kérhető. Amennyiben a szülő vagy más törvényes képviselő az összegről - ha kötelezve lett az elszámolásra - nem nyújt be elszámolást a meghatározott határidőn belül, vagy azt nem arra a célra használta fel, amelyre kérte, akkor úgy kell tekinteni, mintha a támogatást jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette volna fel.

(4) A támogatást elsősorban természetbeni ellátásként, utalvány, illetve tanszer formájában kell nyújtani.

(5) A beiskolázási segély iránti kérelmet tárgyév szeptember 30. napjáig lehet benyújtani.

III. cím^[36]

Természetben nyújtott ellátások

Közgyógyellátás^[37]

25/A.§^[38] A települési önkormányzat képviselő-testülete^[39] közgyógyellátási jogosultságot állapít meg az Szt. 50.§ (1)-(2) bekezdésében foglaltakon túl méltányosságból annak a személynek is

                a) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori             legkisebb összegének 150%-át,

                b) egyedül élő személy esetében a 200%-át, továbbá

                a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15%-    át meghaladja.

IV. cím^[40]

Eljárási rendelkezések

26.§ (1) Az e rendeletbe foglalt ellátások igénylése iránti kérelmeket a Polgármesteri Hivatal Szociális és

Igazgatási Irodáján kell benyújtani.

(2) Ha a rendszeres támogatást jogerősen megállapítják, az a kérelem benyújtásának napjától esedékes, kivéve a (4) bekezdés szerinti esetet.

(3) Ha a munkanélküliek jövedelempótló támogatására, a rendszeres szociális segélyre, az időskorúak járadékára, a 6.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti lakásfenntartási támogatásra, az ápolási díjra, a kiegészítő családi pótlékra^[41] és a szociális tanulmányi ösztöndíjra való jogosultság kezdő napja - a kérelem benyújtásának hónapjában - nem a hónap első napjára esik, akkor a támogatás első havi összegét időarányosan a hónap utolsó napjáig fennmaradó idő figyelembevételével kell megállapítani.

(4) A 6.§ (1) bekezdés b) pontja szerinti lakásfenntartási támogatásra való jogosultságot - a kérelem benyújtásának napjától függetlenül - minden esetben október 1-jétől kell megállapítani a fűtési szezonra.

(5) A (3) és (4) bekezdésben felsorolt rendszeres ellátások folyósításának megszüntetésekor vagy megszűnésekor - a megszüntetés vagy megszűnés hónapjában - a megállapított támogatás havi összegének azon időarányos részét kell folyósítani, ami a jogosultat a megszüntetés vagy megszűnés napjáig megilleti, kivéve az (6) bekezdésben nevesített esetet.

(6) Ha a szociális vagy gyermekvédelmi ellátásra jogosult személy lakóhelye az ellátás folyósításának tartama alatt megváltozik, a változás hónapjára járó ellátást teljes összegben folyósítani kell.

27.§ (1) Ha a Képviselő-testület a kérelmező vagyoni, szociális, egészségügyi, kulturális, lakás vagy egyéb körülményeinek tisztázására helyszíni szemlét tartat, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és a megállapításokat környezettanulmányban kell rögzíteni.

(2) Az eljárás során felhasználható más hatóság, illetőleg családvédelemmel foglalkozó más szerv vagy személy által készített környezettanulmány is, feltéve, hogy elkészítése óta hat hónap még nem telt el.

(3)^[42] Környezettanulmányt kell készíteni a kérelmező vagyoni, szociális és egészségügyi körülményeinek tisztázása érdekében a rendszeres szociális segélyre és az ápolási díjra való jogosultság megállapítása előtt, továbbá környezettanulmány készítésével vizsgálható a kiegészítő családi pótlék iránti kérelemben, valamint a hozzá csatolt jövedelem nyilatkozatban szereplő adatok valódisága.

(4) A rendkívüli segélyformákra való jogosultság megállapítása előtt is környezettanulmányt kell készíteni abban az esetben, ha a kérelmező által előadottak alapján nem állapítható meg egyértelműen a rászorultság ténye, illetve, ha bármi kétség merül fel a kérelem indokoltságát illetően.

