Budapest Kőbányai Önkormányzat Képviselőtestülete az 1997. évi LXXVIII. tv. 7. § (3) bekezdés c) pontja és a 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet alapján a Budapest X., Jászberényi út - Fátolyka u. - Meténg u. - Kozma u. által határolt terület Szabályozási Tervének jóváhagyásáról a következő rendeletet alkotja.

A rendelet hatálya

1. §

(1) Jelen rendelet hatálya a Budapest X., Jászberényi út - Fátyolka u. - Meténg u. - Kozma utca által határolt 42528/39 és 42528/40 hrsz.-ú ingatlanokra és a határoló közterületekre terjed ki.

(2) Jelen rendelet csak a mellékelt Szabályozási Tervlappal együtt érvényes.

A rendelet alkalmazása és értelmezése

2. §

(1) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott területen (a továbbiakban: a terv területe) területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, meglévő épület rendeltetését megváltoztatni, építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt kiadni csak az Országos Települési és Építési Követelményeknek, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatnak, a Fővárosi Szabályozási Kerettervnek, az általános érvényű egyéb rendelkezéseknek és hatósági előírásoknak megfelelően, illetve jelen rendelet előírásaiban és a Szabályozási Tervlapban foglaltaknak megfelelően szabad.

(2) A szabályozási terven (a továbbiakban: a tervben) kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

- a kötelező erejűen jelölt szabályozási vonalat,

- a javasolt feltételes telekhatárok kialakításához előírt feltételeket,

- a feltüntetett építési korlátozást,

- a védőtávolságot.

(3) A szabályozási terven irányadó jellegűnek tekintendők:

- a javasolt telekhatárok,

- a javasolt feltételes telekhatárok,

- a kijelölt építési helyek.

(4) Az irányadó szabályozási elemek az építési hatósági engedélyezés szempontjából a következők szerint értelmezendők:

Javasolt telekhatár: Telekalakítási lehetőség, melynek végrehajtása nem kötelező. A telekhatár helye igény esetén módosuflhat, amennyiben a tervben javasolt és a kívánt telekhatár közti terület nem nagyobb, mint az érintett két telek összterületének 10%-a.

Javasolt feltételes telekhatár: Telekalakítási lehetőség, melnyek végrehajtása nem kötelező. Kialakítása azonban csak a terven és jelen rendelet előírásaiban feltüntetett feltételek teljesítése esetén történhet meg.

Építési hely: A telek új építés céljára kijelölt része, melyen belül épület(ek) vagy építmény(ek) az általános épület elhelyezési szabályok és jelen előírások keretei között helyezhető(k) el.

A kijelölt építési helyen kívüli telekrészen:

- meglévő épület, valamint épületrész az épület fennmaradásáig megmaradhat, bővítése és új építése azonban csak a jelölt építési helyeken belül történhet,

- újonnan csak közműépítmény vagy az előkertben egy max. 20 m² alapterületű portaépület helyezhető el.

(5) Az irányadó szabályozási elemektől való eltérés a jlene rendelet keretei között a Szabályozási Terv módosítása nélkül is engedélyezhető.

A terv területének felhasználása

3. §

Területfelhasználás szerint a terv területe:

- gazdasági, munkahelyi terület

A munkahelyi övezetre vonatkozó előírások

4. §

(1) Az  övezetben a telekalakítás és építési tevékenység az alábbi keretfeltételek szerint engedélyezhető:

* A figyelembe veendő homlokzatfelület magasságának megállapítása az OTÉK 1. sz. melléklet 23/a,b szerinti magasság-értelmezés alapján történik.

(2) A területen új épület csak a kijelölt építési helyeken belül helyezhető el az általános épület elhelyezési szabályok, jelen rendelet 2. § (4) bekezdése szerint, a terven jelölt beépítési paraméterek betartásával.

