Ez a rendelet 2012. 06. 01.-től hatályos szövege.

Egységes szerkezetbe foglalt rendelet.

Dr. Varga-Nagy Szilvia

jegyző

Mórahalom Város Képviselőtestülete

egységes szerkezetbe foglalt

14/1999.(IX. 16.) Ör rendelete

a helyi környezet és természet védelméről^

Mórahalom Város Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény /továbbiakban: Tv./ 46.§ (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986 (II. 21.) ÉVM-EÜM rendelet, valamint a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm. sz. rendelet rendelkezéseit figyelembe véve - a város tiszta, esztétikus képének kialakítása, fenntartása és védelme érdekében, az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme, a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása céljából - a helyi körülményeket alapul véve- az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

Területi és személyi hatály

1.§

A rendelet hatálya a város közigazgatási területére (belterületére és külterületére), annak természetes és épített környezetére, a természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiség nélküli társaságokra, szervezetekre, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a város közigazgatási területén tartózkodnak, működnek, tevékenykednek.

II. fejezet

KÖZTISZTASÁGI RENDELKEZÉSEK

Az ingatlanok tisztántartása

2.§

(1) A magántulajdonban lévő épületek családi és társasházak tisztántartásáról a tulajdonos(ok), gondoskodnak.

(2) Az önkormányzati tulajdonú többszintes lakóházak tisztántartása a mindenkori házfelügyelő, ahol nincs házfelügyelő, ott a bérlő feladata.

(3) Az egyéb fel nem sorolt ingatlanok tisztántartása a tulajdonos feladata.

Közterületek, zöldterületek fenntartása és kezelése

3.§

(1) A város közigazgatási területén lévő közparkok építéséről, felújításáról, fenntartásáról, gondozásáról és ápolásáról, a közterületek (különösen a közcélú zöldterületek, a parkokban lévő burkolt és burkolatlan utak, járdák) tisztántartásáról a MÓRAÉP Városüzemeltetési Közhasznú Társaságon keresztül az önkormányzat gondoskodik.

(2) Az ingatlan tulajdonosának a feladata az ingatlan előtti járdaszakasz, saroktelek esetén minden oldalán (járda hiányában 1 m széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van az úttestig terjedő teljes terület) zöldsáv, nyílt árok és ennek műtárgyainak tisztántartása.

(3) A szilárd burkolattal el nem látott utcákban az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni a járda, a zöldsáv és a nyílt árok tisztántartásáról.

(4) Az ingatlant közvetlenül határoló közterületen telepített növényzet gondozása (fák metszése stb.) a tulajdonost terheli.

(5) Az ingatlanok területén a növényvédelem az ingatlan zöldterületének létesítése, fenntartása,

gondozása, a kártevők és az allergén növények irtása a tulajdonos kötelessége.

(6) Az ingatlan előtti közterületen lévő és közterületre nyúló fák és más növények, valamint az élő sövény gallyazásáról, a járdák járhatóvá tételéről, az ingatlan előtti közterületen az allergén növények irtásáról az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni. A közterületről eltávolított növények visszapótlásáról a növényt eltávolító köteles gondoskodni

(7) Több tulajdonos esetén a tisztántartási kötelezettség a közterületet érintő ingatlantulajdonosok tulajdon arányában oszlik meg.

(8) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek (üzletek, vendéglátóhelyek stb.) előtti járda, parkolóhely zöldsáv, árok és a hulladék eltávolítása a helyiség használójának a feladata.

(9) Az ivóvizet szolgáltató kutak, közkifolyók, közterületi ivókutak környezetét az üzemeltetőnek különös gonddal kell tisztán tartani és megvédeni az esetleges szennyeződéstől.

(10) Olyan szennyező forrást (istálló, illemhely, ülepítő-szikkasztó, trágyatároló stb.) amely az ivóvizet szolgáltató kút vizét közvetlenül, vagy a talajon keresztül szennyezi, a közegészségügyi, a vízügyi és az építésügyi hatósági előírásokban meghatározott távolságon (védőtávolság, védőterület) belül létesíteni és fenntartani tilos.

4.§

(1) Az épület tulajdonosa köteles gondoskodni az épület közterülettel határos, közterület felé eső tetőzetéről a hó és jég letisztításáról olyan időszakban, amikor a forgalmat nem zavarja. A tisztítás tartamára a járdát el kell zárni, és a járókelőket alkalmas módon figyelmeztetni kell, az elhaladás veszélyére.