(5) Az e rendeletbe foglalt ellátások vonatkozásában - magasabb rendű jogszabály eltérő rendelkezése hiányában -, ha a környezettanulmány készítése során megállapítható, hogy a kérelmező a támogatásra életkörülményeit tekintve nem szorul rá, kérelmét el kell utasítani, függetlenül attól, hogy milyen jövedelemigazolásokat csatolt a kérelméhez, valamint a már megállapított és folyósított ellátást meg kell szüntetni. 

28.§ (1) Az e rendeletbe foglalt ellátások esetében – a (2) és (3) bekezdésekben felsorolt ellátások kivételével^[43] - a Képviselő-testület az ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmezőt kötelezheti arra, hogy családja jövedelmi, vagyoni viszonyairól nyilatkozzék a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabá1yairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm.rendelet szerinti mellékletek kitöltésével.^[44] A jövedelem igazolására a nettó jövedelmet hitelt érdemlően bizonyító jövedelemigazolást, illetve ennek hiányában egyéb hiteles bizonylatot kell csatolni.

(2)^[45] A Képviselő-testület a kiegészítő családi pótlék esetében kötelezi a kérelmezőt arra - abban az esetben, ha a Képviselő-testület hivatalos tudomása vagy a környezettanulmány megállapításai alapján a gyermeket gondozó család életkörülményei nem felelnek meg a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatoknak -, hogy a Gyer. 6. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot kitöltve csatolja az erre irányuló felhívástól számított nyolc napon belül a Képviselő-testület részére.

(3)^[46] A Képviselő-testület a szociális tanulmányi ösztöndíjra, a önkormányzati segélyre^[47] és a beiskolázási segélyre való jogosultság elbírálásához a kérelmezőt kötelezheti arra, hogy családja jövedelmi, vagyoni viszonyairól nyilatkozzék a Gyer. 2. számú melléklete szerinti nyilatkozat és a 6. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozat kitöltésével. A nyilatkozatok mellé a megfelelő igazolásokat csatolni kell.

(4)^[48] Ha e rendelet vagy magasabb rendű jogszabály másként nem rendelkezik a rendszeres és rendkívüli ellátásokra való jogosultságok vizsgálatánál - a jövedelemszámításnál - a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző három hónap jövedelmének átlagát, az egyéb jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző egy év jövedelmének átlagát kell figyelembe venni.

29.§^[49] Az e rendeletbe foglalt ellátások esetében a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett támogatások megtérítésénél a Szt. 17.§-ába foglalt rendelkezések szerint kell eljárni.

30.§ (1) A házastársak vagy élettársak különélésének bizonyítására, amennyiben ezt a kérelmező egyéb irattal (közjegyzői okirat, jogerős bírósági ítélet a válásról, hatósági bizonyítvány stb.) azért nem igazolja, mivel azok aránytalanul nehezen beszerezhetőek, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény 51.§-a alapján a kérelmező erre vonatkozó ténybeli nyilatkozata is elfogadható^[50]. Az ügyfél különélésre vonatkozó nyilatkozatát, ha ez lehetséges, más bizonyítékokkal összevetve is ellenőrizni kell.

(2) Az e rendeletbe foglalt gyermekvédelmi ellátások vonatkozásában a kérelmező, aki a gyermeket gondozza, házastársától vagy élettársától való különélését igazolhatja még - ha házastársától vagy élettársától külön él, de a szülői felügyelet gyakorlására együttesen jogosultak - a Gyer. 18.§ (2) bekezdése alapján a Gyámhivatal által jegyzőkönyvbe foglalt megállapodásuk becsatolásával a szülői felügyeleti jog gyakorlásáról. 