(3) A telephelyeken létesülő intézmény jellegű épületek (pl. irodaépületek) műsztaki tervezése és engedélyezési eljárása során a Fővárosi Tanács VB Városrendezési és Építészeti Főosztálya 85033/2/88 sz. határozatának a Budapest-Ferihegy Nemzetközi Repülőtér zajgátló övezeteire vonatkozó építési szabályait be kell tartani.

(4) Előzetes elvi építési engedélyezési tervet kell készíteni az alábbi esetekben:

- az Athenaeum Nyomda főépületének (A1, A4 jelű telek) mindennemű átalakítása, bővítése esetén,

- újonnan kialakított,  nem beépített telek (A2, A3, B4 jelű telkek) beépítése esetén:

- meglévő létesítmény, építmény funkcióváltása esetén,

- meglévő létesítmény, építmény 500 m² össz-szintterületet meghaladó bővítése esetén, 

- az 500 m² szintterületet meghaladó nagyságú új létesítmény, épület építése esetén.

(5) Az elvi engedélyezési tervben részletezni kell a tervezett (bővítés esetén a meglévő és a bővített) épület, épületrész, létesítmény:

- funkcióját,

- pontos építési helyét (a telekhatároktól, valamint a meglévő épületektől való távolságokat),

- zártsorú beépítés esetén a csatlakozó épületekkel való kapcsolatot, vagyis a teljes épületegyüttes tervét, melyet az érintett ingatlan-tulajdonosoknak együttesen kell kezdeményezni,

- a telek tervezett személy- és gépjárműforgalmát, a szükséges parkolószám telken belüli kialakítási módját,

- a telken belüli közlekedési rendet,

- a külső közterületi kapcsolatok (személy-, illetve gépjármű bejárat) helyét és kialakítási módját,

- a telek tervezett zöldfelületi kialakítását, igazolva az előírt min. zöldfelületi arány teljesülését,

- a funkcióból eredő várható környezeti hatásokat.

(6) Az Athenaeum Lapnyomda főépületének bővítése és átépítése csak egységes építészeti koncepció alapján történhet. A bővítésre és átépítésre vonatkozó terveket a meglévő épület építésztervezőjével egyeztetni kell.

(7) A Szabályozási Terv által érintett területen az előzetes szakhatósági állásfoglalások alapján az építés-engedélyezési tervhez ki kell kérni:

- a Budapesti Történeti Múzeum,

- a BM Polgári Védelem,

- a Budapesti Hírközlési Felügyelet

véleményét.

(8) A telekalakítás, a telephelyek rendezése, az új építés csak akkor engedélyezhető, amennyiben a megnövekedett területű burkolatokon és tetőhéhjazatokon összefolyó csapadékvíz közcsatornába vezetése a terepadottságokhoz alkalmazkodva, a szomszédos ingatlanok állagát, használatát nem veszélyezteti.

(9) A 42528/40 hrsz.-ú telek javasolt telekosztással kialakuló telkeire építési engedély csak akkor adható, ha a Szabályozási Terv szerinti közforgalom számára megnyitott magánút kiépítése megtörtént.

A telekalakítás szabályai

5. §

(1) A 42528/40. hrsz.-ú telek észak-nyugati sarkán a terv szerinti megosztás során kialakított új telek (B1) nem beépíthető, közforgalom számára megnyitott magánút, mely az új telkek Kozma utca felőli megközelítésére szolgál.

A közforgalom számára megnyitandó magánút kiépítése a telekalakítást kezdeményező kötelezettsége. A magánút kezelője annak a területnek a tulajdonosa, amelyen a magánút van. (1988. évi I. tv. 33. § (1) bekezdés)

(2) A Fátyolka utca melletti A2 és A3 jelű, valamint B3 és B4 jelű telkek kialakítása során az alábbiakat szükséges betartani:

a) A terven jelölt telkek összevonahatók egy építési telekké.

b) Megosztás esetén a telkek közötti telekhatár a tervtől eltérő módon is kialakítható a 2. § (4) bekezdése szerintiek alapján, amennyiben a kisebb telek területe is min. 7200 m².