(2) Az ólmos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát (járdaszakaszt, gyalogjárdát, lépcsőt stb.) a szükséghez képest naponta többször is le kell takarítani, vagy szórással csúszás mentesíteni. A szórásra bomló szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (fűrészpor, homok, kisszemcséjű salak,) kell használni. A szóróanyag beszerzéséről a tisztításra kötelezett köteles gondoskodni. Környezetszennyező szóró anyagot használni tilos.

(3) A kijelölt utcai és egyéb elárusító helyeket és környékét a használó köteles tisztítani, a keletkezett hulladékot tárolóedényben gyűjteni és elszállíttatni az arra jogosult szolgáltatóval.

(4) A rendszeresen közterületen elhelyezett szeméttároló edények (konténerek) környékének rendben tartása a közterület kezelőjének kötelessége.

(5) Környezetszennyező anyagot a közútra szórni tilos.

(6) Szennyvizet, eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, törmeléket, iszapot, hulladékot, papirost, robbanásveszélyes anyagot) a közcsatorna víznyelőjébe és nyílt csapadékvíz elvezető árokba szórni, önteni, vagy bevezetni tilos.

5.§

(1) Tilos a közpark területére gépjárművel, kerékpárral, segéd-motorkerékpárral behajtani és parkolni.

(2) Tilos a közterületen a fák és egyéb növények, parkberendezések rongálása, pusztítása, beszennyezése vagy olyan szakszerűtlen kezelése, amely értékük csökkenésével jár. Tilos a közterületen lévő fákról és egyéb növényekről a növényi részek szedése. Tilos a fák és egyéb növények megcsonkítása, a fákra és parkberendezésekre plakátok elhelyezése.

(3) Zöldterületen a védett állatok bármely eszközzel történő zavarása, a fészkek, állatok lakóhelyeinek rongálása, tojások és fiókák, utódok kiszedése és irtása tilos.

(4) Közterületen lévő zöldterületen járművet mosni, valamint ilyen célra a közkifolyót igénybe venni tilos.

(5) Közterületen állatok legeltetése tilos.

(5) Építési törmeléket az arra kijelölt helyen szabad elhelyezni.

III. fejezet

Csapadék-szennyvízelvezetés

6.§

(1) Vízfolyások, nyílt csapadékvíz elvezető árkok szennyezése, ezekbe, valamint ezek partjaira hulladék és törmelék lerakása tilos.

(2) Kommunális szennyvizet közterületi csapadékvíz-elvezető és csapadékvíz-szikkasztó csatornába vezetni tilos. Szennyvíz-csatorna hiányában kommunális szennyvíz elhelyezésére egyedi közműpótló berendezést (vízzáróan kialakított szennyvízgyűjtő medencét) kell létesíteni. A szennyvízgyűjtő és csapadékvíz rendszer rendszeres karbantartásáról és szükség szerinti ürítéséről a tulajdonos köteles gondoskodni.

(3) Közterületre, csapadékvíz-elvezető és csapadékvíz-szikkasztó csatornába, patakba, vízfolyásba szennyvizet vezetni, kibocsátani (még tisztítás után is) tilos. Szippantott szennyvíz engedély nélküli elhelyezése csak a települési szennyvíztisztítóba lehetséges.

(4) A zárt csapadékvíz-elvezető csatornára és szennyvíz csatornára való rákötés az ingatlan tulajdonosának kötelezettsége.

(5) Csapadékvíz szennyvízcsatornába vezetése tilos.

(6) Csapadék-, és szennyvízelvezető rendszer rongálása, állagának megváltoztatása, megszüntetése, rendeltetésszerű működésének korlátozása tilos.

(7) A csapadék-, és szennyvízelvezető rendszer gyomtalanítása kizárólag kézi erővel vagy gépi gyomtalanítással történhet. Vegyszerrel történő gyomtalanítást (gyomírtás) végezni tilos.¹

(8) A települési vízrendezési feladatok körében a fenntartó

a) a természetes vízfolyások és belvízcsatornák,

b) a nyílt csapadékvíz-elvezető csatornák, árkok,

c) a zárt rendszerű csapadékvíz-csatornák,

d) a tározók, záportározók, szivattyútelepek és egyéb műtárgyak

fenntartásával gondoskodik arról, hogy azok az önkormányzat jogszabályban meghatározott, helyi vízkárelhárítási és vízrendezési feladatainak ellátása során, a tervezett funkció ellátására alkalmasak legyenek.