V. cím^[51]

Hatásköri rendelkezések

31.§ A Képviselő-testület a szociális és gyermekvédelmi feladat- és hatáskörei közül a Polgármesterre ruházza az alábbiakat:

a)^[52]         gyakorolja a méltányossági közgyógyellátással összefüggő feladat- és hatásköröket;

b)^[53]        

c)^[54]        

d)^[55]        

e)^[56]         gyakorolja az önkormányzati segéllyel - a méltányosságból nyújtható önkormányzati segély kivételével - összefüggő feladat- és hatásköröket

f)^[57]         

g)            gyakorolja a köztemetéssel összefüggő feladat- és hatásköröket;

h)^[58]        

i)^[59]         

j)             gyakorolja a szociális tanulmányi ösztöndíjjal összefüggő feladat- és hatásköröket;

11. gyakorolja a beiskolázási segéllyel összefüggő feladat- és hatásköröket;

l)^[60]

m)^[61]         

32.§ A Képviselő-testület a szociális és gyermekvédelmi feladat- és hatáskörei közül az Szociális, Egészségügyi és Közbiztonsági Bizottságra^[62]  ruházza az alábbiakat:

a)^[63]        

b)^[64]          gyakorolja a méltányosságból nyújtható önkormányzati segéllyel összefüggő feladat- és hatásköröket;

c)^[65]        

d)            gyakorolja az átmeneti kölcsönnel összefüggő feladat- és hatásköröket;

e)            gyakorolja a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett támogatásokkal összefüggő feladat- és hatásköröket;

f)^[66]

33.§ A Polgármester és az Szociális, Egészségügyi és Közbiztonsági Bizottság^[67] átruházott hatáskörben hozott első fokú határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket másodfokon a Képviselő-testület bírálja el.

III. Fejezet 

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

I. cím

Az ellátások formái

34.§ A Képviselő-testület a szociális és gyermekjóléti alapellátás keretében biztosítja

a)            az étkeztetést,

b)            a házi segítségnyújtást,

c)            a családsegítést,

d)            a gyermekjóléti szolgáltatást,

5. a gyermekek napközbeni ellátását,

f)^[68]          a helyettes szülői ellátást,

g)^[69]         a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást.

Étkeztetés

35.§ (1)^[70] Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik

a) koruk,

b) egészségi állapotuk,

c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

d) szenvedélybetegségük, vagy

e) hajléktalanságuk miatt azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

(2)^[71]  A Képviselő-testület az étkeztetést a Szociális és Családvédelmi Központon keresztül biztosítja.

(3)^[72] Azon személyek részére, akik koruk vagy egészségi állapotuk miatt lakásukhoz kötöttek, a Szociális és Családvédelmi Központ a házi segítségnyújtás keretében szállítja házhoz a napi egyszeri meleg ételt.

(4)^[73] Az étkeztetés igénybevételéért térítési díjat kell fizetni.

Házi segítségnyújtás^[74]

36.§^[75] A házi segítségnyújtásra, családsegítésre, valamint jelzőrendszeres házi segítségnyújtásra való jogosultság feltételeit, és az ellátás igénybevételének szabályait külön rendelet szabályozza.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás^[76]

36/A.§^[77]

Családsegítés^[78]

37.§^[79]

Speciális alapellátási feladatok^[80]

37/A.§^[81]

Gyermekjóléti szolgáltatás

38.§ (1) A Képviselő-testület a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében a Gyvt. 39.§-ában felsorolt feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgáltatás keretében biztosítja.

(2) A gyermekjóléti szolgáltatás körébe tartozó feladatokat a Szociális és Családvédelmi Központ látja el.

Gyermekek napközbeni ellátása

39.§ (1) A Képviselő-testület a gyermekek napközbeni ellátását bölcsődében, óvodában, iskolai napközis foglalkozás keretében biztosítja.

(2) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben az alapellátások keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az étkezésért állapítható meg térítési díj.

39/A.§^[82] (1) A Képviselő-testület a Gyvt. 40.§ (2) bekezdés d) pontja értelmében a Szociális és Családvédelmi Központon keresztül gondoskodik a Gyvt. 49.§-ában meghatározott helyettes szülői hálózatról, mely a családban élő gyermekek átmeneti gondozását biztosítja.

(2) A helyettes szülői szolgáltatásért térítési díjat kell fizetni.

II. cím

Az ellátások igénybevételének módja

40.§ (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátások igénybevétele - ha a Gyvt. másként nem rendelkezik - önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére történik.

(2)^[83] A személyes gondoskodást nyújtó ellátás iránti kérelmet a 34.§ a)-d) pontjaiban nevesített ellátások esetében a Szociális és Családvédelmi Központ vezetőjéhez, a 34.§ e) pontjában nevesített ellátás esetében az ellátást biztosító intézmény vezetőjéhez és a 34.§ f) pontjában nevesített ellátás esetében a jegyzőhöz kell benyújtani.