(3) A 42528/39 hrsz.-ú telek terv szerinti megosztásának feltételei az alábbiak:

a) A meglévő épületen keresztül haladó feltételes telekhatár kialakításához a határ mentén csatlakozó épületrészek önálló, dilatált szerkezetként történő kialakítása szükséges.

b) A meglévő épület északi határoló fala mentén abban az esetben alakítható ki feltételesen telekhatár, amennyiben:

- az érintett homlozat mentén az új beépítés - a terv szerint - zártsorúan csatlakozik,

- a zártsorúan csatlakozó új beépítés a telekalakítással egy ütemben valósul meg,

- az érintett homlokzatot a tűzoltóság által előírt módon tűzfalként átalakítják.

(4) A 42528/40 hrsz.-ú telek kelet-nyugati irányú, terv szerinti megosztásának feltétele a meglévő, megmaradó épülettől előírt oldalkert (min. 3,0 m) biztosítása.

(5) Az osztatlan közös tulajdonban lévő 42528/39 hrsz.-ú telek osztását, a telekalakítást csak a korábban használatos veszélyes hulldéktároló környezetélben lévő olajjal szennyezett talaj kármentesítő semlegesítését, cseréjét követően lehet engedélyezni.

(6) Az osztatlan közös tulajdonban lévő 42528/39 hrsz.-ú telek megosztása, a szabályozási terven jelölt A3 és A4 jelű új telkek kialakítása esetén a közös telekhatáron adódó terepszintkülönbségek áthidalását támfallal vagy rézsűvel meg kell oldani.

(7) A 42528/39 hrsz.-ú ingatlan telekalakítása után, a telken lévő két db mélyfúrású kútra a vízjogi üzemeltetési engedély módosítása szükséges (a KDV Vízügyi Igazgatóság előzetes szakhatósági véleménye alapján).

Közlekedési területek és létesítmények

6. §

(1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét a Szabályozási Tervlap tartalmazza.

(2) A Jászberényi út szabályozási szélessége 40 méterre bővül.

(3) A Kozma utca szabályozási szélessége a jelenleg érvényben lévő marad.

(4) A Fátyolka utca és a Meténg utca szabályofzási szélessége a jelenleg érvényben lévő marad.

(5) A 42528/40 hrsz.-ú telek javasolt telekosztással kialakuló telkeire a Kozma utcából lehet behajtani. A Kozma utcától az érintett telkek kapui kb. 50 méter hosszú közforgalom számára megnyitott magánúton keresztül közelíthetőek meg. A magánút a Kozma utcánál 2x1 forgalmi sávos. A Kozma utcai csomópontnál min. 12 méteres ívsugarakat kell kialakítani, és elsőbbségadás kötelező táblát kell elhelyezni. A kapunál a burkolatot 15 méter szélesre kell bővíteni, hogy a két kapu egymástól függetlenül megközelíthető legyen. A biztonságos közlekedést tükrök elhelyezésével kell biztosítani. A kapukat és sorompókat úgy kell kialakítani, hogy egy ott behajtásra várakozó jármű ne zavarhassa a forgalmat.

(6) A tervezési területen a meglévő és tervezett létesítmények parkolását, rakodását telken belül kell biztosítani. A kiszabályozott telekingatlanokon minimum az egyidejűleg a létesítmény területén tartózkodó legtöbb dolgozó harmadának megfelelő számú parkolót kell kialakítani. A meglévő és tervezett parkolókat az OTÉK előírásainak és a 7. § (9) bekezdésében foglaltaknak megfelelően fásítani kell.

(7) Új létesítmény elhelyezése esetén forgalmi vizsgálat és méretezés szükséges.

(8) A közcsatornába vezetett víz minősége a 4/1994. (II. 7.) OVH rendelkezés határértékeinek kell megfeleljen.

Zöldfelületek

7. §

(1) A gazdasági munkahelyi terület besorolású övezet kötelező zöldfelületi fedettségének mértékét a 4. § (1) bekezdése szabályozza.