(9) A fenntartási feladatok során - ideértve a melléklet szerinti munkákat is - gondoskodni kell különösen

a) a vízfolyás- és csatornamedrek vízszállító képességének megtartásáról (így például kaszálás, iszapolás);

b) az elfajult medrek helyreállításáról;

c) a töltések, burkolatok helyreállításáról, gyepfelület pótlásáról;

d) kapubejárók alatti csőátereszek tisztán tartásáról;

e) a tározótér feliszapolódásának eltávolításáról.

6/A.§¹

A képviselő-testület a csapadékvíz elvezető csatornák, árkok átereszeinek karbantartásához, kiépítéséhez szükséges fejlesztési hozzájárulás mértékéről és fizetési feltételeiről határozatban dönt.

V. fejezet

Háztartási tevékenységgel okozott légszennyezés

7.§

(1) Tilos nyílt téren és bármilyen berendezésben veszélyes hulladékot, vagy égetése során veszélyessé minősülő anyagot égetni (műanyagok, gumi, fáradt olaj, vegyszeres és festékes göngyöleg, gyógyszermaradványok, szárazelem).

(2) Tilos a kommunális hulladék nyílt téren égetése.

(3) Veszélyes hulladék, állati hulla és növényi hulladék csak a kijelölt helyen és jogszabályokban meghatározott módon szállítható, helyezhető el illetve semmisíthető meg.

(4) A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék, kerti hulladék nyílt téri égetéséhez valamint tarlóégetéshez a jegyző engedélye szükséges.

(5) Az égetést a látási viszonyok és a talaj-közeli légmozgások miatt 10 és 15 óra között lehet végezni. Szeles és száraz időben hulladékot égetni és tüzet gyújtani tilos.

A szabadban tüzet gyújtani és tüzelőberendezést használni úgy lehet, hogy a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne okozzon.

V. fejezet

Állattartással kapcsolatos előírások

8.§

(4) Az állatok tartására, az állati trágya tárolására és kezelésére egyebekben az állategészségügyi és közegészségügyi szabályok az irányadók.

(5) Állatot az utcára, közterületre, közterekre kiengedni, legeltetni tilos.

(6) A város közterületein ebeket szabadon tartani tilos. Az ebeket közterületre csak szájkosárral, pórázzal ellátva szabad vezetni. Üzlethelyiségekbe, szórakozóhelyekre, játszóterekre, oktatási és egészségügyi intézményekbe, strandokra ebeket még pórázon sem szabad bevinni.

(7) A közterületen gazdátlanul kóborló ebek befogásáról a Polgármesteri Hivatal köteles gondoskodni.
A befogott ebeket tulajdonosaik 8 napon belül - a befogási, tartási és őrzési díj megfizetése esetén – kiválthatják.

(8) A parkok területére, játszóterekre, a Mórahalmi Sportpálya, a Városi Fürdő területére az ebek bevitele tilos.

VI. fejezet

Termőföld védelme

9.§

Mórahalom város közigazgatási területén a termőföld állagának megőrzése, a természeti területek lehető legkisebb mértékű igénybevétele érdekében homokbánya nyitása csak abban az esetben lehetséges, amennyiben annak működése a föld mennyisége, minősége és folyamatai tekintetében szennyezés vagy károsítás veszélyét nem áll idézi elő.

VII. fejezet

Zaj-, és rezgésvédelem

10.§

(1) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg a külön jogszabályban előírt zajterhelési határértéket.¹

(2) ²

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

(8) ³

(9)

(10)

VIII. fejezet

Egyéb rendelkezések

Önkormányzati környezetvédelmi alap

11.§

(1) Az Alap létrehozásának célja, hogy az önkormányzat a környezetvédelmi feladatai megoldásának elősegítése érdekében segítse a környezetvédelmi intézkedések végrehajtását, járuljon hozzá a környezeti ártalmak megelőzéséhez, környezeti károk mérsékléséhez, ösztönözze a környezetszennyezés csökkentésére irányuló társadalmi tevékenységet, fejlessze a környezet minőségét.

(2) Az Alap bevételei:

a) a települési önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság összege,

b) a területi környezetvédelmi hatóság által az önkormányzat területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság összegének 30 %-a,

c) a környezetterhelési díjak és igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része,

d) a települési önkormányzat bevételének környezetvédelmi célra elkülönített összege,

e) a Tv. 58.§ (6) bekezdése alapján az önkormányzatot arányosan megillető megosztott bevétel,

f) a természetvédelmi bírság összege- a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 80.§ (2) és (4) bekezdéseiben foglaltak alapján,

g) egyéb bevételek.

12.§

(1) A környezetvédelmi alapot – az éves költségvetési rendelet szerint meghatározott mértékben - kizárólag környezetvédelmi célra lehet felhasználni.