(3)^[84] Az étkeztetés igénybevétele iránti kérelem elbírálásához az igénylőnek nyilatkoznia kell arról, hogy kötött-e érvényes tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést.

(4) A térítési díj ellenében igénybe vehető - a Szt. hatálya alá tartozó - ellátási formák esetében a kérelemhez mellékelni kell a kérelmező jövedelmi viszonyait hitelt érdemlően igazoló iratokat, valamint - a Gyvt. hatálya alá tartozó - gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés esetében a normatív kedvezményeket megalapozó tényeket igazoló iratokat.

(5) A Képviselő-testület a  normatív kedvezményeket kizárólag a fenntartásában lévő intézményekben biztosítja.

41.§ A személyes gondoskodást nyújtó ellátások iránti kérelemről a 34.§ a)-d) pontjaiban nevesített ellátások esetében a Szociális és Családvédelmi Központ vezetője, a 34.§ e) pontjában nevesített ellátás esetében az ellátást biztosító intézmény vezetője dönt.

41/A.§^[85] A gyermekek átmeneti gondozása keretében a helyettes szülő kijelöléséről a jegyző határozatban dönt.

42.§ A személyes gondoskodást nyújtó ellátást igénylő kérheti - abban az esetben, ha vitatja - a 41.§ szerinti intézményvezetői döntés Képviselő-testület általi felülvizsgálatát. A felülvizsgálati kérelmet a Polgármesteri Hivatal Szociális és Igazgatási Irodáján kell benyújtani a döntésről szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül.

42/A.§^[86] A személyes gondoskodást nyújtó ellátást igénylő – abban az esetben, ha vitatja – a 41/A.§ és 43.§ (1) bekezdés f) pontja szerinti jegyzői döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezést nyújthat be a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal Gyámhivatalához.

43.§ (1)^[87] A 34.§-ban nevesített személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásra való jogosultságot és ezzel egyidejűleg a szolgáltatás nyújtását a 41.§-ban és a 41/A.§-ban nevesített igénybevételt engedélyező megszünteti, ha

a)            az ellátott bejelentett lakóhelye illetve ennek hiányában tartózkodási helye Gyálon megszűnik,

b)            az ellátást megalapozó feltételek már nem állnak fenn,

c)            a térítési díj fizetésére kötelezett fizetési kötelezettségének nem tesz eleget,

d)            az ellátott részére a 34.§ a), b) és e) pontjaiban nevesített ellátás esetén az ellátott tartásra köteles és képes hozzátartozója biztosítja az ellátást,

e)            a 34.§ d) pontjában nevesített szolgáltatás elérte célját és annak további fenntartása szükségtelen, illetve, ha a szolgáltatás megszüntetését a szülő vagy más törvényes képviselő kéri és kérelme megalapozott,

f)^[88]          a 34.§ f) pontjában nevesített szolgáltatás alapjául szolgáló ok már nem áll fenn, azt a szülő vagy más törvényes képviselő kéri, illetve a Gyvt. 45.§ (6) bekezdésében meghatározott gondozási idő eltelt.

(2)^[89] Az intézmény vezetője a 34.§ a), d)-f)^[90] pontjaiban nevesített ellátások megszüntetéséről írásban értesíti a jogosultat, illetve a törvényes képviselőjét. Ha a jogosult, illetve törvényes képviselője az ellátás megszüntetésére vonatkozó döntést vitatja, felülvizsgálati kérelemmel fordulhat a Képviselő-testülethez. A felülvizsgálati kérelmet a Polgármesteri Hivatal Szociális és Igazgatási Irodáján kell benyújtani a döntésről szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül.

III. cím

A térítési díj

Intézményi és személyi térítési díj

44.§ (1)^[91] A Képviselő-testület a fenntartásában lévő intézmények vonatkozásában - amelyeknél a nyújtott személyes gondoskodás keretébe tartozó ellátás igénybevétele térítési díj köteles - az ellátások intézményi térítési díját évente két alkalommal

1. január 31-éig és
2. június 30-ig

rendeletben állapíthatja meg. Az intézményi térítési díjakat egész összegre kerekítve kell megállapítani.