(2) A terület építési engedélyköteles rendezésekor (építési, felújítási, bontás, használati mód változtatás) a kötelezően előírt mértékű zöldfelületeket, valamint a telephely egyéb beépítetlen és burkolatlan zöldfelfületeit kertészeti módszerekkel kell kialakítani és fenntartani.

(3) A környezetet- és városképvéldelmi szempontból szükséges növénytelepítést, fásítást a Szabályozási Terven jelölt helyeken kötelező megvalósítani.

(4) A telephely határán - a Szabályozási Terv szerint jelölt helyeken - védő zöldsávokat kell kialakítani.

(5) A telephely határán lévő védő zöldsávot, valamint minden más zöldfelületet a térszint alatti építmények és közművek védőtávolságának betartása, továbbá a vagyonvédelem, a tűz- és robbanásvédelem feltételeinek biztosítása mellett, a zölfelületek biológiai aktivításának növelése érdekében a lehetséges mértékig többszintes növénytelepítéssel (lombkorona-, cserje- és gyepszintet) kell kialakítani.

(6) A zöldterületi fedettség mértékének megállapításánál a többszintes növénytelepítésű zöldfelületeket a mgasabb kondicionáló érték miatt 1,1-es területi szorzóval lehet figyelembe venni.

(7) A szabályozási terven meglévő és megtartandó faegyedként jelölt  fákat aj terület építése során adottságként kell kezelni. Ezen fák csak a faegyed pusztulása vagy egyéb balesetveszély esetén, területi szemlézés után az építési hatóság külön engedélyével vághatók ki. 

(8) A meglévő faállomány kivágása a BVKSZ vonatkozó előírásai (15. § (4) pont) szerint, az előírt pótlás mellett hajtható végre.

(9) A telephelyek parkoló felületei csak fásított formában alakíthatóak ki. Egyoldali parkolótípus esetén 3-3 gépkocsiállásonként, kétoldali parkolótípus esetén 6-6 kocsiállásonként 1-1 nagytermetű fát kell ütetni.

(10) A nagyfeszültségű villamos-távvezeték alá csak alacsony növekedésű (max. 3 m) fa vagy cserjefa ültethető.

Környezetvédelmi előírások

8. §

(1) A terület egészén csak olyan üzemi jellegű termelő-szolgáltató vagy raktározási tevékenység folytatható, illetve csak olyan új tevékenység működése engedélyezhető, amelynél:

a) a tevékenység légszennyezőanyag emissziója a "védett I." levegőtisztaság-védelmi területi kategória hatályos jogszabályokban (4/1986. (VI. 2.) MT sz. rendelet, MSZ 21854-1990 szabvány) megadott értékeinek, a tevékenység környezetvédelmi engedélyében meghatározott előírásoknak megfelel,

b) a tevékenységből eredően zavaró mértékű diffúz légszennyezés a környezetet nem terheli, a határérték alatt marad,

c) a tevékenység során keletkező kommunális hulladék, a kommunális hulladékkal együtt kezelhető termelési hulladék, valamint az ipari jellegű hulladék a környezet terhelése nélkül ártalmatlanítható (gyűjtés, szállítás, engedélyezett újrahasznosítás),

d) a tevékenység során keletkező veszélyes hulladék ártalmatlanítása a hatályos jogszabályok előírásai szerint biztosítható,

e) a telephelyen olyan nyílttéri vagy épületen belüli tevékenység (pl. anyagtárolás, anyagkezelés) nem történik, amely a talaj szennyezésének kockázatával jár,

f) közterület terhére - saját telken belül nem kielégíthető mértékű parkolási igényű - új gépjármű forgalmat vonz.

(2) A területen belül fedetlenül csak olyan ipari jellegű hulladék, vagy technológiai anyag tárolható, amely nem okoz a felpozással diffúz légszennyezést, az anyagbemosódással talajszennyezést és a látványával a közterület felé látszó vizuális zavaró hatást.