(2) Az Alap bevételeit:

a) zaj- és rezgésvédelemre,

b) a levegőtisztaság védelmére,

c) a környezeti terhek káros hatásainak csökkentésére,

d) a környezetvédelmi mérésekre,

e) a védett természeti értékek megőrzésére, eredeti állapotának helyreállítására,

f) zöld területek védelmére, növelésére és fejlesztésére,

g) a környezet védelmét szolgáló tanulmányok, tervek készítésére,

h) környezeti oktatási és propaganda céljait szolgáló szabadidős tevékenységek, társadalmi munkák támogatására,

i) az egészségre káros, közterületen meglévő gyomok irtására,

j) környezetvédelmi célú rendezvények, szakmai programok részvételi díjára kell fordítani.

(3) Az Alap bevételeiből kell fedezni a kezelésével járó költségeket.

(4) A környezetvédelmi alap felhasználásáról – az éves költségvetési rendelet és zárszámadás elfogadásával egyidejűleg- a képviselőtestület gondoskodik.

(5) A képviselőtestület évente egy alkalommal a helyi környezetvédelmi alapból támogatást nyújthat a környezetvédelemben kiemelkedő szerepet vállaló civil szervezetnek.

Környezetvédelmi együttműködési formák

13.§

(1) A rendelet rendelkezéseinek megtartása érdekében a képviselőtestület, a MÓRAÉP Városüzemeltetési Szolgáltató és Kereskedelmi Közhasznú Társaság, a civil szervezetek, a Mórahalmi Körkép, a MÓRANET Mórahalmi Informatikai Szolgáltató Közhasznú Társaság, a Móra Ferenc Általános Iskola és Szakiskola, a Mórahalmi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsöde, az Árpád Vezér Vadásztársaság, a Határőrizeti Kirendeltség Mórahalom és a mórahalmi lakosság együttműködik.

(2) Az együttműködés formáinak meghatározását a képviselőtestület a polgármesterre ruházza át.

Egyéb környezetvédelemmel kapcsolatos helyi előírások

14.§

A helyi környezetvédelemmel kapcsolatos egyéb rendelkezéseket a települési szilárd és folyékony hulladékkal összefüggő tevékenységről szóló 19/1999./XII. 6./ KT. sz. rendelet, valamint a Mórahalom város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 11/1999.(VII.1.) Kt. sz. rendelet szabályozza.

15. §¹

Értelmező rendelkezések

16.§

- zajforrás:hangosító berendezés, bármely hangszóró vagy más hangforrás

- veszélyes mértékű zaj:a levegőnek az emberi környezetben észlelhető olyan mértékű és minőségű nyomásingadozása, amely meghaladja a megengedett zajtermelési (zajmissziós) illetőleg zajkibocsátási (zajemissziós) határértéket.

Veszélyes mértékűnek minősül az a zaj is, amelyre- jellegéből adódóan- határértéket nem lehet előírni, illetőleg a zajkeltés azonos körülményei között nem ismételhető, de érzékszervi észleléssel megállapíthatóan emberek nyugalmát jelentősen zavarja.

- ingatlan tulajdonosa: az a személy, vagy szervezet, aki/amely az ingatlannyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló, ingatlan nyilvántartási bejegyzésre alkalmas szerződést a földhivatalhoz benyújtották, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. E rendelet alkalmazásában tulajdonosnak kell tekinteni továbbá a bérlőt, kezelőt, használót is.

- közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése.

-ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog.

- fenntartó: a vizek és a közcélú vízilétesítmények tulajdonjogából, a vízgazdálkodási közfeladat ezzel összefüggő ellátási kötelezettségéből eredő jogokat gyakorló, az 1. pontban meghatározott kötelezettségek teljesítésért felelős személy (így például tulajdonos, vagyonkezelő);

Záró rendelkezések

17.§

(1) Jelen rendelet - a 8.§ kivételével- kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit hatályba lépését követően kell alkalmazni

(2) Jelen rendelet 8.§-a 2000. január 1. napján lép hatályba.

18.§¹

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembevételével készült és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

Mórahalom, 2012. május 31.

Nógrádi Zoltán sk.                                                                  Dr. Szántó Mária sk.

               Polgármester                                                                               jegyző

Jelen rendelet Mórahalom város Képviselő-testületének a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos tevékenységről szóló 19/1999. (XII. 6.) Kt. sz. rendelet 13. § (2)-(3) bekezdésével, valamint a 2/2002. (I. 31.), illetve a 30/2007. (X. 30.) Ör rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt szöveget tartalmazza.