(2) A fizetendő személyi térítési díjat a Szt., a Gyvt., a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló többször módosított 29/1993.(II.17.) Kormányrendelet és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló többször módosított 133/1997.(VII.29.) Kormányrendelet rendelkezéseinek a figyelembevételével kell megállapítani.

(3)^[92] A személyi térítési díj megállapítására a 34.§ a)-b) és f) pontjaiban nevesített ellátás igénybevétele esetén a

Szociális és Családvédelmi Központ vezetője, a 34.§ e) pontjában nevesített ellátáson belül az étkeztetés igénybevétele esetén pedig az ellátást biztosító intézmény vezetője jogosult.

(4)^[93] A személyi térítési díjak összegét és a megállapításuk alapjául szolgáló feltételeket (jövedelmi viszonyokat)

1. az (1) bekezdés a) pontja szerinti időpontig történő intézményi térítési díj megállapítás esetén február 1-je és február 28-a között,
2. az (1) bekezdés b) pontja szerinti időpontig történő intézményi térítési díj megállapítás esetén július 1-je és július 31-e között

felül kell vizsgálni a személyes gondoskodást nyújtó ellátást –  döntés alapján - már igénybevevők esetében.

(5)^[94] Az intézményi térítési díj és az esetlegesen megváltozott alapfeltételek (jövedelmi viszonyok) figyelembevételével felülvizsgált és módosított (újra megállapított), valamint újonnan megállapított személyi térítési díjakat

1. az (1) bekezdés a) pontja szerinti időpontig történő intézményi térítési díj megállapítás esetén március 1-jétől^[95],
2. az (1) bekezdés b) pontja szerinti időpontig történő intézményi térítési díj megállapítás esetén szeptember 1-jétől

kell először alkalmazni (fizetni).

(6)^[96] A megállapított személyi térítési díjat a fizetésre kötelezett

a)            az étkeztetésért, a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított étkeztetésért havonta előre;

b)^[97], ^[98]    a házi segítségnyújtásért és az étel házhozszállitásáért havonta utólag köteles megfizetni az intézmény által meghatározott határidőig.

45.§ (1) Személyi térítési díj kedvezményben részesíthető a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint az a gyermekétkeztetésnek nem minősülő étkeztetést igénylő, akinek havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 1,32-szeresét.

(2) Ha az igénylő havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, akkor az ellátásért nem kell személyi térítési díjat fizetni.

(3) Ha az igénylő nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

a)            1-szeresét meghaladja, de az 1,08-szorosát nem haladja meg, akkor a személyi térítési díj  igénybevett étkezésenként az intézményi térítési díj 20%-nak az általános forgalmi adóval növelt összege;

b)            1,08-szorosát meghaladja, de az 1,16-szorosát nem haladja meg, akkor a személyi térítési díj  igénybevett étkezésenként az intézményi térítési díj 40%-nak az általános forgalmi adóval növelt összege;

c)            1,16-szorosát meghaladja, de az 1,24-szeresét nem haladja meg, akkor a személyi térítési díj  igénybevett étkezésenként az intézményi térítési díj 60%-nak az általános forgalmi adóval növelt összege;

d)            1,24-szeresét meghaladja, de az 1,32-szeresét nem haladja meg, akkor a személyi térítési díj  igénybevett étkezésenként az intézményi térítési díj 80%-nak az általános forgalmi adóval növelt összege;

e)            1,32-szeresét meghaladja, akkor a személyi térítési díj  igénybe vett étkezésenként az intézményi térítési díjnak az általános forgalmi adóval növelt összege.

46.§ (1) Személyi térítési díj kedvezményben részesíthető a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint az a házi segítségnyújtást igénylő, akinek havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 1,32-szeresét.

(2) Ha az igénylő havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, akkor az ellátásért nem kell személyi térítési díjat fizetni.