(3) Az építéshatósági engedélyköteles telekalakítás, építési munálatok, egyéb változtatások csak a korábbi területhasználat során esetleg keletkezett talajszennyeződés feltárása és ártalmatlanítása után engedélyezhető.

(4) A meglévő és a terv szerint kialakítható telephelyeken az új és a módosuló tevékenységek hatósági engedélyeztetésekor a felszínen összefolyó csapadékvizek szennyezésének potenciális veszélye esetén az összegyűjtött csapadékvíz közcsatornába juttatása csak előtisztító berendezés alkalmazása mellett engedélyezhető. A környezet  védelme érdekében a szakhatósági engedélyek műszaki- és technológiai előírásai szerint kell eljárni.

(5) A 42528/40 hrsz.-ú telephelyen a technológiai eredetű zajterhelésre vonatkozó megengedett egyenértékű hangnyomásszinteket a Budapest Kőbányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Építésügyi Irodája 1994. március 22-én kelt határozata az Athenaeum Nyomda védendő homlokzatai előtt 2 m-re 60/50 dBA, a temető irányában az üzemi terület határától mért 20 m-re 70/70 dBA,  nappal/éjjel egyedi hatérlértékkel szabályozza.

A területen meglévő és kialakítható telephelyeinek üzemi tevékenységéből eredő technológiai zajterhelés megengedett egyenértékű hangnyomásszintjeit a 4/1984. (I. 23.) EüM. sz. rendelet 60/50 dBA, nappal/éjjel értékekkel határozza meg.

Közművesítés, közműlétesítmények

9. §

(1) A közműlétesítmények elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati előírásokat, szabványokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell.

(2) A telekalakításhoz szükséges önálló közműkapcsolatokat a telekalakítás előtt ki kell építeni. A régi felhagyott, illetve a felhagyásra kerülő közművezetékeket le kell bontani, illetve ki kell bontani a földből. Felhagyott vezeték föld alatt sem maradhat. A megmaradó közműkapcsolatok számára szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani.

(3) A tervezési területen új létesítmény csak teljes közműellátás biztosításával helyezhető el.

(4) A létesítendő közművek paramétereinek a meghatározásánál és a telepítésénél a távlati területfejlesztési elképzeléseket is figyelembe kell venni. Építési helyként jelölt területet szabadon kell hagyni.

(5) A járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelentítésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, szag) és az esztétikai követelményekre fokozott figyelmet kell fordítani.

(6) Ha a tervezett létesítmény terepszint alatti legalsó padlószintje mélyebben helyezkedik el, vagy közel egy szintben a befogó közcsatorna folyásfenék szintjénél, akkor helyi átemelővel kell a szenny- és csapadékvizeket a közcsatornákba nyomni.

(7) A tervezési területről a felszíni vizek csak zártszelvényű csatornákkal vezethetők el.

(8) A tervezési területen elhelyezkedő ipari területről és a kialakuló vállalkozási területekről az ipari szennyezettségű vizeket csak saját telken belüli előtisztítás után az előírásoknak megfelelő vízminőséggel lehet a közcsatornába vezetni.

(9) Azokról a közlekedési területekről, ahol a csapadékvíz szénhidrogénnel szennyeződhet, a csapadékvizeket benzin- és olajfogón keresztül lehet csak a csapadékcsatornába vezetni.

(10) A tervezési területen a közép- és kisfeszültségű hálózat továbbépítése csak földkábeles kialakítással történhet

(11) A távközlési vezetékek a tervezési területen csak földkábelbe fektetéssel helyezhetők el.

Záró rendelkezések

10. §

(1) Jelen önkormányzati rendelet a kihirdetés napján lép életbe.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidőben az 1. §-ban meghatározott területre vonatkozó korábbi részletes rendezési tervek és előírások hatályukat vesztik.

(3) Jelen rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő, I. fokon még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.

                                                 György István                                                    dr. Neszteli István

                                                 polgármester                                                            j e g y z ő