(3) Ha az igénylő nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

a)            1-szeresét meghaladja, de az 1,08-szorosát nem haladja meg, akkor a házi segítségnyújtásért óránként fizetendő személyi térítési díj az intézményi térítési díj 20%-a;

b)            1,08-szorosát meghaladja, de az 1,16-szorosát nem haladja meg, akkor a házi segítségnyújtásért óránként fizetendő személyi térítési díj az intézményi térítési díj 40%-a;

c)            1,16-szorosát meghaladja, de az 1,24-szeresét nem haladja meg, akkor a házi segítségnyújtásért óránként fizetendő személyi térítési díj az intézményi térítési díj 60%-a;

d)            1,24-szeresét meghaladja, de az 1,32-szeresét nem haladja meg, akkor a házi segítségnyújtásért óránként fizetendő személyi térítési díj az intézményi térítési díj 80%-a;

e)            1,32-szeresét meghaladja, akkor a a házi segítségnyújtásért óránként fizetendő személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg.

(4) Ha az étkeztetésben részesülőnek a kiszolgáltatott ételt a házi segítségnyújtás keretében házhoz szállítják, akkor a szállítással kapcsolatban felmerülő költségek csak a házi segítségnyújtásért fizetendő személyi térítési díj megállapításánál vehetők figyelembe. Abban az esetben, ha a házi segítségnyújtás az étel házhozszállításán kívül másra nem terjed ki, akkor a személyi térítési díj számításánál a házi segítségnyújtás intézményi térítési díjának (óradíjának) 50%-át^[99] kell figyelembe venni.

46/A.§^[100] (1) Személyi térítési díj kedvezményben részesíthető a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint az a helyettes szülői ellátást igénylő, akinek a havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 1,32-szeresét.

(2) Ha az igénylő havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, akkor az ellátásért nem kell személyi térítési díjat fizetni.

(3) Ha az igénylő nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

a)            1-szeresét meghaladja, de az 1,08-szorosát nem haladja meg, akkor a helyettes szülői ellátásért naponta fizetendő személyi térítési díj az intézményi térítési díj 20%-a;

b)            1,08-szorosát meghaladja, de az 1,16-szorosát nem haladja meg, akkor a helyettes szülői ellátásért naponta fizetendő személyi térítési díj az intézményi térítési díj 40%-a;

c)            1,16-szorosát meghaladja, de az 1,24-szeresét nem haladja meg, akkor a helyettes szülői ellátásért naponta fizetendő személyi térítési díj az intézményi térítési díj 60%-a;

d)            1,24-szeresét meghaladja, de az 1,32-szeresét nem haladja meg, akkor a helyettes szülői ellátásért naponta fizetendő személyi térítési díj az intézményi térítési díj 80%-a;

e)            1,32-szeresét meghaladja, akkor a helyettes szülői ellátásért naponta fizetendő személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg.

47.§ A 45-46.§§-okban szabályozott személyi térítési díj kedvezményt a Szociális és Családvédelmi Központ vezetője állapíthatja meg. 

48.§ A személyes gondoskodást nyújtó ellátásért térítési díj fizetésére kötelezett kérheti a személyi térítési díj Képviselő-testület általi felülvizsgálatát, ha annak összegét vitatja vagy csökkentését, illetve elengedését kéri. A felülvizsgálati kérelmet a Polgármesteri Hivatal Szociális és Igazgatási Irodáján kell benyújtani a személyi térítési díj megállapításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül.

49.§ (1) A 44.§ (3) bekezdése szerint a személyi térítés díj megállapítására jogosult a megállapított személyi térítési díj összegét saját hatáskörben határozott időre csökkentheti, illetve elengedheti abban az esetben, ha az ellátás igénybevételének ideje alatt a jogosult életkörülményeiben és szociális helyzetében átmenetileg olyan jelentős változás következett be, mely létfenntartását veszélyezteti.

(2) A Képviselő-testület a 48.§ szerinti felülvizsgálat során a személyi térítési díj összegét csökkentheti, illetve elengedheti, ha az igénylő felülvizsgálati kérelembe foglalt indokait megalapozottnak találja (pl.: a személyi térítési díj befizetése - az ellátás ellenére - a kötelezett létfenntartását veszélyezteti, a fizetésre kötelezett nem rendelkezik jövedelemmel, valamint egyéb ingó- és ingatlanvagyonnal, a kötelezett személyi térítési díj kedvezményre jogosult).

50.§^[101] A megállapított személyi térítési díjat a 34.§ a) és b) pontjaiban nevesített ellátások igénybevételéért a Szt.

114.§ (2) bekezdésében meghatározott kötelezetti kör, a 34.§ e) pontjában meghatározott ellátáson belül az étkeztetés igénybevételéért és a 34.§ f) pontjában meghatározott ellátásért a Gyvt. 146.§ (2) bekezdésében meghatározott kötelezetti kör fizeti meg.

51.§ A Képviselő-testület a tárgyévi e rendeletben szabályozott személyes gondoskodást nyújtó ellátásokra vonatkozó intézményi térítési díjak megállapításáról a Szt., a Gyvt., a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló többször módosított 29/1993.(II.17.) Kormányrendelet és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló többször módosított 133/1997.(VII.29.) Kormányrendelet rendelkezéseinek a figyelembevételével évente külön rendeletben rendelkezik a 44.§ (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül.

IV. cím

Hatásköri rendelkezések

52.§ A Képviselő-testület a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokkal összefüggő feladat- és hatáskörei közül a Polgármesterre ruházza az alábbiakat:

a)            felülvizsgálja az igénylő kérelme alapján az ellátás igénybevételére és megszüntetésére vonatkozó intézményvezetői döntést és megteszi a szükséges intézkedéseket;

b)            felülvizsgálja a térítési díj fizetésére kötelezett kérelme alapján az intézményvezető személyi térítési díj megállapítására vonatkozó döntését és, ha indokolt, akkor a személyi térítési díj összegét csökkentheti, illetve elengedheti;

c)^[102]        gyakorolja a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekvédelmi ellátás igénybevételével, az intézményi jogviszony keletkezésével összefüggő feladat és-hatásköröket.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

53.§ Ezen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, kivéve a 12.§-ba és a 25.§-ba foglalt rendelkezéseket, melyek hatálybalépésének ideje 2000. január 1-je.

54.§ Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Gyál Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 18/1996.(XII.31.) Ök. számú rendelete, valamint az ezt módosító 5/1997.(IV.01.) Ök számú, a 8/1997.(V.01.) Ök. számú, a 16/1997.(XII.01.) Ök. számú, a 9/1998.(V.01.) Ök. számú és a 3/1999.(III.16.) Ök. számú rendeletek hatályukat vesztik.

55.§ (1) Ezen rendelet hatálybalépésétől számított 60 napon belül felül kell vizsgálni e rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével a rendelet hatálybalépéséig megállapított aktív korú nem foglalkoztatott személyek rendszeres szociális segélyét.

(2) Ezen rendelet hatálybalépésétől számított 60 napon belül felül kell vizsgálnia és újból meg kell állapítania a Szociális és Családvédelmi Központ vezetőjének - e rendelet III. Fejezetébe foglalt rendelkezések, illetve a külön rendeletben szabályozott intézményi térítési díjak figyelembevételével - az étkeztetésért és a házi segítségnyújtásáért fizetett személyi térítési díjakat.

Gyimesi István                                                                 Ujlakiné Dr. Pék Éva

polgármester                                                                    jegyző

                               s. k.                                                                                       s. k.

ZÁRADÉK

A jelen rendelet – 2006. november 30. napjáig kihirdetett módosításaival egységes szerkezetbe foglalt - szövege közzé lett téve 2006.november 30. napján kifüggesztéssel.

Gyál, 2006. november 30.

                                                                                                                             dr.Horti István

                                                                                                                             jegyző

A rendelet egységes szerkezetbe foglalása 2014. július 2. napján megtörtént.

                                                                                                                             Rozgonyi Erik

                                                                                                                             címzetes főjegyző

                                                                                                          1. sz. melléklet

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások

intézményi térítési díjai

1.            gyermek étkeztetés esetén

- 1-szeri étkezés (ebéd)                                                                                    234.-Ft + áfa/nap;

2.            felnőtt étkeztetés esetén (19-60 év)

- l-szeri étkezés (ebéd)                                                                                      427.-Ft + áfa/nap;

3.            időskorúak étkeztetése esetén (60 év felett)

- l-szeri étkezés (ebéd)                                                                                      415.-Ft + áfa/nap;

4.            Étel házhozszállítása (étkeztetés)                                                          135.-Ft/adag.